Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-12-09

Megjelenne Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koi-onkinl reíidku'üli számok is adatnak ki. Ber ittenieden lev-.lek, csak ismeri ke vektől fogadta ínak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hivatalába 10 - // o 11 ég i u m é p ü l e I) küldendők. it JBlQjazétési díjait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 • Negyed évre i frt SO krajczár. Egy szám áralj kr. HIRDETÉSEK J hasábos fetitsor térfogata után S kr, nyilttérben . 30 krajczár. A dij előre fizetendő. B ély egdíj mindigkülön számíttatik Az előfizetési dijak* s hirdetések a lap KIADÓ hivatalába (GOLDBERG GYULA papírkereskedése, Fölérj küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa vidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Pápa, ÍSS8. decz. 8. (—•ll) Fontos és városunk lakásviszonyainak rendezésében hiányt pótló szabályzatok megállapítása lesz egyik tárgya a f. hó 15-én tartandó városi közgyűlésnek; — ekkor vétetik ugyanis édemleges tárgyalás alá azon lakbérleti szabályzat, melynek tervezete közszemlére kitéve és lapunkban is közölve volt. A kérdéses javaslat némileg belenyúl a magánjogba is, és tüzetesen körvonalozza mind a lakbérlők, mind a bérbeadók jogait és kötelezettségeit, — épen azért igényel különös figyelmet annak tárgyalása, és kívánatos, hogy az előzetes megbeszélés tárgyát képezze. Az ismert javaslat számos üdvös reformot foglal magában és jelentékeny hiányokat lesz hivatva pótolni, azért az általánosságban, tárgyalás alapjául bátran elfogadható. Mi ezúttal a célba vett reform intézkedésnek csak egy nevezetes újítására, a lakbérleti éves. féléves és negyedéves időpontok változtatására hívjuk fel a figyelmet; mert az uj lakbérleti szabályzat életbe lépte után a Szent György és Szent Mihály napokat megelőző estéken nem fogja többé a nagyharang zúgása figyelmeztetni a házigazdákat a lakbéri nyugták előzetes megírására, — miután a lakbérleti év kezdete Szt György nap helyett april 1-ére, a másik félévé padig Szt Mihály nap helyett november l-re van tervezve. Az emberi természetben rejlik annak indoka, hogy nem szeretünk szakítani a hagyományokkal, vag}

r ha szakítunk, csak akkor tcszszük. ha az elkcrülhetlenné válik, vagy felette nagy előnyöket biztosit. Őseinknek bizonyára nagy oka volt arra, liogy az általános lak változtatás és költözködés idejét Szent György napra, vagyis april hó 24-re állapították meg; mert ezen időpontban rendszerint enyhébb idők járnak és a külső dolog sem vált még égetővé. Tapasztalásból tudjuk, hogy a lakásokba való ki- és beköltözködések alkalmával az épületekben az uj bérlő igényeinek megfelelő átalakítások és a szükséges javítások végeztetnek, melyhoz különösen a kőműves ós festési munkát illetőleg, enyhébb időjárás kívántatik meg, és azt is tudjuk, hogy april hó 1-én az időjárás meg roppant szeszélyes és a fűtött szobát nélkülözni aligha lehetséges. Kérdés tehát, hogy a lakbérlőkre — különösen nagyobb családdal megáldottakra — nézve előnyösebb-e az april 1-én való költözködés az eddig szokásban volt szt györgynapi helyett. Teljesen méltányoljuk a javaslat azon intentióját. hogy azt az anomáliát, miszerint eddig az egyik félév 7, a másik pedig csak 5 hónapot foglalt magában, jövőre megszüntetni célozza, ós pedig ugy, hogy a lakbérleti időszakok kezdete a naptári hónapok kezdetével összhangzásba hozassék, — de nem látjuk be szükségét annak, hogy a lakbérleti óv kezdete april l-re és az utolsó negyed kezdete épen uj év "napjára essék. Véleményünk szerint leghelyesebb volna a javaslatot ugy átalakítani, hogy a iakbóiieti idő május hó, a következő évnegyedek pedig augusztus, november és február hó 1-én vegyék kezdetüket. Igy a naptári év tartamával s^m állunk ellentétben, de bi?tódítjuk egyfelől a lakás változásokhoz az emberi számítás szerint legmegfelelőbbnek látszó időpontot, másfelől megkönnyítjük a máshonnan városunkba, vagy tőlünk más városba költözködőknek helyzetét is, mert a lakbérleti évnegyedek kezdete nem csak az ország fővárosában Budapesten, hanem igen sok más városban is teljesen összeesik a lakbérleti év kezdetének május 1-től való számításával. Grcóf Esterházy- IvXór-iez elnölti jelentése a „Veszpx'ém rn egyei gazdasági egyesület" f. évi clecx. 2-ári, Veszprémben tartott tiszt új i 1 ó k ö % g y ü lésé n. Tisztelt Közgyűlés! A mezei, s általában a közgazdászat fejlődésére, s igy a legnemesebb czélok elérésére alakult gazdasági egyesületek czéljai, s azok működése igen sokban, hasonlók egy rendszeresen vezetett mezőgazdaság ügy menetelével. Mert mig a jó gazda számot vetve birtokának minőségével s kiterjedésével, valamint igen is sokoldalú szükségleteivel, — birtokát az okszerű mezőgazdaság követelményeinek megfelelöleg rendes üzemre felosztva, rendelkezésre álló tényezőinek, szellemi s anj'agi erejének legjobb kihasználásával a legjobban mivelve meg földjeit: mint ki kötelességét pontosan s jól teljesítette, a jövőben vetett reménynyel s Istenben helyezett bizalommal teljesen ínegiryngodva várja munkálkodásának s fáradozásainak megérdemelt jutalmát,— épen úgy az intelligens és tervszerű munkálkodással a szabad tevékenységre önkéntes egyesülés által tömörült gazdasági egj'esü.'etek is fontolóra véve a mezőgazdasági érdekeket fenyegető és pusztító bajokat, különösen működési területükön a mezőgazdaság, s általában a közgazdászat idült s ujabban felmerülő hiányait s bajait, sőt igen sok esetben az egyes mezőgazdasági ágak hanyatlását és pangását; tagjainak érdeklődésével, szellemi s csekély anyagi támogatásával, valamint rendelkezésére állottanyagi erejükkel, a több oldalról nyilvánuló hiányok ós szükségletek kellő figyelembe vétele s tervszerű felosztása mellett a nagy gazdaközönség jobblétéuek emelésére, s általábau a közgazdászat fejlődésére törekednek. És ha ezen czélok elérésére vezérelt működésükben a gazda közönség részvétének s érdeklődésének felkeltésével, valamint az ezzel létesíthetett anyagi erőknek kellő mértékig való kibaszna'ásával egyesületi működésüknek s kötelességüknek lehető módon eleget tehettek, azon édes megnyugvással és reménynyel, hogy tervszerű munkálkodással a gazdaközönségre nézve is a legnemesebb eszmének, a mezei s általában a közgazdászat fejlődésére önként elvállalt kötelességeiknek a lehető mértékig megfelelhettek, a jógazdához hasonlóan teljesen megnyugodva tekintenek egyesületi működésük jövő eredményei elé. Gazdasági egyesületünk is, mely a körébe utalt kötelezettségeknek a íéntíbrgott viszonyok között megfelelni mindenkor igyekezett a múltban, úg}- a jelen működési évben is kellő számot vetva tagjainak érdeklődésével s támogatásával, anyagi erejéhez képest az általános közgazdászat fejlődésére, s ezzel a gazdaközönség támogatására felhasználta összes tevékenységét és erejét, melyekben mindenkor a legkíváuatosa

1 b, s legsürgősebben igényel, oly közgazdászára bajok enyhítésére s orvoslására törekedett, melyek jobb menetét közgazdászatunk alapfeltételeinek tekintettünk, s mely bajok orvoslására gazdatársainknak a legnagyobb és legégetőbb szüksége is van. Ezen törekvéseink elérésére irányuló működésünkben bátran elmerjük mondani, hogy jelen működési évünk a legnevezetesebb, legmozgalmasabb és a legkiterjedtebb volt, mely működésünk jövő eredményei elé megnyugvással tekintve, erősen hisszük, hogy azok józan s értelmes gazda közönségünk körében mélyebben gyökeret verve, azok kedvező s sikeres eredményeivel jövőben találkozhatunk is. Tisztelt közgyűlés ! Ismerve azon alap igazságot, hogy fejlődő szarvasmarha tenyésztés nélkül virágzó földmivelós egj'általán nem képzelhető, vármegyénk szarvasmarha tenyésztésének fejlesztésére ezen évben is kiváló figyelemmel voltunk. Szarvasmarha tenyésztésünk fejlődésére elsőbb sorban is a jó tenyész apa állatokat tartván a legszükségesebbeknek, a megyei állattenyésztési szabályrendelet folytatólagos alkalmazásával intézkedtünk, hogy a vármegye községei jó és alkalmas tenyészállatokkal látassanak el. Ezen czélból vármegyénk minden járásában vizsgáló bizottságaink által a községi íönyész apaállatokat megvizsgáltattuk, s az alkalmatlannak találtakat a szabályrendeletnek megfelelőleg alkalmasokkal poroltuk. Ezen eljárásunk alkalmával elláttatott összesen 20 község 25 drb tenyészbikával és 9 drb tenyész kansertéssel, mely előbbi mennyiségből 5 drb tenyészbika a földmivelési ministerium utján, 20 drb pedig magánosoktól szereztetett be. Egyesületünk a tenyészbikák elhelyezését s beszerzését még csak 4 év óta gyakorolja, s ezen idő alatt egyes községekbe elhelyeztetett, összesen 111 drb tenyészbika és hogy egyesületünknek a tenyészbikák importálásával és elhelyezésével czélba vett reményei meddők nem voltak, arról a már is eléggé látható kedvező eredmény méltólag tanuskodhatik. Tudva azt, hogy a kellő érdemek nyilvános elismerése, valamint a helyi érdekű jutalmazások különösen kisbirtokos gazdáinknál törekvésre s buzdításra serkentenek, nem zárkózhattunk el a földmivelési ministerium azon njabbi intézkedése elől, melylyel az eddig gyakorolt, s különösen kisbirtokos lótenyésztő gazdáinkra eredményes befolyással volt lódíj.tzásokat beszüntette, lótenyésztésünk fokozódottabb fejlődhetésére is kiváló figyelemmel levén, szept. hó 21-ik napján Veszprémben az egész megyére kiterjedőleg lókiállitást, illetve lódíjazást rendeztünk. Bemutattatott ez alkalommal 72 drb tenyész kancza és különböző korú kancza csikó, melyek fejlettségéről, fejlődő lótenyésztésünk állapotáról örömmel győződhetünk meg, mely alkalommal az általunk kiosztott s jól meg is érdemelt díjak közel 400 forintra rúgtak. Mezei gazdálkodásunk fejlődésére a termőtalaj kellő megmivelése egyik lényeges feltételül szolgálván, hogy erről kis gazdáinkat és mezőgazdasági cselédeinket mindinkább meggyőzzük, s őket a föld kellő megmivelésére elismeréssel s jutalmazással is ösztönözzük, Zirczen május hó 28-ik napján a zirczi járás kisgazdái és gazdasági cselédei részére szántás versenyt rendeztünk. Bár ez alkalommal különösen a kisgazdák részéről nagyobb érdeklődést vártunk, mégis ezen nap jelenségei egyesületi törekvéseinknek méltó kifejezése voltak. A hosszas szolgálatú, józan és hűséges mezőgazdasági cselédek különösen a mai korban mindinkább ritkábbak, s mint olyanok a gazdára nézve valóságos áldást képezvén, ilyenek fokozására s állandósítására törekedve, Enyingen június hó 1-én az enyingi járás hűséges s hosszas szolgálatú mezőgazdasági cselédeit jutalmaztuk meg. Jutalmazást nyert összesen 67 mezőgazdasági cseléd, s ezekből a legelső jutalmazott 57, a legutolsó pedig 12, egy helyen eltöltött szolgálati évvel birt. Ugyanezen alkalommal a hasznost a tanulságossal párosítva, megbízott küldötteink által Vertheim M. fiai enyingi bérletének meglepőleg berendezett s okszerűen vezetett Ujhodosi bérgazdaságát is megszemléltettük. A megtartott szemle eredményét egyesületi értesítőnkben részletesebben ismertettük, mégis az ezen napon szerzett tapasztalatok az ott nagyobb számban megjelent gazdatársaink előtt teljes elismeréssel találkozhattak. Az ujabbkori mezőgazdasági vívmányok s hasznos eredmények közvetlen szemlélése a legjobb okulásra szolgálván, ezen czélból, de meg gazdaközönségünk kifejezett óhajára is tartottuk meg a Devecseri gazdakörrel együttesen rendezett September hó 27—30-ig terjedő időben Devecserben megtartott mezőgazdasági termény és tenyészállat kiállítást. Hogy közgazdásza'unk fejlődésére s érdekében rendezett kiállítás sikerében minő eredményre vezetett, utalunk az abba.n részt vett szomszédos megyék s társegyesületeink megjelent képviselőire, valamint ugyancsak a szép számmal megjelent gazdatársaink s egyéb érdeklődők nyilatkozataira, kik a kiállítás sikere felől a legkedvezőbb elismeréseiket fejezték ki, valamint a sajtónak több oldalról kifejezett azon nyilatkozataira, melylyel ezen kiállítást vármegyénk sikerült közgazdasági ünnepének nevezte el. Az egyéb kisebb, de a mezőgazdaságot közelebbről érdeklő mellékágak megkedveltetésére s fejlesztésére törekedve, elsőbb sorban ís a nem megvetendő haszonnal és. nemes foglalkozással járó méhészet fejlődésének ügyét is egyesületünk működési körébe vonva, i faiskolánkban egy egyesületi méhészetet állítottunk fel, melyet a méhészet kedvelői gyakrabbi látogatásaikkal kerestek fel, azonkívül ott a földmivelési ministerium megbízott vándor tanára két izben eléggé látogatott méhészeti előadást is tartott. Faiskolánkat tovább ápolva, vármegyénk közönségének ezen évben is tetemes mennyiségű gyümölcsfa csemetével szolgálhattunk. A phylloxera pusztítása által anyagilag veszélyeztetett s különösen kis birtokosaink érdekében létesített amerikai szőlőtelepünk, habár ezen évben ia folytatólagos.betelepítés alatt állott, abból már is husz ezer amerikai szőlővesszőt juttathattunk szőlőbirtokosainknak, sőt ezen telepünkön a lefolyt évben az amerikai szőlők kezelésében s azok nemesitÓ9ében gyakorlati útmutatásokat s tanfolyamokat is tartottunk, és pedig az elsőt titkárunk, vezetése alatt a tavasz kezdetével az úgynevezett száraz ojtások elsajátithatása végett, a melyen részt vett 3 nap alatt összesen 16 egyén. Második ojtási tanfolyamunk a földmivelési ministerium által kiküldött kerületi borászati vándor tanár közbejöttével június 10—12. napjain tartatott meg, mely hasonlóul 3 napig tartó tanfolyamon 71 egyén sajátította el az amerikai szőlők zöld oltássali nemesítésének eljárását, s kiváló örömünkre szolgált, liogy az ezen tanfolyamon résztvevők közül többen a szomszédos vármegyék szőlőbirtokosai voltak. Az országos magyar gazdasági egyesület kezdeményezéséből s annak megkeresésére gyűjteményes kiállítással vettünk részt a f. évi „Brüsseli" kiállításon, s merjük reményleni, hogy ezen kiállításon vármegyénk fejlődő mezőgazdaságának jeles • terményeit a külföld előtt is eléggé méltólag bemutathattuk. Vármegyénk törvényhatósági bizottságának nem csekély bizalmával találkozhattunk, midőn általa a vármegye összes községi faiskoláinak felügyelete egyesületünkre ruháztatott át. Egyesületünk ezen megbízatását örömmel vállalta el, a faiskolákra való felügyeletét augusztus hótól kezdődőleg gyakorolja is, s ebben már is azon eredményre juthattunk, hogy a községi faiskolákban tapasztalható hiányok orvoslására vonatkozó előterjesztéseinket a vármegye alispánjához minden egyes községre nézve külön már be is terjesztettük. Nem zárkózhatott el egyesületünk az országos közgazdasági ügyek érdeklődése < elől sem, és éppen az azok iránti közelebbi érdeklődésünknek kifejezést adandó, a gabona határüzleti játékok megszüntetése, a cselédtörvény revisiójára vonatkozólag, gazdasági kamarák létesítése iránt, s a szeszadó törvényjavaslat módosítására vonatkozó előterjesztéseinket s javaslatainkat megtettük s illetékes helyeikre felterjesztettük, valamint vármegyénk területén belül alkalmas pontokon lófedeztetési állomások felállítását reményt nyujtólag szorgalmaztuk. Egyesületünk tagjainak száma a lefolyt működési évünkben a következő volt: alapító 85, rendes tag 439 ós pártoló tag 240, mely számokat mult évi tagjaink számához viszonyítva, azt találjuk, hogy egyesületünk tagjai ezen évben 3 alapító, 25 rendes és 3 pártoló taggal szaporodtak, mely körülmény az egyesületünk iránti fokozódottabb érdeklődésnek kifejezése. Nem hagyhatom itt említés és elismerésünk nyilvánítása nélkül azt sem, hogy a pápai és zirczi gazdakörök ujjá alakulása iránt az illető járások gazdaközönsége között élénk mozgalom indult meg. Örömmel üdvözölve Pápa és Zircz gazdaközönségót ezen nemes törekvéseikben, őszintén kívánjuk, hogy a pápai és zirczi gazdakörök a- többi járások gazdaköreihez méltólag minél előbb, hasznosan virágozzanak. Egj^esületünk a lefolyt évben 3 közgyűlést, 6 igazgató választmányi és 9 különféle bizottsági ülést tartott. Titkári hivatalunk ügj'forgalma és elfoglaltsága ez évben a legkiterjedtebb volt, s különösen a községi faiskolákra való főfelügyeletünk gyakorlásának megkezdése alkalmával az erre vonatkozó ügyek összekalmozódásával titkárunk mellé 4 havi időre segítséget kelle adnunk. Beérkezett titkári hivatalunkhoz a mai napig összesen 529 érdemleges ügydarab, melyek 3 folyamatban levő ügydarabon kivül mind, részint ülési, részint pedig elnöki utoa elintézést nyertek. Ezeken kivül titkári hivatalunk kiadványozása a kézbesítő s postakönyv tanúsága szerint összesen 2116 darab volt. Tisztelt közgyűlés! Ezzel bevégezve egyesületi működésünk jelen és egyúttal 6-ik évi cyclusunkról szóló jelentésemet, midőn ez alkalombóla t. közgyűlés, elnöktársaim, az igazgató választmány és egyéb • bizottságainknak mindenkori legkészségesebb hathatós támogatásaikért a legőszintébb köszönetemet fejezem ki; engedje meg a tisztelt közgyűlés, hogy * már is utalva a gazdasági egyesületek jövő hivatására azokról pár szóval megemlékezem. Minden földmivelő államban, Tigy nálunk Magyarországon is a közvagyonosodás, az egyesek ós az országos háztartás jobblétének förugóját s főfor-. rását a mezei gazdálkodás képezi, melyek előmozdítására szolgáló ' intézmények közül a gazdasági egyesületek ugy a kormány mint egyesek által a kellő figyelemben részesitendők. Mert azon legnemesebb czélok elérését, melyeket a gazdásági egyesületek a közgazdászat fejlődésére maguk elé kitűztek, csakis ugy'érhetik el a legbiztosabban és legeredJ raényesebben, ba egyesületi törekvéseikben ugy a;