Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-01-31

megjegyzést. Szerencse, hogy a vMoáorn para­• dtcsom«. hamar és méltán megvigasztalja kedves kalauzunkat, ki karjára fűzve egy csinos »Nagy­sáda-at szellemes társalgás közepette ismerteti a vendéglősök ismert minta-szállodáját, ezt a »mo­dern paradicsom«-ot! — Az olvasó különben nagy hálával lehet ennek a csinos »Nagysád«-nak, mert ö mindent akar tudni, s faggató kérdezös­ködéseivel soha szellemesebb útmutatóhoz nem fordulhatott volna. Szerző nagy figyelmet fordit városunkra is. Könyvében majdnem leghosszabban foglalkozik vele, külön cim alatt («Papa«) írva róla érdeke­sen, kitüntetve Tanczer Andrást, Toch Józsefet, Schlesinger Lipótot, Boskovitz Samut, Schneider Venczelt. Májd megint »Tuítifruttiról és még valamiről* elménczkedik, s átmenve «Dr. Habs­kur g Rezső kiállitásásxa., egy remekül festet »Tündér-éj«-t ir le igazi költői erővel, .s az ol­vasó örömmel »Mehet« tovább a könyv lapjain, mert a szerzővel újra srendezvous«-ja van, hol aztán gyönyörködni fog még DPOSÍ fesla« is! A könyvet e czim alatt közlött rendkívül szépen megirt tárcza zárja be. Ez különben szerző leg­szebb tárczája. Az a ^nagyobb világ« melynek szerző szép müvét odaadta, kétségtelenül nagy élvezettel és megelégedéssel jön ki abból a »pünkösdi király­ság s-ból, melybe szerző könyvével vezette. Gra­tulálunk munkatársunknak. Q&occaccio. Szabály rendelet Pápa városa területére a kéméíiy seprés iparról. 1. Kéményseprés iparra nem nyerhet engedélyt oly egyén, ki képesítését az 1884. évi XVII. törv. czikk 4. §-a értelmében kimutatni nem képes, gyuj­togatásérí, vagy lüzvészokozásáért büntetve volt, és a hatóság előtt mint iszákos ismeretes. 2. A kémény seprés ipar gyakorlása munka kerületekhez köttetik, s e czélból Pápa rendezett tanácsú városa következő 2. kerületre osztatik. Vá­lasztó vonal: A zöldséges piaczon Polcz Pál 33. számú házától fel Weisz Adolf szabó háza mellett, kereszt-ntczában Nagy Ignácz-féle, Morvái József gombkötő, Skolnik Mihályné, Schoszberger Márk, Schlesinger József házáig. Innen a fó'iskola-utczában végig az alszélró'li házsor, honnét a sertés piaczon Bauer Anna, Weisz Jakab és Ungár Antal háza sorában, a város majorjáig. Ettől a városmajor mö­gött felmenő közié déli része, az árok-utcza 796. számától át a korona-utczai 761. számú Morvái György háza mellett keletre és délre fekvő része a városnak; benne értve a Rozmaring, Laki, Zöldía­utczákat, kerti sor, Tamás-utczát és Pordán sort. — Még is az ezek mögött eső malmok, Puszták és szöllü hegyek képezik az Alsó; az ezen felüli rész malmokkal és pusztákkal a Felső kerületet. 3. Minden használatban levő kémény havonként egyszer, hol azonban a napnak nagy részén vagy éjjel is tüzelnek havonkint legalább kétszer tisztítandó. 4. A kémény seprési dijak következőleg állapit­tatnak meg: a) kémény seprés földszint, és minden egyes emeleten külön-külön 10 kr, b] kályhák kür­töstől 10 kr, c} takarék tűzhelyek kürtjeikkel együtt 15 kr, d) vendéglők és zárdák takarék tűzhelyei kürtökkel együtt 20 kr, e} földszintiház kémény ki­égetés 50 kr, f) emeletesház kémény kiégetés 80 kr. 5. A kéményseprő tartozik gondoskodni arról, hogy kerületében minden kémény a 3-ik §. szerint tisztíttassák. Ennek kellő foganatosiihatása czéljából a kerületi házak kéményeiről jegyzéket köteles ve­zetni, és ha a bázbeliek a tisztítást elleneznék, ugy erről az iparhatóságnak azonnal jelentést tartozik tenni. 6. A kémény seprés alkalmával a kéményseprő meggyőződést tartozik szerezni magának arról, hogy az illető épületben, s különösen a kémények miben létében, vagy azok közelében megvan-e a tűzveszély ellen a kellő rend. 7. Az e részben tapasztaltakra, vagy a tüz­rendőri szabályokkal ellenkező dolgokra az illető liázbelieket figyelmeztetni, sőt szükség esetében a rendőrséget is értesíteni tartozik. 8. A kéményseprő a jegyzékével igazolja azt, hogy a rendes időszakban teljesítette a kémény sep­réseket, és e jegyzéket minden hó végével az ipar­hatóságnak szóbelileg bemutatja. 9. Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszí­nén megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tiizoltó parancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosítást megadni tartozik. 10. A kéményseprői ipar abban hagyását 3 hóval előbb tartozik az ipar tulajdonos az iparható­ságnak írásban bejelenteni. 11. Az a kéményseprő a ki a jelen szabály rendelet ellen vét 50 frlig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az iparhatóság által. 12. Ezen szabály rendelet kihat az 1884. ok­tóber 1-je előtt nyert kéményseprői ipar tulajdono­sokra. A városi képviselő testület 110/884. számú határozatának megfelelóleg módosított, s az által ekép elfogadott ezen szabályrendelet ellen, ennek 30 na­pot meghaladó időn át köz betekinthetésére volt ki­tétele után, semmi észrevétel vagy fölebbezés be nem érkezett. Pápán, 1885 január 2-án. Osváld Dá­niel h. polgármester m. k. Nagy Boldizsár főjegyző ni. k. 47863. szám. Jóváhagyom azzal, hogy a 4. §. 2-ik bekez­dése következőleg szól: A kémény tulajdonosnak jogában áll, a kéménynek tisztításáért járó díjakat évi átalányban megállapítva fizetni, és a kémény­seprő köteles azt elfogadni. Ez esetben minden egyes kémény, valamint az ahoz tartozó kályha és csövek, takarék tűzhely és annak csöveiért, ha ezek azok közé tartoznak a melyek a jelen szabály rendelet 3. §-a értelmében havonkint legalább egyszer tiszti­tandók, egy évre az egyszerű tisztításért megállapí­tott díj tizenkétszeresen; ha pedig azok közé tartoz­eak, a melyek a 3. §. értelmében havonkint legalább kétszer tisztitandók, egy évre az illető díj huszon­négyszerese fizetendő utálagos negyed évi részletek­ben. Budapesten 1885. november 24. A minister helyett: Matlekovics m. k. A szomszédból. Veszprém, 1886. jan. 28-án. (r. I.) Csak most levén alkalmam ez évben először felkeresni levelemmel a P. L. hasábjait, a több oldalról nyilvánuló kíváncsiságnak, — mit a Szerk. Ur újévi hízelgő bemutatása látszott felkölteni, — kilétemre vonatkozólag eleget te­endő, ezennel kijelentem, hogy az a fent látható, elzárkózott két betű, az én jellemző tulajdonsá­gomat jelenti, levén én a mint a t. olvasók ta­pasztalták re?ideile?i levelező. Ennyit, félreértések kikerülése végett, de meg bizonyos bűnbánattal is, legyen szabad előre bocsájtani, késő viszhang gyanánt az újévi czikkre. Ha rendes leveleső lehetnék, pedig bizony könyebb dolgom volna. Kezdhettem volna az első havon, s amint az hallatlan magasságú réteggé szaporodva, minden zugot betölt; majd a felke­rekedett szélvésztől korbácsolva házmagaságu fu­vatokká tornyosul, s egyszer csak el kezd ol­vadni és beáll a locs-pocs saison. Mindezt szépen apróra megírhattam volna, ha ráérnék, de hát ki látott már veszprémi embert a ki valamikor rá­ért volna valamit „ultra crepidam" — cselekedni! A bureaucratizmus aranyeres, komolysága vastag ködként úszik a levegőben. íme itt a hosszú farsang, s eljegyzésről, la­kodalomról, szó sincs, s a már régen végbement nöegyleti estélyt illő módon méltatva, mi marad más megénekelni való, mint a részvényes bál. Egy bál részvényekre, de nem ugy ám mint Amerikában, hol a részvényesek szépen begom­bolják reggel az osztalékot, hanem ellenkezőleg itt a deficit kerül osztály alá, mely elmaradhat­lan mert belépti díj nincsen, a meghívó a belé­pésnél jegy gyanánt szolgál, s a részvételre jo­gosít. Nevezik az ilyen mulatságot gentry-bál­nak is, főleg a fény miatt, mely ezekben otthonos. A bál Lady patronessejéül Véghély Dezső kir. tanácsos alispán szép nejét nyerték meg, en­nél már többet azonban bál előtt a bálról csak­ugyan nem irhatok. Rendez még a veszprémi iparos kör febr. 13-án tánczvigalmat. No ezeknek a hívójától megijedtem. Olyan kontó formája van! Ezzel azután a farsang véget ér, ha csak a tűzoltók húshagyó keddi álarezos menetét számba nem veszszük, de ez már a résztvevőknek sem midatság, főleg ha sár van, s mielőtt még mind eláztak. A tűzoltóknak különben egyéb téli mulat­ságuk is akad koronkint. Már ismételten fordul­tak elő tüzesetek, mióta ez a vastag hóréteg fedi a házakat. — Ne fecskendőt vigyenek a tűzhöz, ha­nem lapátokat, — kiáltott rájuk a találékony eszű Benkő kádár, s igaza volt, mert a tüzet csak­ugyan hóval fojtották agyon mindkét esetben. A leégett épületek biztosítva voltak, — hangzik a hivatalos jelentés, a mi nagyon meg­nyugtató tudat lehetett a netáni gyujtogatóra. Benkönkröl szólva, érdekesnek találjuk fel­említeni, hogy a kiállítás még most is hozza szá­mára gyümölcsét. Legközelebb Báró Orczy O Felsége személye körüli minister küldött számára szép arany serleget a neki felajánlott és díszes faragványokkal ellátott hordóért, mi a kiállítá­son is feltűnt.— Derék, élelmes iparos ez a Benkő! Hanem egy rosz tulajdonsága van, képzet­társításra nem igen alkalmas. Utána ismét csak az időjárás méltatásába vagyunk kénytelenek bocsájtkozni: „A hó a holt fold téli szemfödöje" — mondja a költő, hanem a mennyi nálunk van, az már koporsó fedélnek is beillenék. Napokban este csaknem koporsója is lett épen a püspöki rezidentia előtt egy szolgának a tetőről lezuhant hótömeg, mely egészen elte­mette; egy irgalmas szivü kanonok azonban meg­könyörült rajta és kimentette, egy ujabb levél­lel gyarapítva jótékony cselekedeteinek hervad­hatlan koszorúját. Megyés püspökünk ö exeiájának bokros ér­demei is szaporodtak a közjótékonyság terén egy 150 frtos alapitványnyal, melyet a megyében alapítandó foldmives iskola javára tett. — Szív­ből mondunk Éljent reá! A várban ez idő szerint egyéb újság nincs. Az a stallum, ott a hegyormon, melynek szemeivel nézi — de nem tudja mi sors vár reá — nem tudja, hogy jó anyja szelleme lebeg már csak körülte. Fényesen világítva az újonnan épített szín­ház, lobogók lengenek hirdetve a megnyitási ün­nepélyt — virágcsokrok, koszorúk halmaza várja az érkező szereplöket — kik elismert művészek, s jönnek Tháliának hódolni — de óh fátum, ők is ott keseregnek, bosszankodnak az életszinpad­ján játszva el egy önkénytelen szerepet, s taps, ünnepi zaj helyett — elhavazva — elhavazva ! * * Anyám, oh anyácskám — csak te lennél már itt, zokog egy még maga is gyermeknek látszó fiatal nő — ki egy új teremtésnek készül életet adni — könyebben tűrném fájdalmaim — oh jer már! — Nem birják csendesíteni, felizgatja ma­gát — nyugalomra volna szüksége — az édes anyai kéz, mely simítna dult arczát, hiányzik. Pedig mennyire repülne egyetlen gyermekéhez — ott hagyott kényelmet, mindent, zord időben útra kelt, hogy idején ápolhassa kedvenczét — és íme itt kell órákig vesztegelnie — sőt mi több visza­térni — s csak napok múlva ismét utrakelni. — Mint repes ekkor szive, mint felejti az elmúlt izgalmas órákat, hideget, nélkülözést — karjaiba zárja azt a picziséget, mely neki megadja az örömöt — hogy nagy mama ! BÁBUIM. — Madame Daudet után. — Jól emlékszem még első bábumra, egy gyö­nyörű túlságosan nagy bábura, mely félelmet kelte bennem. Fürtözött haja volt, ragyogó sze­mei, selyem ruhája, mely alul áttört harisnyás, bojtos cipőkbe bujtatott lábai kilátszottak. Mi­nekutánna jól megbámultam, bedobtam egyik szekrény fenekére, összehányt régi játékszerek közé, szétterjesztve karjait és oly élénk szemei­vel a fal felé fordulva. Időről-időre megtekintet­tem, hogy azután ismét gyorsan rejtekébe dob­jam vissza, nem tudván hozzá szokni sem a vele való csevegéshez vagy játszáshoz. Azután többet is bírtam, rosszul festett bábukkal, kik arcrózsáikat a legkisebb csepp vízre elveszítették. Mily kétségbeesés! A bábu megmosdatva sápadtra vált és az én ujjaim vol­tak pirosak az ö fris szineitöl. Azzal vigasztaltak: ha megszárad színe visszatér. És napjában tízszer nagy lelkifurdalás­sal mentem megnézni a gondosan egy szék tám­lájához ültetett, a semmibe meredő lemondó te­kintetű kis áldozatot. Egy fehér folt, rosszul le­törölt könnyhez hasonló csufitá el egyik oldalon sokáig utánna nehéz volt a szivem. A szőnyegeken való végig vonszolás, az asz­talokróli leesés és a székek alatt töltött éjsza­kák következtében a bábu hanyatlani kezdett, a kék szemek megrepedeztek, a száj elveszte bá­jos mosolyát, a karok kerekded taglejtésüket, de ha egy ujabb ünnepnap uj bábut hozott szá­momra, a régi, megenyvezett fejével és egy két szál czérnából magvart karjaival, maradt a ked­venc. Ez az előszeretet gyöngeséghez hasonlított amint zuzódásai mind egy jól töltött játékos napra és ezek feletti apró bána'tom egy ujabb bekövetkezhető szerencsétlenségre emlékeztettek. A kacérkodást még nem ismertem, pusz­tán a még próbálatlan gyengédségét a pártfogo­lás érzésének; legnagyobb örömöm volt bábu­mat vesszőből font bölcsőcskéjébe lefektetni, ha­bár ezzel kockáztattam, hogy csipke fejkötöje minden szalagjával egyetemben, összegyűrődik. Egyik estén egy élénk forgalmú átjárónál, az egyik kirakatban sorba állított derűs kinézésű kis alakocskák vonták magukra figyelmemet. Bemehettem és kiválaszthattam egyikét ezen, a légszeszfényes világításban, fénylő porcellánain­kon törékeny mosolygásu kicsike bábucskáknak. Az amelyiket választottam finom hajzattal birt, melyet megnedvesítve kellett megfésülni, egyenesen szabott ruhácskával mint az enyém és csalán szövet köténykével. Nem volt sem pi­cike üvegszekrénye, kis gördülő állománya, semmi fejék és csecsebecse, semmi cachemia, sem tek­nönchéj szemüveg- rajta. De kis leánykaszerüen nézett ki, sokkal kisebbnek nálamnál és engem anyai gondok szálltak meg. Ennek a számára elkezdtem dolgozni, tüll foszlányokat és szalag­darabkákat gyűjtöttem az ablakmélyedésekben a munkásnők ezen apró kis zugocskáiban, hol a nap olybá tűnik fel mint egy nagy függönyök­kel redözött háló-fülkében. Megpróbáltam szabni szép élénk szinü szö­vetből, szerencsétlenségemre egy kis kerek ka­lap behúzására alig találtam már egy darabkát. De azért csüggedés nélkül kezdtem el varrni. Lassankint megtanultam csendesen maradni, a séta nélküli esős napok örömeit is érezni és a türelmet igénylő munkáét, mely percekké vál­toztatja az órákat mig öltést öltésre teszünk. A kis kezek a szegélyt nagyon is szélesre csinálták, fonalam megnedvesedett, silány lett, kipirultam bele, elvesztem ollóm, gyüszüm; a gombolyag leesett a földre és tova gurult mintha egy kis macska játszanék vele. Nekem is kis munka-asztalka kellett már, és édesen turkáltam a kis bőröndökben, a finom holmikkel teli kis dobozokban, melyek becsesek előttünk és melyeket szenvedélyesen szeretünk azért, hogy ügyesebbekké leszünk általuk, meg­tanulunk száz gombostűt kikeresni anélkül, hogy megszúrnánk magunkat, és egyedül legombolyi­tani egy szék támlájáról a köteg pamutot. A kis czérna-korongokat forgatni, a tűt befűzni, ezen ügyességét a szemek és az ujjaknak, bábum ál­tal nyertem. Ugy láttam mindezt az asszonyi hivatásba való belépésemnél mint egy mindinkább távolodó ut keretében, épen elég nagy arra, hogy boldog gyermekkorom árnyékával egész további láthatáromat betöltse. ablakai arra Pápa felé néznek, még mindig üres, betöltése elé nagy kíváncsisággal és vastag mit sem tudással tekintünk. » Kíváncsian vártuk még Sült biró megérke­zését, ki jelentékeny munka erő volt Pápán, s ki itt sem tagadta meg magát. Nagy elfoglaltatá­sáról, vas szorgalmáról most sokat beszélnek, s mint több ügyvédtől hallottam, teljesen beillik azon tiszteletreméltó, érdemekben gazdag testü­letbe, melyet veszprémi kir. törvényszéknek ne­vezünk. — Csak az az 54. §. ne volna, hangzik min­denfelé. Mult vasárnap volt Fehérvárott az ügyvé­dek értekezlete e tárgyban, s mint halljuk, az ott készült feliratnak az országgyűléshez leendő be­nyújtásával Fenyvessy Ferencz ur, mit a kamara tagja bizatott meg. Azt mondták róla, — de ezt csak négy szem közt mondom neki, — hogy jól érti mint kell a gesztenyét kikaparni mások számára, s felhozták a párbér kérdést, történelmi képcsar?wkot stb. Hivatalos rovat. 472 0. ikt. 1885. Hirdetvény. Engedélyhez kötött iparágak gyakorlására ne­vezetesen a} a kéményseprésre b}-a bérkocsizásra c} a rendes járati időhöz kötött személy szál­lítás vagyis lársaskocsizásra dj a hordár vagy bérszolgaságra e) a foglalkozást közvetítő és cselédszerző üzletre f) a zsibáruskodásra alkotott helyi szabályren­deletek felsőbb jóváhagyással ellátva folyó évi már­czius 1-vel életbeléptetnek, miről a közönség azzal értesíttetik, hogy a szabályrendeletek a Pápai Lapok­ban is közzé fognak tétetni. Pápán, január 27. 1886. Woüa József polgármester. 142. sz. ikt. 1886. Hirdetvénv. A törvényhatóság által alkotott tüzreudó'rségi szabály rendelet a mai naptól kezdve 30 napon át vagy is folyó évi február 25-ig a polgármestert hi­vatal helyiségében kitéve mindenki által betekinthető, s erre nézve netán fennforgó észrevétele, vagy ez elleni felebbezése ez időközben beadható. Pápán, január 26. 1886. Woüa József polgármester. Felhívás. A ház és telektulajdonosok különösen figyel­meztetve lettek, hogy a tulajdonukat képező ingat­lanaikat netán terhelő adósságokat az általános jö­vedelmi pótadó kivethetése illetve a törvényben, ré­szükre biztosított adómentességi kedvezmény elnyer­hetése czéljából, Ja telekkönyvi bekeblezés számának megjelelésével, folyó január hó végéig bezárólag a nekik már kiosztott vallomási iveken okvetlen beje­lenteni el ne mulasszák, a kik tehát ezzel még min­dig késtek volna, vallomási iveiket még mai napon mulaszthatlanul beadni felhivatnak. Ezen felhívás ki­terjed a III. és IV-ed oszt. kereseti adó ugy a tőke kamat és járadék adókötelesek vallomási iveinek be­adására is. Pápán, január 29-én 1886. Woüa József polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — Veszprém megye közigazgatási bi­zottsága febr. i-én tartja ifj. Esterházy Móricz gróf főispán elnöklete alatt rendes havi ülését, melyen számos ;nagy fontosságú ügy vár elinté­zésre. Reméljük a biz. tagok teljes számmal fog­nak megjelenni. Ez a bizottság bir legnagyobb hatáskörrel a megyei közigazgatási életben, épen azért tagjaitól szorgalmat és ügybuzgóságot kér és vár a megye közönsége. — Városi közgyűlés volt folyó hó 23­ikán, mely alkalommal a foldmives iskola felál­lítása érdekében küldött felhívásra a város 150 írttal alapító tagnak belépett. A kövezetvámsze­dési megerősített ministeri engedély tudomásul vétetett. A kövezetvám és helypénzszedés bér­beadására határnapul február hó 11-ik napja kitü­zetett. Utcakövezési előirányzat a folyó évre el­fogadtatott. A főiskola részére megszavazott 600 frt subvéntio, valamint a felebbezést elutasító törvh. határozat, ugy a subvéntio idejének meg­állapítása az állandó választmány javaslatához képest tudomásul vétetett. Élelmi cikkek elővá­sárlása tárgyában alkotott szabályrendelet elfo­gadtatott. Stein Mór bérleszállitás és Kis Móricz imok fizetésének felemelése iránt beadott kérvé­nyeiknek hely adatott. — A > veres kereszt« február 13-iki bálja igen fényesnek Ígérkezik, természetesen nem fény­üzéses-t értünk, hanem olyan vigalmat, melynek fényét és sikerét a látogatottság, kedélyesség és jó kedv adja meg, különösen sokan készülnek közel és távol vidékről és a választmány meg­keresi a casino igazgatóságát, hogy a casino ter­mét is engedje át. A helybeli meghívók — kö­zel 300 — már kiosztattak és ha valaki tán té^ védésből nem kapott volna, szíveskedjék ez iránt az elnökséghez fordulni. A meghívó következő­leg hangzik: — Meghívó a magyar szent korona országa » Veres Kereszt« egyletének pápai fiókja

Next

/
Oldalképek
Tartalom