Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-09-16

Alegjele-iiíls. Mi n (1 e n v a s á r n a p. Ivözérdekü sürgős közlésekre koron kint rendkívüli számok is adatnak ki. Bér menteden leintek, csak ismer? keséktől fogadiainak el. 'Kest ralik nem adatnak vissza. A lapnak szánt köziemé nyelt a lap SZERK. h iealalá l> A (0 - // o 11 ég i u m é p il l c () küldendők. Az ünnepek u Mély elis nerés hangján irjuTTIapunk jelen vezérczikkét. Mélyfelismeréssel Veszprém és Devecser lakossága és intéző körei iránt. Amott az egyházmegye új püspökét, emitt a magyar Honvédség főnökét József főherczeget fogadták. És mindkét helyen a legszebb, legtiszteletreméltóbb fénynyel és mi örök büszkesége marad a lakosságnak: — a legnagyobb renben! Emlékezetes marad a mult hét vármegyénk történetében. Egyszerre kettős ünnep, kettős fény. A veszprémi ünnepnél igen sajnáljuk, hogy egy a fényhez és ünnephez nem méltó félreértés történt, de minek nem a mi megyénk az oka. Mert a jó ég tudja, mi lelte egyszerre nemes Zala vármegyét, e mindig higgadt, okos gondolkozású törvényhatóságot? Veszprém vármegye ugyanis közvetlen az ünnep előtt kap egy félhivatalos értesítést, meryban tudtul adják, hogy mivel Veszprém vármegye Zala megyét meg nem hivta a püspöki inthronisatio ünnepére, ő el nem jön. És csakugyan nemes Zala megye méltóságos főispánjának diszmagyarját nem látták ezúttal Veszprém megyében. Valóban difficile est stb! Nem bírjuk megérteni Zala megye elhamarkodott lépését. Hiszen majdnem megfordítva kellett volna cselekedni Zala megyének és ha véletlenül Veszprém megye nevetségesen feltolta volna magát és meghívta volna az ünnepre Zala megyét, akkor Zala megye méltán megharagudhatott volna és méltán kérdhette volna a hivalgó hívótól: „Ti vagytok talán ez ünnepen a házi urak?! Nektek sincs ez ünnephez több közetek, mint nekünk. Ti sem vagytok háziurak ott, de mi sem! Hanem mindketten egyformán a veszprémi püspök egyházmegyéjéhez tartozó vármegye vagyunk és egyforma joggal jelenünk meg az új püspök üdvözlésére!" Ha igy gondolkozik vala Zala vármegye, bizony nem teszi ki magát a félreértésnek és szépen megjelenik ott, hol illett is volna megjelenni. Mert ezúttal engedje meg nekünk nemes Zala megye, de erős tévedésben leledzik, ha azt hiszi, hogy Veszprém megye sértést vagy legalább is illetlenséget követett el a meg nem hivás által ő rajta! Ezt megyénk nem tette, mert ellenkezőleg a meghívás lett volna sértés, és illetlenség. Veszprém, Somogy és Zala tartoznak az új püspök egyházmegyéjéhez. És ha Somogy is jól tudta, hogy az uj püspök inthronisatiojánál nem Veszprém megye a háziúr-: — tudhatta volna Zala megye is. De még az igazi „házi iír"-nak, a püspöknek meghívását sem várhatta joggal nemes Zala megye. Az uj püspök inthronisatioja egyházi ünnep. Ha — miben nem kételkedünk — Zala megye örült Báró Hornig kinevezésének, nem kellett volna semmiféle meghívást várni, mintahogy többi társai nem várták, de eljönni tisztelegni meghívás nélkül az uj megyés püspökhöz. Ez lett volna rendjén! Mi legalább nem láttuk még, hogy egy házi úr valakit meghívjon, hogy az jöjjön „tisztelegni." A tiszteletnek MAGÁTÓL kell jönni, főkép ha, mint minálunk is, szívből jön. A püspöki ebédre, no erre aztán meghívás NÉLKÜL csakugyan néni jelenhetett volna meg nemes Zala meElofLzetésí díjait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre i frt 50 krajezár Egy szám áralj kr. HIRDETÉSEK r hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyüttérben 30 krájezjár, A dij előre fizetendő. Bélyegdíj mindigkülön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KIADÓ hivatalába (GOLDBERG GYULA papírkereskedése, Fölérj küldendők Pápa város/ha«rt óságának és több pápai, s pápav ití éki egyesületnek hivatalos közlönye. gye. Notabene a püspöki ebédre való meghívást is talán csak nem Veszprém j megyétől várta? Mélyen sajnáljuk ez incidenst, melyet egy -kis jó akarattal, egy kis előrelátással könnyen elkerülhetett volna nemes Zala megye, mely különben mindig oly szives részvéttel és előzékenységgel szokott viseltetni a megyénkben történő ünnepélyek iránt. Minden legkisebb kellemetlen incidens nélkül folyt le a devecseri szép ünnep is, József főherczeg fogadtatása. Devecser ez ünnep által egyszerre megyénk egyik jelentőséggel biró városára emelkedett. Tapintat, rend, lelkesedés jellemezték ez ünnepet, melynél bizonyára a legfőbb érdem Devecser fiatal földesuráé: Esterházy Perencz gróf uré. Valóban nagy elismeréssel és hálával lehet eltelve Devecser Esterházy gróf iránt. Semmi áldozatot nem kiméit a fiatal derék főúr, csakhogy Devecser méltó fény nyel fogadhassa József főherczeget. Ez ünnepről magáról részletes leírást hozunk lapunk egyik rendes munkatársától. Itt csak e részletek jelentőségére utalunk, s örömmel veszünk a közérdekben tudomást arról, hogy megyénkben újból egy gróf Esterházy az, ki élére áll szép nagy birtokán a közlelkesedésnek és finom tapintatával, nagyríri bőkezűségével emeli azon ünnepet, mely Veszprém megyére is fényt árasztott. Üdvözöljük Devecseri mely ily kiváló főurat mondhat magáénak; de üdvözöljük a város értelmes lakosságát is jól sikerült ünnepje után! ^4 József Főherczeg DEVECSERBEN. Egy nagy székváros nem fogadhatta volna nagyobb pompával és szebb fénynyel József főherczeget, mint a kí.°, de lelkes Devecser. Lapunk számára külön tudósítónk volt szives József főherczeg devecseri fogadtatását a legnagyobb pontossággal leírni. E leirás minden betűjéből kitűnik vezérczikkünk tenorja, hogy mit köszönhet Devecser az ott lakó Esterházy Ferencz gróf úrnak? Ellehet képzelni, mi lett volna az ünnepélyes fogadtatásból, ha Esterházy gróf ki nem rukkol ? Mellette azonban a város is valóban elismerésre méltó munkásságot fejtett ki, csakhogy a fogadtatás mentül szebben és fényesebben üssön ki. Ennek lehet köszönni, hogy szem- és fültanuk állítása szerint József főherczeget, még sehol sem látták jobb kedvben, mint Devecserben. És ez, az ünnepnek és Devecsernek legszebb érdeme. Tudósítónk a következőleg irja le a fogadtatást: Az ünnepies hangulat már e hó 6-án észlelhető volt a város lakossága között, mert a közönség egyesei és összessége egyébről sem beszélt, mint arról, hogy a fenséges vendég legméltóbb fogadtatását minél nagyobb ünnepiességgel hajthassa végre. — Maga Esterházy Ferencz gróf ur vette kezébe az ünnepély rendezés fő szerepét; példája hatott, az eredmény pedig fényes volt s igy ezzel egyideüleg azt is beigazolta, hogy a város és környéke lakosságát vezetni minden jóra képes, mert a nép bizalom és ragaszkodással viseltetik iránta. A magas vendég megérkezéze napján, e hó 9 én déli 12 óra tájban kezdett a nagy közönség a helybeli vasút állomás felé tódulni, hol az indóház épülete nemzeti lobogók és koszorúkkal volt gazdagon ékítve, valamint az állomást övező mindkét oldali kerítés is fel volt koszorúzva és lobogózva. — A sin vonaltól, — melyen a várt vonatnak áthaladnia kellett — egész a váró terem ajtajáig egy három öl széles és igen szép szőnyegekkel fedett padolat (dobogó) volt készítve. — A dobogó mindkét szélén a sinvonaltól az indóház faláig a helybeli tűzoltók képezték a sorfalakat. A dobogón a város ifjú hölgyei képeztek két kordon vonalat a kezeikben tartott szép hossza róijsa füzérek által, s igy a dobogó közepén, annak egyharmada szabadon tartatott a főherczeg és kísérete közlekedésére. A füzéres és szép fehér, illetve világos toilettekbe öltözött fiatal hölgyek sorai mögött Devecser és vidéke előkelősége foglalt helyet, mely annál szebb képet nyert, mert a hölgyek, a „szebbik rész« képezték a többséget, mig a férfiak a dobogó körül foglalták el helyeiket egy jó nagy területen. Fél 1 óra tájban jelent meg gyönyörű disz magyarban Gróf Esterházy Ferencz, Noszlopy .Viktor és Ihász Lajos kíséretében, kik szinte disz magyart viseltek. Eszterházy Ferencz Gróf a jelen volt hölgyek szakértő nyilatkozatai szerint „nagyon fesch" volt; drága prémekkel díszített világos bordó szinü bársony mentéje és az arany sasköröm által fogvatartott és egy drága kövekkel gazdagon kirakott hármas levél által disziszített fekete sastollon kalpaga, valamint a korál gyöngyökkel és drága kövekkel gazdagon ékített díszkardja pompásan állt az ifjú daliának, hogy a közönség figyelmét annyira magára ráragadta, hogy el is felejtették volna megjelenésük czélját, ha közbe nem üt a vonatjelzö harang Ajkáról, melynek hallatára mindenkinek megdobbant a szive, melyre a közhangulat az ünnepies ihletség hatása alatt mindig csendesebb és csendesebb lelt, míg végre megszólalt a távjelző előtt a mozdony sípja és berobogott drága vendégével a rendes személyvonat. A sálon kocsiból legelöl a főherczeg lépett ki, viharos éljenzéssel fogadva a közönség által, mire előlépett Noszlopy Viktor főszolgabíró és néhány szóval üdvözölte a járás nevében, mire a főherczeg pár szóval válaszolt, azután Esterházy Ferencz gróf lépett elő, hogy mint házigazda üdvözölje vendégét, mire a főherczeg barátságosan nyújtotta kezét az ifjú gróf házigazdának, örömét fejezve ki, hogy vendége lehet. Ezután a füzéreket tartó leánykák sorai élén álló két leányka diszes virágcsokrokat nyújtottak a főherczegnek, melyeket ö szivesen megköszönve, kocsijához való szállítás miatt szárnysegédének adott át, mire a leáii3'kák a főherczeg háta mögött a rózsafüzér cordont bezárták és megindult a menet kifelé. Az indóház háta mögött n állott egy díszesdiadalkapu, „József főherczeg O fenségének, Devecser iparosai" felirattal, mely a kijáratnak éppen szemközt nézett és igen jó benyomást gyakorolt a szemlélőre. A kijáratnál állt Esterházy disz négyese a kocsi lépcsőjénél egy diszhuszárral, ki ugyancsak diszes szép ruhát és kardot viselt. A diszkocbit 20 piros mellényes bő gatyás és bő inges banderista vette körül, s igy indult meg a díszmenet a város felé zeneszóval mintegy 50 fogat által kisérve, melyből maga Esterházy gróf tiz saját fogatával rukkolt ki, minden kocsisa egyforma pompás egyenruhában. A város szélén volt felállítva a második és még diszesebb diadal kapuja, mely az országutat egészen keresztül fogta „Isten hozott" felirattal ellátva és lobogókkal gazdagon ékitve, a mint ezen áthaladt a díszmenet még csak akkor jött az igazi érdekesség és ez Esterházy gróf háza volt, melynek oldalfalai, homlokfala, tűzfala, kapuja és kerítése, keresztes fenyő galyacskákból fonott gazdag füzérekkel a földtől az eresz, aljáig és a tűzfal tetejéig oly gyönyörűen volt ékitve, hogy az ember, ha különben nem ismerte volna e házat, azt kellett volna hinni, hogy valamely talizmán segélyével varázsolták elő Diana tündérkertjéből. A falak vízszinté és függőlegesen alkalmazott fenyöfüzérek által volt koczkákra osztva, a fenyöfüzér és koszorú alkalmazását a figyelmes házigazda József főherczeg kedveért rendelte el, ki azokat igen kedveli; a kockahasábokban pedig csúcs alakba állított hasábok voltak elhelyezve s ezek mindegyikében egy-egy szép szarvas agancs díszelgett, a ház homlokára pedi'j óriás agancsos szarvas fejek voltak aggatva, a zöld füzéreket apró kék sárga Esterházy szinü zászlócskák díszítették, a háztető ormán pedig egy nagy fekete sárga lobogó hirdette a Habsburgi ház egyik tagjának jelenlétét, mig a ház tetejének a közepéből egy óriási nemzeti lobogó emelkedett ki, a ház yégón pedig egy kék-sárga zászló hirdette, hogy a házigazda a hirneves Esterházy családnak tagja. A város csak ugy úszott a nemzeti lobogóktól, az uradalmi épületek kéksárga és nemzeti, a magán házak pedig nemzeti zászlókkal voltak díszítve; a katonai koródán, mely Szalay Ottó postamester egyik ujjonan épült házában van elhelyezve, nagy veres keresztes Genfi zászló és egy mellé tűzött nemzeti lobogó büszkélkedett, egy szóval oly diszben volt a város, hogy erre még ember emlékezet óta nem tud senki példát mondani. A mint a menet beérkezett a városba, megkezdődött a tisztelgő küldöttségek fogadása a főherczeg által, melyek között első volt a kir. bíróság és ügyvédi kar, azután a róni. kath. hitközség iskolaszéke, a városi képviselő testület, a tűzoltók, a gazdakör. A tisztelgéseket. a díszebéd követte, melyen egypár polgári tisztviselőn kivül nagyobb törzstisztek voltak jelen; a főherczeg itt léte alatt a házi ur grófnál két diner és két souper volt. Az ebéd menüi következő: Diner du p Septembre 1888. Le Consomé ä la Royal. Fogas, Sauce écrevisse, pommes de térre. Les filets de boeuf, légumes et tomates farcies. Les petites timbales au jus. Le faisant roti. La saladé de légumes. La Creme au chocolat. La patisserie. Diner du 10 Septembre. Le Potage fausse Tortue. Les croquettes de volaille. La seile de ehevreuil, pommes de térre sautées sauce poivrade et groseille. Les harricots-verts i l'anglaise. La creme Pralinéé. La patisserie. A borok mind magyar borok kivétel nélkül; köztük pompás 1863-iki somlai és — badacsonyi pezsgő. Ebéd után a gróf házi ur, magas vendégét a katonai törzskar és néhány polgári ur kíséretében ki vitte a sárosfői erdőbe, a gyönyörű vadászkastélyhoz Jenőházára hogy a fenséges urnák ott egy kis kellemes szórakozást szerezzen. A vadász kastélyhoz vezető utat egy az erdészeti személyzet által készített gyönyörű szépségű diadalív karolta át, melyen áthaladva a természet szépségeiben pompázó vadász kastély pázsit udvarán találta magát a vendég sereg. — A diadalív oldaloszlopai mellett párhuzamos vonalban, jobbra és balra szépen felöltözött juhászok, bojtárok, szép juhásznék és juhász leányok képeztek sorfalakat, melyen midőn a főherczeg áthaladott a zene ráhúzta a Rákóczit, a nép pedig harsogó éljennel fogadta öt. Az asztalok, a kastély körül, zöld falevelekből mesterségesen készített takarókkal voltak fedve. Bográcsokba — tanyai módra — főtt a gulyás hús, szabadtüz mellett; egy másik ponton pedig a csapra ütött hordó hullatta bőven pompás nektárát. A mint a fenséges ur, ki a gróf jobbján ült kocsijából leszállt, a vig juhászok legott rágyújtottak a szép magyar tánezra, melyet ugy kiraktak, hogy a fennséges urnák ís megtetszett; azután kezeikben pintes üvegeket tartva, a juhászok fölköszöntötték a herczeget, mire ö velük koezczintva boraikból ivott, s nekik igen jóságos kegyteljesen felelt s annak, hogy magát jól érezte nem csak jelét, de kifejezést is adott. A lakoma közben a gróffal beszélgetve, megdicsérte a gróf kitűnő somlai borát, úgymond: „kitűnő borait ismerem, mert még boldogult édes apjától kaptam egy alkalommal egy hordó 1863-iki somlait mely még most is meg van pinczémben, mivel annyira megbecsülöm, hogy csak igen igen kivételes alkalmakkor iszom belőlük egy-egy cseppet/rí— A gróf vadász kastélyát szemlélve ismételten kifejezte, hogy menynyire tetszik neki a gyönyörű fenyvesekkel körülövedzett pompás vadászlak, mire a gróf felkérte, hogy nem lenne-e kedve egyet vadászni az épp most bőgő szarvas bikákra; a főherczeg megköszönte ngymond: „én nem vadászom pár év óta mert egészségem ellen van, de majd elküldöm önhöz fiamat yadaszni". Hogy a főherczeg nem csak a fejedelmi salonok és a katonai törzskar között a csapatok élén érzi magát othonosnak, de kitűnő gazda is, annak érdekes jelét adta az által, hogy amint meglátta Esterházy ökreit a szabadban, legott bírálat alá vette azok szarv és test alakulásait, melyből gyönyörűen kitalálta, hogy a Csáky féle fajanyáktól. Ezek után, mielőtt az étvágyat gerjesztő párolgó gulyás a népnek feltaláltathatott volna, kocsira ült a fenség és a társaság által kisérve haza hajtatott Devecserbe. Mig a fenséges ur a zöld erdők setét lombjai s a szellők enyhe suttogása; a madárkák dallamos és az és a diszes kiséret, valamint a nép vigalma mellett örömmel élvezte a magyar vendégszeretet páratlan élveit, addig Devecserben a legszorgalmasabban készültek a fáklyás menethez. A lakosság a kivilágításhoz készítette el ablakait ; virágokkal feldíszítve, a gróf háza elé pedig egy drága szőnyegekkel gazdagon díszített erkélyt állítottak a ház bejárati lépcsős ajtaja elé akként, hogy a ház boltívezett folyosójáról a ház ajtaján át egyenesen az erkélyre lehetett lépni; az erkélylyel szemben pedig egy szőnyegekkel fedett állvány volt elhelyezve az ünnepi szónok számára. Alig kezdett alkonyodni, midőn a házak ablakaiban már egymásután gyújtogatni kezdték a gyertyákat, a város háza kapuja eiött is megjelent egy óriási tömeg, hol az e célra rendelt 100 drb fáklyát kioszto/ták és egymásután felgyújtogatták. Mintha csak a fenséges természet is sorakozott volna az ünneplők közé, mert oly gyönyörű szélcsendes csillagos és holdfényes este volt, hogy a 100 égő fáklya égnek emelkedő füstfellege szinte Jákob kedvesen fogadott áldozatára emlékeztette a szemlélőt. Pontban 8 órakor megindult a négy soros fáklyás menet vig zeneszó mellett és felvonult a gróf lakháza elé s miután teljesen rendre igazodott, mennydörgő éljen kiáltások között megjelent a Fenséges ur a számára készített erkélyen a gróf és a tábornokok kíséretében.Midőn a nép elcsendesedettj Györffy Géza volt országos képviselő mint szónok elfoglalta az emelvényen helyét és szép beszédet mondott, melyet a nép gyakori és harsogó éljenzéssel szakított meg. A népnek a fenséges ür által adott szép hazafias válasza óriási lelkesedést keltett. Az erkélj

r párkányán diszes sálon lámpák égtek, a fenyő füzérekkel díszített grófi lak pedig a fáklyák fényárjaiban úszva, ugy nézett ki mintha Zeust nak az istenek istenének az olimpusokra ép ül