Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-03-13

Majd maga fellobbanva — Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe, Csak maga szab törvényt s lelkesedése határt. Ember az aki magyar tánczra jól terme — örüljön Férfi erö — s lelkes szikra feszíti erét.« Meglássuk hát — a modestia — vagy a sick győz-e? A divat — v. az izlés és a nemzetiségi jellem lesz e győztes — mielőbb?! Az ebtartásra vonatkozó szabályrendelet. 1. §. Minden gazdának kötelessége, kutyájára felügyelni s felügyeltetni; a kutyák által okozott bármi károkért ők levén felelősek. 2. §. Minden tulajdonos köteles ebének elegendő s megfelelő eledeléről s italáról, valamint arról is gondoakodni, hogy az ebek fekhelyükön a hideg s a uagy hőség ellen kellően védve legyenek. 3. §. A kutyák kínzása és ingerlése szigorúan tiltatik. 4. §. A vidékről és a szomszédos községekhői bejövő s egyáltalán a község vagy puszta területén található minden kóbor eb, lehetőleg már a községen vagy pusztán Mvül, az erre hivatott közegek által elpusztíttatik, különben pedig bent a községben vagy pusztában elfogatik, s kivétel nélkül kiirtatik. 6. §. Azon ebek, melyeknek egészségi állapota gyanút kelt, az illetékes községi elöljáróságnál haladék nélkül hejelentendők, mely a tiszti állatorvos közbenjöttevel azonnal intézkedik s a körülmények szerint az ebet, ha veszettnek ismertetik fel, azonnal kiirtatja, ha pedig csak düh gyanú forog fenn, akkor a tulajdonos kívánságára és költségére állatorvosi felügyelet alá helyezi, ha a megfigyelés eredményéhez képest esetleg kiirtatik, avagy pedig a felmerült költségek megfizetése mellett tulajdonosának visäzaadatik. 6. §. Mihelyt valaki megtudja, hogy a község vagy puszta-területén veszett vagy düh gyanús eb létezik, kötelessége azt a községi elöljáróságnak azonnal bejelenteni^ hogy a hatóság a szükséges intézkedéseket megtehesse. 7. §. Ha valamely kutyánál az ebdűh kitör, akkor azon környékbeli kutyák mind megvizsgálandók, különösen pedig azok, melyek tudomásszerüleg a veszettel érintkezésbe jöttek. 8. §. Mihelyt a községi elöljáróság közhírré teszi, hogy a község vagy puszta területén veszett, vagy dűh-gyanus kutya létezik, köteles minden ebtulajdonos kutyáját mind addig zárva vagy kötve tartani, mig a községi elöljáróság közhírré nem teszi, hogy a dühös eb elpusztíttatott. 9. §. Ha valakinek kutyája határozottan veszett eb által maratott meg, az okvetlenül kiirtandó. 10. §. Ha valamely veszett vagy gyanús eb valamely kisértékü állatot, pl. kisértékü kutyát vagy macskát mart meg, akkor az szintén kiirtandó. Ha pedig a megmart állatok nagyórtéküek pl. ló, szarvasmarha stb. akkor a lovak és szarvasmarhák 4, — juh, kecske és sertések 3 hónapig, értékesebb kutya pedig 40 napig rendőri felügyelet s állatorvosi megfigyelés alá helyezendők. 11. §. A dühnek a megmart állatokon kitörése esetében az állatok különbség nélkül megsemmisítendők s bőrük keresztmetszések által haszonvehetetlenné tétele s kellő fertőtlenítés után szabályszerűen 2 méter mélyen elásandók. 12. §. Veszett vagy dühgyanus eb által megmart ló és szarvasmarha 4, — juh, kecske és sertés mog fogai között, mintha szidna valakit, láthatlan, ismeretlen egyéneket. Haza érnek — kicsi kis szobába lépnek, melyhez még kissebb konyha tartozik, a lányka félve tekint körül — de a nő szelíden biztatja — ne féljen itt, senki nem bántja, mert csak egy fia van, de az nagyon szelid jó ember. Csakhamar tüz pattog a kis kályhában, a lányka fölmelegszik — vizért szalad, rendez, mintha mindég ez lett volna otthona — hisz már nem kell félnie az éjjeltől, mely gondolat rettegéssel tölte — s visszamenni kínzói közé — nem nem — inkább legyen vele bármi. De most azok a kis ibolya csokrok, megmentették — ő már nem árva, legalább addigra ígérték neki mig helyet kap, hogy itt lehet. Hálásan borul az öreg nő térdeire, zokog, zokog — köszönöm asszonyom, hogy ide hozott — jó leszek, dolgozom, csak ne küldjön el — kuszált haja vállaira omlik — egy kéz simogatja — szólni nem hir, még akkor sem midőn az ajtó feltárul, és egy ifjú ibolya csokorral lép be, és e jelenetnek mozdulatlan szemlélője marad. Isézd fiam, van kis cselédem, ne haragudj érte, hogy ide vettem, majd megtanítom, dolgozni, megkeresi azt mi neki kell — és én nekem segítségemre lesz! Félve tekint fel a lányka, kérőleg tartja kezeit — ne küldjön el uram, szeretni fogom anyját, mindent megteszek kedvére, hisz nekem nincs senkim se! Anya és fiu szemi találkoznak, ők szó nélkül is értik egymást — az ifjú egy láthatlan kéz működését látja — Isten vezérelte anyját ibolyát venni — és az ő kezei is a lányka felé nyúlnak — ne féljen ha anyám ide hozta — én el nem űzöm! Nem voíS többé árva a lányka — talált szerető anyát és testvért — utóbb ebben derék hitvest — azon bizonyos ibolyák most is rámázva üveg alatt kedves kincsök — azon ezüst forint az első és utolsó pazarlott pénz — ékszere a szép és boldog fiatal asszonynak, ki egykor oly meghatóan tudta ^wndbai ^boljit tesaék v«ani!

u pedig 3 hó letelte előtt el nem adható, sem le nem vágható, sőt a megmart emlős állat teje is megsemmisítendő. 13. §. A veszett allatok teje, húsa, szőre, bőre, szóval minden egyébként használtatni szokott része megsemmisítendő. 14. §. A veszett állat által használt helyiségek szorgosan kitisztitandók, fekhelyének földalapzata legalább x

/

z méter mélységre kiásandó és száraz földdel feltöltendő, mig a kiásott föld — egy'

,v félre eső helyre hordva s két méter mélységre elásandó, — ha az eb fallal érintkezett, a fal levakartatván, újólag bemeszelendő, vagy más módon fertőtlenítendő, kivéve a vastárgyakat, melyek fehér izzásig hevitendők. 15. §. Ha valamely kutya előbb üttetett agyon, semhogy a dühösség rajta megállapittatott volna, a kórisme meghatározása czéljából a tiszti állatorvos által felboncolandó. 16. §. Vadászkutya tartása csak vadászatra jogosított egyéneknek engedtetik meg. 17. §. Sertés pásztorok aa ebtartástól eltiltatnak, egyéb pásztorok pedig a telekre és mezőre az őrzésükre bizott nyáj mellé csak egy kutyát vihetnek ki. Mezei munkásoknak a telekre, mezőre, vagy szőlőkbe kutyák kivitele egyáltalán megtiltatik. 18. §. Az ebek minden községben és az azokhoz tartozó pusztákon ezen szabályrendelet életbeléptével pontosan összeirandók, e czélból köteles minden háztulajdonos vagy annak helyettese a községi elöljáróság által kiadott összeirási ivet kitölteni, azt a házban, vagy házaiban lakó felek által aláíratni s a kézbesítéstől számítandó 8 nap alatt saját aláírásával ellátva a nála jelentkező községi közegnek átszolgáltatni. 19. §. A 18. §. alapján összeirt ebek a községi elöljáróság által nyilvántartandók és az összeírás évenként kiigazítandó. 20. §. Az ezen szabályrendelet ellen vétők vagy cselekvők kihágást követnek el s a mennyiben nem az 1879: XL. törvónyczikk 86-ik, illetve 103. §§.-ai alapján büntetendők 1 forinttól 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, — behajthatlanság esetén 6 órától két napig terjedhető elzárással fognak büntettetni. 21. Az 1879: XL. törvényczikk 86, — illetve 103. §§-ai alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyó összegek a hivatkozott törvényczik 12. §-a értelmében, az Í878. törvényczikk 27. §-ában jelzett czélokra, a szabályrendelet alapján kiszabott pénzbüntetések pedig az illető községi pénztár javára fordítandók. 22. §. Kihágások elbírálásánál első fokban a járásbeli főszolgabíró, másodfokban a megye alispánja, harmadfokban pedig a magyar királyi Belügyminister bíráskodik. 23. §. Ezen szabályrendelet rendezett tanácsú Veszprém és Pápa városok kivételével a megyebeli összes községekre érvényes és életbeléptetése kezdő napjának meghatározásával a megye alispánja bizatik meg. királyi tanácsos, alispán. Egy nap története. Nap nap után múlik el a kisebb városokban, a nélkül, hogy annak — története lenne. A mult vasárnap e tekintetben ritka kivételt képezett. A kora délutáni óra már levolt foglalva egyszerre két helyről is az egyleti tevékenység mezején. A régi Csúzi ház, melyről a közművelődési egylet történeti felolvasása is megemlékezett, érdekes szintere volt lakójának a polgári kör közgyűlésének. A terem, mely a kör játszó terme, egymaga megérdemli a megtekintést. A terem tetőzete egyike a legszebb műremekeknek, ízléssel, művészettel készítve. Egy igazi nagy ur számára készített terem, mely ma már csak befüstölten emlékeztet az egykori fényre, nagyságra. De az egykori fényt, s nagyságot a civilizatio fénye és nagysága váltotta fel. A polgári társasulás egyik legnemesebb eszközének a polgári körnek szolgálván lakhelyül. Épen abban az időben, midőn a kör tartotta ülését, szálintkoztak kedves képet nyújtva a veres kereszt egylet férfi és női tagjai, kik alig végezték el fontos munkájukat, mikor — a pápai nőegylet, c hivatása magaslatán álló, kitűnő jótékony egyesület kezdette meg közgyűlését. Soha ennél szebb közgyűlést nem látott városunk háza. Nem hiába városunknak csak tssebbik*. feléből állott a közgyűlés, mely érdemes lett volna festő ecsetjére. Az eluöki széken az elnöknö Koller Jánosné nemes alakja, mellette a közgyűlés egyetlen férfi tagja, az egylet nagyérdemű titkára. Jobbról balról csupa — nő, városunk színe virága; mindmegannyi jótékony angyala. Áldja meg őket nemes működésükért az árvák Istene ! S minő komolyság, ünnepi hangulat, jótékonyan elütő a városi „urak" gyűléseitől. Semmi nesz, semmi közbenszólás, sem megszólás; a titkáron kivül, ki hivatalos jelentést olvas a többi mind — hallgat. Csak a — szemek beszélnek, örömtől ragyogva, hogy annyi jót tehetett az egyiet a mult évben io Valóban mély elismerést Hölgyeinknek. — Nem a férfiak, de csak ők tudják igazán felfogni szép hivatásuk magasztos feladatát. Még az alelnök választás is titkos szavazás dacára, a leg szebb egyetértéssel üt ki, bizonyára az egylet előnyére. Csak egy nem megy ki eszemből: — hogyan tud egy ilyen szép körből kikívánkozni az egylet érdemes titkára? Hát melyik parochia vagy ev. ref. püspökség szebb állás a pápai nőegylet titkári állásánál? A nőegylet közgyűlését két érdekes felolvasás váltotta fel szép számú közönségtől hallgatva. Majd újból gyűlés volt a nemrég alakult pápa-vidéki közmivelődési egylet választmányáé, mely számos könyvet rendelve meg a népkönyvtár számára, több üdvös határozat mellett azt is elhatározta, hogy a felolvasásait külön füzetekben kiadva fogja az egylet tagjainak megküldeni. Magok a felolvasások különben előbb lapunk hasábjain íognak napvilágot látni. S igy a mult vasárnap története lapunk sok napjára is kedvesen végződött. Sok ily szép napja legyen városunknak. TÖRTÉNELMI NAPTÁR. — Rovatvezető TIBOLD ÖZSÉB. — Márczius 13. — 1848. A forradalom Bécsben kitör. Márczius 14.—1457. Hunyady László és Mátyás testvérek V. László magyar király parancsára elfogatnak Budapesten. Márczius 15. — 1848. A sajtószabadság kihirdetése Budapesten. Esti 6 és %. órakor az első censurátlan lapok megjelennek és Stáncsics Mihály, mint a censura áldozata, börtönéből kiszabadittatik. Márczius 16. — 1457. Hunyady László lefejeztetése a Vérmezőn Budapesten. Márczius 17. — 1817. Arany János elsőrendű költőnk születése. Márczius 18. — 1442. Mezed bég Lépes György erdélyi püspököt Szent-Imrénél Erdélyben megveri, Márczius 19. — 1637. Pozsonyban a székesegyházban temettetik el Pázmány Péter esztergomi érsekbibornok, az u. n. „Magyar bíboros Ciceró". Hivatalos rovat. Hirdetmény, a népfölkelésnél alkalmazandó tisztek jelentkezésére. Felszóllitatnak mind azon állampolgárok, kik a népfelkelés ielhivása esetén tiszti minőségben alkalmaztatni óhajtanak, hogy ebbeli kérelmüket Icgké-sóbb f. évi márczius hó 18-ig mindennap d. e. 9—12, d. u, 3—5 óra között a városházánál a jegyzői hivatalban bejelentsék. Pályázhatnak mind azok, kik sem a közős hadsereg, sem a póltartalék, sem a honvédség vagy csendőrség, továbbá pénzügyőrség vagy az állami erdészeti személyzethez nem tartoznak, a polgári becsület és jog gyakorlat teljes élvezetében vannak; s kiváló fedhetlen jellem, hazafias érzület én magatartás folytán köztiszteletben állanak. — Ezeu kivül a nem volt katonák, ha a népfelkelés tisztképző tanfolyam hallgatására önként jelentkeznek. A) A ncpfelkelési tiszti állást pályázat, utján elnyerhetik : 1. Volt lisztek cs hudapródok, kik rendfokozatukról védkötelezettségük teljesítése után nem kényszerítő indoknál fogva leköszöntek és népfelkelési kötelezettség alatt nem állanak. 2. Azon volt tisztek és hadapródok, kik ncpfölkelési kötelezettség alatt állanak, s a nélkül, hogy a honvédségnél szolgáltak volna, a kőzöshadsereg kötelekéből kiléptek. A volt honvédtisztek cs hadapródoknak külön pályázni nem szükséges, mert a honvédhatóságoknál ók amúgy is nyilvántartatnak. 3. Azon volt altisztek, kik védkötelezettségük teljesítése után a hadseregből vagy a honvédségből kiléptek és a következményeknek megfelelni képesek leendenek, a miről egyébiránt volt csapatparancsnokuktól tájékozás fog szereztetni. B) A nem volt katonák közül: 1. A 19 evesek. Ezeknek azonban kötelezőt kell adui, hogy kinevezlclésük esetére a mozgósítás tartama alatt bármikor, tekintet nélkül arra, hogy korosztályuk behivatott-e vagy sem, a népfölkelésnél szolgálatot tesznek. 2. Népfölkelési kötelezettség alatt álló egyéb egyének, a kik a kívánalomnak minden tekintetben megfelelnek. 3. Népfölkelési kötelezettség alatt nem álló oly állampolgárok, kik önként jelentkeznek h minden tekintetben alkalmasok. A pályázók részéről követelt adatok, a tisztképző tanfolyamok, a tisztek előjegyzése, kinevezése, beosztása, behívása, egyenruházata, fegyverzete és felszerelése iránti közelebbi felvilágosítások a városházánál Lampcrth Lajos városi jegyző által adatnak. Pápa, 1887. márczius 11-én. A városi tanács. Hirdetmény. 1339. ki. 1887. Felhivatnak a pápai járás területén tartózkodó mindazon állampolgárok, kik népfelkelési tiszti állásra pályázni kivannak, hogy ebbeli szándékukat hivatalomnál folyó hó 19-ik napjáig a hivatalos órák alatt jelentsék be, — a pályázat feltételei ugyan ottmeg(ekiuthetők. Pápán, 1887. márczius 11-én. Horváth Lajos, főszolgabíró. Hirdetmény. Pápa város 1887-re szóló I—II. osztályú kereseti (előbb úgynevezett személyes kereseti) adójáról készített kivetési lajstrom, a folyó márczius hó 14-ik papjától számítandó 8 napon át — hivatalos órákon belől — ajegyzőségi irodában, mindenki általi betekinthetés végett kitéve lesz. — A netáni felesiUmluuk» a köusenitére való kitétel napjától számítandó lő napon belől a polgármesteri hivatalnál annyival inkább beadandók, mert a később érkezendő felszólamlások figyelembe nem vétetnek. Pápa, 1887. évi márczius hó 12-én. A városi hatóság. 5^ Hirdetoény. Szállítható mezei vasutak engedélyezése és üzlete tárgyában a nm. ni. kir. közmunka és közlekedési ministerium szabályrendeletet bocsátott ki, mely az érdekeltek által a városi jegyzői irodában mindenkor betekinthető. Pápán, 1887. márczius 8-án. A városi hatóság. 559. sz. » i J ' íkTT887 íigyelmeztetes. A közönség saját érdekéből figyelmeztetik, hogy a kir. járásbíróságoknál bánni nemű fizetéseket mindenki csak a hivatal főnökének, akadályoztatása eseten törvényszerű helyettesének kezeihez teljesítsen, nehogy magát a másodszori fizetés veszélyének kiteg3

j

e. Pápán, 1887. márczius 8-án. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — A papa-keszthelyi vasút sokat vajúdott ügyében bizalomgerjesztő örvendetes fordulat állott be. Egy nagytekintélyű gazdag franczia czég komoly érleklödő lépéseket tett a vállalat létrehozása céljából. A franczia cég egyik tagja legközelebb fogja beutazni a vonalat a magyar országgyűlés egyik kiváló tagjával, kinek a vicinális vasutak körül nem kis érdemei vannak. A kormány egy évre újból Esterházy Móricz gróf úrnak adta meg az előmunkálati engedélyt. Méltó kíváncsisággal várjuk az ujabb fejleményeket. Fájdalom, már majdnem megszoktuk az egykor oly nagy lelkesedéssel felkarolt pápakeszthelyi vasút nemes ügyét elejtetnek gondolni, mi nem csoda, ha meggondoljuk, hogy éppen a legközelebb álló érdekeltek tanúsítottak legkisebb érdeklődést saját jóvoltuk érdekében. Ha azonban a fentirt kedvezőnek bizonyulna, és az érdeklődök legalább is megmaradnak régi ajánlatuk mellett, nem kételkedünk a vállalat kivitelébe*, mert mint értesülünk, a kérdéses gazdag czég maga fogja befektetni tőkéjét a vállalatba az érdeklődök által már felajánlott törzsrészvényekhez. Mihelyt az ügy a cselekvés terére lép, sietni fogunk lapunk olvasóközönségét rég sóvárgott vasutunkról bővebben értesíteni. — A tegnap tartott városi közgyűlésen az állandó választmánynak az artézi kut létesítésére vonatkozó előterjesztése névszerinti szavazás mellett 11 szótöbbséggel, az uradalmi vám megváltása pedig egyhangúlag elfogadtatott. — Pulszky Ferencz a pápa-vidéki közművelődési egylet felkérésére az állandó szinházban e hó 25-én pénteken felolvasást fog tartani. — A »papai állandó színháza részvénytársasága évi rendes közgyűlését f. 1887. évi márczius 25-én délelőtt 10 órakor fogja megtartani a városháza nagytermében, melyre a részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: I. Az igazgatóság és felügyelő bizottság évi jelentésének, továbbá az 1886-i számadás és mérlegének előterjesztése, azok feletti határozathozatal s a felmentvény megadása. 2. Az elnöknek, 16 igazgatósági tagnak, pénztárnok és ügyvédtitkárnak 3 évre leendő megválasztása. 3. A felügyelő bizottságnak 1 évre leendő megválasztása. 4, Indítványok tárgyalása. A f. 1887. márczius 9-én tartott igazgatósági gyűlés megbízásából: Woita József m. k. igazgatósági tag, id. elnök. — Néger Ágoston apátplébános, s a cPápa vidéki közm. egyesület» elnöke, pártoló tagsági minőségét alapító tagságra változtatta s e célból 20 frtot juttatott a »Papa vidéki közm. egyesület" titkárjához. — Pongrácz Jenő lett csakugyan, mint ezt mult számunkban előre jeleztük, kinevezve veszprémi kir. ügyésznek. A kinevezés kitűnő, szorgalmas munkabíró férfit talált, ki helyét betölteni tudja. Gratulálunk. — A Pápavidéki Közművelődési Egyesület ma d. u. 5 órakor tartandó felolvasásán olvas Révész Kálmán tanár ur a > Táticzról.a Ezt követi Soós Lajostól <Mdrczius 15« felolvassa Kerekes József papnövendék. Mához egy hétre Harmos Zoltán egyleti titkár tart felolvasást »A nő, Gőthe Fausztjában és Madách Ember tragédiájában* czimtnel. — A polgári kör mult vasárnap nagyszámmal látogatott közgyűlést tartott Wajdits Károly elnöklete alatt. A napirenden a kormánytól módosítás végett megküldött alapszabályok tárgyalása volt, mely módosítások egyhangúlag elfogadtattak. A következő tárgy az elnök választás volt, melynek tartamára az elnöki széket Ürmös József polgártársunk foglalta el. Ürmös nagy hatást okozott beszédjével, melylyel elnökül újból Wajdits Károlyt ajánlotta. Ürmös nem felelt meg nevének, mert a körre nézve beszédjében nem üröm, hanem öröm volt, minek azon szűnni nem akaró lelkes éljenzés volt bizonysága, melyben az egyhangúlag kikiáltott uj elnök Wajdits részesült, ki szép beszédben köszönte meg a fényesen nyilvánult közbizalmat. Alelnöknek szintén ! egyhangúlag lelkesedéssel Kovács István válaszjtatott meg. A tisztikar maradt a régi. A kör jhelyesen válasatott^ injkQt