Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-03-07

ha ez utóbbit tesszük, könnyen megtörténhetik, hogy csupa boszuból is ragaszkodni fognak a mostani irányzathoz, sőt még élesbitésótől sem fognak visszariadni. Yalószinü azonban, hogy az osztrák kormány minden áron és minden esetre föl szeretné emelni az ipari vámokat és ez megmagyarázza az összeütközést a tárgyaló felek között. A felmerült differencziák daczára azonban nem látjuk túlságos sötét szinben a jövőt, mert alig hihető, hogy ma, midőn az ismét megkötött tegyverszünet daczára, az európai béke csak hajszálon függ, az osztrák kormány oly akadályokat gördítsen a kiegyezési tárgyalások elé, melyek azt árulnák el Európa előtt, hogy a monarchia helyzete távolról sincs még annyira megszilárdítva, mint az külsőleg látszik. Meglehetős bizalommal tekintünk tehát az uj év eseményei elé. Vérmes reményeket nem táplálhatunk ugyan, mert sok bajt kell orvosolni, de minden esetre számithatunk normálisabb viszonyokra és ha minden összevág, nemsokára a jólét emelkedését is fogjuk konstatálhatni. M. P. A földmives-iskola Veszprém vármegyében. A gazdasági egyesület február 28-án igen érdekes és nagy fontosságú választmányi ülést és közgyűlést tartott, melyen több közérdekű tárgy mellett kétségkívül legnagyobb figyelmet érdemelt — és abban is részesült — a fóldmives iskola ügye s különösen azon körülmény, hogy hol állitassék fel ezen iskola ? mely hivatva lesz a vidéknek kisbirtokosokat és gazdákat képezni, kik a mai válságos viszonyok közt minden irdtiyban kellő ismeretet és gyakorlatot szerezve, nem csak saját kisbirtokaikat, vagy azon gazdaságokat, hol alkalmazva lesznek, fogják okszerűen kezelni, de egyszersmint birtokos társaiknak is például és gyakorlati oktatóul szolgálnak a jó és helyes gazdálkodás felismerésére és követésére. Azon öt ajánlat közük mely a nmlt. ministeriumhoz a Veszprém megyei fóldmives iskola helyéül felterjesztve lett — félretéve minden álszerénységet, melynek ily gyakorlati s a jövőre kiható czélzatoknál, egy nagy vidék érdekénél ugy sem volna értelme, — legczélszerübbnek és legalkalmasabbnak tartjuk a simaházi majort, mely Pápa városától 5 kilométer távolra, különben egy igen népes közbirtokossági község közvetlen közelében fekszik, s mindenféle helyiséggel bőven bir, mely tanári lakások, tantermek, magtár, istáló, pajta, raktár és kamra, kovácsműhely, faragó és egyéb, akár az oktatáshoz, akár a gyakorlati berendezéshez szükséges s közvetlen közelében van a pápai uradalom fejedelem mellének lett volna szánva, s mely golyó az ifjú hadsegédnek életét, a szófiai fejedelmi palotában osztályrészéül jutott leggondosabb ápolás daczára a napokban vett távirati értesitések szerint kioltá. Sándor fejedelem egyébbkint a mennyire hidegvért tanusitott a csaták hevében, a mily ( hősiességet az ellen gyilkos golyóival szemben, s a mily emberül megállotta helyét a bulgár katonáknak xigyan csak bőven kijutott nélkülözések közepette, annyira kedvelője, már természetcsen mikor ennek van az ideje, — a férfias szórakozásoknak, söt a többé kevésbé pikáns kalandoknak is. Az ö személye mint már mondám nem egy ilyen pletykának képezi középpontját, s a nők iránti közmondásos udvariassága kétségtelenül feljogositandják öt, persze már ha a bolgár királyi trónt Bolgária álmodozóinak részére kiküzdeniök sikerülend, — hogy Viktor Emánuel czimének, a re galanthumonak örökösévé legyen. Megemlítésre méltó, s Sándor fejedelmet kétségtelenül igen jellemző dolog az, a mit róla Szófiában széltében, hosszában beszélnek, hogy miként sajátitá el a bulgár nyelvet. Mert tény dolog az, hogy Sándor fejedelem a bulgár nyelvet tökéletesen birja, elannyira, hogy mióta a liberálisok vannak kormányon, kiknek egyikéről másikáról köztudomású, hogy az összes európai nyelveket mind bolgárul] beszélik, — a ministeri tanácskozásokat is e nyelven szokta megtartani. A mi e nyelv elsajátítását illeti, azt beszélik, hogy Sándor fejedelemnek, a most internált szófiai exmetropolita tanácsára egy szép bulgárnöt rendeltek társalkodónöül, akitől aztán a fejedelem megtanult bulgárul. Hogy viszonzásul az ifjú fejedelem Bulgária e szép virágát megtanitotta-e valamire? erről halgát a krónika. Hanem már nagyon hosszassan is foglalkozám a fejedelem személyével, mert tessék elhinni szívesen foglalkozik vele az ember. írni szeretnék még egyet-mást Bulgária sorsát intéző egyes kiváló személyiségekről, de ezekről majd a legközelebbi alkalommal. igal-\ gazdasága 450 hold kiterjedéssel, melyből 100 hold rét, öntözésre is igen könnyen átalakítható s mely faiskolával , füz teleppel ma is rendelkezik, el van látva cselédlakokkal, szőlőhegy és mümalmok szomszédságában, hol az elsőnek mivelési módozatait, az utóbbinak rendszerét és üzemét lehet tanulmányozni, mert hisz alig van kisbirtokos, kinek egyúttal szőlője is ne volna, s igen sok kis birtokos van, kinek hasznára válik az őrlési iparral és malom gépészettel megismerkedni. Azonban egy földmives iskolának nem elég az alkalmas épületi helyiség, — ném elég egy megfelelő terjedelmű gazdaság sem, de annak e mellett olly vidéken kell fellállitatni, hol a tanoncok közel szomszédságban mindazon mellék ipar ágakat feltalálják, melyekre szükségük lehet vagy lesz, s melyeket e szerint tudniok kell; ha a fóldmives iskola idővel egyik másik mellék ipar ágat be is rendezheti, még is nagy előny van abban, ha azt már kezdetben is'készen találja, s költség kímélés az államra, ha azt egyáltalán berendezni nem szükséges. Hogy Gróf Esterházy Móricz ur pápai és ugodi urodalma minő széles körű tanulmányozási alkalmat tud nyújtani egy földmives iskola tanonczainak, elég csak röviden felemlíteni, hogy füz vessző telepeinek készítménye a takarmányozó kosártól — fel a sálon bútorig ismeretes, s hogy ezen iparág kezelője — a tulajdonos szívességéből — a megyében rendezett tanfolyam tanítója volt; hogy rét mestere a kultur mérnöki munkálatok fenntartása, folytatása és alapcsövezési munkálatok eszközlésében kipróbált jártassággal bir, s ez utóbbi munkálatok bemutatásához már az Agárdi országos versenyen alkalmaztatott, — a pápai allgaui faj tehenészet növedékére az állam a biztos vevő, és a tej kezelés és sajt készítés egy vizsgázott tejkezelő által gyakoroltatik ; van nagy juhászat gyapjú termelésre s van egy kis angol félvér juhászat hus termelésre berendezve; van tyukászat, célszerű fajokból felállítva, méhészet, gépgyár, hol nagyobb gazdasági gépek javíttatnak, de kisebbek, mint rosták, hármas ekék újból készíttetnek, — a gazdaságok faragó műhelyeiben nemcsak a gazdasági eszközök készülnek, és a bakonyi faipart lehet elsajátítani, de kisebb gazdasági épületek te- 1 tőzete is ott készül, végre van nagy tégla gyártás is, mely ipar ág oly igen fontos, s melyeket ez ideig nem tanult senki; van a vidéknek zöldség, és gyümölcs kertészete^az első oly terjedelemben, és fejlettségi fokon, mely kivitelre is képes és fel lehetne még sorolni számtalan kisebb nagyobb ipar ágat, mely mind olyan, melyet épen a kis birtokosoknak kell megtanulni és tudni, de talán ennyi is elég állitásom bebizonyítására, hogy ez a vidék egy földmives iskola novendé- | keinek tapasztalat szerzési igényeit mily mértékben képes kielégíteni és hogy e vidék sok oldaluságánál fogva megyénk más vidékei felett mily nagy előnnyel bir. Tormay ministertanácsos ur, kinek a keszthelyi gazdasági intézet felvirágzását köszönheti, s a mely intézetnek gyakorlati sikerét épen azon alkotások segítik elő, melyeket Tormay ur a keszthelyi uradalomban szervezhetett, bizonyosan, méltányolni fogja az itt felsoroltakat, mert ö lesz hivatva arra, hogy e fontos kérdésben t. i. a hely kérdésében döntő véleményt adjon, s ö tudja azt, hogy a gazdasági intézetek s fóldmivelési iskolák gyorsan és