Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-12-11

nyozott. A gyűlés tárgyai kisebb jelentőségűek lévén, azok mindannyian az igazg. választmány határozata szerint intéztettek el. Id. Purgly Sándor indítványozza, hogy te­kintettel a közmunkának mai igazságtalan kive­tési állapotára a midőn az összes teher csupán a gazdaközönség vállaira nehezedik, irjon fel az egyesület az orsz. gazd. egyesülethez Bpestre, hogy mivel a közmunkatörvény a szakminiszté­riumban most van tárgyalás platt, indítson moz­galmat oly irányban, hogy ezen a gazdákra rendkívül terhes kötelezettség igazságosabb ala­pon oldassék meg. Kemenes Ferencz első alelnök indítvá­nyozza, hogy intéztessék a vármegye hatóságá­hoz egy átirat, melyben a székházban a gazdasági egyesületnek szivesen adott hiv. helyiségért kö­szönet szavaztatik. Végül beterjesztetik a dev. vidéki gazda­kör legutóbbi közgyűléséből az apró állatokat vizsgáló bizottság azon jelentése, hogy mivel a 3 éven keresztül lelkiismeretesen teljesített mun­kálatának eredménye nem lett, a mennyiben a kiselejtezett apa állatok legtöbbje még ma is használatban van, s hatósági intézkedés e tárgy­ban nem történik, ezutánra ilyen meddő mun­kát teljesíteni nem hajlandó. Közöltetni határoz­tatik a megye alispáni hivatalával. Ezzel a közgyűlés gróf elnök zajos éltetése mellett véget ér. é&. Közegészségügy. A lefolyt november hóban a betegedések na­gyobb számmal fordultak elŐ, a halálozási arány is emelkedett, e szerint a közegészség kedvezőtlenebb volt mint az előzőleg lefolyt október hóban. Az előfordult betegedések között a légző szervi hurutos lobok, heveny, gége és torok bajok észlel­tettek legtöbb esetben, ezen bajok kifejlődését a ned­ves, ködös időjárási viszonyok jelentékenyen előse­gítették, de se kiterjedésükre, se erejökre nézve nem voltak túlságosak, súlyosabb jellegű kóralakok csak a szórványosan előfordult torokgyik eseteinél tapasz­taltattak, heveny, gyomor és bélhurutok csak gyé­ren mutatkoztak, a halálozás nagyobb száma legin­kább a magas élet koruakra és az idült betegsé­gekre terjedt ki. — Malária lázak nem fordultak elő. A heveny fertőző küteges betegségek közül a vörheny járványosán, de már alábbhagyólag uralgott Pápa r. t. város területén, Olaszfalu és Lepsény köz­ségekben, szórványosan is több helyen mutatkozott, a kórterjedése ellen a törvényben előirt óvintézke, dések mindenütt foganatositattak, Pápán megbetegült á járvány tartama alatt összesen 215, meggyógyult 175, meghalt 27, beteg maradt 13, Olaszfaluban meg­betegült 78, meggyógyult 59, meghalt 16, beteg ma­radt 3. Lepsényben megbetegült 31, meggyógyult 25­ineghalt 2, beteg maradt 4, összesen mind a három községben megbetegült 32 í, meggyógyult 250, meg­halt 45, beteg maradt 20. Egészség rendőri tekintetben figyelem fordita­tott ugy a hatóságok mind azok közegei részéről a nyilvános helyek, közterek, iskolák, lakházak és ezek udvarainak tisztán tartására. A piaczi élelmi szerek gyakran vizsgáltattak, elkoboztatott 13 liter romlott tej és 3 kiló romlott hal. Öngyilkosság volt 2, u. in. egy önmérgezés gyufáról leáztatott phosphorral és egy ön felakasztás. A hasznos házi állatok egészségi állapota ked­vező volt, járványosán semmi nemű ragályos beteg­ség nem uralgott. A főorvosi hivatal ügyforgalma november hó­ban a következő volt: beérkezett az alispáui hiva­taltól 11 ügydarab, vegyes ügydarab volt 20, elin­tézetlen maradt a mult hóról 1, összesen elintézendő volt 32 ügydarab, elintéztetett 31, elintézés alatt van 1. Veszprém, 1887. deczember 5. meg3 r ei főorvos. tehát annál rendíthetetlenebb, mivel egész erélylyel és buzgósággal folytatni fogjuk ama törekvésünket, melylyel a jégbiztositási szövetség fejlődését és gya­rapítását czélozzuk, és miután eme törekvésünket hathatósan elő fogja segíteni a megszilárdult biza­lom, melylyel a gazdaközönség a jégszövetség iránt viseltetik, kétségkívül teljesülni fog azon reményünk, hogy a gazdaközönség — belátva, hogy a jégbizto­sitási szövetség fentartása és gyarapítása elsősorban is maguknak a gazdáknak fekszik érdekében — eme közérdekű intézményt mindinkáhb felfogja karolni, és hogy az oly hatalmas nemzetgazdászatí tényezővé fog fejlődni, mint a minő a szövetség létesítésekor szemünk előtt lebegett. Miután az ügynöki szerzési díjak és egyéb üz­leti költségek összeállítása ma még nem lehetséges, és csakis a zárszámadások beérkezése után lesz esz­közölhető, a számadási végeredményt egyelőre elké­szítenünk nem lehet és egyelőre az ezen jelentésben közlött adatok és kimutatásokra kell szoritkozniuik. Midőn végül e közérdekű ügy előmozdítására a felügyelő és vizsgáló bizottság tisztelt tagjai hat­hatós támogatását és pártfogását továbbra is kérjük, azon reményünknek adunk kifejezézt, hogy a szö­vetség megerősödéséhez képest az eredmény is mind­inkább kedvezőbbé fog válni. Budapest, 1887. november hó 5. Az első magyar általános birtositó tái-saság. 30. tyttman-n. Levelezés. Jelentés a jégbiztositási szövetség felügyelő és vizsgáló bizottságához. (Folytatás és vége.) A bizalmi fétfiak intézménye tehát máris tel­jesen igazolta azon nagy jelentőséget, melyet tulaj­donítottunk neki és kétséget sem szenved.liet, hogy eme intézménynyel el lesz érve az avval összekötött azon czél, hogy meggyökerezzék és megerősödjék a gazdaközönségben azon meggyőződés, kygy a jég­biztosításra nézve semmisem felelhet meg jobban ér­dekeinek, mint a jégszövetség, melyhez minden gazda feltétlenül és teljes bizalommal csatlakozhatik, ki jégbiztosításával nem czéloz mást, mint hogy olcsó díj mellett káresetben igazságos és móltányos kár­pótlást nyerjen. Minél általánosabb lesz e tudat a gazdaközön­ségnél, annál biztosabban fognak a gazdák a jég­szövetség körül tömörülni. Mennél nagyobb mérve­ket fog pedig a szövetség ölteni, és mennél széle­sebb körökben fog híveket hódítani, annál biztosabb a siker, melyet még fokozni fog ama fontos körül­mény, hogy azon egyének, kik nem tiszta szándék­hói szoktak biztosítani jég ellen, nem fognak be­lépni oly testületbe, hol már magában a bizalmi fér­fiak intézménye által túlkapásaiknak tér nincs en­gedve. Bizalmunk a jégszövataég jövőjében éa sikerébea Veszprém, i88y. dec. 5. Tegnap tartotta a „Veszprém megyei gazda­sági egyesület" Veszprémben ez évben utolsó köz­gyűlését. Ezen évre utolsó volt ezen közgyűlés, de első a gazdasági egyesületnek az ujonan épült uj megyei székházban levő állandó hivatalos helyiségei­ben, melyre vonatkozólag elmondhatom, hogy be il­lett egy kis instellátiónak azon érdeklődés, melyet a gazdaközönség ezen közgyűlés iránt tanúsított. So­kan jelentek meg azon megyénk intelligens gazdái közül és csak is az a kár, hogy a kisbirtokosok kö­zül egy volt csak jelen, a kit különben az egyesü­leti üléseken látni már meg is szoktunk. Az ülésen, uielj-en az egyesület összes vezetői voltak jelen, gróf Esterházy Móricz főispán és a gazdazági egyesület szeretett és tisztelt elnöke elnökölt, a ki az ő szo­kott szívélyes üdvözlésével megnyitván a közgyűlést, legelőször is azon indítvánnyal lepte meg a jelen voltakat, hogy a vármegye közönségének azon ne­mes áldozatkészségééit, mellyel az ujonan épült me­gyei székházban az egyesület részére egy állandó hi­vatalos helyiségről gondoskodott, az egyesület hálája és kiváló köszönete jegyzőkönyvileg fejeztessék ki; mely indítvány nagyon természetesen éljenző helyes­léssol lett elfogadva, Kemenes Ferencz első alelnök indítványára azon hozzáadással, hogj r erről a megye átiratilag értesíttessék. A közgyűlés lefolyásáról különben lehető rö­vidséggel a következőket jelezhetem: A megye tör­vényhatósági bizottságának megkeresésére javasolta­tott, hogy a mezőgazdasági éves cselédek felmondási és szegődési idejének meghatározására vonatkozólag életbeléptetni tervelt szabályrendeletben a mezőgaz­dasági cselédek és pásztorok szegődési ideje kivétel nélkül x\j év napjára, a juhászok szegődési ideje el­lenben Szf. Mihály napra állapittassék meg. A nógrádmegyei gazdasági egyesület átiratára elhatároztatott, hogy a mezőgazdasági rendtartásról szóló előadói javaslat 98-ik §-ában jelzett s a mező­gazdasági egyesületek pénztárába leendő befizetése iránt a földmivelési ministerhez felirat intéztessék. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek végrehajtó bizottságának átiratára, az utóbbi évek­ben nagyobb lendületet vett szalma-eladás és kivi­tel lehető meggátlására nézve intézkedés tétetett, egyúttal a földmivelési ministerhez felirat intéztetni határozlatott oly módozatok életbe léptetése végett, melyek a szalmakivitelt az ország határain kivül lehetetlenné teszik. A községi gazdakörök alakítására az elnökség felhatalmaztatott, ki is ilyenek létesítését minden járásban az illető lelkészek segítségével minél előbb meg fogja kisérleni. A nyitravölgyi gazdasági egyesület által a gőzcsép'és szabályozására vonatkozólag küldött sza­bályrendelet tanulmányozására, s a vármegye terü­letén mér fon álló hason irányú szabályrendelettel le­endő összehasonlításra és jelentéstételre egy bizott­ság küldetett ki. • Kühne Ede mosoni gazgasági gépgyárosnak a leendő földmives iskola felszerelésére ajándékozott s megküldött eszközökért köszönet szavaztatott. A Déési kiállításra szerkesztett emlék-album­az egyesület könyvtára részére magrendeltetett. A közmunkának igazságosabb alapon leendő kivetése s leszolgálása iránt az illető ministerhez felirat intéztetett. A tenyósz anyagokat vizsgáló bizottság ható­sági támogatáza, s a határozatok végrehajtása iránt az alispáni hivatal átiratilag megkerestetni elhatá­roztatott. Ezen főbb tárgyakon kivül még több olyanok is fordultak elő, melyek a lefolyt közgyűlés érde­kességét nem kis mértékben fokozták, s több irányú oly intézkedések tótettek, melyek az egyesület bei­életére nézve minden esetre csak is előnyösek s üd­vösek lehetnek. Az egyesület ezen közgyűlése' minden tekin­tetben sikerült, s ehez csak is ast kívánom; hogy az egyesület tagjai azon meleg érdeklődést, melyet az uj székházban levő egyesületi helyiségben tar­tott ezen első ülés iránt tanúsítottak, jövőre ne esak fen tartsák, hanem azt lehetőleg fokozzák is. [rác?7. decz. 4. találkozik ut is Nóráp. „Ahol lelkesült akarat van, annak kivitelére." Ezen szavak igazságát láttuk meg­valósulni Nórápon ma, midőn a pápai reform, egy­házmegye e másod sorban legkisebb leány gyüle­kezetének újonnan épült temploma j Istenházává fel­avattatott, hogy a késő unokáknak is hirdesse a mai nemzedék vallásos buzgóságát, áldozatkészségét. Mielőtt azonban az ünnepélyleforyását elősorolnám, vessünk egy rövid pillantást a nejrápi egyház tör­j tén étére. ; j A nórápi egyház keletkezésének évét, az ada­j tok hiányossága miatt teljes biztonsággal megálla­pítani nem sikerült; annyi azonban j bizonyos, hogy midőn hazánkban a reformatio terjedni kezdett, itt is tömörültek az új vallás hivei. 1749-ig anyaegyházi jelleggel bírt, templom, harang és parochialis épületekkel. Deí a vallásvillongás korszakában elvesztette egyházi javjait s lelkészének is távoznia kellett. Ez időtől fogva[ 32 kinteljes év napjai nehezedtek az egyházra, melyeknek a fenkölt szellemű II. József türelmi parancsa vetett véget, mely békét és nyugalmat hozott a nórápi egyháznak is. Igaz ugyan, hogy elvett egyházi javjiit nem nyerhette vissza és ámbár lélekszámban is megfogyatkozott, mindaz által ön erején 1787—93-ig épített egy kis imaházat, iskolát és tanitó-lakot, az uraság által ke­gyelmesen ajándékozott mai belsőségen. Az egyszerű hnaház, az idő száz éves viszon­tagságainak súlya alatt omladozni, bomladozni kez­dett s a hivek befogadására is szűknek bizonjmlt s az utóbbi időben már teljesen életveszélyessé vált. Vágyva vágyott a gyülekezet egy tágasabb és dí­szesebb templom után. A gjnilekezet tanítója Jezer­niczky Pál, kit az isteni gondviselés a vallásos buz­góság mellett földi javak bőségével is megáldott, át­érezvén gyülekezetének óhajtását: díj földje egy ré­szét a gyülekezet javára bocsátotta azon kikötéssel' hogy ennek évenkénti jövedelme temjjloni alapra ke­zeltessék. A gyülekezet által munkált föld 12 év "alatt ezer forintot jövedelmezett, melyhez a 137 lélekből j álló egyház saját kebelében szintén gyűjtött ezer fo­rintot. Ily előkészületek után megkezdetett a folyó évben a templomépítés, mely szent munkában, mint hajdan Hirárn — Salamont, ügy gyámolítottak a nó­rápi egyházat is a tapolczafői nemes község elöljá­rósága, továbbá Wallis Gyula gróf ő méltósága kő anyaggal, Kup és Dáka községek szekeres munká­val, ifj. Benő József a torony csillagzatai 50 forint költséggel maga késziteté, Szekeres Mihály esperes a Baldácsy alapból és országos domestikából eszkö­zölt szép összeget számukra. Különösen emlitést ér­demel pedig, t. Bosenbach Károly uradalmi épités ur, ki a tervrajzot ingyen készité, az épités körüli fe.'ügj'eletet a legnagyobb lelkiismeretességgel, min­den díj nélkül, csupán jó lelke .sugallatát követve teljesítette, mi az építtető kisded egyháznak nem csekély előnyére vált. Legj'enek mindnyájan az Űr áldottai! I Elvégeztetvén e szerint a tomplom épités, föl­szenteltetek f. hó 4-én a pápai egyházmegye esperese által. Kőszeghy József helyi, Vikír Vincze dereskei és fáebestyén János kupi lelkészek közreműködésével. Az ünnepélyes napon d. e. V 2 lü órakor érke­zett az esperes Nóráp községbe, hol a falu végen díszesen felállított s „áldott a ki az ur nevében jön" felirattal ékeskedő diadalkapu alatt várta őt az egyházközség, melynek élén Kőszeghy József lel­kész intézett üdvözlő szavakat esperes úrhoz, kie­melvén hogy mindenkor ugyan, de kiváltképen most ez általános öröm iimepeu a legbensőbb sze­retet melegével fogadják Öt körükbe. Esperes ur a díszes fogadtatás által nem annyira saját személyét liauem az egyházmegye esperesét látja megtisztelve s miután változhatatlan jó indulatáról biztositá a gyülekezetet, megszólaltak a harangok, melyeknek zúgása közt vonult be az ünneplők serege a tanitó­lakra. Rövid szünetelés után az isteni tiszteletre harangozás vette kezdetét s midőn elnémult a há­romszori harangszó, felhangzott a templom előtti téren összejött hivek ajkain a 75-ik dicséret, mi­közben esperes ur, egyházmegyéik szintén jelenlevő nagyérdemű gondnokával t. Barátk Ferencz úrral s a közreműködő lelkészekkel a , templomajtóhoz ér­kezett. Az ajtó előtt a gyülekezet gondnoka állt, kezében a kulcscsal e szavakkal kérvén bebocsát­tatást: szomjúhozza lelkünk az örökélet vizét, éhezi az örökélet kenyerét. Az esperes elvevén a kulcsot a helyi lelkésznek adta, mondván: legeltessed az Isten népének kicsiny seregét; ha az élet terhei alatt megfáradtak jönnek ide, találjanak itt leikök­nek megnjjulást. Erre a helyi lslkész kinyitván az ajtót a 74-ik dicséret éneklése minden ró.-ze zsúfolásig megtel déki áhítatos hivek nagyszámú seregével. A felavató beszédet, esperes ur tartotta Csel. 7: 33. v. alapján, szépen kidolgozott beszédben fej­tegetvén, hogy mi teszi a templomot szentté : azután Kőszeghy József tartott hálaadó 6. v. nyomán, kimutatván, hogj is, de légy munkás, kitartó fes hálás! Ezután, az egyház rövid történelmi vázlatát olvasta fel, mely­ből fentebb a nevezetesebb mozzanatokat kiemeltük; ^ majd Vikár Vineze déreskei lelkész állott az úr asz­közben a templom t a kelyhek' és vi­tala elé, lelki gyászra és töredelmes bünbánásra hí­ván fel a gyülekezetet s urvacsorát osztott, melyben mintegy 50-en részesültek; Sebetyén János kupi lelkész pedig házasulandókat esketett, majd ismét Vikár Vincze egy kis újszülöttet keresztelt, mely után a d. u. 1 óráig tartó istenitisztelet véget ért. Hogy a bőven nyújtott lelki táplálék után földi részünk se szenvedjen hiányt, arról is gondoskodott a gyülekezet, lelkészek és tanitók a tanitó lakon,, egyéb vidéki érdeklődők pedig a szives nórápiak házánál részesültek a magyar vendégszeretet jeleiben. De mint minden a nap alatt, ugy ez az ün­nepély is elmúlt, hagyván maga után kedves emlé­ket. Nekem pedig jól esett visszatekinteni a nórápi gyülekezet történetében minden esetre epochalis je lentőséggel biró nagy napra, hogy egyházi életünk nagy részben sivár mezején méstányoljam egy fe­lől e kis gyülekezet vallásos buzgóságát, más felől pedig azok iránt kiknek szives támogatása és gyá­molitása folytán sikerült a nórápi gyülekezetnek oly diszes és az ujabb építészet kívánalmainak meg­felelő templomot épiíeni — a nyilvánosság előtt is elismeréssel adózzam. Igaz ugyan, hogy az épittetési költségekből még mint egy ezer forint hátralék nehezedik a g3 r ü­lekezet vállaira, de az Isten, ki az ő erejét az erőt­lenekben megdicsőítette, ki meghallgatta a nórápi gyülekezet könyörgését, hogy építhettek templomot, a mi TTrunk-Istenünk nevének dicsőítésére: adjon tehetséget, erőt és lelkesült akaratot a hátralevő terhek elviselésére is. TÖRTÉNELMI NAPTÁR. — Rovatvezető TIPOLÜ ÖZSÉB. — Deszember 11. — 1792. XVI. Lajos franczia király Parisban a nemzeti convent elé idéztetik. Deczember 12. — 1476. Corvin Mátyás (az „igazságos") nejét Beatrixot Székesfehérvárott meg­koronáztatja. Deczember 13. — 1858. Szentpétery Zsigmond jeles magyar színművésznek halála Budapesten. Deczember 14. — 1402. Snryrnát Tamerlán mongol khán kiostromolja. Deczember 15. — 1848. Sopront Windisch­grätz császári vezér megszállja. Deczember 16. — 1653. Londonban a West­minsterhállba költözik át a Whitehállból Cromwell Olivér és ugyanezen napon Anglia Scótia és Íror­szág protectorává (védnökévé) kiáltatik ki. Deczember 17. — 1800. Czuczor Gergely je­les magyar nép- és éposköltőnek születése. beszédet Zsolt. XL. segit az Isten ma Kimutatás, a veszprémi tüzkárosultak javára Véghely Dezső kir. tanácsos alispánhoz az állala megindított gyűjtés folytán befolyt adományokról. Ö császáii és apostoli királyi Felsége 1000 frt, Marinczer Antal kir. tszéld jegyző Veszprém 10 frt, Prifach József nagyprépost Székesfehérvár 50 frt, Körmendy József plébános Ságvár 10 frt, Kenessey Géza honvédfőhadnagy Pozsony 5 frt, Csikasz Ville­bald benczés tanár Esztergom 5 fi-t, Goreczky Zsig­mond tűzoltó szöv. titkár Bpest 10 frt, Láng Lajos országgy. képviselő Budapest 25 frt, N. N. Buda­pest 50 frt, Kempelen Imre Ágnes forrás tulajdonos Sz.fehérvár 100 frt, Jankovich, József nagybirtokos Öreg-Lak 100 frt, Kajdocsi Jeszeusky Klemen tin Győrsziget 5 frt, Keserű József gyógyszerész Győr 2 frt, Vaszary Kolos főapát Pannonhalma 100 frt, Galamb Gyula Pécs 10 frt, Horváth Kálmán kir. táblai bíró Bpest 3 frt, Matuska János kanonok Szfehérvár 50 frt, Kovác*- Antal s. lelkész Pincze­hely 2 írt, Gréger Géza Roóvár (Sárosmegye) 1 frt, Matyók Kálmán m. könyvivő Veszprém 7 frt, id. Purgly Sándor földbirtokos Kőkút 15 frt, Ditrich Mihály gyűjtése Bpestről 8 frt 30 kr., Y. L. M. Szilasbalhás 2 frt, N. N. Szeged 100 frt, Nagyvá­zsonyi uradalom inazgatösága 150 frt, Bodrogi Lujza gyűjtése Szombathelyről 2 frt, özv. Boruth Ele­mérné Sátoralja Ujhely 5 frt, Dnbroviczky Aranka Vörösborény 5 írt, Gestner Ignácz gyűjtése TJgod községben 46 frt, Berger Gábor Puszta-Diós 20 frt, „Segítség" népünnepélyrendező bizottsága 3000 frt' Berzsenyi József földbirtokos Homokbödöge 20 frt, Bartkalos István Pápa 5 frt, M. kir. Belügyminis­terium 500 frt, Győr város tanácsa 100 frt, Vesz­prémi közlöny gyűjtése 88 frt 50 kr. „Veszprém" szerkesztőség gyűjtése 18 frt, Pápa város polgár­mesterének gyűjtése 125 frt 85 kr., Puzdor Gjmla 5 frt. * A veszprémi járásból: Herend község gyűj­tése 9 frt 75 kr.. Liter k. gyűjt. 8 frt 75 kr., Szentgaál k. gyűjt. 9 frt 80 kr., Sztkir Szabadi k. gyűjt. 9 frt 10 kr:, Almádi k. gyűjt. 9 frt 70 kr-, Vörösberény k. gyűjt. 10 frt 58 kr., Tótvázsony k. gyűjt. 25 frt 35 kr., Nagyvázsony k. gyűjt. 15 frt 46 kr., N. Barnag k. gyűjt. 4 frt 5 kr., Vöröstó k. gyűjt. 7 frt, Leányfalu k. gyiyjt. 4frt 41 kr., Mencshely k. gyűjt. 4 frt 65 kr. N. Hidegkút k. gyűjt. 4 frt 60 kr., K. Hidegkút k- gyűjt. 1. frt 56 kr., Várpalota k. gyűjt. 21 frt 69 kr., Őskü k. gyűjt. 4 frt 73 kr., Szt. István k. gyűjt. 7 frt 85 kr., Vi­lonya k. gyűjt. 63 kr., Ősi k. gyűjt. 36 frt 25 kr., Peremarton k. gyűjt. 13 frt 1 kr., Berhida k. gyűjt 5 frt 36 lu\, Kiskovácsi k. gyűjt. 3 frt 8 kr., Ur­kut k. gyűjt., 2 frt 21" kr., Városlöd k. gyűjt. 11 frt 10 kr., 4 pápát tárásból: Nyétrid község gyűjtés

Next

/
Oldalképek
Tartalom