Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-03-13

Majd maga fellobbanva — Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe, Csak maga szab törvényt s lelkesedése határt. Ember az aki magyar tánczra jól terme — örüljön Férfi erö — s lelkes szikra feszíti erét.« Meglássuk hát — a modestia — vagy a sick győz-e? A divat — v. az izlés és a nem­zetiségi jellem lesz e győztes — mielőbb?! Az ebtartásra vonatkozó szabályrendelet. 1. §. Minden gazdának kötelessége, kutyájára felügyelni s felügyeltetni; a kutyák által okozott bármi károkért ők levén felelősek. 2. §. Minden tulajdonos köteles ebének elegendő s megfelelő eledeléről s italáról, valamint arról is gondoakodni, hogy az ebek fekhelyükön a hideg s a uagy hőség ellen kellően védve legyenek. 3. §. A kutyák kínzása és ingerlése szigorúan tiltatik. 4. §. A vidékről és a szomszédos községekhői bejövő s egyáltalán a község vagy puszta területén található minden kóbor eb, lehetőleg már a községen vagy pusztán Mvül, az erre hivatott közegek által elpusztíttatik, különben pedig bent a községben vagy pusztában elfogatik, s kivétel nélkül kiirtatik. 6. §. Azon ebek, melyeknek egészségi állapota gyanút kelt, az illetékes községi elöljáróságnál ha­ladék nélkül hejelentendők, mely a tiszti állatorvos közbenjöttevel azonnal intézkedik s a körülmények szerint az ebet, ha veszettnek ismertetik fel, azonnal kiirtatja, ha pedig csak düh gyanú forog fenn, ak­kor a tulajdonos kívánságára és költségére állator­vosi felügyelet alá helyezi, ha a megfigyelés eredmé­nyéhez képest esetleg kiirtatik, avagy pedig a fel­merült költségek megfizetése mellett tulajdonosának visäzaadatik. 6. §. Mihelyt valaki megtudja, hogy a község vagy puszta-területén veszett vagy düh gyanús eb létezik, kötelessége azt a községi elöljáróságnak azon­nal bejelenteni^ hogy a hatóság a szükséges intézke­déseket megtehesse. 7. §. Ha valamely kutyánál az ebdűh kitör, ak­kor azon környékbeli kutyák mind megvizsgálandók, különösen pedig azok, melyek tudomásszerüleg a veszettel érintkezésbe jöttek. 8. §. Mihelyt a községi elöljáróság közhírré te­szi, hogy a község vagy puszta területén veszett, vagy dűh-gyanus kutya létezik, köteles minden eb­tulajdonos kutyáját mind addig zárva vagy kötve tartani, mig a községi elöljáróság közhírré nem te­szi, hogy a dühös eb elpusztíttatott. 9. §. Ha valakinek kutyája határozottan ve­szett eb által maratott meg, az okvetlenül kiirtandó. 10. §. Ha valamely veszett vagy gyanús eb valamely kisértékü állatot, pl. kisértékü kutyát vagy macskát mart meg, akkor az szintén kiirtandó. Ha pedig a megmart állatok nagyórtéküek pl. ló, szarvasmarha stb. akkor a lovak és szarvasmar­hák 4, — juh, kecske és sertések 3 hónapig, érté­kesebb kutya pedig 40 napig rendőri felügyelet s állatorvosi megfigyelés alá helyezendők. 11. §. A dühnek a megmart állatokon kitö­rése esetében az állatok különbség nélkül megsem­misítendők s bőrük keresztmetszések által haszonve­hetetlenné tétele s kellő fertőtlenítés után szabály­szerűen 2 méter mélyen elásandók. 12. §. Veszett vagy dühgyanus eb által meg­mart ló és szarvasmarha 4, — juh, kecske és sertés mog fogai között, mintha szidna valakit, láthatlan, ismeretlen egyéneket. Haza érnek — kicsi kis szobába lépnek, melyhez még kissebb konyha tartozik, a lányka félve tekint körül — de a nő szelíden biztatja — ne féljen itt, senki nem bántja, mert csak egy fia van, de az nagyon szelid jó ember. Csakhamar tüz pattog a kis kályhában, a lányka fölmelegszik — vizért szalad, rendez, mintha mindég ez lett volna otthona — hisz már nem kell félnie az éjjeltől, mely gondolat rettegéssel tölte — s visszamenni kínzói közé — nem nem — inkább legyen vele bármi. De most azok a kis ibolya csok­rok, megmentették — ő már nem árva, legalább addigra ígérték neki mig helyet kap, hogy itt lehet. Hálásan borul az öreg nő térdeire, zokog, zokog — köszönöm asszonyom, hogy ide hozott — jó leszek, dolgozom, csak ne küldjön el — kuszált haja vállaira omlik — egy kéz simogatja — szólni nem hir, még akkor sem midőn az ajtó feltárul, és egy ifjú ibolya csokorral lép be, és e jelenetnek mozdulatlan szemlélője marad. Isézd fiam, van kis cselédem, ne haragudj érte, hogy ide vettem, majd megtanítom, dolgozni, megkeresi azt mi neki kell — és én nekem segítségemre lesz! Félve tekint fel a lányka, kérőleg tartja kezeit — ne küldjön el uram, szeretni fogom anyját, mindent megteszek kedvére, hisz nekem nincs senkim se! Anya és fiu szemi találkoznak, ők szó nélkül is értik egymást — az ifjú egy láthatlan kéz műkö­dését látja — Isten vezérelte anyját ibolyát venni — és az ő kezei is a lányka felé nyúlnak — ne féljen ha anyám ide hozta — én el nem űzöm! Nem voíS többé árva a lányka — talált sze­rető anyát és testvért — utóbb ebben derék hitvest — azon bizonyos ibolyák most is rámázva üveg alatt kedves kincsök — azon ezüst forint az első és utolsó pazarlott pénz — ékszere a szép és boldog fiatal asszonynak, ki egykor oly meghatóan tudta ^wndbai ^boljit tesaék v«ani! u pedig 3 hó letelte előtt el nem adható, sem le nem vágható, sőt a megmart emlős állat teje is megsem­misítendő. 13. §. A veszett allatok teje, húsa, szőre, bőre, szóval minden egyébként használtatni szokott része megsemmisítendő. 14. §. A veszett állat által használt helyiségek szorgosan kitisztitandók, fekhelyének földalapzata legalább x / z méter mélységre kiásandó és száraz földdel feltöltendő, mig a kiásott föld — egy' ,v félre eső helyre hordva s két méter mélységre elásandó, — ha az eb fallal érintkezett, a fal levakartatván, újólag bemeszelendő, vagy más módon fertőtlenítendő, kivéve a vastárgyakat, melyek fehér izzásig hevi­tendők. 15. §. Ha valamely kutya előbb üttetett agyon, semhogy a dühösség rajta megállapittatott volna, a kórisme meghatározása czéljából a tiszti állatorvos által felboncolandó. 16. §. Vadászkutya tartása csak vadászatra jo­gosított egyéneknek engedtetik meg. 17. §. Sertés pásztorok aa ebtartástól eltiltat­nak, egyéb pásztorok pedig a telekre és mezőre az őrzésükre bizott nyáj mellé csak egy kutyát vihet­nek ki. Mezei munkásoknak a telekre, mezőre, vagy szőlőkbe kutyák kivitele egyáltalán megtiltatik. 18. §. Az ebek minden községben és az azok­hoz tartozó pusztákon ezen szabályrendelet életbe­léptével pontosan összeirandók, e czélból köteles minden háztulajdonos vagy annak helyettese a köz­ségi elöljáróság által kiadott összeirási ivet kitölteni, azt a házban, vagy házaiban lakó felek által aláí­ratni s a kézbesítéstől számítandó 8 nap alatt saját aláírásával ellátva a nála jelentkező községi közeg­nek átszolgáltatni. 19. §. A 18. §. alapján összeirt ebek a köz­ségi elöljáróság által nyilvántartandók és az összeí­rás évenként kiigazítandó. 20. §. Az ezen szabályrendelet ellen vétők vagy cselekvők kihágást követnek el s a mennyiben nem az 1879: XL. törvónyczikk 86-ik, illetve 103. §§.-ai alapján büntetendők 1 forinttól 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, — behajthatlanság esetén 6 órától két napig terjedhető elzárással fognak büntettetni. 21. Az 1879: XL. törvényczikk 86, — illetve 103. §§-ai alapján kiszabott pénzbüntetésekből be­folyó összegek a hivatkozott törvényczik 12. §-a értelmében, az Í878. törvényczikk 27. §-ában jelzett czélokra, a szabályrendelet alapján kiszabott pénz­büntetések pedig az illető községi pénztár javára for­dítandók. 22. §. Kihágások elbírálásánál első fokban a járásbeli főszolgabíró, másodfokban a megye alis­pánja, harmadfokban pedig a magyar királyi Belügy­minister bíráskodik. 23. §. Ezen szabályrendelet rendezett tanácsú Veszprém és Pápa városok kivételével a megyebeli összes községekre érvényes és életbeléptetése kezdő napjának meghatározásával a megye alispánja biza­tik meg. királyi tanácsos, alispán. Egy nap története. Nap nap után múlik el a kisebb városok­ban, a nélkül, hogy annak — története lenne. A mult vasárnap e tekintetben ritka kivételt képezett. A kora délutáni óra már levolt foglalva egy­szerre két helyről is az egyleti tevékenység me­zején. A régi Csúzi ház, melyről a közművelő­dési egylet történeti felolvasása is megemléke­zett, érdekes szintere volt lakójának a polgári kör közgyűlésének. A terem, mely a kör játszó terme, egymaga megérdemli a megtekintést. A terem tetőzete egyike a legszebb műremekeknek, ízlés­sel, művészettel készítve. Egy igazi nagy ur szá­mára készített terem, mely ma már csak befüs­tölten emlékeztet az egykori fényre, nagyságra. De az egykori fényt, s nagyságot a civilizatio fénye és nagysága váltotta fel. A polgári társa­sulás egyik legnemesebb eszközének a polgári kör­nek szolgálván lakhelyül. Épen abban az időben, midőn a kör tar­totta ülését, szálintkoztak kedves képet nyújtva a veres kereszt egylet férfi és női tagjai, kik alig végezték el fontos munkájukat, mikor — a pápai nőegylet, c hivatása magaslatán álló, kitűnő jó­tékony egyesület kezdette meg közgyűlését. Soha ennél szebb közgyűlést nem látott vá­rosunk háza. Nem hiába városunknak csak tsseb­bik*. feléből állott a közgyűlés, mely érdemes lett volna festő ecsetjére. Az eluöki széken az elnöknö Koller Jánosné nemes alakja, mellette a közgyűlés egyetlen férfi tagja, az egylet nagyér­demű titkára. Jobbról balról csupa — nő, váro­sunk színe virága; mindmegannyi jótékony an­gyala. Áldja meg őket nemes működésükért az árvák Istene ! S minő komolyság, ünnepi hangulat, jóté­konyan elütő a városi „urak" gyűléseitől. Semmi nesz, semmi közbenszólás, sem megszólás; a tit­káron kivül, ki hivatalos jelentést olvas a többi mind — hallgat. Csak a — szemek beszélnek, örömtől ragyogva, hogy annyi jót tehetett az egyiet a mult évben io Valóban mély elismerést Hölgyeinknek. — Nem a férfiak, de csak ők tudják igazán felfogni szép hivatásuk magasztos feladatát. Még az al­elnök választás is titkos szavazás dacára, a leg szebb egyetértéssel üt ki, bizonyára az egylet előnyére. Csak egy nem megy ki eszemből: — ho­gyan tud egy ilyen szép körből kikívánkozni az egylet érdemes titkára? Hát melyik parochia vagy ev. ref. püspökség szebb állás a pápai nő­egylet titkári állásánál? A nőegylet közgyűlését két érdekes felol­vasás váltotta fel szép számú közönségtől hall­gatva. Majd újból gyűlés volt a nemrég alakult pápa-vidéki közmivelődési egylet választmányáé, mely számos könyvet rendelve meg a népkönyv­tár számára, több üdvös határozat mellett azt is elhatározta, hogy a felolvasásait külön füze­tekben kiadva fogja az egylet tagjainak megkül­deni. Magok a felolvasások különben előbb la­punk hasábjain íognak napvilágot látni. S igy a mult vasárnap története lapunk sok napjára is kedvesen végződött. Sok ily szép napja legyen városunknak. TÖRTÉNELMI NAPTÁR. — Rovatvezető TIBOLD ÖZSÉB. — Márczius 13. — 1848. A forradalom Bécsben kitör. Márczius 14.—1457. Hunyady László és Mátyás testvérek V. László magyar király parancsára elfo­gatnak Budapesten. Márczius 15. — 1848. A sajtószabadság ki­hirdetése Budapesten. Esti 6 és %. órakor az első censurátlan lapok megjelennek és Stáncsics Mihály, mint a censura áldozata, börtönéből kiszabadittatik. Márczius 16. — 1457. Hunyady László lefe­jeztetése a Vérmezőn Budapesten. Márczius 17. — 1817. Arany János elsőrendű költőnk születése. Márczius 18. — 1442. Mezed bég Lépes György erdélyi püspököt Szent-Imrénél Erdélyben megveri, Márczius 19. — 1637. Pozsonyban a székes­egyházban temettetik el Pázmány Péter esztergomi érsekbibornok, az u. n. „Magyar bíboros Ciceró". Hivatalos rovat. Hirdetmény, a népfölkelésnél alkalmazandó tisztek jelentkezésére. Felszóllitatnak mind azon állampolgárok, kik a népfelkelés ielhivása esetén tiszti minőségben alkal­maztatni óhajtanak, hogy ebbeli kérelmüket Icgké-sóbb f. évi márczius hó 18-ig mindennap d. e. 9—12, d. u, 3—5 óra között a városházánál a jegyzői hi­vatalban bejelentsék. Pályázhatnak mind azok, kik sem a közős had­sereg, sem a póltartalék, sem a honvédség vagy csendőrség, továbbá pénzügyőrség vagy az állami erdészeti személyzethez nem tartoznak, a polgári be­csület és jog gyakorlat teljes élvezetében vannak; s kiváló fedhetlen jellem, hazafias érzület én maga­tartás folytán köztiszteletben állanak. — Ezeu kivül a nem volt katonák, ha a népfelkelés tisztképző tan­folyam hallgatására önként jelentkeznek. A) A ncpfelkelési tiszti állást pályázat, utján elnyerhetik : 1. Volt lisztek cs hudapródok, kik rendfokoza­tukról védkötelezettségük teljesítése után nem kény­szerítő indoknál fogva leköszöntek és népfelkelési kötelezettség alatt nem állanak. 2. Azon volt tisztek és hadapródok, kik ncp­fölkelési kötelezettség alatt állanak, s a nélkül, hogy a honvédségnél szolgáltak volna, a kőzöshadsereg kötelekéből kiléptek. A volt honvédtisztek cs had­apródoknak külön pályázni nem szükséges, mert a honvédhatóságoknál ók amúgy is nyilvántartatnak. 3. Azon volt altisztek, kik védkötelezettségük teljesítése után a hadseregből vagy a honvédségből kiléptek és a következményeknek megfelelni képesek leendenek, a miről egyébiránt volt csapatparancsno­kuktól tájékozás fog szereztetni. B) A nem volt katonák közül: 1. A 19 evesek. Ezeknek azonban kötelezőt kell adui, hogy kinevezlclésük esetére a mozgósítás tartama alatt bármikor, tekintet nélkül arra, hogy korosztályuk behivatott-e vagy sem, a népfölkelésnél szolgálatot tesznek. 2. Népfölkelési kötelezettség alatt álló egyéb egyének, a kik a kívánalomnak minden tekintetben megfelelnek. 3. Népfölkelési kötelezettség alatt nem álló oly állampolgárok, kik önként jelentkeznek h minden te­kintetben alkalmasok. A pályázók részéről követelt adatok, a tiszt­képző tanfolyamok, a tisztek előjegyzése, kinevezése, beosztása, behívása, egyenruházata, fegyverzete és felszerelése iránti közelebbi felvilágosítások a város­házánál Lampcrth Lajos városi jegyző által adatnak. Pápa, 1887. márczius 11-én. A városi tanács. Hirdetmény. 1339. ki. 1887. Felhivatnak a pápai járás területén tartózkodó mindazon állampolgárok, kik népfelkelési tiszti állásra pályázni kivannak, hogy ebbeli szándékukat hivata­lomnál folyó hó 19-ik napjáig a hivatalos órák alatt jelentsék be, — a pályázat feltételei ugyan ottmeg­(ekiuthetők. Pápán, 1887. márczius 11-én. Horváth Lajos, főszolgabíró. Hirdetmény. Pápa város 1887-re szóló I—II. osztályú ke­reseti (előbb úgynevezett személyes kereseti) adójá­ról készített kivetési lajstrom, a folyó márczius hó 14-ik papjától számítandó 8 napon át — hivatalos órákon belől — ajegyzőségi irodában, mindenki ál­tali betekinthetés végett kitéve lesz. — A netáni fel­esiUmluuk» a köusenitére való kitétel napjától szá­mítandó lő napon belől a polgármesteri hivatalnál annyival inkább beadandók, mert a később érkezendő felszólamlások figyelembe nem vétetnek. Pápa, 1887. évi márczius hó 12-én. A városi hatóság. 5^ Hirdetoény. Szállítható mezei vasutak engedélyezése és üz­lete tárgyában a nm. ni. kir. közmunka és közleke­dési ministerium szabályrendeletet bocsátott ki, mely az érdekeltek által a városi jegyzői irodában min­denkor betekinthető. Pápán, 1887. márczius 8-án. A városi hatóság. 559. sz. » i J ' íkTT887 íigyelmeztetes. A közönség saját érdekéből figyelmeztetik, hogy a kir. járásbíróságoknál bánni nemű fizetéseket mindenki csak a hivatal főnökének, akadályoztatása eseten törvényszerű helyettesének kezeihez teljesít­sen, nehogy magát a másodszori fizetés veszélyének kiteg3 j e. Pápán, 1887. márczius 8-án. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — A papa-keszthelyi vasút sokat va­júdott ügyében bizalomgerjesztő örvendetes for­dulat állott be. Egy nagytekintélyű gazdag fran­czia czég komoly érleklödő lépéseket tett a vállalat létrehozása céljából. A franczia cég egyik tagja legközelebb fogja beutazni a vonalat a ma­gyar országgyűlés egyik kiváló tagjával, kinek a vicinális vasutak körül nem kis érdemei vannak. A kormány egy évre újból Esterházy Móricz gróf úrnak adta meg az előmunkálati engedélyt. Méltó kíváncsisággal várjuk az ujabb fejleménye­ket. Fájdalom, már majdnem megszoktuk az egykor oly nagy lelkesedéssel felkarolt pápa­keszthelyi vasút nemes ügyét elejtetnek gondolni, mi nem csoda, ha meggondoljuk, hogy éppen a legközelebb álló érdekeltek tanúsítottak legki­sebb érdeklődést saját jóvoltuk érdekében. Ha azonban a fentirt kedvezőnek bizonyulna, és az érdeklődök legalább is megmaradnak régi aján­latuk mellett, nem kételkedünk a vállalat kivi­telébe*, mert mint értesülünk, a kérdéses gaz­dag czég maga fogja befektetni tőkéjét a vál­lalatba az érdeklődök által már felajánlott törzs­részvényekhez. Mihelyt az ügy a cselekvés te­rére lép, sietni fogunk lapunk olvasóközönségét rég sóvárgott vasutunkról bővebben értesíteni. — A tegnap tartott városi közgyűlésen az állandó választmánynak az artézi kut létesí­tésére vonatkozó előterjesztése névszerinti sza­vazás mellett 11 szótöbbséggel, az uradalmi vám megváltása pedig egyhangúlag elfogadtatott. — Pulszky Ferencz a pápa-vidéki köz­művelődési egylet felkérésére az állandó szin­házban e hó 25-én pénteken felolvasást fog tar­tani. — A »papai állandó színháza rész­vénytársasága évi rendes közgyűlését f. 1887. évi márczius 25-én délelőtt 10 órakor fogja megtar­tani a városháza nagytermében, melyre a rész­vényesek ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: I. Az igazgatóság és felügyelő bizottság évi je­lentésének, továbbá az 1886-i számadás és mér­legének előterjesztése, azok feletti határozatho­zatal s a felmentvény megadása. 2. Az elnöknek, 16 igazgatósági tagnak, pénztárnok és ügyvéd­titkárnak 3 évre leendő megválasztása. 3. A fel­ügyelő bizottságnak 1 évre leendő megválasztása. 4, Indítványok tárgyalása. A f. 1887. márczius 9-én tartott igazgatósági gyűlés megbízásából: Woita József m. k. igazgatósági tag, id. elnök. — Néger Ágoston apátplébános, s a cPápa vidéki közm. egyesület» elnöke, pártoló tagsági minőségét alapító tagságra változtatta s e célból 20 frtot juttatott a »Papa vidéki közm. egyesület" titkárjához. — Pongrácz Jenő lett csakugyan, mint ezt mult számunkban előre jeleztük, kinevezve veszprémi kir. ügyésznek. A kinevezés kitűnő, szorgalmas munkabíró férfit talált, ki helyét be­tölteni tudja. Gratulálunk. — A Pápavidéki Közművelődési Egyesület ma d. u. 5 órakor tartandó felolva­sásán olvas Révész Kálmán tanár ur a > Táticz­ról.a Ezt követi Soós Lajostól <Mdrczius 15« felolvassa Kerekes József papnövendék. Mához egy hétre Harmos Zoltán egyleti titkár tart fel­olvasást »A nő, Gőthe Fausztjában és Madách Ember tragédiájában* czimtnel. — A polgári kör mult vasárnap nagy­számmal látogatott közgyűlést tartott Wajdits Károly elnöklete alatt. A napirenden a kormány­tól módosítás végett megküldött alapszabályok tárgyalása volt, mely módosítások egyhangúlag elfogadtattak. A következő tárgy az elnök választás volt, melynek tartamára az elnöki széket Ürmös József polgártársunk foglalta el. Ürmös nagy hatást okozott beszédjével, melylyel elnökül újból Wajdits Károlyt ajánlotta. Ürmös nem felelt meg nevének, mert a körre nézve beszédjében nem üröm, hanem öröm volt, minek azon szűnni nem akaró lelkes éljenzés volt bi­zonysága, melyben az egyhangúlag kikiáltott uj elnök Wajdits részesült, ki szép beszédben kö­szönte meg a fényesen nyilvánult közbizalmat. Alelnöknek szintén ! egyhangúlag lelkesedéssel Kovács István válaszjtatott meg. A tisztikar ma­radt a régi. A kör jhelyesen válasatott^ injkQt

Next

/
Oldalképek
Tartalom