Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887
1887-10-16
Mi n (1 e n vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre ko.'onkiní rendkívüli számok is adatnak ki. Bér menteden lev. lek, csak ismert kezektől fogadhatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Á lapnak szánt közlemények a l a p SZERE h i c a t a l ü b a (/) - k o 11 ég i u m é p ü l c () küldendők. Előfizetési dijait. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Kegyed évre 1 frt$0 krajczár. Egy szám ára 13 kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos petitsor térfogata után 5 kr, nyilttcrbcn 25 krajczár. A dij előre fizetendő. Bélyegdijmindigkül'ön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap El A DÓ h iv a t a láb a (r e f. főiskola ny 0 m d áj a) küldendők. Pápa város hatóságának és több pá p a i 5 s pápa vidéki egyesület nek hivatalos közlönye. Elnöki jelentés a városi tanintézetek évi működéséről. Tekintetes képviselő testület! A Pápa városi iskolaszék felügyelete és vezetése alatt levő tanintézetekről s azoknak az 1086—7, iskolű év folytán kifejtett működéséről a következőkben van szerencsém előterjeszteni jelentésemet : I. Az államilag segélyezett polgári leányiskola a lefolyt tanévvel fejezte be pályafutásának 12-ik évét. A tanév megnyitása a tanerők megnem jelenhetése miatt 1886-ik év szept. hó 13-án történt. Felvétetett összesen 129 növendék, év közben kimaradt 6 növendék, s igy az év végén volt 126 növendék a mely szám az előző évieket tetemeden fölözi, s mutatja, hogy az intézet a közönség részéről mind inkább pártolásra talál. A tanári karban azon változás történt, hogy Harra ch Etelka tanítónő a nagym. vallás és közoktatási minister ur által az alsó meczeiuéfy felső népiskolához helyeztetvén át, helyébe az iskolaszék ajánlatára Nagy Gabriella polgári iskolai tanitónő neveztetett ki a nagyméltóságú ministerium által. Továbbá Pigeon Hippolit franczia nyelvmester Pápáról elköltözvén, a franczia nyelv tanítását dr. Kapossy Luczián fogymnasiumi tanár ur vette át az intézetben. A zárvizsgák az intézetben 1887. év jun. hó 20 —26-ig tartattak, a melyeken az iskolaszék néhány tagjával személyesen jelenvoltam. A vizsgák eredménye általában kielégítőnek mondható, amennyiben a megjelent növendékek az egyes tantárgyakban kijelelt czélt elérték va^y megközelítették. Legegyenlollenebbnek mutatkozott a képzettség a német és franczia nyelvben, minek oka abban van, hogy ezen két nyelvet némely növendékek a családban és magán uton is tanulván, mások pedig vele csak az iskolai néhány orán foglalkozván, az eredményre alig alkalmazható kellő mérték. — Az első osztályból melynek létszáma 47 volt az év folyamán az évzáró vizsgákra nem jelent meg 17 növendék, kik a tanári kar tanácsára maradtak el, mint gyenge 2. A pápai iparos tanoncziskolában 1886—7. tanévben a tanítás az 1886-ik év szept. közepén kel együtt foglalkozni, azon határozatot hozta, hogy a tanszer nélkül megjelenők távollevökül kezdődött meg, az előző idő a beiratásokra és jegyzendők be, s mint ilyenek büntetendők, felvételi vizsgákra fordíttatott. A növendékek las- j Az évzáró nyilvános vizsgák jun. 18—22-ig san jelentkeztek a beiratásra, ugy hogy az ipar j tartattak meg, a melyeken a növendékek legnatanodai bizottság kénytelen volt a későn jelent- 1 gyobb részben megjelentek, feleleteikben szorgalkezökre azon határozatott hozni, hogy a későn muknak és igyekezetüknek meglehetős eredméjelentkezés miatt iskolába nem járt növendékek menyét mutatták fel, bár meg kell vallanom, mulasztása terhökre számíttassák és ha ezen muhogy még távol állunk attól, hogy az ipariskolasztásuk a többivel együtt az 50 órát elérné I lai szervezetben kijelelt czélt az egyes tudomáosztályismétlésre utasíttassanak. Az iskola berendezésére nézve ezen évben azon újítás történt, hogy a három évi rendes tanfolyam elé két elökészitö osztály szerveztetett, a kezdőké és haladóké. Szükség volt erre azért, mivel azon növendékek, kik az előkészítő osztályban írni és olvasni ugy a hogy megtanultak, nem birtak elég képességgel arra, hogy az első osztály tananyagát folytatólag sikerrel tanulhassák, de szükség volt erre azért is, mivel az első osztályban igen nagy számmal jöttek össze a tanonezok, ugy hogy párhuzamos osztály felállítása vált volna szükségessé. Az iskola ily módoni szervezésének már a mult tanévben mutatkozott kedvező eredménye, jövőre nézve pedig biztat a remény, hogy ezen intézkedés által a rendszeres oktatás alapját vetettük meg. Az iskola szervezetének ezen átalakítása szükségessé tette, hogy heti 4 órával egy ujtanerö alkalmaztassák. Ezt oly módon foganatosította az ipartanodái bizottság, hogy Vargha József tanitó urat, ki eddig az I. II. III-ik osztályokban a reál tudományokat és magyar nyelvtant tanította, kérte fel a haladó osztály összes tantárgyainak heti 4 órán való tanítására, a Il-ik és III-ik osztályban pedig az eddig Vargha József ur által tanított reál tárgyak tanításával K. Kiss József fögymn. tanár urat bízta meg. — A tanulók összes létszáma a lefoly tanévben volt a kezdő osztályban 46, a haladó osztályban 112, az I-sö osztályban 62. a Il-ik osztályban 64, a III, osztályban 24, össze, sen 308. A tanonezok iskolába járása az előző évekhez képest javult, bár még most sem felelmeg a szabályoknak és kívánalomnak; fegyelmi tekintetben sem lehet annyi kifogást tenni a takészültscgüek, akik ennélfogva az osztályt isme- j nonezok ellen, mint az elörö években. Az ipartelni f^gjá 1 '. Ezen jelenségnek okát abban ta!á- j tanodái bizottság mivel a tanári kartól azon érlom, hogy iií-mely növendékek Korán és nem ; tesitést kapta, hogy a legtöbb rendetlenséget elég készültséggel adattak fel az isko'ába s igy ' azon tanonezok okozzák, a kik tanszerek nélkül nem képesek megbirkózni akiszabott tananya-gal. ^jelenvén meg az órákon, nem tudnak a többieknyokba, n anövendékek java részével is, eddig elérhettük volna.' Folyó évi június hó 26—29-ig iparostanoncz munka- és rajz kiállítás tartatott, a melyen 62 növendék vett részt, 92 dr munkával 21 iparágból. Ezen munkakiállitás a tanulók számához viszonyítva mennyiség tekintetében nem kielégítő, ugy hogy e téren ugy az ipartanodái bizottságnak és a tanári kainak, mint az ipartestületnek sokat kell tenni jövőre, hogy a kiállítás czéljának jobban megfeleljen. Hogy ezen ügy iránt a közönség áldozatkészséget tanúsít, mutatja az, hogy önkéntes adománj'okból 117 ft. jótt össze jutalmazásokra, de hogy igazi érdeklődést még sem mutat , az a kiállítás kevéssé látogatott voltából tűnik ki M.egjutalmaztatott összesen 34 tanoncz 81 frt 40 kr jutalommal. Az ipartanoncz iskola összes költségei 2074 fjt 50 krra mentek, melyek az ipartörvényben kijelölt források jövedelmében, városunk jóltevöje Zimmerman János ur ö nagysága 690 frtnyi adományában s a magas ministerium által utalványozott 200 frt állami segélyben csaknem teljes fedezetet találtak. 3. A kereskedelmi tanoncz iskola I-sö osztálya az 1886—7-ik tanévvel nyittatott meg és fokozatosan fog a három osztály felállitatni. Az I-sö osztályba felvétetett 25 tanuló, akik az 1886-ik év octóber havától kezdve oktattattak, és pedig a számtanban, könyvvitelben és német nyelvben Báron Zsigmond ur által, ki az igazgatói hivatalt is vitte, a magyar nyelvben és ezzel összekapcsolt más tantárgyakban dr. Kapossy Luczián tanár ur által. A heti óra szám ezen kereskedelmi iskolában 8 volt, a tanulók által azonban az órák hanyagul látogattattak, minél fogva a tanulás eredménye is, mit a növendékek a jun. hó 29-én tartott közvizsgálat alkalmával felmutattak, általában gyengének mondható. Epen ezen közvizsga alkalmával lehetett "meggyőződni arról, hogy a kereskedelmi tanoncz-iskola szervezésére és a tanonezok rendszeres és fokozatos képzésére égető szükség van. Szinte meglepőnek tűnik fel, hogy a kereskedő tanonezok legnagyobb része nem képes helyes írással írni, a fogalmazásban pedig általában gyenge és nem bír annyi elökészültséggel, melynek alapján talán később, érettebb korában az állásához szükséges ismereteket olvasmányok és magán szorgalom utján megszerezhetné. Az iskolaszék fog intézkedni aziránt, hogy a jövő évi oktatás eredménye kielégítőbb és a tanórák látogatása rendesebb legyen. 4. A városi rajziskolát a lefolyt tanévben 32 növendék látogatta, ezek azonban legnagyobb részben tanonezok voltak. Sajnos, hogy az építészeti iparágban működő segédek nem használják fel jobban a kínálkozó alkalmat a rájuk nézve oly fontos rajzolási képesség elsajátítására, 5. A városi óvodában az 1886—7-ik évre beirt növendékek száma 200, kik közül az óvodába egyik hóban több, a másikban kevesebb járt. A legnagyobb szám 128, a legkisebb 65 volt, még pedig a szám a nyári hónapokban szaporodott, a téli hónapokban inkább fogyott. A növendékek közül 47 fizette átlag a djjat, a többi ingyenes volt. Befolyt ovodadíjban összesen 167 forint 40 krajczár. 6. A városi testgyakorló iskolában az elemi tanodák űnövendékei a lefolyt tanévben is nyertek némi oktatást Hannig Ferencz tanitó úrtól. Ezen oktatás azonban, mivel csak szabad torna terünk van, az időjárás kedvezőtlen volta miatt nagyon rövid ideig tartó és hiányos volt. Hogy ezen hiányon segítve legyen, óhajtandó volna, hogy városunkban egy alkalmas torna csarnok rendeztetnék be, s esetleg egy torna egylet alakitatnék, mely a tornászat ügyét városunkban előbbre vinné. Mely tiszteletteljes jelentésem után vagyok Pápán, 1887-ik évi augustus hó 3-án a tekintetes képviselő testületnek kész szolgája, ö,v\,ka,'i Qá&o?, iskolaszéki elnök. A régi megyeházban. Veszprémmegye törvényhatóságának bizottsága ez évi octóber hó elején tartotta utolsó közgyűlését a régi megyeház termében, — azután áthurczolkodik az új épületbe, s átadja a régi épületet a kir töri A fi ü L L HULLÓ LEVELEK. I. Hideg szél fú észak felől Megreszket a felevél. Vidor fecske, daru, gólya Hosszú vándor útra kél. Pár hónap csak, mily különbség! Erdőn, mezőn, völgyeken Virág nyílott, madár dalolt, Mosolygott a szerelem. Pár hónap csak, — sárga lombok Peküs/.nek a föld felett . . . Ah, oly rövid a szívben is A virágos kikelet! II. Rövid örömre hosszú bánat, Rövid tavaszra hosszú tél. Alig örültél a virágnak, Hár elhervasztja őszi szél-. Alig nyilik mosolyra ajkad Fagyos bánat jegeszti be . . . Föl se vedd, hiszen ez az élet Törvénye, rendje, menete! 'Adelig feled, csalt feled, ]Mig a szive bánatában megreped..! • Kitörő, hangos zokogás hallatszott a kerti lugasból. Tűnődve állottam meg, hogy megnózzem-e: ki sir ott? A lányok a hintánál voltak, nem gondolhattam, hogy közülük való legyen. Eh! bárki is az, kötelességem megnézni s ha lehet, fájdalmát enyhíteni, vigasztalni. És a mint a lugas elé állottam, egy fekete ruhás lánykát láttam az asztalra ráborulva. Szendike, nem veszi tőlem rosz néven, ha fáj'd&lmában. zavarom. Azt szoktak mondani, hogy ha [ dognak tudtam magamat: anyám .keble s apám a terhet bárkivel is megosztjuk, könnyebben elhordozhatjuk. Miért hagyta ott a többieket s. miért kereste fel a lugast. — Pelemelte lehajtott fejét, hogy megnézze, ki háborgatja e távoli helyen; s midőn meglátott, még szenvedélyesebb sírásra fakadt. Ne sírjon édes gyeimekem; ha valami baj érte, teljes bizalommal fordulhat hozzám. — Csak rázta szép szőke fürtös fejét s csak zokogott. Tehát nem érte valami baj; hát akkor miért könnyezik ? Ne kérdezzen, fáj valami . . . fáj nagyon. Lássa édesem a lélek fájdalma olyan, mint a lassan ölő méreg; addig hervaszt, addig sorvaszt, mig egyszer csak letépi az arczról a rózsákat, elrabolja a szemek fényét. — A rokon lelkek megértik egymást; nem mondta, de mégis sejtettem, hogy ott belől fáj valami. Sokszor tapasztaltam már e változást nála. Vig társaságban, midőn szívből kaczagott mindenki, én észrevettem előtörő könyeit; néha meg oly hirtelen elkomolyodott, hogy az ember kényelmetlenül érezte magát körében. Szendike, adja ide kezét s feleljen meg őszintén kérdésemre: jó lelkét bántja valami? — Pelszáritá kendőjével könyeit s csak nézett egy darabig mereven maga elé. Maga olyan jó én hozzám és ez nekem kimondhatatlan jól esik. Senkim a világon, ki szeressen; elvesztettem mind azt, mi nékem kedves volt . . i és ha látom azt a mesterkéletlen örömet másnál, olyan nehéz lesz egyszerre keblem, hogy majd leroskadok alatta. Milyen jól mulatnak a többi lányok ... és énnekem nem lehet velük örülnöm . . . nekem el kell hagynom őket, hogy ne lássam jókedvüket, hjogy ne lássák bánatomat. Azok mindegyikének van egy egy őrző angyala, ki szeretettel tekint reájok,! ki megsimogatja őket, ki biztatja, bátorítja, vigasztalja . . . nekem, mint a szárnyaszegett madárnak aem lehet a fájdalomból kiemelkednem, mert nincs senkim . . . senkim , . . ! Két helyem volt, hol bolszive ... az egyiken fü zöldéi most, a másik bezárult előttem. Szegény kis leány! Ugy-e sajnál maga is . . . nem tudom, micsoda nagy bűnt követhettem el, hogy az, ki mindenkihez jó és szerető, ig}' elhagyjon engemet. Nem hagyta el édesem a jó Isten magát; nem hágy az el senkit sem, annál kevésbbé az ártatlanokat. Lássa, elmúlik a természet életében minden; alig örülünk valaminek, már vége van. Ilyen az emberi élet is; de ha kétségbeesnénk minden változás felett, úgy az embernek örökös siralom vplna sz élete. Kegyed is elveszítette, a mi kedves volt, elveszítette, ki oly igazán szerette, jó anyját; de higyje el nekem, e veszteséget mással kárpótolhatja a jó Isten, Ha most fáj is jó lelkének valami, ha most sivárnak tűnik is fel előtte az élet, a változás örök törvénye s a mindenható Isten jóságánál fogva találkozik majd legy valaki, ki megosztja bánatát, ki letörli könyeit} ki mosolyt csal ajkaira, boldogságot bánatos szivébe. — Álmadozólag zárta le szemeit s egy mély sóhaj után igy szólt: Tudom én, hogy maguk azért tüntetnek anynyira ki figyelmükkel, mert szánnak; láttam én, hogy azért igyekeznek szórakoztatni, hogy feledjek ... óh de éppen ilyenkor érzem, hogy milyen elhagyatott, milyen szerencsétlen vagyok én. . . — Az a szenvedélyes zokogás ismét erőt vett rajta; nem háborgattam; hadd folyjanak ki a fájdalom I könyei, utánna megkönyebbül a lélek. ; — 17 éves volt és már árva, kétszeresen árva! Értitek-e, mit jelent e szó? A kinek nincs senkije . . . a kinek nélkülöznie kell azt az angyalarczot, ki önvérén adott neki eletet ... a ki nem örülhet igazán soha ... a ki nem borulhat le arra az egy kebelre, hogy kedvére kisírhassa ott magát ... a kinek az éj nem hoz nyujgalmat, csak gyötrelmet. ... a ikinek sorsán nem aggódik, nem évelődik senki ... a kit nem dédelgetnek, nem simogatnak ... a kit nem mond senki angyali jó lányának . . . ! tudjátok-e, hogy ez az árva ?! Hogy milyen sorsa van az árvának « • • kérdeznétek meg azt a csendes szobát a zárdában, hol Szendike lakott, az majd megfelelne kérdésiekre. A férfi csak férfi marad mig e világ világ lesz; nagy, hatalmas, erős; de önző, aljas, jellemtelen, felületes, a mint a körülmények idomítják. Szent és tiszteletre méltó érzés az apai érzés — csak egy van nála felségesebb, az anyai; — de hány apa megfeledkezik erről . . . ! És Szendike 17 éves korában veszité el anyját, akkor, rnídőn arra legnagyobb szüksége lett volna; és 17 éves korában feledte el s tagadta meg apja anyja emlékét: másodszor is megnősült. Még fel sem száradtak igen a veszteség csalta könycseppek, már tova lőn űzve a házból a bánat; még el sem igen hangzott a szobákban a koj)orsót lezárók kalapácsának zöreje s már is kaczaj, uj élet költözött azokba. És az ártatlan lánynak látnia kellett ezeket! Azt a helyet, melyen az a jóságos arczú édes anya szokott ülni, más bitorolja, olyan, kinek szemében szálka az ő személye . . . még azt a szeretetet is, melyet apja máskor irányában tanúsított; még azt is megrabolta ez a mostoha . . . ! Ily. körülmények között csak egy ut állott az ifjú lányka előtt: visszamenni a zárdába. Most itt van nálunk; apja engedelmével kieresztették a kedves testvérek pár hétre. Mindig bánatos, mindig szomorú, talán a falusi élet, talán vig társaság feledteti szegénynyel elhagyatottságát. Jöjjön Szendike, keressük fel a többieket; a magány nem tesz jót kegyednek, * * * uzsonnáztak a leányok, Kovács Sándor és Lányi Ernő csónakázni indultak. Barátom! egy lépéssel közelebb vagyok czélomhoz ... Szendike szeret! — Elhalaványodva tekintett Ernő a beszélő ifjúra, mintha még többet várna tőle. Angyali lány! megbolondít az a bánatos komolysága. Oh ha sikerül őt megnyerhetnem ... pedig minden kétséget kizáró vallomásnak vehetem azt, hogy tehintetete folyton rajtam tévedez, hogy elváláskor is megszorította kezemet. — Szegény ifjú! hát te még nem tudod azt, hogy á szerelmM mindén j»ará»yi kis jelt előnyére* 42
