Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-08-23

ellent mondók. De a közönség, mely csakis az ügyvéddel érintkezik, a mely az írásbeliség titkos fátyola mögé be nem lát, mely tudomással nem birhat arról, hogy az ügyvéd, mily odaadással, mily időt és erőt rabló tanulmányok felhasználásával iparkodott az általa elvállalt ügyet diadalra juttatni — ez a közönség az eredményből itél, az ügyvédet vádolja és azt teszi felelőssé a siker elmaradásáért, nem gondolva meg, hogy az ügyvéd működésének meghiúsulása oly tényezőkkel áll kapcsolatban, a mely tényezők létezése az ügyvédnek be nem tudható, hanem az igazságügyi kormányzat és á törvényhozásnak bűne , hogy azokkal — igazságügyünk szégyenére — még mindig számolnunk kell. íme, innen a vádak, melyek az ügyvédi kar ellen emeltetnek; itt alapja és kiindulási pontja az ellenszenvnek, a mely e kar ellen nyilvánul. Tévedés azt állítani, hogy az ügyvédség szomorú állapota egyedül az ügyvédek nagy számára vihető vissza, tévedés azt mondani, hogy az ügyvédség erkölcsi és vagyoni hanyatlása egyedül az ügyvédek számának szaporodásában találja indokát. Ez a hanyatlás okozatos összefüggésben áll igazságügyünk stagnálásával, elválhatlanul fűződik egybe bíróságaink szellemi niveaujának csökkenésével. A mig rendszeres törvénykönyv hiányában az ügyvéd tisztje végezésében csak tapogatózva haladhat elő; mig bíráink nem törvény hanem bölcs belátás szerint Ítélnek, a vitás kérdéseket nem a törvény szavával, hanem bírói parancs szóval döntik el; addig nem fog elnémulni a vád, hogy az ügyvéd a per vitelénél csak a saját érdekeit, csak a perköltségek szaporítását tartotta szem előtt, nem pedig felének jogait. A mig az írásbeliség fennáll: mig a szóbeliség életbeléptetésével, a minden intézmény életrevalóságát igazolni képes nyilvánosság behozatalával nem nyilik a közönségnek alkalom megismerkedni az ügyvéd működésével, közvetlen tapasztalatból szerezni meggyőződést annak munkásságáról, képességéről, lelkiismeretességéről: addig soha nem fogja az ügyvéd az öt megillető szellemi és erkölcsi tekintélyt megszerezhetni. A mig a birói qualifikácio az ügyvédivel egy fokra nem emeltetik ; a mig a bírónak tisztességes fizetés meg nem adatik: addig e két kar között az együvé tartozóságnak érzete, — mely pedig az igazságszolgáltatás emelésére ís mellözhetlen feltétel — soha fel nem éledhet, soha meg nem erősödhetik: — addig a bíróságoknál soha meg nem fog szűnni a törekvés, az ügyvéd jövedelmeit csökkenteni s addig bíróságaink az ügyvéd szellemi munkáját érdeme szerint méltányolni soha nem fogják s mint eddig is számtalanszor történt, a munka díjazását még a kézműves dijánál is alacsonyabb mérvre korlátozzák. Ha tehát az igazságügyi kormányzatnak czélja — és bizunk benne, hogy igy van — az ügyvédség állapotának javítása, ezen intézmény emelése, kötelessége neki általában emelni, tokéletesbiteni igazságszolgáltatásunkat is. A mi létünk azzal elválhatlan kapcsolatban áll, azzal élünk, azzal emelkedünk, azzal sülyedünk. És ha részben áll is az, hogy az ügyvédek számának emelkedése szintén egy tényező volt az ügyvédi kar anyagi jólétének és erkölcsi tekintélyének hanyatlásában, akkor nem abban áll a gyógyszer, hogy a szám emelkedésének dacára az ügyvéd működési tere megszorittassék, s hogy tőle fokozatosan a megélhetés lehetősége elvonassék, — hanem ellenkezőleg, a munka kör szélesbitésében, és a lehetőség megadásában, hogy az ügyvéd esetleg más pályára léphessen át s ott érvényesíthesse tehetségét, ott találja fel a fentartás eszközeit. Nemcsak az ügyvédi karnak, de a jogkereső közönségnek, de igazságszolgáltatásunknak fog javára szolgálni, ha a zugirászat elnyomásával az ügyvédi ellenjegyzési kényszer az Összes bíróságoknál kötelezöleg kimoudatik, s hoj^y népünk gyakori károsodástól fog megóvatni, ha a kisebb polgári peres eljárásról szóló törvény módosításával ez ügyekben is az ügyvéd közbenjárása, a neki az igazságszolgáltatás e terén való ellenőrzése biztosíttatik. Nem egyedül az ügyvédi kar száma fog apadni, és az e pályán maradók jóléte emelkedni, ha ügyvédek nagyobb számban neveztetnek ki birói és közjegyzői állásokra, s ha lehetővé tétetik az ügyvédeknek átlépni a közigazgatási pályára, hanem az igazságszolgáltatás és a közigazgatás is fog oly erőket nyerni, a mely erők képesek lesznek a kormányzat e két ágát is eddigelé el nem ért színvonalra emelni fel. Pápavidék termelése. Megyénk gazdasági egyletének lapja következőkben emlékezik meg Pápa vidékének terméséről. Szóljunk először a fő terményről: a búzáról. Ez helyenkint ámbár üszögös volt, általában véve mindazáltal kielégítő termést adott ugy mennyiség, mint minőségileg. Ha a keresztek száma más évekéit nem is haladta jelentékenyen túl, de a megejtett próbacséplések tanúsága szerint oly kielégitöleg, hogy keresztenként (17-ével) átlag % mérőt fizet és t a minőség oly jónak mondható, hogy a közelebbi évek eredményeit határozottan túlszárnyalja. Rozsnál a korai vetések sokat hibáznak, a késeiek ellenben jó közép termést adnak és jól fizetnek. Árpából a termés mennyiségileg kielégítené a gazdát: de minthogy takarítása alkalmával az időjárás nagyon kedvezőtlen volt, szeme megsárgult és igy a haszon egy része kárba veszett. Zabból egyáltalán silány aratás mutatkozik. A kapás növények ellenben igen szépen fejlődvén, dús kilátásokkal biztatnak. Takarmányunk azonban kevés lesz. A széna is vékony rendeket szolgáltatott és ugy látszik, hogy sarjú termésre sem lehet sok kilátásunk. Takarmány szűkének nézünk elébe., daczára, hogy a mesterséges takarmányok ez évben kiválóan jól sikerültek volna, mert elég hiba, hogy a mező gazdaság ez ágát, a takarmány mesterséges termesztését, gazdáink még korántsem karolták fel oly mértékben, mint ezt az adott viszonyok megkövetelnék. Gyümölcs- és bortermés, kivált ez utóbbi, szépen mutatkozik. Lenne tehát kenyerünk, húsunk és borunk, mint a fentebb előadottakból kitetszik és sokan azt hihetnék, hogy ez már elég a magyar ember megélhetésére. De nem ugy van. Egy nem lesz kellő mértékben, a mi a fő, a pénz : mert a jószágnak rosz ára mutatkozik, minek következtében a legjobb termés mellett is megszűkül a gazda. Ezen bajon, meggyőződésem szerint, a baromtenyésztés nagyobb kiterjesztése által lehetne segíteni, a midőn egyrészről a szép tulokért szép pénz ütné a gazda markát, más részről pedig nem volna kitéve mezőgazdaságunk a túltermelés káros következményeinek. Olcsón termelhetnénk és ami termett, jobban megadnák az árát. Hogy vannak-e tenyész állataink, mindeddig nem lett az erre illetékes bizottság által keresve. Pedig nincsenek és nincs is kilátás reá, hogy addig lennének mig a most tisztelt bizottság az ügyet nagyobb figyelmére nem méltatja. Nincs többé tűzvész! Mult hétfőn délután volt alkalmunk Brandt ur által feltalált tűzoltóanyag szerének páratlan hatásáról meggyőződni. A feltaláló személyesen jelent meg körünkben, hogy a szerének hatását bemutassa. A városi marhavásártéren egy szalmával vegyest rakott hasábfa máglya elébb 50 kilogr. köszénkátrán, majd 25 kilogr. kőolajjal leöntve, meggyújtatott. Egy pillanat alatt oly irtóztató lángban állolt a máglya, hogy a nézők nagy gyorsan futottak szét a kiállhatatlan hőség elől, s a mikor a helybeli tűzoltók helyettes parancsnoka az oltásra sípjával jelt adott, Brandt ur, ki elébb arczát, és felgyűrt karjait a folyadékkal megmosta, egy vederrel tűzoltó szerét a máglyára öntötte, közvetlen közelről, mit egy második és harmadik veder követett, de a fékevesztett tüz meglön babonázva, az ötödik veder egészen eloltá. Az egész műtét alig tiz másodperczet vett igénybe. Igen érdekes látvány volt, midőn Brandt ur a szecskával telt zsákra kőolajat öntött, s miután meggyújtotta, a zsák lángban állván, a folyadékba mártott kezeivel az égő zsákot egypárszor végig simította, mire a tüz elaludt! Megmutatta Brandt ur, hogy szere teljesen éghetetlen, néhány belemártott szalmasiklót a javában égő máglya zsarátnakába dugott, s a máglya eloltása után a szalma csutakok még csak meg sem pörkölödtek. Nagy előnye e szernek, hogy a vele bevont testrészt a megégéstöl teljesen megóvja, ezt megkisérlendök, tűzoltóink és tfüsfaragóink neki bátorodtak felgyűrt ujjal, képüket és karjaikat a folyadékkal megnedvesítvén Brandt urnák hősiesen assistáltak. Azon helyek, melyeket Brandt ur szere ért, többé tüzet nem fogtak! E kísérleteket nagy számu közönség a legnagyobb érdekkel nézte, s nem egyszer, a meglepő hatástól elragadtatva Brandt urat megéljenezte ; ehez mi is tiszta szivünkből hozzájárulunk, mert Brandt ur ezen találmányával az emberiséget csak ugyan nagy hálára kötelezte. Brandt találmányát városunk is megvette. V. A. Rovatvezető: T1P0LD ÖZSÉB. Augusiíus 25. — lfflJ. Smwr János Ubornok, áldornagy, esztergomi hercegérsek (i714 dec 9. óta III. Károly királyunk akaratából az esztergomi érsek a „római birodalmi herceg

11 cimet viseli,) születik Székesfehérvárott. Augusztus 24. — 1822. Grenobleban Bayard lovag az úgynevezett v

gánesnélküli levente

l,í hamvai fölásolván, ünnepélyesen eltemettetnek. — Augusztus 23. — i8't9. Tálából Kosztolányi ' oivéd ezredes az osztrák őrségei kiűzi. Augusztus 26. — 1530. Brüsselben a lázadók a kiivezetet fölbontják, a kormányzó lakát megtámadják és a királyság jelvényeit megsemmisítik. — Augusztus 27. — 1815. Aug. 16. és 27-én 1. Napóleon francia császár Dresdánál a szövetségeseket megveri. Ez volt Napóleonnak utolsó győzelme Németországban Ez ütközet alkalmával Moreau francia tábornok golyó által találva halálosan megsebesül. Augusztus 28, — 150. Szeiú Ágoston éleselméjü elsőrendű egi/hámtya, mint Ilippo város püspöke, meghal Ilippoban. Augusztus 29. — 1541. Budáról Szapolyai János Zsigmond II. Szuleiman sultán kívánatára az ó-budai török táborba vitetik. Időközben a jancsároh a várba gyülekeznek s azt csellel elfoglalják. Irodalom és művészet." ] — Érdekes munka jelenik meg a legközelebbi napokban Feitl Mór t. városi orvosunk, a köztiszteletben álló — bő ismeretű férfiú tollából, következő cimmel: „Reminiscencen aus meinem Umgange mit Leopeld Low, vom Jahre 1829, bis zu seinem Lebensende. (1575) Ein betrag zur Cullurgeschiehle. Szerző neve s művének tárgya minden további ajánlatot fölöslegessé tesznek. Előfizethetni Dr. Kövi József, Dr. Reehnitz Ede uraknál, valamint Vajdits Károly ur könyvkereskedésében. Ára 1 forint. — A gróf Guyon rtlliílál-d tábornok vezénylete alatt működött magyat déli hadtest naplója 1849. czim alatt Krämer Rezső Tapolyán (Bács megye) történelmi becsű művet ád ki október hóban. Az 184-8—49-iki magyar szabadsúgharcz történelmi kútfői, okmányai legnagyobb részben még a leveles ládákban lekszenek; a mi ezekből előkerül, kötelességünk nyilvánosságra juttatni, hogy történetíróink majdan e dicső korszak eseményeit a keljlő hűséggel vázolhassák. Hazafiúi kölelessegérzetünk is arra indítottak bennünket, hogy a minden magyar feledhetlen emléíében élő vitéz tábornok, a „branyis7.kói hős-" és a „hegyesi győzőnek" délmagyarországi hadjáratáról szóló eredeti naplóját közzé legyük. E rendkívül érdekes okiratot Guyon tábornok Jjgyik segédtisztje által vezettette. Tartalmát röviden a következőkben ismertetjük: 184-9. junius 26.—1849. juliuk 50. Elutazás a fővárosból.— Szolnok. — Gőzhajón Szegedig.— Kocsin Temesvár felé. Szú'regh Béba. Nagy-szent-Miklós. Lovrin. A temesvári tábor és az ostromsereg, Vetter, gróf Vécsey tábornokok. Utazás Aradra. Az aradi vár capilulacziója. — Nagy-Lak, ismét Szeged. A „Bem'

1, gőzhajóval Török-Becsére. — Az itteni tábor. Banffi ezredes. Támadási tervek. Pereczy ezredes Pade-nál a Tiszán átkel, [gmándy ezredes Ó-Becsén, A július 5-iki hegyesi támadás. — Jellasics bán. A hadtest átkelése a Tiszán Ó-Becsénél. Segbegyí főhadiszállás Az ellenség a Ferenczcsalorna mögé vonul. Bánffi ezredes Ó-Becsén marad. A többi egész had Hegyesnél összponlosiltatik Kmetty tábornok és Kollmann ezredes Bajáról a tábor leié húzódnak. — Meszéna alezredes bajai hadtest parancsnok jelentései. A „Schlick" osztrák hadigőzös. Jellasics seregének fekvése. — Hirek a felvidéki táborból. Csatatervek. A július l't-iki hegyesi csata. A győzelem. Az ellenség üldözés. Verbásznál az utolsó mérkőzés. Táborozás Verbászon és Kis-Kéren — A foglyok Szegedre kisértetnek. Jelenlések a kormányhoz. A leégett Temerin. — A Titel elleni tervek. Haditörvényszék. Látogatás Péterváradon Kiss Pál tábornoknál. Guyon tábornok beteg. — Titel siker nélkül ostromoltalik. Rendelet a Szeged felé vonulásra.— Csuroghi és ó-becsei táborozás. Ada.—Látogalás Bobsáron a Hertelendyéknél. Ó-Kanizs.a. A szegedi lőporraklár felrobbanása. — Horgos. Bevonulás Szegedre. Kossuth kormányzó, Kiss Ernő altábornagy. Ünnepélyes fogadtatás stb. Ez rövid kivonata az érdekes naplónak, melyet Guyon tábornok életrajza előzend meg Dudás Ödöntől, ki a sajtó aiá rendezési teljcsité, a munkát kiegészítő jegyzetekkel és több még sehol nem közölt okmánynyal bővité. Két [arczKép is lesz a műböz mellékelve, melyek egyike a tábornokot magyar, másik a török freiz-pasa; katonai egyenruhában ábrázolja. Mindkettő külföldi fénykép után készült. — A JPeSti llir^lap, mely ma az országban egyik legolvasottabb, legkodvcllebb s igy egyszersmind legelterjedtebb lap szerkesztősége velünk küzli, a Pesti Hírlap előfizetőinek folytonos nagymérvű szaporodása szükségessé tette a lap kinyomatására eddig használt gyorssajló-gépek kicserélését egy óránkint tízezer példánat kinyomó, fnlvágó és könyvalakra összehajtó kórforgó (rotácziós) géppel, melylyel már legközelebb log a lap nyomalása megkezdetni. Attól kezdve a Pesti Hírlap napuiikint kivétel nélkül két egész íven (IGoldalj log megjelenni, ugy azonban, hogy mind a lG oldal lapszám szerint egymásra következő, összefüggő egészet — mintegy könyvet — fog képezni, mi lehetővé teszi a lap beosztását sok tekintetben megnehezítő s az összelüggés rovására eső külön mellékletek mellőzéséi. De egyedül fog állni a Pesli Hírlap ezentúl is következő specialitásaival- országházi karcolatok Mikszáth Kálmán tollából; zenemellékletek, minden bélen egy vai:y több szerzeménnyel; illusztrációk, egyes kózlen.ények érdekessebbé tételére; mulattató apróbb közlemények, (karcolatok, párisi apróságok vegyesek, adomák, melyek a Pesti Hirlap egy számából sem hiányzanak; A Pesti Hírlap minden párttól függetlenül szolgálja a nemzeti politika, szabadelvű haladás és a magyar demokrácia érdekeit, vezérczikkeit Pulszky Ferencz, Pesty Frigyes, Beksics Gusztáv Törs Kálmán, Borostyám Nándor, dr, Kenedi Géza (Quintus;, stb. irják. Tárcákat és karcolatokat: Mikszáth Kálmán (Scarron •, Bartók Lajos (Don Pedro), Ágai Adolf Csicseri Borsi, Beniczt kyné-Bajza Lenke, Majlhényi F.óra , Tóth Béla, Tábori Róber (Columbus), Kiirthy Emil (Kóbor lovag), dr. Radó Antai, dr. Sziklay János, Ruboz István, stb, irnak. A Pesti Hirlap ára egy hóra I frt 20 kr; negyedévre 3 ífrl SO kr; mely a Pesti Hirlap kiadóhivatalába (Nádor utca 7. sz.) küldendő. Mutatványszámokat levelező-lapon kifejezett óhajra a kiadóhivatal egy hétig ingyen és bérmentve küld. Hivatalos rovat. Figyelmeztetés. Az adózó közönséghez. Miután az 1883. évi XL1V. törv. czikk 39. §. értelmében a folyó évi harmadik adórészlet esedékességének ideje már lejárt, felhívatnak az adózók, hogy a folyó évi 3-ik adórészletet most már késedelmi kamattal, és esetleg intési díjjal együtt, ugy aztán régebbi adó és hadmeittességi díj tartozásaikat azonnal fizessék be, mert ellenkező esetben a régebbi tartozások azonnal, a folyó évi 3-ik adói észlet pe'dig sepIcmber havában a késedelmi kamattal és esetleg intési díjjal együtt végrehajtás utján, s végrehajtási díj felszámítása mellett behajtatni fognak, és pedig oly módon, hogy a harmadik adórészletre nézve September 1-től kezdve a zálogolás fog megejtetni, és a mennyiben ennek dacára a hátralék járulékaival együtt a zálogolás foganatosításától számítandó 15 nap alatt nem törlesztetnék, a lefoglalt ingóságok nyilvános árverésen el fognak adatni. Pápán septembcf 31-én 1885. A városi tanács. Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, miszerint a veszprémmegyei lótenyésztés emelésére engedélyezett lótenyésztési-jutalomdij-osztás f. évi szeptember hó 9-én Pápán fog megtartatni, — mely alkalommal következő államdíjak lesznek kitűzve: I. Sikerült szopóscsikóval bemutatott anyakan*) E rovatban említett kiadások megrendelhetők Wajdits Károly könyvkereskedésében. czák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak s jó tenyészkanczák kellékeivei bírnak. . IS darab magyar arany. . 10 . 8 . 6 5 Első díj . . Második díj . Harmadik díj Negyndik díj ötödik díj Hatodik díj . n n » » n n melyek » » n n n II. Három éves kanezacsikók számára, kitűnő tenyészképességet ígérnek. Első díj 10 darab magyar arany. Második díj ... • 8 Harmadik díj ... 6 Negyedik díj 5 Ötödik díj .... 5 „ „ „ Minden tekintetben kitűnő mén- és kanczacsikókat a kitűzött díjakból pályázaton kivül is jutalmazhat a díjosztó bizottság. Ezen államdíjakra pályázhat minden veszprérnmegyei tenyésztő, ha községelöljárói bizonyítvány nyal igazolhatja azt: hogy a szopócsikóval beinufatett anyakancza már a csikó születése előtt sajátja volt, vagy pedig, hogy a kiállított három éves kanczacsikó egy, az elles idejekor birtokában volt anyától származik és általa neveitett. A pályázatból csak as angol telivér lovak vannak kizárva, — minden egyéb fajú — akár nagyobb, akár kisebb tenyésztő által nevelt, ló, az aranydíjakra kivétel nélkül pályázhat; ha azonban valamely ménestulajdonos vagy bármely más díjnyertes pályázó a nyert aranydíjat, a közügy érdekében a helyszínén ujolag pályázat alá kívánná bocsáttani, ugy kitüntetésül a dijak szerint fokozatosan osztályozott arany-, ezüst- vagy bronz-diszoklevelet fog nyerni. A bemutatott lovak megbirálása, valamint az odaítélt díjak kiosztása is, egy e végre alakult vegyes szakbizottság által azonnal a helyszínén fog eszközöltetni. Hogy a díjosztó bizottság kellő időben megtudhassa valamennyi pályázó ottlétét, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén a pápai helyhatóságnál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. A fóldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. 12266. szám

. 1885"; Körrendelet A járások szolgabiráinak és rendezett ta?iácsu városok polgármestereinek. A mezó'rendőri ügynek az ujabb időben kifejlődött gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyokhoz képest alkalmas rendezése halaszthatlan szükséges levén, a földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi nagyméltóságú magyar királyi minisztériumnak szándékában áll az országgyűlés elé e tárgyban minél előbb törvényjavaslatot, terjeszteni. Hogy ezen javallat a létező szükségleteket kellően kielégítse, hogy a szokásos és jóknak bizonyult eljárások a mezőgazdaság előnyére a törvényben is alapot nyerjenek, hogy végre egyes vidékek helyi viszonyai figyelemre méltassanak a mellékelt kérdőívek alapján adatokat kivan gyűjtetni. Ezen okból felhívom a járási szolgabirákat, hogy a mellékelt kérdőívek egy-egy példányát azon községeknek, melyektől felhasználható választ remélnek, oly utasítással küldjék meg, hogy a kérdésekre világos válaszokat adjanak, ezeket a kérdőív vétele után számított 40 nap eltelte alatt hozzám illetékes halóságuk utján küldjék be. A szabályszerűen kitöltött kérdőívek Veszprém és Pápa városok polgármesterei által ugyan ezen idő alatt szinte bemutatandók, Felhívom végre a czimet arra is, hogy a hatósága területén lakó oly szakértők névsorát, kiknek ezen ügybeni véleménye meghallgatandó lenne, a földművelés- ipar- és kereskedelmiügyi nagyméltóságú magyar királyi minisztériumnál leendő bejelentés végett velem mielőbb közölje. Veszprém, 1885. évi augusztus hó |14-én. alispán szabadságon Kolozsvári/ József megyei főjegyző. 12190. 1885. Körlevél. A járások szolgabiráihoz és rendezett tanácsn rárosok polgármestereihez. Az országos m. kir. statisztikai hivatal (^Budapest II. ker. Donáti-utcza 2. szám} az „1886-diki Magyarország tiszti czim és névtárára" előfizetési felhívást bocsátott ki. Ezen kézikönyvnek feladata Magyarország államéletében fennálló összes hivatalok tiszti személyzetét czim és rang szerint a mennyire lehetséges, a legapróbb részletekig hiven közölni, hogy minden tekintetben a czélnak megfelelő kézikönyv jusson a nagy közöaség kezébe. Az egész munka nagy negyedrét alakban 70j 80 ívnyi (560—640 lap} terjedelemben f. évi deczember hónapban fog megjelenni s a finom angolvászon-kötésben megjelenő munkának előfizetési ára 4 frt. Érdekében áll tehát bárkinek, de különösen az egyes tisztviselőknek s hatósági közegeknek ezen kézikönyv megszerzése. Felkérem azért tekintetes érát, hogy a nagy közönség figyelmét ezen munkára felhívni s hatósága területén minél több előfizetőt szerezni szíveskedjék, mert felesleg példány, nem fog íiyomattatni. Az előfizetések legczélszerübben postai utalvány mellett eszközölhetők s az orsz. m. kir. statisztikai hivatal irodaigazgatóságához czimzendők, megjegyeztetvén, hogy hivataloktól postai utánvét vagy a pénz utólagos beküldése mellett is fogadtat-r nak .el megrendelések.