sikerrel csak ugy hatnak, ugy fejlödnek s különösen a kisbirtokosra nézve csak ugy lesznek valódi iskolává, ha ott, közvetve vagy közvetlenül mindent láthatnak, mindent tanulhatnak. Rámutattunk tehát arra, hogy mit kell keresni egy földmives iskola felállításánál és megmutattuk azt is, hogy hol lehet mindazt feltalálni, nyugodtan várjuk a szakértői szemlét s nem végezhetjük be a nélkül rövid felszóllalásunkat, hogy ne gratuláljuuk a gazdasági egyesületnek, mely minden helyi érdeken felülemelkedve, választmányi ülésén elhatározta a fentebbi tervezetnek t. i. a sima/lázi földmives iskolának a többi ajánlatok feletti pártolását. Megyei közgyűlés 1886. márczius i-én. Gróf Esterházy Móricz főispán a nagyszámban megjelent bizottsági tagokat melegen üdvözölvén, a gyűlést megnyitotta cs bejelentette, hogy elnöklete alatt a számonkéröszék megtartatott és örömmel szerzett meggyőződést a tisztikar kellő tevékenységéről. A gyűlés első tárgyául a m. székház építését vezető küldöttség jelentése és a felveendő kölcsön iránt beadott javaslata és a kölcsönre vonatkozó adóslevél olvastatott fel, mikre nézve Eötvös Károly, ki évek óta nem jelent meg a gyűléseken, módosító indítványt adott be, mely felett rövid vita indult meg, melyben egy szónok: Krisztinkovich Aladár Eötvös indítványát, három szónok: Szabó Imre, Dr. Bezerédj Viktor és dr. Purgly Sándor pedig a bizottság javaslatát pártolta; miután a tárgyhoz szólani senki sem kivánt, elnöklő főispán a vitát bezárta, és a bizottsági előadó és Eötvös Károly zárszavai után feltette a kérdést, és mivel senki sem kívánta a külön szavazást, sem névszerinti szavazás nem kéretett, s törvény értelmében kimondta a határozatott, hogy a bizottság javaslata elfogadtatik. Az elnök ezen kijelentése után Eötvös ujszavazást kért, majd később beadták a névszerint való szavazást kérő ivet is, de az elnök kijelenté, hogy a törvény értelmében kimondott végzést ?iem vonja vissza. Eötvös Károly a határozat ellen lelebbezést jelentett be. A vallás és közoktatási m. k. Ministemek azon leirata, melylyel a törvényhatóságnak — a veszprémi óvoda és ipariskolák javára megszavazott segélyért — köszönetét fejezi ki, — tudomásul vétetik. A m. kir. Belügyministernek — a gyámoltak és gondnokoltak pénzértékeinek kezeléséről alkotott szabályrendeletre vonatkozó intézvénye olvastatván, fenntartja a törvényhatóság a mult évi decemberi közgyűlésen hozott azon határozatát, mely szerint az árvák követelése után 5% kamatot fizet, a gyámpénztári adósoktól pedig tartozásaik után 6% kamatot vesz. A hasznos házi állatok nyilvántartásáról és a pásztorok felett való felügyelet gyakorlásáról alkotott szabályrendeletre vonatkozólag a belügyminister által kivánt módosítások elfogadtatnak és a szabályrendelet a tett indítványhoz képest kibövittetik azon intézkedéssel, hogy a pásztoroknak fegyvert tartani — büntetés terhe alatt — nem szabad, s a náluk talált fegyverek elkobozandók. Brassó vármegye közönségénele az 1871 : XVIII. t. cz, 103. S-ának módosítása tárgyában vármegyénkhez intézett átirata a képviselőházhoz intézendő hasonszellemü felirattal támogatni határoztatott. Olvastatott a megyei gazdasági egyesületnek azon átirata, hogy a megye összes járásai rendszeresített állatorvosokkal láttassanak el; — bár a megye közönsége teljesen méltányolja azon indokokat, melyek a gazdasági egyesületet vezérlik és feltétlenül szükségesnek tartja, hogy mindegyik szolgabírói járásban állatorvosi állás rendszeresittessék, de most azon javadalmazás terhére, melyet a megye az állampénztárból huz, az állatorvosok fizetése fedezetet nem talál: a foldmivelés ip. és ker. ministerium megkerestetik érdemleges határozat előtt, hogy a szükséges öszszeg egy bizonyos hányadát a megye részére helyezze kilátásba. Heves és Arad megye közönségének a köztörvényhatóságok rendezése tárgyában a képviselőházhoz intézett felirata, s ezzel kapcsolatban a köztörvényhatóságok rendezésének kérdésében javaslattételre felkért választmány előterjesztése tárgyaltatott, miután azonban a megyének álláspontja a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslatban kifejezést nyert azon állásponttal, hogy a köztisztviselők 6—6 évre választatnak — megegyez, s miután az 54, illetve 57. §-ának intézkedése elejtetik,— az átiratok tudomásul vétetnek. Orbán Antal pápai járási faiskola felügyelőnek állásáróli lemondása elfogadtatván, — a pápai járás két kerületre osztatik, ennek beosztásával a m. alispánja megbizatik és faiskola felügyelökké Hetessy Dániel es Tulipán János megválasztattak. Olvastatott a devecseri járás szolgabirájának jelentése, Németh József dabronyi róm. kath. tanitó nyugdíjazása tárgyában. Németh József munkaképtelen tanítónak nyugdíjigénye a dabronyi róm. kath. hitközség ellenében megállapitatik, — és a 206 frt 1 kr nyugdíjból a ministerium által utalványozott 100 frt levonása után fennmaradt 106 frt 1 kmak Németh József élte fogytáig évenként leendő megfizetésére a dabronyi hitközség köteleztetik. Szent-Kir.-Szabadja község elöljáróságának kérvénye Szt,-Kir.-Szabadján évenként tartandó 4 országos vásár engedélyezése iránt nem pártoltatott. A Pápa városi képviselő testületnek a helypénzszedési díjszabályzat módosítása tárgyában hozott határozata jóváhagyatik. Nagy Károly rostási földbirtokos kérvényére Rostás puszta önálló pusztává minősíttetik. Nógrád megye törvényhatósági bizottságának a közigazgatási hatóságok által tanuként beidézett csendörök illetményei tárgyában a képviselőházhoz intézett felirata tudomásul vétetett. A magyar kir. építészeti hivatalnak Válint József devecseri járási útfelügyelő kérvényére vonatkozó előterjesztés alapján Válint József devecseri járási napidíjas útfelügyelő részére 1886-ik évremárczius i-töl havi 8 frt a m. pénztárból kiutaltatik, A lóavató bizottság elnökeivé megválasztattak az 1886-ik évre: a veszprémi és enyingi járásra Kopácsy Viktor; zirczire Hunkár Sándor; pápaira Koller János; és a devecserire Ihász Lajos. Veszprém város polgármesteri hivatalának előterjesztése, hogy Veszprém város a vasúti indóházzal közvetlen távirdai összeköttetésbe hozassék, pártolólag terjesztetik fel a közmunka és közlekedési ministeriumhoz. A földmüvelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnak a Pápa város területén létesített ipartestület alapszabályaira vonatkozó leirata, melyben a jóváhagyást megtagadja, tudomásul vétetik és Pápa város felhivatík, hogy az alapszabályokat a ministeri rendelet értelmében újból tárgyalja; a megye alispánja pedig felhatalmaztatik, hogy az alapszabályokat, ha azok a ministen rendelet értelmében módositatnak, jóváhagyási záradékkal lássa el. A magyarországi tanitók árvaházára gyűjtő egyesületnek átirata és a verseczi magyar nyelv terjesztő egyesületnek anyagi támogatást kérő átirata, a megyei magánpénztárakra felügyelő választmánynak kiadatik, hogy a legközelebbi közgyűlésen jelentést tegyen, váljon a segélyezést a pénztár állapota megengedi-e ? A felvidéki magyar közművelődési egyesületnek átirata, — melyben a megye közönségének azon alkalomból, hogy'az egyesület alapító tagjai sorába lépett, köszönetét fejezi ki, tudomásul vétetett. A megyei közigazgatási bizottsághoz a t. ügyész helyetteséül Barca Kálmán tb. ügyész jelöltetett ki. Az 1879: XXXI. t. cz 26, illetőleg 120. §ához képest erdészeti szakértükül megválasztattak: Havas Gusztáv, Lehman János, Patzl Jenő, Warrinszky József. Ezután a községeknek utólag beérkezett költségvetései és számadásai tárgyaltattak le. Közegészségügyi jelentés. Veszprém megye közigazgatási bizottságának {. évi február hó i-én tartott ülésén dr. Kerényi Károly m. főorvos a következő egészségügyi jelentést terjesztette elő: A közegészség február hóban viszonyítva az előző havihoz, ugy a megbetegedési eseteket valamint a halálozásokat tekintve, kedvezőtlenebb volt. Az uralgó kórjelleg általánosan hurutos lobosnak észleltetett, a megbetegedések leginkább a légzési szervek bántalmaiban mutatkoztak, a gyermekek és felnőttek között nagy mérvben uralgott a hörghurut, de izületi csuzok orbáncok, is előfordultak, az idült tüdöbajok súlyosbodtak s a halálozás nagyobb száma leginkább az idült bajokra esik, a mik a kemény tél által sok esetben elősegítve lettek. Heveny, gyomor és bélhurutok sehol sem mutatkoztak. A heveny-fertőző kóralakok közül a járvány apadóban van Zircz, Borzavár, Bársonyos, Lókut, B.-Szombathely községekben. Pápán a hagymáz járvány megszűnt. A cholera járványt megelőzőleg a nagym. m. kir. belügyminisztériumtól és ezek alapján a tek. alispáni hivataltól kiadott egészségrendört intézkedések foganatosítása, ugy a hatóságok, mint ezek közegei részéről szorgosan ellenöriztett; a piaczi vizsgálatok gyakran teljesíttettek, elkoboztatott 75 kiló becsempészett marhahús, egyébb nyilvános helyek u. m. kávéházak, vendéglök, korcsmák, iskolák, indóházak, valamint a mészárszékek, vágóhidak, hentes üzletek tisztaságára is figyelem forditatott, a köztisztaság általában kielégítő volt. Hirtelen haláleset volt 1 gutaütés következtében. Öngyilkosság volt 2, lőfegyver által. Véletlen szerencsétlen haláleset volt 2, u. m : égési sebekben 1, kutásás alkalmával csigahajtó kereke által kapott fejsérelem következtében Bódén 1. A hasznos háziállatok egészségi állapota általában kedvező volt, járvány nem uralgott. A szarvasmarha-állományból lépfenében elhullott Puszta-Miskén 5 db. szarvasmarha. A lóállományból tüdő tályog miatt kiirtatott N.-Gyimóth községben 1 ló. — Pápán elhullott takonykórban 1 ló, 1 pedig rendőrileg kiritatott. Szabály rendelet, a rendes járati időhöz kötött személy szállítási vagy is a társaskocsi iparról. 1. Társaskocsi tartására az, ki a hatóság előtt mint erkölcstelen életű ismeretes,'engedélyt nem nyerhet. Az engedély meghatái ózott számú kocsik tartására szól. Minden engedélyezett kocsi után 10 frt fizetendő a város pénztárába. 2. A társaskocsi a rendőrhatóságtól nyert számmal könnyen olvashatólag feltűnő helyen látandó el. 3. A társaskocsiknak csakis a rendőri hatóság által kijelelt helyen szabad állomásozniok. 4. A társas kocsiknak a vasúti menet-rendszer szerinti idő előtt félórával bent a városban, 5 perczczel kint az indóháznál, mindig a közönség rendelkezésére kell állniok. 5. Társaskocsin legalább 16 éves, egészséges, ép testű egyén lehet kocsis. 6. A tulajdonos gondoskodni tartozik arról, hogy a kocsi és szerszám rendes kűlalaku, jó karban tartott és tiszta legyen. Rossz lovakat befogni tilos. 7. A társaskocsiban ragályos beteget vagy hullát szállítani tilos. Ép ugy nem szabad tisztességtelenül öltözött vagy részeg egyént fölvenni. 8. A társaskocsitulajdonos által szedhető dijak következőleg állapíttatnak meg: a) A vasúthoz ki vagy be személyenként 20 kr. b} Ölben nem tartható málnától 10 kilóig 10 kr, 40 kilóig 20 kr. Ezen felül a málha a társaskocsira fel nem vehető. S ezen tariffa a társaskocsin kifüggesztendő, s enné! magasabb dijat venni tilos. 9. Az a kocsitulajdonos, a ki ezen szabályok bármelyike ellen vét, az a rendőrhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, Különösen az, ki ragályos beteget vagy hullát szállít, az 100 frtig és 15 napig terjedhető elzárással" fenyítendő az 1879: XL. t. cz. 100. §-a alapján a rendőrhatóság állal. A városi képviselőtestület 99/1884. jegyzőkönyvi pont alatt foglalt határozatának megfelelőleg módosított s az állal ekép elfogadott ezen szabályrendelet ellen — ennek 30 napot meghaladó időn át közbetekinthetcsre volt kitétele után semmi észrevétel vagy felebbezés nem érkezett. — Pápán, 1885. január 2-án Osváld Dániel h. polgármester m. k. Nagy Boldizsár főjegyző in. k. 47863. Jóváhagyom azzal, hogj a 9. §. első bekez^