Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-10-09

eszik Budapesten sok derék, becsületes, törekvő, müveit — ügyvédjelölt! És jámbor Irányi Dá­niel még ennél is többet akar. A múlt ország­gyűlésen felszólalt a «szegeny rabok> érdekében. 1 »illicile est satyram non scribere! Hát menjen j • Irányi Dániel Sopronyba; ott talán már fel­találhatja ideáját, Ott — s ez tény! — porczel­lán mosdótáluk van a tisztelt gazembereknek; ott külön, pompásan berendezett fürdőjeik vál­nak a nagyrabecsült utoná 1 lóknak. Oh szegény becsületes, tisztességes ma­gyar népem, ki szenvedel falusi rozzant viskód­ban összehúzódva apjostúl, anyjostúl, gyerekes­tül egy pici rosz világitású, rosz levegőjű úgy nevezett szobába; — s ki eszel, ha van mit, s kosztod jósága iránt nem érdeklődik sem állam, sem kormány, sem társadalom; — ki ha meg­betegszel, nem kapsz orvost, sem «beteg kosz­tot»; de még tiszta ágyat sem, annál kevésbbé pompás porcellán fürdőt: — irj üdvözlő levelet Irányi Dániel úrnak és a vele tartó humánus ligának. De félre a tréfával. A betyárok és gazem­berek legyezésének túlhajtása megboszúlja ma­gát. Ma senki sem fél a gazemberek közül a — börtöntől, mert ott százszor jobb dolga va?i, mint odahaza. Ott ma nem bünteteté»t kap, de — a legnagyobb előzékenység és figyelem mellett tisztességes ellátást. Majd ha e sorokban felsorolt »elösegitö« okai a betyárvilágnak elmúlnak: —remélhetjük hogy — mi kívánatos is volna — végleg meg­szűnik a rabló-világ. tf& A m. közigazgatási bizottsághoz Reá Jenő közgazd. előadó következő jelentést terjesztette elő: A folyó 1887. évi szept. haváról közgazd. előadói jelentésemet tisztelettel a következőkben terjesztem elő: Szept. hó első felének száraz jellegét a má­sodik felében megye szerte jótékony esőzések váltották fel az őszi vetési munkálatok előnyére. Az őszi vetés szorgalmasan folyik, remény van reá, hogy okt. hó közepéig végleg befejez­hető lesz. A kukoricza törés, burgonya szedés folya­matban van, mindkettőből rendkivül rosz az ered­mény. Különösen a kukoricából, bár a burgonya termésről is több helyen azon panasz van, hogy a beültetett magot sem téríti vissza. Tekintettel arra, hogy főképen a burgonya a legszegényebb nép osztály fő élelmi szükség­letét képezi, már ez idő szerint is szükségét lá­tom amaz aggályomnak kifejezést adni, miszerint ezek már a téli hónapok alatt élelmi cikkei­ket elfogyasztván, a kikelettel ínségnek néz­nek eléje, mert az a kevés arató rész többlet, melyet ez évben az előzőkhöz viszonyítva ke­restek, a burgonya hiányát pótolni nem lesz elég­séges. Takarmány átalában kevés termett, annak is nagyobb részét a gazdák már most kénytele­nek feltakarmányozni. A hiány naponkint érez­hetőbbé válik. Az eddigelé kopár legelök a beállott eső­zések folytán javultak. A megye előbb jó kilátással kecsegtető .szőlő termése a szárazság hatása alatt csak kö­zépnek ígérkezik, a szőllő bogyói lassan fejlődve aprók maradtak. A kereskedelem némi életet ad magáról, a gabona árak esése úgylátszik elérte végső hatá­rát. Tekintettel a világ piacon kiszámított 7 mil­lió hliter buza hiányra s arra, hogy a kukorica és burgonya termés sikertelenségéből elő állott hiányt szintén kalászos gabona nemüekkel kei­lend pótolni: azon vélelemnek jogosan adhatok kifejezést, miképen a gabna árak nem csak to­vább sülyedni nem fognak, de a kikelet táján már jelentékenyebb emelkedés várható. Közegészségügy Veszprém megge közigazgatási bizottságának f. évi oclóbnr hó 4-én tartott ülésén dr. Kerényi Károly megyei főorvos a következő Egészség­ügyi jelentési terjesztette elő: Az egészségi állapot szeptember hó folyamában, — eltekintve a Pápa r- t. város területén és olasz­falu községben uralgó vörheny járványtól — mint­hogy a betegedés a megye egyébb részeiben igen csekély számra szorítkozott és a halálozás is keves­bedett, kedvezőbb volt mint az előzőleg lefolyt au­gusztus hóban. Az uralgó kór részint az emésztő szervek, ré­szint a légzési szervek hurutos betegedéseiben talált kifejezést, ezen utóbhi bántalmak leginkább a hó 2-ik felében hirtelen hidegebbre változott időjárási viszo­nyok alatt emelkedtek túlsúlyra, az emésztő szervi­bajok pedig melyek e hó első felében uralkodtak utóbb, csökkentek; fordultak elő gyéren váltólázak, hurutos toroklobok hörg és bélhurutok, átlag enyhe lefolyással. A mi különösen a járványokat illeti, a heveny fertőző betegségek közül a vörheny Pápán már alább­hagyólag uralgott, Olaszfaluban pedig fellépett, a jár­vány terjedésének meggátlása czéljából az iskolák ideiglenesen bezárattak és egyébb a törvényben előirt óvintézkedések is hatóságilag elrendeltettek. A fenyegető cholera járvány ellen kiadott mi­nister! és alispáni utasítások értelmében a hatóságok és azok egészségügyi közegei által figyelem fordít­tatott, az ntezák, lakházak és ezek udvarainak va­lamint a nyilvános helyek, iskolák és közterek tisz­tán tartására', a piaczi élelmi szerek gyümölcs és egyébb árulás alatt levő tápszerek vizsgálata napon­ként teljesítetett, elkoboztatott 9 liter romlott tej, 1 kosár gomba, 19 kiló romlott hal, 11 véka rohadt gyümölcs, egyébb vizsgálatok és az esetleg szüksé­gesnek mutatkozott figyelmeztetések és egyébb rend­őri intézkedések teljesíttettek. Véletlen szerencsétlen halálozás volt 2, u. n. pajta-tető leszakadása által 1, vizbefulás által 1. A hasznos házi állatok közt az egészségi álla­pot általlában kielégítő volt. Pápán takonykór miatt kiirtatott 1 ló. — A szarvasmarha állomány között a lépfene járványosán fellépett Pelső-Görzsöny köz­ségben és az ihászi majorban, Pelső-Görzsönyben meg­betegült 7, ebből meggyógyult 1, elhullott 6, — az Ihászi majorban megbetegült 14, ebből meggyógyult 2, elhullott 12 db. Pelső-Gürzsönyben már 20 nap óta nem volt ujabb betegedés, az Ihászi majorban pedig az utóbbi elhullás ü nap előtt történt, e sze­rint van remény, kogy á járvány mindkét helyen legközelebb megszűnik. — Veszettség miatt kiirtatott Homok-Bödögén 1 tehén. A főorvosi hivatal ügyforgalma szeptember hó­ban a következő volt: Beérkezett az alispáni hiva­taltól 12 ügydarab, vegyes ügydarab volt 22, ma­radt a mult hóval elintézetlen 1, összesen elintézendő volt 35 ügydarab, elintéztetett 34, elintézés alatt maradt 1. TÖKTÉNELMI NAPTÁR — Rovatvezető T1B0LD ÖZSÉB. — Október 9. — 1799. Bonaparte Napóleon fran­cia fővezér Aegyptomból visszatértekor Prejus kikö­tőben francia partra száll. Október 10. — Kr. sz. e. 63. Jeruzsálemet Pompejus római vezér három havi ostrom után el­foglalja s a falakat lerontja. Október 11. — 475. Ravennában Orestes, At­tila hun király titkárának fiát, Romulus Momyllus (Augusztulus) nyugot-római császárrá teszik. Október 12. — 1492. Kolumbus\ Kristóf Gua­nahani szigetet első amerikai útjában fölfedezi és San-Salvadornak elnevezi. Október 13. — 1479. Báthory István erdélyi vajda ós Kinizsy Pál kenyérmezei diadala az Ali alatti törökök fölött. Október 14. — Kr. sz. e. 322. Demosthenes a legkitűnőbb görög szónok a macedónok kezébe es­vén magát Cslauria szigeten megmérgezi. Október 15. — Kr. sz. e. 70. Publius Virgi­lius Mars a leghíresebb római költők egyike, szüle­tik Mantuában. Némelyek szerint a Mantua melletti Andesben. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hírek. Esterházy Sándor gróf, ki tavai fejezte be tanulmányait Kalksburg­ban, mint huszár önkénytes Kecskeméten lakik. — Esterházy Ferencz gróf Angliából, hol a va-, dászatokon volt, e napokban tért vissza. Pulszky Ferencz, a m. nemzeti múzeum igazgatója a szü­retekre vámsunkba érkezett. — Vármegyénk főispán grófja pár na­pot Veszprémben töltve azon kevés szabad ide­jét is, mely a folytonos üléseken kivül fenma­radt, közügyre forditá. Megvizsgálta a börtönö­ket, mielőtt Oroszlány Palit, a rablóvezért be­kisérték volna, nehogy az illavai fegyház szo­morú sorsa ismétlődjék. Majd meglátogatta a városi kórházat is, melynek berendezéséről szé­pen nyilatkozott. A statárium érdekében külön felirt a kormányhoz. — Kir. © Felsége neve napján f. hó 4-én mind a veszprémi székesegyházban, mind pedig városunkban ünnepélyes misék tartattak, melyeken a honvédség tisztikara, a hatóságok képviselete és nagyszámú közönség vett részt. — Klapka táboraok Ugoäfean. Ritka, kitűnő szüreti vendéget volt szerencséje fogadni Ugod falunak. Folyó hó 3-án ugyanis az iroda­lom terén is ismert Lukacsek (Ugodi) János plé­bánost, — mint volt 48-as honvédet és bajtár­sát , — szabadságharezunk egyik kiváló hőse: Klapka György tábornok, tisztelte meg látoga­tásával. Vele jött bájos unoka huga és Szakács József volt 48-as honvéd főhadnagy. A tábornok már a győri pályaudvarban is tüntető fogadta­tásban részesült Tóth István kanonok bajtárs ve­zetése alatt azon 48-as honvédek részéről, akik 4S—49-ben az ö táborában szolgáltak. A pápai állomásnál a következő volt bajtársai fogadták a tábornokot: Ajer Mihály nyug. m. kir. honvéd ezredes, Lukacsek János plébános, Vid Károly ügyvéd, Lazányi Béla ügyvéd, Nagy Boldizsár v. főjegyző, Török János mérnök, Kluge Samu földbirtokos, Horvátth Károly uradalmi szám­tartó, Szántó János kir. adópénztári ellenőr, Tsche­pen Alajos- városi adópénztári ellenőr, Paál Ist­ván földbirtokos, Veber Dániel városi, őrmester. Ugodban a lakosság ünnepi ruhába öltözve várta a zászlókkal díszített paplakra érkező ritka ven­déget, kit Gerstner Ignácz káplán, Szalay József földmives és Lukácsék János plébános házi gazda üdvözöltek, a nép zajos éljeneitöl kisérve, Ezután lucullusi lakomára gyűlt egybe a vidék intelli­gentiája Lukácsék János ur vendégszeietö aszta­lához, mely mellett a felköszöntések sorát a há­zigazda kezdette meg, remek toasztban éltetve a 48-as évek kimagasló alakját. — Klapka me­legen köszönte meg a lenyes óvatiókat. Másnap, kedden az ugodi szüretre rándult ki a társaság, melyen szintén Lukácsék volt a házi gazda, — szerdán f. hó 5-én a vadkerti kastélyban Beiger Gábor bérlő adott fényes ebédet a tábornok tis-z teletére, melyen Klapkát Horváth Lajos föszol-' gabiró köszönté fel, a házi gazdára és családjára pedig Lukácsék János mondott áldomást; csü­törtökön, október 6-án, az aradi vértanukért az ugodi templomban mondott gyászmisét hallgatta meg Klapka és ebéd után bucsut véve a meg­tisztelt szives házigazdától, Berger ur fogatán Pápára, a vasúti indóházhoz hajtatott, hol Voyta Adolf. Berger Emil és Horváth Lajos újból felkeres­ték a tábornokot, hogy tőle bucsut vegyenek. — Ä ssegy egy Ülés, melyen a költség" vetés volt tárgyalva, elég nyugodtan és gyorsan folyt le. A tárgyak referálásában dr. Purgly Sán­dor t. főjegyzőnk katalmas segédje volt Koloss­váry főjegyzőnek. Csak egy kis intermezzo za­varta meg a tárgyalást Pikhárd Károly plébá­nos ur személyében, a ki megint egy előre beta­nult beszéddel megtömve jött be a megyeházba, melytől azonban ö csömörlött meg legjobban. A főjegyző erélyesen utasította vissza a minden áron szerepleni vágyó, nagy hungú biz. tagot, ki maga sem fogja fellépését bizonyára szerencsés­nek nevezni. A főispán utasította rendre először mert be sem várva u sorrendet, már ideje korán akarta ragyogtatni ékesszólását. A megyegyü­lésröl magáról, egy kiváló megyei erő tollából vezérczikkünk szól. — Takács Lajos devecseri kir. aljárásbiró lett kinevezve törvényszéki bírónak Veszprémbe. A kinevezés már ö felségének van felterjesztve, s a hiv. lapban való megjelenése nemsokáig fog késni. Gratulálunk. — Hangverseny. A helybeli 4 hitfeleke­zet népiskoláinak szegénysorsu növendékei ja­vára évenkint tartatni szokott hangverseny ren­dezősége a napokban tartotta gyűlését, melyben elhatároztatott, hogy e hó utolján két napon, vál­toztatott müsorozattal tartatik meg a hangver­seny, állandó szinházunkban. A hangversenyben való részvételre eddig Komáromy Mariska úr­hölgy a m. kir. operaház kiváló művésznője, Liedl Ferencz hegedű és Somogyi Ede zongora művészek lettek megnyerve, — kiknek neve biz­tosítja az előadás rendkívüli érdekességet és mű­vészi sikerét. Helyek iránti előjegyzések a két elő­adásra együttesen fogadtatnak e! lapunk szer­kesztősége által. — Ueiyarak a rendes színházi helyái ak lesznek. — A statárium Veszprémmé gyére is el­rendeltetvén, kihirdetése a nppokban fog meg­történni. a különféle restaurációk, vagy kávéházakba. Legelső helyet foglalja a „Pertls 3-te Kaffehaus" az Orpheum tulajdonosé, két zenekar mulattatja a közönséget, az ő 40 taghói álló czivil privát zenészei, meg katona banda. A legfényesebb publikumra uri fogatok vár­nak, de a szép nagy terem, ezüst rojtozott bársony páholyokkal, fekete bútorzat és csinos színpadjával, most üresen állott, mert az előadások csak őszszel kendődnek. A „Wagen Remies" falain festett képek között, Sándor gróf hires bravourjainak egyike is megörökítve. Még ezen a soron vannak „2-tes és 3-tes Kaffehaus" melyek mind tömve látogatókkal, úgy­szintén a „Brauner Hirsch és Swaifczer-Haus" is ele­gáns helyek, zene mindenhol. A „Konstantin Hü­gel" eu Sacher hires konyhájával kedveskedik, csó­nakázók mulatoznak kis taván. Még a kiállítás óta ma­radt meg a „Magyar csárda", meglepetve hallgattuk Parkas Lajos „csak egy szép lány van a világon" nótáját, szinte elfeledtük, hogy osztrák városban va­gyunk, oly vígan húzta a czigány, számos vendég hallgatta a magyar zenét, mit annyira kedvelnek a nagy urak is, hogy azon napokban L. herczeg, két amerikai társaságában, százakat szórtak a czigá­nyoknak. Iszonyú élénkség uralkodott a „Wurstlprater"­ban. Rég óhajtottam látni a nép e mulató helyét, hol kifárad az ember, a sokféle zene, itt trombitálnak, ott kintornáznak, mindenféle hangszer vegyül össze, kiabálnak, hirdetnek, árulnak és produkálnak, csak a „Ringelspiel" legkülönfélébb variácziókban, hol ten­geri hajók emelkednek hullámokon, hol óriás chíne­ser fordul középen, fejével integetve az alatta ülőkre, hintókban hátas lovakon rohannak körben szédületes gyorsasággal, bódék, sátorok sora a véghetetlenségíg vonulnak tömören egymás mellett, mind látnivalóval, és a nép zsong, a zene csodálatos potpourrija, iga­zán megzavarja az embert, mert órákig lehet ebben * chaosban járni, mindég más és más látnivalóval ta­lálkozva. A „Weisen Gans"-nál mintha ingyen mér­nek M igen. j6 aört anyira kanos, iniutan caak 8 kr egy pohár ugyan abból, mit 18 krért számítanak a j túloldalon. De mindjárt ki is kell fizetni a ki elé állítják a terítetlen asztalra, mert ezen „fényes kö­zönségben ugy látszik nem bíznak, úgyszintén min­den darab kenyeret salamit vagy sajtot is, mely­ből 5—10 krért vágatnak le maguknak, kik zse­beikben nem hozták el. A „Rutschbahn" nem éppen érdektelen, a 3—4 hegy völgy alakú gépezeten keresztül vassíneken csak ugy repülnek az utasok kis nyitott kupékban két háromszor, a lefizetett díjért. Kiállítás óta ren­dezték a Prátert enuyire, melyből csak egy marék­kal vettem ki. A „rotunda" szomorúan tekint e vig életre, tetejéből díj mellett gyönj T örködhetni Bécs környékében. Igen látogatott a két „Panorama". Egész há­zak vannak e czélra át alakítva, oly formán mint orsz. kiállításunk alkalmával Tátra-füved stb. A .vá­rosban levőben a „Ohampigni csatát" magyarázzák, körül szomorú jelenetek, csataképek, csalókonyan egyesítve a való, a festvénnyel, dobok hevernek, ka­tonák haldokolnak, ágyúból tüzelnek, mind ezt látja az ember, s szinte hallja a sebesültek fájdalmas fo­hászait, oly természetesen tűnik fel a látkép. — A másikban, a Práter elején „Paris ostroma," szintén ilye­tén van kiállítva. Schőnbrunnban oly megkapó szép a parknak simetrikus beosztása, egyik oldal ép olyan, mint a másik, minden fa, minden szobor egyforma elrende­zéssel mindkét oldalon, az alleék szabályosan nyírott régi hársakkal, oly gyönyörűen ágaznak különféle irányban, mig a sötét zöld nyírott lomb lúgosokból fehér mythosi szobrok kandikálnak. Középen bizarr alakú tükör tavában arany halak csak úgy hemzseg­nek, melybe a „Neptungrotte" óriási alakjaiból bő­ven csobog a szökő viz és ezen művészien szép „kut"­ból veszi „Schőn-brunn" elnevezését. A magaslaton a „Gloriett" üveges csarnokával, oszlopaival, festői állást foglal, tetejéről a legszebb áttekintés nyilik a varosra és környékére. A királyi lak belső csarnokában, „sárkánnyal és vadkannal küzdő Herakles" érez szoborcsoportok, lépcsőházban allegorikus festvény a föllepen és a szobák sorában — a garderobeok, fehér arannyal dí­szített magas szekrényekkel, háló szobában H. Pe­rencz császár, lúrályunk nagy atyja, koronázási or­nátusban., élet nagyságú képe, — sálon, 2 milliót érő fali gobelinnel, és „velenczei halászat" nagy fest­vénynyel, a bútorok művészi hímzéssel csak egy fauteul 10000 u-t értékben. Kis ebédlő, középen sülyesztővel még Mária Therézia használta, a körasztalt ugy tol­ták fel, de most elvan zárva. Más sálon, rózsafa bur­kolattal, perzsa festészet — egy millió értékkel. — Kis fülke, Mária Christina és a boldogtalan Mária Antoinett sajátkezű festvényeivel, az apró képek, le­gyezők, mind üveg alatt a falra helyezve. Vendég szoba ezüst hímzéssel Leopold, Perencz nagy képei. Másikban 200 éves fali gobelin ós az ágyban Na­poleon aludt, ügynevezett „porczellán szoba" fehér és kék burkolattal mintha porczellán volna, pedig csak fa, mesterileg kidolgozva, Mária Therézia iró szobája volt ez, igen kedves ; az egész. Ismét más ven­dég szobában chinai bőr fali jbevonat, kék bútor, Na­póleon itt lakott 1805-ben és 1809-ben. A nagyter­mekben számtalan érdekes olaj festvény ek, II. József császár esküvő utáni „bevonulása" Bécsbe, a „con­czert" az egész császári családdal és Kaunitz igen jól talált alakjával, az esküvjő utáni „díszebéd" mely alkalommal minden edény vjsrt aranyból volt, a „csa­ládi ebédnél" pedig ezüst serviz, és mind a két ké­pen „Mozart" alakja is felismerhető a sok között „Mária Theresia" Halzfeld grófnak adja szent István rendet, — és ki tudná elsorolni e királyi lak min­gen érdekességéit, képeit, olajfestményeit, melyeket „Jósef Rósa" 120 év előttj készített, mig a freskó­kat „Gregor Guglienni" 1765-cen. Kiléptünk e fe­jedelmi lak falai közül, a „tjiszteletdíj" átadása után, ismét a profán világ zsongásába egyeledtünk mig­nem „Hotel de 1' Europe" j erkélyéről szemléltük ez örök mozgó életet, mi üyeja nagy városban, uralko­dik. Az épületek lassankint hosszú árnyékkal fedek az utczúk oldalait, a hold halvány fényében cs llog­tak a tornyok keresztéi, a harangok méla kongása átrezgett a levegőn, és közünk önként ö jpze kulcso­lódva, szivünk hála fohászt küld az ég } .cz ! * „Laxenburgba" másfél órai kocsizással értünk, ajánló sorainkat át adva, szívélyes kalauzolásban sé­szesültünk, a menyiben láthattuk a trónörökös pár szebbnél szebb kocsiait, számra 19 volt jelenleg el­helyezve , melyek egyike arannyal berakott hintó, többi magas, alacsony, hajtó kocsik különböző alkal­makra, mind egyszerű magas Ízléssel. Legkedvesebb a kis „Erzsébet" herczegnö kis hintaja, melyhez kü­lön kis csacsija van, mit ha befognak, ő maga hajtja az ina3 által vezetett fogatot, míg női nyeregben, ugyan e csacsit használja paripának. Az istálókból nagyobb részt hiányzottak a lovak, miután Bruckban voltak, de néhány kitűnő példánj^t láttunk. Megköszöuve a szives magyarázatokat, — a par­kon keresztül vettük utunkat, rendes kalauz vezetett először is, — „Perencz császár" cararrai márvány mellszobrához, szürke gránit alapon, tuja pyramisok között igen szép csoport a park lombjai között, messzebb a tó terül, mit mesterségesen készítettek, és regényes szigetén emelkedik a gyönyörű „Pran­zensburg" vára! „Repülő hidon" lehet átjutni, mely gondola alakú hajót, gépezettel pár perc alatt, von­tatják a túlpartra, de mi csónakon mentünk körös­körül, — mondhatom regébe illő vizi uton. Hattyúk, pézsma és vad réczék, pelikánok úszkálnak, csóna­kunkat kisérve, majd egy „gótkhid" alatt megyünk f majd „szikla alagúton" keresztül kiérünk a tó tá­gasabb részére — a parthoz. „Pranzenzburgot" Pe­rencz császár 1798-ban kezdé /építeni, 1801-ben a kápolna felszentelés után, már megnyitották, de 1836-ban. még hozzáépítettek. E középkori vár' után­zat, nagyszerű építkezés, kiszökellő kisebb, magasabb tornyai, különböző ablakai, kapui, mind külön meg­figyelést kivannak,. A var belső építkezése is ép oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom