Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-01-29

XV. évfolyam. jTviesj elérti 1c >£ í n d e n v a s á v n a p. Közérdekű sürgős közlésekre KO-OiUiiut rendkívüli számok is iidama.< ki. fjí'rnwjiiíilru levelek, csat ismeri te-.ettől fogna\ a inak el. Kéziratok nem adatnak vissza. 5. szám. Pápa, »888. január 29. 1 Idimth S3(í:jl hüz'cniéiiijch a i <; j) üÁí£H K. h t c a i a t á b a (?'/ - I; o 11 é<; i u ni é p t'l l c () küldendők. Előfizetési díjalc. Egy évre 6 frt. — Félévre 5 frt. Negyed évre 1 frt §0, krajczár. Egy szám ára íj kr. HIRDETÉSEK I hasábos fetitsor térfogata után 5 kr, nyilttcrben 30 krajczár. A díj előre fizetendő. B'élyegdíj mindigkülön•számíttatik Áz előfizetési dijak,, s hirdetések a lap KI A D () h i v a t a.láb a (GOLDBERG GYULA papirkereskedése, Főtér) küldendők Pápa város hatáságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. I valamit tenni, hogy a tihanyi apát úr j végre valahára észre téríttessék, s hogy ! felhagyjon azon a Rendre nézve is bűnös közönynyel. melybe az apát úr évek óta Füred és a köziig}

7 kárára még mindig leledzik. UERMANIZAIÖ NIT-KÖZSEG. Az ajkai zsidó vallású hitközség elhunyt rabbija helyére Pozsony megyéből importált újat, ki magyarul csak annyit tud, hog)

7

: r

cdes a magyar kenyér-, de hazánk zengzetes nyelve teljesen ismeretlen előtte. Szinte öröm volt jól szervezett iskolájukban az eddigelé tiszta magyar előadást és a gyermekek jo magyarságú feleleteit hallani. A vármegye nem is késett elismerését kifejezni, az ajkai zsidó tanitót a magyarnyelv terjesztése korul szerzett érdemeiért l-ső díjjal (6 arannyal) tüntetvén ki. Az ilyeténképen jól indult magyarosodást most a német ajkú rabbi beültetésével veszély fenyegeti! Az a vád, hogy a magyar zsidóság nagyobb része nem bir érzékkel a magyarnyelv teljes elsajátítása és rendszeres használata iránt, az ajkai zsidóság nagyobb részére rá illik, náluk a családi társalgási nyelv ma is német, üzleti köreveiket németül vezetik, leveleiket német szóval irjak, szóval németül gondolkoznak. Mint magyar honpolgároktól meglehetne várni, hogy ha már az öregebbje egyátalán nem vetkőztethető ki megcsontosodott németségéből, legalább a fiatal nemzedéket nevelje magyarrá, tegye meg ebbeli kötelesi.cgét buzgalommal és ne engedje, hogy retrograd intézkedésekkel az eddig elért félsikpr veszendőbe menjen ; ne engedje meg, hogy magyar-zsidó létére teplomában német szóval hirdessék az igét; ne engedje, hogy az eddig kizárólag magyar nyelv az iskolában a magyar szót nem ismerő rabbi befolyása alatt részben is németre változlassék át. Ennyit kivánok egyelőre a nagy közönség tudomására hozni,; de ha szükségét látom, fogok részletekkel is szolgálni. Az iskola magyar tannyelvének megváltoztatására irányuló törekvést pedig ajánlom a kir. tanfelügyelő úr szigorú figyelmébe. 6lj íla i A mit az emberi test háztartásából mindenkinek tudni keli. n. Habár a szervezet alakja és annak egyes részei — eltekintve természetesen azon változásoktól, a melyeken a test növése, fejlődése közben átesik - - az egész élet tartama alatt ugyanaz marad is, maga az anyag, melyből az képezve vau. folytonos változásnak van alávetve. Es ezen a szervezet minden részében szakadatlanul folyamatban lévő anyagcsere, melynek szünetelni az egészség és élet veszélyeztetése nélkül egy perczig sem lehet — a mint az eddig elmondottakból kitűnik, tulajdonképen két részre oszlik, melyek közül az egyiket, miután az a test szerveinek megújítására, javítására, vagyis annak táplálására s növekvésére szolgál ••tápláikozási anyagcserének'-- lehet nevezni, mig a másikat, miután az épen ugy mint a gőzgépnél a fűtés és gőzfejlesztés, — erőkifejtést idéz elő ,,erőtcvvielő anyagcserének" nevezhetjük. Ugy az emberi test össztevékenységének, valamint egyes szervei működésének alapföltételét is tehát ez anyagcsere képezi. Ennek viszont főeszköze a vér. Ezen folyó életnek, az élet táplá* lékának nevezett folyadékban ugyanis, mely az emberi testben található mind nemű folyadékok között a legfontosabb, mind azon alkrészek feltalálhatók, a melyekre az egyes szerveknek az anyagcserénél szükségök van. A vérből veszik azok át az anyagcserénél szükséges anyagokat s annak adják újra át, az anyagcsere folytán megváltozott s ennélfogva czéljaikra hasznavehetetlenné vált anyagokat is. Ha a vér mozdulatlanul egy helyen állana, az esetben abból, mig egy részről az anyagcseréhez szükséges anyagok csak mihamar fel lennének véve, más oldalról viszont csak mihamar el lenne az telítve az anyagcseréhez már hasznavehetetlenné vált anyagokkal, vagyis csak mihamar megszűnnék az, az éleífentartására nézve annyira fontos és nélkülözhetlen feladatát teljesíteni. A természet ezen az által segített, hogy a vér a testben folytonos mozgásban van.Ugyanis a vér a szív ereje által kilöketve, a teljesen zárt csőrendszert képező ütereken és az ezeknek folytatását képező hajszál edényeken át, melyekkel minden az anyagcserében részvevő testrész át és át van szőve, az egész testben szétterjed, és mig a szív által ezen üterek és hajszál edények folytonosan f'ris piros vérrel láttatnak el, addig az anyagcsere részére már hasznavehetetlen anyagokkal elteiült s színében is megváltozott sötétbarna vörös viszeres vér, szintén edények által összegyűjtve, a viszerek által vezettetik vissza a TARCZA. HÜSZ ESZTENDŐS VAGYOK.. Húsz esztendős vagyok': nagy férfiú! Már hosszúság, meg éveim szerint. Mögöttem a gyermekkor, a megunt, S az ifjúság felém mosolygva int. Ugy örvendek! hogy is ne Istenem!? Hiszen olyan sok szépet látok ott. Csak nem sir, aki oly kincset talál, Milyenről addig még csak álmodott? Husz esztendős vagyok! megtiltom azt, Hogy bárki gyermeknek tartson tovább! Az emberszámba én is elkelek. Megismernek a szép lányos mamák. Ha szép leány függeszti rám szemét, Gondolhatom , feszitve mellemet: Alighanem szerelmes ez belém , — Dc biztos, mert máskép' nem is lehet! Husz esztendős vagyok! ajkam fölé A férfi disz : kaczér bajuszká jő. Csak az a kár: bárhogy siettetem, Olyan lassan, olyan vontatva tlö. Pedig ha jő a regg, a dél, az est: Kipödröm, — más azt mondja: — a helyét. Nőjj meg szerencsétlen bajusz, hiszen Egész világ szerelmes lesz beléd ! Husz esztendős vagyok! fejem benőtt. Akárki mit mond: én jobban tudom. Lábam tovább nem tántorogva lép: Bizton halad akármi rosz uton. Bizton halad, mert ész leszen vezér, Azért voltam kilencz évig diák. S igy nem csoda, ha már itt hordozom Ks uyambäir a — phiíosóphíát, Húsz esztendős vagyok! poéta is. Számban duda, a bal kezembe' lant. És mondhatom: merész phantasiám Nem jár, mint holmi fülmüe, alant. De hát eztán ! Mit egy husz esztendős Költőnek e parányi szűk világ ?! A csillagok hónába szállok én , Onnan hozom le a kádentiát! Husz esztendős vagyok — csak; és imé Nem irhatok már egy vig éneket. E sok badarság tán mosolyra készt, De meglátszik rajt, hogy — erőltetett. Oh jól tudom már milyen a világ! Megtanított reá a szenvedés. És mig husz év búját feledhetem : Egy más husz év nem lesz talán — kevés! Tre fontáne. — Elbeszélés. — — Irta OLSAVSZKY LAJOS. I. — Messieurs, faites vos jeux! (Uraim, tegyék meg tételeiket!) A croupier rikácsoló felhívása már harmadszor hangzik el és szavát nem fogadja meg senki. Egy spleenes angol játszanék ugyan tovább is, de a jó hírére sokat tartó kaszinó egyetlen betevő ellenében nem engedheti meg a roulette-játékot. Az igazgató elrendeli, hogj' a bank és a croupier vonuljon vissza. Csaknem hihetetlen és a kaszinó történetében páratlanul áll ez a nap, mikor a roalette-banknak azért kell visszavonulnia, mert nincs játékos. Pedig a kaszinó helyiségeiben meglehetős számmal vannak jelen azok a kifogástalan gentlemanek, akik egyetlen arczizom megrándulása-, minden homlokráncolás nélkül, eőt gyakran mosolyogva tudnak elveszíteni vagy nyerni — amint jön, — egósz vagyont képviselő összegeket. A levegőben vau ..valami

1

', ami erre az estére elvette a gyorsan pergő roulettc-kerék zajának a. vonzó erejét. Az igazgató csaknem kétségbeesel!; erőfeszítéseket tesz, hogy társaságot-, vagy legalább kisebb csoportokat hozzon össze és azokba életet öntsön. Régi, tapasztalt ember, aki igen jól tudja, mit tesz az, mikor az urak eljönnek ugyan a kaszinóba, de a helyett, hogy szépen zöld-asztalhoz ülnének, mindenki különvonul, választ magának a menyezeten valami pontot vagy arabeszket és azt. nézi órahoszszáig. Beszédet, kaozagást vagy épen Jel kiáltást nem hallani, sőt ilyenkor még a bérruhás inas sem meri fennhangon jelenteni, hogy behozta a megrendelt (Jukros vizet. ; m A teljes dühvel kitörni készülő orkánt megelőző szélcsend ez. j Marchese deliig Camfagna igazgató a nyakába szeretne Weiden grófnak ugrani örömében, amint meghallja a szavát. A gróf most lép a terembe és nem véve észre az uralkodó hangulatot, jókedvűen köszöntget jobbra-balra. — Jó napot, kedves marchese! Mi az, hogy na itt olyan csend van? — Hogy érzi magát kedves gróf? — Szól az igazgató; kérdéssel ütve el a nem kellemes kérdést j — Pompás kedvemben vagyok; azt hiszem, ma nyerni fogok. • — Talán a lás Nitouche hütelen lett? i — 0, a világért sem; sőt jobban ragaszkodik ljozzám, mint ezelőtt. — Honnan gyanítja hát, hogy nyerni fog? — Csak tigy a jó kedvem után következtetem, tisztán a jó kedvem; meg : a viszkedő báltenyerem ujtán. — E szavakat' Weiden gróf nevetve és oly hangosan ejti ki, mintha azt akarná elérni, hogy valamennyi jelenlevő meghallja. '— De nini, ime épen ápropQsra érkezik Areas báró és Kobzov lovag: viszonzással tartozom nekik tegnapi veszteségűkért. A mostórkezettek üdvözlik ] Veiden grófot és hajlandók a tegnap abbanhagyott játék folytatására. — Ki lesz a negyedik? — Kérdi Kobzov lovag felhivóan körültekintve. —*"Ha elfogadnak uraim, én leszek, — Ah ön az duca N

Actis-Römero'i — Szól az igazgató és örömében, hogy a csendet sikerült megtörni, önmaga megy előre asztalt nézni. A játék megkezdődik és a példa csakugyan hat; mert nemsokára valamennyi jelenlevő az asztalok körül csoportosul, még pedig részint játszani, részint nézni a mások játékát, vag}- épen 'tenni is rá. Aciis-Romero herceg kezdetben nyer és a kőiébe gyűlt nézők kedvencévé válik, az ő játékára tesznek; Weiden gróf állandóan veszít. Nem gyöngéd ugyan az észrevétel, de azért valaki mégis megjegyzi: — TJgylátszik, a gróf sejtelme nem igen valósul , folytonosan veszít. -•- Első vesztés utolsó nyerésre vezet; — válaszol Weiden változatlan jókedvvel és gyanútlanul. A szerencse csakugyan hamar megfordul: a jókedvű ifjú nyerni kezd. A nézők azonban néni bizva szerencséje állandóságában, folytonosan Areas báró és Kobzov iovag-, de legtöbben Actis-Romero herceg játékára tesznek. ' ' • ' Ezvittal a nézők csalódnak. A szerencse állandóan Weldenhcz szegődik és az elnyert bankjegyek nagy halomban hevernek előtte, arany darabokkal le-' nyomtatva; a mi azért van igy, mert fiókja már • egészen megtelt. A herceg halott-halaván}

7

, izgatott és meggondolatlanul játszik; néha mereven ráfüggeszti tekin-' tetót a grófra s íitána megkétszerezi a.tételét, A gróf szinte röstell már nagy nyereségét ezzel a kellemetlenkedő játékossal szemben és a legroszabbnak mutatkozó kártyára is tart mindeja tételt, Pápa. 1888. január 27. • Veszprém vármegye Balaton parti ; vármegye. Mindaz, mi a Balaton vidékét l érdekli, kell, hogy érdekelje megyénket j is, mert vármegyénk egv szép részét 1 mossa a hullámzó Balaton, s igy azon forgalmi, közgazdasági, közlekedési szem- \ pontok, melyek a Balatonra vonatkoz- I nak. megyénket is érintik. ; A Balaton vidékének, a gyönyörű, | s egyetlen magyar tengerpartnak fent- • érintett érdekeinek tolmácsolására. fej- | lesztésére alakúit a ma már tekintélyes I névre vergődött derék — Balaton egy- J let. Mi lett volna természetesebb, mint i hogy épen azok. kiket vagy állandó ibg- \ jalkozásuk, vagy hivatásuk a Balaton j vidékéhez köti, hogy azok. már csak ; önérdekükből is felkarolják a Balaton ! egyletet, mely nem kerül többe, mint egy egész esztendőre két forintba, S -fájdalom a kérdéses vidék érdeklődése nem i felelt meg a várakozásnak. Mindennek j daczára a Balaton egylet rendületlen I hűséggel teljesiti hivatását. ! Az ujabb időkben e tekintetben azonban — miként e lapok is írták — a Balaton egylet közgyűlésében erős, de igazságos vélemény nyilvánult. Az egylet mindent megpróbált, mi feladatához tartozott, esakhogv a Balatonnak érdekeit előmozdítsa. S épen Balaton-Füred az, mely legtöbbet köszönhetett az egyletnek. Hiszen már Füred az utóbbi \ években teljesen elvolt hanyagolva: a j vendégek láthatólag kimaradtak, a pa- j nasz az unalomra általánossá vált. Ez általánossá vált közönyt meg- j szüntetendő alakült a Balaton egylet, j mely egyszerre életet hozott Füredre és ; a Balatonra. Ez cg3-letböl alakult a Yacht egylet, melynek vitorlái most már ott i hemzsegnek a hullámokon. Ez egylet minden évben kirándulásokat tervezett és hajtott végre. Ezrekre és ezrekre negy azok száma, köztük temérdek külöldi is, kikkel egyenesen az egylet isnertette meg Füredet és a Balatont, fiz egylet rendezett gazdasági kiállitá:okat, (az idén is Szalay Imre orsz. képv. 'áradozása mellett) majd közművelődési nozgaimak élére állt, majd megkezdte i lépéseket a forgalmi akadályok megszüntetésére; stb. stb. S ma ott állunk, hogy az egylet 'gyík elnöke keserűen panaszkodik, hogy iz egylet működésénél egy alig elkerülíetö — kerékkötő van, mely a. haladást egyenesen akadályozza. Az ember bánul va kérdi, hogy ki. lehet az? S a fevk't elég szomorú. Nem más, mint épen iz, kire Balaton-Füred van bizva: a lihanyi apátValóban mi is mélyen sajnáljuk a litiiuö Benczés rendet, mely Simon Zsignond urat bizony meg nem érdemelte. E tisztelt íéríiú már nem e világból való: leki lehet köszönni, hogy a rend tulaj:lona, szép Balaton-Füred mindinkább hanyatlik, s folyton kárral dolgozik. Hiszen az apát úr egy — múmia. Nincs semmi iránt semmi érzéke. Beszélhet aeki bárki, irhát neki bárki bármely Közügyben. Siket is, vak is! Kell-e több példa erre, mint az. hogy mig az országos kiállításon a legkisebb erdélyi fürdő s képviselve volt, addig az ország legelső és legnagyobb fürdőjét, a fürdő főkezelője, a tihanyi apát úr nem engedte az orsz. kiállításnál szerepelni. Lehetetlen hát, hogy mi is a leghelyesebb hangon fel ne szólaljunk és teljesen ne pártoljuk a Balaton egylet [elfogását! Hála Istennek/a Benczés rend élén egy férfiú áll. Szívben, lélekben nemes, ki előtt a közügy szent ügy, * a kinek van érzéke, mert ez ügy nem Balaton egyletnek ügye, hanem első sorban a rendnek tulajdonát képező Balaton-Fürednek ügye, bizonyára fog