Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887
1887-07-03
Meg-j elexiilc AÍ\ n n e n v a s á v n a p. Kó/.'rdekü sürgős közlésekre koron .dm rendkivüli számok is adatna.;: ki. J"drm enteilen levelek, csak ismert kévéktől fogadtatnak cl. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapunk szánt közleménijek n i a p SZ Ell K. k i c a t a l ü b a (0 - l; o i í é (j i ii m é p d lel) küldendők. PAPAI LAP K Előfizetési dijait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár F.gy szám ára lj kr. HIRDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 2$ krajczár. A dij élűre JizctendŐ. Bélyegdíj mindig külön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a l a p KI A D () h italai ü h a [r ef. főiskola n y 0 m d áj a) küldendők. mi 11 1 • 1 _i i' 11 íri*nr——"1 ip-TTTTr-fTn^-itt-títrr*g-«j^Mgrr-'i — Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. —-".tr iin l Mi',iTnirn , «° , ~" mw ~ ,-" J ~ l " 1 '• ^• J ^^^^^TPl^'^ , Tr^m™T , '^'^'^^'^^ DR. Í Veszprém, Zala és Somogy megyék r. kath. papságának mély gyásza van, melyben őszinte szívvel osztozik a híveknek serege, és a három vármegye, sőt az egész haza kegyeletes érzelmű lakossága, Mult kedden az esti órákban hozta meg városunkba a távíró ama szomorú hírt, hogy a fenkölt szellemű, hazafias érzelmű és jótékonyságáról ismert főpap: dr. Kovács Zsigmond, veszprémi megyés püspök, a királyné ő felségének kancellárja, v. b. t, tanácsos és az első osztályú vaskorona rend tulajdonosa azon nap délutáni 5 és fél órakor püspöki székhelyén. Veszprémben jobb létre szenderült. A halál híre — bár nem jött váratlanul — szomorú valósággá váltával mégis általános megdöbbenést és őszinte részvétet keltett városunkban, valláskülönbség nélkül, mert városunk közönsége nemcsak az apostoli buzgósággal hivatásának élő főpap áldásos működésének volt tanuja,— hanem az 1880-ik évben a bérmálás szentségének kiosztása végett városunkban meg-jelent főpásztornak felekezeti különbséget nem ismerő kegyességéről és általános tiszteletet keltő, felülmulhaílan szeretetre méltóságai-ól közvetlenül is meggyőző d h e t et t. A gyászlobogók azonnal kit űzettek a főtemplom tornyaira, a plébánia és elemi iskola épületeire, a- benczések székházára, a megye és" Városházára stb. Csütörtökön reggeli ü órakor a jápai főtemplomban Néger Ágoston apátplébános és kerületi esperes fényes segédlettel mondott gyászmisét és szentelte be a püspöki jelvényekkel díszített ravatalt, nagyszámú áhítatos közönség és a rn. kir. honvédség, városi és megyei tisztikar, kir. járásbíróság, városi képviselő testület és a papság részvételével. Pápa városból és vidékéről többen utaztak le Veszprémbe, hogy a f. hó 1-én végbement gyászszertartásnál személyesen rójják le a hálás kegyelet adóját; mi pedig hírlapírói tisztünknek teljes készséggel teszünk eleget, hogy városunk és megyénk méltó és őszinte gyászának kifejezést adunk, és a kiváló egyházi férfiú nemes vonásait feltüntető arczkópét is bemutatjuk. lyára lépett. Hillani tanulmányait 1837-től négy éven keresztül részint a veszprémi papnöveldében, részint a bécsi Pázmáneumban végezte, és pedig oly fényes sikerrel, hogy főpásztora által méltónak Ítéltetett arra, hogy hittani tudományának tökélyesbitése végett az Augustiniánumba is felküldessék, ez utóbbi intézetben szerezte meg a hittudori oklevelet. Mint hittudor térve haza 1884-ben Csehibe küldetett segédlelkésznek, itt azonban alig töltött egy évet, mert még abban az évben tanulmányi felügyelővé neveztetett ki a pesti központi papnöveldébe. E minőségben — mint helyettes tanár — a hittani karban működött 1850- ig, s a tanitásmellett jelentékeny irodalmi működést is fejtett ki. Megírta a Szent István társulat kiadásában megjelent Korkérdések czimü müvét. Püspöke Ranolder János szentszéki jegyzői, s püspöki titkári minőségben hivta őt oldala mellé. Kovács Zsigmondnak a veszprémi püspök oldalánál a káptalanban csakhamar fényes előmenetel nyílott, már 1851- ben szt. széki ülnökké, 1854-ben, eszprémi megyés ben, de mielőtt odaért volna, útközben 10szul lett s visszatért Veszprémbe, s a vár legszebb pontján lévő püspöki rezidencziát azóta nem is hagyta el többé. A szeretve tisztelt főpap baja mind sut lyosbá vált, mihez utóbb tüdövész is járult. Kezelő orvosainak tanácsára dr. Schröder bécsi egyetemi tauárt hivták betegágyához, ki már csak a halál gyors bekövetkezését jósolhatá meg. — Halála napján délben látszólag jobban érezte magát, mondják, hogy a „Figarót" kérte, hogy olvassák fol neki. Azután csakhamar a visszahatás jelentkezett, s nem sokára az agónia állott be. Végperczeiben legközelebbi Dr. KovÁ c H Z s 1 a 21 o x D. rokonai, testvére Kovács Kálmán ministen tanácsos és unoka öcscse Kovács István meg a két orvos Dr. Thaly és Dr. Pillilz állottak ágyánál. Kimúlása minden rázkódás nélküli , igazi jobblétre szen*derülés volt... Alakosság kiszivárgó hirek alapján már szintén el volt készülve a leg.roszabbra, a székesegyház nagy harangjának méltóságos tompa zúgása, mely 5 V 2 óra után szélhangzott, s mely az ál a püspöki irodaigazgatóvá, s ugyanabban az év- 1 lános-m tisztelt egyházfő, s jeles ember kiben oldalkanonokká léptették elő. Mint vesz- J multát jelzé, mindenkit mégis mély megilleprémi kanonok csakhamar fokról-fokra haladt I lödéssel töltött el. előre. 1857-ben pápai föesoercssé, 1858-ban a ! A . ,. " T~" , ,,,,, . 31 1 1 * ' 3 • A ravatalt mar másnap felállították. A Kovács Zsigmond Zalamegyében BánokSzentgyörgyön született 1820. októb. 21. általános tiszteletnek örvendő Jionoráczior családból. Atyja Kovács Antal gazdatiszt volt a herczeg Esterházy uradalmában, ki lelkiismeretes gonddal őrködött fia neveltetése felett, s gondoskodott arról, hogy a kor igényeit meghaladó kiképeztetésben részesüljön. A gimnáziumi tanfolyamot Nagy-Kanizsán végezte, a Vl-ik osztályt pedig Varasdon fejezte be, hol egyúttal jártasságot szerzett a horvát nyelvben is. A bölcsészeti tanfolyamot kitűnő sikerrel az 1S35—1836. években Pécsett hallgatta, s ennek végeztével a szelíd lelkületű ifjú lelke vonzódásának engedve, a papi páSzent-Péterről nevezett bodrogmonostori czimzetes apáttá, 1866-ban sümegi főesperessé lön. iSű/'ben a királyi tábla pralatusává neveztetett ki, s ennek következtében lakását Pestre kellett áttenni, hogy itt a királyi táblánál elláthassa funkezióit. A törvényszékek átalakításával az egyházi ülnökségek is' beszüntettettek s igy Kovács Zsigmondot a királyi elhatározás 1869-ik év január hó 26-án az akkor üresedésben levő pécsi püspöki székre hivta meg, melybe 1S69. cvi aug. 25-cn be is iktattatott. A pécsi egyházmegyét 8 évig kormányozta. Ekkor 1877-ben a veszprémi püspöki székre helyeztetett át, a mely megyét máig kormányozá. 1874. óta val. belső titkos tanácsos, 1885-ben az első osztályú vaskorona rendet nyerte. Az elhunyt püspöknek egyik legkedvenczebb tartózkodási helye volt nyáron át a csopaki szöllöjéberj általa még veszprémi kanonok korában építtetett gyönyörű kastélya. Mint pécsi püspök is ellátogatott ide minden esztendőben, s az egész környék ismerte a barátságos, szclid arczu főpapot, a ki már kora reggel bejárta a vidéket egyszerű talárban, többnyire egyedül. — Ide hozatta el Szoldatics Ferencz festőművész hazánkfiát is több nyáron át Rómából, s a kastély első emeletét átalakíttatta számára műteremnek. Mikor Kovács veszprémi püspökké lett, már megrongált egészséggel jött Veszprémbe, s ez időtől fogva minden esztendőben külföldi fürdőkben — többnyire Gasteinban — keresett üdülést. Tavaly is ide indult titkára Rédey szentszéki ülnök kiséretépüspöki rezidenczia főlépcsőjén két napon át ezernyi ezer látogató haladt föl az előcsarnokból jobbra nyilo nagy terembe, hol számos előd arczképe néz alá Veszprém legutóbb elhunyt püspökének ravatalára. Az úgynevezett püspökkert roppant mennyiségű virágkészletét, egész fákat gyökereikkel, elhozták bucsut venni szerető uruktól, ki oly rég nem láthatta őket, hogy utoljára beleheljék kedvelt illatukkal a kettős koporsót, mely magas díványon sürü gyertya sorok közölt csillogott. A koporsón levő üveglemezen át még látható volt a szellemes magas homlok s a hosszas betegség nyomait viselő beesett ábrázat, melytől minden látogató egy végső pillantással igyekezett bucsut venni. A számos koszorú diszes szalagjairól az „irgalmas nővérek 11 , a „papnövelde" „Skublics benőné 11 a „püspökségi tisztikar", „ Veszprém város", a „gyászoló gyalád 11 , „Mária intézel 11 , a „pécsi jótékony nőegylet" , „Sümegi uradalmi tisztség" feliratokat olvastuk. Horváth Boldizsárnak, a boldogult kebelbarátjának, koszorúja jelezve volt, de a postán megkésett. A család a halálesetről a következő gyászlapot adta ki: Kovács Kálmán nyugalmazott ministeri tanácsos és neje, született Spelletieh Magdolna, gyermekeik Irma és AntáLtovábbá özvegy Kovács Antalné, született Skublics Teréz és fia. Kovács István mély fájdalommal jelentik felejthetetlen testvérének, illetőleg sógoruk- és nagybátyjulcnak nagyméltóságú és főtisztelendő Kovács Zsigmond, veszprémi megyés püspök, bekeblezett hittudor, ő császári és apostoli királyi felsége valóságos belső titkos tanácsosa, a ielséges magyar királyné kanczellárja, a vaskorona rend első osztályú lovagja, Pécs szab. 3rir. város tiszteletbeli polgárának élete G7-ik, áldozárságának 43-ik, püspökségének 19-ik, veszprémi püspökségének 10-ik évében tüdővész következtében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó évi június hó 28-án délután y 2 6 órakor történt gyászos elhuivytát. A megboldogult tetemei július hó 1-én reggeli í) órakor fognak a püspöki székesegyházban tartandó engesztelő szentmise áldozatok után a, veszprémi székesegyház sírboltjában nyugalomra tétetni. A szentferenezrendiek templomában pedig az engesztelő szentmise áldozat július hó 2-áu reggeli 8 órakor fog bemutattatni. Veszprémben, 1887. június 29. Az örök világosság fényeskedjék neki! A káptalan és az egyházmegye papsága szintén adott ki hasonló gyászjelentést. A temetés folyó hó elsején nagy fénynyel ment végbe. Már kora reggeltől hullámzott a nép a szentháromság téren, melynek egyik felét csaknem egészen a püspöki palota foglalja el. Ennek széles erkélye alatti orzlopok közölt helyezték el a koporsót, melyet megyei és városi hajdúk teljes díszben, továbbá az uradalmi erdövédek, belül pedig az összes gazdatisztek vették körül. Az előcsarnokban pedig a gyászoló család cs rokonok: Kovács Kálmán minisz. tanácsos, neje és leányával. Kovács István, Skublics Jenő nejével, Skublics Gyula, Hertelendy Ferencz, BogyayMáté, Skublics István, a megyei tisztikar élén Véghely Dezső alispánnal, (Gróf Esterházy Móricz főispán külföldön, Hamburgban levén, nem vehetett részt a temetésen.) Láng Lajos, Bezerédj Victor, Kopácsy Árpád, Matkovics Tivadar orsz. képviselők, a kir. törvényszék bírái dr. Laky Kristóf, és a városi tisztikar s képviselő testület Kovács Imre polgármester vezetése alatt, állottak. Pontban 9 órakor érkezett Pauer János sz. fehérvári megyés püspök, Pribék István felszentelt püspök, Miehl Jakab, Pellet Ödön székesfehérvári, Szeifricz István és Zsinkó István pécsi apátkanonokok, a helybeli kanononokok. Néger Ágoston pápai, Etl muraközi apátplebánosok, Konkoly cs Papp Károly cz. kanonokok, Mild Mihály sümegi cs Szegfű Mihály ozorai prépost plébánosok, Lévay Imre a piarista rendház főnöke, a pécsi püspöki megye papi küldöttsége, a megyebeli esperesek és a mintegy 70 főnyi papság, díszöltönyök, illetve karingben, s a beszentelési szertartás kezdetét vette. Közben a székesegyház zene- és énekkara működött, előadván Málray és Kompolthy alkalmi gyász dalát, A szertartás bevégeztével uradalmi tisztek vállukra emelték a koporsót, s a tűzoltók által képezett sorfal közölt vitték át a főtemplomba, s a szentélybe helyezték. A koszorúkat a fiatalabb gazdatisztek, fekete báesonynyal bevont rudakon vitték, a vaskorona rend jelvényeit pedig diszes vánkoson egy fölszentelendő emelte. A koporsó után az elhunyt rokonai haladtak. Ezután jött Veszprémmegye és város küldöttsége, a kir. törvényszék, a honvédtisztikar, az összes egyletek, testületek küldöttségei, s végül a polgárság. Ezután a gyászmise kezdődött, melyet a székesfehérvári püspök mondott nagyszámú segédlettel. A négy absolutiót a pécsi és székesfehérvári négy apátkanonok mondotta. Ezután a koporsót, melyen püspöki jelvények, a boldogultnak czimere, egy egyszerű misemondó ruha és kehely voltak Játhatók, a székesegyház alatti sírboltban a délfelé néző mellék oltár alatt elhetyezték s az ünnepélyes gloriosummal, (Missa de angelis), melyet Pribék István fölszentelt püspök tartóit, a gyászszertartás véget ért.
