Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-02-13

Közegészségügy. Veszprém megye közigazgatási bizottságának f. évi február hó 7-én tartott ülésén Dr. Serényi Ká­roly megyei főorvos a következő egészségügyi jelen­tést terjesztette elő: A lefolyt hónapban a betegedés és halálozás az előző hónapihoz viszonyítva emelkedett és az egész­ségi állapot általában kedvezőtlenebb volt mint de­czember hóban. Az uralgó kórjelleget tekintve a legkiterjed­tebb betegségek voltak ugy a felnőttek mint gyer­mekek közt a légző szervi hurutos bántalmak, s kü­lönösen gyermekek közt sok súlyos alakú hörghurut és hörglob fordult elő gyors lefolyással és nem rit­kán halálos kimenetellel; gyakran merültek fel to­roklobok, csúzos bajok, heveny gyomor és bélhurutok ós váltólázak is, jellegük jónemü volt. A heveny fertőző betegségek közül a kanyaró Fokszabadin alábbhagyólag uralgott, Enyingen szü­nőfélben van, Szüas-Balháson megszűnt, s Balaton­főkajáron 'e hó folyamában fellépett, lefolyása eddig igen enyhének mutatkozott, az iskolák ezen utóbbi községben a törvény értelme szerint a járvány tar­tamára bezárattak. A vörheny Bársonyos községben emelkedőben volt, a himlő Vár Palotán megszűnt. Az említett járványokban megbetegültek, meg­gyógyultak és meghaltak számaránya van kitüntetve, ezek szerint megbetegült kanyaróban a fentebb irt községekben együtt véve összesen 194, meggyógyrüt 144, meghalt 11, beteg maradt 39. Vörhenyben megbetegült Bársonyoson 23, meg­gyógyult 18. meghalt 5, beteg nem maradt. Himlőben megbetegült V. Palotán 3 férfi, 7 nő, 32 gyermek, összesen 42, meggyógyult 2 férfi, 6 nő, 23 gyermek, összesen 31, meghalt 1 férfi, 1 nő, 9 gyermek összesen 11, e járvánj^ megszűnt V. Palo­tán deczember 27-én. A cholera járványt megelőzőleg kiadott óvrend­szabályok foganatosítása hatóságilag állandóan ellen­őriztetett, egészségrendőri vizsgálatok ugy a piaczo­kon mint egyéb nyilvános helyeken szorgosan telye­sittettek, a köztisztaságra is elegendő figyelem for­ditatott. A megye területén az 1886. év folyamában végzett himlőoltás eredményét tanúsító jegyzököny­vek a nagymélt. m. kir. belügyrrnnisteriximhoz leendő felterjesztés végett a tek. alispáni hivatalhoz január hóban beadattak, az oltás eredményét teljes tiszte­lettel a következőkben van szerencsém bemutatni: fel volt osztva a megye 29 oltó kerületre, az oltást 27 oltó orvos teljesítette, beoltatott jó sikerrel ösz­szesen 6910, ezek közül ismét oltatott 340, oltatla­nul maradt nagyobbrészt gyengeség, részint beteg­ség miatt 550, ezeknek beoltása iránt a folyó év ta­vaszi és nyári időszakán át foganatba veendő himlő oltás idejére intézkedés fog kéretni. Hirtelen haláleset volt 5, mindezen esetekben a foganatba vett bonczolás által a halál természetes oka ki lett derítve. Öngyilkosság volt 5, u. m. forgópisztolylyal 2, önfelakasztás által 2, kutbaugrás által 1. Véletlen szerencsétlen haláleset volt 1, kutba­esés és ilyképeni megfuladás által. A hasznos házi állatok közt az egészségi álla­pot általában kedvező volt. Lépfenében elhullott Enyingen 1 , Marczaltőn 1, Ajkán 1 drb szarvas­marha, — zirczi apátság sertései között veszettségi kóresetek fordultak elő, a bajt egy kóbor veszett eb marása okozta, melynek következtében 5 darab elhullott, az óvó intézkedések a fenálló szabályok ér­telmében hatóságilag foganatosíttattak. A főorvosi hivatal ügy forgalma január hóban a következő volt; Beérkezett az alispáni hivataltól 31, vegyes ügydarab volt 21, maradt deczember hónapról elintézetlen 2, összesen elintézendő volt 54, elintéztetett 54, elintézetlen ügy nem maradt. megyei főorvos. Egy diététikus tápszer. Egy előbbi ezikkemben egy jó háziszerrel fog­lalkoztam és megígértem, hogy az e czikkel meg­kezdett cyklust folytatni fogom. Jelen soraim czélja egy diététikus tápszer: a „csokoládé" megismertetése. Néhai Hufelaud Vilmos Keresztély dr. a tu­dós orvos és a „Makrobiotik" hires szerzője a kö­vetkezőleg nyilatkozik a csokoládé felől: „Ajánlom a csokoládét minden ideges, elgyengült, beteges em­bernek, gyenge gyermekeknek és aggoknak. E táp­szer erősiti a gyenge szervezetet és alkalmam volt kitűnő eredményeket megfigyelni oly egyéneknél, kik az altest krónikus offekcióiban szenvedtek. Spanyol és franciaországban a csokoládét álta­lánosan reggeli gyanánt isszák; Angliában és Ausz­triában az utolsó évek óta mindjobban terjed és Eu­ropa többi részeiben is lassan kiszorítja a reggeli kávét. Hogy a csokoládé nálunk Magyarországban még nincsen annyira elterjedve, annak meg vannak a maga különös okai. Nálunk ugyanis a csokoládét gyógyszer gyanánt használják és t. kollegáim nagy száma a megmondhatója, mennyi bajt okozott már mint ilyen. A legtöbb nálunk elterjedt csokoládé nagyrészt keményitőszerü anyagokat és cacao héjat tartalmaz, melyeket azért kevernek bele, hogy ol­csóbbá tegyék és hog} r oly árut nj r erjenek, mely a forralásnál gyorsan sűrűsödik, mely körülményre az­tán ráfogják, hogy „jó csokoládé mert sürü." Az igy gyártott csokoládé természetesen megterheli a gyom­rot és többszöri élvezetnél ellentálló hatással bír. Mi­után pedig nálunk már évek óta nagyrészt ily gyárt­mánj r van forgalomban, ennélfogva nem csodálható, hogj r e tápláló szer hazánkban nem terjed. Én, nálunk csak egyféle csokoládét ismerek, melyet mint kitünŐ diététikus tápszert mindenkinek ajánlhatok és a mely mind ama előnyöket birja, melyekkel bírnia kell, amennyiben az égetett cacao gyümölcsmagvaknak és tiszta czukornak mechanikai, de nagyon benső és homogén keverékét képezi és ez a „Chocoladé-KüfFerló" (Budapest, váczi utcza 13. sz.) Ez nem tartalmaz semmi kártékony anyagot, jobb és egészségesebb a kávénál, a gyomrot nem terheli meg, hanem konzerválja, finom ízzel és zamattal bír, sok tápanyagot tartalmaz és olcsóbb miut a külföldi. Meg kell vallanom, hogy egyátalán nem ér­tem, miért vásárolják kereskedőink oly előszeretettel a franezia csokoládét, mikor itthon olcsóbbat és job­bat kaphatnak. A hamisított csokoládé nálunk soha sem fog terjedni, mig a jó és tiszta g3 r ártmány mind ama tulajdonokkal bú-, melyek általános elterjedését lezik a betegek halálát azáltal, hogy az udvarban repülnek. A keresztorruról, mely már ártatlanabb madár, az a monda él, hogy akkor görbült el csőrük, mi­dőn a szent feszületből a szegeket kihúzni megkí­sértették. Mint szelid és kevésbé okos madarak is­meretesek, de mindazonáltal kiválóan hamis és fur­fangosak; innét származik azon mondás: „vasfejű." A szent és szerencsét hozók közé tartozik a vörösbegy, melyet Tirolban Szűz Mária madárnak is neveznek. A monda azt beszéli róla, hogyha az er­dőben halotra akad, ugy annak arczára addig hord virágot, mig azt be nem födi. Ki egy veresbegyet megöl, annak az életben többé nem lesz szerencséje. A vörös hegy a villámnak van áldozva és sze­rencsét hoz a házakra ós jó növést azon erdőben, hol letelepszik. A fürj, mely már ugyan nem erdei madár, szin­tén mint szent madár ismeretes és egyes országok­ban kivégzését bűnnek tartják. A fürj megvédi az országot elemi csapásoktól, azon vetéseket, melyen fürjek tartózkodnak, jég nem veri el. Emiatt szereti a gazda, ha földjén fürjek költenek. A galamb a szent lélek jelképe. A jónak lelke galamb alakjában repül el. Az ökörszemről, mellyel az erdőn, bokrokban és sürü tüskékben találkozunk, azon monda él, hogy benne egy üldözött lelke él. Ő különösen hamis és furfangos, s a többi ma­darakkal a szabadban nem lehet együtt. Hogy miért? azt a népmonda következőkép beszéli el: Kezdetben, tehát a föld teremtésekor összesereglettek a világ összes madarai, hogy köztük királyt válasszanak. Kü­lönféle indítványok tétettek. Néhányan a legszebb tol­lazatút, néhányan a legszebb éneklőt ajánlották, mig végre hosszas tanácskozás után a sas azon inditvá nya, miszerint a legmagasabbra repülő választassék meg királynak, fogadtatott el. Egy adott jelre vala­mennyien felszálltak a magasba. Egyik a másik utáu maradt el fáradtan, mig végre a sas pompázott fenn a légben legmagasabban. Ereje azonban fogyni kez­dett éa a földre kiviat leereszkedni j s most egy­elő fogják mozdítani. A közönségnek a saját érdeké­ben pressiót kellene gyakorolni a kereskedőidre és következetesen Küfferle-féle csokoládét kérni, a ká­véházban pedig minden sürü keveréket visszautasítani. A jó csokoládé táplálóbb, egészségesebb és kel­lemesebb a kávénál. Ugyan ez mondható a Küfferle­féle olajtalanitott cacaóról. Ez a csokoládé kellemes izét a könnyen emészthető és tápláló ital tulajdon­ságaival köti össze, csecsemőknek ifa adható és külö­nösen ajánlható rossz emésztésű egyéneknek. Meg­jegyzendő azonban, hogy a hollandiai cacao mintegy 8"/ 0 idegen anyagot tartalmaz, mely könnyen oldha­tóvá teszi ugyan, de az egészségre ártalmas, mig a Küfferle-féle cacaó abszolút tisztasága által tűnik ki. Ez ismertetést annál inkább ajánlom a közön­ség figyelmébe, mert reménylem, hogj' ez által egy ki­tűnő diététikus tápszer terjedését mozdítom elő. Leg­közelebb valami másról. cífápa-y, &tn6. szerre az ökörszem lesz látható, magasabban repülve mint a már fáradt sas. Ő ugyanis a verseny megkezdése előtt a sas tol­lai közé bujt s midőn észrevette, hogy a sas fáradt előbujt annak tollai közül és minden fáradságnélkül ma­gasabbra repült. Az egész madársereg azon boszankodva, hogy a legkisebb legyen a király, a sas a többi mada­rakkal öldözőbe vette és az ökörszem csakis az által menthetémsg életét, hogy egy sürü bokorba- bujt, hova a többi madarak nem férhettek be, mig ő kicsinységénél fogva ott könnyen forgolódott. Ezen idő óta arra van kárhoztatva, hogy a legsűrűbb bokrokban lakjék. Nagy szerepet játszik a gyógyászatban a fajd­kakas; — nyelve ha üden vétetik lei csőréből, a népmonda szerint kitűnő orvosság nyavalyatörés el­len. A kuruzslók által igen keresett és jól megfize­tett czikk. Azonban igen nehezen lehet beszerezni, mivel a fajdkakas, ha lumulását érzi, azt lenyeli, és igy a kitűnő gyógyszer elvész. Nem különben a gyomrában található kövese­dések szem betegségeknél gyógyhatással bírnak. Gyomra pedig szárítva ós porrá törve gyomor­bántalmaknál és étvágy hiánynál kitűnő szolgála­tot tesz. Még sokkal többet lehetne a nép nézetei röl az erdei madarakra vonatkozólag elbeszélni, le­gyen azonban ebből elég. Csak még egy megjeg3 r­sóst kérek tenni. Mint minden dolognak, ugy ősatyáinknak a mondákbani természetfölötti nézeteinek is meg ran a jó és rossz oldaluk. Mert nem csak a jó, de a rossz, — és sajnos ép ez utóbbi — lesz nemről nemre örökölve. Ezért Goethe ezen szavai: „A mifc őseidtől örököltél, sze­rezd meg hogy azt bírhasd," ne képezzen útmutatót meggyökeredzett nézeteinknél a vészthozókról, mert az állatokat arra nem jogosítja fel semmi; min den természet barátnak kötelessége ezen babonás hitnek elibe lépni, ós az állatoknak irgalom nélküli gyakori elpusztítását megakadályozni, mert nem rit­kán hasznunkra szolgálnak a. természet háztartásában. Fűződjön ezen megvetett állatokhoz még oly természetes költői monda, a költészetnek ép nem sza­bad ezen oktalanságnak dicsőítésére lealacsonyodni, meri ha e?t teszi, megszűnik költésiéinek lenni, Budapesti levél. (Népfelkelők. — Betörések krónikája. — Szörnyű baleset.". A minap Bécsben jártam különféle ügyes bajos dolgokban. Magától értetődik," hogy nem mulasztot­tam el körülnézni a nagy császárvárosban és keresni azt a hires kedélyességét, mely Bécsnek és lakóinak különlegességét képezi. Én ezt a kedélyességét csak két helyen észleltem és pedig a kávéházakban és — zengerájokban. Az első helyen abban nj'ilvánul, hogy minden kopott külsejű, kétes existenczia, ki véletlenül asztalodhoz kerül, minden czeremonia nélkül beszédbe elegyedik veled, akár tetszik, akár nem. A második helyen a zengerek engednek meg maguknak a kö­zönséggel szemben oly „kedélyeskedést,", melyért nálunk az ajtó elé állitanák őket. E zengerek gyenge prograinmját most a leg­égetőbb napi kérdés a népfelkelés kérdése fűszerezi. Ezt éneklik meg minden csak képzelhető vaiúácziók­ban, ezt gúnyolják és használják fel mindenféle rosz élezekhez. A népfelkelési törvény különösen most, mikor a levegő mindenütt puskapor-szaggal van tele, Bécsben általános beszéd tárgyát képezi. Nyilvános helyeken, ugy mint társaskörökben, szűk családi kör­ben ép ugy mint a fényes bálteremben, mindenütt egyenlő érdeklődés nyilvánul e mindenkit oly közel érdeklő kérdésben. A különbség azonban Bécs és Budapest közt e tekintetben szembeszökő. Ott sokkal többet beszélnek róla, mint nálunk és mindig bizo­nyos izgatottsággal, mig nálunk egész közönyösség­gel fogják fel a dolgot. Természetes, hogy e tái^at, mint alkalmasat, nálunk is felhasználják többé kevéssé jó vagy rossz „Vicczekre", melyeknek eiősorolásátói meg akarom kímélni a jó ízlésű olvasót és e helyett inkább azt ajánlom mindenkinek a kit érdekel — és ezeknek száma vajmi nagy — hogy szerezzék be a népfelke­lésre vonatkozó rendeleteket a magyarázatokkal együtt és tanulmányozzák azokat a saját érdekükben ala­posan. Sokan a szerkesztőségeket zaklatják ide vo­natkozó kérdéseikkel. A szerkesztőségek a mennyire tőlük telik, szívesen adják meg a kért felvilágosítá­sokat, de ha a kérdezők száma — és ez előre lát­hatólag szaporodni fog, képtelenek lesznek őket a törvények illetve rendeletek megvásárlására figyel­meztetni. De most valami másról. A fővárosi rendőrség­nek és vele együtt a „m. k. észnek és tapintatnak" ismét sok a dolga és pedig részint azért, mert a rendőri állomány egy részére Ke g le v ich gróf intendánsnak van szüksége, mig a másik rész az utolsó 10 nap a 7 att előfordult 6 nagyobb betöréses lopás tetteseit „erélyesen nyomozza." A napokban borzasztó baleset történt a köz­ponti személypályaudvarban. A fővárosban előnyösen ismert Braun esküdtnek a neje kikísérte anyját, ki Bécsből látogatóban volt itt a vasúthoz, ós hogy az együttlét tovább tartson, be ült vele a vasúti ko­csiba. A leány és &\iy& annyira el voltak merülve a beszélgetésbe, hogy nem hallották a harmadik csen­getést és csak akkor vették észre a bajt, mikor a vonat megindult. A fiatal asszony ijedten ugrott fel, végig futott a kocsi folyosóján, felrántotta. az ajtót és oly szerencsétlenül bukott ki, kog3 r a vaggon ke­rekei mindkét lábát elvágták. A szerencsétlen asz­szoivy élet és halál közt lebeg. r. s. TÖRTÉNELMI NAPTÁR. - Rovatvezető TIBOLD ÖZSÉB. — Február 13-án. — 1837. Börne Lajos hires politikai gunj'ii-atok s korrajzok írója — és Ítésznek halála Parisban. Február 14-én. — 183 L A magyar tudománj'os akadémia első ülését tartja Budapesten. Február' 16-én. — 1607!. Kassa és egész Felső­Magyarország Bocskay István halála után Rudolf királynak hódol. j Február 16. — 1644. Kalló vára megadja ma gát II. Rákóczy Györgynek, j Február 17-én. — 564j. Michel Angeló kitűnő 'olasz festesz, építész és szobrász halála. Február 18-án. — 1703. Zrínyi Ilo.ua, Zrínyi Péter leánya, előbb I. Rákóczy Ferencz, később Tö­köly Imre höslelkü neje, II. Rákóczy Ferencznek anyja, mejrhal Nikomédiában (Kis-Azsiában). E jnő­nek testvére volt az utolsó Zrínyi, anyja az utolsó Frangepán, napa az utolsó Báthory, második férjé az utolsó Tököly; a Rákóczy nemzetség pedig unkájá­ban halt ki. Február 19-én. — 1825. Jókai Mér kitűnő és magyar költöttek siűtatése> Hivatalos rovat. Figyelmeztetik a t. adózó közönség, hogy a föld- és há'/.liirtokot terhelő s az általános jövedelmi pótadó kivetésénél tekintetbe veendő adóssági kama­tokról szólló bevallások, — melyek az 1887. év jan. 31-ig, mint záros időhatárig 1 voltak benyújtandók, — utólag a f. február hó 15-ig a városi adóhivatalnál még beadathatnak ugyan, de a vonatkozó magas pénzügyminiszteri rendeletek szerint már csak feleb­bezés utján cs azon esetben fognak figyelembe vé­tetni, lia hitelt érdemlűleg igazoltatik, hogy a kése­delem elhárithatlan akadály miatt történt; február 15-ike után benyújtott vallomások pedig semmi kö­rülmények közt sem vétetnek figyelembe. Pápa, 1887. évi február hó 5-én. a KÜLÖNFÉLÉK. — A nemzeti caeino Budapesten mult héten tartá meg tisztújító közgyűlését, mely al­kalomból a választmányba megyénk főispán gróf­ját újból beválasztották. — Megyei közigazg. biz. ülés és ár­vaszéki felebbezési ülés volt e napokban Vesz­prémben, mindkettő Esterházy Móricz gróf el­nöklete alatt. — A megyei gazd. egylet másodelnö­kéül, id. Purgly Sándor, megyei közéletünk e de­rék harezosa nem fogadhatván el ez állást, egy­hangúlag Ree Jenőt, lapunk' t. munkatársát vá­lasztották meg. — A Balatonvidéki kör e szép hiva­tásu, s nemes czéljának élénken megfelelő egylet legutóbb tartott közgyűlésében — mint lapunkat értesitik — új alapszabályokat hozott s majd a kör tisztikarát választotta meg. Ez alkalommal elnökké közfelkiáltással Fenyvessy Ferencz orsz. képviselőt, a »Balaton egylet elnökét válasz­totta meg. — Az új msg;yei bis. tagok szép szám­mal jelentek meg az első alkalommal, a mult hétfői rendkívüli közgyűlésre, melynek az új ar­ezok élénk képet kölcsönöztek. Sok derék ifju lakosa megyénknek került be ezúttal a megyei közgyűlés termébe. Megyénk érdekében kíván­juk, hogy az új biz. tagok közügyeink éber szol­gálataiban lankadatlan tetterővel működjenek. — A bélyeg és jogilleték felemelése tárgyában a székesfehérvári ügyvédi kama'ra (mely­hez megyénk ügyvédi kara is tartozik) feliratot intézett a képviselőházhoz. A kérvény benyújtá­sával cs az országházban leendő támogatásával a kamara dr. Fenyvessy Ferenczet bizta meg. A kérvény tegnap volt a képviselőházban napirendre téve. A sajtó is élénken foglalkozott e fontos kérdéssel. Megyéi lapjaink közül Fenyvessy Fe­rencznek ez ügyben az oUgyvédek Lapjás-ban megjelent czikkét a »V. F. H.« is mult számá­ban egész terjedelmében átvette. — Hymeu- Megyénk egyik nagy birtoko­sának, a rhédei gróf Esterházy Imrének bájos leányát Antónia grófkisasszonyt a napokban je­gyezte el gróf Esterházy Mihály, az ismert orosz­lán vadász. — A pápavidéki közművelődési egye­sület f. hó 9-én tartotta első választmányi ülését az elnök, Néger Ágoston apátplébános ur laká­sán. — A gyűlést az elnök igen szép, lelkesítő beszéddel nyitotta meg, s felhívta a választmányt a teendők megvitatására. — Elénk eszmecsere fejlődött ki, az egyleti alapszabályokban jelzett czéloknak minden irányban való megoldása fe­lett. — Az egyesület közlőin cül lapunkat vá­lasztotta, melyben legközelebb közölni fogjuk a hölgy közönséghez az "egylet támogatása érde­kében intézendő felhívást.— A népkönyvtár köny­vei szaporítására 50 frt megszavaztatott. Intéz­kedett a választmány az iránt is, hogy a vidék­beli népiskolákban a magyar nyelv oktatása és az iskolai könyvtáraknál megbízható értesítést nyerjen. Az egylet felolvasásai a bolt elején megkezdetni fognak. — Meghiváa. A pápni onkénytes tűzoltó egylet f. hó 13-án, vasárnap délután 3 órakor a vá­rosház nagytermében közgyűlést tart, a két héttel előzőleg függőben maradt elnök és alelnök meg­választása ügyében. —• Az alapitó és működő tagok tisztelettel meghivatnak, minél számosab­ban megjelenni, a választásuak sikeres megej­tése végett. Pápán 1887. febuár J2. Az ideiglenes elnökség. —- Sebestyén Dávid főiskolai tanár urat súlyos veszteség érte kedves kis leányának Ilon­kának elhunytával. A kiadott gyászlap igy szól: Sebestyén Dávid tanár és neje Geszner Fanni, úgy gyermekeik Juliska és Etelka, valamint az összes rokonság nevében is mély fájdalommal je­lentik felejthetlen kedves leányuknak, illetve test­vérüknek Ilonkának folyó hó 10-én 1%'éves ko­rában történt gyászos elhunytát. A kedves ha­lott hűlt tetemei e hó 12-én délután 3 órakor fognak a ref. egyház szertartásai szerint az alsó városi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Pápa, 1887. február 10. Áldás és béke lengjen porai felett! j — A minapi rendkiv. közgyűlésen minden vidék elég szépen volt képviselve, sajnos hogy épen a pápai járás volt legkisebb számmal. i Elismeréssel Jegyezzük járá$uukból megjelente k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom