Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-12-02

.isérlete, hogy az itteni és részben a tengermelléki i .ikötők postaigazgatását is kivegye az európaiak ke- r éböl, nagyon világosan tanúsítja a császári kormány c zándékát. Bármennyire szabadkozzanak is az euró- N iaiak a fent emiitett reform ellen, az mit sem fog 1 lasználni; előbb-utóbb a rövidebbet húzzák. t Az itt divó rendes büntetések : az u. n. „Cangue," f , vasraveretés és a botbüntetés. Az első tényleg nem t lulyos. A körülbelül 4 font sulyu fakeret az első { iár nap terhes lehet ugyan, de a gonosztevők csak- 1 íamar megszokják. Szégyenérzetük rendesen kevés ; is azért a közszemlére való kiállittatásuknak jóté- ! i cony hatása nincs. Eledelt bőven kapnak és dolgoz- J ! úok nem kell; sorsuk tehát nemcsak elviselhető, ha- j ; íem a hatóság még elveszíti ezen foglyok dolgozó j < >rejét is, melyet különben közmunkára lehetne hasz- J ; íálni. A büntetésnek másik neme, az úgynevezett ,vasraverés í! oly sors, a melyet a szegény sorsú jhinai gyakran megirigyelhet. E szó „rabláncz" ször­lyü emléket ébreszt az európai emberben, mert ama íehéz lánczokra gondol, melyekkel Európában a ve­szedelmes gonosztevőket terhelik. Itt azonban a láucz ?sak oly vastagságú, a minőkkel házi ebeket szokás negkötni; hordozójának tehát semmikép sem lehet kényelmetlen. A munka, melyre ezen vasra verettek dkalmaztatnak, abból áll, hogy egy utczai hengert kell vonniok. Közönségesen 30—40 embert fognak j igy henger elé, s igy az egyes személy megerölte- j tése nem lehet valami nagy. Nem hajtják a mun­kára, és a munkaidőnek tartama sem különösen nagy: jól tápláltatnak, van jó lakásuk és jó bánásmódban részesülnek. A büntetés harmadik módja, a botbüntetés aránylag csak ritkán, a legvégső esetekben alkal­maztatik és napról-napra csökkenő arányban. Általá­ban nagyon kérdéses, váljon a testi fenyítés javitó­lag hat-e a bűnösökre. Európában jelenleg tagadó­lag válaszolnak e kérdésre, mert a büntetésnek e ! neme majdnem valamennyi európai államban el van törölve. A mi tapasztalatunk szerint Shaughai-ban e j barbár büntetésnek alig volt a kívánt hatása. Igeu gyakori a visszaesés. A mondottakból tehát kitűnik, hogy a cliinai büntevők sorsa általában véve nem nagyon sanyarú. A fegyenczek munkaereje nem használtatik ugy ki, a hogy várni lehetne. Az első lépésnek, melyet a chinai gonosztevők büntetési módjának megváltozta­tása körül tenni kellene, a „Congue" és a botbün­tetés eltörlése volna. Börtönbüntetést kellene helyébe behozni. A vasraverés is nemcsak hogy igen könyü büntetés, de nagyon költséges is. Általában nagyon tanácsos volna a fegyencze­ket ug} r , miként az Európában történik, czélszerüb­ben és hasznosabban foglalkoztatni. Igen gyakran lehet köztük kézművesekre akadni és ezeket saját mesterségükben kellene foglalkoztatni, oly egyéne­ket pedig, kik hosszabb időre elitéltettek, igen köny­nyen lehetne valame^ iparágban kiképezni. A csoórí rablás. A csoóri rablás tettesei el vannak fogva. Kovács Ferencz csendörföhadnagy erélyes nyo­mozásának végre sikerült a szövevényes bűnügy szálait megtalálni ugy, hogy most már a tette­sek, bár mindent tagadnak, teljesen elfogadható tények beigazolása folytán, az igazság sújtó keze alól aligha menekülhetnek. Az özv. Haintz Fc­kedvemben oly nag3'on eltaláltam kurjantani: éljen ; az örök béke! hogy nyomban fölébredtem reá. ' * ! * *• Éjfél elmúlt s én úgy érezlem, hogy a vacsora airyira leszállt már bennem, mint november olején a hőmérőben az eleven kéneső. ÍJgy okoskodtam ma- 1 gamban, hogy most már csak az édesség lehet hátra. Kíváncsian hunytam be tehát szemeimet, minő álmát hoz ez? Az ezeréves jubileumot ünnepeltük. Képviselő­választás volt országszerte. Lelkesedéssel, közíelkiál­tással választatott meg minden képviselőt. Egy se ön­érdekből lépett föl, hanem tiszta hazaíiuságbúl. Nem is fordult elő vesztegetés, hatalmi visszaélés az egész országban, ínég Kaj)Osvárott és Dmiaszerclahelyeii sem. El is mentein az országgyölés megnyitására az új parlamenti épületben. Kolosszális volt az épület, de még kosszalisabb volt az elnök megnyitó beszéde, melyet riadó éljenzés követett. Azután a niinisterel­nök emelt szót körülbelül ilyenformán: Tisztelt ház! Az a lelkesítő beszéd, mely e ház t. elnökének ajkairól elhangzott, a reákövetkező fal­rengető éljenzés, a fc. ház szemeiben csillogó öröm­tűz azt bizonj-itja, hogy nem mindennapi ünnepet ülünk. De én nem akarom tovább fokozni a lelkese­dést, mer félek, hogy húsz millióba került parlamenti épületünk falai úgy járhatnának, mint Jerikó váro­sáé, azért csak egyszerűen akarom registralui a je­lenlegi helyzetet. — Welche Wendung durh Crottes­fügung! ívül- és belpolitikai állapotunk teljese;i meg­változván, eddigi elveinket bátran szegre akaszthat­juk. (Halljuk!) a külpolitikát illetőleg, én t. ház! megvallom sohasem biztaru a németben, — el is érte a neuiezis — s csak a latin fajok szövetkezésétől vár­tam boldogulásunkat s a világbékét, ami hála a nem­zetek fölött őrködő gondviselésnek! be is követke­zéét, (úgy van! helyes!) Ausztriával végre sikerült oly kiegyezést létrehoznunk, melynél fogva a jövő­ben egymás dolgaiba nem avatkozván, s mindegyik a maga lábán járván, a közös ügyeket közösen meg­«üAtet«adőka*k nyilvánítottuk. (Znjos helyeslés). Bel­;nczné csoórí lakosno kárára elkövetett párját 1 tkitó rablás közvetlen fötettesei állítólag Csi- < ;óka Horváth György sárkereszturi lakos, ro- ' >tt előéletű egyén, a bpesti papnöveldéi cassa- \ pás egyik fötettese, ki 3 és félévet töltött leg­:óbb a munkácsi fegyházban és Hegyi Sándor nyőfoi '(Veszprémmegye) lakos, ki 5 évet ült ibbféle bűntett elkövetése miatt a munkácsi gyházban és ki levelezést folytatott hozzá éltó társával, Csicsókával. E levelezést Cs. Horváth erősen tagadta lig Hegyinél Horváth sajátkezű irása megtalál­itott. A bűntény föelökészitője azonban nem e ettö volt, hanem Sulyok Pali csoóri lakos, egy Ivetemült, régi gonosztevő, ki a fegyház leve­őjét 25 évig szívta és mos 51 éves. Csak ősz­nél, szüret előtt töltötte ki ujabb 9 évi fegy­ázbiintetését. Társa állítólag Latinovics József soóri kisbíró, kinek szintén sötét múltja van, a íennyiben id. Szőgyény-Marich Lászlótól is nagy lennyiségü pénzt ellopott, miért több évig fogva olt. Két hamis tanú is vádlottak között van' ! »y László András szent-ágolai csősz, Sulyok i égi czimborája és Moharos János, Sulyok ujabb ! ó barátja. Az első Sulyok alibijét akarta iga-*! ölni s be is tanulta vallomását, de mikor val- ! ani kellett volna — mint a rosz finesz — el­sledte betanult szerepét cs Sulyok ellen vallott, doharos pedig Abán sulyokkal