Pápai Lapok. 13. évfolyam, 1886

1886-07-04

XIII. évfolyam. \\\ • • • * 27. szám. Pápa, 1886. július 4. M-osj ele ráiis/ Mi n d eii v a sá r jtí a \y. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. Berinenicden /ev. lek, csak ismert kesékről fogadiainak el. Kéziratok nem adatnak vissza. A lapnak szánt közlemények a lap SZEí\K Ii iv a talá l>a (_() -kall ('•// / ii m é p il I c l) küldendők. Előfizetési dij alc. Egy évre 6 frt. — Félévre j? frt. Negyed évre 1 frt 50 krajczár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos felitsor térfogata után 5 kr, nyilttérben 25 krajczár. A dij előre fizetendő. Bélyegdíj'mindigkülön számíttatik Az előfizetési dijak, s hirdetések a l ap KIADÓ h ivat a lá b a (r ef. főiskola ny 0 m d áj a) küldendők. Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa vidéki egyesületnek hivatalos közlönye. Pápa, 1886. juh 3. (—

Ii) A mily fontos abszolutisztikus államokban az uralkodónak népei iránt való szeretete, a rnily fontos alkotmányos államokban a törvényhozás alkotó elemeinek és a kormánynak államférfiúi bölcsesége és hűsége, a mily befolyással van a vasúti vonat gyors haladására a mozdony szervezete, a mily nagy szerepet játszik a munkavezető ügyessége a gyárakban, és a „gazda szeme" az egyéni háztartásban: ép oly fontos és nagy szerepet játszik a községek életében és háztartásában az első tisztviselő tevékenysége és megbízhatósága. És városunk most ily nagy jelentőségű kérdés megoldásának áll küszöbén; minket pedig ily feladatra választott férfiú tevékenységének bírálatára késztet hivatásunk. Városunk szeretett polgármestere, Woita József úr, beadta hivataláról való lemondását és a városi képviselet folyó hó 8-ára van egybe hiva, hogy a további intézkedéseket megteg}

r

e. Polgármesterünk a mult évi november 9-én ünnepié e hivatalban eltöltött 20-dik évének fordulóját, s már az előző évtizedben mint közgyám szolgált a város ügyeinek. Lehetnek, kik a város első tisztviselőjétől, nem gondolva a sokszor rajta kivül álló akadályokra, rnélyre ható átalakításokat kívánva, nem hozzák meg az érdem koszorúját, — de mi, kik nem tartozunk azok közé, kik csupán gáncsolni tudnak, nem tagadhatjuk meg őszinte elismerésünk nyilvánítását a valódi érdemek előtt. Ha visszatekintünk városunk történetében az utóbbi 20 év alkotására, minők: a városi óvoda, polgári leányiskola, rajziskola, takarékpénztár, állandó szinház stb. utczáink rendezése, jobb világítása, kövezése, tereink befásitása stb. kész szívvel nyújtjuk az elismerés adóját Woita József polgármester tevékenységének ; mert lia a nagy munkában voltak is kiváló osztályosai, de tudjuk, hogy a reá várakozó feladatot mindezek létesítésénél hűen betöltötte. Hivataloskodásában nem volt ő a nagy szónak embere, s nem kürtölte tetteit, de nem volt alkalom, hogy a saját kényelmét vagy anyagi előnyeit a város és polgárai érdekeinek fölé helyezte volna: azért róla még ellenségei — ha ugyan volnának — sem mondhatnák, hogy nem volt a városnak önzetlen és buzgó képviselője, és a város anyagi érdekeinek hű sáfára. A város ügyeinek szivén hordozását azon ténye által is eléggé bizonyítja, a lelépett polgármester ur, hogy bár szellemi rugékonyságának most is birtokában van, de a korával járó testi gyengeségek miatt — szerinte — nem teljesíthetvén feladatát ugy, miként ő szeretné; az alig pár év előtt ujabban oly fén}

T

esen nyilvánult bizalmat megköszönve, mandátumát a választók kezébe visszahelvezte. Egyről már is biztosithatjuk a közügyek teréről visszavonult veterán tisztviselőnket, hogy a mily bizalommal és odaadással támogatta városunk tisztikara és képviselete őt e város közigazgatásának élén, ép oly elismeréssel és tisztelettel környezi városunk minden polgára a megérdemelt nyugalomban. mint az alispáni hivatal, megyei árvaszék, közigazgatási bizottság és egyéb közp. és járási hivatalok által tárgyalás és elintézés alapjául csak oly írásbeli beadvány fogadható el, mely a fél vagy törvén3'es képviselője a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott l868. évi LIV. t. cz. 167. es 168. §§-ainak megfelelőnek állitatik ki, vagy a félnek házastársa, fel-, vagy lemenő ágbeli rokona, gazdatisztje, kereskedelmi vagy iparsegédje által sajátkezüleg iratik és aláiratik, vagy a mely ügyvéd, kir. közjegyző, vagy községi s körjegyző által szerkesztetik és ellenjegyeztetik. 2. Minden oly beadvány, mely az első pontban előirt kelléknek meg nem felel, hivatalból visszautasítandó és a fél annak helyben három, vidéken 8 nap alatti szabályszerű benyújtására utasítandó. 3. Ha azonban Csanádmegye bármely hatósága előtt a fél megjelenik és panaszát vagy kérelmét bármily ügyben szóval adja elő, kötelesek a megyei tisztviselők arról minden dij nélkül a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok szemelött tartásával jegyzökönyvet felvenni, és azt tárgyalás és elintézés alá venni. = A zugirászok részéről elkövetett viszszaélések nálunk annyira napirenden vannak és a bíróságoknak és közigazgatási hatóságoknak a félrevezetett és megkárosított felek érdekében tett intézkedései a kivánt eredményre mind ez ideig eredményre nem vezettek. A fontossá vált ügy orvoslása iránt az általánosan érzett szükségességhez képest gyökeres intézkedés hova tovább elkerulhetlenné válik, helyén levőnek találjuk tehát az illetékes körök figyelmébe ajánlani Csongrádmegyének a zugirászat korlátozása tárgyában alkotott és már a f. év elején életbe léptetett következő szabályrendeletét: I. Csanádmegye különböző hatóságai, ugy A kihágási ügyekben kirótt pénzbüntetések behajtása. Tapasztaltaván, hogy a kihágási ügyekben megállapított pénzbüntetések végrehajtása körül követendő eljárás tekintetében egyes hatóságoknál több irányban£kételyek forognak fenn s tapasztaltatván főleg az, hogy az érintett pénzbüntetések túlszigoru végrehajtása által, csekély értékű ingatlannal bíró különben teljesen tisztességes s kifogástalan magaviseletű polgárok, csaladjaikkal együtt, további létfentartásukban támadtatnak meg s igy a kiszabott büntetés által sokkal súlyosabban terheltetnek, mint a mennyire azt a büntető igazságszolgáltatás czélozza, a m. kir. belügyminister az igazságügyi ministerrel egyetértöleg a felmerült viszásságok megszüntetése czéljabol a humanismus cs nemzelgazdászati érdekek szempontjából egyaránt elismerésre méltó következő rendeletet adlak ki: A pénzbüntetések a közadókra nézve előirt módon levén behajtandók, az elitéltnek azon ingóságai, melyek az 1883. XLIV. t. cz. 58. és 60. §$-ai és illetve az 1881. XL. t. cz. 53., 54., 55-» 5

6-, 57-i 59- 6o-> 6l-> 62-> 6

4-, 65., 66. és 67. $-ai szerint a zálogolás alól kivéve vannak, a pénzbüntetések végrehajtásánál a foglalás alól szintén kiveendök. Minthogy az ingatlanokra vezetendő végrehajtás a polgári perrendtartás szabályai szerint eszközlendö, a biróság e végrehajtások tekintetében nem hivatalból, hanem csakis perrendszerü beadványok alapján intézkedhetik. Ennélfogva a telekkönyvileg már biztosított pénzbüntetés le nem fizetése esetében az ingatlanokra vezetendő további végrehajtási lépések megtételével a törvényhatósági tiszti ügyészek bizandók meg. Megjegyeztetik továbbá, hogy a végrehajtási költségek a kihágási ügyekben megállapított pénzbüntetések behajtása és kezelése tárgyában kiadott belügyministeri utasítás 10. §-a értelmében a kihágási ügyekből befolyó pénzbüntetési alapból fedezendök. Újólag hangsúlyozni kívánom végül jelen rendeletemben, hogy a pénzbüntetések behajtására irányuló s előre láthatólag eredményre nem vezető végrehajtások a fentebb érintett utasitás 4. pontjában foglalt határozmányokhoz képest mellőzendők, s ily esetben a pénzbüntetés helyett megállapított vagylagos szabadságvesztési büntetés haladéktalanul foganatba veendők. A mennyiben azonban ezen felül a csekélyebb mennyiségű pénzbüntetés behajtása másként eszközölhető nem volna, mint a szegény sorsú elitélt ingatlanának elárverezése s általában véve az elitéltnek s bűntelen családjának anyagi tönkretétele, vagy további létfentartásuk lehetetlenné tétele mellett, az esetben, tekintve hogy a büntető igazságszolgáltatásnak egyes egyének vagy épen azok bűntelen családjainak, csekélyebb beszámítás alá eső kihágás miatt való anyagi tönkre tétele, czélja nem lehet, ugy emberiségi mint nemzetgazdasági érdekeknél fogva megadható az illető elitélt kérelmére azon kedvezmény, hogy az ingatlan elárvereztetése mellőztessék és a pénzbüntetést helyettesítő elzárás alkalmaztassák. Minthogy pedig azon körülményt, hogy forognak-e fenn egyes concrét esetekben elegendő nyomatékos indokok az imént érintett kedvezmény megadására, legalaposabban az illető ügyben eljárt első fokú hatóság bírálhatja meg, s mindhogy a büntetések végrehajtása különben is ezen hatóságok teendőjét képezi, az illető kihágási ügyben eljárt első fokú illetékes hatóságok jogositandók fel. Recontra. E lapok 23. számában közlött tudósitásomra megjelent egy illetékességi >czáfolat« és egy doctori >contra.« Amennyiben a »czafolat« önmagát, avagy viszonczáfolatom meg nem semmisítette volna, a contra egészen tönkre verte. A contra, mely e lapok 25. számában jelent meg, Timi A virágnak . . , A virágnak napsugár kell, Töle fejlik, benne él; Hő szivemnek mámorától, Rózsabimbó, fejlenél. A kebelre rózsa illik, Oh mi' fényes, drága dísz : Jer, borulj hát hü szivemre, Szép virágszál, szende szűz ! Ágrul ágra . . . Agrul ágra, tőrül tőre Szálldogál a fülmile; Addig szállong mig a legszebb Rózsaszálat tépi le. Lelkem is, e dalos madár, Egy virágrul másra szállt, A sok lány közt röpködött, mig — Edes rózsám rád talált. A SZABADKÖMIVESSÉGRÖL. Irta Gyurátz Ferencz. II. Felvétel a páholyba. A szabadkőmivesek gyűlésük helyét páholynak, magát a gyűlést munkának nevezik, melyhez a páholyt érdeklő fontos kérdéseken kivül az uj tagok felvétele is tartozik. A páholyban — mondja P, G. testvér — „nincs semmi, a mi a köznapi életre emlékeztet. A tér ünnepélyesen ki van világítva, a falak színe a végtelen ég azúrját utánozza. Kezdetben lélekemelő ének hangzik: egy asztalon látom a bibliát, mely arra emlékeztet, hogy mindenek előtt a világ nagy alkotójához való viszonyomat kell tisztán felismernem és életemet a szerint irányoznom : ott van a piom, mely arra figyelmeztet, hogy szivem mélyébe hatni törekedjem, ott a szögmérő, mely felszólít, hogy magamat s felebarátomat ugyanazon mértékkel: az igazság és méltányosság mértékével mérjem." *) Ott vannak még mint jelképek: a bőrkötény, körző, kalapács, vakolókanál stb. Ezek szerint a páholy symbolumokban ugyancsak nem szűkölködik. A buzgó tagra, ha belép minden lépten nyomon uj tanitó vár. A bibliával egy sorban osztogat neki bölcs tanácsokat a piom. Meg kell hallgatnia a szögmérőnek erkölcsi oktatásait. Érdekesek lehetnek a kalapácsnak magyarázatai s nemkevésbé a vakolókanál elmélkedései is. Mindenesetre sajátságos lelki szükség lehet az, melynek kielégítésénél a szentírás mellett szükség van még a bőrkötény, pöröly és vakoló közreműködésére is. A felvétel a páholyba a következő módon történik. A belépni akaró tudatja szándékát egy páholytaggak ki aztán öt felvételre ajánlja. Ha a jelentkezőről beszerzett bizonyítékok kedvezők: akkor az illetőt egy kitűzött napon a páholyba vezetik s ott ünnepélyes szertartásokkal szabadkömives inassá avatják. A felvételi eskü a kömivesség minden rendjében a következő: „Esküszöm a világ építőmesterének nevére, hogy én a szabadkőmivesek titkait, jeleit, fogásait, szavait, tanait és szokásait soha el nem árulom, és hogy azpkról örökre hallgatni fogok. ígérem és esküszöm az Istenre, hogy soha semmit abból, se irás, se jelek, se szavak, se taglejtések által *) A szabadkőmivesség lényege s feladata. 13. 1. el nem árulok; soha semmit arról nem írok vagy nyomatok, sohe semmit nyilvánosságra nem hozok abból a mit velem eddig közöltek vagy jövőben közölni fognak. Ha szavamat megszegném, kötelezem magamat a következő büntetés kiállására. Tüzes vassal égessék meg ajkaimat, vágják le kezeimet, szakitsák ki nyelvemet, messék le nyakamat és függesszék fel testemet valamely páholyban hűtlenségem gyalázatára és mások elrettentésére akkor, midőn épen uj tagot vesznek fel. Azután égessék meg és hamvait ereszszék szélnek, hogy árulásomnak semmi emléke se maradjon fenn. Isten engem ugy segéljen és az ö szent evangelioma." *) Egy másik, dr. líengstenberg által idézett forrás szerint régebben a felveendőnek bátorságát még különböző kísérletekkel igen kemény próbára is tették*) ,,A franczia páholyokban nem győznek elég eszközt találni arra, hogy a dolgot nagygyá, borzalmassá, mint némelyek nevezik hatásossá tegyék. Igy nem csak szó szerinti letételét kívánják az eskünek, hanem annak vérrel is aláírását. Némely páholyokban annyira mentek, hogy a felveendőnek bátorságát kitudandók, megkérdezték tőle: van-e arra bátorsága, hpgy a mester parancsára a rendnek árulóját megölje ? Több; hollandi páholyban minden arra volt számítva, hogy a felveendőt félelembe ejtse. E végből öt egy fekete kamrába vezették, ugy, hogy azt vélte, hogy több erös vasajtón át — melyek nagy zörejjel nyíltak és zárultak — egy mély föld alatti boltba jutott. Itt a homályos folyosó végén egy embert látott nyomorult öltözetben lánczra verve, ki egy kis tűznél melengette magát s panaszkodott. Midőn a felvételre *) Dr. Bartlia J. A szabadkőmivesség. 145 1. Dr. Hcngstenberg. Dia Freim. und d. ev. Pfarr. II. Fh. SS. lap. •) Dr. Hcngstcnb. D. Fr. 40 1. pályázó hozzá közeledett, igy szólt: „Uram, látom az ön itt létéből, hogy szabadkőműves akar lenni. Bánja meg ezen elhatározását, ha követni akarja egy olyan embernek intését, kit a tapasztalás megtanított. Én is felvétettem magamat s örömmel letettem a fogadást, azon szándékkal, hogy meg is tartsam; de egy könnyelmű órában megszegtem a hallgatás fogadását. A mester elé idéztek, bűnösnek találtak és arra ítéltek, hogy szomorú életemet e börtönben fejezzem be. Itt láthat (több csontvázra mutatva) számosokat, kiket ugyanazon sors ért. Intem önt, ne adja magát áldozatul ennek; kérem, hogy engem el ne áruljon." A szabadkőmivesek azt állítják, hogy ma már nem kell az ujoneznak szószerint elmondania az eskü szövegét; de másfelöl nem tagadják, hogy ezt az illető előtt felolvassák s akkor azon kérdést intézi hozzá a mester, váljon kész-e ezen esküt letenni ? Ezen eljárás nem változtat az eskü, vagy ha ugy tetszik fogadás kötelező erején. És felmerül a kérdés: követelhet-e egy társulat jogosan oly esküt, a melynek megsértése vért, halált von maga után ? Honnét veszi egy jótékony czélra szövetkezett egyesület a jogot, tagjai felett bizonyos esetekben a halálos itélet kimondására f Ha a szigorú fogadás csak formalitás, melynek komoly következményei egyáltalán nincsenek; ugy szinrehozatala a felvételűéi valósággal gyerekes eljárás, mely midőn a beavatandó előtt falra festegeti az ördögöt, értelmi kiskorúságot, vagy jó adag babonát feltételez benne s egyszersmind vétkezik ezen vallási törvény ellen : „A te uradnak Istenednek nevét hiába ne vegyed." Ha pedig komolyan veszi a páholy a fogadástételt, akkor ismét kérdjük: ki lesz esetleg végrehajtója a kegyetlen büntetésnek? Az állam nem, mert ez csak oly főben27