Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888
1888-11-25
Ä regale ügy. y ; A kultúra és nemzeti ^ÄhMes em- j poriumainak, a magyar város^ féltett i érdekeinek méltó védelmét a részletes j munkálódás során azon .alkalommal is j megkisérlette az ellenzék", midőn a törv. • hat. jogú városoknak megengedtetett, i hoa'v renale ezimen élvezett jövedelmei- ; ket zárszámadással is igazolhassák. Kívánta ugyanis az ellenzék, hogy a rend. tan. városoknak szintén hatósági ! felülvizsgálat alatt álló zárszámadásaik '• szintén tekintetbe vétessenek; és kivan- ! tuk. hogy a kormány ezek zárszámadá- j sait be rendelvén, airyagot szolgáltasson í a törvényhozásnak, melyből világosan í látni lehessen: mily teher háramlanék ; ezen kedvezmény által az államra? el- \ lenben, ily kedvezmény megtagadása a rend. tan. városok mily mérvű veszteségét idézi elő ? Kormány és pártja mindenek előtt j tagadta azt, hogy általán véve ezen vá- 1 rosok legnagyobb része regale joggal birt j volna, a mennyiben pedig ily jogot szer- j zett, ennek vesztésébél eredő káraik az 1 egyesekre mért érvényes kedvező félté- j telek mellett fognak kártalanittatni. El- j len vetette továbbá, hogy a rend. tan. '• városok lokális érdekű intézkedéseiért, I ' j — mely czélokra sok helyütt a regale- ! jövedelem l'ordittatik - az állam anyagi ! felelősséget magára nem vállalhat. Meg- j jegyezte, hogy a regale törv. javaslat 63. §-vsa által csak az czéloztatott, miszerint ezen ujj „illetékek" és „adók" községi pótlékokkal ne terheltessenek, ezen intézkedés által azonban azon korábbi | törvények hatálya, melyeknek alapján a városok bizonyos jövedelmeket szedtek, érintve nincs. Megj egyeztetett végül, hogy az italmérési jognak az államtól haszonbérbe vétele tekintetében amúgy is előny van biztosítva egyéb vállalkozók fölött, s igy netaláni kárait ez utón is ellensúlyozni ] módjában lessz. I A kivánt adatok előterjesztésére — J időrövidsége miatt — a kormány magát > képtelennek nyilvánította. j A törv. javaslatok egyik jellemzetes i fő vonása akar lenni azon tétel: hogy, a reform által szenvedett károk kárlalanitlas- ; sanak. 1 Azonban, noha a kártalanítási ja- ; vaslat ezen alaptételtől — a rend. tan. I városok kárára — világosan eltér, álta- j Ián véve még is megközelíti az osztó ! igazság mértékét. i A kártalanítás mérvére nézve, a j vesztett jövedelem mennyisége szolgál- • ván helyes alapul, e tekintetben az ere- j deti törv. javaslat szövege, a jövedelmi- , ; adóbevallások alakjában történt ,,önbeis- \ merést" alapította döntő bizonyítékul. Ez j által, a bibliai szigoron is tul büntetni : czélozván az apák álnokságát a íiak és : unokákban nem csak .. negyedíziglen t: hanem a végtelenségig. i Tudva levőleg ezen merev alap-elve • is a javaslatnak elvettetett, hely adat- | ván az eltitkolt jövedelmek érvényesité- j sének, ezen eltitkolásokkal szemben az ; állam hatalom részére csak is az ed- j dig törvényben engedett legnagyobb szi- ; gor alkalmazhatása türetvén meg. \ Elvi fontosságú kérdés továbbá: hogy ezen ügyletek lebonyolítása, s ezen közben felmerülő lényeges magán-jogi kérdések némelyikének elbírálása, a javaslatban megtartott közigazgatási hatóságok által teljesithető-e? és pedig oly hatóságok által, melyek első fokozatban | még eskü tételre sem köteleztettek. . Véleménye volt a 2i-os bizottság ellenzéki tagjainak, hogy első fokozatban I a törv. hat. bizottságnak titkos szavazat 1 utján választottai felesketve határozhassanak , döntő fórumul pedig vagy a pénzügyi bíróság, vagy az országgyűlés által oda rendelt vegyes fórum állapittassék meg, Nézetük •- az első fórum megesketését (fogadalom) kitéve — sajnos elvettetett. Adó-politikai, és az egyenlő teherviselés szempontjaiból kifogásolták a „Jövedék" törv. javaslat azon általános intézkedését, mely a bor és pálinkának 50 literben, a sörnek pedig 25 literben adó mentes eladását biztosítja: miután ugyan az a törvény, mely kiváltságokat látszik eltörülni, további kiváltságokat állapitana meg: — másfelöl ezen kiváltságok a kincstárt károsító visszaéléseknek lennének állandó és alig ellenőrizhető forrásai. Kormány és többsége megnyugodtak azonban a kérdést megkerülő olyatén egy oldalú módosításban: hogy a nagybani eladás adómentes tárgyának mennyisége 100 literre emeltetett. Támogatva ezt egyfelől a fennálló gyakorlat tekintetbe vételével (egy akó); másfelől hangsúlyozván, hogy a nagyban való vásárlás egyátahin minden ipari czikknél kedvezményekben részesül. Össze vonva általánosságokban az eredményt: 1. A hűbéri idők ezen maradványa nem szűnik meg, egyszerűen nevet (czim) és gazdát cserél; 2. Ily alakban a fogyasztási adók f< )k ozása m utat kőzik; 3. Ezen régóta bizlosilás és rendezésre váró kérdés minden esetre megoldatik, s e tekintetben az alkotás a reform jelentőségével és fontosságával bír; 4. A javaslatok egyetlen elvet sem karolnak föl oly képen, hogy azt a részletes intézkedések lánczolatán keresztül következetesen megóvják. S igy a javaslatok kiváló jellege csak is az: hogy a kérdésben forgó eddig elforgácsolt kizárólagos jogok első helyen fiskális érdekből az egységes állam tulajdonába vonassanak össze. 5. A javaslatok mint ilyenek tehát ; a tényleg rendezetlen és számtalan irányban egymástól eltérő viszonyoknak £ ezekből folyó érdekeknek lehető kielégítését, s ily módon a felhullámzott elégütétlenségnek lehető megnyugtatását czélozzák. Es a javaslatok e tekintetben czélt nem is tévesztettek. Előbbiekből folyólag, miután a javaslatok részleteinél mód és alkalom kínálkozik a fenn maradt visszásságok és sérelmek orvoslására, azokat a részletes vita alapjául a mérsékelt ellenzék is elfogadta. §>ű2>ntivánxfri Síátmán. = A decaemberi megyei rendes közgyűlés eddig ismert tárgysorozata a következő : I. Alispáni jelentés. — 2. A székházépítési pót adónak 1889. évre leendő kivetése. — 3. A megyei tisztviselő, segéd, kezelő és a szolgaszemélyzet nyugdij alapjára i°/ 0 pótadónak 1889. évre leendő kivetése. — 4. Dr. Kenessey Pongrácz, dr. Purgly Sándor, Láng Lajos, Kemenes Ferencz- és Ihász Lajosnak törvény szerint való kilépése folytán a közigazgatási bizottságnál üresedésbe levő helyeknek választás utján leendő betültése. — 5. Az 1889. évi közmunka felosztási tervezet megállapítása és az ezzel kapcsolatos teendők elintézése. — 6. A m. kir. belügyministernek az 1889. évi költségvetési előirányzatunkra vonatkozó leirata. — 7. Az ujonezozási polgári elnökök megválasztása. — 8. A lemondott, illetve elhalt s választás alá eső megyebizottsági tagok helyeinek betöltése iránti intézkedések megtétele. — 9. A legtöbb egyenes állami adót űzető megyebizottsági tagok 1889. évre érvénynyel bírandó névjegyzéke. — 10. Az egyes választmányok kiegészítése, illetve újbóli megalakítása. — 11. A balaton-füredi szeretetházban üresedésben levő alapitványi hely betöltése. — 12. Alispáni előterjesztés a tűzoltó intézményre vonatkozólag. — 33. A vármegye alispánjának a Szilas-Balhás és Ozora községek között fennforgó határkérdésre vonatkozó előterjesztése. — 14. A pápai megyeház leégett tetőzetének helyreállítása iránt kötött alkuegyezmény jóváhagyása. — 15. Az 1889. évre kivetendő betegápolási pótadó %-ának megállapítása. — 16. Az 1889. évi katona beszállásolási pótadónak kivetése.— 17. Az államépitészeti kivatalnak előterjesztése aLókuton ásatandó kútra vonatkozólag. 18 A megyei árvaszéknek a b.-tamásii árva értékekre vonatkozó előterjesztése. — ig. A megyei árvaszéknek ugyancsak a b.-tamásii árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. — 20. Devecser községnek azon határozata, a melyIvel az ottani kir iárácViirnen'nrnal.' talol/UKn,.,.; TÁRCZA. . ZÚZOTT BILINCSEKEN. Széttéptem a Iánczot nem nyögök bilincsen Az a súlyos békó csak volt, többé nincsen. Ismét újra élek: Mint a rabmadár, melynek kalitja nyitva 5/.árn3-at ölt e lélek. Az a bürök pohár óh! be meg is tellett: Csakhogy szabad lettem, melyet vágyam esdett. . Felejtem a multat: A mult s?envedésit -- bár azok a sebek Még be sem gyógyultak. Oh! pedig hogy égett a boszu, az átok; Hogy mit sem felejtek, meg mit sem bocsátok; Kamatostul vissza Fizetem a kölcsönt, s vajh mi keserű lesz Annak, a ki issza . . De — nem, nem: undorral kerülöm a szenyer, A melytől a lélek hattyú szárnya szenved; E salak nem föd bé: Legyetek nyugodtan, nem találkozunk mi Soha — soha többéi . — Boldog szerelemnek pacsirtája lettem, Daltól csattog a lég köröttem, felettem; S hova lelkem szárnyal: Édes eper ajkon, dobogó szív halmán Göndör fürtök omló selyem sálra árnyal. Egy párbeszéd vége. — JclpilOl. — Grófné: Oh, ön az? Annál jobb. Jöjjön ide, foglaljon helyet. Szükségét éreztem, hogy önt lássam; önt, ald legjobb, egj^edüli barátom. Látni akartam önt, hogy megmondjak önnek mindent . . . Bokát szenvedek ... Ön figyelmesen néz rám. Nemde szemeim vörösek. Oh mennyit síd am! Pbettenetes dolog történt, olyas valami, a mit sohasem hittem lehetségesnek. Ön tudja mennyire szeretem a grófot. Szivem, minden gondolatom, életem az övé volt. Átengedtem neki magamat teljesen, miként virágot szokás dobni egy ideálnak. De ö összetiporta virágaimat . . . Férjem megcsal! Ez szörnyű . . . Báró: Biztosan tudja ezt ? . . . Grófné: Elakarja olvasni Szélváiy Vanda leveleit ? . . . Báró: Hogyan ? * A kövér Vandával van viszonya ? . . . Grófné: Igen, a színésznővel . . . Egy útszéli leánynj'al . . . Nemde, ő nem szép ? Es együgyű... Ha olvasná leveleit ... Az irálya és helyesírása olyan mint egy szakácsnőé. Nos mondjon igazat! vájjon csúnya vagyok-e vagy ostoba? Nem! S lássaő mégis többre becsüli azt a teremtést. Ah ez fblháhoritó! Báró: Igen, fölkáboritó! De kérem önt grófné, legyen nyugodt és kevésbé izgatott. Grófné: Könnyű ezt mondani! Báró: Föl fogom ezt keresni férjét és megértetem vele magaviseletének egész vétkességét és botorságát. Grófné: Megtiltom önnek, hogy fölkeresse!... Megbánása most már hasztalan lenne. Az én elhatározásom módosithatlan. Báró: Milyen elhatározás ? Mit. akar tenni ? Elakarja őt hagyni ?. Ez lehetetlen. Ön nem fogja kitenni magát egy válópör botrányának. Lrrufne: iNem iogoin elhagyni. Báró: Mire szánta el tehát magát! Grófné: Megbőszülöm magamat. Báró: Viszonyt fog keresni ? Grófné: Igen! Báró: Nem tanácslom . . . Ugyan grófné! ... Eszméletén van-e ön ? . . . Ön, ki annyira nemes és erkölcsileg tiszta, ön akar leszállani egészen a házasságtörésig V ! . . . Ezt ugyan nem fogja elhitetni velem. Grófné: Vélekedjék rólam, a hogyan tetszik . .. Lesz kedvesem, minthogy a grófnak van ! Báró: Nem fogja tenni. Grófné: Ah, ugye, hát én elhagyva és megvetve itthon maradjak, mig ő távol tőlem szórakozni fog ? . . . Ne higj-e ezt, ennyire nem vagyok erkölcsös . . . Ne tegyen jobbá, mint a m : nő vagyok. Igaz, nemes és erkölcsileg tiszta voltam — mint ön mondja — eddig . . . De nem akarok többé az lenni. En is csakúgy asszony vagyok, mint a többiek. Miért ne tenném azt, a mit ők tesznek ? Miért sírjak és keseregjek, mikor ők nevetnek ? . . , Báró: Ez a nevetés meggj'alázza őket. Grófné: Ön nagyon erős szavakat haszuál barátom ! . . . Egy kis könuyelmüség nem zár ki nagyon sok okosságot. Az ember nem szokott dobra ütni bizonyos dolgokat. Es higye meg báró, a botrány nem mindig azonos még a szégyennel. A mai társadalom sok tekintetben nagyon elnéző. Ki utasítja vissza durván a kompromittált egyéneket, ha fényes névvel és nagy vagyonnal bírnak ? . . .Az én jó nevemen nincs folt, nemde? . . , No lássa, pedig én tegnap a városligetbe kocsiztam Flóra grófnéval, holnap pedig Alice bárónőnél ebédelek. Pedig ön ismeri viszonyaikat! . . . Ugyanazon elnézéssel, melylyel én viseltetem mások iránt,. fognak viseltetni irántam is* ±>áro : Unt az izgatottság tévútra ragadja. On íem óhajthat ebből az elnézésből, mert ön nem tudja, nennyi megvetést takar az . . . Az emberek ugy esznek, mintha hallgatnának, pedig csak halkabban Deszélnek . . . Ah, a tisztességgel meghasonlott nők sejtik e kegyetlen szavakat, ha nem is hallják . . . fannak ajkbigygyesztések, melyek arezukba kergéik a vért és összeszorítják szivüket.. . Higye meg, 1 világ csak azért fogadja be őket, hogy jobban negbüntethesse. Grófné: Mindegy! Azért e nők mégis szeren;sések. Báró: Szerencsések ? ! . . . Grófné: Igen. Báró: Mivel szeretőkkel bírnak? Grófné: Igen. Báró: Nem ismeri ön egy írónak azon nagyon iebyes mondatát, hogy „a szerelem sokkal több bollogságot igér, mint a menyit nyújt, holott az erény mindig többet nyújt, mint a mennj'it igér." •Grófné: Nem tudtam, hogy ön s amaz író oly fönséges moralisták. Báró: Itt nemcsak a morálról van szó grófné, hanem az ön boldogságának érdekeiről is. Minden férjes, nő a ki megszűnik tisztességes lenni, a legkínosabb lelkifurdalásoknak teszi ki magát. A vétkes szerelem a pokol kapuit nyitja meg e földön előttünk. Azt hiszi ön, hogy a férfiak mások mint szeretők, mint a minők mint férjek? A mit ön férjénél utálatosnak tart, azt meg fogja találni kedvesénél is. Higye meg, a szerelmi viszonyok meg rövidebb mézes hetekkel bírnak, mint a házasságok. A nagy hevet és szenvedélyességét a férfiúnál közönbösség követi, a mi kétségbeejti. a női szivet. Az ön férje Vanda miatt csalta meg önt; vigyázzon, a kedvese majd Olga vagy mit tudom,. én »inilyen énekesnő vagy tánezosnő miatt fogja önt megcsalni. Grófné \ Átok a nők* kik ön szerint oly szi->
