Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-05-22

jait arra nézve is, hogy ha a vidéki ügynökök eljárásainál bárminő S2abálytalan eljárást vagy visszaélést tapasztalnának, ilyeneket további megakadályozás és orvosolhatás végett Vesz­prémbe, egyesületünk titkári hivatalához azon­nal bejelenteni sziveskedjenek. Hazafiúi üdvözlettel Veszprémben, 1887. évi május hóban. A »Veszpremmegyei gazdasági egyesület* nevében : Kemenes Ferencz, Nagy Iván, alelnök. titkár. Felhívás a magyar gazdaközönséghez! Alakuló ülésünkből február 28-án már volt sze­rencsénk felhívást intézni a tisztelt gazdaközönséghez. A mai napon tartottuk teljesen kiegészített számban második ülésünket és szerződésileg megál­lapítottuk az első magyar általános biztosító társa­sággal mindazon külön kedvezményeket, melyek a szövetségi tagot a törzsbevallásban foglalt kedvezmé­nyeken felül megilletik. Ezen előnyöket elősoroltuk már első felhívá­sunkban, és mint ujabb intézkedést .felemhtjük, hogy birtokváltozás, bérbeadás és halálozás eseteiben az uj birtokos, bérlő vagy örökös nem köteleztetik a szövetségi tagság folytatására. Teljes autonómiát nyervén a jégszövetség, most újra a magyar gazdaközönséghez fordulunk, hogy rokonszenvét, bizalmát kikérjük a jégszövetség ré­szére. Az eddigi eredmények már is a legszebb re­ményekre jogosítanak. Az ország minden részéről nagy számmal sorakoznak jeles gazdák e szövet­séghez, ós hisszük, hogy az üdvös eszme mindinkább nagyobb elterjedést nyerend. Most a jégbiztosítás megkezdésének idejében, kivált miután az országszerte beállott áldásos eső jó termést enged remélni, és az itt-ott már is előfordult jégverések az előrelátó gazdát óvatosságra intik, ujab­ban felkérjük gazdatársainkat, vegyék fontolóra a szövetség által nyújtott számos előnyöket és lépjenek be jégbiztosításaikkal. Minél többen leszünk, annál többen részesü­lünk a szövetség jótéteményeiben és annál parányibb lesz a viselendő teher. Budapesten, 1887. május hó 11-én. A magyar gazdák jégbiztositási szövetségének felügyelő- és vizsgáló-bizottsága. Levelezés. Iskolalátogatás Devecserben. A devecseri róm. kath. néptanoda az 1887. évben ugy látszik szerencsés csillagzat alá jutott. Még el sem felejtettük azon örvendetes benyomást, melyet Méltóságos gróf Esterházy Eerencz ur magas látogatásával sziveinkben felkeltett, már is egy ujab­bal találkozánk nagyságos Beöthy Ákos tu- szemé­lyében. Nevezett országos képviselő ur, ki jelenben a somlyóvásárhelyi választókerületet képviseli az or­szággyűlésen, melynek kebelébe Devecser is tarto­zik, a mult héten gróf Esterházy Eerencz urnái töl­tött néhány napot mint vendég városunkban. Hogy idülésre szánt idejét is hasznosan tölthesse és a nép­oktatási viszonyokat gj r akoiiatból is közelebbről meg­ismerhesse, f. hó 16-án a mely napon különben (ka­resztjáró napok lévén) nem is tartatott az itteni is­kolákban oktatás, — látogatá meg ezen néptanodát Látogatását már előtte való napon tudatta alul­irt tanítóval. Helyesen, mert a vallási szertartások gyakorlatára megjelent tankötelesek közül mintegy 30-at az o. és 6. osztályból együtt = talált a tante­remben, hol d. e. %9-kor Tekintetes Noszlopy Vik­tor járási főszolgabíró ur, Tek. Szelestey Lajos ügy­véd ur és főt. Derdák Lőrincz plébános ur kíséretében