Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-08-08

natkoznak, a törvény életbelépte előtt alkossák meg, illetve az ügyrendet ahhoz képest módo­sítsák. Veszprém megye e tárgyban f. hó 12-én tartja rendkívüli közgyűlését, a melyen megál­lapítandó szabályjendeletet szintén ismertetni fogjuk. Megyénk közegészségügye. A lefolyt július hónap ugy a megbetegedési mint halálozási tekintetben — Veszprém város kivéte­lével— egyike volt a legkedvezőbbeknek a mennyiben ugy a betegedés mint a halálozás tetemesen kevesebb volt, mint az előző június hónapban. Az uralgó kórjelleg a légzési és az emésztési szervek heveny-hurutos betegedéseiben talált kifeje­zést, a hökhurut a gyermekek és csecsemők között gyérebben ugyan, de még mindegyre uralgott, az emésztő szervek csorvás epés betegedései, valamint a bélhuzam heveny hurutos bántalmai ugy felnőtteknél mint csecsemőknél több esetben fordultak elő, de na­gyobbrészt kedvező lefolyásúak és rövid tartamuak voltak, a halál okok közt a hörgők lobbjai, nem kü­lönben a gyermekeknél a heveny bélhurutok nem csekély számban szerepelnek; mutatkoztak váltólázak is, de jó indulatuak voltak. Heveny fertőző bántalmak közül Szilas-JJalhá­son a kanyaró lépett fel járványosán, de jó indulatú és enyhe alakban, a kórterjedése ellen a szabályszerű óvintézkedések foganatositása elrendeltetett. A fenyegető cholera járványt megelőzőleg ki­adott óvintézkedések az előirt szabályok és körrende­letek értelmében megujitattak és erélyes keresztül­vitelükről ugy a hatóságok mint azok egészségügyi közegei kellőleg gontloskadíak, a köz és magán há­zokbani tisztaságra nagyobb figyelem fordítatott, a kutak megméretése, járvány bizottságok megalakítása minden községben megtörtént, Piaczi vizsgálat teljesítetett, naponként, elko­boztatott 1 kosár szeder, 4 véka éretlen alma, 6 zsák körte s 1 véka baraczk, romlott, tejfel és vizes tej elkoboztatott összesen 8 liter, romlott hal 3 mázsa, kávéház megvizsgáltatott 4S-szor, vendéglő 41, korcsma 63, mészárszék és vágóhíd megvizsgáltatott városokban naponként, egyéb községekben 30, elko­boztatott 33 kiló marhahús, daczára a hosszan tartó forró nyári napoknak, feltűnő rendetlenség és tisztá­talanság sehol sem találtatott. Hentes üzlet megvizsgáltatott 17, iskola meg­vizsgáltatott 34, ezeknek általános tisztogatása a szünidő alatt foganatba vétetett. Indóház megvizsgál­tatott 36, tisztátalanság nem találtatott, a fertőtlenítés rendesen gyakoroltatik. Lakás mcgvizsdállatott 10, az emésztő és peczegödrök kitisztogatása iránt a rend­őrség intézkedett, ligyelmeztcíés történt 5 esetben, kut megvizsgál tátott 9, kifogásoltatott. 1. A közterek, udvarok, utczák tisztogatására is elegendő gond forditatott. Hirtelen haláleset volt 1 agyszélhüdés követ­keztében. Öngyilkosság volt 4, 'egy önmérgezés gyufáról leáztatott phosphorral és 3 önlelakaszfás. A hasznos házi állatok közt az egészségi álla­pot kielégítő volt. A szarvasmarha állományból lép­fenében elhullott Enyingeu 3. az ágostoni pusztán 1, az Ugod községhez tartozó déesi majorban 3 drb. szarvasmarh, a további ragályzás nteggátlása czéljá­ból a szabályszerű óvintézkedések a felmerült esetek­ben mindenütt foganatba vétettek. Kis-Pirithen 3 tinó veszettségben megbetegedett, az egyik elhullott, a másik a megyei állatorvos közbcnjöttévcl leültetett és e ]ásatott. A siófoki lóállomány takonykór gyanúja miatt püspöki nyomda) czimü tankönyv, mint a történetet ándékosan hamis világításban feltüntető, a ez által hatósági rendelet folytán állatorvosilag megvizsgáltat­ván egy ottani lakos tulajdonát képező ló kivételével, az egész lóállomány egészségesnek és minden ragá­lyos betegségtől mentnek találtatott, az egy darab gyanús ló további megfigyelés végett zár alá helyez­tetett. A sertés állomány között Olaszfalu, Jásd és Tács községekben a mult június hóban járványosán uralgott orbáncféle vérbetegség megszűnt, ellenben Lókuton, Oszlopon, Devecser, Szűcs és Koppány köz­ségekben a nevezett fertőző betegség fellépett és több sertés elhullott, a betegség meggátlására mindenik községben a szükséges óv és gyógyintézkedések meg­tétettek. A pápai közvágóhídon egy tehén a mely güniő­kóros és senyves betegségben szenvedőnek találtatott rendőrileg elkoboztatott és a gyöpmesteri helyiségben megsemmisíttetett. megyei főorvos. Tanügy. A lanüÓ7iöjelöltek figyelmébe. A tanítónői pályára készülő növendékek részé­ről az utóbbi időben tapasztalt visszaélések megaka­dályozása végett a vallás és közoktatási m. kir. mi­niszter ur, f. évi június 34-én 34995. sz. a. kelt körrendeletében utasította a kir. tanfelügyelőket: 1. Hogy a felügyeletük cs vezetésük alatt álló tanítónő képezdékbe, csak oly jelölteket engedjenek felvétetni, kik a szükséges iskolai előkészültség mel­lett életük 14-ik évét már túlhaladták. 3. Minden magán intézet tulajdonosának, söta mennyire ügykörükbe tudomásukra jut, az egészen magán uton oktató, arra jogosított tanítóknak is hagy­ják meg, hogy a tanítónői képesítő vizsgálatra ké­szülő jelölteket lS-ik évük betöltése elölt vizsgálatra menni ne engedjék s ezt kérni meg se kísértsék. 3. Minden oly tanítónő jelölt, ki az 1877-dik évi július 13-án 10998. sz. a. kiadott ministeri ren­delet 2. §-a szerint tani tó nős égre magán uton ké­szült, hiteles bizonyítvánnyal köteles kimulatni, hogy ő valamely nyilvános tanítónő kepezde gyakorló is­kolájában, vagy legalább mint magán nevelő tanítónő gyakorlati tanítással egy évig foglalkozott. Csak ezen és itt kitűzött feltételeknek megfelelő tauilóiiő-jelölt bocsátható a tanitóuőképcsitő vizsgá­latra, melyeknek megtartását a kir. tanfelügyelők szorosan szem elött tartsák. A nagyméltóságú vallás és közoktatási 111. kir. minister ur f. évi július 3-én 33416. sz. a. kelt le­iratában, a Pósa Lajos által irt „Gyermekversek" című müvet, az országos közoktatási tanács bírálati véleménye alapján, mint gyeimekolvasmányt, az is­kolai-könyvtárak számára és julalomkönyvül leendő megszerzésre ajánlotta. A nagyméltóságú vallás és közoktatási m. kir. minister ur f. évi július 8-án 31631. sz. a. kelt leira­tában a dr. Gyulai Méla által szerkesztett „Alsó fokú kereskedelmi iskolai olvasókönyv" II. részét (^kiadta Lampel R. Budapesten), a szakértők bírálatai alap­ján kereskedelmi iskolai használatra engedélyezte. Kililloll lankönycek és eszközök. A vallás és közoktatási m. kir. minister a kir. lanfeiügyelősegekhez a következő rendeletet intézte: 31586. szám. A dr. Popa György által szerkesztett és harmadik kiadást ért „Istoria universala, alcs istoria natiunei romancscisia regatulu ungariu." (_Arad 1883. szí hamis fogalmakat, államellenes érzületet és fajgyű­löletet ébresztő mű; a dr. Popu Miklós által szerkesz­tett „Geográfia ungarici si demente, diu geográfia geiierala" (Brassó 1877. Gött nyomdája} és Tudu­cescu János által szerkesztett „lntrducere in geog­rafie" (\Arad 1884 lléthy Lipót nyomdája) czimü tan­könyvek, melyek az ország lényleges állapotával el­lenkező állításokat tartalmaznak és a megyék és vá­rosok neveit eloláhositják, továbbá Thot E. J. F, által szerkesztett és rajzolt „Magyarország, Szerb- vajda­ság és Temesi bánság, Erdély, florvát-tótország és Határőrvidéknek térképe" (\Arad Bettelheim testvérek tulajdona), mely Erdély és az egykori Bánság, nem­különben a határőrvidék ezredenként­! felosztása kü­lön színekkel feltüntetve levén, hazánknak valamint a közjogi ügy tényleges állapotával merően ellenkező téves adatokat tartalmaz, végre a Kollc L. által raj­zolt és kiadott „Schulvandkarte von Europa" (Wol­fenblliittel), melyen Magyarország önállóan nincsen feltüntetve, az összes magyarországi népoktatási tanintézetek és középiskolák használatából szigorúan kitiltatnak. Miről a kir. tanfelügyelőséget azzal értesítem, hogy ezen rendeletemet a felügyelete alatt álló isko­lák hatóságaival és tanítóival haladéktalanul köröz­tesse, és egyáltalában a fenforgó ügyben szigorúan az 1876. XXVIII. t. cz. §-ai értelmében járjon el. Budapest, 1886. július hó 5-én. A szomszédból. Veszprém, 1886. aug. Nálunk is az ugorka szezonynak a rendes­től elütő képe van. A vasúti állomás népes és zajos, a Babochay-téren egymást kergetik a fo­gatok: a közeli fürdők vendégei jönnek, mennek. Odább a megye épülő palotája körül a legna­gyobb sürgés-forgás, de a várban kihalt az élet, ott senki sincs, csak Német Péter uram vendé­gei, de azok épen nem jó szántnkból, levén a mint tudni illik Németh Péter a fogház uj felü­gyelője. Máskor a reggeli 9 és deli 12 óra egész népvándorlást idézett elő a várba vezető uton, most egy-két szüncti, vagy adóra felügyelő ur, no meg az igazságügy perpetuum mobiláji, a dij­nokok, vagy mint itt nevezik »gyenge tensurak« lézengnek a carbol szaggal telitett levegőjű hi­vatalok körül. Az »ecelesia militans«-nak pedig mint tud­juk sokkal jobb ízlése van, semhogy ilyenkor itt­honi! töltse az időt. Fürdő a jelszó! De ez a forgalom Balaton­Füredtől Szamárdi-ig, vagy a veszprémi sáros­fele nyájam a présházban aludt, melynek ugyan nincs menyezete, de annál tágasabb . . .« — Kedves egészségére kívántam a fürdő­zést, egyébként kitűnő színben levő ismerő­sömnek. ,— A füredi Annabál is lezajlott azonban, az elegáns világ is hazatér, s nemsokára megint a vár lesz nálunk a legnépesebb. A szárnyaló cholera hirek — tudom haza kergetnek nemso­kára mindenkit, mert veszprémi ember cholera idején csak itthon érzi magát biztonságban. Az egészséges tiszta lég, csatornázás és némi elővigyázat nem hiányzanak, a járványok nem is igen szoktak grasszálni nálunk. önöknél tán azért nem tartanak népgyűlést az ismeretes Janszky-ügyben, mert a népcsödü­lettöl tartanak. Mi nem tartunk semmitől! Va­sárnap délután ha az idő kedvez olyan hazafias lelkesülést csapunk, hogy csak helyre. Egy má­sik hazafias cselekmény is van készülőben, a megyebeli Acs-Teszér községben, hol Táncsics Mihálynak a szabadság rajongó apostolának szü­lőházát fogja emléktáblájával megjelölni a buda­pesti Táncsics-bizottság. Hiszem, hogy onnét sem maradunk el. Sőt ugy fordul, követni fogjuk a budapestiek példáját, vagy jobban mondva esz­mét nyerünk tőlük, s egy szép napon emléktáb­lával jelöljük meg Ányos Pál szülőházát (a köl­tőét) Esztergáron, Vajda Péterét Vanyolán, s Fábián Gáborét Vörös Berényben. Ezek is szép, hazafias tények lennének. Éi'dekes eseményekben — természetesen — felette szegény a mi kis városunk. Ez az oka annak is, hogy oly régóta nem irtam becses lapja számára. — írhattam volna ugyan, hogy a megye­ház második emelete ledőlt, az erkélyeket ellop­ták a Karyatid-ek, az istálókat és félszereket pe­dig Kéler Napoleon felépitette a megyének pre­zentbe, legalább lett volna mit a következő szám­ban visszavonni, — de hát én nem vagyok a Budapesti Hirlap titkos levelezője. r. /. Irodák és ibtaLI — »A. szatoadlcőnaiivességs-ről irt kis füzet jelent meg e nnpokban Gyurátz Ferencz helybeli ev. lelkésztől, lapunk I.. munkatársától. Az érdekes tanulmány egy­két része lapunkban is megjelent. Ara 30 kr. — „Az liri ltörölitoeil.", regény, irta Ha­milton Aide. (Singer és Wolfner kiadása, Budapest.) Ama nagy igények mellett is, melyeket ma már közönség és kritika a tár— fürdőig, mit uszodának is csúfolnak, felette tágas 1 sadalmi regéuy iránt támaszt, a jelen mű bátran állja ki a pró­I teret hagy a képzeletnek az igények és élveze­I tek különfélesége felöl. Érdekes egy-egy megtért vendég fürdői él­ményeit hallgatni a kiállott mulatság után. Hát Almádiban, e nemsokara «europai» he­lyen, kissé későn érkezvén, (mind ezt mondja) nem kapok a javából szállást. Kénytelen vagyok a viztó'l egy félórányira felbérelni egy hajlékot, mely az igaz hogy csak egy szobából állott, de legalább földes és oly alacsony volt, hogy alig lehetett benne egyenesen állani. Jó meleg lehet még télen is. Heted magammal levén, persze nem fértünk el, hát ugy segítettünk a bajon, hogy tol fájó könyeket a szemekből, s nem készti zokogásra a hiu világot: itt vannak kedves ki- j csínyei, a madárkák! Majd énekelnek ök búbá­natos melódiákat elárvult keresztjén ; ha nem marad senkije sem, aki eljárjon nyughelyé­hez, bünbocsánatért esdekelni: itt van a tavaszi fuvalom'.^Ismerős ő a holtak szellemével; majd elsusogja ö szelleme könyörgését a Mindenhaló zsámolyánál. Nincs szükség reád hiu világ! Pótolva van minden! — A harangok egyre kongnak. . . . Vágvölgyi házából egy gyönyörű érckoporsót hoz ki az udvarra négy izmos férfiú, mely a legszebb selyem szalagokkal átkötött koszorúk­kal van telerakva. A koporsó oldalán aranybetükkel van ki­verve : Vágvölgyi Ilma. Kit 17 évet. Megölte a szerelem. . . . Jót is tett vele az Isten. Minek küzdött volna tovább az élettel, ha abban már örömet nem talált? Mig gondolta, hogy szerettetik, szép volt nski az élet; de most amidőn összes reménye, boldogsága a sírba szállt, minek maradt volna ö gyászolónak? . . . Erős a női szív, de azért mégis meg tud repedni. . . . üriá&i néptömeg gyűlt össze a tágas udva­ron, s midőn az a lelket megragadó gyászének »Csak buborék földi életünk!« elkezdődött, nem maradt szem szárazon. Sirt itt mindenki. Miklós is elment a temetésre, s a kik lát­ták, mondják, hogy keservesen zokogott, s ö volt az első, aki Ilma koporsójára a hantot dobá. . . . Szegény leány! E hantra valál te csak érdemes azért a forró, igaz szerelemért, amely a sirba vitt. . . . ? Hát Miklós mit érez­hetett e pillanatban ? Hisz ö szabad volt.' A jó lélek elköltözött, hogy tért engedjen annak a másiknak, a ki öt megölte, s Miklóst megváltotta a boldogságnak. . . . Akik Ilma halálos ágyánál voltak, hallották, midőn utolsó szava is ez volt: — Miklós . . .! megbocsátok! Még a halálban is szerette. . . . Mjklós, Miklós! Nem-e félsz a jövőtől! nem-e elköltözött kedvesed szellemétől ? Nem borzadsz-e ama gondolattól, hogy majdan a szellemek órá­jában sírban sem pihenhető lelke feljár hozzád, s hideg, csörgő csontkezével megérinti homlokod? Nem tépi-e lelkedet majd egy fullánk: a bűntu­dat. . . . ? Oh ne félj tőle! Sokkal jobb volt ö, hogysem boszut állna rajtad. Inkább imádkozik boldodságodért a menyországban Amint a drága halottat letevék a családi sírboltba, Vágvölgyi hintájába veté magát, s ha­zahajtatott. Másnap az engesztelő szent mise után ismerőseitől bucsut véve elutazott és soha többé nem látták. * Lachcsis és Clotho a végzet istenének lá­nyai is összebeszéltek, hogy Csontos ur élete fonalát sem szövik már tovább. Elég volt 79 évig fonni! Másnak még annyi ideig sem dol­goznak. Az igét tett követé. Csontos urat — kit Vágvölgyi kedves leányának elhalálozása mélyen megrendített, — elérte a végelgyengülés. Álla­pota egyre aggasztóbbá vállt,s nem egyszer mái­élettelennek látszott, de ismét felnyitotta meg­tört szemeit, hogy még egyszer lássa ezt a vi­lágot, mielőtt a sir betakarja. Már a halottak­szentségét is felvéve, s végrendelete is kész. A napok megvannak számlálva! Miklóst e csapás nagyon megviselte. Ilma sírján, még ki sem kel­tek az elvetett virágmagvak, már is uj koszorút kell köttetni, ü volt a beteg ágyánál legtöbbet, s midőn tekintete annak sápadt, szenvedő ar­cára esett, szivét elszorulni érezte. Ilma emléke lassankint a mult fátyolával eltakartatott, de an­nál vakítóbb fényben állt előtte szive bálványa Margaretha. Félt a nyilatkozattól, hátha az apja helyzetét súlyosbítani fogja. Pedig hogy szerette volna kivallani: »Atyám, én öt szeretem! Add ránk áldásodat!« Nem volt bátorsága. Bevárta mit hoz a sors? Komor, sötét éj van. Keleten óriási felhők tornyosulnak, s egy egy villámszalag, mint óriási tüskigyó vet néha rémes fényt az alvó városra. Csontosék házában a lámpák és gyertyák csak féihomályt vetnek. A kórágyon Csontos ur küz­ködik az élettel. Miklós és anyja visszafojtott lélegzettel nézik a kinos haláltusát, mig a folyo­són a cselédség imádkozik a beteg lelkéért. A lélekharang egyre kong. . . A beteg ismét meg­könnyebbül. Valami még nyomja a lelkét, mert nem halhat meg. Felnyitja homályos szemeit, s halkan mor­mogja : — Kedveseim! — Itt vagyunk atyám! szól Miklós, s meg­csókolja apja jéghideg kezeit. A beteg teljesen eszméleténél volt, s ez alkalmat Miklós arra hasz­nálta, hogy apját a szomszéddal való kibékü­lésre kérje. Igazad van fiam, nyögé csendesen. Minden­kinek megbocsátottam. Tiszta lélekkel akarok ítélő bíróm elött megjelenni! Hívjátok át őket! A másik percben csendesen feltárul az ajtó egyik szárnya, s halkan belép az uj birtokos csa­ládjával a beteg szobájába. Kinos, fagyasztó volt a jelenet, mely itt kifejlődött! A két ellenség a halál révén összeölelkezve, sirva búcsúzott el egymás­tól. A folyosókon elfojtott zokogás hallatszott. A két szerelmes némán ölelte át egymást, s letérdeltek a beteg ágya elé. Hulló, forró kö­nyeik annak, jéghideg kezére omlottak. A beteg már érezte, hogy a halál kezdi rále­helni a hideg lchelletet. Homlokáról óriási vízcsep­pek gurultak arcára. Sietnie kell! Az idő kevés! Nagy nehezen felemele kezeit, s a két sze­relmes fejére téve, szakadozott hangon monda: — Legyetek megáldva — kedves — gyer­mekeim ! — — Most már — könnyebben — meghalok Ha — majd — Ilma — lelké­vel találkozom, — a menyországban — együtt imádkozunk értetek Ezzel egy rángás az arcon és — megszűnt élni. — Másnap nagy néptömeg, s a két sze­relmes könyezve kísérte a kedves halottat a te­metőbe. bál. Nemcsak m'ml érdekes olvasmány azok számára, kik az irodalom e Iájában problémákat keresnek, habár a szerző lát­szólag — de csakis látszólag — nem foglalkozik ezekkel, ha­nem általában is mint kitűnő regény ajánlható a jeles angol iró c munkája mindazoknak, kik a vonzó előadás, élethű jellemzés ellentétek szembeállítása és c mellett érdekes meseszövés ked­velői. A franczia társadalmi életnek számos ismertetése forog régóta közkézen a magyar olvasóközönségben; sz angol társa­dalmi élettel, nevezetesen »a felsőbb lizezer« életmódjával, alakjaival, jellemével körülbelül e regényben fog először megis­merkedni közönségünk, s igy e könyv már szépirodalmi becsén kivül is mindenesetre sokak előtt érdekes lesz. A regén Egyetemes regénylár tizennyolcadik kötetéül jelent csinos piros vászonkötésben f>0 kr. y a« meg; ára — A. magyar orsz. és ausztriai orsz. kép­viselőkel választó kerületek térképét adta ki gróf Kreith Béla ügyes kiállításban. E térkép a monarchia összes orsz. képviselőinek kerületeit és pártállásaikat tárja elénk s lg y mint érdekes kiadás méltó a figyelemre. Hivatalos rovat. 1. sz. iph. bzt. Í886. Hirdetmény. A pápai ipartestület alapszabályai a földmivelés ipar és kereskedelemügyi ministerium által, az 1884. évi XVII. t. cz. alapján a jóváhagyási záradékkal elláttattak. Pápa város tanácsa mint első fokú iparhatóság alulírottat iparhatósági biztosnak kinevezte, minek folytán a hivatkozott t. cz. életbeléptetésére vonatkozó 39366. szám alatt kiadott ministeri rendelet 46 §-a alapján, az ipartestület alakuló közgyűlésére határna­pul f. évi aug. hó 33-dik napjának d. u. 3 óráját a városház nagytermébe ezennel kitűzöm, melyre az ipar­testület t. tagjait ezennel van szerencsém meghívni. Tárgysorozat : 1. Iparhatósági elnök választása. 3. „ alelnök „ 3. 30 elöljáró választása. 4. 3 számvevő választása. Pápán, 1886. aug. hó 7-én. Mészáros Károly rendőrkapitány. A t. adózó közönség figyelmébe. Figyelmeztetik a t. adózó közönség, miszerint a tolyó év harmadik negyedére járó kir. adó és vá­rosi pótlék fizetésének esedékessége folyó hó 15-én lejár. A kik tehát a késedelmi kamat fizetésétől meg­menekülni akarnak, a harmadik negyedre járó kir. adó cs városi pótléktartozásukat folyó hó 15-ig ok­vetlen lefizessék. Pápa 1886. augustus 7-én. Grósz István. városi pénztárnok. *) E rovatban emiitett kiadások megrendelhetők. Waj­dits Károly könyvkereskedésében, Pápán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom