Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-07-12

szeretetet fogom szem előtt tartani, s a megye minden polgára iránt, bármily vallású, igazságos leszek. Ezután következtek a körjegyzők és jegy­zők, —- s a helybeli egyesületi küldöttségek, melyek fogadása eltartott nyolcig. A főispánnak válaszai nem csekély szónoki erőt árultak el. Két órán tartott a fogadás, melynél Purgly Sándor Il-od aljegyző jelentette be a tisztelegni kívánókat. Fogadás után a ka­tonabanda újra játszani kezdett. Este 9 órakor kezdetét vette a vörös ke­reszt egyesület által rendezett estély, hol az egylet szépei a gróf és grófné arcképeit árul­ták az egylet javára. Tiz órakor a várost fényesen kivilágítot­ták, mely felséges látványt nyújtott. Nem volt a belvárosban egyetlenegy tisztességet tudó házi ur sem, ki ki ne világított volna. Pazar fény is volt mindenütt. Lehetetlen elszámolni azok neveit, kik szebbnél-szebb transparentokkal, feliratokkal díszítek fel lakásaikat. Gyönyörű volt a tűzto­rony , mely távol messzire hirdette az est fényét. A pompás kivilágítást a főispán is meg­nézte kisérve vendégei és a város előkelő vezé­rei által. Az utczákou hullámzó nép, amint a gyalog járó főispánt meglátta, elkezdte az él­jenzést, mely szűnni sem akart. A főispán azután éjfél után 2 óráig a veres kereszt egylet estélyen mulatott. XV. A belstatáfe-. Másnap, hétfőn volt az ünnepélyes instal­láczió oly pazar fénynyel a minőt Dunántúl még nem látott. Hajnalban a főispán lakása előtt rá­zendült a zene. Majd 8 órakor Véghely alispán megnyitva a megyei közgyűlést, 'Nádasdy Fe­renc/, gr. és Sárkány apát vezetése alatt egy fényes deputáczió ment el a gróf főispánért, hogy a Veni sanctera a székesegyházba vezesse. A menet előtt bandérium lovagolt. A fiatal főispán rendkívül drága világos búzakék diszmagyarban jelent meg a közönség szűnni nem akaró Oljenei mellett. A székesegyház impozáns látványt nyúj­tott, beillett egy kis koronázásnak. Még nem volt főispáni installáczió, melyen az arisztokrákzia oly nagy számban jelent volna meg, mint Esterházy Móricz gr. veszprémi főispán installácziójára. Pazar fény volt kifejtve; a Batt­hyániak, Esterházyak, Nádasdy Ferencz, gr. Fes­tetics Pál, Kinszky, Szapáry, Zichy Antal gróf díszmagyar ruháikkal nagy feltűnést idéztek elő. Feltűnt a székesfehérvári nagy küldöttség gyö­nyörű diszmagyarban. Vas-, Zala-, Komárom-, Győr- és Tolnamegye deputácziói mind szebbnél­szebb diszmagyarban. A Veni Sancte 9 órakor vette kezdetét, melyen Pribék cz. püspök fényes segédlettel czelebrált. A Veni sancte után a ra­gyogó menet a megyeházba indult, a hol az al­ispán megnyitva az ülést, mindenekelőtt a meg­jelent nagyszámú szomszéd megyék küldötteit üdvözölte és azután felhívására Nádasdy Ferencz, Festetics Pál és Esterházy Ferencz grófok a fő­ispánért mentek. A mikor Esterházy Móricz gróf főispán meg­jelent a gyűlésteremben, ahol a veszprémmegyei hölgyek is mint nézők nagy számban voltak je­len, perczekig tartott a lelkes éljenzés. A gróf levéve süvegét, átadta a kinevezéséről szóló ok­mányt Kolossváry főjegyzőnek, ki azt felolvasta. A püspök erre felolvasta az eskü-mintát , a mely esküt a főispán óriási lelkesedéstől kisérve, tett le. Erre Kleczár Ferencz, Horvátit Lajos, Kenessey Miklós és Noszlopy Viktor szolgabírók diszmagyarban, feltett kalappal székestől együtt az ősi szokás szerint, háromszor egymásután fel­emelték a főispánt a közönség lelkes éljenzése mellett. Ezután tartá meg székfoglaló beszédét, melyet lapunk élén közlünk és mely roppant ha­tást tett. A nagy verve-vel előadott szép beszéd majd minden pontján kitört a" lelkesedés, mely viharossá vált, midőn a főispán »éljen a Haza és éljen a Kiraly« szavakkal bevégzé beszédjét. Ez­után még Kolossváry főjegyző üdvözlé a főispánt, beszéde igy hangzott. »Méltóságos főispán ur! Ezelőtt pár hóval, midőn méltóságod nagynevű elődjét, b. Fiáth Fe­renczet az isteni gondviselés körünkből elszólí­totta és fájó szívvel vettük körül sirját : az ag­godalom bizonyos nemével tekintettünk a jövőbe, keresve férfiút, ki hivatva lesz vármegyénk kor­mányzatát, közügyeink vezetését vinni. Aggo­dalmaink azonban rövid idő múlva eloszoltak, ürömünk teljessé lett, midőn megértettük, hogy a király kegye, a kormány bizalma azon férfiú­ban központosul, kit mi főispánunknak szivünk­ből óhajtottunk, örömünnep tehát reánk nézve a mai nap. Örömünnep, és hogy ily számosan jöt­tünk e terembe, annak nem pusztán az ősi szo­kás az oka, hanem azon szivünkben gyökerező érzelem, hogy méltóságod iránti tiszteletünknek szeretetünknek Méltóságod és a világ előtt kife­jezést adjunk. Méltóságod megnyitó-beszédében megérin­tett egy hurt, mely szivünkhöz szól. Értem azon nyilatkozatát, midőn ősei érdemeit ezredrészben felsorolta. Tudjuk azt, ismertek előttünk az Ester­házy-család érdemei. Tudjuk, hogy az Esterházy­család férfiai ott voltak, hol a történelmet vér­rel írták. Tudjuk, hogy az a vér, melylyel irták, nagyon gyakran az Esterházyak honfivére volt. Igazságok, arany-igazságok azok is, miket méltó­ságod közigazgatásunkról megemlíteni szives volt. Mindnyájan tudjuk, hogy közigazgatásunk az igé­nyeket nem elégítheti ki. Nem az egyénekben, hanem a rendszerben van a hiba. Partialis refcr­mokkal e kérdést megoldani nem lehet. Példája ennek a mult, példája a jelen; mert bár részle­tesen meg is kisértettük egyes kérdések megol­dását, egyre megint mások merültek fel előttünk. Gyökeres reform kell a közigazgatásban, hogy az az igényeket kielégítse. És midőn e kérdések a közel jövőben tán ismét napirenden lesznek, megnyugtató tudat lesz, hogy főispánunk, aki is­meri közigazgatásunk hiányait és egyszersmind tagja a törvényhozásnak, befolyásával, hathatós szavával a közigazgatás reformjánál nagy szol­gálatokat fog tehetni. E szempontból, ily felfo­gásbal üdvözöljük méltóságodat főispáni székén. Meggyőződésünk, hogy az a zászló, melyet gróf Esterházy lobogtat, csak háromszínű lehet; tud­juk, hogy a zászlón csak három jelszó lehet: ki­rály, haza, megye ! E tudatban üdvözöljük mél­tóságodat tisztelettel, szeretettel és azon férfias elhatározáson nyugvó komoly kijelentéssel, hogy Méltóságodnak a király, a haza, a megye érde­kében teendő minden lépését őszinte szeretettel, odaadással fogjuk támogatni. Isten Méltóságodat vármegyénk javára sokáig éltesse !« A szép beszéd után a főispán a százakra menő küzönség éljenei mellett a gyűlést bezár­ván, lakásába hajtatott. V. T>iszel>écl és nép ünnep. Äz Esterházy Móricz gróf főispán által adott díszebéd fényesen sikerült. 550 vendég volt jelen a külön ez alkalomra épített óriási csarnokban. Jó, okos értelmes magyar arc volt ott a terem­ben; fővárosi szemeinknek jól esett megpihenni rajtuk, s aztán az egész marciális tipikus alakon. Önérzet, jó kedély, praktikus gondolkodásmód sugárzott ez arcokról. Az aranyos díszruhákat erősen tarkázta lila, tiszta fehér, tiszta fekete, fehér-fekete papi talár s a torzomborz két felé sodoritott bajuszokat a sok simára borotvált arc. A hátsó szárnyajtó kétfelé csapódik .... Nini, mintha ott is egy pap jelennék meg. Oh, dehogy, hisz prémes mente ül vállain, kezében kucsmának sastolla inog, nehéz kettős aranylánc tartja össze szétnyíló mentéjét, mely alól magyar attilának karneolgombjai piroslanak elÖ: ez Es­terházy Móric gróf, a főispán. Fiatal csupasz arcz, értelmes szemek, magas, gondolkodó homlok, a szemek és szájak szögle­tein lappang az a vonás, mely mutatja, hogy mi­kor néz, mindjárt kritizál és megjegyzéseket is tesz. Herkulesi vállak és mell. Mikor hozzá be­szélnek, szemöldökeit összevonja, mikor ő beszél, a redők kisimulnak, s arca felhevül. Az esküt és programmbeszédet stentori hangon mondta el, tűzzel, elevenséggel. Az esküforma a Bachorszak­ból eredhet, mert a hazáról igen kevés szó van benne. Beszéde olyan hatást tett, hogy úgyszól­ván minden harmadik szavát megéljenezték. Az uj főispán, a közpályán tett első lépésénél, ro­hammal bevette a veszprémiek szivét. Most öt diszmagyaros ur lehajlik s a má­sik percben Esterházyt főispáni székével együtt a levegőben látjuk. Majd újra eltűnt s aztán me­gint felemelték. És ez jgy ment harmadszor is, a közönség viharos éljenzése közt. Ez is ősrégi szokás s az emelgető urak a megye öt járásának szolgabirái. Esterházy jóízűen elnevette magát az emelgetés alatt s a hölgyek is vele nevettek. Bizonyosan azt gondolták, kogy a vármngye most mérlegeli, milyen sulylyal bir az uj főispán ? Kolozsváry megyei főjegyző igen férfias beszéde rekesztette be az installációt, A gróf által adott ebéd természetesen szin­tén roppant érdeklődést keltett, ugy a meghívot­tak, mint a meg nem hívottak köreiben. Az ebéd Palkovicsra, a budapesti nemzeti kaszinó fő sza­kácsára és vendéglősére volt b'zva. Az ételek mind Pesten készültek, s jégbe hűtött vasedé­nyekben hozattak Veszprémbe. Itt melegítették fel azokat a melyeket kellett. A teritékek száma 560 volt, 62 pesti pin­cér szolgált fel, a bort és pezsgőt a grof inasai kezelték. 1800 palaczk bor és 500 üveg pezsgő bontatott fel. 2500 császár zsömlyét hoztak Pestről., Ezek mind becses adatok az utókor szá­mára. Épen a múltkor olvastam egy történeti közlönyben egy 140 év előtti löispáni installáción elfogyasztott ebéd részletes statisztikai adatait. Akkor többet ettek, de nem oly finomat. Pezs­gőről nem tétetik említés, de annál inkább sze­repel a bor, még pedig nem is palack-, hanem akószám. A teremnek csak az volt a baja, hogy sü­ket volt, elnyelt minden hangot. Sok okos toasz­tot mondottak, de bizonyára még többet elhall­gattak. Esterházy felköszöntöjét a királyra, min­denki értette, mert az volt'az első. De ekkor kibontották a pezsgő szállítmányt, s a mi hangot egy-egy szónokból a terem még meghagyott, azt az óriási zsivaj végkép elnyelte. 560 ember egy­szerre beszélt, nevetett, éljenzett, halljukozott, jobbról a katonák, balról a cigányok Rákócyt húz­tak. A nyolez óriási asztal tetejének mindegyikén állt egy- egy szónok s dikciózott, legalább ök utólag azt állították. Páratlan jókedv uralkodott ... És e ban­quetten tűnt fel legjobban Kovács Zsigmond veszprémi püspök távolléte. A pöspök sürgős betegsége miatt az installáció előtt két nappal elutazott fürdőre. A katholikus klérus jelenlevő kiváló tagjai pótolták a püspököt. Hogy a zaj makacs voltáról kellő fogalmat nyújtsak, csak azt mondom, hogy még Fenyvessy Ferencet se hallgatták volna meg (ha beszélt volna) amint hogy Láng Lajost se hallgatták meg. (Az igaz, hogy a püspökre mondott felköszöntőt.) Az asztalfőn ültek középen a főispán ka­marási diszfrakkban, mellette jobbról Pribék czim­zetes püspök, balról Esterházy László gr., Cziráky Béla gr., Batthyányi Lajos gróf Zuber], főispánok és a megyei küldöttségek vezetői. Az ebéd alatt egy katonai és czigányzenekar felváltva játszott. A gazdag ebédet Palkovics a nemzeti kaszinó vendéglőse fényesen állította ki. Az első felköszöntöt a főispán házi ur mon­dotta a legelső magyar emberre a királyra és a legelső »magyar csaladra« a királyi családra, me­lyet a jelenlevők szűnni nem akaró éljenzéssel fogadtak. A felköszöntöt a zenekarok hármas tussá és mozsárdurrogatás követte. Ezután Pri­bék Q.7.. püspök Tisza Kálmán miniszterelnököt éltette. Véghely alispán a főispánra emelte poha­rát. Cziráky gr. főispán a vidéki törvényhatósá­gok és kivált főispán társai nevében Esterházy grófot éltette. Kolossváry főjegyző a főispán ne­jét köszöntette fel zajos éljenzés mellett. Láng Lajos nagy tetszés mellett a távollevő püspökre Kovács Zsigmondra és helyettesére Pribék cz. püspökre és a klérusra emelte poharát. Idősb Purgly Véghely alispánt, Néger apát plébános pedig a jelenlevő főrendeket és képviselőket él­tette. Szóltak még többek közt Reisig Vasme­gye alispánja és Rajnis zirczi plébános stb. Az ebéd alatt az alispán felolvasta az érkezett üd­vözlő táviratokat, köztük Kovács Zsigmond püs­pökét, Radó vasmegyei főispánét Jankovics László somogyi főispántól, Fack Károly orsz. képvise­lőtől, a nyugati vasút igazgatójától, BezerédjPál­tól stb. A rendkívül kedélyes lakoma esti hat órakor ért véget, a mikor a társaság a népünne­pet nézte meg. A főispáni beigtatás alkalmából tartott dísz­ebéd után a vendégek elmentek a vásártérre, ahol a főispán népünnepélyt rendeztetett. A nagy té­ren óriás tömeg sereglett össze, fogyasztva a tiz helyen, hat akós hordókban felállított bort és az egészben megsütött ökröket. Ide jött Es­terházy Móricz gróf, mindenütt riadó éljenzésektöl fogadtatva. A nép vállaira emelte és ugy hor­dozta körül.— Innen eltávozva, az uj főispán fel­kereste az iparoskört, hol Balogh elnök fogadta. A felköszöntök itt is egymást érték. Innét a fő­ispán a polgári körbe ment, melynek erkélyéről, Vikár főjegyző a téren összesereglett néphez beszédet tartott, éltetve Esterházy Móricz gró­fot. Beszédet tartott még Pongrácz árvaszéki ül­nök is. Az nap este tartott az iparos ifjúság szini előadást, melyre azonban a főispán váratlan csa­ládi gyász miatt nem jelenhetett meg. Az egész város ünnepi hangulatban volt. Az utczákon fel­hangzott Esterházy Móricz éltetése. A kedélyes népünnepről Rákosy Viktortól, a »Budapesti Hir­lap« kedvelt Sipulusától hozunk jövőre kedves tárczat. Levelezés. Devecser 1885. július p. Devecser városa semmit sem mulasztott cl arra, hogy az uj főispáni méllo fénnyel fogadja. Elismerési érdemel a város birája kifejlett buzgóságáérl, melylyel a szép siker elérését le­hetővé tette. A vasúti indóház igen csinosan feldisziüelelt; gyö­nyörű diadalkapu emeltetett, közepén a főispán címerével és üd­vözlő felirallal és a nagy épületről egész hosszában számos nem­zeti zászló lengett, mig a fogadtatásra egy virágokkal és szőnye­gekkel körül vcü kör képezteted. A munkálatok már délben befe­jeztetlek es I órakor d. u. már zsúfoltig telve volt a rendel­kezésre ál.otl lérség közönséggel. Ember emher bálán igyeke­zett tűrhető luzlos állást elfoglalni. A rendezők a városbíró élén higgadtsággal, tapintattal igyekeztek rendel hozni a nagy emberlömegbe, és ez ha nem is fáradság nélkül, de mégis tel­jesen sikerült, ugy hogy semmi sem zavarhatta meg a nap örö­mét. Hosszas várakozás után vég-e megtörtént a jelzés és nem sokára néhány percnyi késéssel robogóit be a kölön vonat. A főispán hangos éljenzések közölt szállt ki és Noszlopy szolgabíró állal a járás nevében, Sleuer városbíró által pedig a város nevében iidvözölttílett Nagyon sajnálom, hogy legjobb akarattal sem jegyezhettem fel a szolgabíró szép beszédéi és igy rsak a városbirdét reprodukálhatom, ki igy szólt: „Méltóságos Gróf ur, szeretve tisztelt főispánunk! Deve­cser városa képviselői, valamint összes polgárai örömünnepet tartanak ma, midőn azon szerencsében részesülnek, hogy Mél­tóságodnak Devecser városa területén hódoló tiszteletüket ki­fejezhetik. Ép ily örömünnepet tartott Devecser városa kö­zönsége akkor, midőn arról értesüli, hogy felséges urunk, aposloli királyink Méltóságodat Veszprémvármegye főispánjává kinevezni kegyeskedett. Fogadja méltóságod Devecser összes polgárainak nevében igaz szivböl eredő üdvözletemet. Midőn még azért könyörgök Méltóságodhoz, hogy méltóztassék Deve­cser városai ezentúl is, mint eddig pártfogásában tartani, kí­vánjuk, hogy az Isten Méltóságodat megyénk büszkeségére még gen-igen sokáig éltesse!" A főispJn meghalva mondóit köszö­netet a szives fogadtatásért és kijelenté, hogy Devecser városát és vidékét mindig a megye legderekabb vidékei egyikének tartotta és szerette. Jövőben is szeretni fogja és Örömmel biztosítja pártfogásáról, szivesen lesz meg érte minden tőle kitelhetőt. Ezután a szolgabiróval és városbiróval kezel szorilva, mégegyszer megköszönve a szép, nem várt fogadtatást mire a társaság ismét kocsikba ülve, a vonat megindult és vége volt a szép ünnepélynek, melyre oly sokan oly soká vártak. Paedagogus. Rovatvezető: TfPOLD ÖZSÉB. — Julius IS. — 1319. Tetzel János, domonkos-rendi szerzetes s a bűnbocsánat kevésbé eszélyes hirdetője, meghal Lipcsében. Julius 15. — 1798. Chebreisnél (Aegyptomban) a fran­cia sereg a mamelukkokat megveri Julius 14. — 1849. Güyon magyar honvédtábornok, a Jellachich alatti horvátokat Hegyesnél megveri. Julius 15. — 18Í8. Rajacsics görög keleli érsek oldalán kardot viselve Pancsova városba bevonulását tartja. Julius 16. — 1542. Robert Káról királyunk halála Vi­segrádon. Julius 17. — 1849. Vácnál, midőn Görgey Armin a közelgő orosz lovasság ellen egyik hadosztályát kivezeti a balszárnyon mutatkozó s'úrü csapatokat oroszoknak tartván, had­osztályával megfutamodik, mire az oroszok Váczra nyomulnak és 4 ágyút elfoglalnak; — Leininger magyar honvédtábornok azonban ez alatt keletről Vácra bevonul s a magyaroknak nem várt hatalmas támadásától az oroszok meglepetvén, a várost elhagyják; a mieink azonban meggyőződve, az oroszok túl­nyomó többségéről, tanácsosabbnak látták Vácot 1 elhagyni, mint egy nagyon kétes ütközetet kockáztatni. Julius 18. — 1203. A velencei és francia keresztesek Angyal Izsák fia által a bitorló Hl. Elek ellen segélyül hivat­ván, Konstantinápolyt rohammal elfoglalják, és fölgyújtják, mely alkatommal a város egy negyede leég és Angyal Izsákot a trónra visszahelyezik. KÜLÖNFÉLÉK. — Gyász-eset a fraknói és galanthai Es­terházy grófi családban. Gróf Esterházy Miklós Ferencz, valóságos belső titkos tanácsos, s a máltai rend vitézének legidösb fia, Gróf Esterházy Pál e hó 6-án élete 52-ik évében meghalt. Te­metése tegnap történt. Az érczkoporsót, melyen a szebbnél-szebb koszorúk nyugodtak, a tatai, pápai és devecseri uradalom tisztei vitték. A te­metésen jelen voltak Esterházy Miklós gróf, az elhunyt testvére; ifj. Esterházy Móricz gróf fő­ispán, Esterházy Ferencz, Pál és Zichy Gábor grófok. — Veszprém megye közigazgatási bizottsága e hó 8-án tartá meg rendes havi gyű­lését, melyen új főispánunk, ifj. Gróf Esterházy Móricz úr elnökölt. Ez lévén az első ülés, me­lyet az új főispán megnyithatott, bevezető be­szédében üdvözölvén a bizottság tagjait, utalt arra a nagy fontosságú szerepre, mi a közigaz­gatási bizottságé. Őrködni az állam nagy érde­kei felett, s kielégíteni a megye ügyeit, E bi­zottság az, hol az állam és a megyei önkormány­zat karöltve jár, s hol mindkettőnek nehéz és terhes feladatai megoldásra várnak. E szempont­ból kérte ki a bizottság minden egyes tagjainak figyelmét s azzal az ülést megnyitottnak nyilvá­nitá, felhiván az egyes szakok előadóit, havi je­lentésük előterjesztésére. Miről jövőre. E bizottság ez ülésen az állami és a megyei főbb tisztviselők — mint szakreferenseken kivül, a tagok közül jelen voltak Sárkány Miklós apát, Ruttner Sándor, Láng Lajos, Fenyvessy Ferencz, Kenessey Pongrácz. — A fővárosi sajtó szépen volt képviselve a főispáni installácziónál. A »Nemzet«-eti<Wű An­tal, a »Pesti Napló«-t Relle Iván, a »Budapest! Hirlap«-ot Rákosi Viktor hírlapírók képviselték. Képviselve volt azonkívül a helyi s a vidéki la­pok, »Pester Lloyd« és a bécsi »Fremdenblatt.« .— Ezrekre és ezrekre megy a szavak száma, miket Veszprémből a főispáni beigtatási ünnepekről a fővárosi hírlapoknak távirtak az il­lető lapok jelen volt képviselői. A »Nemzet,« Pesti Napló, Budapesti Hirlap hasábokat írtak róluk. A távirati szolgálat kitűnő kezekre mutat a jelenlegi veszprémi távírda kezelőnőnél, ki Krá­nitz postatiszt ur segitsége mellett fáradhatatla­nul éjjel, nappal közvetité a táviratokat. Elisme­rés illeti őket. — PÓkay Antal városi közpénztárnok e hó 8-án meghalt. Benne derék, szorgalmas hiva­talnok hunyt el. Temetése pénteken volt nagy részvét mellett. A város és tisztviselői külön ko­szorúkat küldtek koszorújára. — Gulden Kálmán, Gulden devecseri tisztartó fia, a devecseri járásbírósághoz joggya­kornoknak neveztetett ki. — BenkÖ István, Veszprém város köz­ügyeiben tevékenyen szereplő derék kádármes­ter, ki már O Felségétől is kitüntetve lett, s kinek az országos kiállitáson lévő kiállítása mél­tán feltűnést keltett — egy gyönyörű hordót ké­szített ajándékba ifj. Esterházy Móricz gróf fő­ispánnak. A hordó egyik részén a vármegye, má­sikán az Esterházy család czimere díszeleg. Az abroncsokba pedig belevannak vésve a megye orsz. képviselőinek, s tisztikarának nevei. A szép remekmű a főispán elfogadó termében van felál­lítva Veszprémben. — Nagy tűzvész pusztított mult szerdán éjjelen N. Alásony községben. Több helyről is vettünk tűzesetről szóló tudósítást. Jó lesz vi­gyázni ! —Api*Óságolc. Tanító. Hogy hivják> hét nap­jail? F i u. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombaté? —. Tani tó. Nos, hát nem tudod, mikor megy anyád a templomba? F i u. Mikor apám neki uj kalapot vesz. — Biró. Miért verte meg botjával mind a kéí éji őri ? Vádlott. Csupa humanitásból. Egynek sok lenne az ütésből. SZERKESZTŐI ÜZENET. ~" — Iierényi főorvos. Veszprém. Helyszűke miatt jövőre — Veszprémi censor. Veszprém. Ré­szünkről semmit nem tudunk abból kombinálni, a miért Jánosi kanonok ur az installáción nem voltjelen. Ráth jószágkor­mányzó úr pedig egyáltalán nem szokott a megyei éleiben sze­repelni, elmaradása tehát fel sem tűnhetett — 3YIold.Ován Béla Bpest. Az égésről" cimü érdekes tanulmány befejezését, időhöz kötött közlemények mi­att, jövő számunk hozza.— Tipold. Özséb B. Koppány Jövő számunkban adjuk. 2081. szám. 1885. v. r Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a pápai kir. járásbíróság fenti számú végzése által Ifj. Gróf Esterházy Móricz pápai lakos végre­hajtató javára Kerstner Pál borsosgyó'ri lakos ellen 1043 frt lő kr tőke, és ennek járulékai erejéig el­rendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 1933 frt 30 krra becsült két hámos ló, szoba bútorok, rozs, árpa, buza, zab, vetések, kuko­ricza, kolonipér ültetvények és egyebekből álló ingó­ságoknak nyilvános árverés utján leendő eladatása el­rendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Borsosgyó­rött leendő eszközlésére 18S5. július hó 25-ik napjának d. e. 9 órája határidőül kitiizefik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az­érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóság vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Pápán, 1885. július hó 4-én. föo%>váb$X> Sfó/MOS, kik. kir. bírósági végrehajtó 28«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom