Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-05-22

jait arra nézve is, hogy ha a vidéki ügynökök eljárásainál bárminő S2abálytalan eljárást vagy visszaélést tapasztalnának, ilyeneket további megakadályozás és orvosolhatás végett Veszprémbe, egyesületünk titkári hivatalához azonnal bejelenteni sziveskedjenek. Hazafiúi üdvözlettel Veszprémben, 1887. évi május hóban. A »Veszpremmegyei gazdasági egyesület* nevében : Kemenes Ferencz, Nagy Iván, alelnök. titkár. Felhívás a magyar gazdaközönséghez! Alakuló ülésünkből február 28-án már volt szerencsénk felhívást intézni a tisztelt gazdaközönséghez. A mai napon tartottuk teljesen kiegészített számban második ülésünket és szerződésileg megállapítottuk az első magyar általános biztosító társasággal mindazon külön kedvezményeket, melyek a szövetségi tagot a törzsbevallásban foglalt kedvezményeken felül megilletik. Ezen előnyöket elősoroltuk már első felhívásunkban, és mint ujabb intézkedést .felemhtjük, hogy birtokváltozás, bérbeadás és halálozás eseteiben az uj birtokos, bérlő vagy örökös nem köteleztetik a szövetségi tagság folytatására. Teljes autonómiát nyervén a jégszövetség, most újra a magyar gazdaközönséghez fordulunk, hogy rokonszenvét, bizalmát kikérjük a jégszövetség részére. Az eddigi eredmények már is a legszebb reményekre jogosítanak. Az ország minden részéről nagy számmal sorakoznak jeles gazdák e szövetséghez, ós hisszük, hogy az üdvös eszme mindinkább nagyobb elterjedést nyerend. Most a jégbiztosítás megkezdésének idejében, kivált miután az országszerte beállott áldásos eső jó termést enged remélni, és az itt-ott már is előfordult jégverések az előrelátó gazdát óvatosságra intik, ujabban felkérjük gazdatársainkat, vegyék fontolóra a szövetség által nyújtott számos előnyöket és lépjenek be jégbiztosításaikkal. Minél többen leszünk, annál többen részesülünk a szövetség jótéteményeiben és annál parányibb lesz a viselendő teher. Budapesten, 1887. május hó 11-én. A magyar gazdák jégbiztositási szövetségének felügyelő- és vizsgáló-bizottsága. Levelezés. Iskolalátogatás Devecserben. A devecseri róm. kath. néptanoda az 1887. évben ugy látszik szerencsés csillagzat alá jutott. Még el sem felejtettük azon örvendetes benyomást, melyet Méltóságos gróf Esterházy Eerencz ur magas látogatásával sziveinkben felkeltett, már is egy ujabbal találkozánk nagyságos Beöthy Ákos tu- személyében. Nevezett országos képviselő ur, ki jelenben a somlyóvásárhelyi választókerületet képviseli az országgyűlésen, melynek kebelébe Devecser is tartozik, a mult héten gróf Esterházy Eerencz urnái töltött néhány napot mint vendég városunkban. Hogy idülésre szánt idejét is hasznosan tölthesse és a népoktatási viszonyokat gj

r

akoiiatból is közelebbről megismerhesse, f. hó 16-án a mely napon különben (karesztjáró napok lévén) nem is tartatott az itteni iskolákban oktatás, — látogatá meg ezen néptanodát Látogatását már előtte való napon tudatta alulirt tanítóval. Helyesen, mert a vallási szertartások gyakorlatára megjelent tankötelesek közül mintegy 30-at az o. és 6. osztályból együtt = talált a tanteremben, hol d. e. %9-kor Tekintetes Noszlopy Viktor járási főszolgabíró ur, Tek. Szelestey Lajos ügyvéd ur és főt. Derdák Lőrincz plébános ur kíséretében megjelent, hol őt üdvözölni s mintegy díszelőadást rendezhetni szerencsés valék. Megérkezése után azonnal hozzáfogtunk a kérdezősködésekhez. Nagyon tapintatosan alkalmazott kérdéseket a tankötelesekhez az iskolaigazgató számtanból. A példákat a mértanból — a testek területének kiszámitásából — mind az életből merítve adta fel. A nyelvtan is kedvencz tárgya, melyet szinte igen helyesen bonczoltatott a növendékekkel. De magas vendégünk sem volt ám puszta hallgatója a feleleteknek! A Magyarok történetét ugy látszik egész terjedelmében igen jól ismeri. Általános kérdéseket intézett a tankötelesekhez. Nevezetesen: Melyik király uralkodása alatt pusztítottak a a tatárok hazánkban? hol folyt le a döntő ütközet? ki volt LT. Endrének neje? mi történt vele? ki gyilkolta meg? kinek hivták II. Endrét más néven? miért? micsoda nevezetes okmányt állított ki? Később a földrajzból utazásokat tétetett a gyermekekkel; mindig a hazából indulván ki, bejáratta velük az egész világot — megkérdezvén tőlük: szárazon utaznak-e most, vagy vizén? mi neve azon szárazföldnek, melyen utaznak, később a tengernek, melyen hajókáznak? Végre teljes megelégedését fejezte ki a gyermekek előhaladása felett, és miután a tanköteleseket további szorgalomra buzdította, őket 10 frfc jutalomban részesítette, ezeknek örömzaja között távozott. Nem hallgathatom el, hogy az olvasóközönség figyelmét ezen szép esetre fel ne hívjam; különösen pedig felkérem a szülőket, tanuljanak ezen példából és látogassák meg az iskolákat leginkább a közeledő zárvizsgák alkalmával, mely Devecserben Június hó 27. és 28-án fog tartatni. Köszönetet szavazok végre Ő Nagyságának Beöthy Ákos ru-nak és a vele megjelent tisztelt vendég uraknak. Devecsei", 1887. május hó 18-án. eTl-ma Siajos, főtanitó. P. Gyimóth, 7887. május 20. Mult hétfőn a vanyolai plébániaiak igen szép üunepély lefolyásának volt színhelye; főtisztelendő Nunkovics János plébános ur ülé névünnepét. Barátai és tisztelői igen nagy számban jelentek meg nála a vidékről, hogy baráti érzelmeiket és tiszteletüket irányában kifejezzék. Ebéd fölött először főtisztelendő Sarlay Ignácz csóthí plébános ur üdvözlé meleg szavakban a háziurat; utánna szintén a háziurra mondott gyönyörű felköszöntőt főtiszt. Lukacsek János ugodi plébános ur, végül Kaufmann Géza csóthi káplán ur is az ősz háziurra mondott csinos toasztot, maga és káplántársai nevében! Az érdemekben gazdag háziúr pedig mindegyik felköszöntőre azonnal válaszolván, meghatottan mondott köszönetet a szives jókivánatokért. A jelenvoltak mindnyájan azon igazi jókivánattal vettek bucsufc a nagy tudományú, és fáradhatatlan életű plébános úrtól, hogy az Eg ura őt még hazánk és egyházunk javára, soká, — igen sokáig éltesse! Ez alkalommal még említést teszek egy szerencsétlen csóthi emberről, kinek feje erősen be volt kötve. Miután bekötözött fejénél fogva nekünk igen feltűnt, megkérdeztük mi baja és hova megy? mire a szerencsétlen azt válaszolta: hogy egy vanyolai vannak hátrányai, hogy t. i. különösen oly országban mint Magyarország., a főváros nálunk Budapest felszívja az egész ország intelligentiáját annyira, hogy a megyében alig marad ember elég arra, hogy a közigazgatást rendesen vezethetné. A városokban is igen jól tudjuk, hogy minden orvos, iparos vagy ügyvéd ki bizik magában s van ambitiója a fővárosba akar menni. Nekem alkalmam volt, hogy fiatal embereknek a kik állomást vagy protectiot kerestek nálam, vidéki állást ajánltam, de azt mondták többnyire, hogy inkább koplalnak a fővárosban, mert Budapesten van az intelligentia központja. Másrészt halljuk a panaszokat, hogy a megyék, melyek az országnak védbástyái voltak most elpusztulnak s elpusztul a középbirtokos nemesség, mely az állam főtámasza volt, de ez némileg fallatia, mert nem hinném, hogy elpusztulna, csakhogy helyet cserél. Nézzük p. d. csak Budapestet, ott van az országgyűlés, mintegy 448 fő-fő ember, ki többnyire elhagyta a megyét s főleg Budapesten időz. Ott a minisztérium, a miniszteri hivatalnokok ezrei, azoknak apáik, őseik a vármegyékben laktak, azt szolgálták. Epugy a királyi kúriának százat felülmúló birái s ennek következtében még több ügyvédek. Ott vannak a bankok és pénzintézetek, ott az egyetem s műeg3

r

etem négyezerét meghaladó hallgatóival ; minden tehetség a fővárosban központosul. A vidéki városok elszegényednek, holott Budapest minden esztendőben 10—20 ezerrel szaporodik, ugy hogy valóban mondhatjuk, hogy ez magába szívja az ország értelmiségét. Ha kezünkbe vesszük a tudómányos akadémia almanachját s összehasonlítjuk azt egy 1848 előttivel, akkor látjuk, hogy abban az időben a vidéken több tagja volt mint a fővárosban, most megfordítva a nagy többség a fővárosban lakik. Azélőtt a tudományosság Debreczen, Kassa, Kolozsvárott és más helyeken is virágzott, most a budapesti sajtó többet •d ki

} xaiat Magyarország öesaas sajtója. E* némileg hiba, de mely ellen nincs védelem, és nem is lehet. Ez az új kor szellemének kifolyása, mely igen nagy részben a közlekedések könnyebbitése által annyira fejlődött ki, hogy a mostani állapotot elérte. Most igen könnyen ellehet jutni Budapestre, s ez igy van Franczia és Németországban is, hol mindenütt a főváros a többi városok rovására gyarapodik. A vasutak elvonják a forgalmat a vidéki városoktól, s ezek többnyire nem egyebek többé mint állomások, melyek közbe esnek, ha az ember a fővárosba megyén. Azelőtt volt minden inegj'ének középpontja, de jelentékenységük most megszűnt, merfc oly közel van a főváros, hogy alig létezik hely az országban, a honnét két nap alatt meg ne lehetne fordulni Budapestről. Holott én jól emlékszem, hogy Kolozsvárról vagy Brassóból sokszor 6—10 napig kellett utazni Pestre, akkor inkább ótthonn maradt az ember. Most azonban mozgékonyabb a világ. Az én időmben alig volfc ember a ki iitazofcfc és midőn én Angliából megjöttem, czikkeimefc mindenki olvasta; mig most senki se olvasná, hacsak oly jó tolla nincsen, mint Jókainak, a ki most irja olaszországi útját. De hát ebben megváltozott a világ és hogy Budapest oly vonzó erővel bir, nem gondolom hogy azfc kelljen sajnálni, mert ép azért, hogy az értelmiséget concentrálja az egész ország civilisatioja hasznát veszi. A tudományosság kifelé is terjed, az egész nemzetre kiterjed a főváros fénye. Minden tekintetben a városoké a jövő, s azért örvendek, hogy van alkalmam ily törekvő magas értelmiségnek örvendő város közönsége előtt a polgári elem jelentékenységéről értekezhetni, melyről megvagyok győződve, hogy magas hivatásának ép ugy meg fog felelni, mint a régi harczias időkben a nemesség. Most a béke idejében nem a védelem, hanem az ipar, kereskedés, tudományosság kifejlesztéséhez van kötve a haza felvirágzása, s ez a polgári elem feladata. tudós emberhez megy, mert szeme igen meg van romolva. Hasztalan volt minden rábeszélésünk, hogy ne menjen ily élhetetlen kui-ní-slóhoz, hanem menjen rendes orvoshoz, nem hallgat.

vi í ránk, — hanem anyjával együtt sietett Vanyolára S tudóshoz, kinek börtön, meg huszonöt kellene az alfelére. De soká múlik el a babonák és kuruzslók iránti balga hit! Nem ártana az ily élhetetlen kuruzslóval, mint közveszélyes csalóval, érdeme szerint a hűvösön elbánni. Horváth Sándor nagy-démi köztiszteletben álló néptanítót fájdalmas veszteség érte, kedves Ida leánya, ki csak három év óta van férjnél, folyó hó 16-án 24 éves korában Kispéczen elhalt, temetése a legnagyobb részvét mellett Í18-án volt. A korán elhunyt fiatal nő egy kis fél éves gyermeket hagyott hátra. Nyugodjék békében a kedves halott. Végül még megemlítem, hogy a cseszneki és b.-szombathelyi esp. kerületek róm. kath. tanitó egylete tavaszi közgyűlését f. hó 26-án fogja Csesznekben megtartani. Ezen tevékeny egyletnek a pápai járás számos tanítója tagja. Teljes tisztelettel Szinház. Sághy színtársulata csak néhány napig marad még városunkban és innen Komáromba megy, hol a pünkösdi ünnepekben fogja megkezdeni előadásait. A színtársulat működésével városunkban minden oldalról csak elismeréssel találkozott. Szakképzett színészek vannak a társulatban, kiktől az érdem koszorúját megvonni nem szabad. Csak néhány előadás lesz még, hinni akarjuk hogy a kellő s jól megérdemelt pártfogás e néhány nap alatt nem fog hiányozni a közönség részéről. E. hó 14-én Offenbachnak közkedveltségü oparettéje: „A gerolsteini nagyherczegnő" került szinre. Kövessy Eózsa a czimszerepben brillírozott. Nyilt jelenetben szép és érzelemdús hangját, valamint kedves játékát töblször megtapsolta a közönség. Poriss (Puck), Vihari (Bumbu u), Moon ^koronaherczeg) szerepét teljes sikerrel adták. Erezi (Fritzet) alakította és kitűnően oldotta meg szerepét. Jeles énekével köztetszést aratott. Érdekes alakot mutatott be Szabó is (Nepomuk) eljátszásában. Az előadás öszevágó volt. Vasárnap: D'Ennery és Cormonuak: Két árva czimü 4 felvonásos színmüve adatott. A kitűnő színmű könnyekre indította a hallgatóságot. A szereplők egytől egyig megállották hely őket. Mégis különösen megemlítést érdemelnek: Ágh Hona (Henriette), Láng Ilona (Louise), Sághyné (Pauline), Foriss (Pierre), Vihary (Jaques) és Veszprémi (D Vandiy) szerepben. Hétfőn „Ábrahám a bölcs és Lévi a bolygó zsidó" rémdráma adatott, mely az Ubrik Borbála czimü férczinüre emlékeztetett. — Indokolatlan volt nálunk e darab szinrehozatala, melyet a néhány szép jellem feltűntetése daczára is el kell ítélnünk azért, — mert a vallási szertartásnak ily módon szinrehozatala méltán megbotránkoztathat bárkit is. Egyébként a szereplők : mint Sághyné, Ágh Ilona, Láng Hon, Veszprémi, Szabó, Fekete és a két jutalmazandó: Moori és Foriss kitűnő alakítást mutattak be. Kedden nem volt előadás. Szerdán Moser kitűnő vígjátéka a „Könyvtárnok" vagy a Két Róbert adatott nagy tetszést mellett. Foriss és Veszprémi uralták a tért, kik mellett Ágh Hon, Láng Ilon, Vihari, Szabó és Rózsáné arattak tapsokat. Csütörtökön Rátkajmak pályadíjt nyert népszínművét a „Felhő Klári"-t láttuk oly szerencsés szerep osztással, mely kétszeressé tette a darab értékét — Kövessy Rózsa (Klári) Ágh Ilona (Viola Éva), Láng Ilona (Katicza) ki ugyan ezen szerepben a mult héten a budapesti népsziuházban is fellépett, továbbá Veszprémi (András) e kiváló tehetségű drámai színészünk, egymással versenyeztek a pálmáért, ezeken kivül elismeréssel szólhatunk Deák (Fátyol Ferkó), Vihary (Tenger Ádám), Szabó (Csík Vendel) ós Moori (Istók) játékáról. TÖRTÉNELMI NAPTÁR. — Rovatvezető TIBOLD ÖZSÉB. — Május 22. — 337. Nagy Konstantin császár és Konstantinápoly alapitója, meghal Nikomediában. Május 23. — 1430. azorleansi szűz Compiegnében az angolok által elfogafcik. Május 24. — 1192. Erkölcsös Lipót, osztrák herceg, VI. Henrik német császártól Steyerországot Wormsban hübérül nyeri. Május 25. — 1846. Napoleon Lajos (1852-től m. Napóleon név alatt francia császár) a hámi börtönből Angliába menekül. Május 26. — 1831 orosz vezér a Skrzinecky vozéjrlette lengyeleket leveri. Május 27. — 1564. Kálvin János, a hasonnevű vallásfelekezet alapitója meghal Genfben; született 1509. júl. 10-én Noyónban, Május 28, — 1858. SZÍ ország és China közfc, melyben China az Amur folyó vidékéről Oroszország javára jlemond. Ostrolenkánál Diebics rződés Aigunban OroszKÜLÖNF ELEK. — Esterházy Móricz gróf főispán ur O Méltósága a veszprémi képkiállitáson megvett gyönyörű képeit Veszprémben, főispáni lakásában alkalmazta. — Az országgyűlés valószínűleg jövő hét végén záratik be, s rá egy hónapra lesznek a képviselői választások, melyek megyénk majdnem minden kerületében • bizonyára minden nagyobb izgalom nélkül fog megtörténni. A megyei ellenzék eddig Veszprémmegyében is követte azon más megyében is elfogadott elvet, hogy a kát ellenzék egymás ellenében nem állit jelöltet. Ezt mondta ki e napokban Devecserben a mérsékelt ellenzék és a függetlenségi párt is s igy ott Beöthy Ákos mérsékelt ellenzéki képviselőnek nem lesz ellenjelöltje, a kormánypárt sem állit ellene. Az egyingi, zirczi, nagyvázsonyi kerületek ellenzéki képviselői ellen sem állit a másik ellenzék jelöltet, ez lesz az ugodiban is, bár — mint levelezőnk irja — a régi »örökös jelölt« Biró Vincze most sem akar többszörös bukásán nyugodni, nem törődik ö sem elvvel, sem párttal, hanem nyakába veszi a világot, mint a bolygó zsidó, s megszégyeníti a 48-as zászlót, mert ismételni akarja a mit nem tett még eddig Magyarországon egyetlen egy jelölt sem, csak Biró Vincxe, hogy saját magára adja vótumát! Az ugodi kerület orsz. képviselője még részt vesz az országgyűlésen annak berekesztéséig, mely után minden községben megtartja a lefolyt három éves országgyűlésről és saját tevékenységéről szokásos beszámoló beszédjét. — Veszprém megye a magyar képzőművészetért. Emiitettük, hogy megyénk annak emlékére, hogy az országos magyar képzőművészeti társulat Veszprémben rendezte első vidéki képkíállitását , 1000 frtot szavazott meg képvételre. E czéiból egy bizottságot is választott, melynek tagjai többek közt Jánosi Ágoston, Fenyvessy Ferencz, a társaság vál. tagja, Szabó Imre, Purgly Sándor, Takács Ádám, Laky Kristóf stb. E bizottság tagjai közt — mint értesülünk — az a nézet került elfogadásra, hogy mivel a képtárlaton az új megyei székház nagy termébe való kép nem volt, a megye részéről már megszavazott 1000 írtért valamelyik jeles festőművészünk bizassék meg a czélnak megfelelő kép festésével. Az eszmét részünkről is: helyeseljük. — MargO Céiia, a népszínház elsőrendű és ritka szép hangú operetté énekesnője, ki ősztől fogva a m. kir. operához van szerződtetve, három legjobb szerepében fog Pápán vendégszerepelni, u. m. Vasárnap Május 22-én Rip-ben Lzsbet/iet, hétfőn Bocaccioban Fiamettát, s kedden Üdvöskében Bettinát fogja játszani. E ritka élvezetre felhívjuk a közönséget. Sághy társulata ezen előadásokkal egyúttal befejezi itteni működését s Komáromba megy. — Halálozás. Városunk orsz. képviselőjét. Láng Lajos urat súlyos gyász eset érte édes annyának özv. Láng Mihályné szül. Mayer Teréziának halálával. Az elhunyt városunk szülötte volt és 60 évet élt. A temetés f. hó jg-én ment végbe a Kerepesi uti temetőben; a gyászszertartást Romeiser Budapest belvárosi plébános végezte fényes segédlettel. A temetésen a család nagyszámú tisztelőin kivül igen sokan megjelentek Láng Lajosnak egyetemi tanár, orsz. képviselő és akadémiai tag társai közül, a »Nemzet« szerkesztősége pedig Visi Imre vezetése alatt testületileg jött el a koszorúkkal borított ravatalhoz. Városunk képviselője gyászában mi is őszinte szívvel osztozunk. — A dunántúli ev. ref. egyház kerület évi rendes közgyűlését június 26-án fogja megkezdeni Székes-Fehérvárott. — Hymen. Kiss Mór ur városi kapitánysági tollnok a napokban váltott jegyet Györké Honor kisasszonynyal. Tartós boldogsígot kívánunk az uj párnak. — A pápai nőegylet válás átalánya elhatározta, hogy a tegnap tartott majálisán befolyt felülfuetések az eperjesi és nagy-károlyi tüzkárosultak javára fordíttatnak. — Az Ugodi vál. kerületből egyik rendes levelezőnk irja a következőket : Biró Vincze úr nem elégelte meg sokszoros bukásit, s bár jól tudja és maga is nyíltan elismerte, hogy tevékeuyebb képviselője nem volt még az ugodi vál. kerületnek, mint a jelenlegi, ki már 6 év ota követünk, mégis elhozta mutogatni egyik kebelbarátját. Hanem ugyancsak megjárta a nagyhangú népbolonditó, mert a józan nép azt teszi vele, a mit eddig: — szépen kineveti. Meg is érdemli. Nem is illik, hogy be sem várja az országgyűlés bezárását, s mig képviselőnk, — mint a községekhez irt levelében irja — helyt áll az országházban, mig csak egy ülés lesz, mert hü katona akar lenni, a ki míg a csata tart, el nem hagyja a csatáiért — addig Biró Vincze felhasználja képviselőnk köteles távollétét, faluról falura jár, s kapkod a választók után, mint Orbán a menykö után. Hol volt Biró Vincze, mikor a nép egyeseinek szüksége volt ügyes bajos dolgaiban segítőre? Bezzeg akkor nem mutogatja deli termetét és férfias szép hangját! De mi nem állunk be bolondjának; tartsa bolonddá kebelberátját, de nem minket! — Ugy értesülünk, hogy a függetlenségi párt végrehajtó bizottsága, megbotránkozva vette tudomásul Biró Vincze üzelmeit, s Irányi pártelnök kijelentette, hogy nem ismeri el a történtek után Biró Vinczét a 48-as párt hívének, mert valamint a madarat tolláról, ugy az embert barátjáról lehet megismerni, Ne neked