Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-01-30

Pápa városa közegészségi bajai. (Befejezés.) Bizonyos az, hogy ily botrányos, hallatlan és szégyenletes „Wirtschaft" -nak mielőbb véget kell vetni. Az eddigi rendszer mellett még szerencsének mondhatjuk, hogy Pápán csak minden 1—2 évben épül egy uj ház; mert ha az ópitkezés élénk volna,, már minden vis á vis szomszéd — nyitott t .....xiiai állván szobájában. — kezet szorithatna egymással. Kell, hogy szakítsunk ezen rosz sys témával. Meg kell állapítani minden utczának minimális szélességét és ez által meg lesz szabva a házak épitési vonala: Ha a jelenlegi generatio nem is fog látni egyetlen egy széles és egyenes utczát, de valahára előkészitünk mégis egy szebb és jobb állapotot egy jövő nemzedék számára. Az utczák szélességének meghatározásánál tekintetbe kell venni a közlekedés megkönnyítését ís. Mindannyian tudjuk, hogy nagy hetivásárok alkalmával csaknem valamennyi utczánk el van torlaszolva kocsik által. Ezen állapotból nagy veszedelmek keletkezhetnek. Ha eddig nagyobb veszély nem támadt, ez nem biztosíték a jövőre nézve. Kétségtelen, hogy ezen szűk utczáink okozta közlekedési akadály káros piacunkra, mert különösen a messzebb helységekből ide jött gazda ha csak egyszer is berekedt kocsijával a torlaszban és ez órákig tartott, míg kibontakozhatott, nem fog többé ide jönni, hanoin más vásárt keres. Igaz, hogy ezen bajon csak tetemes pénzáldozatok árán segíthetünk, mert lehetetlen a tényleges állapot mellett, csak némileg is ezen bajon segíteni, házak beváltása és lebontása nélkül. De ezen baj oly nagy, hogy nem szabad visszariadni az áldozattól. Nem áll azon ellenvetés, hogy csak nagy városok bonthatnak el házakat, közlekedési, szépészeti és közegészségi tekintetekből. A nagy városokban a lebontandó házak legalább is azon arányban drágábbak és számosabbak, mint a mennyivel a kisebb városokban és különösen Pápán a házak olcsók és nem nagy a lebontandó házak száma. Ha egy háztulajdonos túlságos árt követelne házáért, bizonyára megadná a minisztérium ily hasznos czélra a kisajátítási engedélyt is. Midőn ezen javítások terén álláspontunkat a kellő határozottsággal konstatáltuk, kiemeljük azt is, hogy csak a város anyagi erejéhez mért áldozatokat azaz házvásárlásokat akarunk és perhorrestálunk mindent, mi az adózó közönséget túlterheli. Ez okból évek hosszú sora szükséges, mig a javítások és rendezések csak nagyjában is keresztülvitetnek és ezért szükséges, hogy már előre megjelöltessenek azon házak, melyek lebontása szükséges és melyek lebontása kivánatos. Az első kategóriába tartozó házak épitési tilalommal jelöltessenek. Nem akarunk sem a közgyűlés, sem a tanács, sem a szépészeti és küzegészségi bizottságok határozatainak praeoccupámi, és azért nem bocsátkozunk részletekbe, hogy mely házak volnának lebontandók. Hogy a házak építésénél a közegészségügyi és tüzrendőri szabályok betartassanak, építkezési szabályzat alkotandó és szigorúan keresztülviendő. Nagy baja városunknak, hogy nem csak egész területén, de azon kivül sincs nyilvános sétánya vagy nagy kertje. Az előbbi városi hatóság csak következetes maradt, mikor a néhány év előtt történt tagosítás alkalmával elmulasztotta e bajon segíteni. Az a pár fa a Széchenyi téren, mit Pápán promenádnak hívnak, a legelhagyatottabb állapotban van. 4—5 roi-.cga padján többnyire koldusok tanyáznak; sárga, éktelen egérárpa burjánzik mind a négy szélén és sáros időt kivéve, állandó porfelleg borítja légkörét. A vasút felé szintén nem lel az ember egy kis tiszta levegőt, mert a por a várfala mellett és az országút mentén borzasztó. Utczaöntözés nálunk ismeretlen fényűzés. Szívjuk a port. Ritka helyen van is annyi tüdővész, mint Pápán. A mi a köztisztaságot illeti, nem lehetnek nekünk semmi igényeink, mert sáros, poros utczákat lehetetlen tisztántartani, még ha száz állandó utczaseprőnk volna is. Csakis jól kövezett utczát lehet tisztán tartani, ilyen pedig Pápán nincs. Beérnénk már azzal is, ha sikerülne kieszközölni, hogy a házak mosogató és egyéb tisztátalan vizeit, ne öntenek a járdára és kocsiutra. Legmegegyezőbb a közvélemény a vizkórdésben. Hogy kell itt valami javitást eszközölni, azt a közhangulat elismeri, azért legkönnyebb is lesz ezen segííeni, A legcélszerűbb és legolcsóbb módot már ez előtt két évvel megmondotta a nagyhirü Zsigmondy! Azt állítja, hogy egy artézi kut elegendő vizet szolgáltat az egész városnak. Kaphatunk egy ertézi kútból 20—30 ezer köbméter vizet naponként, mi igen bőséges. Nincs más hátra, mint e tervet létesíteni. Ezzel meg lesz oldva a czincza kérdése is. Voyta Adolf ur terve szerint az artézi — és az ez által táplált többi utczai kutak lefolyó vize aczincába vezettetnék, mi által ebben mindig folyna a viz, a mi pedig azt eredményezné, hogy a talaj és levegő "megfertőzése a czincza által megszűnnék. Ugyancsak Voyta Adolf ur ügyes terve szerint az artézi kut vizét, az utcza csatornák kimosására is lehetne használni. Az aitézi kut létesítése által a Tapoicza folyót minden korlátozás nélkül át lehet egedni az iparnak. A szegény ügyben igen sok történik Pápán. Be mivel egyrészt a szegénység borzasztó nagy és igen számos, másrészről még nincsenek Pápán gazdag emberek, a kik képesek volnának ennyi sok szegény ember sorsán segélyezni, még igen sok nyomorúság marad és fog maradni enyhitetlen. A Pápán l»kA jobb jttódu, családok — ksyéa kivtoü«l — küldenek a megélhetés nehézségeivel. Kétségtelen, minden ily család évi háztartásában az önkéntes és nem önkéntes szegényadó igen jelentéken}

7 és alig elviselhető terhet képez. Tőkepénzesek alig vannak Pápán. Az azelőtt itt volt gazdag családok innen elköltöztek, mert nincs Pápán kereskedelem és nem tudták pénzüket értékesíteni. Itt maradt a kis kereskedő, ki kölcsönzött pénzzel tartja fenn üzletét és a kézműiparos, ki a szegénység miatt korlátolt helyi fogyasztás és szükséglet szániára dolgozik és mindkettőjükkel concurrál a fővárosi nagykereskedő és gyáros. Itt maradt még a túlságos sok szegény és még folyton gyarapodik bevándorlás által., Ez a tömeges szegénység nagy veszedelem a város közegészségére nézve. A nagy halálozásnak és járvány esetén annak nagy elterjedésének ez is egyik oka. Segíteni ezen a nyomorúságon csak kereseti források létesítése által lehetne. Ha alamizsna helyett munkát kapnának szegényeink, ez nagy szerencse volna a város összes lakosaira. Azért a városi hatóságnak és mindegyik polgárnak morális kötelessége oda hatni, hogy Pápán gyárak építtessenek, melyek munkát adnak a szegényeknek. Kétszerte szerencsétlen a szegény, ha beteg. Ritkán részesül még a legszükségesebb ápolásban is. Orvost valahogy még kajma, de nincs költsége a gyóg3

r

szertárra, ott pedig nem adják a gyógyszert ingyen. A városnak, de még a szomszéd járásoknak sincs kórháza. Pedig csak korház képes szegény betegeken s azok családjain segíteni. A beteg a kórházban mindenben részesül, mi meggyógyulását elősegiti és öt ismét munkaképessé teszi; másrészről a kórház a beteg családját felmenti az ápolástól, egy munkaképes embert az otthonmaradástól, és tetemes költségtől. Nézetünk szerint igen nagy szükségünk van egy kórházra. Pontos szerepe van a szegényügyben az egyleteknek. Pápán nagy bőségben vagyunk egyletek dolgában. Tan városi nőegylet, és veres kereszt egylet, az iparos betegsegélyezö egylet,' azután a felekezeti egyletek: az evangélikus nőegylet, az izraelita nőegylet, a zsidó temetkezési egylet, 2 betegsegélyzö és 2 izraelita iparos egylet. De a ténylegesen meglevő nagy szegénység ellenében ez még mind nem elegendő. Kellene Pápán néhány menház, elaggott és keresetképtelen egyének számára, mert a jelenlegi ápolda — melyet a város egy derék iparos ajándékának köszönhet — az arra érdemesek csak Iris ré* szét képes befogadni. Kellene Pápán egy nagy szegényház és egy állandó népkonyha. Elsoroltuk Pá.pa városa közegészségi hiányait és elmondtuk nézetünket ezek orvoslására. A feladat nehéz és költséges, annyival nehezebb, mert a város lakosságának túlnyomó része megfeneklett a régi állapotban, kétkedik a modern intézmények üdvösségében, ós nem igen érzi a meglevő helyzet tarthatatlan voltát. Nem kivánunk rohamos haladást; nem szeretjük az elhamarkodott terveket, tudjuk, hogy a javitások évtizedeket igényelnek. Megtanultuk Pápán a várást, és hálásan fogadunk minden javitást. Csak azt akarjuk, hogy valahára mozduljunk ki elmaradottságunkból, hogy már valahára a haladás terére lépjünk, óvatosan, de előre megállapított, jól átgondolt tervszerint. Hogyan lehet a virágnak tetszés szerinti szint és illatot adni? Laikusok elótt ugy tűnhetik fei e kérdés, mint ha valaki azt kérdezne »Hogy lehet a vasat, vagy más valamely közönséges fémet aranynyá változtatni.* Ez utóbbi kérdés megoldásával 400—1500-ig eleget foglalkoztak az alchimisták, és a mely kérdés megalapítója a vegytannak, de mindazon ernyedetlen szorgalom, — melyet az alchimisták kifejtettek, — s mindazon óriási vívmányok daczára, melyet a jelenkor vegytana felmutatni képes, — ez időszerint még arra határozott választ adni nem tudunk; mert a mint romba döntötték a mindig ujabb fölfedezések, Aristoteles, Geber, Paracelzus, Stahl Ernő és kortársai nézeteit; egy ujabb fölfedezés, vagy egy életrevalóbb eszme részben épen ugy halomra döntheti a jelenlegi vegytant is, melyet tudományos vagy gyakorlati szempontból tanulmányozhatni. Habár a vasat és más fémeket ez idő szerint arannyá változtatni nem lehet iá, de bizonyos anyagokat oly vegyi átalakulásoknak vethetünk alá, mely áhal azt alkalmassá tesszük arra, hogy valamely növénynyel felszivathatjuk, azaz a növényt kényszerítjük arra, "hogy táplálékát ily vegyi átalakuláson átment anyagból vegye fel, a melyet a felvételnél a növény ismét elébbi sajátságaira változtasson s igy a növényi sejt protoplasmajának fehér festanyagát megszínesítse. Ültessünk pl. egymás mellé egy vörös virágú fiatal rózsa vesszőt és óvatosan húzzuk le azok egymás melletti oldalairól a zöld héját, ekkor erősen szorítsuk össze valamely széles szalaggal és oltóviaszszal vonjuk be, e két vessző idömultán egy törzszsé fog nőni, a melyen fehér cs vörös rózsák virítanak. Ha azonban elvágjuk a földön felül kevéssel a vörös iózsa vesszőjét és a sebet oltó viaszszal betapasztjuk, azt fogjuk tapasztalni, hogy a vörös rózsák helyén is fehérek virítanak, mivel az most már kényszerítve van, táp és festanyagát a fehér ró&s* vesszőjéből merítem. . A fekete, zöld és kék szin az, a melyet nehezen lehet a virágnak megadni, a melyet pedig leginkább keresnek a virágbarátok, a színeket pedig kizárólag a fehérvirágu növényből, habár igen sok fáradsággal, a következőleg képezhetünk: A színezendő növényt pl. a fehér virágú rózsa vesszőt 36 óráig finom televény kerti földbe temetjük, a mely a napon előbb jól kiszáradt és finom szitán át szitáltatott. Ezután készítünk oly gyurmát, mely a következő részekből áll: 420 g|rn. megszárított és finomra tört juhtrágya, 140! grm. timföld, $00 grm. konyhasó, 630 grm. tiszta, kozmamentes boreczet, és oly mennyiség az alább irt sziuezőböl, a mennyi ez anyagok tisztanemü állományáig szükséges. j A színező nem más, mint a fekete szilihez az égerfa megszárított és finomra tört gyümölcse, kék színhez pedig a sötét helyen megszárított búzavirág finomra tört pora, melyet át kell még szitálni is. A zöld színhez azonban csak 200 grm. ecetet veszünk és a többit a Ruta fü kisajtolt nedvével pótoljuk a kellő állományú gyurma megnyeréséig. ' E módot használhatjuk ä búzavirág és égerfa bogyóinál is, mivel az előnyösebb és biztosabb sikerre vezet, de a mely különösen a búzavirágnál sok nehézséggel jár. | Ha már most fekete rózsát akarunk eíőálállitani, a 36 óráig földbe temetett fehér rózsa vessző gyökereit az égerfa g)'ümölcs porával színezett gyurmával betapasztjuk ujnyi vastagon, és megszárított s megszitált televény kerti földbe cserépbe helyezzük. Az ily módon preparált növény ne legyen sem eső sem harmatnak kitéve, — nappal a napon kell tartani, és mindig oly vizzel öntözni, mely 12—14 C. hőmérséknél állva az égerfa bogyó porával erősen színezve lett. Kék rózsánál ugyanez az eljárási mód, csak hogy itt az égerfa gyümölcsét a búzavirággal helyettesitjük mindenütt, a zöld szinnél azonban öntözésül is a Ruta nedvét alkalmazzuk. Ha liliomot fényes bíborrá akarunk színezni, adjunk a trágya gyurmához porrá tört berzsenyfát és a berzsenyfa által erősen színezett vízzel öntözzük; megjegyzendő, hogy a liliom elég, ha 6—10 óráig van a földbe temetve. Az öntözésre használt viz legjobb ha destilált, ezt azonban pótolhatja a tiszta esöviz is, — folyó vagy kútvíz e célra számos idegen alkatrésze miatt nem alkalmas. Ha pedig a virágnak mesterkélt kellemes illatot akarunk adni, kavarjunk fel juhtrágyát eczettel és tegyünk közé pézsmát, vagy porított ambrát és ebben áztassuk a vetemény magot r—2 napig, későbben pedig az elvetett magot, vagy e már kikelt növényt e szerek valamelyikével illatosított vizzel öntözzük, az igy fejlődött virág pl. a Georgina, — melynek a • hagymáit áztatjuk a fent irt keverékben, — igen kellemes szagot áraszt. TÖRTÉNELMI NAPTÁR. — Rovatvezető TIBOLD ÖZSÉB. — Január 30. — 1849. Eszék ktilrészeit Trebers burg császári tábornok elfoglalja. Január 31. — 1797. Schubert Ferenc hires zeneköltő, születik Bécsben. Február 1-én.— 1713. II. Apaffy Mihály utolsó erdélyi fejedelem, Bécsben, hová már 1696-ban átköltözködött, meghal. Február 2-án. — 1797. Wurmser osztrák császári tábornok Napoleon francia fővezér előtt Mantuában capitulál. Február 3-án. — 1871. Báró Eötvös József sokoldalú tudós és magyar cultus— és tanügyi minister halála. Február 4-én. — 1774. Condamini Karoly híres francia természetbuvái-, meghal Parisban egy sebészi műtét következtében, mit magán végezni hagyott, hogy arról az akadémiának jelentést tehessen. Február 5-én. — 1859. az oláh nemzetgyűlés Cuza ezredest f

ejedelmévé váljasztja. — Képes Folyóirat, a Vasárnapi Újság füzetekben. Ezen uj vállalat harmadik füzete a következő tartalommal jelent meg: Tavaszi rügyek. Elbeszélés. Irta Mikszáth Kálmán. (4 rajzzal). — József nádorj fogadalmi szobra és Mária Dorothea főherczegnö

: mellszobra. 2 képpel. — Két felavatás az uralkodó család körében. 5 képpel. — Baross Gábor (arczképpe^). — A hó (képpel). — Hózivatar a hegyek közt (képpel). — Tiuihal-fogás (képpel). — Bűn és erény (képinelléklettel), Zrínyi Ilona. — Az árverés. — A czigányzene (képpel). — Farsangi látogatás Veleuczében (képpel). — Kihivás (képpel). — A bölény jpusztulása. — A hóditó Robur. Verne Gyula regénye, fordította Huszár Imre (2 képpel). — Az eishauseni ismeretlen (1 képpel). — Palissy és müvei (3 rajzzal). — Egyveleg. — Női munka és divat: divattudósitás.— A fésűlködés aesthetikája (16 rajzzal. — A tenger mélye. — Beszélő árnyak (2 rajzzal). — Látásbeli káprázatok (7 képpel). — Mesterséges eső

1

. — Irodalom és művészet. — A Képes Folyóirat, mint a yasárnapi Újság füzetes kiadása, nyolez nagy negyedréfcü ivre terjedő félhavi lüzetekben jelenik meg számos képpel és képinelléklettel. •> lí rovatban cmüteU kiadások megrendelhetők Wa^dife. Károly jkön^vkQrt!8kedescl)!«R <j4pin. Az egyes füzet ára 30.kr; előfizetési ár egész évre (24 szám) 7 frt 20 la-, félévre (12 szám) 3 frt 60 kr. negyedévre (6 szám) 1 frt 80 kr. Előfizetéseket minden könyvkereskedés utján, valamint közvetlenül is elfogad — úgyszintén mutatványpéldányt levelező lapon történő megkeresésre küld a kiadó-tulajdonos Franklin-Társulat, Budapest, egyetemuteza 4. sz. — A Magyar Kereskedők Évkönyve 1887. évi folyama, február elsején okvetlenül megjelenik, gazdag tartalommal és a hasznos adatok egész tárházával; a nyomdai kiállítás kifogástalanságát pedig mi sem garantirozza eklatánsabban, minthogy ezt a Franklin-társulat magyar irodalmi intézet vállalta el. Az Évkönyv bolti ára valószínűleg 1 frtban fog megállapittatni, előfizetési ára azonban marad 75 kr, mely összeg a Magyar kereskedők Lapja szerkesztőségének Budapastre legkényelmesebben levélbélyegekben vagy postautalványon küldendő be. — Az „Amerikai Nemzetőr" cimüNew Yorkban megjelenő hazafias lap, mely túl a tengeren teljes odaadással teljesiti magasztos tisztét, az uj év alkalmával a 4-ik évfolyamát kezdik meg. E lap nemcsak hogy öszszekötő kapcsot képez az anya ország s Amerika magyarjai között, nemcsak oda iparkodik hatni, hogy a hazából kivándorolt honfitársaink a nemzetnek hű fiai maradjanak, hanem feltörekvése: az amerikai viszonyok élethű ösmertetése által oda hatni, hogy a nagymérvűvé vált kivándorlás alább szálljon; ezenkívül ismerteti e lap az amerikai kereskedelmi és közgazdászati viszonyokat is, melyek által a kivitel emelkedését kívánja előmozdítani. Az „Amerikai Nemzetőr" missiót teljesit az uj világ földén s megérdemli minden magyar támogatását. A hetenkint megjelenő lap előfizetési ára 1 évre 5 frt, mely ajánlott levélben, „Amerikai Nemzetőr" 149. E. 4 str. New York címzéssel küldhető el, legjutányosabban és legcélszerűbben. E lapra különösen a casinók és egyletek figyelmét hívjuk fel, mert az által, ha ezt megrendelik, nemcsak érdekes olvasmányra tesznek szert, hanem egy hazafias és nemzetiségi célért küzdő lapot is támogatnak. livatalos rovat. Hirdetvény 363. sy,. ikt. 1887 Amerikai szó'lló'vcsszó'k megreiaielhetése iránti hirdetvény e's utasítás a polgármesteri hivatalnál mindenki állal betekinthető'. Pápa, 1887. január hé 28-án. A potgdrmesleri lüvalal. 329. Hirdetmény. igt. 1887 A győri árva alapítványoknál az 1886—7. tanév kezdetétől üresedésbe jött ösztöndíj állomásokra vonatkozó pályázati hirdetmény a városi jegyzői irodában a hivatalos órák alatt betekinthető. — A pályázati kérvények f. cví február 10-ig adhatók be. Pápa, 1887. január 38. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — Megyei közgyűlés lesz tebruár 7-én a közmunka tárgyában, s ugyanaz nap délután tartja a megyei közigazgatási bizottság is ülését, — Áthelyezés. Cserna Vincze veszprémi kir. ügyész urat azon kitüntetés érte, hogy a pestvidéki törvényszékhez helyeztetett át. —- Városi közgyűlés lesz február 5-én, melynek tárgya a folyó hó 22-ikén le nem tárgyaltatott ügyek elintézése lesz. — A pápai polgári kör bálja iránt, mely kedden tartatik meg a Griff fogadó nagytermében — nagy érdeklődés mutatkozik, ha a jelek nem csalnak ez lesz a leglátogatottabb bál az idei farsangon — Pápán. — Hangverseny. A pápai esp. ker. róm. kath. tanító-egyesület — saját könyvtára javára — 1887. év február hó 9-én a pápái állandó színházban jótékonycélu hangversenyt rendez. Müsorozat: I. szakasz: r. »Nyitanyn, Bóday és Oláh urak zenekara által előadva. 2. Montechi • Capuletti« négy kezes; két zongorán előadják: Kunte Gizella és Csoknyai Eüz úrhölgyek. 3» »Vineta.« Férfi négyes; előadva 12 műkedvelő úr által. 4. »Vak Alnms« költemény, Lévay Józseftől; szavalja Paál János ur. 5. Boka kesergoje , Zsadányitól; hegedűn előadja Tschepen Dezső ur, zongorán kiséri Kunte Gizella úrhölgy. 6. »Bass duett«, Bellini Vinczének a Puritánok cimü operájából előadják Hantiig Gyula és Ferencz urak; zongorán kiséri Csoknyai Eliz ur hölgy. 7. »Don Juane (Fantasia) Liszt Ferencztől; zongorán előadja Klein József ur. 8. "Egyvelege amerikai és magyar népdalokból; hegedűn előadja Oláh Pál űr (zenekíséret.) 9. »A fülemüle« Arany Jánostól, költemény; szavalja Vályi Miklós úr. 10. »4. Symphonia« (Mozart) 8 kezes; két zongorán előadják Kunte Gizella, Csoknyai Eliz, Hannig Ferenczné úrhölgyek és Hannig Gyula úr. Helyárak mint rendesen. — A mult héten elhunyt Szeles Gedeon II. éves papnövendék emlékére édes atyja Szeles Gedeon nyug. állami tisztviselő a főiskolai köztartásra 40 fitos alapítványt tett. — A pápavidéki közművelődési egyesület f hó 23-án tartotta alakuló közgyűlését Pápán, a városház nagytermében. Ez alkalommal egyhangúlag megválasztattak: védnökké: ifj. gróf Esterházy Móricz főispán, elnökké: Néger Ágoston apát-esperes, alelnökökké: Horváth Lajos főszolgabíró és Ihász Lajos nagybirtokos, titkárrá: Harmos Zoltán adótárnok, jegyzővé: dr. Kapossy Luczián föisk. tanpr, pénztárossá: Schneller Lajos takarékpénztári jtisztviselő. Valasstmänyi tagokká: Supka Jeromos zirczi-apát. Antal Gábor bitUnár, dr, Feay vessy Ijctc^? orssvkérn'.j