Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-07-03

Meg-j elexiilc AÍ\ n n e n v a s á v n a p. Kó/.'rdekü sürgős közlésekre koron .dm rendkivüli számok is adatna.;: ki. J"drm enteilen levelek, csak ismert kévéktől fogadtatnak cl. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapunk szánt közleménijek n i a p SZ Ell K. k i c a t a l ü b a (0 - l; o i í é (j i ii m é p d lel) küldendők. PAPAI LAP K Előfizetési dijait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt Negyed évre 1 frt 50 krajczár F.gy szám ára lj kr. HIRDETÉSEK I hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 2$ krajczár. A dij élűre JizctendŐ. Bélyegdíj mindig külön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a l a p KI A D () h italai ü h a [r ef. főiskola n y 0 m d áj a) küldendők. mi 11 1 • 1 _i i' 11 íri*nr——"1 ip-TTTTr-fTn^-itt-títrr*g-«j^Mgrr-'i — Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. —-".tr iin l Mi',iTnirn , «° , ~" mw ~ ,-" J ~ l " 1 '• ^• J ^^^^^TPl^'^ , Tr^m™T , '^'^'^^'^^ DR. Í Veszprém, Zala és Somogy me­gyék r. kath. papságának mély gyásza van, melyben őszinte szívvel osztozik a híveknek serege, és a három vár­megye, sőt az egész haza kegyeletes érzelmű lakossága, Mult kedden az esti órákban hozta meg városunkba a távíró ama szo­morú hírt, hogy a fenkölt szellemű, hazafias érzelmű és jótékonyságáról ismert főpap: dr. Kovács Zsigmond, veszprémi megyés püspök, a királyné ő felségének kancellárja, v. b. t, taná­csos és az első osztályú vaskorona rend tulajdonosa azon nap délutáni 5 és fél órakor püspöki székhelyén. Veszprémben jobb létre szenderült. A halál híre — bár nem jött vá­ratlanul — szomorú valósággá váltá­val mégis általános megdöbbenést és őszinte részvétet keltett városunkban, valláskülönbség nélkül, mert városunk közönsége nemcsak az apostoli buzgó­sággal hivatásának élő főpap áldásos működésének volt tanuja,— hanem az 1880-ik évben a bérmálás szentségé­nek kiosztása végett városunkban meg­-jelent főpásztornak felekezeti különb­séget nem ismerő kegyességéről és ál­talános tiszteletet keltő, felülmulhaílan szeretetre méltóságai-ól közvetlenül is meggyőző d h e t et t. A gyászlobogók azonnal kit űzet­tek a főtemplom tornyaira, a plébánia és elemi iskola épületeire, a- benczések székházára, a megye és" Városházára stb. Csütörtökön reggeli ü órakor a jápai főtemplomban Néger Ágoston apátplébános és kerületi esperes fényes segédlettel mondott gyászmisét és szentelte be a püspöki jelvényekkel díszített ravatalt, nagyszámú áhítatos közönség és a rn. kir. honvédség, városi és megyei tisztikar, kir. járásbíróság, városi képviselő testület és a papság részvételével. Pápa városból és vidékéről töb­ben utaztak le Veszprémbe, hogy a f. hó 1-én végbement gyászszertartás­nál személyesen rójják le a hálás ke­gyelet adóját; mi pedig hírlapírói tisz­tünknek teljes készséggel teszünk ele­get, hogy városunk és megyénk méltó és őszinte gyászának kifejezést adunk, és a kiváló egyházi férfiú nemes vonásait feltüntető arczkópét is be­mutatjuk. lyára lépett. Hillani tanulmányait 1837-től négy éven keresztül részint a veszprémi pap­növeldében, részint a bécsi Pázmáneumban vé­gezte, és pedig oly fényes sikerrel, hogy fő­pásztora által méltónak Ítéltetett arra, hogy hittani tudományának tökélyesbitése végett az Augustiniánumba is felküldessék, ez utóbbi intézetben szerezte meg a hittudori oklevelet. Mint hittudor térve haza 1884-ben Csehibe küldetett segédlelkésznek, itt azonban alig töl­tött egy évet, mert még abban az évben ta­nulmányi felügyelővé neveztetett ki a pesti központi papnöveldébe. E minőségben — mint helyettes tanár — a hittani karban működött 1850- ig, s a tanitásmellett jelentékeny irodalmi mű­ködést is fej­tett ki. Meg­írta a Szent István társu­lat kiadásá­ban megjelent Korkérdések czimü müvét. Püspöke Ra­nolder János szentszéki jegyzői, s püs­pöki titkári minőségben hivta őt oldala mellé. Kovács Zsigmondnak a veszprémi püspök olda­lánál a kápta­lanban csak­hamar fényes előmenetel nyílott, már 1851- ben szt. széki ülnök­ké, 1854-ben, eszprémi megyés ben, de mielőtt odaért volna, útközben 10­szul lett s visszatért Veszprémbe, s a vár leg­szebb pontján lévő püspöki rezidencziát azóta nem is hagyta el többé. A szeretve tisztelt főpap baja mind sut lyosbá vált, mihez utóbb tüdövész is járult. Kezelő orvosainak tanácsára dr. Schröder bé­csi egyetemi tauárt hivták betegágyához, ki már csak a halál gyors bekövetkezését jósol­hatá meg. — Halála napján délben látszólag jobban érezte magát, mondják, hogy a „Fi­garót" kérte, hogy olvassák fol neki. Azután csakhamar a visszahatás jelentkezett, s nem sokára az agónia állott be. Végperczeiben legközelebbi Dr. KovÁ c H Z s 1 a 21 o x D. rokonai, test­vére Kovács Kálmán mi­nisten taná­csos és unoka öcscse Kovács István meg a két orvos Dr. Thaly és Dr. Pillilz állottak ágyánál. Ki­múlása min­den rázkódás nélküli , igazi jobblétre szen­*derülés volt... Alakosság ki­szivárgó hirek alapján már szintén el volt készülve a leg.­roszabbra, a székesegyház nagy harang­jának méltó­ságos tompa zúgása, mely 5 V 2 óra után szélhangzott, s mely az ál a püspöki irodaigazgatóvá, s ugyanabban az év- 1 lános-m tisztelt egyházfő, s jeles ember ki­ben oldalkanonokká léptették elő. Mint vesz- J multát jelzé, mindenkit mégis mély megille­prémi kanonok csakhamar fokról-fokra haladt I lödéssel töltött el. előre. 1857-ben pápai föesoercssé, 1858-ban a ! A . ,. " T~" , ,,,,, . 31 1 1 * ' 3 • A ravatalt mar másnap felállították. A Kovács Zsigmond Zalamegyében Bánok­Szentgyörgyön született 1820. októb. 21. ál­talános tiszteletnek örvendő Jionoráczior csa­ládból. Atyja Kovács Antal gazdatiszt volt a herczeg Esterházy uradalmában, ki lelkiisme­retes gonddal őrködött fia neveltetése felett, s gondoskodott arról, hogy a kor igényeit meghaladó kiképeztetésben részesüljön. A gim­náziumi tanfolyamot Nagy-Kanizsán végezte, a Vl-ik osztályt pedig Varasdon fejezte be, hol egyúttal jártasságot szerzett a horvát nyelvben is. A bölcsészeti tanfolyamot kitűnő sikerrel az 1S35—1836. években Pécsett hall­gatta, s ennek végeztével a szelíd lelkületű ifjú lelke vonzódásának engedve, a papi pá­Szent-Péterről nevezett bodrogmonostori czim­zetes apáttá, 1866-ban sümegi főesperessé lön. iSű/'ben a királyi tábla pralatusává nevezte­tett ki, s ennek következtében lakását Pestre kellett áttenni, hogy itt a királyi táblánál el­láthassa funkezióit. A törvényszékek átalakí­tásával az egyházi ülnökségek is' beszüntet­tettek s igy Kovács Zsigmondot a királyi el­határozás 1869-ik év január hó 26-án az ak­kor üresedésben levő pécsi püspöki székre hivta meg, melybe 1S69. cvi aug. 25-cn be is iktattatott. A pécsi egyházmegyét 8 évig kor­mányozta. Ekkor 1877-ben a veszprémi püs­pöki székre helyeztetett át, a mely megyét máig kormányozá. 