Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886
1886-03-14
vénytársaságoknak. — Ilyen kívánalomnak helyt fogna adni minden esetre a magas ministerium is. — Kétség kívül merénylet az alapszabályok szövegezésébe fölvenni olyasmit, ami nem sikerült az egész ország közvéleményének; a kormány végrehajtói minőségében csak nem követhet el a szentesitett törvénynyel szemben sértést, s nem adhat kivételes engedményeket; — mert ha ad Pápa iparosságának, joggal követeli, nem pedig kéri minden ipartestület. Kérni lehet e tekintetben, de dacolni késő dolog ! Nunc venio ad fortissimam rem! A többi csak hagyján volna. Az a 227-ik §. Inkább hagyta volna meg a magas kormány a későbbi közigazgatási 54. §-t, csak ezt meg ne alkotta volna, mert ebbe fogódzva adá tudtul, hogy szegödésért, szabaditásért dijakat szedni nem szabad. Csodálni való intézkedés, mert erről az ipartörvényben megemlítés nincs téve, csupán a minta alapszabály 21. §-ból lett kihagyva. Impozánssá pedig anyagilag nem nőheti ki magát az ipartessület. Rosz hangulatot kelt ez a kis ministeri fiA megyeház építésének ügye. És lón egyszerre — feljajdulás! Mikor egy uj megyeház építését határozta el a megye, nem akadt széles e megyében senki sem, ki az ellen felszólalt volna. Pedig bizonyos körök szeretnek itt e megyében belül „külön" vármegyékről beszélni; pedig a megye egy része fjnint ez tudvalevő dolog) Győrmegyéhez, a másik része pedig Fehérmegychez akar csatlakozni. S daczára ez elszakadási törekvésnek, daczára a „Pápa iuegyé"-nek, mégis mikor arról volt szó, hogy a megye székhelyén építtessék, más megyékhez hasonlóan egy uj megyeház, a régi, s már düledező megyeház helyett: — nem volt senki sem, ki akár a megyegyűlésen, akár a megyei sajtó ierén csak a legkisebb ellenvetést is lette volna. Így lett egyhangúlag elhatározva az uj megyei székház építése.' Lassanként azonban az eleinte proponált költség egy uj, a állítólag a czélnak jobban megfelelő terv elfogadásával megnagyobbodott. ,S ezt j tudta mindenki ebben a megyébeu. A megyegyülés s az arról hűségesen referáló megyei hírlapok közölték e tényt. Megint nem szólalt fel senki sem ! — Majd Kéler Napóleonra lett bizva az építés. Ez is közölve lett a hírlapokban. Ekkor szólalt fel elő- j ször lapunk s aggódva emlité fel a nagy költ- j gyelmeztetés, mert addig a társulati fönállás melséget, melybe a megyeház kerülni fog, s j ó eleve i ] e tt is, meg volt engedve a szegődtetési és szaóvást tett Kéler ur ellen. Nem használt, semmit fel- j badulási dijak szedése, — most pedig határozotlépésünk. Hanem most, m i k 0 r ma r u e 111 le h ct « cg i t e n i, most egyszerre megtörténik n — feljajdulás .' Eötvös Károly ur, ki évek óta reá sem hederített Veszprém megyére; ki évek óta nem vett részt e megyének sem örömében, sem bánatában, kitől évek óta akár felfordulhatott volna az egész Veszprém megye, a ki ott is hagyta e megyét, mert kilépett a megyebizottságból, nem is kívánt vagy 4 — 5 évig még tagja sem lenni a közgyűlésnek s elment Budapestre: — ugjauazon Eötvös Károly nr most (jó későn Q egyszerre megakarja menteni a megyét. De hát hol volt, mikor még szerinte is segíteni lehetett.! ? Mi örülünk, hogy a „feljajdulás" megtörtént. Hiszen ez csak csak is n e k ü 11 k ád igazat. Hiszen az a t. laptársunk is, mely most egyszerre szinten a feljajdulok között van, (s ezt nem fogja tagadhatni) egészen mostanáig soha sem irt sem a nagy költség ellen, sem Kéler Napoleon ellen. Mi voltunk, kik először fejeztük ki aggódásunkat. S kifejeztük azt jókor, mikor még ha hallgattak volna reánk, lehetett volna segíteni. De most már elkésett dolog jajgatni. Egyébiránt nem ártott korántsem e feljajdulás, mert most már reméljük cs kívánjuk, cl lesz ejtve egyszer s mindenkorra az a másik túlságos bőkezű és felesleges terv, mely az épitő bizottságban már határozattá is emeltetett, sőt már a terv is kész ! hogy egy egész uj főispáni palota is építtessék! Ismét lapunk az, mely ezen terv ellen először felszólal! Ma még nem szavazta meg ezt a közgyűlés; csak a bizottság terve cz! íme mi még jó korán szólalunk fel cz ellen. Megyénk lakói és adófizetői érdekében óhajtjuk, n e legyen szavunk a a pusztában elhangzó! Ennyit szükségesnek tartottunk c kérdésben elmondani. Megszivlelésül iparosainkhoz! Végre valahára a megyébe visszaérkezett a pápai iparosok testületi alapszabálya. Hitelesítési záradékkal a ministerium ugyan nem látta el, mert abban 1884: XVIII. t. c. némely $S" a ' nem liiven vannak alkalmazva, — szóval a ministerium által készített »ipartestületi alapszabályok mintáját nem lett minden pontjaiban elfogadva a volt társulatok vagyoni állapotából kifolyó nézet nem nyert oly kifejezést, mint azt a törvény megszabja. — Lesz tehát újra harcz, heves véleménycsere, s végre is há akar a pápai iparosság némi önkormányzati jogokhoz jutni, reformálnia kell a kifogásolt alapszabályt ugy, amint a ministeri észrevételek kívánják. A megye alispánja a reformált alapszabályok megerősítésére föl van hatlmazva; tehát ha hajlandóságot érez a pápai igarosság a jelzett módosítások hozzájárulásához, a közel jövőben végleg megalakulhat mint testület. De szóljunk a ministeri észrevételekhez érdemileg hozzá. Nagyon csodálom, hogy a tanácskozás hosszú menete alatt a törvény 1. §-át ki akarták formájából vetkőztetni; az nyílt, határozott s a kormánynak egyik sarkalatos elvét tartalmazza, mely elvétől éppen a mi kedvünkért eltérni — előre gondlható volt, — nem fog. S azt hiszem, — hogy ezt nem is kívánta az iparosság, csupán a szövegét szerkesztő hatósági megbízott megtévedéséből keletkezett a törvénysértés ; — tehát tollhibának tulajdonítható. Igaz továbbá a ministeri indokolás azon része is, hogy a molnárok és takácsok a képesítéshez kötött mesterségek között nincsenek fölsorolva, — tehát a testületbe való belépésre nem kényszeríthetők ; de az indokolás értelme szerint tagjai sem lehetnek. Ez egy kissé különös. Miért? Különös azért, mert mig az ipartörvény 124. sj-ának második kikezdése szerint: »Kereskedök, gyárosok, avagy részvénytársaságok a területbe nem kenyszerithetök« — lehetnek tagjai a testületnek, a takácsoknak és molnároknak ezen lehetőség sincsen megengedve. — A módosítás alatt levő ezen részét az alapszabályoknak tehát ugy volna helyén körülírni, mely szerint engedtessék meg, hogy a molnárok és takácsok beléphessenek az ipartestületbe, legalább tekintessenek ipari mozgalmak terén olyanokul és jogélvezet dolgában ugy, mint megengedte azt a kereskedőknek, gyárosoknak vagy pláne a résztan meg van tiltva. Jegyzőt, pénztárnokot, szolgát esetről esetre fizetni 1 frt tagsági díjak mellett nem lehet oly busásan, mint azt egyes hangulatcsináló iparos barátaim emlegették. Van Pápán 600 és egynéhány iparos — kik közül sajnos, szép egynéhány olyan helyzetben tengi napjait, hogy az egy forintnyi tagsági díjat is le kell évről-évre leirás címén venni vállairól mert könyörületre szorul, — nem hogy állami közvetlen kötelezettségén kivül egy forintot is fizetni tudjon. Más számítással kell tehát élni, hogy pénze s lehessen a testületnek, s meglehetős tisztességgel fizetni is tudja majdan tisztviselőit. Véleményem szerint 2 frt évi tagsági díj nem volna sok - mert a ki az egyforintot megbírja, — meg fogja bírni egy negyed évi 50 kros felosztás mellett a két forintot is. A beiratási díj fejében megszabott 20 frt — tekintsünk csak körül ismét sok, — s erre vonatkozólag valljuk meg, igen bölcs határozatok között a ministerium kimondta, hogy csak azon esetben nem fizetnek a volt társulatot tagjai belépési dijat, ha vagyonukkal beolvadnak a testületbe. Nagyen méltányos végzés. Véleményem szerint 20 frt tétel helyett — fölveendő volna 10 frt; — a meglevő vagyon pedig jótékony irányzattal , többnyire temetkezési segélyt tűzve ki célul, önállólag— azok által kik szerezték — kezeltessék. A testületi vagyonhoz ilyenformán minden iparosnak egyenlő joga keletkeznék. — Az alapszabályok ezen részének tárgyalásánál ébren legyen a közgyűlés, hogy a vagyonnal csakis azokat engedje belépni a testületbe, tehát fölmenteni 10 vagy 20 frt alól, kiknek van legalább annyi vagyonuk, hogy tagjai helyett teljessen megtudnak fizetni a társulat vagyonával, — ellenkező esetben a fizető tagok kijátszása történik meg. Igen óhajtandó tehát, hogy a ministeri észrevételeket minden iparos komoly fontolóra vegye; mely után befogja ismerni, hogy sajnos, elég sajnos, a kormány ize szerint az 1872-ik ipartörvénynél egy batkával sem többet érő 1884-iki szentesitett ipartörvény szellemében tette meg kifogásait,— minden föllebbezés a kedélyek nyugtalanítása, és sikertelen hallogatás. Amit a pápai iparosság s velük én is óhajtok, — csak beszélgetés tárgyát képezheti, de azt megtestesíteni az országban a kormány nem engedi, tehát Pápán sem. Majd ha már testületté leszen a pápai iparosság, okszerű takarékoskodás és határozatokkal lehet majd anyagilag is izmosodni. Ne riadjunk vissza, — mert amint szt. Ágoston mondta: »Potuerunt, hi et hae, cur non etiam tu mi Augustine!« Vagyis ha az ország többi helyein testületi élet ép ilyen engedmények mellett fonállhat, miért nem Pápán? Ha nem ízlik, a 2 / 3-ad többség mindig véget vethet neki. A „ Veszprém megyei gazdasági egyesület 11 1886. évi február hó 28-án Veszprémben tartott rendkívüli közgyűlésének Jegyzökönyve. Jelen voltak: a gazdasági egyesület elnöke mlgos gróf Esterházy Móricz.ur elnöklete alatt az egyesület összes tisztviselői, s az egyesület tagjai közül mintegy százan. Gróf elnök ur örömmel üdvözli a megjelent tagokat, és pedig a mai napon épen kell, hogy különös örömének s elismerésének adjon kifejezést az egyesület tagjainak még ez ideig nem történt ily nagyszámú megjelenése felett, s midőn az egyesület ügyeit, a jelenlevők további meleg érdeklődésébe ajánlja, az ülést megnyitottnak nyilvánítja. i. Titkár jelenti, hogy a mult közgyűlés jegyzőkönyve az egyesület lapja utján minden egyes taggal közölve lett, s az ellenében észrevétel senki által sem tétetett: Tudomásul szolgálván, a mult közgyűlés jegyzökönyve hitelesítettnek mondatik ki. 2. Titkár részletesen előterjeszti a foldmives iskola-bizottságnak az iskola létesítése iránt eddig tett intézkedéseit, s tudatja, hogy a foldmives iskola elhelyezésére eddig öt birtokos által tétetett ajánlat, mely ajánlatok a nmlgu földmivelési ministeriumhoz .megvizsgáltatás végett bejelentettek. A ministerium erre vonatkozólag már értesítette is az egyesületet, hogy a felajánlott birtokok helyszíni megszemlélésére Tormay Béla ministeri tanácsost megbízta s kiküldötte, a ki mihelyt a hó elolvad, s a kijelelt birtokok minden akadály nélkül megszemlélhetek lesznek, meg is fog érkezni. Jelenti továbbá , hogy elnök ur ö méltósága által iskola alapítványok szerzése iránt a megye nagybirtokosaihoz s vagyonosabb községeihez eddig 23 felhívás bocsájtatott ki, ebből eddig vissza érkezett 13, melynek eredménye 7 örökös, s 1 hat éves alapítványi hely megállapítása ; tudatja egyúttal, hogy a mai napon ö méltósága által kizárólag a megye nagybirtokosaihoz ujabban ismét 25 felhívás bocsájtatott ki. Minekelött azonban erre vonatkozó jelentését bevégezné, az ugyan ezen náp délelőttjén tartott választmányi ülés azon javaslatát terjeszti a közgyűlés elé, hogy a jelen alkalommal a létesítendő megyei foldmives iskolához az egyesület részéről is két örökös alapítványi helyet ezennel megállapítani kegyeskedjék: A beterjesztett jelentés tudomásul vétetvén, a foldmives iskola-bizottság a további intézkedések megtételére újból felkéretik, és a létesítendő foldmives iskolához a gazdasági egyesület részéről két örökös alapítványi hely ezennel egyhangúlag megállapíttatik. 3. Gróf elnök ur ö méltósága tudatja a közgyűléssel , hogy a létesítendő megyei foldmives iskolához részéről s saját nevében jelen nyilatkozatával két alapítványi helyet ezennel megállapít: Hosszan tartó erős éljenzéssel köszönettel vétetett. 4. Titkár előterjeszti Veszprém város polgármesteri hivatalának az egyesülethez intézett azon átiratát, melyben felkéri az egyesületet, hogy a Veszprém város határában levő egyesületi faiskolát a városnak községi faiskolai czélokra átengedni szíveskedjék: A közgyűlés tekintettel a?.on körülményre, hogy az egyesület által a megyei fatenyesztési viszonyok figyelembe vétele mellett, s igy a megye általános érdekeire létesitett egyesületi faiskola czéljait egy különben is törvény által sza bályozó községi faiskola czéljaival egészen öszszeegyezhetönek nem tartja, de mivel az egyesület faiskolája már amúgy is szüle terjedelemmel bír , — a polgármesteri hivatal ezen kérelmének az igazgató választmány véleményezése szerint is ez úttal eleget nem tehet. 5. Titkár előterjeszti a » Toron tál megyei gazdasági egyesület" Nagy-Szent-Miklósi gazdakörének átiratát, melylyel a déli gazdasági tanfolyamok rendszeresítése iránt a fóldmivelési ministeriumhoz intézett feliratát megküldi, s melyben felkéri az egyesületet, miszerint ezen feliratot pártolni, magáévá tenni., s a fóldmivelési ministeriumhoz hason értelemben felfiatot intézni szíveskedjék, titkár egyúttal bejelenti az igazgató választmánynak idevonatkozó véleményes javaslatát is: A közgyűlés, bár a kisbirtokosok érdekében rendezendő téli gazdasági tanfolyamok eszméjét elvben helyesli, de miután az egyesület éppen a jelen időben egy foldmives iskola létesítésén s felállításán munkálkodik, az átirat az igazgató választmány véleményes javaslata értelmében is egyelőre tudomásul vétetik. 6. Titkár indítványozza, hogy az egyesület közlönyének a » Veszprém megyei gazdasági lapoka érdekében az egyesület tegyen kísérletet arra nézve, hogy a levelező tagok megfelelő s alkalmas önálló czikkei bizonyos jutaiomban részcsitessenek. Ez nem csak a levelező tagok buzdítására fogna hatni, de egyúttal az ezen czélból beküldendő megyei viszonyokat érdeklő czikkek igen sok esetben nem csak a lap érdekességére lennének befolyással, de azokból az egyesület is magának a felmerülő helyi viszonyokról kellő tájékozást is szerezhet; egyúttal előterjeszti az igazgató választmány ide vonatkozó javaslatát: A tett indítvány az igazgató választmány véleményes javaslatához képest is elfogadtatik, s az indítványozó által megjelelt czélra kísérletképpen ezen évre egyelőre 60 frt megállapitatik, titkár egyúttal utasitatott, miszerint erre vonatkozó javaslatait annak idejében a választmányhoz elbírálás végett bemutassa. 7. Titkár jelenti, hogy pénztárnok az egyesület 1885. évi számadásait elkészítette, s kéri a közgyűlést, hogy annak megvizsgálására egy bizottságot kiküldeni szíveskedjék: Tudomásul adatván, a számadások vizsgálására az eddigi számvizsgáló bizottság: Pöschl Károly elnöklete alatt Ruttner Sándor, Vizner János, ügyész és titkár személyében felkéretik s megbizatik, eljárásuk eredményéről jelentésük annak idejében beváratván. Több elintézendő tárgy jelenben nem levén, elnök a jelenvoltak tanúsított érdeklődését megköszönvén, az ülést bezárja; mely után az egyesület titkára a "Mezőgazdasági válságról, az azt előidéző okokról, valamint a válság elleni védekezés módozatairól* tartotta meg kiterjedtebb értekezését. ©la^ &ván. A megyei székház építését rendezd bizottság jelentése. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Mint a megyei székház építési ügyének vezetésére és az építkezés közül feimerülő teendőknek a törvényhatóság nevében leendő elintézésére a —' J JJ885. szám alatt hozott közgyűlési határozattal választott bizottság a megyei székház építési ügyének jelen állapotáról szóló részletes jelentésünket hivatalos tisztelettel a következőkben terjesztjük elő: 1-ször. A magas belügy ministerium 3485/1II b. számú intéz vényével a megyei székház építéséhez szükséglendö föld, kőműves, elhelyező, ács kőfaragó és vas munkák kiadása tárgyában Kéler Napoleon budapesti építésszel, mult évi október hó 31-én kötött szerződésünket azon módosítással, hogy a székház eredeti tervei a székház építését vezető bizottság által aláírattassanak, és hogy a szerződés 5-ik pontja oda módosittassék, mikép vállalkozó végjárandósága, csak is a felülvizsgálat eredményének felsőbb jóváhagyásával megállapított összegben a vállalkozó minden egyéb követelési igényének tekintetbe vétele nélkül fog folyóvá tétetni, helybenhagyta, ezért a szerződést tudomás vétel végett •/. alatt ide mellékelten tisztelettel bemutatjuk. 3-or Hivatalos tudomására hozzuk a (ek. törvényhatósági közgyűlésnek, hogy midőn a magy. belügyministerium 1885. évi augusztus hó 22-én 45224./III. b. szám alatt kelt intézményével építendő megyei székházunk kiviteli terveit és részletes költségvetését jóváhagyta, egyszersmind elrendelte, hogy az épület jobb szárnya is alá pinczéztessék, minthogy azonban ezen ministeri rendelkezés, csak is az alá nem pinczézéssel kapcsolatos tömegszükségletek tel— jesithetcsére vonatkozik, holott a nevezett jobboldali szárny teljes alápinczézése a föld és kőmives munkákban igen nagy mérvű túllépő tömeg szükségletet igényelne, a minek elkerülése annál iskább is kívánatos, mert. a 4. fóbb munka nem amugyis nagy szaporulattal voltak kiadhatók , — minthogy továbbá a kivánt pinczéknek a helyi viszonyok szerint semminemű használhatósága vagy esetleges bérjövedelme nem várható, az építési telek pedig e részen is szilárd alapzatot nyújtó sziklás fenék földet képezvén, az alapfalazatok e czélból valő mélyebbre vétele színtéu nem szükséges. S végül minthogy a kórház-uteza emelkedési viszonyához és az ott vezetendő csatorna magas színvonalához képest a jobboldal szárnycsatornázási nehézségeit csak is az eredetileg tervezett alá nem pinczézés mellett lehet, elkerülni: hivatalos tisztelettel véleményezzük, hogy az eredetileg tervezett alá nem pinczézés megtartása tárgyában a nagyméltóságú m. kir. belügyministeriumhoz felterjesztést intézni méltóztassék. 3-or. Fontos építési mozzanatként tisztelettel bejelentjük azon körülményt, hogy miután rend. tau. Vaszprém város nem volt képes kellő biztosítékot nyújtani arra nézve, mikép a tulajdonát képező kőbányákból az általános vállalati feltételekben meghatározott időre a megyei székház építéséhez szükséglendö kellő menynyiségü alkalmas minőségű kőanyagot előállítani képes s miután a székházépítési művezetőség a veszprémi követ ily monumentális jellegű építkezéshez sós tartalma s egyéb hiányai miatt a földszinten és 1. emeleten felhasználni alkalmasnak nem találta, tekintetbe véve azt is, hogy a megyei SZÓK ház földszinti és első emeleti falazatának kő helyett téglából való építése a szakközegek számításai s-lerint költség szaporulatot nem idéz elő, — folyó év január hó 16-án tartott ülésünkben elhatároztuk, — a) hogy az alápinczézett épületrész terméskő falazata helyett '/, rész téglából és % rész kőből álló vegyes falazatból építtessék fel, a melynek egység ára 8 forintban állapíttatott meg, — D D hogy a földszinten vegyes falazat helyett tégla falazat alkalmaztassék, mely már szerződésileg a földszinti tégla egység áraként megállapított 10 ft 10 krral számoltassák el,— c) hogy az első emeleten vegyes falazat helyett tégla falazat alkalmaztassék, mely a már szerződésileg az első emeleti tégla falazat egység áraként megkötött 10 frt 40 krral számoltassék el. d) hogy az eredeti földszinti szoba mélységek megtartassanak s ehhez képest a falvastagitások, a fővárosi építési rendszabályokban előirt falvastagságokat erősségben tul menő módon eszközöltessenek. Midőn jelezzük azt is, hogy ezen határozatunkat a művezetöség által az építési naplóba bevezettettük, s hogy az a vállalkozó által aláíratván , reá nézve is kötelezővé vált, — tiszteletteljesen kérjük ezen intézkedésünket jóváhagyólag tudomásul venni. 4. Midőn kötelességszerülcg bejelentjük, hogy Kiss István műegyetemi magán tanár művezetőépitcsz, az 1885. évi október hó folyamán hozzánk egy előterjesztést nyújtott be az iránt, mikép a tiszteletdíjának meghatározásánál alapul elfogadott és a „Magyar mérnök cs építész egylet" által alkotott díjszabályzat II. a. b. és c, pontjai értelmében az építkezés tartamára uti költségeit és napi díjait megállapittatni kéri, oly formán, hogy részére minden 3 napi itt létért 60 forint folyósittassék, az 1885. évi október hó 25-ig teljesített utazásai fejében részére 360 frt utalványoztassék, — egyúttal minthogy művezetőépítész urnák ezen előterjesztésében foglalt kérelmét jogosnek és az ide vonatkozó érvényes szabályokon alapulónak találtuk, azt a törvényhatósági bizottság által azon kikötéssel, hogy Kis István ur havonként legalább kétszer 2—2 heti időközben 3—3 napot az építkezés ellenőrizcse czéljából Veszprémbee töltsön teljesitendőnek véleményezzük. Ezzel kapcsolatosan annak felemlítése után, hogy Kiss István művezető építész urnák 11000 forintban megállapított tiszteletdijából eddig 5000 frt folyósittatott, — a még járandóságot képező 6000 forintnak kiutalására nézve, tekintettel arra, hogy a művezetés legtöbb teendői a folyó évre esnek, az időközök megállapítását akként indítványozzuk eszközölni, hogy a folyó év folyamában 3—3 havi időközökben, a jövő
