Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-10-17

függ. Viszont azonban ott, a hol azok még tülajdonképen föl sincsenek ébresztve, a hivatás és felelősség legnagyobb része az iskolára és irodalomra nehezedik. Ezeken fekszik a fösuly jelenleg Magyarországon is, a hol a hírlapok és politikai iratok óriási sokasága mellet, még a mü' veit társaság zöme sem volt képes kiemelkedni az »uraskodas« ösi posványából a gazdálkodás és okos, öntudatos és tervszerű munka tisztásaira. Annyira kiskorú még a mi társadalmunk e tekintetben, hogy egyenesen a gazdasági nevelés és oktatás első elemeire szorul rá. Nagyban és egészben ez a tájékozatlanság uralkodik nálunk mindenütt és minden gazdálkodásra nézve, a mi nem földmivelés. Söt tudvalevő dolog, hogy a földmivelés körül is nagy a gazdasági képességek és erények hiánya. Nem a föld megmunkálását értem ezzel, — mert abban otthon vagyunk, —• hanem a termények helyes megőrzését, biztosítását, eladását; a jövedelmek helyes beosztását a háztartásnál hoszszabb időre, a takarékosság szabályait, az életmód gazdaságosságát, a tőkegyűjtést, a vagyon szaporítását s megannyi apró tennivalóját a gazdálkodásnak, mely szilárd meggyőződéseket, józanabb szokásokat, nagy mérsékletet s a munkaerő helyes fölhasználását illeti. A gazdasági s különösen a nemzetgazdasági ismeretek hiánya okozza e nagy visszamaradást. S innen van az, hogy a napi sajtó évente ezerszer sürgeti a társadalmat az iparra, kereskedésre, vállalkozásra, addig az egyének és családok nem is fogják föl kellőképen, mit jelent ez a sürgetés s a gymnasiumok és a jogi tanintézetek túlszapora népessége nem fogyatkozik. Végre maga, iparos és kereskedő világunk is rászorult az alaposabb gazdasági ismeretekre. E részről azonban a tanulás és gazdasági tökéletesedés szükségét nem kell fölébreszteni. Itt mindössze csak a gazdasági értelem és öntudat nagyobb kiműveléséről van szó, mely eddig jó formáin elmaradt. Ily helyzetben nem csak indokolt volt, hanem egyenesen szükséges az ipari és kereskedelmi tanintézetek fölállítása. A közoktatási minisztérium azonban remélhetőleg tovább is megy egy lépéssel s nemsokára végleges szervezetet ad ezen intézeteknek, söt, a mire szintén szükség van, azokat országszerte jelentékenyen szaporítani is fogja s ez által vidékenként a hasznosabb tevékenységekhez vezeti a gymnaziumoknál és az egyetemen elpazarlott eröfölöslegeket. Söt a gazdasági irányba czélszerü volna az elemi iskolákat is nagyobb mérvben bele vonni. Az irodalom azonban, — eltekintve a sajtótól s a politikai irodalomtól, — még mindig nem áll a szükség színvonalán. Nálunk a gyakorlati, könnyen érthető nemzetgazdasági és hasonló kézikönyvekben és más ilynemű iratokban fölötte nagy a szegénység. A magángazdálkodáshoz szükséges irodalmi termékek száma is végtelenül csekély és fölötte kuszált; a nép számára pedig csaknem semmi sincs irva, a mi gazdasági értékkel és hatással birna. A gazdasági ismeretek gyakorlatias és népszerű terjesztése tehát az első szükség. Addig pedig, a mig társadalmunk javarészénél a túlságos politizáló hajlandóságok és a könnyű uraskodás veszedelmes kívánságának helyét az általános gazdasági műveltség és erkölcs nem foglalja el, addig ugyan hiába számítanak arra bárhol is, hogy mostani megkötött és szegény állapotából a nemzet zöme áttérjen a czélszerü munkára, iparra, kereskedésre és helyes gazdálkodásra, melynek hiánya annyira meglátszik mindenünkön, még községeink és városaink külsején is. Mindenesetre vigasztaló, hogy ezen nagy fplébredés és .kijózanodás, még idején, már megkezdődött. • 5)*.. di&n&di Qé&a. De nehogy félreértessem, távol legyen az tőlem rnintha én a ranghoz illő kötelességérzetet akarnám ostorozni. Iparkodjék minden ember a jó előmozdításában fáradozni, s akkor meg lehet nyugodva, hogy rangjához illően cselekedeti. Ne képzelje azonban senki sem, hogy rangjában a világ előtt az által valami nagyra emelkedett, ha erőltetett rangjához illő életmódjáért adósságokba merül, vagyonilag tönkre megy. Az él csak igazán rangjához illőn, ki saját magát megbecsüli s jellemét tisztán tartja; a ki a miatt, hogy fényt mutasson, kereskedőknél, kézműveseknél adósságra- él, az ugy rangját, mint saját magát nagyon alacsony fokra szállitja le s ugy nevezett rangjához illő életmódja s magas születése bizony ki lesz nevetve és megvetve. Jelen társadalmi létünkön most nagyon sok javítás történt: az emberiségnek minden áron boldognak és elégedettnek kellene lenni;; szivünkből kivánjukia legjobb sikert! Azonban nagyon sok dolog javukra az által az egyszerű mód által, ha az emberek leküzdenek az okossággal össze nem illő nagyzás ferde^ fogalmát s ne vetnének meg semmiféle tisztességes munkát. Az élet bölcsesség alapja néhány szóval kifejezhető: Iparkodj elérni a legmagasabbat, légy megelégedett azzal a mit megszereztél és jöjj ki azzal a mid van ! Ebben rejlik minden. Ennek ellenkezőjében tanyázik mai társadalmi miaeriáink ós mindenféle sociális bajaink főforrása, a melyekhez első sorban a családi egyenetlenséget, a zilált családílétet számítom; pedig a család az állam alapköve. Ha otthonodban nem tudsz rangodhoz illően élni; akkor nem használ az azon kivül folytatott komédia semmit! bármennyire iparkodol is szegénységedet az ugy nevezett állásodhoz illő cziczomával takargatni, simítgatni, nem hisz neked azért senki; azonban ,.0rizd meg becsületed tisztaságát, akkor rangodhoz illően élsz! A m. kir. postatakarékpénztár által betevőinek nyújtott előnyök. (Folytatás.) . 3. A postatakarékpénztár által nyújtott kamatok csekélyebbek ugyan azoknál, a melyeket a inagántakarékpénztárak nyújtanak. Csakhogy e kamat kevesebbletcrt bőven kárpótol a betétek elhelyezésének biztonság,!, a miután az állam kezességet vállal ugy a töke, mint a kamat kifizetéséért. B szerint a betevő biztosítva van, hogy tőkéjéhez az esedékes kamatokkal együtt mindenkor hozzá juthat, aőt könyvecskéje elvesztése vagy ellopása esetén is megfogja kapni pénzét. 4. Nem veszti el pénzét a betevő még akkor se, ha betéti könyvecskéjét elveszti vagy azt ellopják tőle; ueiu kell egyebet tennie — még ha könyvecskéje számát se tudja — mint az egyik közvetítő hivatal által erről értesíteni a postatakarékpénztárt; csupán nevét és a postahivatalt jelölje meg, a hol első betétét eszközölte. A postatakarékpénztár a betéti könyvecske elvesztésének bejelentésekor rögtön megindítja a megsemmisítési eljárást, s a megsemmisítés lényétől számított 30 nap leteltével a betevő — azon esetben, ha elveszett könyvecskéje időközben elő nem kerül — egy másodlati könyvecskét kap, a melyben addig eszközölt összes betétjei és a fölvett visszavizetések pontosan be vannak jegyezve. 5. Az összes betéteket a postatakarékpénztár kezeli s pedig kettős ellenőrzés mellett; azonfelül külön felügyelő bizottság őrködik a takarékpénztár helyes működése fölött. 6. Az egyes betétek 1000 frtig bezárólag le nem foglalhatók; sem az adóvégrehajtónak, sem a váltó- vagy pedig más törvényszéknek nincs joga ezen összegre nézve a foglalást foganatosítani. Az 1000 frtot meghaladó betételekre vagy a letéteményezett értékpapírokra azonban c kedvezmény ki nem terjed. 7. A betétkönyvecske a betevő nevére állit a.— tik ki, a miért U az első betét alkalmával, a személyazonosságnak a későbbi visszafizetéseknél \aló konstatálása kedveért, a betevő személyére vonatkozó általános adatok közlése kívántatik meg. Oly egyéneknél, a kik írni tudnak, elegendő ez adatok közlése s az illetők önkezű aláírása, de oly egyéneknél, a kik írni nem tudnak, tanura van szükség, a ki a betevő szeméiyazonosságát a postaalkalmazott előtt igazolja. Cselédeknél, munkásoknál, katonáknál különben elégséges, ha felmutatják cseléd vagy munkakönyvüket, illetve katonai igazolványukat, a melyek személyük leírását tartalmazzák. A második betétet a betevőnek nem kell személyesen eszközölni, hanem bejegyeztetheti azt könyvecskéjébe egy más személy által, a kit ezzel megbíz. 8. Gyermekeik javára a szülök is eszközölhetnek betéteket, de megkívántatik, hogy az illető község hatósága vagy lelkésze bizonyitványnyal igazolja, mikép a gyermek, a kinek javára az összeg betétetik — a szülőnek saját, mostoha vagy fogadott gyermeke. — Ilyenkor a gyermek helyett az apa vagy anya irja alá a betéti könyvecskét, például „Aladár fiam helyett," „Horváth Irma mostoha leányom helyett." Egy gyermek számára csak egy betéti könyvecske vehető ki. A mig a gyermek 14-ik életévét el nem érte, joga van a szülőnek a betéteket, a melyeket a gyermek javára eszközölt, ismét felmondani és visszavenni. Betöltve a 14-ik életévet a gyermek, érvénycsül tulajdonjoga, s most már az apa vagy anya aláírása helyett a gyermek sajátkezű aláírása veendő fel a betétkönyvecskébo. Attól a pillanattól kezdve, a midőn a gyermek aláírása a könyvecskébe felvétetett, a szülök elvesztik azon jogukat, hogy a betéteket ők mondják föl és fizessék vissza: legfeljebb tiltakozhatnak a visszafizetés ellen, mely tiltakozás fölött a postatakarékpénztár dönt végérvényesen. Oly szülőknél vagy gyermekeknél, a kik írni nem tudnak, a betétkönyvecskébe való aláírást tanuk közvetítik. 9. Nagy jótétemény gyanáut jeleutkezik a postatakarékpénztár a földmivesre nézve, a ki az eladott gabonáért kapott összeget teljes biztonsággal helyezheti el a postatakarékpénztárnál, mely azonfelül még kamatot is fizet neki. Ha szüksége van a pénzre, ezt bármelyik tetszés szerint választott közvetítő hivatalnál felmondhatja, s néhány nap múlva már föl is veheti betétjét annál a közvetítő hivatalnál, melyet felmondásakor e czélra kijelölt. Például: Egy foldmives 100 frtot tesz be a szegedi közvetítő hivatalnál; ezt az összeget azután fölmondja a váczi közvetítő hivatalnál, s Kecskemétet jelöli ki azon hely gyanánt, a hol a pénzt fölvenni akarja. A Budapesten lévő takarékpénztár erre utasítja a kecskeméti Közvetítő hivatalt, hogy a felmondóit 100 frtot fizesse ki, s néhány nap leteltével a betevő betéti könyvecskéje cs a kézbesített fizetési utalvány felmutatása mellett lölveheti pénzét. i Ugyanezen előnyt biztosítja a postatakarékpénztár a gazdának és a kereskedőnek is. 10. De fölötte hasznos a postatakarékpénztár olyanokra nézve is, a kik uton vannak, vagy pedig valamely fürdőhelyen huzamosb időt töltenek. Az utazó, betétjének határán belül minden egyes közvetítő hivatal által a postatakarékpénztárnál történt felmondás utján tetszőn szerinti összeget utalványoztathat magának bármely közvetítő hivatalaái, — Vagy például: valaki fürdőhelyre utazik, a hol mindenesetre van közvetítő hivatal. Minthogy nem akar nagyobb összeget magával viliéi, betétkönyvecskéjére 1000 frtot tesz be Bndepeslen, s ekkor minden egyes felmondás utján betéti összegének tetszés szerénti részletét veheti föl, melyet a postatakarékpénztár néhány nap leforgása alatt a fürdőhelyen lévő közvetítő hivatalnál való kifizetés végett, utalványoz. 11. Egy betevő csakis egy betéti könyvecskével bírhat, s pedig azért, mert különben lehetővé volna téve, hogy nem tisztességes adósok, több könyvecske kiállítása által foglalás alá nem vehető több 1000 frtot helyezhetnének el, s igy hitelezőiket könynyü szerrel kijátszhatnak. A kit egynél több betéti könyvecske birtokán érnek rajta, attól a többi betétkönyvecskét elveszik, s az azokba bejegyzett betéteket az első könyvecskébe irják át, de az ily betevő elveszti azon kamatokat, melyek a második vagy további könyvecskékre betett tőke után különben járnának. (Folyt, köv.) Levelezés. N. Dém, 1886. október. Tekintés Szerkesztő ur! A n.-démi róm. cath. templom — mint azt öregebb híveim állítják — száz és néhány éve hogy építtetett; és mint hirböl hallom, egyidőben már volt tornya is, de csak fából, mit az idő viszontagságai leromboltak. Jólelkű híveimnek régi óhajuk volt, hogy e különben diszes helyen álló templomukra, tornyot építtetnek. E vallásos szándékukat csak 1884. év őszén valósíthatták, a midőn is, templomukra egy valóban csinos tornyot építtettek t. Bánóczy Pál pápai építőmester úrral. Azt az örömöt, mit vallásérzelmü híveim, a torony elkészültekor velem együtt éreztek, leírni tollam képtélen. De fájdalom! ez örömünk nem lehetett tartós. Ugyanis, alig másfél év múlva, folyó évi június 18-án esti fél nyolez órakor egy romboló villám ez örömünk tárgyát rommá égette. Amily nagy volt ezelőtt másfél évvel örömiuxk, oly nagy volt kétségbeesésünk és fájdalmtuik, midőn templomunkat égni láttuk. Sokan híveim közül e nehéz pillanatban ezt kiáltották: Istenem! Istenem! mi lesz velünk, talán föl sem tudjuk többé templomunkat építtetni. Higyjék meg t. olvasóim, e fájdalmas sóhaj híveim ajká-ról, valóban szánalomra méltó volt, ha tekintetbe vesszük nyomorult anyagi helyzetüket és azt, hogy a mi kis pénzük volt, a toronyépítésre, a templomtetőzet ujracsináltatására és egy uj harang építésére teljesen elfogyott. Főtiszt. Mórocz Antal ur szeretett plébánosunk e nehéz időnkben azzal vigasztalt bennünket, bizziuik az Istenben, majd megsegít bennünket; meglehet — mint monda — hogy templomunk még szebb lesz, mint volt. És úgyis van! Istennek legyen érte hála templommik sokkal szebb és csinosabb mint volt. Hogy templomunkat a romokból kiemelhettük, azt nagyobbrészt a kegyes jótevők segélyezésének köszönhetjük, kiknek neveit alább közölni, tek. szerkesztő ur engedelmével — kötelességemnek ismerem. E díszes templomunkat folyó hó 3-án szentelte fel főtiszt- Miháldy István kerületi esperes ur igen nagyszámú közönség jelenlétében. A helybeli evang. polgártársak családaikkal igen szép számban voltak jelen, mi fényes bizonyítéka annak, hogy községünkben a legszebb egyetértés és szeretet rrralkodik. Jelen volt még Horváth Sándor ur, evang. tanitó kedves Uuska leányával; Mihályi és Káldy földbirtokos urak szeretetre méltó családjaik és a vidékről nagyon sokan. c A szentelés befejeztével ftdő esperes nr oly gyönyörű alkalmi beszédet tartott, hogy kenetteljes szavai mindnyájunk arczára az igazi meghatottság és örömkönnyeit varázsolta. Nagyon szépen fejtegetvén e napnak jelentőségét, és végre nagyszerű beszédében megemlékezvén mindazon jótevőkről, kik bármily parányi részben ís segítségünkre voltak, hogy templomunkat fölépíthettük. Beszédében különösen kiemelvén nsgos Szabadhegyi Kálmán ur és áldottlelkü nejének érdemeit, kik építéseink alatt nemcsak pénzzel segítettek bennünket,, hanem bármire szükségünk volt, csak hozzájuk fordultunk és megkaptuk tőlük. Főtisztelendő Mórocz Antal plébános urnák is nagy köszönettel tartoznak hiveim, ő mint jó lelkipásztorunk bölcs tanácsával és irántunlá legjobb akaratával — mit sokan nem ismertek be nála —mindig arra törekedett, hogy bár szegények vagyunk is, de templomunkat felépíthessük és ehez minél több segélyben részesülhessünk. Segélyeztek bennünket: Nagyságos Szabadhegyi Kálmán ur és nemes^zivü neje 0 nagysága 110 forinttal. Mltsgos Gróf Esterházy Móricz ur szeretett főispánunk 25 forinttal. Nmltsgu dr. Kovács Zsigmond kegyelmes püspökünk 50, Báró Bézsán János ur 0 Nagysága 10, Nsgos Sós Pál keszthelyi premont. tanár ur 15, Nsgos veszprémi káptalan 30, Nsgos esztergomi káptalan 8 frt, Sátkány Miklós apát ur 0 nagysága 10, Mlsgs Vaszari Kolozs főapát nr 10, Mltsgos Hidassy Kornél püspök ur 5, Nsgos Kuncz Adolf prépost ur 10, Tek. Biró Vincze ur 5, Nsgos Supka Jeromos apát ur 5, és Mészáros Pál helybeli lakos 4 fi-t 50 krral. Továbbá adakoztak: Ftdő Horváth János plebánus ur 2 frt, Ftdő Miháldy István esperes ur 2 frt, Ftdő Fazekas János plébános ur 1 frt, Ftdő Pethö János káplán ur 50 kr, Tdő Mikálecz János káplán ur 40 kr, Preszler József erdész ur 1 frt, Fiiinger Antal ispán ur 1 frt, Lipoven Antal gazdász 50 kr, Ftdő Mórocz Antal plébános urnái egy kedélyes asztaltársaság 3 frt 13 kr, egy vallásitársulat 2 frt 40 kr, h. szt. Ivány község gyűjtése 2 frt 70 kr, és Válint József, adománya 70 kr. Végre a „Pápai Lapok" gyűjtése 39 forint. Összesen kaptunk háromszázötvenkét forint 83 krnyi segélyt. Eme szives adományhoz adva az 500 forint biztosítási összeget is a templompénztárból kivett 200 forintot, van összes pénzünk az építkezés fedezésére 1052 formt és 83 kr. Az építkezésünk pedig körülbelül'1350 frtba került, tehát még ugy 300 forint hiányzik, hogy a válalkozókat kifizethessük. Hogy honnét lesz előteremtve, — ily mostoha időben, — szegény hitközségemből e hiányzó összeg, azt én nem, de más sem, hanem egyedül a jó Isten tudja. Bizon bajunk van elég, de azért nem csüggedünk, bizunk a jó Istenben, ki valamint eddig, ugy ezentúl sem fog bennünket elhagyni. Végül hitközségem nevében forró köszönetet mondok az elébbirt kegyes jótevőknek szives adományaikért, valamint [a b.-sághi polgártársak és a helybeli evangélikus polgártársaknak is, kik a szükségelt cserépzsindely meghozásánál segítettek rajtunk; és szivemből kívánom, hogy az Ég ura jutalmazza meg mindnyájukat ezen jótéteményeikért koszszu és boldog élettel. A b. szt.-iványi templomot is e hó 10-én azaz a mult vasárnap szentelte fel Ftdő Miháldy István esperes ur. Ftdő esperes ur a szentelés végeztével, megható szép magyar egyházi szónoklatot tartott a b. szt. iványi templomban! Igen nagy ünnepélyességgel ülték meg Szt. Ivánott e napot, nem hiába nehezen várták. Irák és inti — „Józsi é8 Erzsike." A gyakorlati paedagogia egy uj vállalattal gyarapodott a folyó tanév elején a „Józsi és Erzsike" czimü gyermeklap megindításával. Hézagpótló lap ez, mely a gyermekek érzelemvilágát és ismeretkörét könnyed modorban mintegy mulattatva kívánja fejleszteni, s gyermekek számára van ugyan irva, de a gyermek nevelésével öntudatosan foglalkozó szülék és nevelőknek helyes tájékozást nyújt ügyesen pointixozott rovatai által. Ismert tollú szerkesztője Györgyössy Rudolf a lapot két fő részre osztja: ismeretterjesztő- és vallás-erkölcsi részre. Mindkét irány jeles erők által van képviselve : a derék szerkesztő neve mellett ott találjuk Pósa Lajos egy hangulatteljes költeményét. Decsi Géza didaktikai költeményét, „Józsi és Erzsike a nagyvilágban" czimü ismeretterjesztő közleményt, ugyan ily czélzattal Edison élet- és jellemrajzát Schrodt Györgytől, egy gyermekjátékot Lászka Lajos tornatanártól, virágjátékot Jankai Józseftől Kertay Ede zenekisérete mellett, gyermek-talányokat stb. valamennyi Balló Ede derék képzőművészünk szellemes illustratiójával kísérve. A lap egész évi előfizetési ára 1 frt 2U kr lesz, mely más hasonló irányú lapok között határozottan a legolcsóbb, s a többi lap felett az az előnye is meg van, hogy csak eredeti közleményeket s ra'zokat közöl, mig társai az olcsóság szempontjából külföldi lapok közleménj'-eit és elI használt clischeket alkalmaz. Az iskolai igazgatók s ' s tanítók által gyűjtött minden egyes előfizető után ' a kiadó 20 krt ajánl fel iskolai könyvtárra, szegény gyermekek ruházására, vagy bármily iskolai jótékonyczélra, mely az előfizetési összeg beküldésekor előre levonandó. Az előfizetési pénzek Endes Dániel czime alatt (Arad, Magyar uteze 24. sz. czimzendök. A legmelegebb pártolást kivánunk a derék vállalatnak. — A művelődés emelkedésének legbiztosabb mértéke a sajtó. Amilyen a nemzet, olyan a sajtója. Ez okból örömmel tölthet el mindenkit ama nagy élénkség, mely a hazai sajtó életében mutatkozik; különösen örömet keltő akkor, a midőn oly jelenséget vet fölszinre, mint a „Kemény" szépirodalmi képes hetilap. E lap nemcsak az irodalomnak válik díszére és javára, hanem a hazai nyomdászatnak is. Oly^ fényes Iciállitást, milyennel a „Remény" pompázik, eddigelé csakis disz müveknél tapasztalhattunk, de időszaki kiadványoknál soha. S daczára e pazar fénynek, a nagy terjedelemnek, a számos művészi illustratiónak, s a tartalom kiváló irodalmi becsének, a „Remény" mégis a legolcsóbb szépirodalmi lap.— De a mi mindezeknél jobban ajánlja e lapot, azon czél, melyért e lap küzd. E lap a magasabb irányú szépirodalom művelésére, az erkölcsi élet nemesbítésére ugy van szerkesztve, hogy az a magas aristokratiát, szóval a legkövetkezöbb izlést ís kielégítse, tartalma a következő: 1683—1886. (vezérczik) dr. Karsch Lollivotól. Remény (költemény) Endrődi Sándortól. Isten (költemény) Rudnyánszky Gyulától. A görcs (elbeszélés) Maszlaghy Forencztől. Vihar után (beszély) Balázs Sándortól. Két vándor (költemény) Kolbay Virgiltől. Budavár visszafoglalása. (Történelmi leírás) Keleti emlékeimből. Suez (útleírás) dr. Moravicz M.-töl. Valbriant (Regény Mareu Agostnétól) francziából dr. Rada István. Heti krónika (humoros heti szemle) Krónikástól (Komócsi Lajostól'. Irodalom. Kölönfélék. Hymen. Gyászrovat. Talányok. Szerkesztőségi telefon. Illustrációk. XE. Lucza pápa. Lipót király. Miksa fejedelem, Lajos őrgróf, Buda bevétele, egy régi török okmány. — A „Remény" minden héten vasárnap jelenik meg 18 oldalon jelenik meg. Munkstársai hazánk legjelesebb irói. Szerkesztőség ós kiadóhivatal: Budapest;, IV ker. ferencziek hazára. — A kereskedelmi tudományok, ismeretterjesztő folyóirat HI-ik füzetét vettük. A folyóirat első és második iven, a könyvvezetést és váltó ismét tanítja, mig a harmadik iv niint „Kereskedelmi és pénzügyi szemle" csakugyan érdekes és a kereskedelem terén mozgó szakemberelmek megbecsülhetetlen apróságokat hoz. Igy Dr. Kenedy Géza, Dr. Gőz József értekezetein túl a romániai váltóbélyeg, az értékbiztositás az önműködő számbélyegző v annale ismertetve, mig a könyvszemlében, a szakkönyvek közül Dr. Sebestyén Jenő „Kereskedelem isméje" az „Olt hajózásának története" ós a „szeged-csongrádi takarékpénztár 40 éves történetéről irt'könyvek vanvak ismertetve. Az érdekes és az önművelődést elömoz*> lí rovatban emlitcLt kiadások raügreudelhelők Wai-* dits Károly könyvkereskedésében Pápán.