Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-03-27

meglehetősen orrhangon megkezdte fejtegetéseit, a nyomatékos mondatokat oly módon hangsúlyozva, hogy a hangsúlyozott mondatokra vetett hangemelés által a tüdőben volt lélekzetet is kimerítette, mi által hangsúlyozásai egész indulattal kifejezetteknek tűntek elő; — de ugy fejtegetései, mint szónoklata teljesen komolyak, a lélek legbensőbb meggyőződésének nyilvánulásai voltak. A hallgatóság átérezte, hogy Szentkirályi, valamint a vita tárgyát alaposan tanulmányozta, ugy egyszersmind meggyőződését erős indokai hosszú sorozatára, a tárgy lényegének kimerített fontosságára alapította olykép, hogy meggyőződése oly valódi, mint élete. O a legmélyebben gondolkozó agyvelök, s a legszilárdabb férfiak közé tartozott, azok közé, kiknek beszéde roppant tanulmányok előadása, a tárgynak mesteri elemezése, és meghatározása volt mindig, mely beszédeiben a legkérlelhetlenebb logikai éllel vezette le azon igazságokat, melyek véleményét képezték. — S2entkirályi után szólottak a kérdéshez gróf Batthyányi Lajos ünnepélyes modorban, gróf Batthyány Kázmér költői emelkedettséggel és melegséggel, s többen az ellenzék részéről, kik közt hatásos beszédet szokott mondani az öreg Benyovszky táblai ügyvéd, ki hosszú öszhajával, élénk mozdulataival, s tüzes szónoklatával mindig érdekes egyéniség volt. Midőn pedig a nevezett után conservativ párt többi három, vagy négy tagja is síkra szállott a Desewffy Emil által előadott elleninditvány mellett, s beteges aléltsággal gyötörte azt a logikát, a melyet érvényre akart emelni: — egyszerre egy hatalmas szónoki hang dörgött reájuk, és egy szónok, mint a sziklai sas csapott le reájuk egy törzs gyökeres magyar kifejezés oda vágása által, melylyel szónoklatát kezdette, például: a Tagadom kereken!» — és e szavakat oda kiáltva, elárasztotta őket Kossuth Lajos ragyogó szép magyarsággal kifejezett erős czáfolatával, melyben az ellenfél annyiszor a menynyiszer, vagyis mindig porrá zúzva lön, azután pedig szónoki orgánumának ellenálhatlan varázsával az ellenzéki felfogás helyességét igazolta, s megvilágította, elragadván a hallgatóságot beszédjének szépsége és melegsége által. Ilykép a napi kérdések ki voltak fejtve, de még a vita nem volt befejezne. Gróf Teleki László lépett elő a terem közepén, és azon finom gúnyözönnel, melylyel rendelkezett, nevetség tárgyává tette a conservativek állításait, s előidézte azon lelki állapotot, melylyel szemben többé a conservativeknek lehetetlen volna még szót is próbálni, — annál inkább, mert utána Nyáry Pál szólt, s drastikus és népies kegyetlen kifejezésekkel kisért sarcasmusait, mint mérges nyilakat sújtotta az ellenfélre, s azt mutatta ki, hogy az ellenfel felfogása merőben absurdum. Nyári beszéde már hahot.ít és kitörő käczajt idézett elő, olyat, mely a közönséget türelmetlenné tette többé bárkit is meghallgatni, minélfogva a vi!a az ellenzék szellemében óriási győzelemmel és riadallal ért véget. A pestmegyei gyűléseken az összes reform hitvallásainkban azon felfogásról, mely ez időben a tánczot illetőleg érvényben volt. „Az 1562-iki egervölgyi és debreczeni hitvallás „a szemérmes lépést vagy tánczot, melyben hiányzanak a féktelen mozdulatok, a lélek megujitása tekintetéből" nem tiltja, c«ik azt köti ki, hogy vasárnapokon és ünnepeken ne tánczoljanak. De már az 1576-iki herczegszőllő?i czikkek 30-ik pontja igy szól: „A táncz miképen hogy keresztyén és tisztességes emberhez nem illik, ezenképen szabaddá nem hadgyuk, hanem inkább azt akarjuk, hogy minden tanitó (azaz lelkész) közönségesképen tiltsa". Hasonlókép az 1567-ben kiadott, egyházi törvénykönyv 12. pontja igy szól: „az ifjak esténként gyakorlott összejövetelei a hajadonokkal (vagyis a tánczmulatságok) bárminemű szin alatt megtiltassanak, a menyecskék vendégeskedései és csintalankodásai pedig megbirságoltassanak." Mig a XVI. században feltétlenül kárhoztatják az egyházi gyűlések a tánczot, a XVII. század közepétől kezdve csakis a szegény papokra szól már a szigora, tilalom. Az 1680. február 24-iki feketeardói egyházi gyűlés például a következő határozatokat hozza: „A táncz eltiltassék s a muzsikai műszert az egyházi szolgáktól el kell venni". „Hosszú hajat az egyházi szolgák ne viseljenek." „A tarka főkötős, kalárisos papnék, ha nem korrigálják (meg nem javítják) magokat, urok fosztassanak inog tisztöktől." Van aztán egy igen érdekes, egyenesen a táncz ellen írott könyvünk is. Szerzője Szentpéteri István, korában igen jeles és tudós szentmihályi lelkész. Debreczenben 1697-ben, tehát épen 190 évvel ezelőtt megjelent művének már cziine is jellemző: „Táncz pestise, avagy egy alkalmatos időben mondott ige, melyben a táncznak kárkozatos volta graphice, bőtüsen lerajzoltatik és annak auctorának, az álnok Ördögnek azt oltalmazó erősségei megérőtelenittetnek." A tartalom méltó a ezimkez, a legnagyobb meggyő. ződés és elkeseredés hangján szólván szerző a táncz ellen. De még szerinte is A-an „szabados táncz", ha t. i. „illendőképen, tisztességesen és kegyesen az ő helyén és idejében, felebarátjok kára. és botránkoz^atása nélkül, az asszonyok asszonyok között, és a férfiak az asszonyoktól kiüön tánczohiak." Hölgyeim és ru-aiml nem inkább szeretnék-e az ilyen tánczot? (Folyt, köv.) kérdések egyenkint, néha ismételve is íejtegettettek és tisztáztattak, minélfogva az ott megállapított elvek az egész országból Pesten tartózkodó fiatalságnak is vérébe átmentek, s ezekmindannyian kész szabadelvű programmal tértek vissza megyéikbe, hol a haladás elvét hirdették és terjesztették, s ha bára-vidéken az öregurak részéről kicsinylésben, s mellöztetésben részesültek is, azért meggyözödésökhez hivek maradtak, s felszólalásuk azt jelentette, a mit a pacsirta éneke jelent a hajnal szürkületében, — azt jelentette, hogy: virrad, — érkezik a hajnal és a világosság 1 Levelezés. Devecser, i88j. márczius 20. A devecseri róm. kath. népiskolát Ő Méltósága gróf Esterházy Ferencz úr, f. márczius hó 18-án magas látogatásával szerencséltette. Gulden György irradalmi tiszttartó és megyei iskolalátogató kisérte be a magas vendéget reggeli 9 órakor — ezen tanoda V. VI. osztályába, hol alulirt épen a Magyarok történetének tanításával foglalkozott. Gróf úr 0 Méltósága szívesen és figyelmesen hallgatta az oktatást és a tanulók feleleteit; miközben Főtiszt. Derdák Lörincz plébános, iskolaigazgató is megérkezett az osztályba. Tapasztaltatván , miszerint magas látogatónk szívesen időz nálunk és örömét találja a tanulók jó feleleteiben, tárgyaltatott még a „természetrajz," számtan ós az igazgató által a hittan is. Végül a sürgöny irást kívánta T. Gulden rir a gyermekek által gyakorlatilag bemutattatni, miután korábban értesült volt arról, hogy ezen tananyag, mint speciális tárgy az idei tanfolyamban már eltauittatott. Örömmel tétetett kívánságának elégség, és szinte öröm derité a tankötelesek arczát, hogy megmutathatták magas látogatónk előtt előrehaladottságukat. Az írottaknak elolvasása is bemutattatott. Ezután alulirt is a kísérethez csatlakozott. Sorba látogatta 0 Méltósága a IV- Hl., a U. és végre az I. osztályt is. Mindenütt hosszabb időt töltött: a tankötelesek jegyzékét minden osztályban előkérte és az oktatásokat figyelmesen meghallgatta, Csak 11 órakor távozott. Örömmel jelzem, miszeiánt magas látogatónk megelégedését fejezte ki a tankötelesek előrehaladása felett, valamint ígéretével biztatott arra nézve is, hogy iskolánkat más alkalommal is megfogja látogatni. Meleg köszönetet szavazok e helyen Ő Méltóságának szives látogatásáért, jövőre nézve pedig esedezem, szerencséltessen bennünket minél többször. A példa vonz. Szeretem hinni, hogy ezen magas látogatás ösztönt fog önteni az iskolaszék tagjaiba is, kik még ezen tanévben, az iskolagondnok kivételével, az iskolákat nem szerencséltették látogatásukkal. Isten éltesse városunk eme főurát, hogy a község egyéb ügyeiben is mintegy fényoszlop állhasson példaképen előttünk. cTl-ma £ct|oí>, r. k. főtanitó. Péterd, 1887. márczius 21. Fájdalommal kellett tapasztalnunk, különösen az utolsó 3 év alatt megyénk északi részén az Amerikába való kivándorlási láz elterjedését; különösen a germán faj közt ébredt fel a kalandok, a könnyű s hirtelen meggazdagodás utáni vágy, kik közül tömegesen vitorláztak át a képzelt eldorádóba, s kiket ugylátszik, még ez ideig sem volt képes hazánk rendldvüli assimináló ereje őseiktől öröklött kaland vágj^kból kigyógj'itani, s kiknek egyrészére még máig is lehet alkalmazni az „Ubi bene, ibi patria"-t. csakhogy a kivándorlók terveznek, a bécsi ügynökik s az amerikai Yankeek pedig végeznek. Az elsők, mielőtt a kivándorlók még csak tengert is látnának, clzsebelnek tőlük az úgyis kölcsön vett pénzükből 40—50 frt, s ez náluk már megszokott zsebelés, mert tudjuk azt, hog}

r az átszállítás 42 frt és néhány krajezárba.jön New-Yorkig és ők rendesen 80—90 írtért nyomnak a kivándorlók markába egy New-Yorkba szólló jegyet. Az utóbbiak lelketlenül bele ugratják őket, de nem az általok óhajtott kalandokba. De beszéljenek a tények, mint fentebb említem, különösen megyénk éjszaki részéről vándoroltak ki tömegesen, mert ismerek falvakat amelyekből 20— 30-an vándoroltak ki, pár év alatt. Az első kivándorlók, kik az általok képzelt reményeikbe csalódva, restéi ték bevallani iszonyú csalódásukat a legrózsásabb színben tüntették fel az új hazát, honn levő ismerőseiknek, tehát részben ezek hazug levelezésének lehet köszönni a későbbi tömeges kivándorlást. Csak hogy most már a lepel lehullott, s ez még most is jókor jött legalább a honn levők kiábrándulnak, kik közül igen sokan akartak ismét a tavasz s a nyár folvamán kivándorolni. Most már tanulhatnak a kint levők siralmas leveleikből, s a yankeek gaz lelldismeretlenségülcből, p. 0. megfogadták az egyik részüket az éjszaki részre halászathoz, igévve havi 30—35 dollárt, s kapták a nyomorult élelmet, mert a halászat végezte után előttük ismeretlen helyen kirakták, természetesen a megígért bért sein adták meg nekik, s most lerongyosodva , fázva, dideregve, munka nélkül kószálnak, szóval koldulnak előttük ismeretien vidék s idegen népek kőit. Hesejönneaek örömest, de oinos miből, az itthon levő családjuk nélkülözések közt él, mivel pénzt nekik nem küldhetnek s igy még a kiutazási költséget sem tudják visszafizetni, mit kimenetelükkor felkölcsönöztek. A másik rész a bánya üregekben dolgozik, a melyekbe nem tudom itthon, kik még ilyet nem is láttak, mennyiért mentek volna le, ahol megvannak fosztva még a nap jótékony sugaraitól is, mit talán itthon semmire sem becsültek, 3 kivannak téve minden pillanatban a legborzasztóbb halálnak t. i. a bányalég robbanásának, s az egészségtelen lég s a túlfeszitett munkától csak mult évben is két péterdi illetőségű munkás halt el. A harmadik rész New-York utczáin lézeng várva a munkát, s ha egy napra kap munkát amiből éhségét csillapíthatja, utánna munkahiányában ismét két nap koplal. Bizony nem eléggé ajánlhatom azoknak, akik még nem gyógyultak ki az Amerikába való kivándorlás lázából, vegyenek példát a lünt levők nyomorából, amelyből megtanulhatják, hogy bizony ott sem repül senkinek a szájába a sült galamb. Tartsák szemük előtt azt a közmondást, hogy: „Jobb otthon a száraz kenyér, mint idegen helyén a kalács. TÖRTÉNELMI NAPTÁE. — Kovatvezető TIBOLI) ÖZSÉB. — Márczius 27. — 1513. Poncé de Leon Floridaszigetet fölfedezi. Márczius 28. — 1483. Sanzio Rafael, kitűnő festőművész, születik Urbinóban. Márczius 29. — 1598. Győr visszavétetik a törököktől. Márczius 30. — 1867. A magyar országgyűlés a delegátió-intézményt s. t. b. elfogadja. Márczius 31. — 1705. Károlyi Sándor kuruezait a császáriak Kilitinél megverik. Április 1. — 1815. Bismark herczeg és porosz kanczellár születése. Április 2. — 1791. Mirabeau a iranczia alkotmányozó gyűlés nagyhatalmú vezérszónokának halála Parisban; két nap múlva a hajdani Genovéva-templomban, az ezidőbeli Pantheonban nagy ünnepélylyel eltemettetik. Hivatalos rovat. Hirdetmény. Az 1887—-1889-iki három évi kivetési időszak első évére vonatkozó III—ik osztályú kereseti félőbb úgynevezett jövedelmi) adó kiszámítási javaslatokat kitüntető lajstrom megérkezvén , az a mai naptól számítandó 8 napon át, vagyis folyó hó 30-ig a városháznál — a jcgyzó'séfri irodában — mindenki általi betekinthetés végett kitéve lesz. Ezen Ill-ik osztályú kereseti adó tárgyalása folyó hó 31-én fog megkezdődni; az adókötelesek pedig annak idejében egyenként fognak értesíttetni előre azon napról, melyen adótartozásuk tárgyaltaiul cs megállapitratni fog. Pápa, 1887. évi máicz'uM hó 2'í-rn. A városi hatóság. Hirdetmény. A Pápa városi 1887. évre szóló IV-dik osztályú kereseti adó kivetési lajstrom Veszprémből a kir. adófelügycló'ségtől megérkezvén, az a mai naptól számítandó 8 napon át vagyis folyó hó 30-ix — mindenki általi betekintés végett a városháznál a jegyző ségi irodában kitéve lesz. A kivetés ellen netán intézendő felszólamlások, a lajstrom közszemlére tételének napjától számitolt 15 nap alatt beadandók. Pápa, 1887. márczius hó 22-én. A városi hatóság. 565 igt. 887. Hirdetvény. A soproni kereskedelmi cs ipar kamara ez évben újból fog alakulni, mihez képest az uj választási eljárás vezetésere Pápa város területére is egy albizottság alakíttatott, melyhez az összes * kereskedők és iparosok névjegyzéke kiigazítás végett mc^küldetett; ezen névjegyzék f. hó 27-tó'l 8 napon át a városi jegyzöség helységében közszemlére kitéve leend, s erre nézve iieláni felszólalását, a kitelel után még 8 nap közben, mindenki beadhatja. Pápán 1887. márczius 22-én. jftagy Boldizsár \ főjegyző. "különfélék. — Pulszky Ferencz ur tegnapelőtt érkezett meg |cedves nejével Győrből, hol szintén felolvasást tartott. A vasúti induló háznál a közművelődési egyesület és a városi hatóság küldöttsége várta a ritka vendéget, kit Mészáros Károly városi kapitány üdvözölt. — Tegnap délelőtt pedig a közművelődési egylet választmánya tisztelgett Pulszkynál. Az üdvjözlö beszédet Horváth Lajos egyleti alelnök mondta, melyre az ünnepelt szívélyesen válaszolt. A ma este tartandó felolvasás, vagy jobban mondva szellemes előadás iránt roppant érdeklődést tauusit közönségünk; a belépti jegyek legnagyobb részét már előre lefoglalták, tehát jelentékeny összeg lesz a mi a kijelölt jótékony czélra j befolyik. Felolvasás után, esti 8 órakor a Griff nagytermében disz vacsora lesz, a Pulszky-pár tiszteletére. Tudatjuk egyszersmind az érdekeltekkel, hogy a városi tisztújítás után tervezett bankett nem lesz külön megtartva, hanem ez alkalommal fejezi ki a köaönség a.* uj tisztikar iránt is jó kívánásait* — Stáhly György,'kir. tanácsos és vesz. prém megyei tanfelügyelő ur őnagysága, a Pápavidéki közművelődési egyesület alapító tagjaj közé lépett; mely alkalommal azon becses igé. retet tette, hogy az egyletet széles hatáskörében is támogatni fogja. — I Feitel Mór | Gyászkeretbe foglaltuk a nevét és mély részvétünket fejezzük kj elhunyta felett azon férfiúnak, kinek ezrek ki. vántak — mint az emberiség igaz jóltevöjének — hosszú életet. A városházán, a társaskörök é s humanistikus egye: ületek helyiségein gyászlobo gók hirdették az általánosan tisztelt veterán orvos halálát, ki magasztos hivatását felfogva, több mint félszázadon át szolgálta feláldozó önzetlenséggel közegészségünk ügyét. Társadalmi téren is maradandó emlékét hagyta érdemeinek, tevékeny részt vett a jótékony intézmények létesítésében. Az irodalom terén > Programmunk« czimü röpiratával lépett fel, mely szép olvasottságról, mély belátásról és liberális gondolkozás-, ról tanúskodik. Feitel Mór 28 évet töltött mi.nt hatósági orvos városunk szolgálatában s midőn előre haladott kora miatt ez állásáról 'emondott, a képviselő testület az által fejezte ki érdemei-' nek őszinte elismerését, hogy a tiszt, városi orvosi czimmel ruházta föl. Feitel Mór született 1811. aug. 12-én, meghalt 1887. márczius 21-én. Béke hamvaira! — Ujváry Ferencz kaposvári esperesplébános a Boldogságos-Szüz-Máriáról nevezett dombói czimzetes apátságot kapta. — A pápai állandó Bzinház részvénytársaság f. hó 25-én d. e. 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Woita József vál. tag elnöklete alatt. Először is az elnöki jelentés olvastatott fel, melyben meleg hangon emlékezett meg a részvénytársaság nagyérdemű elnökének Kiss Lászlónak elhunytáról, kinek lankadatlan buzgalma tette lehetővé városunkban Thalia állandó csarnokának felépítését; azután vázolta a mult évben felmerült mozzanatokat. Az elnöki jelentés a volt elnök érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítése mellett tudomásul vétetvén, az igazgató választmány, tisztikar és felügyelő bizottság szavazat lapok utján meg választatott. és pedig elnökké: Horváth Lajos, ügyvéd titkárrá Saáry Lajos, pénztárossá : Bermülier Alajos, választmányi tagokká: Antal Gábor, Barthalos István, dr. Fenyvessy Ferencz, Galamb József, Hanauer Béla, Hanauer Jenő, dr. Koritschoner Lipót, dr. Kövi József, Mészáros Károly, Néger Ágoston, Ocsovszky Kázmér, Pap János, Szenté János, Szvoboda Venczel, Woita Adolf és Woita József, felügyelő biz. tagokká: Günther Adolf, Lazányi Béla, Steinberger Lipót, Zárka Dénes és Vélsz Mihály. — A közművelődési egyesület felolvasásán ma egy hete Harmos Zoltán tartott igen érdekes felolvasást »a nőről Madách Ember tragédiájában és Göthe Fausztjaban.« A szép számú közönség felolvasót zajosan megéljenezte. — Nyilvános köszönet. A pápai cv. ref. főiskola igazgatósága mély tisztelettel fejezi ki köszönetét azon 40 az az negyven forint kegyadományért, melyet a pápai takarékpénztár részvénytársaság a főiskolának f. év február hó 24-én megszavazni, és Szilágyi József fögymnásiumi igazgató urnák kézbesíteni kegyeskedett. A neve lés ügyét előmozdító nemes buzgalmáért fogadja az igen tisztelt takarékpénztár részvénytársaság a főiskolai igazgatóság legőszintébb köszönetét. — Felhívás és kérelem. A pápai polgári lövész egylet 3 évenkint újra alakulván, az 1885, j886 és 1887-iki évekre lett megalakulásakor elvileg kimondotta, s választmánya elrendelte, hogy mindazon javítások, melyek a lövöldében szükségeseknek mutatkoznak, haladéktalanul helyre hozassanak, mely határozat folytán ott nagymérvű javítások szükségeltetvén, helyre állítása nagyon sok pénzbe kei ülvén az egylet pénztárát teljesen igénybe vette, sőt az egylet, hogy hitelét fentartsa, 100 forint kölcsön felvételre is kényszerült; felkéretnek ennél fogva az i egyleti tag urak, hogy az egylet kötelezettségeinek megfelelhessen, úgy az idei, valamint a hátralékos időről még fizetetlcn levő tagsági dijaikat a/, egylet pénztárába mielőbb bfiezetni hazafias kötelmüknek tekintsék.Kelt Pápán 1887. márczius 2l-én. Az egylet elnöksége. — Köszönet nyilvánítás. A pápai takarékpénztár részvénytársulatának közgyűlése a róm. kath. elemi iskolának ez idén is 40 frtot szavazott meg könyvekre. Fogadja ezen nemesszivii lényéért a szegény tanulók nevében hálás köszönetünket. Pá; a 1887. márczius 2B. A róm. kath, elemi iskola igazgatósága. — Magyaróváron — mint levelezőnk irja — kedélyes kis colonia van együtt a gazdasági académián. Városunk és vidékén jól ismert jeunesse d'oré közt ott vannak Bauer Antal (Ihásziból), Koller Kálmán, L é g r á d y Béla stb. Az academicusok képezik a város lelkét, nélkülök egész kihalt a város. Derék fiatalságunk összetart, s nem egyszer kedélyes alakban mutatják meg egymás iránti collegiális barátságukat. Igy nemrég mikor Koller K. Óvárra érkezett, barátai egy kis rögtönzött bandériummal fogadták, mi a városban méltán ünnepies feltűnést keltett. Nagy kedveltségnek Örvend a •Pápai Lapok« a megyebeli fiatalok közt, — Nyilvános köszönet A pápai t*k,a>