1874. óta val. belső tit­kos tanácsos, 1885-ben az első osztályú vas­korona rendet nyerte. Az elhunyt püspöknek egyik legkedvenczebb tartózkodási helye volt nyáron át a csopaki szöllöjéberj általa még veszprémi kanonok korában építtetett gyö­nyörű kastélya. Mint pécsi püspök is elláto­gatott ide minden esztendőben, s az egész környék ismerte a barátságos, szclid arczu főpapot, a ki már kora reggel bejárta a vidé­ket egyszerű talárban, többnyire egyedül. — Ide hozatta el Szoldatics Ferencz festőművész hazánkfiát is több nyáron át Rómából, s a kastély első emeletét átalakíttatta számára műteremnek. Mikor Kovács veszprémi püs­pökké lett, már megrongált egészséggel jött Veszprémbe, s ez időtől fogva minden esz­tendőben külföldi fürdőkben — többnyire Gas­teinban — keresett üdülést. Tavaly is ide in­dult titkára Rédey szentszéki ülnök kiséreté­püspöki rezidenczia főlépcsőjén két napon át ezernyi ezer látogató haladt föl az előcsar­nokból jobbra nyilo nagy terembe, hol szá­mos előd arczképe néz alá Veszprém legu­tóbb elhunyt püspökének ravatalára. Az úgy­nevezett püspökkert roppant mennyiségű vi­rágkészletét, egész fákat gyökereikkel, elhoz­ták bucsut venni szerető uruktól, ki oly rég nem láthatta őket, hogy utoljára beleheljék kedvelt illatukkal a kettős koporsót, mely magas díványon sürü gyertya sorok közölt csillogott. A koporsón levő üveglemezen át még látható volt a szellemes magas homlok s a hosszas betegség nyomait viselő beesett áb­rázat, melytől minden látogató egy végső pil­lantással igyekezett bucsut venni. A számos koszorú diszes szalagjairól az „irgalmas nő­vérek 11 , a „papnövelde" „Skublics benőné 11 a „püspökségi tisztikar", „ Veszprém város", a „gyászoló gyalád 11 , „Mária intézel 11 , a „pé­csi jótékony nőegylet" , „Sümegi uradalmi tisztség" feliratokat olvastuk. Horváth Boldi­zsárnak, a boldogult kebelbarátjának, koszo­rúja jelezve volt, de a postán megkésett. A család a halálesetről a következő gyász­lapot adta ki: Kovács Kálmán nyugalmazott mi­nisteri tanácsos és neje, született Spelletieh Mag­dolna, gyermekeik Irma és AntáLtovábbá özvegy Kovács Antalné, született Skublics Teréz és fia. Kovács István mély fájdalommal jelentik felejt­hetetlen testvérének, illetőleg sógoruk- és nagy­bátyjulcnak nagyméltóságú és főtisztelendő Kovács Zsigmond, veszprémi megyés püspök, bekeblezett hittudor, ő császári és apostoli királyi felsége valóságos belső titkos tanácsosa, a ielséges ma­gyar királyné kanczellárja, a vaskorona rend első osztályú lovagja, Pécs szab. 3rir. város tiszteletbeli polgárának élete G7-ik, áldozárságának 43-ik, püs­pökségének 19-ik, veszprémi püspökségének 10-ik évében tüdővész következtében, a halotti szentsé­gek ájtatos felvétele után folyó évi június hó 28-án délután y 2 6 órakor történt gyászos elhuivytát. A megboldogult tetemei július hó 1-én reggeli í) órakor fognak a püspöki székesegyházban tar­tandó engesztelő szentmise áldozatok után a, vesz­prémi székesegyház sírboltjában nyugalomra té­tetni. A szentferenezrendiek templomában pedig az engesztelő szentmise áldozat július hó 2-áu reg­geli 8 órakor fog bemutattatni. Veszprémben, 1887. június 29. Az örök világosság fényeskedjék neki! A káptalan és az egyházmegye papsága szintén adott ki hasonló gyászjelentést. A temetés folyó hó elsején nagy fény­nyel ment végbe. Már kora reggeltől hul­lámzott a nép a szentháromság téren, melynek egyik felét csaknem egészen a püspöki pa­lota foglalja el. Ennek széles erkélye alatti orzlopok közölt helyezték el a koporsót, melyet megyei és városi hajdúk teljes díszben, továbbá az uradalmi erdövédek, belül pedig az összes gazdatisztek vették körül. Az előcsarnokban pedig a gyászoló család cs rokonok: Kovács Kálmán minisz. tanácsos, neje és leányával. Kovács István, Skublics Jenő nejével, Skub­lics Gyula, Hertelendy Ferencz, BogyayMáté, Skublics István, a megyei tisztikar élén Véghely Dezső alispánnal, (Gróf Esterházy Móricz főispán külföldön, Hamburgban levén, nem vehetett részt a temetésen.) Láng Lajos, Bezerédj Victor, Kopácsy Árpád, Matkovics Tivadar orsz. képviselők, a kir. törvényszék bírái dr. Laky Kristóf, és a városi tisztikar s képviselő testület Kovács Imre polgármester vezetése alatt, állottak. Pontban 9 órakor érkezett Pauer János sz. fehérvári megyés püspök, Pribék István felszentelt püspök, Miehl Jakab, Pellet Ödön székesfehérvári, Szeifricz István és Zsinkó Ist­ván pécsi apátkanonokok, a helybeli kanono­nokok. Néger Ágoston pápai, Etl muraközi apátplebánosok, Konkoly cs Papp Károly cz. kanonokok, Mild Mihály sümegi cs Szegfű Mihály ozorai prépost plébánosok, Lévay Imre a piarista rendház főnöke, a pécsi püspöki megye papi küldöttsége, a megyebeli espere­sek és a mintegy 70 főnyi papság, díszöltö­nyök, illetve karingben, s a beszentelési szer­tartás kezdetét vette. Közben a székesegy­ház zene- és énekkara működött, előadván Málray és Kompolthy alkalmi gyász dalát, A szertartás bevégeztével uradalmi tisztek vállukra emelték a koporsót, s a tűzoltók ál­tal képezett sorfal közölt vitték át a főtemp­lomba, s a szentélybe helyezték. A koszorú­kat a fiatalabb gazdatisztek, fekete báesony­nyal bevont rudakon vitték, a vaskorona rend jelvényeit pedig diszes vánkoson egy fölszen­telendő emelte. A koporsó után az elhunyt rokonai haladtak. Ezután jött Veszprémmegye és város küldöttsége, a kir. törvényszék, a hon­védtisztikar, az összes egyletek, testületek küldöttségei, s végül a polgárság. Ezután a gyászmise kezdődött, melyet a székesfehérvári püspök mondott nagyszámú segédlettel. A négy absolutiót a pécsi és szé­kesfehérvári négy apátkanonok mondotta. Ezután a koporsót, melyen püspöki jel­vények, a boldogultnak czimere, egy egyszerű misemondó ruha és kehely voltak Játhatók, a székesegyház alatti sírboltban a délfelé néző mellék oltár alatt elhetyezték s az ün­nepélyes gloriosummal, (Missa de angelis), melyet Pribék István fölszentelt püspök tar­tóit, a gyászszertartás véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom