Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-08-28

XIV. évfolyam, Minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. 35. szám. Bérmentetlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt, közlemények a lap SZERK. hivatalába {() - h' o 11 ég i u m épület) küldendők. PAP I IiAP K Pápa, 1887. augusztus 28, Előfizetési díj alt. Egy évre 6 frt. — Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt £0 krajczár. Egy szám ára iß kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos fetitsor térfogata után 5 kr, nyilltérbcn 25 krajczár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíjmindig külön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a lap KIADÓ hivat a lá h a (r e f. fő iskola ny 0 m d áj a) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápavidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Veszprém vármegye népoktatási állapota. — Két közlemény. — I. Megyénk kir. tanfelügyelője a megye népoktatásáról összeállította az 1885—6. évről szóló jelentést. E jelentés már e­lőző számunkban kivonatosan ismertetve volt, de fontosságánál fogva kétségkívül megérdemli a hírlapi méltatást. Tükör ez, melyből világosan megláthatni megyénk népoktatásának fény- vagy árnyképét. Vármegyénk, mely különben az e­léggé népes megyék közé tartozik, a tankötelesek számát illetőleg kedvezőb­ben ís állhatna, mely körülmény nem nagy szaporaságra mutat. A lefolyt 188%. tanévben volt tan­köteles 39812; 188%. évben 39169. A tankötelesek tehát Veszprém várrnegye 208487 lakosának a mult tanévben 19%át az 188%-ik tanévben pedig 18%-át ké­pezték. Vallásuk szerint róm. kath. volt 24795, helv. hitv. 8197, ágost. hitv. 4436, móz. vall. 2385, összesen 39813. Nemzetiség szerint volt köztük: Ma­gyar 32589, Német 6737, Tót 457. E te­kintetben még mindig nem állunk ked­vezően. Német és Tót községeinkben még mindig lassan halad a magyaroso­dás. Kívánatos volna, ha derék tanfelü­gyelőnk hivatalos látogatásaival legelső sorban is az idegen ajkú községek isko­láit látogatná meg, hogy jelenléte kellő ellenőrizésül, s főleg üdvös és szükséges buzditásiíl szolgáljon. De vigyázni kell e rovatnál a statistikai kimutatásra. Olyan gyermeket, kinek atyja ugj'an németül beszél kizárólag, de a fiu például telje­sen érti a magyar nyelvet, nem „szük­séges a „németek" közé sorozni. Ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsú­lyoznunk ! Ami az iskolázok viszonyait illeti: elemi iskolába járt 13819 fiu, 13201 le­ány, összesen 27020. Polgári iskolába járt I 120 leány, magániskolába járt 40 leány, ismétlő iskolába járt 3765 fiu, 3709 leány, összesen 7574. Az ismétlő tankötelesek közül kereskedelmi iskolába járt 83 fiu, ipariskolába 367 fiu. Végre a 9—15 évesek közül közép­iskolába járt 476 fiu. Vagyis Veszprém megye 39813 tankötelese közül az 188%. tanévben iskolába járt 35530 növendék, azaz a megye tanköteleseinek 89 , 24°/ 0-a, ami nem épen rosz arány. Feltűnő ke­vés szerintünk az ipariskolába járók száma. E körülmény orvoslást igényel. Hogy mily arányban látogatták az iskolát, a két nemű ifjúság kor szerint, az kitetszik abból, hogy a mindennapi tankötelesek 91*04% -a, az ismétlő tankö­teleseknek pedig csak 85"42 0 / 0-a járt is­kolába. Nemük szerint csoportosítva az iskolába járókat kitűnik, hogy mig a fiuk 90.22°/ 0-a, addig a leányoknak csak 88.2%-a járt iskolába. Az iskolázott tankötelesek vallás sze­rint pedig következő arányokat tűnte­nek fel: Róm. kath. a tanköteleseknek 90%-a, helv. hitv. 88%-a, ágost. hitv. 88 %-a, móz. vall. 85%-a. Legkedvezőbb volt tehát az iskoláz­tatás a róm. kath. hitfelekezetnél, mely körülmény a többi felekezeteket arra inti, hogy a népoktatás felügyeletével meg­bízottaknak e tényt figyelmébe ajánlja. A magy árokra azonban legszomori­tobb tényként jelentkezik, hogy a néme­tek legszorgalmasabban látogatták az is­kolát. Bizony elszomorító tény az! Jel­lemzi édes vérünket. Jellemzi azt a sem­mivel törődést, az előre való haladás Ösz­tönének hiányát, mely miatt a német ajkú magyarok mindenütt anyagilag is leszorítják a magyar ajkú magyarokat! A tanuláshoz szükséges tankönyvek­kel birt 31043, nembirt 44S7. Nem lehetne ezen hivatalos felhívásokkal, adakozásra való ösztönzéssel segíteni!? Iskolába épen nem járt 2001 fiu, és 2282 leány, összesen 4283, vagyis az összes tankötelesek 10'75%-á. Az 188%. tanjáv végén a minden­napi iskolából kilépett 3783 gyermek kö­! zül 3712 irni és olvasni, 71 pedig csak olvasni tudott. A mi népoktatási tanintézeteinket illeti, e tekintetben) jobban is állhatnánk. Veszprém megye összes népoktatási tanintézeteinekszáma: 1 tanitóképezdén, 2 kereskedelmi- és 2 ipariskolán kivül 300 volt. Ezek szerint tehát az iskolák száma 1-el szaporodott. A megye 186 ön­álló községe közül 177-ben volt iskola, 8 pedig iskolázásra valamely szomszéd köz­séghez volt csatolva s csak K. Teleki községben nem volt sem iskola, sem is­kolázás, arra alkalmas helyiség hiánya miatt. Ez azon község, melynek érdeké­ben lapunk szólalt fel legelőször, s min­den dicsekvés nélkül legyen mondva, la­punk felszólalásának volt eredménye, liogy ez ügyben a kellő lépések megté­tettek, melyeknél a kir. tanfelügyelő ur a legteljesebb elismerést érdemli meg. A me­gye területén létező 114 népesebb pusz­ták közül 22-ben a tankötelesek a hely­ben létező iskolába, 68 ilyen pusztából a legközelebb eső községi vagy pusztai is­kolába jártak, 23-ban a gyermekeképen nem iskoláztattak, egyben pedig tankö­teles nem volt. Az összes iskolák a bennük működő tanítók száma szerint csoportosítva a következő áttekintést nyújtják: 242 is­kola birt 1 tanítóval, 41 iskola birt 2 ta­nítóval, 7 iskola bijrt 3 tanítóval, 2 is­kola birt 4 tanítóval, 2 iskola birt 5 ta­nítóval, 2 iskola birt 6 tanítóval, 1 is­kola birt 7 tanítóval, 3 iskola birt 8 ta­nítóval. Vagyis össjzesen 300 tanintézet 406 tanítóval birt. A 300 iskola közül olyan, melyben a törvényes 8 havi szorgalgrn idő nem tartatott meg, csak 42 volt, tehát 16-al kevesebb, mint az előbbi tanévben. A mult tanévben a következő uj iskolák létesültek: a) a b. főkajári móz. vallású; b) a berhidai egyesületi: c) a pénzeskuti pusztai és d) zsófia majorbeli pusztai. Megszűnt iskolák: A békási ágost. a marcaltői mózes vallású és a k. telc­ki-i községi, illetőleg ezen iskolákban a tanítói állomás betölthető nem lévén, csak az oktatás szünetelt. '* Uj iskola épült Pápán a móz. vall. leányiskola: nagyobbszerü helyreállítás­ban és átalakításban részesültek: az aj­karendeki, lovász-patonai és oszlopi róni. kath. iskolák. A tanév kezdetén. Egy-két nap, s megnyilnak a tudomány, az erkölcs templomainak ajtai. Néptelen utczáink újra fogják látni ismerőseiket. Megkezdődnek a szülök aggodalmai, melyekkel egy elég hosszú év majdnem minden órája teljes lesz. Megszámlál­hatlan sok eshetőség foglalata egy év. A ma még viruló ifjú, ki szüleinek annyi örömöt okozott, már holnap élettelenül fekhetik ravatalán; a fed­hetlen erkölcsű, szorgalmas — gonosz környeze­tének eshetik áldozatul. Vigasztalja a szülőket aggodalmaikban a buzgó tanárok és tanítók féltékeny szeretete, melylyel a gondjukra bizott gyermekeket min­den lépésükben környezik; az Istennek s a szü­lőknek tartozó számadás tudatából eredő, önfel­áldozó gondossága, körültekintő ébersége, a ben­nök folytonosan élő igyekezet, hogy tanítványaik közül egyetlen egy se vesszen, hauem m'mdany­nyia megtartassék, valamennyié miként növek­szik korban, úgy növekedjék bölcseségben. Erre számithatnak a szülök, a tanárok s tanítók részéről. De számíthatnak-e a tanárok s tanítók hasonló fokú buzgóságra, figyelemre a szülök vagy a szállásadók részéről ? Hány szülő vagy szállásadó adja meg e kérdésre az igenlő feleletet ? Ha meg is adják többen,, hány fogja az igen fontos dologban adott becsületszavát megtartani ? A hol ez megtartatik, a hol a ta­nár s tanító lelkes együttműködésre, szives se­gélynyújtásra talál, ott nincs mit aggódni a szü­lőknek. De ha a tanuló az iskola egészséges lég­köréből veszélyes kóranyaggal fertőztetett lég­körbe jut, akkor az iskolát nem lehet a beteg­ség okául feltüntetni. Épületet várni az iskolátó', T Á B_C Z A. HOZZÁ. Nem érted tiszta szenvedélyem, — Oh nem mutatja semmisem! Bár arczodon csábos mosoly van, De az még nem: a szerelem. — Pedig ha tudnád, mint szeretlek, Hogy lelkem egészen tiéd: Kimondanád, ha én kimondom, Azt a varázslatos igét. — Megtörted a közönyt szivemben, A mely uralta azt elébb; Eloszlatá szemed sugara Onnan a bánat fellegét. Csak attól félek lányka, édes, Hogy keblem újra elborul; Hisz érezem, ha nem szeretsz te: Lesújt ez múlhatatlanul! Ha nem lehetsz enyém örökre 'S szeretnem téged nem szabad, Ha nem számomra termi csókját Mosolygó kedves ajakad — És hogyha nem lehet kezemben Remegő, kis fehér kezed: Oh, nem fogok soha szeretni, Kioltok minden érzetet. — Kitépem a szívet belőlem, Ne tudjon érzeni soha, Csendes lemondással menendek Az életutamon tov?. — Nem átkozok embert, világot, Mit érezek, ne tudja más; Hiszen talán nem fáj nagyon majd E lassú, néma hervadás! De mégse!.... óh nem, nem lehetne, Hogy téged elveszítselek, — Ugy-e enyém leszesz te kedves ? Megérted a szerelmemet! Hisz álmaimban is enyém vagy, Te éltem nyíló hajnala; Pedig „az álmok nem hazudnak:'­1 Azt zengte a költő dala! cFw-'föp $óz>$e>f. 5 Uti rajzok. — Közli Gizella — I. — Sz. Fehérvártól — Jeinbachig. Ha az ember útra kel, feledkezzék meg az élet gondjairól, kelleme fclenségeiről, és adja át magát egé­szen azon szép élvezeteknek, mit az utazás nyújt! Az emberek gyengeségei itt nem zavai-nak, érdekek, melyek helyzeteket összehoznak vagy távolitanak, nem keserítenek, az ut változatossága elfoglalja egész szivünket, egész lelkünket, a természet szépsége le­gyen az bármi zord, vadon, — leköti figyelmünket, eltávolítja a mindennapiasságot. — Ilyen gondolatok foglalkoztattak, midőn július 2-án éjjel a vonat gyors robogással mindinkább messzebb vitt szép hazámtól, melyhez ezúttal hűtlen lettem, máshol keresve üdü­lést, szórakozást, és ismereteim gyarapítását! Pragerhofhál a 12 tagból álló magyar társa­ságunk vig kedélylyel foglalt el most már együtte­sen egy kupét, és kellemes társalgással szemléltük a szép steier vidéket, mely hasonlítható felvidékünk­höz, de itt jobb mód látható, nem az a szegénység. Jó földeik vannak, a hegyláncolat oly változó szépségű, üde zöld, a legmagasabb csúcsokon is fehér karcsú tor­nyos templomok csillognak fényes keresztjeikkel. A városok is mind szép ópitkezésüek, részint a Dráva mentén, mint Pet tau is, melynek fekvése festői képet ad. Marburgnil igen nagy a forgalom, a varos szintén igen csinosnak látszik a vonatról. Klagenfurt­nál a számtalan diszes étterem alig győzi befo­gadni az éhes utasokat, kik aztán sietnek tovább, merfc a vidék mindinkább szebb lesz, Karinthia mél­tán versenyez Steierral. — A Wörfchi tó nagy kiter­jedésű, hivogatólag lengeté felénk lobogóját gőzha­jója, de bennünket maradásra nem birt, bár mi szép villák, különféle építkezéssel sorakoznak partján, és hegy oldalain, bár mi jól esett volna a számtalan fürdőházak egyikéből hullámaiban üdíteni magunkat. Villachnál 2 l / 2 órát kelle várnunk a másik vonatra, mely időt felhasználva, megnéztük az indó­házhoz pár percre fekvő várost. Építkezése Budára emlékeztet, a Dráva választja ketté, egyszerű kidjá­val. Góthikus régi templomában, melyhez lépcsőufcea vezet, sok érdekes síremlék van, még 1484-ből is, úgy­szintén üveg festvények. Vasárnap lévén, nagy volt az élénkség, népe nem valami szép, a nők mind sö­tét gyapot ruhában, kicsi posztó kalapokkal fejükön többnyire alacsonyabb termetűek. A téren fenyő fü­zérrel átfont magas emelyény áll, ezen fenn négy olda­lon nagy fekete számok, fehér lapokon, sorakoznak. Ez egy nyilt tombola játék, mit ugy dobnak meg a játszók, a talált szám befelé fordul, igy jelezve a sort, és ezen ügyességökkel jutnak nyereményhez a vállalkozók, illő befizetésj mellett. Steiert ós Karinthiát elhagyva, Tirol tárta fel természeti szépségeit. A Pustherthalban, számtalan jól épített vashídon robog át a vonat a Dráva felett, jobbra balra szép svaiczí házak, jó utak, fehér vagy sötét 1 várromok, mind rablófészkek a közép századból, szikla oromra építve fahtastikus tornyokkal, mind­egyikének van története,j regéje. Mig egy felől sőtót zöld árnyas erdős hegyláncolat vonul, más oldalon gleicheres napvilágitott sziklacsoportok fénylenek, hegyes tornyos, alakokban. Napsugár finom esőn át világítja meg e tájat, HM ily remek ködfátyolképként tűnik fel, nem tudjuk a vizesóseket, vagy a Dhauer hatalmas hótakarta hegyláncolatát nézzük-e inkább, nádon a Tünetek sötétjéből kiérünk, éa néhol csalé­kony közeinek látjuk a havasokat, mintha kezünket kinyújtva is elérnénk. Más új meglepő látvány!... a szikla láncolat megszakad, a sötét felhőzet kárpitként szétfoszlik, mintha az ég nyílna meg, a nap nyugta bibor fényben ömlik szét, az ég kékjén apró ezüst felhők lebegnek, szemeink kápráznak — mintha a feltámadás közelednék, oly égető ragyogó égi fény — ­perczekig tart e fenséges látomány, mi szent fo­hászra késztet. . . aztán eltűnik, hogy soha ne lás­suk ismét. Lienznél kiszálltunk, bár az állomásnál is van hotel, de a portás ajánlatára, ki meglepetésivnkre ma­gyar születésű, s bár 40 éve van itt, beszél még nyelvünkön, besétáltunk ezen rendkívüli kedvesen fekvő városkába, hol a téren feltűnt a „Gerichts­haus" régi nagy tornyos épület, mely régebben Lim­burg váraként szerepelt. Lienz 2196 lakossal bir, Tirol nyugoti részén, körítve változatos hegylánczo­lat által, igen enyhe a Idimája, turisták kedvencz tar­tózkodási helye, honnan több nagyobb kirándulást tesznek, leginkább a „Yenediger" és „Glockner" gruppokra. — A „Rothe Rose" szállónál oly öröm­mel fogadtak, mintha régi ismerősök lettünk volna. A két szép házi kisasszony is szolgálatunkra sietett, mig a vendéglősné sürgette vacsoránkat, mely a leg­éhesebb turista gyomornak is elégséges volfc, oly nagy adag kotletteket tálaltak, s a Hitzbraten (fiatal kecske sült) is ízesnek bizonyult. Az emeleti szobákban jó ágyak, különös régi j alakú kályhák, nem nagy ár, igy minden összevéve megelégedésünkre szolgált. A reggeli napsugárnál a szálloda kis' kertében sétáltunk, melyben áz itteni östr. turista elübbnak külön kerített helye j van, sziklacsoporton különféle nyiló havasi virágok, - olyan nagy szép példányú Edehveissokat még nem is láttam. A házi gazda, be­mutatta egész gazdaságát, szép Idtünő fajú tehenei van­nak, melyekből a szász király számára is vettek a mult évben. A hófödte hegyeket, melyeken sok a zerge, és elmondi, hogy a legmagasabb csúcs „Spitzkohfel 2783" méter, Eauohkobiel 1908 méter, éa mosolyogva muK m

Next

/
Oldalképek
Tartalom