megjelent, hol őt üdvözölni s mintegy díszelőadást rendezhetni szerencsés valék. Megérkezése után azonnal hozzáfogtunk a kér­dezősködésekhez. Nagyon tapintatosan alkalmazott kérdéseket a tankötelesekhez az iskolaigazgató szám­tanból. A példákat a mértanból — a testek terüle­tének kiszámitásából — mind az életből merítve adta fel. A nyelvtan is kedvencz tárgya, melyet szinte igen helyesen bonczoltatott a növendékekkel. De magas vendégünk sem volt ám puszta hall­gatója a feleleteknek! A Magyarok történetét ugy látszik egész terjedelmében igen jól ismeri. Általá­nos kérdéseket intézett a tankötelesekhez. Neveze­tesen: Melyik király uralkodása alatt pusztítottak a a tatárok hazánkban? hol folyt le a döntő ütközet? ki volt LT. Endrének neje? mi történt vele? ki gyil­kolta meg? kinek hivták II. Endrét más néven? miért? micsoda nevezetes okmányt állított ki? Ké­sőbb a földrajzból utazásokat tétetett a gyermekek­kel; mindig a hazából indulván ki, bejáratta velük az egész világot — megkérdezvén tőlük: szárazon utaznak-e most, vagy vizén? mi neve azon száraz­földnek, melyen utaznak, később a tengernek, melyen hajókáznak? Végre teljes megelégedését fejezte ki a gyermekek előhaladása felett, és miután a tanköte­leseket további szorgalomra buzdította, őket 10 frfc jutalomban részesítette, ezeknek örömzaja között tá­vozott. Nem hallgathatom el, hogy az olvasóközönség figyelmét ezen szép esetre fel ne hívjam; különösen pedig felkérem a szülőket, tanuljanak ezen példából és látogassák meg az iskolákat leginkább a köze­ledő zárvizsgák alkalmával, mely Devecserben Jú­nius hó 27. és 28-án fog tartatni. Köszönetet sza­vazok végre Ő Nagyságának Beöthy Ákos ru-nak és a vele megjelent tisztelt vendég uraknak. Devecsei", 1887. május hó 18-án. eTl-ma Siajos, főtanitó. P. Gyimóth, 7887. május 20. Mult hétfőn a vanyolai plébániaiak igen szép üunepély lefolyásának volt színhelye; főtisztelendő Nunkovics János plébános ur ülé névünnepét. Barátai és tisztelői igen nagy számban jelentek meg nála a vidékről, hogy baráti érzelmeiket és tiszteletüket irányában kifejezzék. Ebéd fölött először főtisztelendő Sarlay Ignácz csóthí plébános ur üdvözlé meleg sza­vakban a háziurat; utánna szintén a háziurra mon­dott gyönyörű felköszöntőt főtiszt. Lukacsek János ugodi plébános ur, végül Kaufmann Géza csóthi káp­lán ur is az ősz háziurra mondott csinos toasztot, maga és káplántársai nevében! Az érdemekben gaz­dag háziúr pedig mindegyik felköszöntőre azonnal válaszolván, meghatottan mondott köszönetet a szi­ves jókivánatokért. A jelenvoltak mindnyájan azon igazi jókivánat­tal vettek bucsufc a nagy tudományú, és fáradhatat­lan életű plébános úrtól, hogy az Eg ura őt még hazánk és egyházunk javára, soká, — igen sokáig éltesse! Ez alkalommal még említést teszek egy sze­rencsétlen csóthi emberről, kinek feje erősen be volt kötve. Miután bekötözött fejénél fogva nekünk igen feltűnt, megkérdeztük mi baja és hova megy? mire a szerencsétlen azt válaszolta: hogy egy vanyolai vannak hátrányai, hogy t. i. különösen oly ország­ban mint Magyarország., a főváros nálunk Budapest felszívja az egész ország intelligentiáját annyira, hogy a megyében alig marad ember elég arra, hogy a közigazgatást rendesen vezethetné. A városokban is igen jól tudjuk, hogy minden orvos, iparos vagy ügyvéd ki bizik magában s van ambitiója a fővá­rosba akar menni. Nekem alkalmam volt, hogy fiatal embereknek a kik állomást vagy protectiot kerestek nálam, vi­déki állást ajánltam, de azt mondták többnyire, hogy inkább koplalnak a fővárosban, mert Budapesten van az intelligentia központja. Másrészt halljuk a panaszokat, hogy a megyék, melyek az országnak védbástyái voltak most elpusztulnak s elpusztul a középbirtokos nemesség, mely az állam főtámasza volt, de ez némileg fallatia, mert nem hinném, hogy elpusztulna, csakhogy helyet cserél. Nézzük p. d. csak Budapestet, ott van az or­szággyűlés, mintegy 448 fő-fő ember, ki többnyire elhagyta a megyét s főleg Budapesten időz. Ott a minisztérium, a miniszteri hivatalnokok ezrei, azok­nak apáik, őseik a vármegyékben laktak, azt szol­gálták. Epugy a királyi kúriának százat felülmúló birái s ennek következtében még több ügyvédek. Ott vannak a bankok és pénzintézetek, ott az egye­tem s műeg3 r etem négyezerét meghaladó hallgatóival ; minden tehetség a fővárosban központosul. A vidéki városok elszegényednek, holott Budapest minden esztendőben 10—20 ezerrel szaporodik, ugy hogy valóban mondhatjuk, hogy ez magába szívja az or­szág értelmiségét. Ha kezünkbe vesszük a tudómányos akadémia almanachját s összehasonlítjuk azt egy 1848 előtti­vel, akkor látjuk, hogy abban az időben a vidéken több tagja volt mint a fővárosban, most megfordítva a nagy többség a fővárosban lakik. Azélőtt a tudo­mányosság Debreczen, Kassa, Kolozsvárott és más helyeken is virágzott, most a budapesti sajtó többet •d ki } xaiat Magyarország öesaas sajtója. E* némileg hiba, de mely ellen nincs védelem, és nem is lehet. Ez az új kor szellemének kifolyása, mely igen nagy részben a közlekedések könnyebbitése által annyira fejlődött ki, hogy a mostani állapotot elérte. Most igen könnyen ellehet jutni Budapestre, s ez igy van Franczia és Németországban is, hol mindenütt a főváros a többi városok rovására gyarapodik. A vasutak elvonják a forgalmat a vidéki városoktól, s ezek többnyire nem egyebek többé mint állomások, melyek közbe esnek, ha az ember a fővárosba megyén. Azelőtt volt minden inegj'ének középpontja, de jelen­tékenységük most megszűnt, merfc oly közel van a főváros, hogy alig létezik hely az országban, a hon­nét két nap alatt meg ne lehetne fordulni Buda­pestről. Holott én jól emlékszem, hogy Kolozsvárról vagy Brassóból sokszor 6—10 napig kellett utazni Pestre, akkor inkább ótthonn maradt az ember. Most azonban mozgékonyabb a világ. Az én időm­ben alig volfc ember a ki iitazofcfc és midőn én An­gliából megjöttem, czikkeimefc mindenki olvasta; mig most senki se olvasná, hacsak oly jó tolla nincsen, mint Jókainak, a ki most irja olaszországi útját. De hát ebben megváltozott a világ és hogy Budapest oly vonzó erővel bir, nem gondolom hogy azfc kelljen sajnálni, mert ép azért, hogy az értelmi­séget concentrálja az egész ország civilisatioja hasz­nát veszi. A tudományosság kifelé is terjed, az egész nemzetre kiterjed a főváros fénye. Minden tekintetben a városoké a jövő, s azért örvendek, hogy van alkalmam ily törekvő magas értelmiségnek örvendő város közönsége előtt a pol­gári elem jelentékenységéről értekezhetni, melyről megvagyok győződve, hogy magas hivatásának ép ugy meg fog felelni, mint a régi harczias időkben a nemesség. Most a béke idejében nem a védelem, hanem az ipar, kereskedés, tudományosság kifejlesztéséhez van kötve a haza felvirágzása, s ez a polgári elem feladata. tudós emberhez megy, mert szeme igen meg van romolva. Hasztalan volt minden rábeszélésünk, hogy ne menjen ily élhetetlen kui-ní-slóhoz, hanem menjen rendes orvoshoz, nem hallgat. vi í ránk, — hanem any­jával együtt sietett Vanyolára S tudóshoz, kinek börtön, meg huszonöt kellene az alfelére. De soká múlik el a babonák és kuruzslók iránti balga hit! Nem ártana az ily élhetetlen kuruzslóval, mint köz­veszélyes csalóval, érdeme szerint a hűvösön elbánni. Horváth Sándor nagy-démi köztiszteletben álló néptanítót fájdalmas veszteség érte, kedves Ida le­ánya, ki csak három év óta van férjnél, folyó hó 16-án 24 éves korában Kispéczen elhalt, temetése a legnagyobb részvét mellett Í18-án volt. A korán el­hunyt fiatal nő egy kis fél éves gyermeket hagyott hátra. Nyugodjék békében a kedves halott. Végül még megemlítem, hogy a cseszneki és b.-szombathelyi esp. kerületek róm. kath. tanitó egy­lete tavaszi közgyűlését f. hó 26-án fogja Csesznek­ben megtartani. Ezen tevékeny egyletnek a pápai járás számos tanítója tagja. Teljes tisztelettel Szinház. Sághy színtársulata csak néhány napig marad még városunkban és innen Komáromba megy, hol a pünkösdi ünnepekben fogja megkezdeni előadásait. A színtársulat működésével városunkban minden ol­dalról csak elismeréssel találkozott. Szakképzett szí­nészek vannak a társulatban, kiktől az érdem koszo­rúját megvonni nem szabad. Csak néhány előadás lesz még, hinni akarjuk hogy a kellő s jól megérde­melt pártfogás e néhány nap alatt nem fog hiányozni a közönség részéről. E. hó 14-én Offenbachnak közkedveltségü opa­rettéje: „A gerolsteini nagyherczegnő" került szinre. Kövessy Eózsa a czimszerepben brillírozott. Nyilt je­lenetben szép és érzelemdús hangját, valamint ked­ves játékát töblször megtapsolta a közönség. Poriss (Puck), Vihari (Bumbu u), Moon ^koronaherczeg) sze­repét teljes sikerrel adták. Erezi (Fritzet) alakí­totta és kitűnően oldotta meg szerepét. Jeles éne­kével köztetszést aratott. Érdekes alakot mutatott be Szabó is (Nepomuk) eljátszásában. Az előadás öszevágó volt. Vasárnap: D'Ennery és Cormonuak: Két árva czimü 4 felvonásos színmüve adatott. A kitűnő színmű könnyekre indította a hallgatóságot. A sze­replők egytől egyig megállották hely őket. Mégis kü­lönösen megemlítést érdemelnek: Ágh Hona (Henri­ette), Láng Ilona (Louise), Sághyné (Pauline), Foriss (Pierre), Vihary (Jaques) és Veszprémi (D Vandiy) szerepben. Hétfőn „Ábrahám a bölcs és Lévi a bolygó zsidó" rémdráma adatott, mely az Ubrik Borbála czimü férczinüre emlékeztetett. — Indokolatlan volt nálunk e darab szinrehozatala, melyet a néhány szép jellem feltűntetése daczára is el kell ítélnünk azért, — mert a vallási szertartásnak ily módon szinrehozatala mél­tán megbotránkoztathat bárkit is. Egyébként a sze­replők : mint Sághyné, Ágh Ilona, Láng Hon, Vesz­prémi, Szabó, Fekete és a két jutalmazandó: Moori és Foriss kitűnő alakítást mutattak be. Kedden nem volt előadás. Szerdán Moser kitűnő vígjátéka a „Könyv­tárnok" vagy a Két Róbert adatott nagy tetszést mellett. Foriss és Veszprémi uralták a tért, kik mel­lett Ágh Hon, Láng Ilon, Vihari, Szabó és Rózsáné arattak tapsokat. Csütörtökön Rátkajmak pályadíjt nyert népszínművét a „Felhő Klári"-t láttuk oly szeren­csés szerep osztással, mely kétszeressé tette a darab értékét — Kövessy Rózsa (Klári) Ágh Ilona (Viola Éva), Láng Ilona (Katicza) ki ugyan ezen szerepben a mult héten a budapesti népsziuházban is fellépett, továbbá Veszprémi (András) e kiváló tehetségű drá­mai színészünk, egymással versenyeztek a pálmáért, ezeken kivül elismeréssel szólhatunk Deák (Fátyol Ferkó), Vihary (Tenger Ádám), Szabó (Csík Vendel) ós Moori (Istók) játékáról. TÖRTÉNELMI NAPTÁR. — Rovatvezető TIBOLD ÖZSÉB. — Május 22. — 337. Nagy Konstantin császár és Konstantinápoly alapitója, meghal Nikomediában. Május 23. — 1430. azorleansi szűz Compieg­nében az angolok által elfogafcik. Május 24. — 1192. Erkölcsös Lipót, osztrák herceg, VI. Henrik német császártól Steyerországot Wormsban hübérül nyeri. Május 25. — 1846. Napoleon Lajos (1852-től m. Napóleon név alatt francia császár) a hámi bör­tönből Angliába menekül. Május 26. — 1831 orosz vezér a Skrzinecky vozéjrlette lengyeleket leveri. Május 27. — 1564. Kálvin János, a hasonnevű vallásfelekezet alapitója meghal Genfben; született 1509. júl. 10-én Noyónban, Május 28, — 1858. SZÍ ország és China közfc, melyben China az Amur folyó vidékéről Oroszország javára jlemond. Ostrolenkánál Diebics rződés Aigunban Orosz­KÜLÖNF ELEK. — Esterházy Móricz gróf főispán ur O Méltósága a veszprémi képkiállitáson megvett gyönyörű képeit Veszprémben, főispáni lakásá­ban alkalmazta. — Az országgyűlés valószínűleg jövő hét végén záratik be, s rá egy hónapra lesznek a képviselői választások, melyek megyénk majd­nem minden kerületében • bizonyára minden na­gyobb izgalom nélkül fog megtörténni. A me­gyei ellenzék eddig Veszprémmegyében is kö­vette azon más megyében is elfogadott elvet, hogy a kát ellenzék egymás ellenében nem állit jelöltet. Ezt mondta ki e napokban Devecserben a mérsékelt ellenzék és a függetlenségi párt is s igy ott Beöthy Ákos mérsékelt ellenzéki kép­viselőnek nem lesz ellenjelöltje, a kormánypárt sem állit ellene. Az egyingi, zirczi, nagyvázsonyi kerületek ellenzéki képviselői ellen sem állit a másik ellenzék jelöltet, ez lesz az ugodiban is, bár — mint levelezőnk irja — a régi »örökös jelölt« Biró Vincze most sem akar többszörös bukásán nyugodni, nem törődik ö sem elvvel, sem párttal, hanem nyakába veszi a világot, mint a bolygó zsidó, s megszégyeníti a 48-as zászlót, mert ismételni akarja a mit nem tett még eddig Magyarországon egyetlen egy jelölt sem, csak Biró Vincxe, hogy saját magára adja vótumát! Az ugodi ke­rület orsz. képviselője még részt vesz az ország­gyűlésen annak berekesztéséig, mely után min­den községben megtartja a lefolyt három éves országgyűlésről és saját tevékenységéről szoká­sos beszámoló beszédjét. — Veszprém megye a magyar kép­zőművészetért. Emiitettük, hogy megyénk an­nak emlékére, hogy az országos magyar képző­művészeti társulat Veszprémben rendezte első vidéki képkíállitását , 1000 frtot szavazott meg képvételre. E czéiból egy bizottságot is válasz­tott, melynek tagjai többek közt Jánosi Ágos­ton, Fenyvessy Ferencz, a társaság vál. tagja, Szabó Imre, Purgly Sándor, Takács Ádám, Laky Kristóf stb. E bizottság tagjai közt — mint ér­tesülünk — az a nézet került elfogadásra, hogy mivel a képtárlaton az új megyei székház nagy termébe való kép nem volt, a megye részéről már megszavazott 1000 írtért valamelyik jeles festőművészünk bizassék meg a czélnak megfe­lelő kép festésével. Az eszmét részünkről is: he­lyeseljük. — MargO Céiia, a népszínház elsőrendű és ritka szép hangú operetté énekesnője, ki ősz­től fogva a m. kir. operához van szerződtetve, három legjobb szerepében fog Pápán vendégsze­repelni, u. m. Vasárnap Május 22-én Rip-ben Lzsbet/iet, hétfőn Bocaccioban Fiamettát, s ked­den Üdvöskében Bettinát fogja játszani. E ritka élvezetre felhívjuk a közönséget. Sághy társulata ezen előadásokkal egyúttal befejezi itteni műkö­dését s Komáromba megy. — Halálozás. Városunk orsz. képviselő­jét. Láng Lajos urat súlyos gyász eset érte édes annyának özv. Láng Mihályné szül. Mayer Teré­ziának halálával. Az elhunyt városunk szülötte volt és 60 évet élt. A temetés f. hó jg-én ment végbe a Kerepesi uti temetőben; a gyászszer­tartást Romeiser Budapest belvárosi plébános végezte fényes segédlettel. A temetésen a csa­lád nagyszámú tisztelőin kivül igen sokan meg­jelentek Láng Lajosnak egyetemi tanár, orsz. képviselő és akadémiai tag társai közül, a »Nemzet« szerkesztősége pedig Visi Imre veze­tése alatt testületileg jött el a koszorúkkal borí­tott ravatalhoz. Városunk képviselője gyászában mi is őszinte szívvel osztozunk. — A dunántúli ev. ref. egyház kerület évi rendes közgyűlését június 26-án fogja meg­kezdeni Székes-Fehérvárott. — Hymen. Kiss Mór ur városi kapitány­sági tollnok a napokban váltott jegyet Györké Honor kisasszonynyal. Tartós boldogsígot kí­vánunk az uj párnak. — A pápai nőegylet válás átalánya elhatározta, hogy a tegnap tartott majálisán befolyt felülfuetések az eperjesi és nagy-károlyi tüzkárosultak javára fordíttatnak. — Az Ugodi vál. kerületből egyik ren­des levelezőnk irja a következőket : Biró Vincze úr nem elégelte meg sokszoros bukásit, s bár jól tudja és maga is nyíltan elismerte, hogy te­vékeuyebb képviselője nem volt még az ugodi vál. kerületnek, mint a jelenlegi, ki már 6 év ota követünk, mégis elhozta mutogatni egyik kebel­barátját. Hanem ugyancsak megjárta a nagy­hangú népbolonditó, mert a józan nép azt teszi vele, a mit eddig: — szépen kineveti. Meg is ér­demli. Nem is illik, hogy be sem várja az or­szággyűlés bezárását, s mig képviselőnk, — mint a községekhez irt levelében irja — helyt áll az országházban, mig csak egy ülés lesz, mert hü katona akar lenni, a ki míg a csata tart, el nem hagyja a csatáiért — addig Biró Vincze felhasz­nálja képviselőnk köteles távollétét, faluról falura jár, s kapkod a választók után, mint Orbán a menykö után. Hol volt Biró Vincze, mikor a nép egyeseinek szüksége volt ügyes bajos dolgaiban segítőre? Bezzeg akkor nem mutogatja deli ter­metét és férfias szép hangját! De mi nem állunk be bolondjának; tartsa bolonddá kebelberátját, de nem minket! — Ugy értesülünk, hogy a függet­lenségi párt végrehajtó bizottsága, megbotrán­kozva vette tudomásul Biró Vincze üzelmeit, s Irányi pártelnök kijelentette, hogy nem ismeri el a történtek után Biró Vinczét a 48-as párt hívé­nek, mert valamint a madarat tolláról, ugy az embert barátjáról lehet megismerni, Ne neked

Next

/
Oldalképek
Tartalom