Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-02-27

is nem elegendő pis?.ok fertőztetné-e meg e kis folyóvizét a rajta levő 15 — 20 malomtól, folyó partján •épült festő gyáraktól, bőfcserzö tímároktól, s a folyó melléki házaktól," melyektől nincs hatalom, mely me gvédje a beeresztendő fertőző anyagoktól, menvén a Tapolcza összes vize valamennyi malom keréken keresztül és zárt he•helyen haladván odább a partján épült hosszú házsor alatt. Ezen körülmenyek által indíttatva szokta a város közönsége ivó és fözo vizét jó idejében reggel beszerezni, s vízért akkor küldeni a folyóra, midőn az még — képzelet szerint — legtisztább. Ezért szokta az, már t. i. ä ki teheti, házát folyton 5 — 6 korsó — pinczében lehiitött — vizzel ellátva tartani, melyből folyton a legrégibb használtatván el, néha néha tisztavizhez . is juthat. De hát kérdjük, hány ember teheti azt, e város 16 ezer lakosa közül, hogy folyton készletben 5—6 korsó vizet tartson .? Bizony nagyon kevés, de még kevesebb azon boldogok száma, kik még. erre sem szorulván,-a távollevő urasági kútból szerezhetik be viz szükségletöket. — Hát a legnagyobb rész ilyenkor mit csinál ? Bizony issza a Tapolcza mocskos levét akkor midőn merítette és issza a nélkül, hogy pinczébe rakhatta vagy előbb megfőzve lehüthette volna. Ezt látja, ezt érzi, ezt tudja' e város öszszes értelmisége, s bizony nagy lelkiisméretlenség volna valaki részéről e föléledt eszme kivitele ellen izgatni azért; mert hisz neki úgyis van jó pinczéje, hol ugy a hogy mégis csak megtisztul 5 vagy 6 nap alatt a korsókban elhelyezett, s talán előbb még szerves alkatrészeitől forralás által is megtisztított Tapolczaviz. Ugyan szükkeblüeknek kellene lennünk, ha igy gondolkozva a már 56 évvel előbb is szükségesnek látott jó ivóvíz után nem óhajtanánk. Mert azt csak lehetlen jó. ivóvíznek tartanunk, a mely tiszta állapotban is, — a más helyről jövő idegennek gyomor romlást, diarhoe-t okoz. Többször voltunk fültanúi tehetséges uricsaládok abbeli nyilatkozataiknak; miszerint Pápára jnnncnek lakni, de borzadva gondolnak ennek ivó vizére, a mely miatt városunkat — szükségleteik bevásárlása alkalmával is elkerülik. Ennek valóságát szomorúan tapasztalhatják a kereskedők, az iparosok, a háztulajdonosok stb. Mindnyájunk előtt tudott dolog az . miszerint a városunk kebelében levő gymnasiumok, főiskolák növendékeire, mily kedvezőtlen hatással van a Tapolcza vizének élvezése, minden iskolai év kezdetén, mily nagy perczent épen. az ivóvíztől megbetegedettek száma. E baj rendes körülmények között ugyan kiheverhető, de az elgyengült szervezetű növendék sokkal fogékonyabb azután, más — esetleg — uralgó bajok iránt, melyek városunkban nagyon gyakoriak. A város ügyeit intéző köröknek azon kell lenni, hogy a bajon segítve legyen, mert minden — a jó ivó viz hiánya miatt — máshova ment tanuló távozásával csak a város közönsége veszít. Tekintetbe kell itt azt venni; miszerint 5— 600 vidéki tanuló után, hány szegény család él e városban, hány iparosnak adnak ezek munkát, tehát ily hasznos befektetésü 'beruházástól ezek iránti tekintetből is idegenkedni nem szabad. — Olyan kiadás lesz ez, mely nagyon bőven fog kamatozni e város közönségének. Azon állítás ellenében; miszerint az artézi kut sikerülte nagyon bizonytalan; csak utalnunk kellene a gépészetíiek jelen időbeni előhaladott állapotára, midőn a legkeményebb sziklák is, aránylag kérés reáforditott költség és munkával áttöretnek. — Most már. mindenki megvan a felöl győződve, hogy az 1831-iki furatás alkalmával előfordult eset többé nem ismétlődhetik. Csak utalnunk kellene világhírű geológusunk: Zsigmondy emlékirata, melyet 1884-ben, helyszíni szemle után, készített, s mely emlékirat akkor a >Pápai Lapok«-ban közzé tétetett. Ebben határozottan mondja Zsigmondy ur, miszerint Pápa városának földtani viszonyai annyira kedvezők, ho^y a legnagyobb mélység 200 méterig fúrván le a város alatt elterülő Cougeria képleten, majd az alatta elterülő liippurit mész és Márga rétegen, a város bármely részén oly bővizű forrásra fog a közönség találni, — mely tiszta — fertőzetlen ivóvízzel — elvezettetvén az a körülmények szerint szükségeseknek látszó pontokra, — az egész várost bőven elfogja látni. Legkisebb okunk sincs arra, hogy világhírű geológusunk eme foltevését valótlannak tartsuk. A folytonos kutatások, búvárlatok nyomán anynyira haladt ma már a geológia: miszerint a föld összes rétegei ugy szólván feltárva vannak a tudományos vizsgáló előtt. — Nagy járatlanságot árulna el tehát jelenidönkben az, ki egy szaktudós ellenében hitetlenül rázná fejét az eredmény felett. Nem akarhatja senki, legkevésbé akarjuk mi, Pápa városát haszontalan költekezésre unszolni, egyáltalán nem akarjuk, hogy a fúrandó kútra meghatározatlan mennyiségű pénz irányoztassék elő, — vagy hogy a siker biztosítása nélkül egy krajezár is kidobassék. Ott van az állandó választmány javaslatának az állandó választmányban Pap János és a közgyűlésen Horváth Lajos képviselők által indítványozott, azon megszorító módosítása, hogy az elöirányzandó összeg csakis a teljes siker szavatossága mellett szavaztassák meg. — Ezt pedig megszavaznia kell mindannak,ki a közjóért lelkesedni tud, és a közérdek iránt való kötelességről fogalommal bir. Budapesti levél. (,,N<í|ifeIkiílé3' mindenfelé. — Mus»kn időjárás. - A vigyázatlan hajtás áldozatai) Borzasztó! Tűrhetetlen! Ez az állapot most máivalóban nem tarthat sokáig! Nincsen széles e hazának oly elrejtett zuga,oly titkos helye, oly csendes magánya, a hol a népfelkelés réme ne üldözné. A legszűkebb családi körben, a vendéglők és kávéházak legelrejtettebb zugában, a báli termek legtitkosabb fülkéi ben, az utczán, az istenházában, csábító budvárokban és színházakban mindenütt és mindenkor csak a népfelkelésről foly a beszéd. Családi körben az aggodalom, vendéglőkben, és kávéházakban a politizáló kedv hozza a nyelvre a népfelkelés kérdését. A színházakban „népfelkelő kuplékat" énekelnek és még a szerelmesek is beleszövik vallomásaikba a népfelkelést. A népfelkelő tisztek, vagyis azok, akik ily állásra jelentkeztek sokkal büszkébben feszegetnek az utdani, a mit a történelem Zápolya Jánosról feljegyzett, hogy minden ülésen más-más diszes Öltözékben jelent még. Az ülés megkezdetvén, a nádor az ö kedvességével és szokott nyájasságával az általa kedvelt egyik-másik mágnásnak mosolyával, vagy fejbiczczentésével, vagy kezével megadta gyengéden figyelmének jelét, a mi neki nagyon jól állt, s a mi nekünk fiatal embereknek végtelenül tetszett. Midőn ily módon a főrendi ülésen a tárgyalás megindult, s egyik főrendi tag, talán Cziráky Jár.os fejtegette a napi kérdést,—egyszerre iszonyú robaj, üveg csengés, visszafojtott beszéd és emberi tolongás hangja, melyben nincs kiáltás, vagy egyik kifejezett hang, zavarja meg az ülés rendjét. Rémületes zavar all bc és mindenki érzi. hogy kiuos a helyezet, mindenki szeretné jóvá tenni, de senkinek nincs módjában. — A történet az, hogy az előteremben jobbról cső óriási üveges ajtóra esett az ott levő zsúfoltságnak a nyomása oly nagy erővel, hogy a nagy üveges ajtónak mindkét szárnya egyszerre beesett a főrendi terem parkettjára, de előbb némelyeknek a fejére, hátára, tehát az üvegtáblák darabokra törtek cs csörömpöltek, az ajtó bezuhanása pedig nagy robajt okozott és a. nyomás következtében százan és szazán a beesett ajtók felett benyomultak a terembe. Természetesen a förendj szónok elhallgatott, s mindenki oda nézett, de maga a nádor vissza sem fordult; legalább én, ki a.jobb felőli téren hozzá ttiin messzq álltam, nem vettem észre, hogy vissza tekintett volna. Mivel pedig az ajtókon most már mindenki betódult a ki csak benyomulhatott, tehát a hallgatóság a nádor s'.ékéig, s mellette közvetlenül jobb és balfelöl a főrendi asztalhoz is nyomatott. Egy kis ideig tartott a zaj, tolongás és a zavar; azután pedig csend lett és az országbíró a nála ismeretes komolysággal felállt, cs indítványt tett, hogy a hasonló zavarok elkerülése végett * fcttségqs föjicr^*e| Ni<ter m&lt4tU9&ék intézkedni akként, hogy korlát állítassák fel a teremben, s a hallgatóság részére szolgáló tér elkülönítessék. Az indítvány nagyon helyes volt, de alkalmasint nem'jól értették meg némelyek, minélfogva némi zaj keletkezett cs mint szokott a zaj lassankint nagyobb is lett. Eközben valaki a főrendek közül felszólalt, hogy a hallgatóságot a teremből nem lehet kitiltani, mert ez képviseli a nyilvánosságot; — ezen felszólalásra megint nagyobbodott a zaj. E zaj közepette egyszerre kívülről még nagyobb zajnak hangja hallatszik be, éljenzések melyek mindig közelebb junek, s utóbb a teremben is félhangosnak, miközben a hallgatóság tömege szét válik és egy szabad utat nyit be az ajtótól a főrendekig. Minden szem oda néz — és a szabad útban Gróf Batthányi Kázmér kellemes alakja jelen meg s mivel valószínűleg Ő is azt vélte, hogy tán a hallgatóságnak a teremből vab kiszuritasa c/.éloztatik: — egész hévvel óvást emelt a hallgatóság eltávolítása ellen. Még nem is igeu végezte beszédjet, midőn még nagyobb kiabálás és éljenzés hallatszott kívülről, mely közelebb jő a lépcsőkön fel, azután jő az előterembe és bc a terembe, s az imént önként nyílt szabad útban Gróf Batthyányi Lajos hosszú szőke szakállával fekete díszben foglalt állást, s ö is hevesen tiltakozott a hallgatóság eltávolítása ellen. A hallgatóság pedig a két Batthyányit óriási éljenzéssel tüntette ki. Ekkor a nádor higgadt méltósággal kijelentette, hogy fog intézkedni, miszetiut hasonló zavar többé ne gátolhassa a tanácskozást és a mellett a hallgatóság részére is fen fog hagyatni azon tér, a melyet a terem nagysága .enged, és eloszlatta az ülést. Igy ért véget azon kínos állapot, melyre nézve mindenki szerette volna, hogy uc történt volna. Másnap a primási palota fényes terméuck parkettjébe csinos korlát volt erősítve a nádor háta megett. ;' czán, mint más halandó ember, pedig alighanem azok I fogják az orrukat legelőbb lekonyitani! A budai polgári lövészegylefc lőgyakorlatokat rendez a népfelkelők számára. A gyakorlatok márczins közepén veszik kezdetükét és azoknál a Werndlféle fegyvereket fogják használni, mivel a népfelkelő csapatokat háború esetén ily fegyverekkel fogják ellátni. A kis iparnak is meg lesz a maga haszna a népfelkelésből mert minden jel arra mutat, hogy a honvédelmi miniszter a népfelkelés számára szükséges bőr és posztónemüek beszerzésénél igénybe fogja venni, mint azt az összes keresk. és iparkamarákhoz intézett leiratában kifejezte, mely szerint „a hazai kis ipart a rövid időhöz képest kifejthető szállítási képessége mérvében; lehetőleg tá,g körben igénybe venni óhajtja. Az a körülmény, hogy a képviselőház a népfelkelés felszereléséhez szükséges költséget egyhangúlag megszavazta természetesen rendkívüli lélekemelő hatással birfc és egy álló napig egyébről sem beszéltek, a mi pedig a fővárosban nagy szó. Nálunk 10 napig valóságos muszka-időjárás volt, olyan, hogy egy tisztességes népfelkelő ki sem lépett az utczára, hacsak nem volt muszáj. Különösen 19-én este felé olyan hóval vegyes jéghideg, dermesztő vihar seperte végig utezáinkat, hogy a kocsik kénytelenek voltak megállni, • vagy neki-mentek egymásnak, a járókelők közt pedig annyi öszeütközés történt, a mennyi előreláthatólag egy orosz-osztrákmagyar háború esetén sem fog történni. A vigyázatlan hajtásnak ismét két áldozata volt. Az első eset a váczi körúton történt, mely alkalommal egy teherhordó kocsi rúdja egy bérkocsi ablakán át egybenn-ülő magán hivatalnok mellkasát összezúzta, minek következtében a szerencsétlen másnap meg is halt. A második eset Bárányi Ádám rendőr-felügyelővel történt, ki kicsi könnyű kocsijával az üllői uton hajtatott, midőn egy teherszállító kocsi nekiment és ugy meglökte a köniryü kocsit, hogy Bárányi az ülésről leesett és több kisebb sérülések mellett egyik bordáját betörte és tüdejét megsértette. A Károly körúton meg egy postakocsi borított fel sebes hajtás következtében egy üres bérkocsit, melynek kocsisa lábát törte. — Lám, milyen baj az, ha a posta egyszer sietni akar. . . . TÖRTÉNELMI NAPTÁR. — Rovatvezető TIBOLD ÖZSÉB. — Február 27. 1849. A kápolnai csata folytatása. Február 28. — A kápolnai csata vége. A mieink minden ponton visszavonulnak. Márczius 1. — Kr. sz. e. Síi. Sulla római consul Athénét elfoglalja s a polgárokkal kegyetlenül bánik. Március 2. — 1476. Bátor Káról burgundi herceg fölött Gransonnál a schweiziak fényes győzelmet vivnak ki. Március 3. — 1878. A san-stefánói békekötés Orosz- és Törökország közt. Oroszország Pobrudzsát kapja. Március 4. — 1849. Egy szerb csap.'it a Pál alatti honvédséget Szabadicánál megtámadja; a mieink által azonban a szerbek vad futásban Bajnokra szalasztatnak. Március 5. — ISI 5. Azon hir, hogy I. Napoleon francia császár Elbáról franciaországba visszaindult, Bécsben a congressus tagjainak tudomására jut. Hivatalos rovati Hirdetmény. Iparhatósága megbizottakul ugy a városi iparhatóság, mint a járás szolgabiróság mellé 20, 30 tagismét, egy évre újból választandó lévén, minthogy ezek az összes iparosok és kereskedők által csak oly iparos cs kereskedők közül választhatók, kik legalább 10 frí 50 kr lll-ad osztály adót fizetnek, az ilyenek névjegyzéke betekinthetés vegeit, folyó hó 27tnl 15 napon ál. a jVgyzői irodában kitéve leend. — A választás,napja később fog közöltetni. Pápán, 1887. február 23-án. A városi tanács. Hirdetmény. Közhírre tétetik, hogy Pápa városa 1887. évi házbér- cs házosztály-adó kivetési lajstromai — az adófelügyelőség jóváhagyó záradékával ellátva — megérkezvén, mindenki; által leendő betekintés végett folyó hó 37-től kezdve 8 napon át, vagyis márczius hó tt-iff a városházánál a jegyzősegi irodában — hivatalos órákon belől kitéve lesznek. Ennélfogva figyelmeztetik a t. adózó közönség arra nézve, hogy a uctaláui felszólamlásaikat a kivetés ellen, és pedig : a) azon adózók, kik a fent cmlitcít kivetési lajstromokban tárgyait.' adónemekkel á mult évben már megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt; ! b) azon adózók pedig, kik .a kivetési laj.stromokban megállapított adókkal a folyó évben első ízben rovattak mea:, adótartozásuknak az adó líönyvccsfecbo történt bejegyzését követő 15 nap alatt a polgármesteri hivatalnál Írásban előterjeszthetik, — illetőleg annyival is bikább benyújtsák, mert ezen időhatár elmultával beadandó felszólalásaik figyelembe nem vétetnek. $ minthogy cz alkalommal az adóalap 3 évre állapíttatott meg: igy a felszólalás ha téridejének elmulasztása után a három évi kivé tcsij időszakon át az adó mennyiségen vfállDztatni nem lehet. Pápa, 1887. évi február 24-én. ( A városi kalúsáfr KŰL 0 SFÉLÉK. — A magyar szent korona országai »Veres Kereszt* egyletének pápai fiókja, a f. évi január hó 30-áról, váratlanul közbejött gyászeset miatt,' elmaradt évi rendes közgyűlését f. évi március 6-ik napján d. u. 2 órakor fogja a városház nagytermében megtartani, melyre az egylet összes tagjai tisztelettel meghivatnak. Pápa, február 20. 1887. A pápai V. K. fiók egylet elnöksége. — Lóikay Miklós kir. főmérnök urat, városunk szülöttét, azon kitüntetés érte, hogy O Felsége a közm. és közlek. ügyi ministeriumhoz osztálytanácsossá nevezte ki. Gratulálunk! — A helybeli ref. főiskola igazgató tanácsának folyó hó 24 és 25-én tartott ülésének főbb határozatai következők: 1. Az építendő gymnasiumi épület tervrajza a nagym cultus ministerium óhajtásához képest félretétetvén, az igazgatótanács egy uj keresztépiilet épitését határozta el a Tapoiczavize mellé, a fo-bejárattal szemközt. 2. A tanári kar ötödéves pótlékára vonatkozólag helyeslő javaslatot fog az egyházkerületi gyűlés elé terjeszteni, ha ^a számvevőség és a gazdasági tanács is kedvezöleg nyilatkoznak a fedezet felöl. 3. A classica philologia tanszékre pályázás hirdettetik. 4. A német nyelv tanítását Újlaki Kálmán okleveles ideigl. tanár ur kezében kivánja hagyni az igazgató tanács. 5. A középtanodai törvények módositást szenvedvén, átnézés végett 5 tagu bizottságnak adatik ki, 6. A gymo. iskolai kézikönyvek jegyzéke is beterjesztetvén, átnézés és jelentés végett 5 tagu bizottságnak adatott ki. 7. A főiskolai tanári karnak a szorgalmi díjjak (alumnium, stipendium) kiosztására nézve tett javaslata elfogadtatott és kiosztatott 2051 frt 88 kr, melyből a gymnasiumi tanulók 1390 frt 13 krt, a theologusok 520 frt 52 krt, a képezdészek 141 frt 23 krt nyertek. 8. Tandíjmentességet nyert 14 papnövendék, összesen 70 frtban. 9. A volt pápai jogász segély egylet tökéjének 70 frt kamata Halász Sándor budapesti joghallgatónak utalványoztatok. 10. Az akadémiai törvények végleg megállapittattak. — A »Balatcnvideki kör« f. é. Március hó lóén a fővárosi vigadó kis termében saját segélyalapja javára zrrtkörü táncvigalmat rendez. A vigalmi bizottság: Dr. Fenyvessy Ferenc, orsz. képviselő elnök. Dr. Balassa Jenő, Bók Zalán Lajos b. jegyző, Darvas József, Darvas Sándor, Diamant Soma, Goldschmied Bernáth, Kaiser Jakab, Karádi Ignác, Dr. Kende Ádám, Korda Gyula b. jegyző, Mandel Béla, Marton Kálmán, Mende Emil, Mende LászJó Gy. b. ellenőr, Reinitz Izsó b. alelnök, Sándor Pál, Sebestyén Ferenc, Silbermann Vilmos, Sternberg Henrik, Sümegi Vdmos b. alelnök, Szalay Lajos, Dr. Sziklay J mos, \ ajda G. József, Weiszfeld Dezső b. pénztáros. A tiszta jövedelem 5%-a a hírlapírók nyugdíjintézete javára adatik. — Falolvaaások. A Pápavidéki Közmvelödési Egyesület a böjtnek négy egymásután következő vasárnapján rendezendő felolvasásait márczius hó 6-án kezdi meg. Az első vasárnapon olvassa Kis Ernő tőgymnasiumi tanár >Páj>a a Rákóczy forradalomban* című mutatványát Pápa történetéből,, Ugyanekkor Paál István egyesületi tag urnák legújabb költeményét szavalja Boross István papnövendék. A felolvasások nyilvánosak, s d. u. 5 órakor tartatnak a városház nagytermében, a melyekre ugy az érdeklődő férfi mint női közönséget tisztelettel meghívja az egyesület választmánya. — Ssvoboda Venczel városi tanácsos ur, a jótékonyság terén kimerülhetlen buzgalmáról és ténykedéséről, a szegények és árvák által jól ismert boldogult nejének, született Mayer Teréziának elhunyta alkalmából, annak emléke megörökítéséül a városi szegények alaptökéjének gyarapítására 100 forintot adott a városi tanácsnak szabályszerű kezelés ala helyezés végett; mi a szűkölködők nevében hálás köszönettel fogadtatott. A városi tanács. — Megerősítés. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minister Bock Ilona turócz szt. mártoni állami polgári leányiskolái tanítónőt jelen állasában végleg megerősítette. — Halálozás. Grósz István városunk adó és közpénztárosa f. hó 22-én d. u. I órakor elhunyt. — Ravatalára a családtagjain kivül a városi tisztikar és a helybeli polgári kör helyeztek diszes koszorúkat. — A temetésen a városi tisztikar ás képviselőtestület tagjai testületileg jelentek meg. A kiadott gyászjelentés következő: Özvegy Grósz Istvánné szül. Dávid Jolán a maga ugy az alulírottak, valamint száme^ rokonai nevében fájdalomtól megtört szi

e jelenti felejthetleu férjének Grósz István városi adó és közpénztárosnak folyó hó 22-én délután 1 órákor a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 34-ik, boldog házasságának 4-ik évében rövid szenvedés titán történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó ho 24-én délután 4 órakor fognak a róm. kath. szertartás szerint a kálvária melletti sírkertben ötök nyugalomra helyeztetni. — Az engesztelő szt. miseáldozat ugyan az nap délelőtt 9 órakor fog a nagytemplomban a Miudeühatónak bemutat" I tatot. Fápáfl február hó zz*i^ Béke és ál*