Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-04-24

XIV. évfolyam. 17. szám. Pápa, 1887. április 24. Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre kpronkint rendkívüli számok- is adatnak ki. BérmenteileTt levelek, csalt isrnctt keséktől fogadtatnak él. Kéziratok • nér/l -adatnak vtssza. 4 tápnak ssdtd közlemények a La p SZERE, h ipáiuldb a (f) ko 11 éff i u ith 6 p ül el) küldendők. Tv , . 3*9 PAPAI L APuKi Előfizetési dijait. E%y évre 6 frt. — Félévre $ fr. Negye fl évrg l frt 50 krajczár. -Egy szám ára 1$ kr. HIRDETÉSEK / hasábos petitsor térfogata. Után $ kr, nyilttérben 25. krajczár, A dij előre fizetendőt Bélyegdíjmindigkülön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a l ap KIADÓ h iv ataldb a (ref. főiskola nyomdája) küldendők. BU-J-jüJJ-UUl L.J-—1U-, ••!,,.»^J.JJ.41IUILjm Pápa város hatóságának és több p.ápaf

9 s^pápavidé-ki egyesületnek h i v a t a I o s k ö z I ö n y e. A törvénykezési szünet kérdéséhez. A soraink eziméül választott kérdés per eminentem a vidék kérdése. Czáfolhatatlan tény, hogy épen az országszerte még M nem fejlett jogérzet és jogbiztonsági factorok hiánya főleg a vidéken teremtik meg a pert. S igy van aztán, hogy a perek számát tekintve, a vidék hasonlitianul s aránytalanul sokkal nagyobb számban van képviselve nálunk, mint más országban. A törvénykezési szünet kérdéséhez tehát, mely nemsokára újból (!) törvényhozási szabályzást nyer, a vidéki sajtónak is illik hozzászólani. A kik az uj szabályozás mellett vannak, azt állítják, hogy az 1883. évben alkotott törvényt azért kell megszüntetni, mert ez volt oka, hogy a felsőbb bíróságoknál annyira összehalmozódott a hátralék. Pedig ez nem áll. Volt hátralék a tö.rvény előtt is elég, s nem több, mint azelőtt. De ha ugy akarunk ezen állítólagos bajon segíteni, mint czélozva van, hogy a szünet csak a felsőbb bíróságoknál legyen behozva, nem fogunk a hátrányon SQgiteni, hiszen ezen idő alatt az alsó bíróságoknál tovább fognak dolgozni, s igy több úgy fog a felsőbb bíróság elé kerülni, mint eddig. Részemről a szünidő fentartása mellett volnék, mely közegészségi és humanitási szempontból is szükséges. Elég lenne egyszerűen a régi törvényt módosítani. A szünidőt le lehetne szállítani másfél hóra, p. 0. július 10-től aug. 25-ig. Ekkor van a legnagyobb meleg s a legtöbb mezei munka. Nem helyes, ' hegy a szünidő alatt működő birák egyszerre s egy időben részesülnek szabadságban, főleg a járásbíróságoknál, hol csak rendszerint két biró van, s igy ha az egyik megjön, elmegy a másik. Jobban el kellene osztani a szabadság kivevésének idejét. Különben a hátralék fel nem szaporodását más eszközökkel lehet csak meggátolni, s nem a szüneti törvény megszüntetésével. Most csak két módot hozqk; fel: —r a telekkönyvet mindenütt csak a járásbíróságnak kellene kiadni és -valamennyi hagyatékot is. E módok feletti disputa azonban túl megy e sorok czélján, s igy annak fejtegetését esetleg, más alkalomra hagyom. Az országos képzőművészeti társulat képkiállitása Veszprémben. Nagy fontosságú, s megyénket, s főleg annak székvárosát nagyrabecsüíve megtisztelő határozatot hozott e napokban Budapesten a Károlyi Tibor gróf elnöklete alatt álló orsz. magyar képzőművészeti társulat. Elhatározta, hogy ezentúl a vidéken is rendez magyar festőművészek remekeiből képkiállitást. S az elsőt mindjárt (alkalmasint május hó közepén) megyénkben, Veszprém városban fogja rendezni. Mély köszönettel tartozunk a kitűnő közművelődési országos társulatnak ezen szép figyelemért. Most már aztán rajtunk van a sor, hogy e kitüntetést megérdemeljük I Szine-java művészeinknek Veszprémben fogja kiállítani műveit, melyeket a vidék helyzetéhez. képest aránylag olcsón fog árusítani. Nem szükséges figyelmét felhívnunk Vesz* prém városának. Ez az első alkalom, mikor az országos magyar képzőművészeti társulat vidéki városban rendezi országszerte ismeretes kiállításit. Biionyáia tesznek Veszprém város* kitütio képviselőtestületében, kik e tényt mint culturalis eseményt fogják fel, s e szerint méltányolják. Megyénknek és Veszprém városának kell a jó példát megadni. Mindkettő új házat bir. Határozza el, hogy annak emlékéül, miszerint az országos magyar képzőművészeti társulat Veszprém városában rendezi az első vidéki képkiállitást legkitűnőbb magyar festők műveiből: legalább 300—500 frtot ajánl fel valamely kép, vagy esetleg képek vételére! E képek mint szép és értékes emlékek a városházának és a diszcs új megyei székháznak valódi díszéül szolgálhatnának! De bízunk Veszprém me^yc cs város értelmiségében is. Bízunk a művelt katholikus föclerusban. A felkölt gondolkozású megyés püspök úr O Excellentiája, ki ezer frtot ajánlott fel, csakhogy Munkácsy halhatatlan müve, „Krisztus Pilátus előttn az országé lehessen, bizonyára a veszprémi képkiálUtasnál is első lesz a magyar müvek'vételénél. Bizunk a Talliánok, Palotayak, Kemenesek, Jánossyak uri műveltségében, kik nem nézhetik, hogy szobáik falait Ízléstelen otromba gyári „Oeldruck" képek éktelenitsék cl, kik bizonyára azt a pár -forintot nem fogják sajnálni a magyar képzőművészet kis remekeiért. Bizunk a Devicsek, Szabók, Magyar Jánosok, Vogronicsok áldozatkészségében; a megyei földesúri osztály, a városi gazdagabb polgárság jóindulatában, s reméljük az országos képzőművészeti társulat, nem fogja szégyenkezve emlegetni és megbánni, hogy első vidéki kiállításával épen Veszprém városát tisztelte meg ! • Helytelen vasúti közlekedés. Nem egyszer adtunk már kifejezést a megyénkre átokként nehezedő helytelen vasúti közlekedés iránti jogos panaszoknak. S bar mi Pápára nézve bírtunk kivivni egy kis kedvezményt, elég utalnunk a hétfői és csütörtöki külön „pápai" vonatokra, de bizony a többiben, főleg Veszprém városát illetőleg még rosszabbul állunk, mint annakelőtte. Hogy állunk most? Úgy, hogy p. 0. Budapestről Veszprémbe reggel fél nyolczkor és ugyancsak reggel 11-kor lehet utazni. S ez időtől kezdve egész délután, egész este, egész éjjel nincs közlekedés Budapestről. Sehol e világon nincs ilyen esztelen közlekedés. Úgy halljuk a nyárra lesz valami változás. De ez .fájdalom nem a jobb beosztásban fog állani és sem éjjeli vonatot nem kapunk, hanem egyszerűen csak pár pereznyi különbség lesz az elindulási időben. Mondanunk sem kell, hogy nem ezt vártuk. Hiába hát minden kérés, minden óhaj e téren? Itt is „laaciate ogni speranza" ? A májusi xnegyegyülés tárgysorozata. 1. Alispáni jelentés. 1 2. A m. kir. belügyministernek a szervezeti szabályrendeletre vonatkozó leirata. 3. A.m. kir. belügyministernek a törvényhatósági bizottság közgyűléseinek elnökségéről alkotott szabályrendeletre vonatkozó leirata. 4. A m. kir. belügyministernek a betegség vagy szellemi fogyatkozás miatt munkaképtelenné vált törvényhatósági tisztviselő .segéd- és kezelő személyzeti tag irányában követendő eljárásról szóló szabályrendeletre vonatkozó leirata. ..5. A m. kir. belügyministernek a törvényhatósági rendes közgyűlések számáról és idejéről alkotott szabályrendeletre vonatkozó leirata. 6. A m. kir belügyministernek a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése után hivataláról lemondott választott tisztviselővel követendő eljárás tárgyában alkotott szabályrendeletre vonatkozó leirata. 7. A m. kir. .belügymisternek a közgyűlési ügyrendről alkotott szabályrendeletre vonatkozó leirata. 8. A m. kir. belügyministernek leirata, melylyel a varsányi fiókgyógyszertár felállítását engedélyezi. 9. A m. kir. pénzügymtnisternek a .földadó mennyiség leszállítása tárgyában a képviselőházhoz intézett felterjesztésünkre vonatkozó leirata. 10; A közmunka és közlekedésügyi m. kir. rninistefnek leirata, mely lyel ministerré történt kineveztetését tudatja. 11. A közmunka és közlekedési m. kir. ministernek a pápa-keszthelyi vasút segélyezésére vonatkozó leirata* 12. A m. kir. belügyministernek a tartalékalapról 1885, évre szerkesztett számadásra vonatkozó leirata, és ezzel kapcsolatban az 1886. évi tartalékalapról szerkesztett számadás. 13. Az országos m. iskolaegycsületnek a »Fiume« czimü hetilap érdekében hozzánk intézett átirata. 14. Vasmegye közönségének a képviselőházhoz intézett felirata, melyben a Romániával megkötendő vám cs kereskedelmi szerződésben a magyar búzának és állattenyésztésnek mérsékelt vedvámokban való részesítését kéri. 15. A pancsovai »Gromon Dezső< magyar nyelv terjesztő egyesületnek anyagi támogatást kérő átirata. 16. A megyei gazdasági egyesületnek kérvénye, melyben a phylloxera mentes szőlőtelep fentartására segélyt kér. 17. A székházépitő bizottságnak a székházépítés jelen állapotára vonatkozó előterjesztése. 18. A tisztviselői nyugdíj szabályzat tervezetének tárgyalása. 19. A községekben a számvitel és pénztári kezelés szabályozása iránt alkotandó szabályrendelet tervezetének tárgyalása. • 20. A regalejog alapján gyakorolt italmérési jogok fűlügycletc tárgyában alkotandó szabályrendelet tervezetének tárgyalása. 21. A megye házi pénztáráról szerkesztett 1886. évi számadás. 22. A vármegye utfentartási alapjáról szerkesztett 1886. évi számadás. 23. A vármegye nyilv. betegápolási alapjáról szerkesztett 1.886. évi számadás. 24. A vármegye katonabeszállásolási alapjáról szerkesztett 1886. évi számadás. 25. A vármegye székházépítési alapjáról szerkesztett 1886. cvi számadás. 26. A község-jegyzői nyugdíjalapról szerkesztett 1886. évi számadás. 27. Az ipariskolai alapról szerkesztett 1886. évi számadás. 28. Az állattenyésztési alapról szerkesztett 1886. évi számadás. 29. A chöleira-árvák segélyalapjáról szerkesztett 1886. évi számadás. 30. A zálogház árverési maradvány alapról szerkesztett 1886. évi számadás. 31. A m. föpénztárnoknak 1886. évi leteti napló számadása. 32. Alispáni előterjesztés a pápai tébolydára vonatkozólag. 33. A néhai özvegy Tallián Pálné által létesített családi nevelési alap 1886. II. félévi kamat jövödelmeinek kiosztása. 34. A m. árvaszéknek a varsányi árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 35.. A m. választmányoknál üresedésben levő tagsági helyeknek betöltése. 36. A községek háztartási ügyeinek ellenőrzésére megválasztott és lemondott, illetve elhalt m. bizottsági tagok helyeinek választás utján való betöltése. 37. Pápa város képviselő testületének a katonabeszállásolási pótadó tárgyában hozott határozata. 38. Devecser község képviselő testületének határozata a régi kastély előtti tér átengedése tárgyában. • 39. Lepsény község elöljáróságának kérvénye, melylyel a Lepsényből Mező-Szentgyörgyre vezető utat, országos közmunkaerövel jó karba hozatni kéri. 40. Az enying-szilasi országútra szükségelt fedanyag szállítása tárgyában kötött szerződés. 41. Az ajka-csingervölgyi köszénbánya kezelőségének kérvénye, melylyel igás lovainak egy részét az országos közmunka leszolgálásának kötelezettsége alól fölmentetni kéri. 42. Az uj megyei székház telkének kikerekitéséhez szükséges Vasnc-féle telekrcszletre vonatkozó csereszerződés. 43. EndresZ János és társai tüskevári lakosoknak fólebbezésé Tüskevár község azon határozata ellen; hogy a tüskevári róm. kath. iskola segédtanítója segélyben részesitt essék* 44. A csóthi biróválasztás elleni felebbezés. 45. A várpalotai pénztárnok választás elleni felebbezés. 46. Az ajkai ref. egyház gyülekezettől bérbevenni szándékolt kavics-bányára vonatkozó szerződés. I : 47. Kenése község képviselőtestületének fölebbezése B. Fő-Ka jár község azon határozata ellen, melylyel a Kenése község határában fekvő dűlők őrizésére csőszt fogadott fel. 48. Homok-Bödöge községnek a községi jegyző által egyesek magán ügyeiben készített okiratok kiállítása fejében szedhető díjakról alkotót!: szabályrendelete. 49. B. N, Szt. Király községnek a féléves bormérési jog bérbeadására vonatkozó határozata. 50. Hanta község képviselő testületének és lakosságának kérvénye, melylyel a községet Veszprém megyéből Komárom megyébe átkebeleztetni leérik. 51. Pétcrd községnek a mezei rendőrségről alkotott szabályrendelete. 52. Ajka községnek azon határozata, melylyel a közvágóhíd építési költségeit költsön utján határozza fedeztetni. 53. Ajka község által felállíttatni szándékolt közvógóhidról alkotott szabályrendelet. 54. Csesznek község elöljáróságának azon kérvénye, melyben gróf Esterházy Béla és gróf Esterházy Imre földbirtokosokat, elmaradott községi adójuk megfizetésére kötelezni kéri. 55. Béb községnek a negyedéves bormérési jog bérbeadására vonatkozó határozata. 56. Dégh község .képviselőtestületének a községi faiskolára vonatkozó határozata. 57. Mező-Szentgyörgy község képviselőtestületének a déli vaspálya mentén levő kőhid helyreállítása iránt beadott kérvénye. 58. Pápa városnak az utczakövezés és igazításra vonatkozó előirányzata. 59. Szilas-Balhás községnek községi örök fizetése tárgyában hozott határozata. 60. Pápa város képviselő testületének az uradalmi Yárnszedési jog megváltása tárgyában hozott határozata. 61. Pápa város képviselőtestületének az artézikut furatás tárgyában hozott határozata. 62. A veszprémi ipar-iskola bizottságának segélyezés iránti megkeresése. 63. A lepsényi gyógyszertár ügye. 64. A kenései postamesternek átirata, a kenései postahivatalhoz vezető községi utczának kijavítása tárgyában. 65. Krausz Armin fia veszprémi könyvkereskedő czégnek a megyei gyámpénztár részére 1886ban kiszolgáltatott csikkekről kiállított számlája. 66. Krausz Armin fia veszprémi könyvkereskedő czégnek am. árvaszék részére kiszolgált czikkekről kiállított számlája,, 67. Községi költségvetések. 68. Községi házi számadások. 69. Községi szegényalap számadások. Levelezés. Ugod, 1887. april. 17. Emmausi nap. A hosszú vezeklés megszűnt. Uj lélek pihen a fáradt testben. Mindenki örömhangon éneklé: „föltámadt Krisztus e napon Alleluja." De neküak ugodiaknak nemcsak a kereszténység magasztos ünnepe töltötte el lelkünket a legnagyobb örömmel, hanem az Emmausi nap is meghozta azt, mi után már oly .régóta epedtünk. Te boldog nap. Szemtanuja voltál egy község örömének, mely azt látta szinről-színre, kihez a valódi szeretet füsi. Még az ég is osztozott örömünkben, mert a nap a szokottnál szebben ragyogott Ugod fölött, mintha hirdetni akarná a mai nap hősének megérkezését. Végre elérkezett a boldog pillanat, midőn Nagyságos Dr. Fenyvessy Ferencz ,'szeretett orsz. képviselőnk hintaja berobogott Főtisztelendő Lukacsok János vendégszerető hálába. Mi összegyűlve az udvaron, egy harsány éljennel .adtunk kifejezést örömünknek. De nemcsak az Ugodiak részesültek a viszontlátás örömében, hanem köztünk volt több község intelligentiája is, (kik megjegyzendő, majdnem mind az ő választó kerületéhez tartoznak) kik a húsvéti szent napokat az itt lakó rokonaik körébe \ töltötték, meg sem gondolva azt, hogy ily szép üönep szemtanúi lesznek. — A viszontlátás örömének kifejezése után a barátságos házigazda dúsan felszerelt asztalához ültünk. Ez volt ám még csak a jelenet; volt itt kedv, volt viccelés de quantum satis; de nem is csoda, hisz az ugodi pözsgo még a legelkeseredettebb embert is fölhangolja. Az ebéd vége felé egyszerre néma csend lett, midőn ibiállt az „aranyszájú szent" János s szokott ékes szólásával oly dictiót mondott jszeretett képviselőnkre, hogy azt szavakkal ecsetelni nem vagyok képes. Gyönyörű szavakban adott érzelmeinek kifő-