Pápai Lapok. 14. évfolyam, 1887

1887-01-01

előirányzatát; tehát hat ily kutat felvéve, azokat ugy tervezem a városban szétosztatni* hogy nemcsak a városi lakosság kényelmének feleljenek meg, hanem tekintettel arT&, hogy a felesleges viz a Czincza árok öblítésére fogna használtatni, a szétosztásnál arra is figyelemmel kell lenni, hogy azok — a mennyire lehetséges — a hivatkozott árokhoz közel essenek. Mindezen körülmény szem előtt tartásával javaslatba hozom, hogy egy ily kifolyó kut a sétatéren a színház előtt: egy a város majornál; egy a sürutcza végén állittassék fel. Ezeknek felesleges vize a czinczába folynék. — Ezeken kivül' a város, nagy kiterjedésénél fogva még ket ily kutat igényel, nevezetesen egyet a szalmavári ház előtt, egyet a Csóka körül. Az utczák öntözése, illetve vízcsatornáik tisztítása végett szükséges, hogy ugy az artézi, valamint a többi kutak kifolyó csövei zárókészülékkel szereltessenek fel. Ily zárókészülékek — és a járdák felr színére vezető csöveit: alkalmazandók a földalatti csővezetéseken ott. 'hol mellókutczák leszögellenek, nevezetesen: a városmajori vezetésen: egy, a Ií apuszin alatt; a Szélutcza vízcsatornái tisztítására; egy a Szt.-László, egy a Főiskola, egy az Ispotály, egy az Uj és egy a Major-utcza előtt. — A kistéri vezetésen: eg}' a Corvin, egy barátok, egy a viz ntuza előtt. A sörutczai vezetésen egy a Castiglione ház során levő legmagasabb pont megett; egy a sörutcza elején. A Szalmavári ház és Csóka előtti kut vezetésén oly helyeken, a melyek lejtméréssel fognának meghatároztatni, — szem előtt tartva a vizvezető csatornák természetes esését. Ha a vezetések ekkép rendeztetnének be, az öntözés, illetve tisztítás a kutak csapjaínak elzárásával és a földalatti vezetések csapjainak kinyitásával könnyen volna eszközölhető; — hogy azonban a közönség a viz vételben gátolva ne legyen, az öntözés és tisztítás, — a szükséghez képesti időszakokban ugyan, de az éjjeli órákban történhetnék. A fenntnevezett utczák csatornáinak öblögető vizei, — természetes esésüknél fogva — szintén a Czinczába folynának. A mi az artézi kut helyének választását illeti, az a városnak terep, és lejtmérési viszonyainál fogva már eleve adva van, t. i. a belváros közepén és an nak legmagasabb pontján, a főtéren. Hogy a főtér mely pontja tűzetnék ki e czélra? — arra nem lehet más felelet, mint: a kath. főtemplom épület tengelyében, annál inkább, mert az artézi kut, medeuczékkel ellátott emlékszerü (monumental) burkolatával a főtér kiváló díszéül szolgálna. — Ugy az artézi, valamint a többi kutak is díszes utczalámpákkal lennének már csak a czélból is ellátandók, hogy setétség beálltával is lehetséges legyen az edények megtöltése. A költségek — nagyjában -— már ma is előirányozhatok, nevezetesen: 1. Az artézi kut fúrása 20<') méter maximális mélységre, a csövekkel együtt 1G,000 fi-t 2. A város által adandó fanemüekre mintegy 1,000 frt 3. A kut medenczókkel ellátott külső vasburkolata mintegy 2,500 frt 4. Egyebeb-e 1,000 fi-t 5. Mintegy 5000 méter 2G m/m belső átmérőjű húzott vascsövezetés, lerakással együtt, beleértve a föld kiásást és visszahányását á 1 frt 80 kr G. 15 zárócsap készülék k 20 fi-t 7. Hat kifolyó kut zárócsappal á 30 frt 9,000 frt 300 frt 180 frt Összesen 9480 frt. A czincza árok téglaburkolattal való ellátásának költsége nem eshetik a vizvezetés terhére, mert annak ettől függetlenül minden körülmények közt meg kell történnie, mindazonáltal ugy «vélem, hogy az 1800 f. méter czincza csatornának a fenti tervezet szerinti kiburkolása 3 frt 50 krjával mintegy 6300 írtba fogna kerülni. E munkálatok kivitelének sorrendjére nézve ajánlatos, hogy az artézi kut furatásával párhuzamosan a czincza árok szabályozása is haladjon és csak ezek elkészülte után — a körülményekhez képest — javasolnám a kifolyó kutak felállításáról gondoskodni. — Kelt Pápán, deczemberhó 20-án. Voy/a Adolf. Mid-ön a fentebbiekben az eszmét és tervezetet röviden ismertettük, a költségek miként való fedezéséről is csak röviden szólunk. Krre lesz fordítható első sorban azon 5000 frt, melyet a város közönsége az 1SS1, 82 és 83 évekből elmaradt katona beszállásolási pótadóból fog kapni, s melyet e czélra a decz. iS-iki közgyűlés egyhangúlag meg is szavazott, másod sorban erre fordíttatni szándékoltatik a pápa-keszthelyi vasút törzsrészvényeire megszavazott ötven ezer írtnak fele, vagy is 25,000 frt, mely kölcsön utján szereztetnék be s évenkint i50ofrttal 40 év alatt törlesztetnék. Az 1500 frt községi adóból fedeztetnék, de vannak a képviselő testület tagjai közt, kik úgy vélekednek, hogy ezen 1500 frt a költségvetés jelen keretében meggazdálkodható lenne, s igy az artézi kut a közönségre uj megterheltetést nem róna. Ha a Pápa-Keszthelyi vasút mégis létrejönne — a mi épen nincs kizárva — az oly kedvező pénzviszonyok mellett fog történni, hogy Pápa város részéről 25,000 frt hozzájárulás is elég leeud. Igen óhajtjuk, hogy ezen nagy fontosságú viokérdés/iea az érdeklődők hozzá szóljanak; mi készséggel adunk helyet minden értekezésnek már csak azért is, hogy e hó 22-ikéig a kérdés teljesen megvitatva legyen. Összesen 20,500 fi-t A népkönyvtár 1886-ban. Korunk a nyilvánosság kora. Hírlapjaik vannak a kisebb nagyobb városoknak egyaránt, s a hanyatló év végével beszámolni tartozik mindenki, a kit a bizalom bizonyos közkincsek őr- ! zésével vagy kezelésével bizott meg, szóljon tehát e néhány sor -a népkönyvtár ez évi állapotáról. A népkönyvtár a lefolyt évben a Pápavidéki Közmivelődési Egyesület szervező bizottságának felügyelete alatt állt, azonban a könyvtár kezelője e lapok olvasó közönségének is számadással tartozik, mert ennek a közönségnek hogy Európát meg kell látogatnia. Ittléte utolsó estéjén Stevvarték, kikkel jó barátságos viszonyban volt, meghívták vacsorára. De voltak oly körülmények, melyek a Metella társaságában töltött utolsó együttlét örömét megkeserítették. Az egész környéken Stewart kisasasszony s Vinthrop Caryl közti házasságról beszéltek. Ugyan ez évben tavaszkor Yinthrop Carylt az egyesült államok új divatú orvosai ezen róna vidékbe küldték, hogy e hely tiszta s könnyű levegőjében visszanyerje életvidorságát s egészségét. Caryl rövid tartózkodás után már is nagy javulást érzett és a szívbaj melyben régóta szenvedett, elvesztette minden veszélyes jellegét: napról napra erősödni látszott egészsége. Halavány színét kivéve semmi jel sem mutatott arra, hogy Carylt New-Yorkban az orvosok már a halál áldozatai közé számították, kit az emberi tudomány nem menthet többé meg. Ha nem is volt erős, de jól érezte magát jelenleg; s egy csillogó remény, melyről nem is álmodott idejöttekor, kecsegtette; — a jövő ennek következtében azon rózsás színben tűnt fel előtte, melyet csak a szerelemnek nevezett varázserő képes előidézni elbájolt képzeletüukben. Eljövetele első napján a legbarátságosabb fogadtatásban részesült a Stewart család részéről. Sok év előtt Yinthrop Caryl édes atyja, egy gazdag, előkelő polgár, jelentékeny szolgálatot tett az ezredesnek s ezen szíves tettről hálásan megemlékeztek, midőn a szegény beteg ifjú halavány arczát megpillantották, midőn szép szemeinek szomorú tekintetével megjelent ajtójuk küszöbén, hol fövicl idő alatt egy második otthont talált. Egy régi -- régi monda arra tanít bennünket hogy a szánalom előidézi a szerelmet, hogy a szánalom érzése sokszor majdnem észrevétlenül fokonként változik szerelemmé! Metella sok rokonszenvet érzett a jól nevelt fiatal ember iránt, leit szenvedései csak még szelídebbé s átszellemültté tettek; kit betegsége nem változtatott sem rosz kedvűvé, sem civakodóvá a mi hevesebb természetű embereknél elő fordul; a fiatal leány szülei tehát mindenekfölött óhajtották, hogy & két fiatal teremtés barátsága'végződjék egy más erősebb vonzalommal. Caryl fennkölt lelkű, jól nevelt, tanult fiatal ember volt s ma holnap szép vagyon várt reá. Több előnyt egyesülve egy vőben már nem kívánhattak a gondos szülők. Mégis mind e szép tulajdonság daczára, Metella, miután Caryl szerelmi vallomásait meghallgatta s barátjainak üdvkivánságait elfogadta, maga sem tudta hogy tulajdonképen élénkebb vn/übuet érez-e Caryl iránt, vagy csak miként egy t •.••«• vért szereti-e? nem tudta, hogy létezik még egy mk< úzé.-= is.mely egészen különböző a nyugodt vonzalomtól, minőt jövendőbeli férje íránt táplált. Az az rgy tény bizonyos volt, hogy mind a két család teljes jóváhagyásával nem sokára Yintrhop Caryliié leérni s hogy Caryl kitűnő fiatal ember, ki őszintén szerette menyasszonyát. — Metella nem kételkedett, hogy egy csöndes boldog házaséletre volt kilátása. A/, az nem kételkedett ezen mind addig, mig l'arnell Albericot meg nem látta; ekkor ébredt, le! benne először azon öntudat, hogy az érzés, melyet Aibuic iránt érez, egészen különböző Caryl iránti Viazalmától, mely nem volt más, mint becsülés s rokonszenv; egyebet szegény Caryl nem volt k^p-^á n-.ume felébreszteni. Metella sokszor önmaga előtt í-j H-vallotta, hogy Caryl a kettő közül a csinosabb, a műveltebb. — Parnell Alberic férfias kinézésű, naptól barnított arczú, fekete hajú, erős és rendkívüli bátor egyén volt, de nem volt, úgy mint Caryl, zenész, festő és költő, nem birta a különféle idegen nyelvekot, úgy mint emez. De azért Stewart kisasszony mégis örült azon ténynek, hogy Alberic szivének minden érzelmeit ö birja; hiszen szemeinek tekintete elég világosan árulták ezt el. Nem szólt hozzá egy szót sem, mit ud-, variásnak nevezhetett volna, mert ily eljárás nem felelt volna meg Alberic becsületes, egyenes jellemének, ki előtt nem volt titok Metella eljegj^zése. De egy mindent mondó kézszorítás, egy tekintet, egy pirulás leghívebb tolmácsa az érzelmeknek mindkét oldalról; igy történt tehát, hogy midőn Metella s Alberic egy perezre egyedül maradtak az előcsarnok, bau, midőn Parnell elutazásának órája bekövetkezett, mind kettőnek szive hevesen dobogott s mindenik érezte, hogy attól kell elválnia, kit legjobban szeret a világon. — „Tehát holnap -indul?" jkérdé Metella oly hangon, melyet bár erősnek tartott ő, mégis egy soraiból kerültek ki azok, kik mint a volt Ismeretterjesztő Egylet tagjai, i frt évi tagsáígi dijaikkal hozzájárultak e könyvtár megalapításához, s hogy befizetett tagsági díjuk el nem / veszett, mi sem bizonyíthatja világosabban, m/int eme siker, hogy a népkönyvtárból a k-foiyt évben 2942 könyvkikölcsönzés történt. E csaknem háromezerre em mult évihez képest is 400-al szap nem volna nagy, ha a könyvtár az iijteliigens osztály számára állana nyitva, va^y baj a tanuló ifjúság is nyerne belőle könyveket; lekinrtve azonban, hogy e számot városunk népjosztrJlya szol• Á r jdkede/tt, s a orodoftt szám j/eltstfgi viszot art haljuk. :bait valamely gáltatja, az adatot városunk mi nyaira nézve kedvezőtlennek nem Szokás következtetni napjain nép miveltségi viszonyaira annak s|.appanfogyasztásából; egyes országokéra az évi levélforgalomból s a táviratok számából: de a közönség olvasásvágya annak miveltségi viszonyaira nézve mindegyik módnál biztosabb alapot nyújthat. A népkönyvtár olvasóközönségének nagyobb részét iparos családok képezik, o y iparos családok, melyekben a családfő anyagi viszonyainál fogva nem lehet tagja a költséges polgári casinak és igy e társulat könyvtárát családjuk nem használhatja. E közönségen kivül tekintélyes számot szolgáltat a szegényebb zsidóság, kik által egy oly közönség láttatik el magyar nyelvű olvasmánynyaí, a mely közönség, e könyvtár nem léte esetén, igen valószínű, hogy az úgyis olcsóbb német nyelvű olvasmányokban keresne szórakozást. Nem jelentéktelen tehát a szolgálat, mit a népkönyvtár tesz a város magyarosodásának, s a közönség miveltsége fejlesztésének. Ezekután szóljunk a népkönyvtárnak a lefolyt évbeli anyagi viszonyairól. Ez év folyamán ugy az olvasó közönség szamának, mint a könyveknek gyarapodási foiytán is elodázhatlanul szükségessé vált a könyvtár számára egy külön helyiség kibérlése. E helyiségért évenként 30 frtot fizet a könyvtár, mely összeget Pápa városa szokta már évek óta a népkönyvtár részére utalványozni, s reméljük, hogy e segélyezés a jövőben is megmarad. Uj könyvek beszerzésére az év folyamán 30 frt lett elköltve, mely összeg a feloszlott Ismeretterjesztő Egylet iS85-ik évi tagsági díjaiból, sa könyvtarak í 885-ik évi bevételeiből fedeztetett. Az j> (

i könyvtári bevételből ez ideig mintegy 10 kifizetve, de mivel ez évb retterjesztö Egylet fenn nei.^allott, sem a Közmivelődési Egyesület még életbe nem lépett, a a könyvtár gyarapítására semmi tagsági díj sem fordítható, s a könyvtár költségei jelenleg egyedül a kikölcsönzött könyvekért beszedett díjból fedezhetők, mely összeg a fentebb közlött számoknak megfelelően 29 frt 42 krt tesz. S ezzel bezárva jelentésemet, nem mulaszthatom el hogy e könyvtár ügyét az alakulásban levő Közmivelődési Egyesület kiváló figyelmébe ne ajánljam. Elébb-utóbb ugy is eljön a városi közkönyvtárak felállításának ideje, mint a hogy eljött a színházaké, s az utód talán szerencsésebb lesz elődjénél, mivel kisebb igényei vannak, s kevesebb költséggel is beéri. S midőn a Közmivelődési Egyesület e könyvtárra áldozni fog, ez által hivatásának legfőbb részét fogja teljesíteni, mert hiszen e könyvtár, a magyar nemzeti közmivelődés céljából, a közönségnek felekezeti különbség nélkül szolgálatára áll. í áru köttetés lett óár sem az Ismecsalogány remegő hangjához hasonlított; Parnell erre néhány meg nem érthető hangot ejtett ki. Nem mertek egymásnak arczába nézni. „Mikor fogunk ismét találkozni?

11 monda a leány, minden erejét összeszedve, hogy közönbösnek látszassék. „Talán soha többé) "Üdvösebb lesz. ha nem találkozunk," felelt Alberic kezerüen. „Mindenesetre addig nem, míg Stewart kisaszouy létezni fog. Talán azután lesz erőm, visszatérni s megújítani az ismeretséget Winthrop nejével. 0 nem lesz nekem semmi!" E szavak durvák, a hang mérges volt. de Metella mégis ihlettel szívott magába minden egyes szót, úgy rémlett neki, mintha soha életében nem hallott volna kedvesebb bókot. — „Legyünk mindig barátok," suttogá szelíden. — „Barátok!" kiáltott az ifju. „Igen, ez a nőknek eljárása — a férfi szivét lelkét elbűvölik s azután, ha a remény kihalt benne, midőn a pokol minden furiája üldözőbe vette, -az|t mondják neki, le> gyünk barátok! Jól van Stewart kisasszony, igyekezni fogok rendeleteit követni; s barátságával beérni; de akkor előbb sok évnek; kell elmúlnia, s tengereknek kell elválasztani bennünket egymástól. — De itt a búcsúzás ideje, hadd mondjak Isten hozzádot; mert ha még maradok, oly szavakat találnék kiejteni, meliyekefc megbánnék; hiszen édes atyja vendége, s Caryl barátja vagyok. Isten vele, Stewart kisasszony — Metella; bocsássa meg e merészséget; Nem fogom soha többé igy nevezni." — „Isten vele, Alberic, Isten vele!" Kezeik s tekinteteik találkoztak — Metella keservesen sírt. Egy pillanat következett be, melyben a fiatal ember át akarta ölelni ,a leányt; de lelki erővel legyőzte szenvedélyét, és egy j halk „Isten veled"-et suttogva kirohant s a sötétségben eltűnt. Kevés időre lódobogas hallatszott, mely 'azt bizonyitá, kogy Parnell gyorsan haladt ofcthojnja felé. Metella addig hallgatódzott, mig a hókiáításokon? kivül semmi neáfcfc nem hallott, azután szobájába vonult vissza,^ hol keserves könyezésbe tört ki. Alberic képe volt az, mi fölmerült ezen éjjel álmában, s nem Carylé. (Vége köY.) TÖRTÉNELMI NAPTAR. Január 1. — 1822. Horváth Boldizsár, több országgyűlésen kitűnő követ, nagy szónok, volt igazságügymmíster, s lapunk szíves munkatársa születik Szombathelyen (Yasvármegyében). Január 2. — 1849. Zsolnát az osztrák császári seregek megszállják. Január 3. — 1728. Busch György, a kereskedelmi tanoda, s a tüzkármentesitő társulat -első alapitója, jeles mathemaíikus és történész születik Hannoverban. * Január 4. — 1433. Rokyczana János a kelyhesek küldöttsége élén megérkezik a bázeli zsinatra. Január 5. — 1643. Newton Izsák, elsőrendű mathematikus és csillagász születik. Január 6. — Í649. Éjjel a királyi család (XIY. Lajos) Páiisból Saint-Germainba menekül. Január 7. — 1808. Szolari Edviga, jeles lantos költőnő, remek drámai művek fordítója, s több tudós társaság tagja, születik Görcben. Január 8. — 1620. Pozsonyban az országgyűlésen Bethlen Gábor Erdélyi fejedelem Magyarország fejedelmévé kiáltatik ki. Hivatalos rovat. Hirdetmény. A legtöbb állami adót fizető városi képviselők 1887. évi névjegyzéke közgyűlési határozattal megállapítva lévén, ez folyó hó 28-tól kezdve 15 napo.n át a városházánál közszemlére kitéve leend, mely időközben ez ellen netáni felszólalását, mindenki beadhatja. Pápán, 1886. deczember 2S. Polgármesteri hivatal. KÜLÖNFÉLÉK. A „Pápai Lapok h. 71. é. k. — A mai Számmal az első számát veszik olvasóink lapunk XlV'-ik évfolyamának. Erezzük, hogy bátran tarthatnánk, múlt, éti működésünkről is beszámoló beszédei. A ki fáradságot venne magúnak, s átlapozná mult évben megjeleni példányainkat, kiállítaná bizonyára részünkre a legkedvezőbb bizonyítványt. Lapunk n e m a z anyag i czélért tar latik fenn, sőt áldozatot hozunk, hogy az minden szempontból megfelelhessen nemes hivatásának. Vármegyénket, városunkat, és vidékét önzetlenül szolgáljuk. Elsők vagyunk, kik minden, helyes eszme melleit kardot rántunk \ elsők, kik lapunk közönségét mindenről, mi éfdekelheti, más lapokat jóval megelőzőleg értesítjük; elsők vagyunk, kik közügyekért serkenteni, buzdítani törekszünk, mely irányban múlt évben is nem egy sikerrel dicsekedhetünk olvasó köreink méltó dicsőítéséül. Ennek, köszönhetjük, hogy lapunk a vidéki l ap 0 k legelte rj e dl eb b j e i közé tartozik-, ennek köszönhetjük, hogy lapunkai megyénk tiszteletreméltó férfiai fölkeresik közleményeikkel, s hogy a fővárosi sajtó ez évben is nem egyszer elismeréssel nyilatkozott lapunkról. Élénkbe tűzött feladatunkhoz továbbra is hívek maradunk s ezért kérjük olvasóink támogatását. Lapunk előfizetési ára marad a régi. Egész évre 0 frt. — Közigazgatási bizottságnak lesz rendes havi ülé.se e hó 3-án, ifj. Esterházy Móricz főispán gróf elnöklete alatt. Ez ülésben fognak először résztvenni a bizottság uj tagjai. — JuMlaeum.* Városunk legkedveltebb polgára, lapunk érdemdús tisztelt munkatársa, Néger Ágoston apátesperes-plebános úr e napokban ülte meg áldozárságának 25 éves fordulóját. A jubiláns csak egész csendben, s magányban akarta . megülni e szép évfordulót, de tisztelői közelböl-távolból megjelentek, hogy a jubilaeumon résztvehessenek. Megjelentek Veszprémből Véghely Dezső kir. tan. alispán, s Budapestről Láng Lajos orsz. képv. és az ünnepélt rokonai, köztük testvére Néger Adolf szab. honvédkapitány, s Ferencz József rend lovagja. A jubiláns ebéden részt vett Esterházy Móricz főispán gróf ur is, kinek N.éger Ágoston nevelője volt/s ki szép szavakban köszöntötte fel volt nevelőjét, Toasztott mondtak még Pap János kir. háziúr. — A szíves ésekhez a Pápai Latan., Láng Lajos s a szíves megemlékezésekhez s üdvöz pok is kész Örömmel csatlakozik, s nagytekintélyű munkatársának tisztelettel gratulál — Kik irtak a mult évben lapunk fefcu? Olsá^ssky Lajos, Baráth Ferencz, Nagy