Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-07-31

lének vagyunk a törvény lííján kötelezettségeik teljesítésére felhívni. Tisztelettel felkérjük végül lapunk hátralé­kos előfizetőit, kegyeskedjenek lapunk előfizetési díjait alulírott kiadó hivatalnak mielőbb beküldeni. Tisztelettel A ..PÁPÁI LAPok" kiadóhivatala. Egy lap a zene történetéből. Minden más ország, még a költészetdús Spa­nyol és Angoloi'szág is terméketlenek maradtak ze­nészét! tekintetben. Ennélfogva három nemzetisége á világnak al­kotott külön zeneirányt s szerzett a zenében biztos s maradandó alapot: az olasz, a franezia, a német. A többiek, mint a spanyolok, angolok, dánok, oroszok ezekhez csatlakoznak s egyik vagy a másik zeneirányát követik. Az olasz zenében legelőször a karének fejlődött ki, mint az egyházi zenének alapeleme. TÖRTÉNELMI NAPTÁP,. — Rovatvezető T1BOLD ÖZSÉB. — j frt, — Ruston (Marczalthő) 8 frt, — Hollán Ernő | altábornagy, Szvoboda Venc/el, Ihász Lajos (Lö­i A tizenhatodik század jeles zeneköltöje Pales­A zene s a vele szorosan egyesült opera ha- |' trina volt < A tizenhetedik században a világi zene zaja Olaszország. - Itt a keresztényi hierarcheában ^°™ ut elöt « ,ße- 62 ^ en Velenczében került az első Julius 31. — 1784. Diderot Dénes nagyhirü és befolyású francia bölcsész linlála Parisban. Augusztus 1. — Kr. sz. o. 457. Esdrás főpap nagyszámú zsidósággal Xerxes kormánylata alatt a perzsafogságból kiszabadulván, Jeruzsálembe visszatér. Augusztus 2. — Kr. sz. e. 47. Julius Caesar II. Pharnacett, Mithridates hires pontusi király fiát, Zelánál leveri. E győzelem után irta Julius Caesar egyik barátjának e három szót: „Veni, vidi, vici" (Jöttem, láttam, győztem.") Augusztus 3. — 1Ö99. Aviano Márk kapuci­történt a művészetek újjászületése. — A művészet és az ó-kori klasszikusok tudománya a római biroda­lom összedűlt romjai közt lelte sírját, ámde azoknak maradványai tudós szerzetesek által előkerestettek és csendes titoktartásban a JÖYŐ nemzedék számára fen­tartattak. A művészet és tudomány tehát a római biro­dalom elbukta után biztos menedékhelyet lelt a ko­lostorokban a szerzetesek közt. A zene, ha eredetéről akarunk említést tenni s vissza akarunk menni legkezdetlegesebb állapotára, a megvetett éa ismeretlen kunyhók szülöttje. A ne­gyedik században azonban már találkoztak a keresz­tyének közt tudományosan képzett egyének, a töb­biek közt egy tudós bibornok, ki feladatául tűzte ki hogy az éneket rendezi és tökéletesiti. A szent Ambrosius elsőnek említtetik, a ki a temploméneket tökéletesité. 0 összegyüjté a keresztények dalait s rendezte. Ambrosius megkezdett utain haladt később Gregor, dalmű szinre. A zenészét különösen a sok zenészeti ! iskolák által vitetett a tökély magas fokára Olasz­! országban. ] A német zene jelleme komolyság, mélység, kű­lönféleség és egyetemesség. A kereszténység elter­• jedésével legelőször az egyházi zenében nyilvánította | magát. Nagy Károly idejében Rhabanus Maurus fal­diai apát és fia János szerzetes a, templomi éneke­ket első alkalmazta zenére. A tizenötödik században t az orgonaszók léptek fel. A tizenhatodik században Luther lépett fel mint egyházi zeneköltő. A tizenhe­tedik században Bach és Händel voltak a német zene határozott művelői, de a kor romlott izlése miatt nem értették meg őket. A íizennyolczadik szá­zadban Graun, Mozart, Gluck, Haydn, a tizenkilen­czedik században Beethowen Lajos, Weber, Sphor, Meyerbeer, Mendelssohn s több más lángeszű zene­költők támadtak. Eraneziaország nem mutatott fel mindjárt egy teljes és rendszeres fejlődést s csak sokkal később rinte) 5 — 5 frt, — Berger Gábor (Diós) 4 frt, Hilberth Andor alezredes, Gyurátz Ferencz, André Gyula (Zircz). Glatz József (L. Patona) 3—3 frt,— Hanauer j«enöné 2 frt 50 kr — Ajkay Imre, Dr. Löwy László^ Dr. Kövi József, Kisfaludy Béla (Gencs), Dr. Nyikora József (Szany), Váli Fe­renczné, Wittman Ignácz, Kakas József, Pap Já­nos, Sághy Béla, Zárka Dénes, Barthalos István, Spitzer Ignácz, Neumann Béla, Néger Ágoston, Berger Vilmos, özv. Kreislerné, Günther Adolf, i Hanauer Béla, özv. Csillag Mátyásné, Mihályi i nus, Károly lotharingi hercegnek minden harcba kö- j SÁndoí ' ( N- D ^)> Bognár Árpád (L. Patona) 2­! vetője, s a harcosok szellemdús buzditója meghal j 2 frt < ~ Bermüller Gyula 1 frt 55 kr, - Boha­1 Bécsben 1 esek Lajos (Iharkút) 1 frt 50 kr,—Kiss Lászlóné, I Aiigusztus 4. — 1849. a magvar képviselőház Klein Mór- Beck ^cz, Antal Gábor, özv. Tima ! Aradon utolsó ülését tartja. ! J ózsefllé (Mihályháza), Hock János, Kemény Já­1 Augusztus 5. — 1809. Mittemvald közelében j nos (Podar), Aschenbrenner János, Korn Ignácz ' levő szorosban egy francia csapat a tirolok előtt ! ( P- Kovács.), Bermüller József, Bermüller Alajos, ' fegvverét lerakja. j lllkót y J ózsef > Mattus G >' ör ^' S P itzer Katiwa, Augusztus li. - 1806. aregensburginémetbí- i Pá P ai I g nác7 '' Kleillik Aatal főhadnagy, Bayer rodalmi gyűlésen II. Ferenc a „német császár" cim- í billdor hadnagy (Kőszeg), Dr. Kluge Endre, Ba­ről lemond, s az „osztrák császár" cimet veszi fel. \ r . áth Fcreucz > Laufer Miksa > J^ovits Mihály —— J őrmester, Böhm Ignácz, Szilágyi József, Lazányi •rr TT T rí -BT T? yi T TÍ TT j Béla, Paál István, Schmiden, Dr. Koritschoner KULUNrlSLljK. i Lipót ' V °y ta Adolf, özv. Grósz Ignáczné, Guth Karoly, Schöpf G3'ula, Tost Gyula minist, oszt. ta­/em £./-,( \ ö • i •••*> A I lépett fel önálló jelentőséggel. A francziáknál a ma a. nagy (591—604.) 0 is szorgalmasan gjuijte a da- j -"M"* 1 *' J ^ && lókat s bővité ujabbakkal s berendezte az istentisz- } teletbe. j A szent-énekkönyvnek egy példánya, melyet ő j szerkesztett, a római Sz. Péter templom oltárára té- j teteti le. j A régi klasszikus költőknél van szó a hang- i tudomány és énekesekről, de a hangtudomány alatt ! kétségkívül a recitatív leéneklés és inkább epikai, i lyrai költemények elszavalása értetett, az énekesek j alatt pedig a költők, s a rapsodisták (vándorló sza- j valók; értettek, a kik híresebb költők műveit (Horner { Iliászát stb.) szavalták s adták elő. j A görögök és rómaiak nagyon távol álltak a • gasabb becsű egyházi zene teljesen hiányzott. Jos­quin korában 1500 körül voltak az egyházi zenének művelői, de siker nélkül. A dalmű felfedezése és létrejötte óta lehet al­kalmunk Erancziaországban lényegesebb dolgokról szólanunk. Mazarin bibornok volt az első, ki azt Eranczia­országban meghonosította. Ez 11545-ben történt, midőn egy olasz opera társaság először tartott az udvar előtt előadást. A szinelöadásokat különben már régebben is­merték, különösen egy neme volt az ugynezett ballet, a melyben a táncz mellett még énekeltek és beszél­tek is, ez azonban mind a lehető leginüvészietlenebb — Személyi hir. Jenő főherczeg ü Fen­sége tegnap d. u. a Kis-Czellből jövő vonattal városunkba érkezett és az esti vonattal ugyan­aznap elutazott. A főherczeg a vasútról a Griff szállodába hajtatott, hol a honvéd és városi tisz­tikar tisztelgett nála. nácsos (Pécs), Körmeody Béla 1 — 1 frt,—Schos­berger S. L., Boda György 60—60 kr, — Fleisch­ner Berta, Weiss Adolfné, Weisz Adolf, Ivicz László. Krausz Pál, Schwarcz Gyula, Oram Val­ter, Kellner David, Weiler Miksa, Gombás Ala­tAi~ A T ' r n " •- > •> > > ! DAR 50-50 kr, — Pálfy József őrmester, Tolnai — Halálozás. Lazar Benő ugyvea es va- , n . . , , • , , • c oQ , ... , fT • 1 Gusztáv 40—40 kr. A pénz megolvasásakor 1 rosi képviselő f. ho 28-an délelőtti '/„rí órakor f . t t . , . L r . h ,«,. < •- ... 1 7* t»' -u- íonnt többlet mutatkozott, miután az csakis szíven lőtte magát es rogton meghalt. Par ho > , , ., ,, , , ,„ , . . , * . . .. , . , ; abból eredhet, hogy valamely alulfizetés va?y ota betegeskedett es valószínű ezen betegség I . . J adta kezébe a fegyvert is, mely életét kioltá. — tevésen jegyeztetett, vagy kimaradt, az itt mint ,. ,, . felülfizetés felvétetik, felülfizettetett összesen 170 Temetése nagy részvét mellett tegnap délután . f , . T , . , '/ n y , b r ; frt 55 kr. Az az: Egyszazhetveukilencz forint és ment végbe. A gvászszertartast Kis Gabor ev. i ... . . , , . . , .. L g SJ ! ötvenöt krajczár, mely összeg hirlapilag nyűg­ref. lelkész végezte, az ügyved. kar neveben p t- . táilaHk) g a ^ adomá , okért h;i)ás kös J. dig Baranyay Zsigmond ügyved mondott bucsu- . net liyilváaitatik . Hasonlókép köszönetet mon­zót a sírnál. A kiadott gyászjelentés igv szol: , , n , n , , . . . , . u SJ J ?• 1 dunk Goldberg Gyula urnák is, ki 200 drb d.­özv. Lázár Benőné saját és gyermekei Andor, , , ., ,, M . , , . ^ J &/ ' s/es tanezrendet e jótékony czel iránti tekintet­zene egyszerűségén alapuló zenei hangszerektől, mit . .,, , . ., . . 1 • z • i I volt, a mely tarkán összeállított dolgokat minden világosan bizonyít az is, hogy a gorogok es rómaiak I ' J 0 csak két hangszerrel bírtak s ezek a lyra (lant) és a fuvola, — melyek áltatok zenei hangszereknek ne­veztettek. — Az egyptusiaknál csak a hárfa volt is- s méretes, minden más hangszer, mint a harsona, dob, j a harczi jeladásra s roham jelzésre használtattak. | Midőn már a kolostorok és templomok falai j közt bizonyos magaslatra emelkedtek a művészetek, ! akkor lassanként kiszivárogtak a népéletbe s a nép- j vándorlás özöne, a középkor sötét barbarizmusa után j mindinkább meg lőnek erősítve politikailag is. j Az olaaz berezegek udvarainál találjuk kezde- j tét a dalműnek. — Téves felfogás az, ha azt hisz- j szűk. hogy a dalmű (opera) a templomban tartandó j paszsziójátékokból származott volna, melyeket még i most is megtartanak a buzgó tiroliak és bajorok. — 1 A dalmű az olasz berezegek udvarainál tartott iin- j ne]játékokból származott. Olaszországból kiterjeszkedett a zene a más j (•zivilizált országokba is, de Olaszországot kivéve, | csak Eraneziaország és Németországban talált erős ; talapzatra. [ izlés nélkül tartalmazott Ha gyorsan átpillantunk az opera és zene tör­ténetén, akkor látni fogjuk, hogy a hol a leghama­rább fejlődött ki az opera — Olaszországban - - ott a leggyorsabban is roskadt össze. Olaszország zene tekintetében mint bukott or- ' szág tekinthető. Az egyedül Verdi József tartja fenn még a lelket benne, kinek elhunytával az oj>era is sirba száll Olaszországban. A Bellini, Donizetti, Ros- ,' sini, Mercadante mesterek Verdin kivül nem talál­tak hivatott követőre. i A zenedrámai oj>era még fejlődőben van s • mint eddig látjuk, a német zeneirány van hivatva I azt tökéletesíteni, mint azt Wagner Richard meg­kezdte. Wagner zenéje drámai és kifejező. Beethoven a klasszikus drámai zene megteremtésében érte el ' tetőpontját, Wagner a romantikus drámai zene­irányban, t Ferencz, Vilma és Lajos, valamint az összes ro­konság nevében mélyen szomorodott szívvel je­lentik hőn szeretett férje, illetőleg atyjuknak és rokonuknak Lázár Benő köz és váltó ügyvédnek folyó évi julius hó 28-án élete 39-ik évében tör­tént gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei Papán julius hó 30-ikán d. u. 5 órakor fognák az ev. ref. egyház szertartásai szerint az alsó városi sírkertben örök nyugalomra tételűi. Pápán 1887. évi julius hó 28-án. Béke hamvaira! — Ä ssent István ünnep Budapesten fé­nyesnek ígérkezik. Ez alka'ómmal megtartatni szokott lóversenyen Esterházy Móricz gróf főis­pánunk három lova fog futni: Vinaigrette, Giar­diretto és Nilwasser. — Köszönet nyilvánítás. A Jászberény­ben szerencsétlenül járt magyar honvéd huszárok segélyezésére f. hó 24-cn rendezett tánezviga­lomban megjelent t. közönségnek, s az alább ; böl teljesen ingyen készített. Pápán, 1887. julius ; 27. Hilberth Andor, elnök. F"enyvessy Ferencz, ' elnök. Günther Adolf, a bizottság pénztárnoka. ) Wittman Ignácz, ellenőr. i A tüsoltó-Sgylet ma d. u. 3 órakor fé­1 és alpai ancsnok választása céljából közgyü­I lést tart. — Az iparos ifjúság ma a polgári kör 1 kerti helyiségében tánczmulatságot rendez. A i tiszta jövedelem a segélyegylet javára lesz ', fordítva. j — A g?»nnai templomot, mely az Es­! terházy grófok fejedelmi fényű temetkezési he­,' lye felett van, a folyó évb.:n újból festették és ! Néger Ágoston apítesperes ma egy hete szen­telte fel. ! — Lapnak hirdatései kÖsí olvasható j közlemény szerint az urasági tókertek bérietei irt jólckouy adakozóknak, úgy Beimüllcr Gyula; bérösszeg változtatás miatt felmondattak a bér­urnak szíves fáradozásért — c helyen mond ha- löknek. Ezen változásra tekintettel most volna kis köszönetet a rendezőség nevében j tehát ideje, hogy a városi hatóság folyamodnék Hilberth Andor, elnök. Fenyvessy Ferencz, elnök, j Gróf ur ü Méltóságához aziránt, hogy kegyes­— Ä Jászberényben- szerencsétlenül j kednek megengedni, hogy egyik dűlő útnak' át­járt migyar-houvédhuszárok 'segélyezésére ren- helyezése mellett a tokerii árnyas ut egyenes vo­dezett tanczvigalbm pénztáránál felülfizettek a j «alban vezettessék ki a gróf utig. következők: Gróf Esterházy Móricz főispán 50 [ — Tost Gyula miniszteri osztály ta­Az igazgató csakis a fiatal lányra fordította fi­gyelmét, megbeszélte vele a holnapi főpróbát és az előadást. Egész tüz és láng volt a jó ur, mfg a fia­tal leány egész hidgadtan vette a dolgot. Végre min­den megvolt beszélve, és az öreg ur elbúcsúzott. hagytam feun és ha nem tudtál magaddal tisztába jönni, ugy jól tetted, ha meggondolási időt kértél. — Jobb szeretted volna, ha mindjárt lekötöm - Igen Margit. Ma reggel közöltem veled az — Tehát bizhatok önben kis tündérem! holnap | okokat, miért tartam ezen házasságot szerencsének, oly pont kilencz órakor a próba, holnapután nagy előa- j szer encséuek , melyet minden habozás és halogatás elás! Isten vele kis Margitkám! Isten veled vén medve! j n éikiü megkellctt volna ragadni. Jól tudod, hogy csak Hervey fejével bólintott, folytatva a hangjegyek j as5< i rfc egyeztem fellépésedbe, mert ezt körülmenyeink közti keresgélést. Most egyedül van unokájával, né- j & a szükség igy paranesolák, de szerencsésebb kö­hány pereznyi nyomasztó csend után a nagyatya j rülmények közt nem engedtem volna meg azt soha. Pedig te is egész életedben a színháznál törte meg a hallgatást. -— Margitom, holnap én nem lehetek jelen a főpróbán, de az nem tesz semmit, tudora, hogy biz­tos vagy, csak még egyet akarok kérdezni. Melyik dalt választottátok a második jelenet kiegészítésére? Margit arczán szokatlan zavar mutatkozott, mindamellett a zongorához lépett és egy hangjegyet elővonva monda: Ezt a dalt 'választotta az igazgató! Hervey vállát vonta. Igen, azon könnyű, fülbemászó felületes dalok egyikét, de miután a mai ízlésnek megfelel, ugy le­het vele sikerre száraitarii. Ismételjük tehát. A kar­nagy a zongarához ült, a kiséret első ütemeit ját­szotta s Margit néhány perez után az éneket elkezdé. Hangjának valóban reudkivüli tiszta ezüst csen­gése bámulatot gerjesztett, a futamok mint gyöngy­sor csengtek rózsás ajkairól, de a dalnak szövege nem emelkedett érvényre, igaza volt Herveynek, hi­ányzott énekéből a lélek, a kifejezés. — Jól van — monda a karnagy helyéről fel­kelve. Ugyhiszem, hogy fellépésedhez — ha már meg kell lennie, nincs több elrendezni való. A fiatal leány szép szemei aggodalommal füg­tek a nagyatya vonásain; olvasott belőlök, de a meg­jegyzésre felelet helyett rebegve e kérdést intézte: -. - Haragszol rám nagyatyára? — líem, nem gyermekem, miért haragudnám! ? volt •> karnagy komoly felelete. A határozást neked mííküdtcl! - Epen azért! Mert a kelleténél jobban felis­mertem mibe kerül ezen forró talajon állni és el nem bukni. Ismerem a színházi világ kölcsönkért és csalárd fényét; ott mindenki magát, és mást ámít, ugy hogy végre a valót nem birja a hazugságtól megkülönböztetni. Ott az irigység és cselszüvéuy a legszebb sikert is megmérgezi. Higygy nekem gyer­mekem, szányakkal kell annak birnia, ki mindent a földön hagy va, felszállhat oda, hol a művészet tiszta levegőjét érheti. S ez csak keveseknek adatott. Te szegény gyermek ne is kisértsd mog az oda jutást! Mély keserűség feküdt ezen kitörésben. Margit ijedten tekintett nagyatyja vonásaira, azután szemeit földre szegezve, leverten monda: Tudom, hogy te nem sokat tartasz tehetségem­ről, pedig annyit fáradtam, igyekeztem és tanultam! — Tanultál az .igaz! te mindig szorgalmas gyermek voltál. De a. leg fenségesebbet, legmagasz­tosabbat nem lehet megtanulni.. De ne aggódjál, han­god sikert biztosit és egy ily fiatal lánytól senki sem követel t : 'bbet. Hisz tapasztalat után tudom azt dalaim szerzésénél. A fiatalság és a hit mindent pó­tol. De elérkezik a nap, hol a fiatalság nem elégit ki, hol a közönség míívészetet követel, és a ki a próbát ki nem állja az elbukik. Én nem álltam meg • próbát, és te sem fogod megállani. A fiatal láiry nem mondott ellent, csak fejét ! suté le és hallgatott. E;;érí szerelném, ha ideje korán derék, be­csületes férliu karjaiban keresnél menedéket, ki irá­nyodban szeretetet érez. Menj hozzá leányom, ha külseje nem is felel meg egészen a magadnak alko­tott eszményképnek, folytatá meghatott hangon az aggastyán. — En már öreg, törődött vagyok, meg­lehet a jövő év már nem talál az élők sorában, ha fáradt fejemet nyugalomra hajtom, akkor árván ál­lasz az élet göröngyös utain, melynek meredekeiről és mélységeiről fogalmad sincs. A jobb utat válasz­tod ha Szánta^' szereiéit és boldog nejévé lész és én áldani fogom azon napot, melyen ezen frigy meg­kötteük. •A meghatott aggastyán unokáját karjaiba zárta és a fiatal leány könnyes szemekkel, de behizelkedő hangon monda: — Nem mondtam nemet cs nőin is fogok ne­met mondani, de mielőtt az iien szút kiejtettem volna — egj r figyelmeztetés, é^gy óvás fogott el, mely e szó kiejtését elfojtá. Jól mondád nagyatyám Szántay eszményképemnek nem felel meg, én a sze­relmet máskéj) képzeltem, de mióta tudom, hogy ezen házasság örömet okoz neked, igly te miaítad — — Nem miattam Margitom gyermekem, — vága közbe komcjlysággal Hervey neked köunyü lesz a lemondás, red azon dicsőség utáni- vágyaj engem- egész életen át gyötör zóvel még öregségem hava alíl réssel fenyeget. Te neked a szin te még nem ísme­t és szomjat, mely és mely égető tü­tfc is sokszor kitö­pad csak tündöklő játékszer, mely csillogásával megörvendeztet, de me­lyet fájdalomérzet és keserűség nélkül hagjdiatsz oda, ha boldogságot kínálnak cserób}.. De legyen meg­őrölnéd, ismerd meg a színpadi eletet is, de ha le­zajlott fellépésed mámora, akkor gyermekem vedd komoly fontolóra az életet és adtor válassz:!! A dalmű elkezdődött; az el äö felvonás véget ért. A köiöaség a fiajtal ke*dőt kit már a hang­versenyekből előzetesen ismert,* rokonszenvesen fo­gadta, ámbár tehetsége az első felvonásban nem fej­lődhetett ki teljesen. A karnagy jóslata teljesült, Margit kedves csengésű hangja a hallgatóság szivét meghatotta és kedves külsejű megjelenése az eszmé­nyi öltözet által még jobban emelve, nem téveszté el hatását. Elfogultsága, mely egész jelenségén el­ömlött és hangjának csengését is elfátyolozá. tetszést nyert a közönségnél. Hisz ez oly természetesnek ta­láltatott, egy ily fiatal lánynál és még a tanult mes­terkélt mozdulatokat is elfelejtették gáncsolni. Min­denki köteleségének tartotta és hajlandóknak mutat­kozott a kezdő tehetséget előzékenységgel fogadni és felbátorítani. A színpad közelében egy oldalpáholyban ült a karnagy a fiatal Szántay társaságában. Hervey unokájának felléj>ését a nézőtérről akarta birálui, nem küzdhetvén le a kebelében marczangoló nyugtalanságot, de ezen nyugtalanság csak nagy ha­mar eloszlott, mert látta, hogy Margit elfogultsága daczára sem hagyja magát zavarba hozni és szere­pét jól fel felfogja. A hallgatóság rokonszenvét már sikerült neki megnyerni. Bukásról már szó sem le­hetett. A függöny a második felvonáshoz felgördült, az első jelenet váget ért és most jött azon perez, hol a tetszés szerbi ti dal előadását várta a közönség. Margit a színpad előterén állt és Hervey, ki­nek szeme mindig unokájának bájos alakján függött, észrevette, hogy a kíséretét vezérelő karnagygyal egy egyetértő tekintetet cserél, ezután szemei arra a helyre irányoztattak, hol nagyatyja ült — ezen tekintetnek rendkívüli szokatlan kifejezése feltűnt az aggastyán­nak, nem birt magának magyarázatot adni, sem ezen félig aggódó, félig kérő tekintet értelmét megfejteni, nem maradt ideje a toprenkedésre, mert a zenekísé­ret első ütemei elkezdődtek, s Margit hangja meg­csendült. (Eolyt, köv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom