Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-06-07

SSÍJ^JSt^P^ én 83. számához. niek, ismételjük: évszázadokon át, nem­csak födözni fogják a párbéli igényeket, de még idővel nj plébániák alkotására is _ módot nyújtanak. Szerintünk tehát minden egyes püspöki vagy kanonoki intercalaris jövedelem ugyanazon egy­házmegye, sorrendben legszegényebb plé­bániájának párbér-aequivalens szántóföld­vételére lenne forditandó. A párbérnek tisztán pénzbeli meg­váltása a lehetetlenséggel határos, külö­nösen napjainkban, midőn a szegénység egyre terjed. Azonfelül a pénz mindig ingadozásnak van kitéve, amint ezt az alapítványok változásánál, csökkenésénél, devalválásánál láthatjuk. Az állam, ha valami kedvező for­dulatnál fogva elfogadja is esetleg a papság díjazását, mindig kétes és bizony­talan állapot lesz ez. Egyet fordul a vi­lág, elemek kerülnek felszínre, amelyek minden ilyent megtagadhatnak, mint ezt ép most van alkalmunk tapasztalni a külföld nem egy államánál. Ami meg­történik ott ma, megtörténhetik holnap itt is. Nekünk azon kell lennünk, hogy ne ideig óráig biztosítsuk a lelkészkedő papság anyagi helyzetét, hanem, ameny­nyire ez lehető, örök időkre. Ezt pedig csakis földbirtok által tehetjük, amely igaz, ma talán keveset jövedelmez, de holnap már egy bő aratással kárpótol­hat mindenért. Ily független birtok mel­lett független lesz a lelkészkedő papság is, a mi magasztos hivatásához meg is kívántatik. Ezen megváltási módja a párbérnek lassú lesz, de bizonyosabban czélhoz ve­zet, mint egyelőre hinné az ember. Pápa, június 2. Egy bécsi „Österreichische Zeitung« czimü hetilap legutolsó számában Pápáról névtelentől egy czikk jelent meg, melynek feladata legyen a helybeli zsidók közt viszálkodásokat és egyenet­lenségeket szülni; ugyanis névtelen czikkiró nagy páthossal meséli, hogy a mostani hitközségi elöl­járóság és képviselő testület nagyrésze a talmud tanítást megakarja szüntetni és egyáltalán olyan természetű újításokat szándékozik foganatosítani, melyek az orthodox tagoknak érzelmeit sértik és okvetlen a régebbi szakadásokat és egyenet­lenségeket ismét előfogják idézni. Ennek ellenében — habár egyoldalrói ránk nézve egészen közönyös, hogy azon német lap­nak német olvasói bármit olvasnak és gondolnak felölünk — másrészről azonban szent kötelessé­günknek tartjuk magyar hitsorsosainkkal tudatni, a kiknek ezen vésztjelző czikkecskék megküldet­nek, hogy községüknél nem azon „Korah csa­patja dühöng" mint ama czikkiró mondja, mely vallásellenes elveket szándékozik érvényesíteni és erőszakkal terjeszteni, hanem egyedül és kizáró­lag hazafiúi és közmivelődési eszmék által vezé­relletnek azon férfiak, kik ma a hitközség élén állva, ott az ódonszerü és sok tekintetben kár­tékony hatású szokásoknak kiküszöbölésén fára­doznak. Vagy talán vallásellenesnek tartja valaki azon körülményt, hogy az új iskolabizottság egyik föfeladatát abban látja, hogy a gyermekeknek eddigi törvénytelen túlterheltetését az iskolában megszüntesse és ott az illem és tisztesség jobb szellemét meghonosítsa ? Valiásellenes-e azon törekvése a képviselő­testület többségének, melynél fogva a leányis­kola felépítését erélyesen szorgalmazza ? melynek kiépítése leánygyermekeinkre égető szükség és a kormány által is már többször hangsulyoztatott. Vagy pedig vallásellenes-e azon a képvi­selőtestületben elfogadott indítvány, hogy gon­doskodva legyen azon ifjakról is, a kik az ország különféle részeiből ide jönnek, hogy a rabbi ál­tal talmudtanitásban magukat itt kiképeztessék, hogy ezen magyar ifjak a haza édes nyelvén is tanitassanak ? Vagy talán a képviselőtestületnek azon ha­tározata ítélhető vallásellenesnek, melynél fogva elhatározta, hogy az eddigi német alapszabályok, melyek televannak hibákkal és ellenmondások­kal, az önkény és fanaticus romlottság számos nyomaival revisio alá vétessenek és helyettük egyúttal tiszta magyar alapszabályok készíttes­senek ? Ezek rövid vázlatban az újítások, melyek­nek keresztülvitelével foglalkozik jelenleg köz­ségünk értelmisége és jó indulatú része; koránt­sem gondol ez vallástalanságra, vagy pedig ama szokásoknak kiküszöbölésére, melyek erkölcsisé­gen alapulnak, hanem igen is fáradozik a jónak, szép és nemesnek meghonosításán hitközségünk­nél és főleg iskolánknál, reméljük hogy ebben mindenki támogatni fogja és hogy községünkben azon bizonyos névtelen czikkiró bujtogatásainak nem sikerülend a békét megzavarni. Több hitközségi tag. Az országos kiállításból. (A fővárosi pavillon.) Bizony igaza van nagysádnak. Nem igen eny­W.eiea épen a délutáni égető nap hevének hosszabb ideig kitéve lenni. Nem, még akkor is, ha a mi édes anya-dalainkat játszák el oly megrikasztóan, szív­hez szóló, bánatos módon; nein, ha a barna virtuózok száraz fája szivünket táncoltatja is meg és a katona zene harsogó hangján a bűvöletet, melybe a fájó han­gok az ábiándos lelkeket ejtik — szétoszlatják és bennünket a „Walzer" ringató karjai közé csábíta­nak. Még ha bírná az iparcsarnok előtti szökőkút hatalmas sugara a lomhán leereszkedő hőséget hűs csépjeivel lehűteni! De hisz nem győzi ez sem ! Látja kérem, ez nem a körültekintő és a legcsekélyebb részletekre kiterjedő gondosság hibája. Ha a kiállítás rendezősége az egyes parkokat szép, ernyős fák­kal határolja és a székeket ezek árnyékába helyezi, nem lett volna u test- cs szellemet egyaránt fárasztó megtekintés után ide letelepedni, valóságos üdülés? De, nemde? sukkal többet fecsegek, mint a hogy cselekszem. Ha szabad tanácsolnom, talán bemene­külnénk a fővárosi paviilonba? Mire kijövünk, talán alábbszáll a hőfok. Kegyed beleegyezik. Menjünk hát. Csak né­hány lépésnyire van innen. Ott az a renaissance stíl­ben, Kauscr József műépítész tervei szerinf, Neu­schloss K. és fiai által, 1Ö64D méter területen emelt épület az, az igazgatósági épület és a Dunagőzhajór zási társulat pavillonja között. Már látja minő csinos és ízléses az építési modor. Vigyázzon azonban; lép­csőkön kell felmenni abba az épület elé telepített vi­rágágyas kertbe. A pavillon három főépületre oszlik. A középső és felülről világított terem és az ettől balra is és jobbra is fekvő két terem. Oh édes Istenem, az ön vonásai vészt jóslók. En bizonyára megint unalmas voltam. Ha talán be­lépnénk. — Mino kedves ici—pici egy város ez! Ugyan mondja kérem, mi a neve ennek a városnak? — Nagysád téved, mert biz ez nem város. Ez a fővárosnak csak egy minimális része, az úgyne­vezett lovassági laktanya, melynek ez itt a miniatűr­mintázata, bemutatva úgy és oly számban (3*0 ax épületek, ahogy és aminő mennyiségben azok elhe­lyezve lesznek. De ennél sokkal szebb a most épülő és Ybl által tervezett lipótvárosi bazilikának fösz­mintázata. Igy íog ez kinézni majd néhány 100 év múlva, mert addig valószínűleg — sajátszerű sorsa szeriut — még néhányszor összeomlik. Mit szól hozzá? Oh, a kegyed ájtatos lelke mély szánalommal lelik el ily sors fölött cs szemeibe könyek tolulnak, Pc­dig könytelt szemekkel nem jó képekel nézni. Otl a falon pedig igen sikerült vázlatok és teljes kivítqlü képek vannak a főváros egyes helyeiről. A terem fülkéit a vigadó homlokzatán lévő hat szobor közül négynek mintája díszíti, mindegyik szobor más és más hangszert jelképezve. Ha ezek ugy egyszerre meg­szólalnának ! . . . Hanem térjünk balra. Csakhogy tartok tőle, ha ily lassan és tanulmányozva megyünk, megkondul a hat órai harang fölöttünk. De nagysádnak ellenére van a sietség. Itt a bálteremben a város kövezete és burko­lata látható az utak átmctszetével. Ni csak! Ott a kerepesi út széles járójával, lóvonatu uti egyenes és kocsiuti ferde kövezetével, gáz és vízvezetéki csö­veivel és csatornázásával, a járó szelén az akácfák és a falon a gázlámpákkal. — Hát ezt a gázt is meggyújtják estenden? — Oh nagysád, ez túlságos naivitás, de a mely bearan^ ózza gyermekes kedélyét. Hisz cz csak mi­niatűr és még gáz sincs és nem is lehet bevezetve. Ép igy szemlélheti ott a fürdő, Dorottya utca, Au­drássy útnak a burkolatát és átmetszetét. A túlsó asztalon vannak a budai hegyek föszminíái, emitt er­dős részek, a szőllők,' levelek', rügyek, csemeték és erdészeti térképek. Ezen a nagy asztalon van megint egy kis város. Csakhogy itt egymástól nem messze három is van. Az egyiknek a neve „üllői uti köz­kórház" a másiké „hevenyfcrtőzJ betegek kórháza" és végül olt az a hatalmas nagy épület apró fiók-épü­leteivel a sokat említett és ritka-páru elevátor köz­raktáraival. Szeretné még látni a Dunát is? Nézze kérem, itt van ez is, rajta azzal az ici-pici sajkával. És a falon hosszában, ott vau az Andrássy út a maga teljes fényképészeti szépségében. Sétálgatni most otl, ugy-e nem volna kedve? Mert már is fáradt. Pedig még most jön a megtekinteni valónak a java. A középtercmtól jobb oldali teremben, az elsőben, a fővárosi árvaházak vannak. — Ugyan kérem, kérdezősködjék annál az árva fiúnál ott, jól érzi-e magát az árvaházban? — Jaj nagysád, hiszen az báb! Nem beszél! — Ejnye, mennyire élethű; és azok a kis ár­valánykák ott a túloldalon ! Szép a ruhájok is. — A legszebb benne az, hogy honi ipar az egész felszerelésük. Itt van aztán a tanügyi kiállítás, a növendékek próbairatai, rajzok, női kézimunkák. Megvehetők. A jobboldali teremben a főváros vízve­zetéki berendezését tekintheti. De hallga . . . b'un, bam, bim, bam. — Ugy-e mondtam, hogy reánk harangoznak. Még második csengetésig fussuk keresztül az egészet. Ezek a nagy csövek vezetik a szűrt vizet. Emitt a budai vízszűrő. Látható az egyes szenyrétegek lassú Ieszürődcsc és leülepedése; mellette a kőbányai mesterséges víz­szűrő egész gépezetével. A különféle csapok. Az asztalokon iparos ifjaink haladásának bizonyítékai. A szabadkézi, mértani, ács, asztabs, gépészlakatos, kő­faragó rajzok, fali gypsz csoportozatok, majolika, porceliáufestészet, üvegfestmény, aranyozások és a különféle kézmű iparnak annyiféle szép példányai. Még hamar egy pillantás a tűzoltó felszerelé­sekre, póznák, kötelek, horgonyok, kocsik, fecsken­dők, mentő eszközök, szivattyúk és a tűzjelző ké­szülékre és aztán a falmcllett felállított asztalokon fekvő különféle rajzokat nézzük futólag. Hja, csak­hogy ezekhez nem szabad ám nyúlni. Mert a főváros egy szolgát is állított ki, aki igen mély és goromba hangon mondja: „a kiállított tárgyakhoz nyúlni nőm szabad! Nem kő bántanyi, mer " bim, bam, bim, bam. Beh jó, hogy elnyeli a harang szava az ilyen dissonans hangokat! %omo -ncvus. MPTÄ. Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. —l'muus 7. — ifíSO. II.'Rákóczy György erdélyi feje­delem GjüMiál a {közel Kolosvárhoz) nyert súlyos sebei követ­keztében meghal Nagyváradon. Június 8. — 1849. A duklai szoroson át az oroszok Magyarország ellen benyomulnak. Június 9. — Kr. sz. e 53. Simaca közelében Crassus, római triumvir a parlhusok által kelepcébe csalatván,megöletik. Junitis 10. — 1109. Tízévi ostromzár után a palaestinai Tripoliist a keresztyének elfoglalják. Június 11. — i8S9. Sumla közelében Diebics orosz tá­bornok a törököket megveri. Neveztetik, ez ütküzel kulawtsainak is. Június 12. — Hrabovszky osztrák tábornagy a Karlovic­nál összesereglett szetb felkelőket megtámadja s magát a várost löveti. Ez volt az első csata az 184'/, évi alkotmány harcainkban Június iő. — i864. Dembinszky Henrik, a lengyel és magyar szabadságharcokban fővezér meghal Parisban 75 éves korában. KÜLÖNFÉLÉK. — Méltóságos Vaszary Kolos pannon­halmi főapát ur tegnapelőtt érkezett városunkba a helybeli rendház látogatására és már tegnap délután tovább utazott K. Czellbe. — Itt léte alatt számos tisztelgést fogadott és ö viszont tett látogatásokat. — A tisztelgők között vol­tak: Néger Ágoston apátplébános és a helybeli szerzetek tagjai, Mikovinyi Ödön kir. járásbiró, a városi tisztikar, szolgabiróság stb. — A helybeli ev. ref. főiskolában tar­tandó érettségi vizsgálatokra kormánybiztosul Beöthy Zsolt m. tud. egyetemi tanár és a Kis­faludi társaság titkára neveztetett ki. — Az Urnapi körmeneten az ájtatos hí­vek nagy számban vettek részt, megjelent a hon­védségi, uradalmi és városi tisztikar is. — A Balaton-egylet ujabb kirándu­lásán az egylet titkára, dr. Sziklay János ve­zetése alatt, mintegy hatvanan vettek részt, kö­zöttük számos hölgy. A társaság szerdán este 6 órakor indult el a déli vasút budai pályaházából és este 9-kor Siófokra, majd a »Kisfaludy«-n Balatonfüredre érkezett, ahol Fenyvessy Ferencz országgyűlési képviselő, a Balaton-egylet kirán­dulási szakosztályának elnöke üdvözölte a kirán­dulókat , miközben a part különböző pontjain bengáli tüz gyúlt ki. Csütörtökön reggel 7 óra­kor a társaság az egylet zászlaja alatt az 1400 láb-.-magas Tamáshegyre rándult ki, honnan a legnagyobbszerü kilátást élvezték. A hegyre ve­zető ut már teljesen rendezett állapotban van, a mi a Balaton-egylet érdeme. Délután 3 órakor a társaság hajóra ülve muzsikaszóval átrándult Ti­hanyba, hol a -kolostor megszemlélése, népünne­pély, visszhang csalogatás képezett dus prog­rammot. Visszatérve Füredre a társaság este 8­kor bucsulakomára gyük össze, melyen Fenyvessy Ferencz mondott zajos tetszéssel fogadott kö­szöntőt. Ezzel a kirándulás programmja véget ért. Pénteken reggel 7 órakor indult a társaság haza Budapestre. — Helyreigazítás. Lapunk mult számá­ban a péterdi jegyzőre vonatkozó dicsérgetések ugy kerültek lapunkba, mint Pilátus a Credóba. Az érintett közlemény a papírkosár helyett té­vedésből látott napvilágot. Lapunk álláspontját azon közlemény fejezte ki, mely a péterdi jegyző tehetségéről referált, még pedig — mert nem szo­kásunk alaptalanul vádolni — hivatalos adatok alapján. Maga az illetékes szolgabíró ily értelem­ben terjesztette fel jelentését. Ezt nem vonhatja le semmiféle véletlenül napvilágra került irány­zatos közlemény. Lapunk nem egy ember érde­két, de a közérdeket képviseli, s mint ilyen új­ból felszólalunk az érintett község jogos kívá­nalma érdekében. — Az ifjúsági képzőtársulat örömün­nepélye f. hó 14-én lesz megtartva a főiskola udvarán, kedvezőtlen idő esetén pedig a nagy­teremben. — A polgári kör cifrakerti táncmulatsága fényesen sikerült. A négyeseket 46 pár tár tán­colta. — Fegyelmi vizsgálat, elrendelését in­dítványozta megyénk tiszti ügyésze a péterdi jegyző ellen, mely vizsgálat el is rendeltetett. — A theologiai önképzőkör szokásos évet bezáró diszülését f. hó 13-án délután 4 óra­kor tartja a főiskolai nagyteremben. — Német színtársulat Pápán. Mióta állandó színházunk a hazafias közönség áldozat­készségéből felépíttetett, ez az első eset, hogy idegen nyelvű színtársulat vett bátorságot az idejövetelre. Tegnap kezdte meg a Berthal Vik­tor igazgatósága alatti német színtársulat előa­dásait, melyeknek száma az előleges jelentés sze­rint hatra fog terjedni. — A Pápa városi ipartanodában az évi zárvizsgák a következő rendben tartatnak: 1. 1885. jun. 14. d. e. 10—12 óráig és délután 2—4 óráig, az elökészitö osztály vizsgája az alsó vá­rosi kath. elemi iskolában. 2. Az első osztály vizsgája jun. 20-án délután 2—7 óráig a városi rajziskolában. 3. A 2-ik osztály vizsgája jun. 21-én d. e. 10-12 óráig és délután 2—4 óráig a városi rajziskolában. 4. Az iparos tanonezok rajz és munkakiállitása jun. 28 és 29-én a városi rajz iskolában. Melyre a szülök, tanítómesterek, az iskolaszéki tagok, általában a tanügy iránt érdek­lődők tisztelettel meghivatnak. Antal Gábor, is­kólaszéki elnök. — Nyilvános köszönet. A „polgári kör" áital rendezett kertmegnyitási ünnepély alkalmával a kör könyvtárának gyarapítására felülfizettek: Szvo­boda Venczel ur — 70 kr, Mattus György ur 1 frt, Horler F. ur — 10 kr, Schier Károly ur — 50 kr, Hannig Antal ur — 50 kr, Vadas J. ur — 40 kr, Gróf Csáky ur 1 frt 50 kr, Neugebauer S. ur — 30 kr, Bermüller Gyula ur — 50 kr, Dr. Kövi J. ur — 40 kr, Borossay tanár ur — 70 kr, Valaki — 10 kr, Kakas József ur — 80 kr, Herbert ur — 10 kr, Egy benczés tanár — 50 kr. Rostássy Károly ur — 50 kr. Fogadják nemeslelkü adakozásaikért a legmé­lyebb hálánkat. A „polgári kör'' elnöksége. — Thalia falun. Szép és követésre méltó példát mutat Ns.-Magasi kemenesaljai község.— Van ugyanis e községnek már régebb idő óta virágzó tűzoltó egylete, melynek jótékony ha­tását egész környéke nagyon érzi. Hogy pedig ez egylet ily virágzóvá lehetett, nem is a kö­nyöradományoknak és ajándékoknak köszönheti, mert alapját is maga teremte magának és pedig ujabban az által, hogy a múzsát hívta segélyül, évenként egy-egy szini előadást rendezvén. Ez évben is tartatott egy ilyen. Előadatott „Szelle­mek verseny gése" czim alatt egy prológ, és a „Piros bugyelláris" népszínmű. Ezen előadásnak anyagi eredménye mintegy 170 frt lön. Művé­szeti tekintetben is azonban szépen megállta he­lyét, mert oly egyöntetű, összevágó volt, hogy bármely kisebb vidéki színtársulatnak érde­mére vált volna. — A szereplők mindnyájan gondosan betanulták szerepeiket, s köztük néhá­nyan, mint Guóth Jolán k. a. (tűzoltó szellem) szép jelmezével és élénk szép szavalatával, Ber­zsenyi Lolla k. a. (Zsófi) ügyes mozgásával, Pap Fáni és Kis Ida k. a. átérzett játékukkal, a fér­fiak közül Smidelius (Csillag P.) mint szép hu­szár és megcsalt szerető, Berzsenyi Gábor (Kó­sza Gy.) és Magasi Sándor (a bíró) szerepeikben valóban kitűntek. A színpadi diszités elég csín­nal volt kiállítva és mind ott helyben készült, valamint a szereplök is mind a helységből ke­rültek ki. A rendezés és létre hozás főérdeme Horváth János ottani derék főparancsnoké. —• Az előadást táncz követte, melyen Kemenes alja összes intelligenciája és Pápáról s K.-Czell­böl több vendég vett részt, és miután még közben füszerezéáül Bakó József és Kiss Lajos pápai papnövendék urak szavalatokkal és nép­dalok éneklésével mulattatták a nagy számú kö­zönséget, a jól mulatásnak csak a hajnal hasa­dása vetett véget. — Tanügy. A pápai államilag segélyezett községi polgári leányiskolánál a folyó tanévi zár­vizsgálatok a következő sorrendben fognak meg­tartatni: június 15-én az I. osztály vizsgálata, június 16-án a II. osztály vizsgálata, június 17-én a III. osztály vizsgálata, június 18-án a IV. osz­tály vizsgálata a rendes tantárgyakból, még pe­dig d. e. 9—12 óráig és d. u. 3—6 óráig; június 19-én d. e. 9—11 óráig vizsgálat a franczia nyelv­ből és június 21-én d. u. 3—4 óráig ének- zene vizsga. Kelt Pápán, 1885. évi június 3-án. A vá­rosi iskolaszék megbízásából Sághy Béla igazgató. — Köszönet. Az iparos ifjúság majálisa alkalmából a mult számban közölt t. felülfizetők névsorából tévedésből kimaradt Goldberg Gyula ur i frt és Stern Károly ur 50 kr. Továbbá a könyvtár részére Könye Tamás ur 15 drb. Kuk­hely József ur 1 drb. és Steinhof Regina k. a. 1 db., könyvet volt szíves ajándékozni. Mindkét rendbeli adományozóknak hálás köszönetét fe­jezi ki az elnökség. — Steiner Bernát úrnak lapunk mai szá­mában foglalt hirdetésére fölhívjuk olvasóink fi­gyelmét. — Városunkban meghaltak május 30-tól június 5-ig. Hekler Jánosné róm. iíath., 26 éves, brightkór. — Nagy Erzsébet ev., 30 éves, tüdó'lob. — Willner Lázárné izr., 39 éves, tüdővész. — Gott­hard Jánosné ref., 78 éves, aggkór. — Sipöcz Sán­dor gyermeke, Juli, róm. kath., 2 hónapos, ránggörcs. — Molnár Mári róm. kath., 19 éves, tüdővész. — Tóth István, róm. kath., 65 éves, gutaütés. — Gersch­ner János gyermeke, István, róm. kath., 5 hetes, ránggörcs. — Veltner Izsák izr., 87 éves, aggkór. — Kiss János, róm. kath., 68 éves, gutaütés. — Bog­dányi Józsefné, róm. kath., 74 éveB, gutaütés. — Bocsor István, ref., 78 éves, aggkór. — Horváth Józsefné róm. kath., 75 éves, gutaütés. — Gersch­ner Jánosné, róm. kath., 88 éves,tüdőlob. VESZPRÉMBŐL. — Kovács Zsigmond megyés püspök ur ö excellenciaja f. hó 5-én d. e. a 11 órai vonat­tal utazott el városunkból Devecserbe, onnét sa­ját fogatán Kéthelyre ment a bérmálás szentsé­gének kiosztása végett. — Űrnap. Az űrnap ünnepe kedvező idő­ben folyt le. A körmenetet megyés püspök ur ö excellenciaja tartotta nagyszámú ájtatoskodók jelenlétében. Az oltárok a várban voltak felál­lítva. Jelenvolt a honvédségi tisztikar, — a katona­ság az egyes oltároknál áldásadás után sortüzet adott. — Kitüntetés. Lévay Imre fögym. igaz­gató urat a D Veszprémi Közlöny« derék szer­kesztőjét uj kitüntetés és bizalom érte. Folyó hó 3-án a helybeli vöröskereszt-egylet gyűlése, a boldogult Kisovics József apátkanonok s ország­gyűlési képviselő ur halála folytán, ki a vörös­kereszt-egyletnek elnöke volt, elnököt választott s pedig t. Kopácsi Árpád urat, Lévay Imre főgym. igazgató urat pedig alelnökké válasz­totta még. — Programmbeszéd. Dr. Bezerédj Viktor ur, kit a közbizalom képviselőjelöltül léptetett fel, űrnapján d. u. 2 órakor nagy ünnepélyesség­gel vonult be Palotáról városunkba bandérium s mintegy százhúsz,kocsi kíséretében, s 6 órakor a Hunkárféle ház erkélyéről megszámlálhatta n i népsokaság éljenzése közt mondta el programm­beszédjét. Megválasztása bizonyos. Eötvös Ká­roly a függetlenségi párt képviselő-jelöltje 3-án városunkban volt, de a jelöltséget nem fogadta el. Ujabb hir szerint a függetlenségi párt herczeg Odeschalky Arthurt kérte fel a, követjelöltség elfogadására* Nemo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom