Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-09-09

jVlegj elenilt Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. lU-rmentftlcn tevz lck% csak ismert kezektőlfogadtatnak cl. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a l a p SZ ER K Ii i v atalúb a (í) - k o 11 érj i um ép U I e t) küldendők. , -Előfizetési díjait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajezár Egy szám árai£ kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos fietitsor térfogata után § kr, .nyilttérben _?o krajezár, A dij előre fizetendő. Bélyeg díj mindig külön számíttatik Az előfizetési dijak^ s hirdetések a lap KIADÓ hiv atalába (GOLDBERG GYULA .papírki reskedése, Főtér) küldendők Pápa város hatóságának é s i ó' b b pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. A legmagasabb császári és királyi család Fenséges tagja, Jóssdfr FőLsH'ezeg holnap érkezik vármegyénkbe, a devecseri hadgyakorlatok megszemlélésére. Isten hozta a Fenséges Urat Veszprém vármegyébe! Nem először és hisszük nem utoljára szerencsés megyénk üt szerény földjén, szerény falai közt üdvözölni. De mindannyiszor, eddig is, ezentúl is a legmélyebb hódolat és legigazabb ragaszkodás őszinte érzetével üdvözöljük Ot! rr tr Mert Ot miénknek hirdetjük büszkén és igazán. Miénk 0, a szó legszebb értelmében. Itt él Árpád földjén, utánozva dicső őseink fenséges példáját. Minden izében, szokásában, felfogásában magyar Ö, mi bizony nem válik szégyenére. Szive felénk vonzza, gondolkozása a miénkkel rokon. Szeret minket, becsül minket, mint „földit." Nem zárkózik el tőlünk. Oda áll élére a tűzoltóknak, hogy példát adjon. Résztvcsz hazai közművelődésünk minden terén, s szive jóságát, nemességét közelről-távolról ismeri minden magyar. És mi örömmel és büszkén látjuk, hogy József Főherczeg, ki az alcsúthi lakot és a budai palotát felcserélhetné a monarchiának, ezeknél talán több élvet nyújtó helyeivel, jól érzi magát köztünk. Örömmel ós büszkén látjuk, hogy József Főherczeg úr Ö Fensége féltett kincsünket, a magyar Honvédséget miként árasztja el figyelnie, ós kegyessége árjával! A magyar honvéd büszkén emeli fel fejét, ereiben megmozdul a vér, mikor csapatja előtt ott láthatja az Ö kedvelt Főherczegét. Ne adja a Magyarok Istene, de ha harezra kerülne a dolog, csak József Főherczegnek kellene a magyar Honvédség élére állani és kivonni' kardját és azt kiáltani a bakonyi legénynek, vagy az alföldi fiúnak, hogy „Előre" — és megindulna a félistenek tábora, a bátorság és lelkesedés tüzével hogy a harczi sip sikoltását felváltsa a győzelmi riadó harsonája. Isten hozta a Fenséges Urat Veszprém vármegyébe! ALCSŰTH ÉS URA. Irta: JÓKAI MÓR. A fővárosnak csaknem közvetlen közelében fekszik a fejedelmi szép birtok: Alcsúth. Nemcsak birtokosáról, de a természet pompájáról is fejedelmi. Az alcsuthi puszta a rómaiak idejében castrum helye volt, az itt talált latin feliratos régiségeket, kőkoporsókat, fegyvereket, pénzeket mind felküldtek a nemzeti múzeumba. Nem régen is talált itt egy sváb közbirtokos a földön egy szép faragványú nagy római sirkövet; de nem akar tőle megválni. Egy hegytetőn pedig most is áll még egy «pogányvár» fundamentuma: tán a várkunok uralmának emléke. Milyen nagy óriás az idő ! Ezer éves lépésekben támad a nyomán ugyanazon a helyen új élet. Római, — avar, — magyar. Most József főherczeg, a magyar honvédség főparancsnokának kastélya és tündérkertje foglalja el ezt a tért; s körüle az ország legszebb mintagazdasága terül. Az alcsúthi uradalom egy négyszögmértföldnél nagyobb területet foglal el. Még ezelőtt hetven évvel ez az egész tájék egy nagy kietlen pusztaság képét mutatta fel. Vadvizes völgyek, a mik bűzhödt mocsárokon végződtek, kopár sziklahátak, mezte'en, sivár agyagdombok, aszú, tövisbozótos legelök vettek körül hosszú bogárhátú vályog tanyákat, a mikben a birkások teleltették juhnyájaikat. Ez volt az egyedüli gazdaság: a birkatartás. Mikor József nádor átvette az alcsúthi «pusztat", az egész nagy területen nem volt több, mint három élő fa: egy fűzfa a vizenyős lapályon, egy diófa a legelő síkon, és egy tölgyfa a hegytetőn. Még most is meg vau mind a három: kegyelettel őrizve, ápolva, körültámogatva. Egyéb fa nem volt. Az ákácz még nem volt ismeretes Magyarországon, s a platán még akkor csak a fejedelmi díszkertek vendége vala európaszerte. És József nádor elhatározta, hogy ebből a sivatagból fog egy mintaparadicsomot alakítani. De még ha csak a sivatag pusztával kellett volna felvennie a nehéz küzdelmet! Hiszen a föld olyan jó „gyermek"; megjavul, ha javít ják; de nagyobb ösbozót volt ott az emberi társaságban. Az egyik szomszédság voltak a „bicskei" nemes urak. Azok a hírhedett verekedők, a ki3Mai számun&b.QZ féliv melióltlet van. csatolva. ket szekéren hordtak vármegyéről vármegyére, tisztujításokra alkotmányos jogokat gyakorolni —- furkós bottal; a kiknek segítségét igénybe vették bracchiumok, reposoliók alkalmával. Nem parancsolt ezeknek sem a vármegye, sem a dicasterium soha! A másik szomszéd volt a dobozi compos- | sessoratus. Mind csupa nemes urak, a kik a szántás-vetés mesterségéig, még e rövid kilenczszáz esztendő alatt, hogy Árpáddal bejöttek, meg nem alázták magukat. Rendes foglalkozásuk volt ez ideig — lovakat eladni, a nélkül, hogy lovakat vennének. Ha paraszt tenné, azt mondanók, hogy „lopás", de nemes ember nem „lop"; csak „hódíl". — Az elhóditott lovakat átverték a Dunán a szigetségbe; ott eladták styriai lócsiszároknak, s azok vitték odább. Ezt ú^y híják, hogy „szabad kereskedés". Utazni nem is igen mert senki Dobozon keresztül, mert ott valami ingóját bizonyosan kisajátították. S aztán panaszra menni a szolgabíróhoz a doboziak ellen, tiszta bolondság lett volna; ugyan ki ne ismerné ezt a szép nótát: „Ha a főbíró háborgat, Lopok neki egy pár lovat: Behajtom az udvarára: Még meg is hí vacsorára." Akkor volt az ! József nádor föltette magában, hogy ezekből a kevély, rakonczátlan, tolvaj népekből, becsületes, munkás, okos embereket fog alakítani, s a mint a táj képe lassan átidomúl kopár sivatagból áldástermö viránynyá, a rajta lakó ember is átnemesül vad, szilaj duhajból derék honpolgárrá. S a kettős munka már a második nemzedéknél be van fejezve. Mind a kettő teljesen sikerült. A megdicsőült József nádor életéből ide igtatunk egy regényes episodot, melynek adatait magától fenséges fiától hallottuk elbeszéltetni. József nádor mély kedélyű, messzelátó lélek volt: megáldva gyöngéd érzésekkel, regényes hajlamokkal és gondviselésszerű helyes tapintattal. Első .házassága valódi érdekfeszítő regény. A két császár, Ferencz és Pál között vihartjósló ellenséges viszony támadt, mely válságos hadviseléssé fenyegetett elfajulni. A bécsi udvar ekkor József föherczeget szemelte ki arra a küldetésre, hogy Szentpéterváron a felförmedt földi istenek haragját lelohaszsza. Az indulatos, erőszakoskodó Pál czár dölyfös haraggal fogadta az ifjú fejedelmi sarjat, s az udvaroncz sereg uralkodója kedélyhangulatát éreztette vele. Csak egy szív nyilt meg előtte: a czár legifjabb leányáé, kedvencz gyermekéé. A mig a diplomaták a hóditó hadjárathoz készültek Ausztria ellen; az alatt József be is végezte a maga hódítását, s a czár csak akkor tudta meg, hogy a béke meg van kötve, mikor a kedvencz leánya Alexandra megvallotta neki, hogy az ifjú föherczeg birja a szivét. Ekkor az-» tán ö is meglágyult, s a szövetség egyszerre lett megkötve az apák és a gyermekek között. A Szentpéterváron végbement esküvő titán Pál czár elrendelé, hogy a hazájába térő ifjú házaspárt száz hintó kisérje, udvari néppel rakva a határig; valamennyi hintó újdonat uj legyen. A főudvarmester azonban jónak látta az új hintókra kapott pénzt zsebre tenni, s a helyett ócska hintókat festetett meg újnak, azokat állíttatta elő a nász kíséretre. Az elindulás perczében Pál czár, a mint a gyermekeitől búcsút vett, az utánuk következő hintókat megállíttatá, s a tollkésével az új festésen vakarást tett; meglátta az alatta levő régi fénymázt. S azzal az egész díszkíséret a főudvarmesterrel együtt, nászút helyett czakkompakkostól Szibériába kocsikázott. Az orosz czári mátka csodaszép volt, s a lelke hü képmása arczának. Virág korában halt el. A nádor ürömi birtokán van egy keleti stylben épült kápolna, abban aluszsza Alexandra Pavlovna örök álmát. Alakja most is ép és romlatlan (épen mint a krasznahorkai csodahalotté, Serédi Andrássy Istvánnéé). A mi hogy fel lett fedezve, ez a története. A czár szeretett leányát egész keleti pompával rendelé eltemettetni, arany koronával a fején, drágaköves nyaklánczokkal és kösöntyűkkel felékesítve, s egy orosz prépostot, tizenkét énekessel együtt rendelt Ürömre, a kik ott naponkint isteni tiszteletet tartsanak a kápolnában a kedves halott fölött. A sírbolthoz vezető ajtónak három kulcsa volt: az egyik állt a nádornál, a másik a czárnál, a harmadik a prépostnál. A szabads-ágharcz után József nádor családja elköltözött Magyarországról; az ürömi prépost és az orosz énekesek gondolták magukban, hogy ha az élők elmultak, hát a halottak mért ne múlhatnának el ? $ egy szép napon eltűntek Ürömről. Senki sem kérdezősködött utánuk. — Hanem körülbelül egy] év múlva érkezik egy levél Miklós czártól Isttfán föherczeghez, a ki akkor Schaumburgban lakott, a melyben tudatja vele a czár, hogy a mostoha anyja" sirját Ürömön az őriző prépost és énekesei megszentségtelenitették, a kriptát föltörték, a halott arany koronáját, ékszereit elrabolták és megszöktek vele. Ékszerek és korona már kézre kerültek, a sirrablók ott ülnek már a szibériai ólombányában, jöjjön feltehát a nádor fia Szentpétervárra s vegye át a megtalált ékszereket és vigye vissza a fenséges halott anyjának. István főherczeg azonban maga nem mehetett, az öcscsét, József föherczeget küldte maga helyett Szentpétervárra, ö vette át a koronát az ékszerekkel, neki lett meghagyva, hogy sajátkezüleg koronázza meg és ékesítse fel azokkal a holt mostoha anyját.— A felnyitott koporsóban még akkor is változatlan ép volt az örök alvó. — Legyen csöndes álma a koronája alatt 1" Még nem egészen hetven esztendeje, hogy József nádor a legelső élőfát sajátkezüleg ültette az alcsúthi pusztán, s a legelső parasztgyereknek ábéczét adott a kezébe s ma már nép és vidék mintaképe annak, a minek „kell" lenni az egész országnak valaha. A kopár agyaghalmokat rengeteg erdő fedi a tölgy összeborul az egykor egyetlen magányos ős szálfa körül, a szálas fenyőerdő kanyargó útjain özcsapat szökell keresztül, s a gyümölcstermő pagonyban a fáczányok húznak végig. A magas tetőről, merre a szem ellát, mindenütt nevető tájék, dicsekedő halmok, arany szántóföldek, pompázó bársony rét, hívogató liget, mámoros szőllöhegy; közben fehér házak, fák közé bujt falvak, asztagokkal körülvett majorházak, legelésző gulyák, birkanyájak, ménesek. A kopár sziklaoldalból kőbánya lett, melynek óriási prizmái mint egy hófehér új várrom szakadéka, tűnnek fel a távolban. És alant a falu közelében a fejedelmi kastély, tornyos templomával, melynek óraütése mértföldnyire hallik, körülfogva a nagyszerű parktól, melynek lombjai közül messzire kiragyog a pálmaház roppant üvegkupolája. Egy átelleni ormon a . megdicsőült nádor márvány emléke, melyet hálás gazdatisztjei .emeltek a késő időknek tanúságúi. Az alcsúthi kert már régóta hires az országban, mint anyatelepe valamenynyi díszkertnek, a honnan exoticus fáinkat szerezzük. Csakhogy amiket mi araszszal mérhető fehér és veres levelű bokrocskákul ápolgatunk, azok ott terebélyes óriások. S mind ezek a növényország aristokratái, a világ öt részéből összehordott czifranevü, czifrább levelű, virágpompájú növénymágnások tisz1 teletteljesen veszik körül azt a plebejus őst, a 38