nagyott mula­ott s mindent ő fizetett, hogy csak a gyanút sulyokról elhárilsa. — Hogy nem tudta elhári­ani, bizonyítja az, hogy ö is fogva van. A rablás terve — mint azt Kovács föhad­lagy ritka ügyességgel kinyomozta, mult évben L sárkereszturi szüret alkalmával született ál­ítólagos tettesek agyában. A rablás egyike volt 1 legvakmerőbbeknek, melyeket az utóbbi idő­)cn elkövettek, amennyiben a rablók ellentál­ásra is elvoltak készülve, mert tudták, hogy anky József csoóri róm. kath.fölanitó, aki Haiti­;zckhoz csaknem minden este eljárt töltött re­volvert szokott hordani zsebében. A főtanitó izonban nem volt ez alkalommal Haintzéknál, 3mi szerencse, mert ha ott van, a vérontás elke­-ülhellen lett volna. C-íic?ókn elfogatása alkalmával teljesen meg /olt törve; a szembesítéskor pedig csaknem le­oskadt a lelkifurdalás és félelem súlya alatt. Még :agad, de valószínű, bogy az őszinte vallomások ;orát ö fogja megkezdeni. Érdekes szerepet ját­szik ezen bűnügyben a megrablott nő vér-ebe, uelynek harapós természete miatt idegenek nem nertek az udvarra sem lépni. A vizsgálat alkal­nával kiderült, hogy ez a véreb csupán Latino­/ics és Sulyok szavára hallgatott, sőt az is, hogy ; kutya lervszcrüieg lett megszelídítve, a rablók ilarczához hozzászoktatva, mert különben nem /olna elgondolható, hogy e kutya farkcsóválva nent volna be — mint azt Haintzék erősitik — i 1 rablókkal együtt a szobába és nyugodtan aludt iz egyik tettes lábai előtt. Haintzék kertjébe szoktatták a kutyát — mint azt a vizsgálat ki­deríté — s ott álarezos emberek hússal táplál­ják, hogy hozzájok szokjék, ami meg is történt, Ezt legjobban igazolja az a körülmény, hogy a rablás után a kutya mindennap k j irt a kertbe, s ott körülszaglálódolt. Latinovicsra nézve t erheb" , hogy kisbirói állása daczára, a veszélyben forgó család segély­politikánk a jövőben igazán szabadelvű lesz. Minisz­ter társaim mai ogyetértőieg', az örökbéke constatálva levén, a honvédelmi tárczát pro memoria is fönntar­taudónak vélvén, lesz szerencsém egy törvényjavas­latot benyújtani, hogy a, f. ház a tisztán honvédek­ből álló hadsereg létszámát s az erre fordítandó költ­séget meghatározni kegyeskedjék, (balról: régen igy kellett volna!) A f ihlniivelés, ipar ós kereskedés föl­virágoztatására. egybehívandó ankett föl hatalmaztatik a módozatok megállapítására s azon összegnek meg­határozására, melyet e özébe elegendőnek gondol, (helyes!) Bölcs konmuiyzástmk alatt a jövőben csa­lán, postasikkaszlás, pénzeikezelés alig levén elkép­zelhető, (egy hang: majd elválik) indítványozom, hogy a hirák és rendőrök fele számra mlucalva tel­jes iizetéssel nyugdíjazíasKanak. — A kultusniinister megbizatik egy számla beiryujlására a népnevelés emelését s a falusi tanítók illő díjazását illetőleg, (helyes!) A peuzíigyministeri tárczára vonatkozólag kijelenthetem, hogy pénzünk levén in abundantía* minden eddigi manipulál iót, conversiór. confusiót be­szüntetek s az adót ötven perezentel leszállítom. A dohány monopólium, szeszadó hesziintettetvén, a pénz­ügyőrség föloszlattatik s a jelonlegi dohány és szi­varkészlet aránylagosan szétosztatik. — (általános helyeslés.) A szabadelvű gondolkodással minden ne­mesi praedicatum, czim, kitüntetés ós érdemjel ösz­szeegyeztetö nem levén, a magyar birodalomban ezek­ről többé említés se tétessék, (helyes!) Imígj^en kö­rül vonalozváu a kül és belpolitikát, beszédét c sza­vakkal zárta be: az Isten a mag3 r ar nemzetet örök időkig tartsa és éltesse! (egy hang a baloldalról: még azután is! perczekig tartó zajos éljenzés!) Eu is egy hatalmas vivatot akartam lekiáltani a magas karzatról, mikor a folyosó végén a hizlaló­ban egy olyau félig-meddig kappan éles mezzo-soprau hangon jó reggelt kukorékolva fölébresztett s minden Eloszlott, mint a buborék Maradt csupán a puszta kép! 3>i ben fogja tárgyalás alá venni a kiküldött bizott­ság által hozzá beterjesztett építkezési szabály­rendeletet. Ezen szabályrendelet nagy hiányt fog pótolni városunkban, mert eddigelé kevés kivé­tellel, a szépészet és czélszerüség rovására min­denki úgy építkezett a mint neki tetszett. — A honvédlovasság elhelyezése kér­désében Henneberg lovag altábornagy és Cserhal­may vezérhadbizlos Pápán voltak s tárgyalásokat folytattak, A két magasrangu honvédtiszt Pápá­ról Kőszegre utazott hol szintén a honvédlovas­ság elhelyezése ügyében fognak tárgyalni. — Franczia tanfolyam felnőttek szá­mára. A főiskola német-nyelv tanára, n. t. Ju­rány Gusztáv úr már a folyó héten franczia tan­folyamot akar nyitni felnőttek számára. A tandíj hetenkénti 2 leczkéért egyhónapra 3 forintban van megállapítva. Jelentkezhetni a nevezett tanár úr lakásán (Postautcza 1048. sz., szemben a pos­tával) minden nap 5—7 óráig, s a részt venni óhajtók felkéretnek, hogy minél előbb szívesked­jenek jelentkezni. — Áthelyezések. A 17-ik honvéd fél­dandár tiszti karában a következő változások állanak be: makárvöigyi Weidinger Alajos őr­nagy, Csikor János főhadnagy, Stein György és Kálay Alajos hadnagyok Székesfejérvárról Vesz­prémbe -- ellenben Klözel Antal őrnagy, He­tyey Ferenc főhadnagy, Fördös Kálmán és Za­nathy Sándor hadnagyok Veszprémből Székes­fejérvárra helyeztettek át. — Építkezés. A helyben állomásozó 7-ik honvédhuszárezred laktanyája jövő évben eme­letre fog megépíttetni. Az épitkezés tudvalevő­leg azért vált szükségessé, mert egy századdal szaporítva lesz az itteni félezred. — A magyar-gácsországi és magyar­nyugoti vasutak államosítása. A nevezett két vasút igazgatóságával közölve lett már azon jegyzőkönyvi megegyezés is, mely a magyar és az osztrák kormány között jött létre a két tár­saság vasúti hálózatának megosztásából származó elvi kérdések szabályozása tárgyában. A két társaság közlekedési eszközei akként osztatnak meg, hogy a magyar hálózatnak fognak jntni a magyar vonalok számára beszerzett közlekedési eszközök, az osztrák hálózatnak pedig az osztrák vonalok számára beszerzettek. A mi a vasúti szemléyzetet .illeti, erre nézve általánosságban azon megegyezés történi, hogy a magyar-gács­országi vasút személyzetét az osztrák államvas­utak, a magyar-nyugoti vasút személyzetét pe­dig a magyar kir. államvasutak fogják átvenni. Mindazonáltal a magyar-gácsországi vasút sze­mélyzetéből tíz tisztviselő átvehető lesz a ma­gyar államvasutak kötelékébe, a magyar nyu­goti vasutak tisztviselői közül pedig tiz az oszt­rák államvasutak kötelékébe átvehető lesz. A magyar-gácsországi vasút nyugdijalapját e sze­rint az osztrák állam, a magyar nyugoli vatut nyugdíj-alapját pedig a magyar állam fogja át­venni. — Gyászjelentés. Oz.v. Székely Józsefné született Sz.enlgály Emilia a maga cs gyerme­kei Székely Margit férjezett Levoczky Istvánné, Székely István és Antónia, úgy nagy bátyja Székely Gusztáv uradalmi számtartó, Székely Aloj/.ia férjezett Oszlányi Pálné, valamint unoka testvérei Székely Emil, Gyula, Béla és sógora Levoczky István s a nagj számú ös.sz.es rokonok nevében fájdalommal lelt szivvcl jelenlik forrón" szeretett leányának, illetve testvéröknek, unoká­jának, unokatestvérüknek és sógor-nőjének Bi­barczfalvai Székely Hedvignek folyó hó 27-cn reggeli fél 11 órakor hosszas szenvedés után a halotti szentségek ájtatos felvétele mellett életé­nek 21-dik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült teteme november hó 29-én 4 órakor fog a római kath. szertartás szerint a kálvária melletti sírkertben Örök nyugalomra he­lyeztetni. Az engesztelő szt.-mise áldozat ivedig folyó hó 30-án délelőtt 10 órakor fog a szt, Fe­rencziek templomában a Mindenhatónak berou­tattatní. Pápán, 1888. évi november 27-én. Áldás és béke lebegjen porai felett ! — A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájában az 1888—89. tanévben a kö­vetkező pályakérdések vannak kitűzve: I. A fő­iskola részéről: I. Péczely-díjra. II. Endre keresz­tes hadjáratának okai, lefolyása és következmé­nyei. A legjobb munka jutalma 33 frt 33 kr. — 2. Deáky-díjra. a) Hittani szakból: Fejtesse-^ nek ki a keresztyénnek, mint égyháztagnak kö­telességei a római levél 12. rész 3—21. versei alapján, b) Jogiszakból: A XVI-ik századbeli magyar reform, zsinatok végzései nyomán adas­sanak elő református őseink nézetei az egyház­alkotmány- és kormányzat felől, c) Bölcsészeti szakból; Fejtessék ki a tragicumfogalma, s mu­tattassák föl Shakespeare Julius Caesárjának és Katona Bánk-Bánjának tragicuma. Jutalmuk: a legjobb munka a szerző javára a főiskola költ­ségén kinyomatik. — 3. Nagy József-díjra, a) Természettanból: A meteorológiai megfigyelé­seknél használt eszközök leírása és az észlelett adatok átszámításánál használt elméleti képletek lehozása. A legjobb munka jutalma 33 frt 33 kr. b) Lélektanból: Kívántatik értekezés az unalom­ról és elűzésének eszközeiről, lélektani és neve­léstani szempontból. A legjobb munka jutalma kiáltására a fülét sem billentette, noha a jegyző ÍS szomszédok mind a színhelyre siettek. To­vábbi részletek a szövevényes bűnügyben a vizs­gálat érdekében nyilvánosságra nem hozhatók.— A vádlott egyének folyó hó 28-án este adattak át a sz.-fehérv'ári helyi kir. bünfenyitö bíróságnak. Az előnyomozást a legnagyobb erély­lyel és odaadó buzgósággal Kovács csendörfö­hadnagy eszközölte 10 napon át, majd Csórón, majd Sárkereszturon tartva nyomozást. — Fon­tos az is, hogy a tettesek némelyikére még egy rablásra való előkészület és több betöréses lopás is kiderittetett, melyekről azonban csak később szólhatunk. Eegyelöre csak annyit jegyzünk meg, hogy Kt.-Lakon Neuhausernél elkövetet betöré­ses lopásban is állítólag ezek voltak a főtényezök. TÖRTÉNELMI NAPTÁR. — Rovatvezető TIPOLD ÖZSÉB. — Deczember 2. — 1723. Fülöp, orleansi herceg és Franciaország kormányzója, Versaillesben, egj' kéjhölgy karjaiban meghal. Deczember 3. — 1137. Szász Lothár német császár, Tirolban, Breitenwang faluban hal meg.. Deczember 4. — 1805. Iglónál (Magyarország­ban) a Ferdinánd osztrák főherceg alatti osztrákok a Wrede alatti bajorokat megverik. Deczember 5. — 1798. Beöthy Ödön, híres or­szággyűlési és vármegyei szónok, születése Nagyvá­radon. Deczember tí. — 1790. Essejd Mohammeg, tö­rök verselő, történetíró és az ozmán állam hírlapjai­nak felügyelője születik Konstantinápolyban. Deczember 7. — 1804. Bécsben az osztrák csá­szári méltóság ünnepélyesen szentesittetik. Deczember 8. — 1869. Rómában a Vatikán­ban az eddigi utolsó egyetemes egyházi zsinat meg­nyittatik. Hivatalos rovat. 5255. ikt, 1888. Hirdetmény. A megyei nyugdíj alaphoz Pápa városa részé­ről 1888-dik évre fizetendő pótadó kivetési lajstroma f. évi deczember 1-től 8 napon át a városi számvevő hivatalban közbetekinthetésre kitéve leend, mely idő­közben az ellen netáni felszóllalását mindenki bead­hatja. Pápán, 1888. november 29-én. Nagy Boldizsár főjegyző. KÜLÖNFÉLÉI — Személyi hírek. Henneberg altábor­nagy és Cserhalmay vezéihadbiztos mult héten városunkban időztek. — Fényes esküvője volt vármegyénk tiszteletbeli főjegyzője dr. Purgly Sándornak Mu­kits Leona urhölgygyei, f. c. november 26-án Szabadkán. Násznagyok voltak: Vcghely Dozsö kir. tanácsos alispán Veszprémből; Vojnits Tó­dor, Mukits Ernő és Vojnits Sándor Szabadká­ról. Koszorús hölgyek: Rohonczy Irma, Nagy Sarolta, Neuman Irma kisasszonyok. Vőfélyek: ifj. Vojnits Sándor, Pilkovits József orsz. képvi­selő, Purgly László. A diszcs nászsereg d. u. '/ 2 4 órakor 16 kocsin vonult a templomba, hol az ifjú párt Provojcscvics József szabadkai apátplé­bános adta össze. Ez után Horváth Dezső vesz­prémi cvang. lelkész áldását fogadták, ki emel­kedett szellemben szólott hozzájuk. Az ebéd 6 órakor volt, lelkes felköszöntőkkel. A mintegy 40 főből álló vendégek között voltak Veszprémből dr. Bczcrédj Victor orsz. képviselő es Koller Sán­dor árvaszéki ülnök is. —- Az esküvő alkalmából minden oldalról érkezeit meleg üdvözlésekhez mi is a legőszintébb szívvel csatlakozunk. — A megyei erdogondnokßagra, mely J ikóy Géza urnák ugodi uradalmi föerdés­szé történt kineveztetése folytán üresedésbe jött ideiglenes minőségben Varrinszky József várpa­lotai lakos neveztetett ki. — Mezőgazdasági hitelszövetkeze­teknek adott kedvezmények- Mig nálunk évek óta vajúdik a mezőgazdasági hitelszövet­kezetek ügye cs csak itt-ott alakul néha egy ilyen intézet egyesek vagy az önkormányzati tényezők áldozatkészsége és kezdeményezése folytán, addig Ausztriában maga az állam vette kezébe az ügyet és hathatós támogatásával viszi előbbre a megvalósulás felé. Legújabban is az osztrák kormány törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, melynek értelmében a kisgaz­dáknak igen ajánlatos Raiffeisen-féle rendszeren alapuló kö'csöopcuztáraknak tetemes kedvezmé­nyek adatnak. Ilyen kedvezmény egjrebek közt az, hogy a pénztárak által adott kölcsönökről kiállított kötelezvények után (a váltót e pénztá­rak netn ismerik) csak annyi bélyeg jár, mintha váltó volna, tehát egy scálával alacsonyabb. Egyik további kedvezmény az, hogy e pénztá­rak a hatóságokkal való levelezésben illetékmen­tességet élveznek. Tekintve, hogy nálunk a ma­gánkezdeményezés sokkal nehezebb], mint más országban, bizony óhajtandó volna, ha a mező­gazdasági hitelügy kérdése mihamarább országos megoldást nyerne. — A viroii tftll&OI legközelebbi ülésé- l 3$ frt 33 kr, A pályaművek idegen kéwcl KV**

Next

/
Oldalképek
Tartalom