Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885
1885-08-16
könnyen felfogható, értelmes előadással, mily könnyen és gyorsan fejleszthetők és gyarapithatök még a legelmaradottabb növendékek ismeretei is. Midőn a mult év elején meglátogattam a jeles tanár intézetét s láttam, hogy a beérkezett növendékek legnagyobb része mennyire el van maradva, s köztük néhányan mily makacsok és kényesek, bizony sohase hittem volna, hogy egy rövid év alatt oly valóban meglepő és csodaszerü átalakulás legyen eszközölhető, mint aminőt az év végén, a szigorlatok alkalmával nagy és örvendetes meglepetésemre tapasztaltam. Az intézet növendékei között egy sem volt, aki kitűnő sikerrel ne tette volna le vizsgáját. De volt is öröm és hálálkodás a szülök részéről s boldogság és önérzet a növendékeknél, kik talán évek óta először örvendeztek szüléik dicséretének és megelégedésének. Ez a jelenet, a szülék meglepetése, boldogsága, s a gyermekek öröme oly mély hatást gyakorolt reám, hogy elhatároztam ez intézetre részemről is felhivni a szülők figyelmét. Hadd derüljön fel más családok ege is s hadd mentessék meg a jeles intézetben sok más növendéknek is már-már elveszett jövendője ! N íme, meg is tettem e sorokkal, melyeket azzal az óhajtással zárok be, hogy vajha országszerte mentől több ehez hasonló rendszerű s ily vezetés alatt álló tanintézet keletkeznék, mert a nemzet jövendője az ifjúság kezében van. Közgazdaságunk helyzetéhez. A. zalamegyei gazdasági egyesület, a földmivelés ipar és keresk. ministerhez, felterjesztést intézett, melyből közöljük, a következő érdekes részleteket, mint a melyek érdekes képet nyújtanak közgazdaságmik Jielyzetéhez. Sürgősnek látjuk, — mondja a nevezett gazd. egylet, — hogy a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. XXXI. t. cz. oly intézkedéssel bővíttessék ki, miszerint egy érdekelt város, község vagy egyesek kérelmére, szükség esetében közhatóságilag sommás uton állapitassék meg, a célba vett helyi érdekű vasút érdekeltségi köre és ha ezen érdekeltségnek egy, a törvény által meghatározandó földbirtok- és adóösszegét képviselő érdekeltek a létesítést kívánják és elhatározzák, az érdekeltségi kör összes községei a vállalat költségeinek bizonyos — törvényileg megállapítandó p. o. 10—25%-ával hozzájárulni köteleztessenek. Terményeink árcsökkenéséből a birtokos termelő osztályra háramló hátrány enyhítésére szükségesnek látjuk a földbirtok méltányosabb megadóztatását. Nincs vállalat, mely a remélhető jövedelemhez képest aránylag nagyobb alap- és forgó tőkét, időt és fáradságot és munkát igényelne, mint a földbirtok s mely az elemi viszontagságoknak és egyébb esélyeknek ugy kitéve lenne, mint a földbirtok jövedelme. És ámbár az ilyen felette változó és bizonytalan, mégis a megadóztatásnál állandónak és bizonyosnak tekintetik s előbb államilag is 30—33 a jelenben 27—30 százalékkal adóztatik meg akkor midőn a kereseti adó III. osztályabeli adózók, a pénzintézetek 10 százalékkal rovatnak meg. Szükaz okmányok; a milyen kell, olyant keres ki, mert van ott mindenféle. »Husz ménesre való« mint a hogy szokta mondani. — S minden pakszus öt forint? — Van azok közt értékesebb, becsesebb is. Azok a melyek a »különös ismertető je!ek«re ráillenek. Ezekért tiz husz forintot is elkér Míkulik uram. — Hallatlan dolog ez! De hát nem szól ebbe bele a vármegye? Bánja is az, uram. Hisz ő maga is már hamis lovon jár. A gazdagság is baj. — Fővárosi életkép. — OZORAY ÁRPÁDTÓL. Cserepy Kálmán nem az a szerencsés ember volt, ki müiparos létére valami eredményt mutathatott volna fel, a végzet szállt vele harcba, s az egyenetlen küzdelemben mindig ő volt a legyőzött. Önök bizonynyal látták már t. olvasóink a kiállitáson azt a furfangos szerkezetű alkotmányt, mely kívülről tekintve egyszerű ládának tűnik fel, de ajtaját megnyitva látjuk, hogy a rejtett fiókoknak tömkelegét képezi, melyben még az avatott is csak igen nagy gonddal képes eligazodni. A különféle alakú, kisebb nagyobb fiókok zárai oly furfangos kiszámítással készültek, hogy ember legyen, a ki fönnakadás nélkül megnyithatja, még ha minden kulcsot külön adnak is kezébe. Mert itt asztalos és lakatos mesterség egymással mintegy vetélkedve remekelt. Évekig dolgozott Cserepy Kálmán ezen a szekrényen, s annyi pénzt költött reá, hogy a házbér fizetésről már évek óta megfeledkezett. Most is, az évnegyed vége felé egészen el volt merülve gondolataiba, melyekből egy napon háziurának, Csomor Béla urnák megjelenése riasztotta föl, — Jó reggelt Cserepy úr ime az ön nyugtája. ségesnek látjuk azért, hogy a föld, a töke és a kereset jövedelmei megadóztatásánál a földbirtok javára méltányosabb arány hozassék be, a jelenlegi súlyos, magas százalék leszállitassék. Tudjuk, hogy az állam érdekeit szem előtt kell tartani, s kiadásai fedezéséről gondoskodni kell, de ezt a méltányosabb adóztatási kulcs mellett is fenn lehet tartani. E végre célszerűnek tartjuk a fokozatos adóztatási rendszernek óvatos alkalmazását, miként ez a IV. osztályú kereseti és hadmentességi adónál és bélyegilletékeknél már megtörtént és - mindenki által megnyugvással fogadtatott. A pénzintézeteknél e fokozatos adóztatást és pedig tekintettel a részvénytöke osztalékának százalékaira is — már az üzleti tiszta jövedelem megadóztatásánál alkalmazandónak tartjuk; mert tekintve, hogy ezen tőke az, mely tulajdonosának minden közvetlen fáradozás és gond nélkül legbiztosabb jövedelmet nyújt, illő, hogy ezek ép ugy, mint azon polgártársaik, kik nehéz szellemi és anyagi produktiv munkával eszközlik önfentartásukat s teljesitik az állam iránti kötelmeiket, könnyen szerzett jövedelmeik és jólétük után az államnak megfelelő viszonszolgálatot tegyenek. Épen ugy ki bánjuk és kérjük főkép a csupán nyerészkedési szerencsejáték gyanánt űzött tőzsdei ügyletek megadóztatását is. Egyéb adókra vonatkozólag a fokozatos adóztatás keresztülvitelét az általános jövödelmí pótadónak az egyenes adók után kellő fokozatok szerint leendő alkalmazásával foganatosíttatni véljük. Borterményünk elértéktelenülését nagy mértékben előidézi a gyártott boroknak természetes borok gyanánt korlátlanul szabados elárusithatása is, ugyanazért ismételve is kérelmezzük, hogy ennek megakadályozására törvény alkottassák. Nem kívánjuk mi, hogy a borgyártás, mint ipar eltiltassék, csak kérjük, hogy a törvény a gyártót és elárusítót szigorúan kötelezze, miszerint gyártmányát természetes szőlő bor gyanánt ne, — hanem csak mint gyártmány folyadékot megjelölve árulhassa; — továbbá, hogy a borgyártás a szesz- és sertermelés ellenőrzéséhez hasonló pénzügyi ellenőrzés analogikus eljárású olymérvü megadóztatás alá vonassék, hogy a nagy földadóval és szőlőművelési költségekkel terhelt szőlő bortermelök természetes boraikkal a versenyt kiállhassák. — Borterményeink értékesithetésének na^y akadályát képezi a még mindig fennálló italmérési kisebb királyi haszonvételi jog is; mert gátolja, hogy a termelő borterményét kicsinybeni eladás utján forgalomba hozhassa, amennyiben azon szabályrendelet is, mely a földesúri italmérési jog békói némi tágítására — a termelőnek a lepecsételt palaczkokbani darusítást megengedi, ezt csak is saját helyiségére szorítja, a korcsmaszerü, ugy a. nyitott üvegekbeni kimérést pedig teljesen kizárja. A termelő elöl tehát el van zárva a lehetőség, hogy borterményét — habár csak lepecsételt palaczkokban is — bizományba adhassa; avagy belfogyasztásra kimérés utján eladhassa. Mezei terményeinket évenként nagy veszélylyel szokta fenyegetni a jégverés, mely sokszor egy év fáradalmait, költségeit, reményeit semmisíti meg, s a mezőgazdát éveken át sem helyrehozható károkkal sújtja. Vannak ugyan bizto— Lehetséges volna, Csomor úr, valóban pénzt kíván tőlem. — Bizonyára, ma épen három éve, hogy semmit sem kaptam öntől. — Három éve! Helyes . . . Lám, lám, hogy múlik az idő! — Az idő múlik s én nem kapok semmit. — Mily szomorú év, Csomor ur a három utolsó! — Tudom .. . ön majd a felhőszakadást, majd a zágrábi földrengést hozta fel ürügyül ... — Valóban meg vagyok lépetve, hogy önt oly könnyelműen hallom beszélni ezekről a borzasztó szerencsétlenségekről. — Az ördögbe is, itt a legfőbb ideje, hogy ennek vége legyen. — Teljesen osztom nézetét; valóban itt a legfőbb ideje, hogy az ilyesmi megszűnjék. Magyarország lejtőre jutott, a kereskedelem pang, az ipar ... — Az nekem mindegy. Ön nekem 600 forinttal tartozik. — őoofrttal? Hihetetlen! . — Igenis, hihetetlen! Fájdalom, gyöngeségem lehetővé tette. — Az istenért, Csomor ur, ne nevezze gyöngeségnek a legnagyobb önzéstelenséget. — Pénzre van szükségem, 600 forintot nem talál az ember az utcán. — Fájdalom, önnek igaza van. — Tán azt hiszi ön gyönyör az emberre pénzt nem látni? — Kinek mondja ön ezt ? De a bölcs azért nem lázad fel a végzet ellen. A gyönyör az élet kivételei közé tartozik. — Egészen eltekintve ettől a 600 forinttól. .. — A bölcs tehát . . . — ... Mindenek előtt fizesse ki a házbért. — Mily tévedés! . . . Mennyi csalódás vár azokra, kik erre az álláspontra helyezkednek! Ellenkezőleg, a bölcs a nélkülözésekhez szokjon vesse meg a világnak hiu élvezeteit . . . — Az általam követelt 600 forint ... sitó társulatok, ámde, ezeknél főleg némely vidékekre a díjtételek oly magasak, hogy a biztosítás használatát teljesen lehetetlenné teszi, sőt vannak oly vidékek is, melyekre a jégkár biztosításra ügylet nem is köttetik. Tekintve, hogy U SY a jég-, valamint a tűzkár biztosítás is a földbirtokos osztályra oly jótékony, hogy azt nélkülöznie vagyona koczkáztatása nélkül nem lehet, tekintve, hogy különösen a jégkár biztosítás a működő társaságoknál oly költséges, hogy a jelenlegi terményárak mellett a birtokos osztály azt viselni nem képes, azon alázatos kérelmet terjesztjük elő, hogy az állami tüz- és jégkár biztosítás iránt mielőbb czélszerü törvény alkotása végett a maga utján intézkedni kegyeskedjék. Az aratás bel- és külföldön. Az aratás Közép-Európában majdnem teljesen be van fejezve és az északibb részeken teljesen folyamatban van. Magyarországon gyorsan folynak a cséplési munkálatok és az eddigi jelentések a kedvező eredményről, teljes megerősítésre találnak. Ausztriában is be van fejezve a buza, rozs és árpa aratása és a zab aratás is befejezéséhez közeledik. Legkielégitöbb eredményt nyújtott a buza, mert a termés jó középnek mondható. A rozs is általában jó eredményt nyújtott minőség tekintetében, de mennyiségre nézve gyengébbet, mint a buza. Az árpatermés nagyon változó és ingadozik, az eredmény jó, középszerű és rosz között. A tavaszi zab a déli vidékeken már le van aratva és e terményből általában a középjót megközelítő eredményt várnak. A repczetermés az eddigi jelentések szerint átlag középszerűnek jelezhető. Németországban az aratási munkálatokat, gyakori esőzések szakították félbe és számos termelő vidéken a felett panaszkodnak, hogy az aratási eredmény nem felel meg a táplált várakozásoknak. Angolországban a búzaaratás befejezéséhez közeledik. A rozs és zabtermás már fedél alatt van. Az eredmény általában kielégitő. A romániai termésről ujabban igen kedvező jelentések érkeznek. A buza meglehetős nagy szemű, színe szép és a mennyiségi eredmény pogonként egy chilára becsültetik. Árpa egyes vidékeken egy pogonon 2% chila termett. A tffngeri igen jól fejlődik és ha az időjárás tovább is kedvező marad, a legnagyobb várakozásokat is ki fogja elégíteni. Csak oly vidékeken, hol későn vétettek, ott a szem az esőzések daczára, kicsiny. Egészben és nagyjában véve remélik, hogy a tengeri termés ugy minőség, mint menynyiség tekintetében kielégítő leend. A babtermés is jó eredményt ígér és a termelök már most is bizalommal tekintenek a jövő elé, mert e termény iránt már is erős a kereslet. Oroszországból ellentétes hírek érkeznek. Mig egyfelől azt jelentik, hogy kielégítő lecsapódások különösen déli Oroszországban, a vetések állását lényegesen javították, másfelöl a miatt panaszkodnak, hzgy felhőszakadások és jégverések nagy károkat okoztak. A legutolsó jelentések Amerikából megerö— ... semmi a lelki élvezethez képest, melyeket ön oly kevésre látszik becsülni. Az igazi boldogság a világ javairól való lemondásban áll. Kövesse példámat Csomor ur, mondjon le. — Mit ? 600 forintomtól ? — Első sorban 600 forintjáról. — Jól van! Beleegyezem! — Komolyan ? — Komolyan. De . . — De? . . . — Ön azonnal ki fog költözni. •— Kiköltözni? . . Én? . . De miért? Hiszen igen meg vagyok elégedve s önnel szemben sem panaszkodtam soha. — Ah, ez sok! — . . Bár a lépcsözet roszul van világítva. A konyhában vízvezeték sincs. Ezenkívül kevés a lakó . . . — Mióta ftn itt lakik! — Ez nem nagyon hízelgő rám nézve. — ön még engem is meg akar szöktetni házamból. — Ön ki akar a házból tuszkolni? Épen akkor, midőn egy müdarabot vagyok bevégzendő, mely bizonyára megnyeri a műértők tetszését. Mit szól ön hozzá? — . . Hogy két órai időt engedek a lakás kiürítésére. Bútorait elviheti ön. Tehát két óra alatt ki legyen a lakás ürítve, különben bepörlöm önt. — De gondolja, meg Csomor ur . . . — 600 forint nem sók, hogy főntől szabaduljak. — Ez a személyemre nézve kicsinylő megjegyzés nem nélkülöz bizonyos észszerüséget, sőt arra bátorit, hogy öntől 25 forintot kérjek kölcsön. — Megbolondult ön? — Épen nem. Legalább 25 forintra van szükségem, hogy kiköltözhessem. Gondolja meg ön bútor-kocsik , hordárok, borravalók stb., nekem pedig nincs egy garasom se. — Igaz az? 1 i sitik az aratási eredmények javulását és a téli buza állását északnyugaton általában kedvezőnek jelezik, de a déli Illinois, Ohio és Kanzásban a helyzet az utolsó hetekben sem javult és Tennesse és Kentukyban a molnárok nagymennyiségű tavalyi búzát vásárolnak, hogy malmaik üzemét föntarthassák. Egészben véve a nyári buza állása jobb, mint a télié. Tengeriről, mely ez évben még erösebb mértékben termeltetett, mint eddig, azt jelentik, hogy annak állása az utolsó öt év között, a mostaniban a legkecsegtetőbb. A rozs aratási kilátások is javultak és zabból jó eredményt várnak, ellenben az árpa középtermést ígér. M. P. fémimmi NAPTÍR. Rovatvezető: T1P0LD ÖZSÉB. Augusztus 16. — 1534. Loyolai Szent Ignácz a Montmartre-on, Paris külvárosában, a jezsuita rendet megalapítja. Augusztus 17. — iSS6. Nagyida várát Perényi Ferenc cigányaival vitézül védelmezi. Midőn azonban lőporuk már elfogyott, föltélelek alatt adják föl a várat Puchaim császári vezérnek Augusztus 19. — 1850. Alkotmányosan uralkodó s e miatt népeitől rajongásig • szeretett Ferencz József királyuuk. ízületik Bécsben. Augusztus 19. — 14. Augusztus római csásiár^ meghal Nolában. 1792. Parisban a nemzeti gyűlés által a polgári alkotmányra esküt le nem telt papok elfogatása kimondatik. Augusztus 20. — 13.97. Miksa osztrák főherceg Pápát a törököktől visszafoglalja. Augusztus 21. \690. Zernyeslnél Tököly Imre Hrisler császári tábornok seregét megveri s magát Heislert elfogja Augusztus 22. — 148S. Bosworthnál ülkötet Tudor Henrik > később VII. Henrik a>.gol király) és III. Richárd angol király közt, melyben ez utóbbi éleiét veszti. Ez ütközetben a piros es fehér rózsa vagyis a Lancasler- és York-ház közli habom véget ér s a Tudor-ház jut az angol trónra. Irodalom és művészet." ] — Az „Ox'Szág-'Vllág" e legkitűnőbb magyar képes heli lap 32-'k száma is a szokott gazdag tartalommal jelent meg. Közleményei a következői:: ,,A legutolsó húzás 4 ' Tábori Róbertlől; „Szerellek én", költemény Jakab Ödöntől ; „Majolika-kiállitásunk 11 , Egcrpnlaki Mark Gézától; ,.A félhold a kereszt ellen", Szokolay Kornéltól; „Szent Márk egyik galambja' 1 , elbeszélés Majlhényi Flórától: ,,Hitcm", költemény. Palágyi Lajostól; ,,Kct vén gyerek'', regény Gabányi Árpádtól, ,,A hétről'', Borostyáni Nándortól. Az e heti szám is gazdag művészi képekben s van két érdekes kiállilasi kép is. Az Ország-Világ előfiz'itési ára; január—deczemberre 10 frt, jan.— júniusra ö frt. Az ,,Egyetérlás" sei együtt: egész évre 28 frt, félévre 1* frt, negyedévre 7 frt, egy hóra 2 frt SO kr. Ai előfizetési pénzek a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársasághoz küldendők, kecskeméti-uteza P-ik szám. — A »GrOndiizo« regény-folyóirat dicséretes törekvéssel tartja fent, sőt emeli azt az irodalmi szinvonalat, melyben megindulásakor mutatta be magát. Ez idő alatt a legjobb irodalmi erőket egyesilelte. Nincs egy száma sem, melyből szépirodalmunk legjobb nevü munkásainak dolgozata hiányzanék. A regények, elbeszélések mellett költeményeket is ad s akkép a szépirodalom minden barátjának igényét igyekszik kielégiteni Most bárom eredeti regény folyik benne: „Az uj főispán" Tolnai Lajostól, „A végzet" Margitai Dezsőtől és „Székej támad, székej bánja ' P. Szaihmáry Károlytól. A negyedik regény pedig „A gránátköves asszony", a német irodalomban oly népszerű Marlitt műve. Ennek magyar fordítása együtt jelenik meg a német eredetivel, melyet a „Gartenlaube" közöl. Költeményekkel találkozunk Dalmady Győzőtől, Csáktornyay Lajostól, Petri Mórtól, Reviczky Gyulától, Lauka Gusztávtól stb. A gyor*) E rovatban említett kiadások megrendelhetők Wajdits Károly könyvkereskedésében. — Meglepi önt? Nézze meg alkotásaimat s kérdezze, mily folytonos igazságtalanságok a végzet részéről . . . — Megkapja még a 25 forintot is. Minden áldozatot meghozok, hogy öntől szabaduljak. — Köszönet, ezer köszönet, nagylelkű férfiú! Két óra múlva Cserepy kiürítette a lakást. Másnap Csomor úr,"kinek mellesleg mondva vagy tizenkét háza volt a városban, reggeli sétája alkalmával észi evetté, hogy az egyik ház kapujáról eltűnt a lakást hirdető cédula. Bemegy a házmesterhez. A negyedik emeleti lakás ki van adva, Gáspár? — Igen is, Csomor ur s azt hiszem, dicsekedhetem vele. Úgy? — Nem emeltem sok nehézséget, a mint ön megparancsolta. Nagyon helyes; -a lakó nem kívánt javi 1 tásokat? — Nem. — Ugy látszik, nem nagy igényei vannak. Mi ö tulajdonképen ? — Müasztalos. Hm? . . . Nyíltan szólva, nem szeretem az ily embereket. Mi a neve? — Ide adta névjegyét. Itt van: Cserepy Kálmán müasztalos. — Már megint? dörgött Csomor ur. Bíbor veres arccal sietett föl Csomor ur egyszerre négy lépcsőt is ugorva, a negyedik emeletre. Cserepy ur nyájas mosolylyal fogadta. — Mily meglepetés, Csomor úr! Mily öröm önt lakásomban üdvözölhetnem! Midőn elváltunk ön oly szomorúnak látszott, hogy föltettem, mikép kissé szórakoztatni fogom. A szerencsétlen háziúr félájultan rogyott egy székre- Ezúttal a müasztalos kiköltöztetése 120 írtjába került. Alábj? nem akarta Cserepy megtenni. Mondja aztán Valaki, hogy néha a gazdagság nem jár bajjal. '
