Pápai Lapok. 15. évfolyam, 1888

1888-07-22

jNlegj elenilt Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak kt. Bérmenieüen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. h ii- alalá b a {_() - k o 11 ég i u m épület) küldendők. Előfizetési díjait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár Egy szám ára íj kr. HIRDETÉSEK I hasábos fetitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 30 krajczár. A díj előre fizetendő. Bélyegdíj mindig külön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KIADÓ hivaialába (GOLDBERG GYULA papir­kereskedése, Főtér) küldendők P á P a v Jj^ iu ^f ^ * J s f S á n ._ a jL_? 8 * ö h ^_MjM_j-> s p á p avidéki egyesületnek hivatal os közlönye. Pápa, -JSS8. július 21. Lapunk múlt számában elég kime­rítően ismertettük a lap megjelenése előtti nap tartott városi közgyűlés lefolyását. Felemiitettük azon kellemetlen inczidenst is, mit Pap János városi képviselő úr­nak ezúttal nem várt, de nem szokatlan fellépése idézett elő. Elmondtuk, hogy nevezett képviselő úr odáig engedte ma­gát ragadtatni, hogy egyenesen azzal vádolta azokat, kik városunkban egy földműves iskola létesítését pártolják, hogy azokat nem a közügy, hanem csak is a — magán érdek vezérli. Erős, nagy állítás az, melyet nem egy könnyen, s nem mindenkinek lehet egy közgyűlés termében könnyelműen ki­ejtenie. A felszólalásra nem is maradt el a megérdemlett visszhang. Egyik városi képviselő egyene­sen és nyíltan felszólította a vádasko­dót, nevezné meg azon városi képviselő­ket, kiket a város érdekeinek megóvá­sára hivatott képviselői teremben nem a közügy, de csak is a — privát haszon lelkesít. Kétségtelenül kellemetlen kelepcze volt e viszhang az első izben felszólaló­nak, kinek szavai kim agyarázása aztán egy oly személyeskedést idézett elő, me­lyet bár sajnálunk, de a helyzetből fo­lyónak tartunk. Mert elvégre is a ki sze­let vet, vihart arat! S igy aztán érdemleges, szakszerű megbirálás helyett — miként már mult számunkban is jeleztük — az egész ügy­ből Pap Jánosnak keilett a rövidebbet húzni. Ismételjük, sajnáljuk a személyeske­dést! A város közgyűlés terme nem pri­vát emberek privát enyelgéseire való, s minden személyeskedés csak az ügynek és a városi közgyűlés móltóságának árt,— de a hiba és a megrovás csak azt illet­-iieti, ki a személyeskedésre fellépésével egyenesen okot adott. Jegyezzük meg, hogy ma már nem tür el senki semmit sem igaztalanul. Sem öreg kor, sem czim nem véd meg sen­kit sem, a ki támad, hogy támadása kö­nyörtelenül vissza ne veressék. De ha e tényből nem akar valaki okulni, meg­kell vele értetni, hogy könnyelműen nem szabad városi képviselő társainak bár­melyikénél is czélzatot keresni. Ma, ha a kormány például váro­sunkban egy kereskedelmi ipariskolát akarna felállítani, s arra csak is Pap Já­nos úr házát találná alkalmatosnak: — nekünk ha egy ilyen ipar és kereskedelmi iskolát csakugyan helyesnek tartunk, so­hasem jutna még eszünkbe sem azt ál­lítani Pap János úrról, hogy ő, mikor megszavazza a városi kereskedelmi is­kolát/ ezt csak azért teszi, hogy házát a kormánynak eladhassa. Különböztetnünk kell mindig. Ha a kereskedelmi iskola ártana a városnak és csak Pap János úr volna a felállítása mellett: — akkor talán (?) lehetne ráfogni megvételre kiszemelt háztulajdonosára, hogy „privát haszon" lelkesíti. De mikor egy óriási többség nyilta'n a földműves iskola mellett van és e többséghez tar­tozik az is, kinek esetleg birtoka egy ré­sze az átvételre kerül: — azt mellékér­dekekről gyanúsítani, legalább is köny­nyelmüség. Nem akarunk ezúttal e tárgyhoz többet szólani, de az eddig Írottakból sem kitörülni. Közügy érdekében irvák e sorok ós csak a közügynek vélünk szol­gálatot tenni, ha mi is kárhoztatólag emelünk szót oly jelenségek felett, me­lyeket a mily helyteleneknek ép annyira mellőzendőknek tartunk. = A Hannig jubileum 100-as rendező bizottság tagjait és pedig: Bermüller Ala­jos, Neuhauszer Imre, Bánóczy István, ifj. Kunte János, Rada József, Szeglethy József, Obermayer József, Henczler Gusztáv, Mayer Adolf, Hanauer Zoltán, Hanauer Jenő, Csillag Károly, Csillag Dezső, Sulyok Antal, Hencz Géza, Pakrócz Kál­mán, Krancsák József, Kalmár Károly, Pákor Jó­zsef, Almersdorfer József, Mórocz Emilián, Aschen­brenner János, Szupits Gyula, Prauer Károly, Kertai István, Freund Ferencz, Vargha Ferencz, Akkermann Alajos, Vágbó Gyula, Cserni József, Pirin^er Ferencz, Rácz Gyula, Reguli Dezső, Ájer Mihály, Horváth Mihály, Vizinger Károly, Nagy Károly (bábos), Nagy Károly (molnár), Ludvig Tamás, Freiszberger Vilmos, Hercz Béla, Grill Károly, Keller Ferencz, Felter Ferencz, Iglauer István, Neumann Béla, Makara Lajos, Makara Iván, Schneider Gyula, Mészáros János, Orr La­jos, Hedl Antal, Balogh Gyula, Vandlick Antal, Fejes Pál, Kalmár János, Kalmár István, Polgár József, Miholics László, Varga György, Kiss Imre, Nagy Károly, Ober József, Kálmán József, Kai­ser Endre, Szabó József, Szabó István, Pauer Ist­ván, Pauer József, Vághó János, Hofstädter Jó­zsef, Fábián János, Sipos Mihály, Holenczer Ist­ván, Németh József, Kocsis Károly, Bottkajenő, Pákay Gyula, Dienstmann György, Dienstmann Tamás, Szabó János, Szeleczky Ferencz, Herczeg József, Dr. Koritschoner Lipót, Idb. Schlesinger Vilmos, Nemsits Antal, Nemsits Gyula, Sipos István, Heykal Jenő, Horváth Pál, Gergyesi Fe­renc/, Biczó János, Hédi Imre és ifj. Horváth Károly urakat ezennel felkérem, hogy f. hó 22­dikén d. e. 10 és fél órakor a városház nagytermé­ben tartandó értekezletre megjelenni szívesked­jenek. Ifj. Martonfalvay Elek, biz. elnök. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő Ur! Engedje meg, hogy becses lapjában, mely kezdettől fogva, minden szép és nemesnek elö­harezosa volt; ezúttal én is egy oly esetet hoz­hassak a nyilvánosságra, mely a mai hithideg korunkban, hol a vallásgunyolódók egész sere­I gcvel találkozunk, nem mindennapi dolog, j Örömmel telik meg az emberi sziv, kiilö­j nősen a lelkész szive, hogyha látja és tapasz­j tálja, hogy a mit a szószéken hirdet, nem esik ; kősziklára, hanem a termékeny földbe. Ez, hogy igy van megmutatták Ugod község kath. hivei, s hogy mindenre képes az ember, csak a sziv legyen nemes. Mert a sziv azon vetemé­nyes kert, melyben egyaránt terem a virág és bojtorján. Minden, de minden a kertésztől függ. i Ha ez a kertész hivatásának eleget akar tenni, • minden tekintetben arra kell törekednie, hogy a J talajt melyben minden megterem, gondozza, s oly növényekkel ültesse be, hogy virágainak il­lata ne e nyomorult földön, hanem fölfelé a csil­lagok hazájába is eljusson, mert csak igy lesz fáradozásainak a méltó jutalma. En, ki a kálvária ügyet húsvét másnapján a szószékről kihirdettem, örömmel tapasztaltam, hogy szavaim nem az érzéketlen kősziklára, ha­nem a vallási buzgóságtól áthatott sziv talajába estek. A nép örömmel áldozott. Véres verejték­kel szerzett fillérjeit saját szájától fosztva meg, hozta az Ur oltárára, Isten nagyobb dicsőségé­nek emelésére. Ha valaki tudná, hogy Ugod köz­sége a mai stádiumban mily nyomorban sinlödik, lehetetlennek tarja azt, a mit tett. Ugod köz­sége meg van fosztva jelenleg minden mellékes forrástól. A múltja oly szomorú, hogy ha rá gondol önkénytelenül csordul ki szemeiből a fáj­dalom könynye. Husz év alatt 33-szor égett le. Csapás, csapás után következett s mi eddig re­ményt adott neki, attól is meg van fosztva. Ez a szegény nép is elmondhatja a költővel: „Mul. tadban nincs Öröm; jövődben nincs remény." Templomunk olyan, hogy a környéken rit­kítja párját. Megnézheti azt akárki, kívülről ugy mint belülről a tisztaság és rend uralkodik. Fő­érdeme Lukácsék János helybsli plébános urnák, ki minden gondját a templom csinosítására for­dítja. 1869-ben teljesen újra renováltatta s ezút­tal is megmutatta, hogy mikép lehet szorgalom és fáradság által szép és nemeset teremteni. Ha a templom hajóját szemléli az ember, a gyönyörű freskó képek ismét csak az ő jó Ízlését árulják el. A templom a régi Nádasdyak ősi várán nyug­szik. A vár fala a régi, mely már 1608-ban hir­dette a vár büszke urának hatalmát. Kétszáz év, ez sok. De 1772-ben fölváltotta a vár lakóját a királyok királya, az urak ura. 1772-től fogva á szomorúak vigasztalója, a kétségbeesettek gyá­mola, a népek Istene székel ott, s osztja áldásait­az annyira szorongatott népre. Kétszáz évvel ez­előtt a vár büszke ura hirdette katonáinak szigorú parancsait ott, hol most a világosság evangélium szelíd szavai hangzanak. Két száz évvel ezelőtt a tivornyák közepette, borban vegyült kaczagá­sok s nóták rázták meg a levegőt; most pedig a szivet nemesítő egyházi ének gyönyörködteti a sziveket, melynek fájdalom pohara csurdoltig telve van. Egy ily templom, mely nemcsak a község, hanem az egész környék büszkesége, megérdemli, hogy hozzá hasonló kálváriával féuyeskedjék. A kálvária a bástya szélén a templom körül fog állani. A három kereszt a templom oldalán, kifelé nézve a vidékre, fog helyeztetni. Öt méteres kereszt fogja hirdetni a meg­váltás nagy munkáját. Fönn fog állani a három kereszt, melynél már oly sokan találtak vigaszt fájdalmaik közepette. Hirdetni fogja, hogy mit képes egy oly község teremteni, hol nem az anyagiasság, hanem a vallás szent tüze éleszti a sziveket. Ide, ide jöjjetek ti, Istennek választott fiai. Tekintsetek a megváltó keresztjére, ki any­nyira szeretett benneteket, hogy életét föláldozta. H-'gy a szeretetet szeretettel viszonoztátok annak, ki értetek meghalt, büszkén hirdeti a három ke­reszt még a késő század fiainak is. Ti boldogok vagytok. Ti az öröm könyeket sirhatjátok. A ti kebleteket betölti azon öröm, hogy egykor gyer­mekeitek, unokáitok, s dédunokáitok büszkén fogják említeni az erre menőknek: ime ide néz­zetek; itt áll mindnyájunk vigasztalására ez a három kereszt a 14 statióval, mit a mi apáink véres verejtékkel szerzett fillérjeiken építtettek, Oh ti boldog apák és anyák! Legyetek megvi­gasztalva általam, mert a ti jutalmatok élnem marad. A kálvária fölállítását tek. Brenner Lörincz építőmesterrel megbeszélvén, ki azonnal a leg­nagyobb készséggel küldte meg a tervrajzát; amiért ezúttal is fogadja legforróbb köszönete­met. Minthogy a tartósságot tartottam szemem­elött, s mi fő tapasztaltam, hogy a pénz oly szép összeggé fejlődött, hogy nemcsak téglából épí­tett kálváriát, hanem teljesen faragott köböl le­vöt is képes vagyok csináltatni, az utóbbit fo­gadtam el, melynek fölállítását Brenner ur aján­latára Velti Ferencz kőfaragó mester úrral ké szittettem. Mondhatom dicséretére válik az eddig meghozatottakból is, hát ha még fól lesz állítva. Az egéssz statió faragott köböl lesz 3 méter magasságban. A kálvária képekkel együtt (mit a pesti olráregyletnél r-ndeltem) 1840 frba kerül. Kétszáz forint alap, összesen 2040 frtot tesz ki: Az eddig bejött összeg 2080 frt. A megmaradt összeg a kálvária körüli kerítésre s a tér csino­sításra fog fordíttatni. A következők adakoztak: Soós József 1000 frt, Nagy Gábor 100 frt, Paidl Mátyás 100 frt, Dolgos István 100 frt, özv. Török Gáborné 2 frt, Nagy Ernerencia 2 frt, Venczel András 5 frt, F. Erdős József 20 frti P. Piszker József 5 frt, örg. Török Mihály 5 frt, Márkus Gábor 5 frt, Odor Jánosné5 frt, ifj. Török József 5 frt, Bucs Pálné 5 frt, Szakács Mihály 8 frt. ifj. Magda József 5 frt, Szakács István 5 frt, özv. Fodi Mihályné 2 frt, Vég József 2 frt, Braun János 2 frt, Lisztner Mihály 1 frt, Boldizsár Gábor 2 frt, Bornemissza Ferencz 5 frt, Bornemissza József 10 frt, Török József 5 frt, Török József 5 frt, György Mihály 5 frt, Boldizsár Mihály 3 frt, Sós Pál 1 frt, Er­dős Ferencz 5 frt, Mis Molnár János 5 frf, He­tes József 1 frt, Vörös József 5 frt, Török Mi­Mihály 10 frt és neje Németh Zsófia 50 frt, ifj. Török Mihály $ frt, Vörös József 2 frt, Maródi József 2 frt, Molnár István 1 frt, Vörös Ferencz 1 frt, Vági Anna 3 frt, Odor Pál 20 frt, F. Szá­lai József 5 frt, Szálai János 5 frt, Kecskés Ist­ván 2 frt< Piszker Mihály 5 frt, Pákozdi Józsefné 5 frt, Szálai István 5 Irt, Gödri Imre 1 frt, Val­dinger Mátyás 1 frt, Erdős Mihály 5 frt, Ned­vesi Ferencz 2 frt, Patonai Ferenczné 1 frt, Er­dős János 1 frt, Pauer János 5 frt, Vörös Mihály 10 frt, Sípos Katalin 10 frt. Németh Katalin 5 frt, Vági Mihályné 5 frt, Vörös József 2 frt, He­gyi István 3 frt, Soós József 3 frt, Gánts István 2 frt, Rosta Istvánná 5 frt, Salk József 5 frt, özv. Boldizsár Örzse 10 frt, Berger Emil 10 frt, Berger Gábor 10 frt, Piszker József 25 frt, Ba­róti József 1 frt. Oláh Józsefné 5 frt, Polgár Ma­riska 10 frt, Polgár Ignáczné 5 frt, özv. Tóth Józsefné 2 frt, Paidl Sebestyén 5 frt, Pákozdi Juli 3 frt, Árki Gábor I frt, Árki József 1 frt, Szá­lai Ferencz 10 frt, ifj. Szálai Ferencz 5 frt, Bor­nemissza Péter 1 frt, Bornemissza János 1 frt, Patonai József 5 frt, Veiland Dániel 1 frt, Zat­worik Antal 1 frt, Maráczi István 1 frt, Lisztner Mihály öreg 1 frt, Lisztner Márton 3 ftt, Szabó Sándor 1 frt, Volkensdorfer Jánosné 2 frt, Ku­tsera János 2 frt, Jáger János I frt, Varga Ven­del 1 frt, Izsa Mátyás 2 frt, Tóth József 2 frt, Smid Mátyás 2 frt, Üst Mihály 1 frt, Dr. Rech­nitz Ede 1 frt, Bella József 2 frt, Szálai István 1 frt, Fekete György 1 frt, Molnár István 1 frt, Erdős István 2 fit, Molnár Gábor 2 frt, Horváth József 5 frt, Pákozdi István 5 frt, Soós Mihály 2 frt, Polgár Ferencz 2 frt, Polgár Pál 1 fit, Pol­gár István 5 frt, Molnár Pál 1 frt, itj. Becsei Jó­zsef 2 frt, Tál János 3 frt, K. Török József 2 frt } Piszker Istvánná 5 frt, Farkas József 1 frt, Kis János 1 frt, Kis József 1 frt, Kis Mihály I frt, Kis István 2 frt, Gerenda József 3 frt, Molnár Mihály 2 frt, Fodi Mihály 1 frt, Nagy Ferenczné 1 frt, Odor Ferencz 1 frt, özv. Német Józsefné 1 frt, György Ferencz 1 frt, Paksi Mihály 20 frt, Gaál József 2 frt, Nagy István 1 frt, Erdős József 1 frt, Szakács József 4 frt, Szakács Gá­bor 1 frt, Boldizsár József 5 frt, Boldizsár Ist­ván 5 frt, Horváth János 20 frt, Horváth Mihály 2 frt, Keresztes József 1 frt, Gödri József 1 frt, Pákozdi István 5 frt, ör. Becsei József 2 frt, Becsei András I frt, Németh János 1 frt, Soós Ferencz 1 frt, Bíró Mihály 1 frt, Bornemissza Ferencz 2 frt, Becsei Kati 2 frt, Kurcz Károly 5 frt, Piszker Ferencz 5 frt, Tórök Gábor 1 frt, Mejczinger György 2 frt, Piszker Mihály 5 frt, Gál Ferencz 2 frt 50 kr, György János 5 frt, Pákozdi Ferencz 1 frt, Sípos József 1 frt, Boldi­zsárjózsef I frt, Stark József 1 frt, ifj. Stark József I frt, Szálai Gábor 1 frt, Márkus Mihály 1 frt, Bol­dizsár Ferencz 1 frt, Polgár Jánosné 1 frt, Tórök Gábor 2 frt, Kis József I frt, Gödri József 1 frt. Gödri János 1 frt, Török Gábor 1 frt, Horváth János i frt, Varga József 1 frt, Vörös Ferencz 4 frt, Németh Gábor 1 frt, Vörös Gábor 5 frt, Erdős Gábor 10 frt, Vellner József 15 frt, Polgár Mihály 1 frt, özv. Száj Józsefné 1 frt, Dr. Feny­vessy Ferencz orsz. kép. 5 frt, Bornemissza Kati 5 frt, Gerstner Ignácz 10 frt stb. íme Tekint. Szerkesztő Ur ebből láthatja 5 hogy nem pusztán kósza hir az ugodi kálvária, hanem valóság, mely már e hó végén büszkén fogja hirdetni Ugod község vallásosságát. Jól tudom, hogy lesznek, de már vannak is elegen, kik azt hiszik, hogy a feltűnési viszketeg­ség vagy a hiu dicsőség utáni vágyódás készte­tetett engem arra, hogy az ügyet magamévá tet­tem. Oh ti balgatagok, hát már nem tudjátok, hogy hogyan ártsatok valakinek, ki csak szent kötelességét s magasztos hivatásának milliónyi kis részét teljesítette akkor, midőn szemei előtt az Ist^n dicsőségét nem pedig az érdemet te­kintette ? Érdem! Mi ez a mai világban ? Egy csepp a protectio világtengerében. Hol találjuk meg ma már az érdemet ? Ott suttba félre vonulva, fe­kete fátyollal letakarva. Csak néha, néha emeli föl könyes szemeit, midőn újra meg újra arczul ütik. Véres fejéről nem meri levenni fátyolát, félve remeg a protectio nagy seregétől; mely félretolja hazug rágalmaival ép azokat, kik csak­ugyan különféle érdemekkel dicsekedhetnek. Nem kell messze menni Ne értsetek félre ti, kik kigyónyelvetekkel min­den lépten nyomon arra törekedtek, hogy más emberek becsületén rágódjatok. Oh! vigyázzatok, mert eljön a fizetés órája s jaj akkor nektek. Hogy ezt a nyilvánosságra hoztam nem a hírlapi feltűnési viszketegség (mert ugyan ezzel édes keveset lehetne elérni) hanem, hogy meg­mutassam a világnak, hogy egy vallásos nép mire képes. Példát akarok adni nektek kedves kartársak, hogy használjátok föl a nép vallásos­ságát Isten nagyobb dicsőségére. Mert mondjá­tok meg kell-e nagyobb érdem egy papnak, mintha látja s tapasztalja, hogy népe szereti s hajol szavaira?

Next

/
Oldalképek
Tartalom