Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-12-06

kezménye a már emiitett általánosan könnyebb, olcsóbb épitési módnak. A mely városban elemi csapások tanulságai folytán már önmagában szi­lárdabb épitési mód kötelező, abban az ellenőr­zésnek sem kell oly szigorúnak lenni, mint ott, a hol a tűzbiztonság, szilárdság stb. tekinteté­ben már amúgy is a lehető legkisebb minimu­mot kívánják meg a paragrafusok. x És igy a hatósági gyámkodás szigora Ber­linben némileg jogosult, — jótékony hatását pe­dig lépten-nyomon föl lehet ösmerni. Minden kulturális és humanitási intézmé­nyek alapításában, a városnak közcélú építmé­nyekkel való gazdagításában az állam, város és magánosok egyaránt vetélkednek egymással. A folyton fejlődő álladalmi és társadalmi szervezet napról-napra új feladatok megoldását várják az épitészettöl. Nem volt Berlin fejlődé­sében idő, a midőn az építkezési tevékenységnek oly sok irányban és oly sokféle uj technikai föl­tételeknek kellett eleget tenni, mint most. A ré­gebbi épületnemekhez sok uj nyilvános épület csatlakozik, a melyek a modern állami élet ezer­féle igényeit elégítik ki. * Az állami építkezések legújabb kimagasodó mozzanata a német birodalmi uj parlamentház épitése. A 8 milliom bir. márkára rugó épitési költség megszavazása után rövid idő lefolytával megkezdették Wallott építész tervei szerint az építkezést; most az alapozási munkálatokat vég­zik. Az épitési talaj rendkívül kedvezőtlen; laza posványos tőzeg (valamikor mocsáros erdő áll­hatott itt, mert apró darabokban igen nagy meny­nyiségü borostyánkövet találtak), a mely a leg­gondosabb cölöpözést és ezzel kombinált botono­zást teszi szükségessé. A pályázati tervektől a kiviteli tervek lényegesen különböznek. A gyü­léstermet és összes mellékhelyiségeit az I. eme­letről a földszintre tették át, a középrészt elfog­laló kupola pedig az épület elöli oldalán levő nagy vesztibulum fölé alkalmaztatik. Ugy a belső kényelem mint a külső architektúra, főleg az an­nak müi tagozásaiban nyilvánuló viszonylagos léptek e változtatás által rendkivülileg nyertek. A központi árucsarnok a város közepén az » Alexanderplatz« városi vasúti állomás mellé építtetik. A párisi árucsarnok hiányainak tanul­ságai folytán ezen épületen a világító felületek nagyságára, a szellőztetésre és a jégvermek el­rendelésére különösen nagy gondot fordítottak. Csak a három fölötte magas csarnok és kö­rül húzódó folyosók birnak közbetett emeletek­kel; a deszkaboritás szokatlanul vastag és az ösz­szes világitó fülületek üvegezése szilárd nyitott ablakredözet módjára van szerkesztve. Tanulságos a berlini piac- és vásárügy szi­gorú újításaiban az, hogy miután előre látható volt, hogy a központi árucsarnok az ezernyi kis­termelök között közkedveltségre nem igen fog vergődni, sőt az ellen titokban és nyíltan és az utcai piacok további fenntartása érdekében de­monstráltak is: a berlini városi hatóság elrendelte, hogy a tervbe vett, de csak később építeni szán­dékolt détailcsarnokokat szintén azonnal el kell kezdeni építeni és hogy azoknak is a központi árucsarnok elküszültéig szintén készen kell állniok. Az összes csarnokok megnyitási napjától fogva megszűnnek egész Berlinben az utcai hetivásárok és a piacügy számtalan örökös rendezetlen vi­szonyai is. Atmennti idők és intézkedések nem lesznek, — és hogy ezek nem képesek egy vi­lágvárosban az élelmezésügy modern reformjait Most átlépünk a Szent István koronája or­szágainak területére: arra a földre, mely a mi­lyen nagy, olyan gazdag szépségekben és a ter­mészet változó alakzataiban, körülölelve a nemes érczeket rejtő Kárpátok koszorújától, erdős hegy­ségektől, melyek helyenként a havasok hegyma­gaslatáig emelkednek, völgyeikben rejtve a hazai nagy folyamok ősforrásait. Erdős hegylánczola­tokon át, délnek lejebb szállva, magunk előtt látjuk a magyar alföldet, hol gazdag bortermő vidékek, nagy tavak tükrei, hatalmas folyamok, szélesen elterülő sárrétek, hullámzó vetések, dús tenyészet, homokbuczkás nyírségek, s a terjedel­mes városoktól és mosolygó tanyáktól élénkített s a maga mélabús szépségében oly fenséges puszta gyönyörködtetik az utazó szemeit nagyszerű vál­tozataikban. Az ország közepén, a gőzösökkel és teherhajókkal népesített hatalmas Dunának, a monarchia fő életerének partjain emelkedik az ország fővárosa, Budapest ez oly szép és élet­erős, teljes felvirágzásában levő város, a politi­kai életnek, a szellemi kultúrának s az ipar al­kotásainak központja. Innen tovább kelünk Hor­vátország jól mfvelt, délien meleg vidékein át a fiumei pompás tengeröbölhöz s vissza megint a sziavon síkságon, az erdős Fruska Gora hegylán­czán és a Száva mentén át az Al-Dunához. Balról gyönyörű rónatáj, jobbról a magas szerb partok; hova-tovább mind meredekebb sziklafalak közé jut a hatalmas ösfolyam, mig a Vaskapunál veszélyes szirtzátonyon tör magának úta't. A gyönyörű fekvésű Mehádián át, a régi római hőforrások mellett elhaladva, a hajdani ro­mán határőrvidék havasai közé érünk, honnan utunk a szép Erdélybe visz, mely az ős Szent István korona egyik drágaköve. Itt látjuk a ha­talmas erdélyi havasokat, melyek magas falak­ként őrzik a határt. Kopár tetejű hegyóriásái nem alsóbb rendűek a Tauern bérczeinél; völ­gyeik, oldalaik zengő erdőkkel fédvék, halmos megérlelni, azt Berlin ismét Bécs kárán tanulta, hol vásárcsarnokok és piacok is vannak, előbbiek azonban igen gyakran üresek. A magánépitkezés igen sok szélsőségek kö­zött mozog; ugy a városi paloták, valamint a a környékbeli villák között számos, nagy fény­űzéssel készült műremeket találni; belsejükben azonban a szerényebb külsejű magán lakóházak is fölötte Ízléses, gazdag berendezésekkel birnak; a jómódnak — és ez általános jelenség egész Németországban — első szükséglete a szép lakás! Potsdam vidéke, főleg Babelsberg építtetése óta, mindinkább népesedik, épül és szépül. Nagy Frigyes éleslátásának és ösztönzésé­nek valamint saját példájának köszönhető, hogy a lefolyt évszázad Potsdam és Sanssouci vidékén oly sok remekmüvet teremtett. Hadrian óta talán alig tette uralkodó, hogy az általános érzéketlenséget nemcsak saját áldo­zatkészségével, hanem közvetetlen, a részletekbe beható munkásságával győzte volna meg. Idegen építészeket nem hívott országába, hanem maga hozatott olasz és francia szakmun­kákat és adta a dolgozók kezeibe, hogy ujat és elismert szépet tudjanak alkotni. A Berlin utcáin fennálló szép hidak, Potsdam és Sanssouci épít­ményei ezen időkből valók. Sanssouci-t N. Frigyes maga terveztél Meg­őrizte a kegyelet azon papirlapot, a melyen fe­jedelmi kéz fáradt ezen dologi részletek meg­egyeztetésével! 0, ki korának egyik legkimaga­sodóbb alakja, folyton a legnagyobb gondok közt élő uralkodó volt. Lángelméjét fennen hirdeti fejedelmi háza. Nem oly fényes és gazdag bár az, mint Versail­les, de minden bútor kép és kicsiség, — könyv­tára, dolgozószobája, hangversenyterme egyaránt magas roptü fennkölt szellemét és rendkívül mély kedélyét hirdetik. O volt Poroszországban, főleg Berlinben az építészet fölvirágzásának is teremtő és éltető szel­leme, az ő gondviselésszerű és jótékony befolyá­sának gyümülcse a mai Berlin ! A szomszédból. Veszprém, 1885. december 5. A vörüsberényi Herceg'. — Gyászos théiiia. — Sike­rült ellentétek. — Pensionopolis. — Veszprém a kép­zeletben. — Híreink: Frakk és klakk, felolvasás', megye-gyűlés, tisztújítás. Minden a jövő héten! — Egy apagyilkosnak hirdették ki itt nem régiben a királyi kegyelmet, s ez az eset méltó hogy visszatérjünk reá: A legnagyobb magyarnak csak kevés ember által osztott nézetét látszott szentesíteni a legelső magyar ember — a király kegyelmével. Egy Herceg nevü vörösbrrényi paraszt beval­lott praemeditatio után meggyilkolta az édes ap­ját, s mindhárom biróság halálos Ítéletét kegye­lem útjára a Fölség megváltoztatta. A törvény halált mondott, és a kegyelem általános meg­nyugvást szült. Nem azért, hogy egy bús magyar nyomorult élete megmaradt a börtön számára, hanem mert a mi a kegyelemnyujtó kezet ve­zérelte, az hogy az öreg Herceg erősen rászol­gált istentelen tetteivel szörnyű végzetére. Ha­nem az ifjabb Herceg is aligha cserélt volna ám meg egy valódi herceggel a kegyelemhir halla­tára ! Hála Istennek, már jócskán elszoktunk mi veszprémiek az őrtorony lélekharangjának bal­jóslatú csengésétől. — A társadalom a bűnösök kiágazásaik szőlőkkel ékeskedök, méhökben só­val, aranynyal gazdagpk. üs városaikban régi műveltség tanujelei, tájképeiben a festői szépség mindenütt természeti érdekességgel párosulva. Ezzel be van fejezve a nagy vándorút ez oly nagy, oly szép s természeti képekben oly gazdag monarchián keresztül. Galiczia éjszaknyu­goti typusa, éjszakon Csehország közép-európai faunája, az alpesi, a kárpáti hegyvilág, a magyar puszta, Dcl-Tirol és Dalmáczia igazi délszaki nö­vénytenyésztése: e sok természetrajzi változatos­ság mind egyesül monarchiánk területén. A törpe fenyő, mely föl a havasok jégmezejéig kúszik, a nyir, mely az északi ingoványokban csillámlik, a tölgy, a fenyő, mely sötét erdőkkel fedi hegye­inket, a szőlő, a babéi­, a cziprus és a pálma mind egy hazát ékesitenek, és ez a haza a miénk. íme ezen föld embereit fogjuk itt bemutatni Írásban és képekben, a hogy élnek és munkál­kodnak, szokásaikat s viseleteiknek dús változa­tosságait. Be fogjuk mutatni a bécsi népet a maga életelevenségében és a művészetek iránti fogé­konyságában; a síkföldön lakó alsó-ausztriait és a hegyek lakóját, a felső-ausztriait és salzburgit, ki a havasok között a természet nagyszerűsége közepett, az elemekkel küzdve, folytatja nehéz életét; azután a gyümölcstermő vidékek gazdag földműveseit, a tirolit a maga szük völgyeiben, apró, de szép falvaiban, hol még ősi erkölcsök és festői viseletek találhatók; a havasok déli sza­kadékain a tiroli olaszt és ladint; aztán a szti­riait hazája minden vidékéből, a karantánt és krajnait, a szlovént tarka viseletében, s az iszt­riait. Egyre elevenebb szinek vonulnak el sze­münk előtt: a dalmaták lépnek elénk gazdag jelmezeikben, csillogó fegyverzeteikkel. Egysze­rűbb színezetet ölt a kép Csehországban, hol a a németek éjszakon és nyugaton, a csehek az ország bensejében laknak: a morvák hanákjaik­elleni harcában is modernebb fegyverekkel él, mint a pallos és bitó, melyek hej, — sok, valódi vagy képzelt, — nagy — és kis gonosztevőt ki­irtottak már a földesúri jog, ostrom állapot meg kiváltképen a rögtön itélö bíróságok jogán. — »Mar nyugszik e harcz, károgja busán, »Lombhagyta juharról — a holló! — Tele van régi varosunk határa olyan emlékekkel, mik felidézik e valóban — elisme­rem — nem mulatságos themát. De van amaz em­lékekkel összeköttetésben rendszerint valami, a mi megbékíti a kedélyt s megnyugvást okoz: — Egy félreeső, vad kopár dombon ma is láthatók a régi, kopár köböl alkotott bitó rom­jai, örök időkre szánták egykor a példaadás elméletének hívei, de az elmélettel együtt leron­totta azt az idő, s mint a civilizátió diadalának jelképe emelkedik ugyanazon dombon a három­szögellési munkálatok idejében felállított egyszerű árboc. — A régi sóház telkén sok csontvázat lel­nek a földmunkálatok közben s akadtak olyanra is, melynek a lábszárcsoiitjain még ott fityegett a bilincs. Tán vesztöhely volt ez is itt hajdanán hol nemsokára a modern közigazgatás palotája fog emelkedni, hol bugyogóba bujtatott »megye­katonák*, nyitnak majd ajtót a halálos-holtig ki­nevezett megyei orvosoknak s az egész nyugdíj­képesített vármegyének. — Egész Ferisionopolis lesz majd ez a vá­ros, ha megérjük, mint Grácz, s egy szükséges kellék, van is itt a nyugdijasok számára: kitűnő — levegő! A borjú gyenge húsát igaz hogy 80 kron adják mikor kapható, s épen ennyi egy m. kir. diurnistának a zsoldja is, no de egy vonás legalább itt ís feltalálható a nagy varosokból. A többit a mi még szükséges kellék, hogy egy kis modern kényelmet erezzünk, mindenki tetszése szerint — elképzelheti. — Én már meg is alkottam képzeletemben a jövendőbeli Veszprémet,egy unalmas vasárnap délután, mikor már a »Kubainal« minden hely meg­telt, s a keserves könyekre fakasztó pipafüstben teljes lehetetlen volt nem benszülött tüdőnek existálni, — hallják csak: — A városházi átjáró folytatását képezi a püspökkert mellett elvonuló sétánynak. Egyik oldalon széles utca, a másikon díszes vasrács a püspök kert melletti finom poronddal (ez van hála a talajnak elég) — hintett gyalog járót korlá­tolják , az angolhölgyek gyönyörű zárdájáig s folytatása mindenütt a kert mellett, a kormány­zói lakig ér. — Lent a kertben hetenként kétszer a tűz­oltó zenekar játszik sokkal szabatosabban mint eddig, s kivül hullámzik a sétálók tömege, elé­gedetten, vidáman, mint soha eddig. — A sétányt, — nevezzük megyeház, vagy városház körútnak, — mivel e két impozáns épü­let mellett vonul el, háttérben a Szentirmay kas­tély, ezzel szemben egy ujdonat uj hotel, s a teljesen renovált főispáni lak mint méltó staffage veszik körül, mig utóbbi előtt az »Esterhazy tér« üde fenyübokrok, virágszönyegektöl tarkállik. — No de ennyi haszontalanságot irni ! — kiáltanak fel Veszprémben. Nem folytatom tehát, e szép képek kivülem ugy sem hóditnak meg senkit, pedig nincs ám benne semmi kivi­hetetlen. Tessék elhinni ! — Lám, milyen fanyarrá is lesz az ember néha, mikor csupán a fantáziájára van utalva! kai ismét tarka népvegyűletet mutatnak fel, s a germán és szláv eredetű sziléziták, a galicziai lengyelek és ruthének teszik változatossá a so­rozatot. És ekkor jön Magyarország annyira érde­kes magyar népéletével; a székelység, e saját­ságos magyar törzs; azután éjszakon a tótok; a románok, a régi rómaiak ivadékai ; a szerbek és horvátok; a kisebb népcsoportok, melyek tele­pekben élnek : az erdélyi szászok , századokon át megőrzött erkölcseikkel, szokásaikkal; az ör­mények, bolgárok; a zsidók, kik részint elvegyül­tek az őket körülvevő nemzetiségekben, részint fajuk sajátságait megőrizve, a monarchia csak­nem minden részében feltalálhatók; és végül a czigányok, mint vándornép és zenész, vagy meg­települt lakója a falvaknak. Mindezeket a nemzetiségeket és néptörzse­ket, ezeket a külön typusokat, ezeknek külön­böző nyelveit, nyelvjárásaikat, hagyományait, életmódját, lakásukat, kereset forrásaikat, nép­ünnepeiket, mulatságaikat és szokásaikat, vise­letüket és fegyverzeteiket, miveltségüket és nép­költészetüket, virágzásukat és gyarapodásukat a monarchián belül: mindezt törekedni fogunk e munkában híven ismertetni, a hogy az életből ellestük. A népélet és a népsajátságok, a mint azok keletkeztek és fenmaradtak, összefüggésben az ország jellemével, az éghajlattal, a természet­tel és a földalakulással: ez lesz tulajdonképeni anyaga e munkának. Azonban nem csak a jelen kor lesz ebben ábrázolva, a múltra is visszafogunk tekinteni: egész a római világuralomig, a midőn Vmdobo­nánál a légiók qvadokkal és markomanokkal harczoltak s Pannoniában és Dáciában a római sasokat diadalmasan kitűzték. Azután követni fogjuk a történelem további folyamát: hogyan kerültek ide az egyes népek; hogy vívták ki a germánok országaikat; hogy telepedtek meg a — A Pápai Lapok t. olvasói is szivesebben fogadnának érdekes híreket, társadalmi életünk nevezetesebb mozgalmairól szóló tudósításokat — tudom, de tehetek-e róla, hogy ilyesmivel ritkán szolgálhatok. Érdekes lenne, ha leírhatnám, a Tisza jubilaeumon résztvett küldöttség tagjai­nak hogyan állott a frakk és klakk, de hát itt­hon épen nem viselik azokat, s nevezetes esemény az, hogy a jótékony szivek hány szegény gyer­meket látnak el jó meleg téli ruhákkal karácsony­kor, de ezt ők maguk is — reményijük egye­lőre, — titokban tartják. — A tűzoltó egylet csak a jövő héten tartja alakuló gyűlését, s Feny­vessy ur csak a jövő héten tartja várva várt fel­olvasását, tehát mindaz a mi érdekes, csak a jövő héten várható. — Jövő héten lesz a megyei közgyűlés is, egy kis tisztválasztással, melyről itt a lehető legkevesebbet beszélnek, hogy annál ér­dekesebb legyen. Ha az idő úgy megbecsüli ma­gát mint ma, lesz olyan népes gyűlés megint, milyen nem volt az installátió óta. — Viszontlátásra tehát a fövő héten. r. L RovaLvßzelö: T1P0LD ÖZSÉB. December 7. — L8iS. Ney, hires francia tábornok, Pó­risban kivégeztetik. — 18S6. Rio de Janeiroban Birányi István magyar Írónak halála. December 8. — 1Í74. Hunyadi/ Mátyás királyunk Bo­roszlóban (Breslau) táboroz. — iSSO. Troppauban a congresz­sms, melyben Ausztria, Porosz- és Oroszország az /81.5 évi „szent-szövetség" föníartása céljából rész-t veit, bezáralik. December .9. — \608 Milton János nagyhírű angol küllő születik Londonban. — 1687. József osztrák főherceg Pozsony­ban magyar királylyá koronáztatik. December iO.— 1586 loanics falunál, Kőrös vármegyé­ben, Erdődy Tamás horvát bán, egy torok dandárt vezérestül együtt felkoncul. — 1182. Mysorenél (Ih/ndostanban) Hyder Ali, Mayssur tuUánja, az angolok ellenében vereséget szenved, és hősi halált hal. December l'l. — 361. Konstantinápolyban Juliánus apos­tata (hitehagyott) római császárrá kiáltatik ki. — 1718 Fiied­richschall várából lövetik azon ágyúgolyó, melynek darabja XII. Károly („Éjszak Nagy Sándora") hős svéd király életét ki­oltja. 1 Nem összeesküvésnek esett áldozatul ) December IS, — 1813. Innsbruckba nyomul 3000 fegy­veres Utol és a régi kormány visszaállítását köveleli az osztrák jogar alalt. — 1849. Brunei Izambert Márk, hires francia mérnök s a Themze-alagut építője meghal Londonban. December 13. — 1638 Breisach alatt Bemard szász­weimari herceg a liga. (kath. párt) seregét megveri, — iSQO. Belgrádot a szerbek Czerny György és Csaparics Jakab alatt a török pasától ruháimnál elfoglalják. KÜLÖNFÉLÉK. — Előléptetés. Grechenek Béla pápai és Szabó Elek devecseri uradalmi irnok urak, az az előbbi Pápára, az utóbbi pedig Devecserbe a szabályszerű illetményekkel várispánokká nevez­tettek ki. Szívből gratulálunk a megérdemlett elő­léptetés alkalmából. — Városunk képviselőjéhes, Láng La­joshoz volt hiva egy estére városunk küldöttsége, melyet maga orsz, képviselőnk vezetett a mi­nisterelnökhöz jubilaeuma alkalmából. A kedé­lyes vacsorán fel lettek köszöntve a szives házi úr és neje. — Fenyvessy Ferencs orsz. képviselő ma este tartja Veszprémben felolvasását, az ot­tani derék polgári Casinó felkérésére a Casinó könyvtára javára. Mint lapunkat Veszprémből értesitik, a Casinó a téli évadban több ilyen fel­szlávok és csehek, délen és éjszakon; hogy hó­dították meg a magyarok Árpád vezérlete alatt a Kárpátokon áttörve, a gazdag országot. Azután következnek a jó és balsors között lefolyt hosszú idők változatos küzdelmei; s e közben szemlélhetni fogjuk, hogy csatlakozik egyik nép a másik mellé, hogy sorakozik egyik ország a másikhoz; egyre szilárdabban tömörül a sok különféle néptörzs, az érdekközösség ha­talma egyesíti őket, benső összeköttetésük ter­mészeti törvénynyé válik, s igy tárul föl szeme­ink előtt a jelenkor képe, a nagy és hatalmas osztrák-magyar monarchia, mindnyájunk hazája. íme munkánk programmja. Vajha e mü: »Az Osztrák-Magyar Monarchia iráskan és kép­ben« mind tudományos, mind művészi tekintet­ben és egyúttal mint valódi népkönyv is komoly hazafiúi jelentőséget nyerne! E monarchia népeinek irodalmi és művészi körei egyesültek a közös munkára, . hogy mind a kül-, mind a belföldnek megmutassák e műben mily gazdag tökéjét birjuk mi a szellemi erőnek minden országában és nemzetében e monarchiá­nak, s együttesen mint müküdnek közre egy olyan szép alkotásnál, mely a hazaszeretet ön­tudata és hatalomérzete emelésére kíván szolgálni. S a mint e mü elöhaladtával egyik honrész a másik után sorra kerül, folyvást új munkatár­sak és művészek fognak saját szülőföldjük ismer­tetésében nem csekélyebb odaadással és lelke­sedéssel csatlakozni • elődeikhez, hogy évek múlva mint egy szép korszak emléke a múltból s mint monumentum a jövendő számára, álljon elő a jelenkor szellemi erejének ezen alkotása: (iAz Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom