Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-11-14

Képcsarnokunk kiállításai minden ízlésnek megfelelő képet tud nyújtani. Egész serege van ifjabb magyar művészeinknek, kiknek képeit büszkén állithatnák ki gazdagabjaink. A »vidék« soha sem marad el a fővárostól. Nem egy dologban nemes kezdeményező volt! Hiszszük, hogy a magyar képzőművészet pártolása terén is mihamarább örvendetes haladást fog mutatni. Ugy legyen ! A kormányozható léghajó. (Folytatás.) De Lucy nagybecsű müvében: »On the f.ight of birds, of bots and of insects, in reference to the subject of aerial, locomotion« pontos kimutat ásu táblázattal szolgál, mely az emiitettet bizonyítja. Igy például: a szúnyog szárnyai n • röf, 8 Q láb, 92 • hüvelyk (angol mérték) nagyságúak egy kilogram testsúlyhoz viszonyítva; — 315.789 szúnyog nyom 1 kilogramot; a méh szárnyai 1 • röf, 2 • láb, 74 \ • hüvelyk; 1 a cserebogár szárnyai 1 • röf, 1 • láb, 50 • hüvelyk; a szarvasbogár szárnyai o • röf, 6 • láb, i22'/

2 • hüvelyk; a fecske szárnyai 1 • röf, 1 • láb, 104V2 hüvelyk; a galamb szárnyai o • röf, 2 • láb, 113 • hüvelyk; a gólya szárnyai o • röf, 2 Q láb, 20 • hüvelyk; a keselyű szárnyai o • rőf, 1 Q láb, 116 Q hüvelyk; az ausztráliai daru szárnyai o O röf, o • láb, 139 Q hüvelyk. Az ausztráliai daru testsúlya 9*5 kilogram; e nagy súlya és kisterjedelmű szárnyai dacára a legkitartóbb — s a leggyorsabb — röpülésü vándormadarak egyike. De Lucy e táblázata és Helmholcs föntebb közölt tagadása bizonyára ismételve tartottak vissza becsvágyó, eszes, nagyratörö ifjakat, hogy röpülögép föltalálásán törjék fejőket. A levegőbe való elmélkedésnek azonban egyéb módjával is foglalkoztak és foglalkoznak. E mód: a körlégnél kisebb — fajsúlyú levegővel (melegített körlég, vagy pedig a közlégnél könynyebb légnemek, — lginkább légszesz, vagy pedig köneny használva) töltött légzsák (gömb — az ujabb időben szivaralaku) használata, melyhez erösitve, illetőleg, (a legújabb időben) abba helyezve, van a fölszálló személyek csónakja. Miként a repülő gépeknél kettős irányban történtek a kísérletek: az emberi testre erősített szárnyak, melyeknek mozgatását a testerö végzi, alkalmazása által és oly szállógépekkel (nagyok), melyeknél a hajtó készüléket csavar képezi, s a hajtóerőt gőz, — vagy villámgép szolgáltatja; — a légzsák segélyével történő fölszállásnál is két irányban történtek kísérletek: léggömbökkel, melyek a szél irányában és a szél gyorsaságával megkérdeztetett volna, kapta a királynak levelét, melyben értesíttetett, hogy a főispáni teendők végezésére helyébe adminisztrátor neveztetik ki. Elpanaszolta hatalmas tűzzel, hogy az adininistrator kinevezése által ő mint főispán és Márraaros megye jogaikban meg vannak sértve, minélfogva e sérelmet a méltóságos főrendek Ítélőszéke elé viszi, és panaszolja, mint közjogi állású ellen elkövetett hatalmaskodást és kéri a, főrendeket, hogy megsértett becsületébe és törvényes állásába visszahelyeztetni méltóztassanak. Gróf Vay Ábrahám ezen reklamátzióját helyeslés, a rajta elkövetett sérelmet a felháborodás sokféle zaja kisérte és követte, s utána nyomban az országzászlósok sorából feltápászkodik egy nagyon meghajlott sovány öreg ur, egészen borotvált arczczal, és két kézzel a zöld asztalra támaszkodva, gyenge, majdnem suttogó hangon kijelenti, hogy ő is kénytelen a kormány ellen panaszt emelni a miatt, hogy noha ő Zala vármegyének főispánja, s mindig hazafias kötelességének tartotta főispáni teendőit személyesen végezni, s megyéjéhez tisztelettel és szeretettel viseltetett, mégis most a kormány által ezen méltóságának gyakorlásától elzáratott az

> által, hogy az ő teendőinek teljesítésére adminÍ9trator neveztetett ki. E meghajlott öreg főúr Gróf Batthyányi Imre királyi főlovászmester volt, Zala vármegye főisránja. Es ezen gyenge öreg főúrnak ahg hallható hangon előadott s a megsértett becsület indulatával kisért beszéde oly hatást idézett elö, minőre a kormánypárt nem számított, — midőn pedig még Báró Wenckheim Béla a főrendi ellenzék vezérszónoka, Gróf Batthyányi Lajos, az ideális gondolkodású magyar Alkibiadea Gróf Battlryányi Kázmér, és Gróf Teleky László ostorozták beszédeikben az administratori rendszert: a hallgatóság oly kifejezésekbe, Laborba és felindulásba tört ki, hogy mindenki láthatta, miszerint ezen sérelmet meg nem szüntetni gyorsan a legnagyobb kormányzati hiba volna, 8 a legközelebbi napokban el is terjedt a hír, hogy a kormány ez iránt az ellenzékkel egyezkedésbe bocsátkozott; — azonban e közben Lekövetkeztek a martiusi napok, s a sérelmi politika helyett más nagyobb szabású politika lépett előtérbe. röpülnek, s kormán_ lyeket hajtókészülékc lamerő, vagy süritett le irányban, tehát szél ellen is. Ez utóbbiaknál az embere. almazható csak szélcsöndben, vagy gyönge .-ÍIÜ- (1—3 fokos; a szélerő-táblázat 45 fokra van beosztva), ellen: mert ha a légzsák óly kicsi, hogy csupán egy embert bir a levegőbe emelni, (s ez, annak emelöképességét súlyához viszonyítva, a kísérletre nézve a legkedvezőtlenebb alkalmazás) még azon esetben is oly nagy keresztmetszete, s igy oly jelentékeny az arra ható légáramlat ellenállása, miszerint ennek legyőzésére kizárólag csen- v

| des időben, vagy gyönge szellővel szemben képes a fölszálló egyén testereje; ha pedig több embert bir a légzsák a levegőbe emelni (s ez, annak kihasználását tekintve, sokkal kedvezőbb alkalmazás a kísérletre nézve), akkor kár embererőt használni, mert például, már 4 ember (többre fokozva illik^oly súlyt képvisel, hogy hasonsúlyu gép (akár göz, — akár villam-gép) sokkal nagyobb erőt fejt ki, mintsem azok képesek. Az embererö = %„ lóerővel. A légzsák (gömbalaku) alkalmazását Európában legelőször a Montgolfier fivérek, István és József mutatták be, még pedig 1883. júniusban Franciaország Anonay nevü városában; Ázsiában azonban már évszázadok előtt szállott föl a legelső légzsák (szintén gömbalaku), ugyanis, Vásson francia hittérítő állítása és leírása szerint, amely csinai okmányokra támaszkodik, Fo-Kien csinai császár trónra-léptének alkalmából az ünnepélyek hatásának, díszének fokozására Pekinben léggömböt bocsátottak föl a levegőbe. Földrészünkön az első felröpitési kísérlet — a rendelkezésre álló történeti-adatok szerint — 1670-ben történt: Lana szent-ferencrendi szerzetes Brescia-ban (Olaszország) 1,120 font sulyu bárkát 4, vékony vörösrézlemezböl kopácsolt, légüres golyó által akart a levegőbe folröpittetni. A becsvágyó, nagyratörö szerzetes föltétlenül meg volt győződve kiszámítása és kísérlete sikeréről; ezeket tárgyaló röpiratában imádkozik Istenhez, óvja meg az egyházi — s állami berendezéseket ama veszélyektől, melyek találmányából azokra netalán hárulnának. — Természetes, Lana kísérlete teljes kudarcot vallott; a derék szerzetes, ugyanis, nem ösmerte a természettan egyik sarkigazságát: légüres tárgyakra ellennyomás (amely kiegycnlitö hatást gyakorol) nélkül hat a körlég. Don Guzman portugál természettudós 1736ban Liszboá-ban könnyű fakosarat papírral ragasztott körül és azután azt meleg füsttel megtöltötte, mire az légbe emelkedett. E kísérlete ismétléseit azonban betiltotta neki a spanyol inquisitio, amely boszorkányporbe fogta 6t e kikisérlete miatt. Egyedül annak, hogy V. János portugál király szót emelt a tudós mellett, köszönhette ö, miszerint nem lön az inquisitio által máglyára ítélve. Gallien József szent-domokosrendi szerzetes, Avignon-ban (Franciaország) az istenészet, s bölcsészet tanára, 1775-ben könnyű fanemből légmentes ládát készített s azt a körlégncl könynyebb fajsúlyú levegővel töltve akarta fölszállatni. A tudós tervező szándéka az volt, hogy ily ládákat (persze nagyokat) is használjanak a hadsereg s annak szükségletei szállításánál. Kísérlete, akkor még vajmi fejletlen lévén a műszerészet, s ö még nem ösmervén a lavendish (angol) által föltalált könenyt, nem sikerült. Ugyancsak 1775-ben s ugyancsak Franciaországban történt, hogy »Le philosophe sans prétention ou l'homme rare, par M. D. L. F.< cimü könyvecske jelent meg, amely rajzban mutat be oly röpülögépet, melyet villamerö emel a levegőbe, »hirtelen dicsfénynyel övedzve azt. (entourée tout á coup d'un cerele lumineux). Néhány évvel később, J783. júniusban, miként föntebb már emiitettük, Montgolfier István és József fólszállattak oly léggömböt, amely könnyű vászonból volt varrva, vékony papírral, mintegy burkolattal körülragasztva s 12 méter hosszú átmérővel bírt; a töltelékét alkotó meleg lég alsó nyílása — úgynevezett szája — alá erősített nedves gyapjú és szalma elégetése által képződött. E Montgolfier fivérek öntudatlanul lőnek e fontos találmány (fontos, rnert az első siker lévén e téren sokakban költött kedvet ez irányban kísérletezni) föltalálói; mert ők nem a léghajózás kieszelésén törték fejőket, hanem a mesterséges felhőkészitésen, A két papirgyárost — a fivérek azok voltak — tehát rendkívül meglepte kisérletök más irányban reménylett, sőt várt eredménye. A léggömb fölszállási helyétől V

s mértföldnyire bocsátkozott le a földre; tüze akorra már kialudt, mert azt élesztő anyagja elégett. A Montgolfier fivérek azonnal kikürtölték ugyan az érdekes eseményt, ámde még a »L'institut«-nek sem, noha az ismételve fölkérte őket arra, — nyújtottak fölvilágosítást: mivel töltik meg léggömbüket. Ez okból a «L'institut« megbízta Charles (francia) természettudóst, hogy tegyen a léggömb-felbocsátás terén kísérleteket. A nevezett tudós könenyt használt léggömbje, amely tafotából készült és gummi- gyánta-oldattal volt bevonva: s igy némileg kónenyáthatianná (bizonyos idő alatt, per-szc! kiszivárgott az) téve, töltelékéül. A kísérlet természetesen ! várakozáson felül sikerült. A köneny, ugyanis, 14szerte könnyebb-fajsulyu, mint a körlég. (Folyt, köv.) ö

r Csersav a kolera ellen.*) — Egészségügyi czik. — Dr. Ángyán Béla a budapesti kolera-kórház főorvosa közelebb a „budapesti kir. orvoségyletben" a legelső orvosi tekintélyek — mint Korányi, Hógyes, Babes, Navratil egyetemi tanárok — előtt nagyérdekü előadást tartott, a kolera gyógyításáról," mely tekintettel a már-már országossá vált járványra a nagy közönséget is nagyon közelről érdeldi. Különösen figyelmet érdemel előadásának az a része, melyben Cantani nápolyi tanár uj gyógyeljárását s ezek alapján saját kísérleteit ismertette. Ez uj gyógymód a folyékony orvosszereknek a belekbe való jutásán alapszik, mivel a kolerás ember gyomra sem ételt sem orvosságot meg nem tart. E'célraugy Cantani, mint Ángyán különféle oldatokat használtak, mio- végre Ángyánnak sikerült kísérletek alapján megállapítani, hogy valamennyi közt leghatásosabb az ópium és a cser sav (tannin) keveréke. Ezek ugyanis az ali hatású béltartalmat savasítják. A hőmérsék emelése által elhárítják a láz után beálló kihűlés és megmerevedés stádiumát s a bél nyákhártyáira összehuzólag Latnak. A csersav hatása Cantaninak azon kijelentése által lett főfontosságuvá, hogy a kommabacülusok nem közvetlen előidézői a kolerának, hanem azok a belekben bizonyos piomain nevü mérges vegyet termelnek s ez támadja meg és teszi tönkre a szervezetet. A tannin a belekbe jutva ugyanis a ptomainnal egy uj vegyületté, úgynevezett tanóssá egyesül, a mely nem bir annyira mérgező hatással s nehezebben is szívódik fel, tehát útját állja a baj továbbterjedésének. Azonban mindeme — aránylag jósikerü — eljárásokkal nem sikerült többet elérnünk, minthogy a halálozást 40%-ra szállítottuk alá. Ez kétségbevonliatlanul és világosan bizonyítja, hogy még mindig legfontosabb a kolera ellen az előzetes óvintézkedések szigorú megtartása, vagyis a baj kitörésének megakadályozása, mert ha már kitört, nincs biztosszerünk annak végzetes lefolyását megakadályozni. Az előzetes óvintézkedéseket illetőleg pedig a berlini világhírű koleraorvos dr. Koch kijelentette, hogy „kolerás időbe7i a gyomorra kell fogondot fordítani, hogy az mindig tiszta és emésztőképes legyen

11

, azaz a testnek jól kell táplálva lenni, hogy fertőzött legkörben is ellen tudjon állni a ragály hatalmának. Tudvalevő pedig, hogy a járványos idő épen nem kedvező az emésztési szervezetre, a gyomor ilyenkor csak lanyhán teljesíti szolgálatát, söt gyakran fel is mondja azt, az étel nem izlik, bágyadtság, levertség vesz erőt rajtunk, a mi már magában véve is betegség. Ezen kedvezőtlen körülmén}' ben rejlik a baj forrása. Ezt megakadályozni, ez ellen sikra szállni legfőbb feladatunk, amit könnyen és kiztosan elérhetünk, ha követjük dr. Koch mondását s aranyszabályaink közé ezt igtatjuk legelsőnek : Csak rendesen és jól kell ébii, S a kolerától nem kell félni. A jó táplálék mellett azonban igen fontos még oly természetes szerek használata, melyek a gyomorra erősítőleg hatnak s betegség ellenálló képességét fokozzák. Innen van, hogy az orvosok kolerajárvány idején a nagy csersav (tanúin) tartalmú vörös bor ivását ajánlják, ami ismét igazolja a fentebb ismertetett gyógyeljárás helyes voltát, vagyis, hogy a csersav leghatásosabb ellenszere a kolerának. S mennyivel nagyobbnak kell lenni e hatásnak, ha a csersav nem izgató szeszes italnak, hanem egy összetételében és hatásában a legjótékonyabb s általában bármikor használható élelmi czikknek képezi alkatrészét. A néhány év előtt forgalomba hozott s ma már szóles körben elterjedt magyar találmány: a Hungária-kávé egyesíti magában a jótékony és nagyfontosságú tulajdonságokat, amennyiben vegyészi és orvosi hiteles bizonyítványok szerint kizárólag növényi alkatrészeinek tetemes részét cser sav vagyis tannin képezi. Ezért van, hogy e kávénak a legcsekélyebb izgató hatása sincsen, jótékonyan hat a gyomorra s azt mindig rendben tartja; nyákot ,s az emésztést akadályozó részeket a belekből eltávolít, az emésztést és jó étvágyat előmozdítja, tehát kolerás időben közegészségügyi szempontból megbecsülhetetlen prezervativum. Lehet ugyan, hogy ize és zamatja — mely különben jó és kellemns — az ázsiai kávéhoz szokott Ínyeket teljesen nem elégíti ki, de a kinek egészsége drágább mint a pillanatnyi élvezet, bizonyára képes lesz erről lemondani s használni fogja a jobbat és hasznosabbat: a Hungária kávét. S ha még tekintetbe vesszük azt a tapasztalt tényt, hogy Eiume és Trieszt vidékén a tavaszi kolera alkalmával oly családok, melyek a Hungária kávét állandóan használták, meg voltak kímélve a járványtól, jó lelkiismerettel kimondhatjuk, hogy e tápláló és csersav tartalmánál fogva a gyomorra rendkívül jótékonyan ható tápszernek járványos időben egy házból sem volna szabad hiányoznia. ^ *) Kiváló orvostól vettük az alábbi cikkel, melynek közlését; időszerűnek tartjuk, daeára, bogy a kolera már szünőlélben vari »1 ország tőbli helyén. De tapasztalat bizonyitja, bo«y őszkor fellépett kolerát csak rendkívül sz-goru tél képes kiirtani; gyengd időjárás mellett áttelel s tavaszszal — amitől ez alkalommal Islen óv/'on — ujjúit erővel lép lel. Azért a jó lanáes nem vesz kárba soha s az óvintézkedéseket elhanyagolnunk semmi körülmények közt nem szabad. KÜLÖNFÉLÉK. — A városi tanáci tegnap tartott ülésében megtette javaslatát a város szervezeti szabályrendelete azon pontjainak módosítására nézve, melyek az uj községi törvénynyel nem állottak öszhangzásban. Ezen módosítások a legközelebbi közgyűlésben kerülnek napirendre. — Az országos magyar képzőművészeti társulat őszi kiállítása, mit negyedszázados évfordulója alkalmából rendezett egyike a legszebb kiállításoknak. Hazánkfiai, művészeink számban, minőségben fényes elismerést érdemelnek. Tele'py, Barabás, Mészöly, Ligety, a két Vastagh, Roskovits, Vágó Pál, Ebner, Margiiai, Tólgyessy, Aggházy, Mesterházy, Feszly, Spátiyi, Bihari/ Vajda, Fataky, Kéméndy, Tolnay, Peske, Karcsay, Greguss stb. szebbnél szebb képeket állítottak ki. Képzőművészeti viszonyainkról külön czikkben emlékezünk meg. Itt e helyen csak felakarjuk hivni olvasóink figyelmét e gyönyörű tárlatra, melynek rendezésében nag)' érdemeket szereztek maguknak Telepy, Keleti és Szmrecsányi urak, s melyet ha Budapestre mennek, — el ne mulasszanak megnézni. Jeles festőktől lehet venni szép képeket 100—300 forintért. A ki teheti, ne mulassza el a jó alkalmat. — A Pápavidéki közmivelödési egyesület alapszabályai belügyministeri megerősítéssel visszaérkezvén, a szervező bizottság tegnap este tartott értekezletén elhatározta, hogy az alakuló közgyűlést az uj év első vasárnapján fogja megtartani, s igy munkálkodását az egyesület jövő évvel kezdi meg. —- Szép ünnepélynek volt tanuja a mult kedden L. Patona, — ugyanis akkor vezette oltárhoz Pitying József urad. ispán a kedves Glatz Ilona kisasszonyt. — A diszes vendégsereg fogatok hosszú sora vonult a plébánia templomhoz, hol az esketési szertartást Mórocz Antal plébános magvas, szép alkalmi beszéd kíséretében végezte. — Násznagyokul Hencz Antal és Jilk Ede urak, nyoszolyó asszonyul Hencz Antalné urnö, nyoszolyókul: Korn Teréz, Schandl Nina és Szabadi Irma kisasszonyok, vöfelekül: dr. Nagy Imre, Zalán Béla és Herbszt urak szerepeltek. A gazdag lakomán, melyen mintegy 100 vendég volt jelen, számos felköszöntö mondatott az ifjú párra, öröm szülőkre, násznagyok, nyoszolyó asszony, nyoszolyók és föfélekre, továbbá gróf Wallis Gyulára s nejére, Somogyi Ilona grófnőre, a megjelenésben akadályozva volt Fenyvessy Ferencz orsz. képviselőre, Mórocz Antal és Bognár Endre lelkészekre, Horváth Lajos főszolgabíróra stb. A lakomát a hires sikátori banda jó zenéje mellett táncz követte, — a négyeseket 18 pár tánczolta. — Zal^megye főispánjává Svastics Benő ottani alispán neveztetett ki. — Törvénymagyarázat. A kereskedelmi miniszter előfordult eset alkalmából kimondta, hogy azok, kik iparukat már az ipartörvény életbeléptetése előtt, mint céhbeli mesterek folytatták és ezt igazolni tudják, uj iparigazolványt váltani nem tartoznak, mert cz csak azokra az iparosokra kötelező, kik az 1884-iki ipartörvény hatályba lépte előtt iparűzési jogosítványt még nem nyertek. — Ezzel a döntéssel igen sok iparosunk hsz megnyugtatva. — Győr város hatóságát átiratilag értesítette Mosonymcgye alispánja, hogy a nezsideri járáshoz tartozó Nyulas községben a filloxera kezd pusztítani a szőlőkben. Csak jó és szép Somlónkat mentse meg az ég! — Meleg novemberi napok. A természetnek igazi játéka ez mostanában. November hó második hetében vagyunk és egyre a legszebb májusi időnek beillő napokat élvezzük. A tudomány magyarázat nélkül hagy bennünket arra nézve, minő meteorológia okok idézik ezt az enyheséget elö. De hát mit nekünk kutatni, elég ha a felöltőnket megint félretehetjük és tavasziasan érezzük magunkat. Meddig, annak a holnap lesz a megmondhatója. — Összetévesztette. Egy iparos ezen szavakkal lépett a gyógyszertárba; »Gyogyszerész ur, adjon csak valamit fejfájás eilen.« A gyógyszerész felnyit egy szelencét s odatartván azt az iparos elé, mondja; »Szagolja csak!« Az iparos mi rosszat sem .sejtve, magába szívta a nyitott szelencéből feltoluló erős szagot. Erre Összehúzza arcát, tántorog s hanyatvágta volna mag't, ha a gyógyszerész meg nem fogja. »No ugy-e, már nem fáj a fejc?« mondja a gyógyszerész, midőn az iparos magához tért. »Hisz nem is fájt nekem, hanem a feleségemnek,* válaszolá duzzogva s távozva az iparoa. *— A vörheny! Veszedelmes komolysággal kezd iellépni Győrben a gyermekeik rémes betegsége a vörheny. Mint értesülünk, az állami polgári leányiskolát és a tanitónöképezde gyakorló iskoláját, ezen intézetek tanulót között előfordult betegségi esetek folytán, már is bezárták. — Megint közvetlen közelünkben kezdi felütni fejét egy járvány. A kolerától Isten csodájára mentek maradtunk. Reméljük a vörhenytöl sem kell félteni gyermekeinket. — Irodalmi-, zene- és tánccal egybekötött estélyeket rendeznek hetenkint kétszer az e célból szövetkezett a győri hölgyek. Az első ilyen estély mint értesülünk már e hét folya*