Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885
1885-05-31
iáival babért aratott. — Első sorban e kiállításokkal, mint gazdakörünk tevékenységének legfontosabb jeleivel foglalkozom. Ezek között a szarvasmarha kiállítást említem elsőnek, mint leggyengébbiket. Sok szép marha jelent meg ugyan, de a legszebbek már részben az egy évvel elébb rendezett kiállitáson kitüntettek, tehát ismeretesek voltak, a többieknek egy része pedig csupán buzdításból díj— jaztatott. Röviden ezen tényekből azon következtetést vonhatjuk le, miszerint Deveeser és vidéke még nem tud minden évben szarvasmarha kiállítást rendezni uj és jeles állatokkal. - Be kellett látnia a gazdakörnek azt, hogy azon szép határozata, miszerint minden évben Devecserben szarvasmarha kiállítást és vásárt tart, ki nem vihető; egyúttal azt is, hogy merev ragaszkodása ezen határozathoz a kiállítások sikerét végkép illuzóriussá teheti. Ez okból módosította is fenebbi határozatát. A sertés kiállítás már aránylag jobban sikerült. Itt sok szép tenyészállatot láttunk. Uradalmak, egyes nagyobb birtokosok, jószág-bérlők figyelemre méltó csoportos kiállítással léptek fel. Ezen kiállításba — a mi főtörekvésiink volt — a kisgazdákat is sikerült belevonnunk. Nyilvános fellépésükkel ők is megállották a sarat, mert oly szép állatokat mutattak be, hogy méltán leltek díjazva. A sertés kiállítás változatossága, gazdagsága eredményében mutatta meg, hogy vidékünknek való, mely nem hanyatlást, hanem emelkedést mutat. A gazdakör ideálja: a kisgazdák oktatása s nekik alkalomnyujtás a tanulásra — itl ugylátszik el fog éretni. Nunc venio ad fortissimum, azt mondja a latin. Ertem a kertészeti és méhészeti kiállítást. Megvoltunk lepve a sok szép gyümölcs és kerti vetemény által. Ép ugy meglepett bennünket a méhészeti részen a sok hibátlan lépes méz. Az üvegekben előmutatott hófeherségü csurgatott méz. — Továbbá e szakba vágó dolgok gazdagsága, czélszerüsége. Minden oly szép volt, hogy akár a kertészeti, akár a méhészeti kiállítás egy fővárosi kiállításnak is beillett volna — kicsinyben. A jó siker kiváló tényezői a buzgó rendezők. A kertészeli részen kimagaslik Jamrich Sándor dobai fó'kertész ur, a méhészeti részen pedig az érdem oroszlánrésze Töltéuyi, Szalatkay és Szalay uraknak jut. A kiállítási tárgyaknak szakavatott elrendezésével, eltekintve sok beleitekétől, melylyel hozzáértőkre minden esetben,— laikusokra pedig csak akkor, ha egyúttal szépen elhelyeztetnek, birtiak: — elismerést, sőt néhol méltó bámulást gerjesztettek. Csodálkozásunkat joggal megérdemlik a kertészetnek ugy a méhészetnek, mint magas fokú belterjes gazdálkodásnak eme remekei. Itt igazán tanulhattunk mindnyájan. A kertészeti és méhészeti kiállítás útmutató nekünk arra, hogy jövőhen merre irányozzuk tevékenységünketj. ha sikert akarunk felmutatni. A fentebb említett kiállításoknak létrejöttét, söt sikerét első sorban a magas földm., ipar és kereskedelemügyi m. k. miniszter urnák, gr. Széchenyi Pál ő exceüentiájának köszönhetjük, ki a mezőgazdaság előmozdítása iránt mindig melegen érdeklődött és a segélykérők elöl soha sem zárkózott el. Bennünket is 150 frt anyagi segélylyel támogatott. Fogadja érte hálás köszönetünket, s ha majd fényes miniszteri múltjára visszatekint: a nemzet hálája legyen neki legszebb jutalma ! Meg kell továbbá ez alkalommal emlékeznem és ezt szivesen teszem, a devecseri Esterházy grófok áldozatkészségéről, kik a gazdakörnek mind "az állat, mind a kertészeti, — méhészeti kiállításra helyiséget bocsátottak rendelkezésére. Hálánk adóját jelen soraimban tolmácsolt köszönetünkkel rójjuk le. Legyen meg nekik az a tudat, hogy egy mezőgazdaságunk, de különösen a vidék kis gazdái jólétének emeléseié alakult egyesület törekvését ez által elősegittették. Gazdakörünk más irányban is életjelt adott magáról. Nevezetesen a parlagon heverő faiskola ügyet jutalmak adásával s egy jeles gyümölcsész tagjának a községi faiskolák megszemlélésére kikül désével azok kezdőinek a hely szilién való oktatása val jelentékenyen előmozdította. Továbbá a gazdakör néhány buzgó tagja Ajkán fogyasztási egyletet ala kitott, mely hivatva lesz a kicsinybeu vásárlóknak olcsó pénzen jó mértéket és árut szolgáltatni. Ezen egylet a gazdakörnek mintegy protektorátusa alatt áll Patkó Károly gazdaköri tagról is meg kell emlékeznem, ki a körnek fáradhatlan működésével 31 pártoló tagot szerzett. Azt hiszem a tisztelt közgyűlés általáuos nézetével találkozom akkor, midőn neki ezért meleg köszönetet mondok. Tisztelt közgyűlés! ezek azon főbb mozzanatok melyeket jelentésemben érinteni kívántam. A többiek különösen a számadatok a titkári jelentésben ugy is bent foglalvák, melyek a t. közgyűlés elé lesznek terjesztve. Ezek után magamat és tiszttársaimat a t. közgyűlés jóindulatába ajánlom. Az országos kiállításból. -— Időleges kiállítások. — Pünkösd vasárnapján mintegy varázsütésre kiderült az ég. És kezdődött a népvándorlás. — Kiszorult ismét a már már szalonképessé vált idő a szokásos themák sorozatából és a négy fal közé szorult halandó örömtől dagadó kebellel tart ki a kiállításba. Valóságos néptenger ez a városligetbe vezérlő utak mindegyikén. A levonatok és minden más nemű közlekedő eszköz tömve; a kocsik elé fogott lovak alig birják a terhet. És ami jellemző, az idegen alakok is jó számban mutatják be piros-pozsgás arcukat. — Szinte jól esik magát bele képzelni annak a jómódúnak látszó parasztnak a naiv gondolatmenetébe, kinek családjának minden egyes tagja párosan, párját kézen fogva vezeti. Az utóbbi napokban a kiállítás látogatottsága roppant nagy volt. Vasárnap meghaladta a 38 és hétfőn a 34 ezer főt az ott begyült nézőközönség. Talán nem veszik rosz néven nagysádtok, ha én is körülvezetem önöket ma és megmutatom önöknek a kiállítást csak ugy kívülről. Hiszen nem pusztán a tartalom, — hanem az alaknak a tartalommal való egybehangzása teszi a szépet élvezetessé és azzá, a mi. Első cikkemben ott járkáltunk a kiállítási területnek ovális térségén, melyen a látogatóknak legkedvencebb gyülhelye van, az iparcsarnok előtt. Ma menjünk talán egy kissé beljebb. Vagy ha ugy tetszik, nézzük meg az iparcsarnok főbejáratától balra eső •vendéglősök minta szállodáját. Nemde nem veszik majd rosz néven magyarázgatásaimat ? Tehát lépjünk be, ha ugy tetszik. Csakhogy kérem ne tessék mindjárt a kapuban megállapodni. Igaz, hogy a lépcsöfelmenettel szemközt álló consol-tükörben egész bájos mivoltát megtekintheti és gyönyörködhetnék sugár termetében. De lám a tükör fölötti mellszobrot nem vette észre. Az a kiállítás protectorát mutatja be, csinált virágok közé helyezve. De az udvarias portás int: „Balra kérem!" Kövessük tanácsát. Hisz ö jobban tudja a rendet itt. És ha balra fordulunk, hát az épület kapuja mögött ott van .egy külön kis ház ablaktáblákból, farámákban ; az egész ház csillog látja nagysád, én azt hiszem, hogy ezen kis háznak építési anyaga nem célszerű, mert ez a hely itt telephon-hálózat és postahivatal, ki van tehát téve nagy forgalomnak. Ily helyen pedig az üvegajtók és ablakok nem igen válnak be. Könnyen baleset történhetik. Nagysád mosolyog és azt az ellenvetést teszi, hogy hiszen itt részegek nem járnak! Igaz, mondom én, hogy nem illenék itt részegnek járni; de hát kikerülheti-e a szegény halandó itt az elbódittatást ? Mert kérem, ha a szegény férfi, sem a kegyetek szép szemétől, sem a kiállítás sok mindenféle elragadó látványától nem veszti el a fejét és phisikai egyensúlyát, hát csak be kell ide térni balra a különféle házi, asztali és pince, asszott és ki nem forrt borok kiállításába. És ha még ez sem elég, hát ott van velünk szemközt e szálloda székely-ivószobája. — Jaj beh szép ez a szoba! Hiszen itt van ami tulipános asztalunk, székünk, pohárszékünk, kancsónk, agyagtányérunk és ott van a kukorica cső, a szárított piros kukoricával rajta! Ni csak, még a lámpás is, a melyben a láng izva ég, mert villany gyújtja meg, még azt is kukorica-sás vonja be. Jaj Istenem, hogy is tudták ezt igy mind ide csinálni ? — Lám, lám, mondtam, hogy még csodálkozni fog. De csak jöjjenek tovább kérem ? Ott áll a nagy kályha a másik szobában. Ennek fűtéséhez már fa sem kell. A gáz füti azt. Azt kérdi, hogyan sül-föl meg ezen aztán a leves meg a hus? Hát vegye csak meg; ott van fölállítva a kályha és fütnek is, főznek is rajta. És bizony egész jól! Hanem most menjünk csak fel az első emeletre. Itt vannak Hüttl Tivadar porcellán mosdóés üveg ivó-szerei. Hát ez a két gyertyatartó hogy tetszik ? A láb nemde gyengének látszik, de vaspáleza vonul rajta keresztül. Geitner és Rausch különféle a ház körül használatos gépecskéket állított. Ott Thonet székeket mutat be, a túlsó oldali szobában egy egész jómódn fiatal garSon embernek szobája van, a kiszállódéban lakik, látom a kegyed nemes arczvonásaiból, hogy sajnálja a szegényt, a kinek élete i!y fényes és kedves fészekben mégis oly hideg. Ugy-e hát, miért nem nősül a bolond ? Közvetlen e szoba mellett van a fürdő szoba, egy végtelen kedvességü aquariummal, arany halakkal és szökö-kuttal. Hát ez mi ? Ez egy uj divatú ezüst. Ugy hívják, hogy Christoféle ezüst. Olyan tartós, mint akármelyik imitált ezüst. Hanem azért jó drága. Látja ott azt az étszert, az nem kevesebbe, mint 25 frtba kerül, pedig csak kés, villa és kanál. Az a gyümölcsös tál pedig 500 frt. Igaz, hogy szép. De most fel a második emeletre! . . . Ah! Ez már gyönyör! Ez már kényelem ! Ebben a négy szobában megosztanám már egész életemet kegyeddel. És ha még ráadásul ezt a szobacziezust is hozzá adnák, akit valóban érdemes a vendéglősök minta-szállodájában kiállítani, ugy hozzá még boldog is volnék, mert folyton szépet látnék. És mi van lent a nagyteremben ? Ott tabled'hote, czukrászdával. Az asztalon oly virágtartóval, mit érdemes volna a legelőkelőbb szálloda részére megszerezni. De kegyed fáradt. Foglaljon helyet kérem, és gyönyörködjék a rythrnikus zene hangjaiban. f aETÉMMí MFYAR. Rovatvezető: T1P0LD ÖZSÉB. Május 51 \809. — Haydn József hires zeneköltő, meghal Becsben. Ugyanezen évben és napon a Loban-szigelen meghal Lannes, hires franczia tábornagy és montebellói herceg. Június 1. — 1Ő61 Murád suttan Konstantinápoly falai alatt a jnnesár katonaságot alapítja. Június 2. — 1591. Colloquium Csepregén a lutheránus és kálvinista vallástudósok közt concordia (megegyezés) létesítése céljából, mely azonban nemcsak hogy el nem éretett, hanem általa a discordia még inkább növekedett. Június 3. — 1008. Anlióchiát a Bouillon Gottfried alatti keresztesek kilenczhavi ostrom után elfoglalják. Később az osiromlö törököket alóla elűzik. (Petrus BartholoniMus és a szent lándzsa történele.) Június 4. — 1X4Í. Rajniss József magyar iró, nyelvész, és költő születése Kőszegen. Június 5. — H46. Budapest közelében, a Rákoson tartott országgyűlés Hunyady Jánosi Magyarország kormányzójává választja, íunius 6. — 174. Nagy Károly frank császár Páviát elfoglalja s Bezsőt a lohgobárdok királyát elfogván, a longobárdok uralmának Olaszországban véget vet. KÜLÖNFÉLÉK. — Gróf Esterházy Pál, bold. Esterházy Pál gróf 0 Excellentiájának fia, attachéngik neveztetett ki. A fiatal gróf ezzel tényleg a diplomatiai pályára lép, melyen hogy fényes jövő várjon reá, szívből kívánjuk. A fiatal gróf diplomata alkalmasint Londonba foghelyeztetni. — Személyi hir. Dr. Laky Kristóf veszprémi kir. törvényszéki elnök, a kir. járásbíróság megvizsgálása tekintetéből tegnap városunkba érkezett. — A pápa-keszthelyi vasút ügye az országgyűlésen szeptember előtt elintézhető nem H lévén, a közlekedési m. kir. minister ur O excellentiája 16,653. sz. rendeletével megengedte, hogy a részletes tervek a vonal egy részén készíttessenek s ez iránt tárgyalás kitűzése kéressék. A rendelet igy szóll: .... »tekintettel arra, hogy a pápa-keszthelyi vasút iránt a jelen országgyűlési ülésszaknak legközelebb bekövetkező berekesztése miatt esetleg már csak az őszi ülésszakban lesz a törvényhozásnál előterjesztés tehető, — kész vagyok a tervezett vasút egy szakaszára, mely két vasutvonalat össze nem köt, — a pótengedélyezési tárgyalást elrendelni, és az építési munkálatok megkezdhetése céljából a szükséges kormányi intézkedéseket a lehető legrövidebb idő alatt megtenni.« A vállalkozók felhivatván a pápa-keszthelyi vasút Dáka-Keszthely vonalának részletes tervezése és építésére, a tárgyalási határidő kitűzése iránt a kérvény azonnal beadatik, hogy őszig az idő elmulasztva ne legyen, s hogy jövő évben a pápa-dákai és keszthely-szt.-györgyi rész is kiépíthető legyen. — Kertmegnyitás. A pápai casino kerti helyiségét ez évben is a szokott módon tekeversenynyel összekötött táczmulatsággal fogja legközelebb megnyitni. — A vasúti új menetrend szerint az éjjeli gyorsvonatok ma közlekednek először. — Győr felé éjjeli 1 óra 25 perckor, Kis-Czell felé pedig 4 óra 10 perczkor. — A pápai takarékpénztár részvénytársaság 100 frt alapitványi tagságidíj lefizetése mellett az erdélyi közmivelödési egyletbe lépett. Éljen! — Kiküldetés. A Budapesten tartandó országos egészségügyi kongresszusra Pápa város hatósága részétől dr. Steiner József városi főorvos ur küldetett ki. — A pápai ipartestület alapszabályai mint értesülünk már Veszprémbe érkeztek hitelesítési záradékkal. E szerint rövid idő alatt városunkban az ipartestület meg fog alakulni. — A kapitányi hivatal elrendelte, hogy a meleg nyári napokban a háztulajdonosok ilrTöröknek Pápát adják a franeziak.« »A mely ottlétemet mikoron megértette volna szegény Maróthi, hát kérette a franczia kapitányt, hogy beeresztessen engem, én pedig már Hozuklö felé haladtam vala, és visszahivatván szegény Maróthi 8. magammal bemének Pápára, holott szegény soha az nap ki nem ereszte. vacsorára ott marasztván, de azon nap a francziák kibocsátnak vala : azon éjjel azért igen iván másnap ki akarok vala mennem, de a franczia árulóknak más eszük jutván, az én dolgomban is halogatást tének, az az rövededen megírván, hát ok szintén akkorra már várták a törököket be Pápára, és harmad nap eljutván a törökök, mind az egész városbeli népet rabbá tevék a francziák, mivel a városban felesen valának, és engem is Maróthinál találván, és sokan a házba puskás és dárdás kézzel beütvén, fegyverinktül megfosztanak sut este engem, Chiáhj Mihályt és szegény Maróthit vasba vérének.« »Elszaladni akarunk.« »Mar azért ily szörnyű veszedelem, hogy talált volna, és minden marhájukban, feleségük, gyermekükben a magyaroknak zsákmányt tettek volna az árulók, és mi is szegény Maróthival, Chiabi Mihály, Baliarcz Sándor, Koppáni Péter és több szolgák mint 15. egy házban tartatnánk, gondolánk, hogy szabadulásunkban módot keressünk; és mikoron mind Maróthi, s mind en a vasat elmetszettük volna, végezénk azt, hogy a francziákat megüssük éjjel, a kik tizen-tizen ugyan egy házban velünk levén, őriznek vala; , széllel az egész Majthányi háza körül, kiben valánk, felesen trázsát tártnak vala többen is, a kikre két lovas legényét szegény Maróthinak választánk, hogy kezdők legyenek, kik nem merének semmit a hagyott órán indítani; de én másnapra jutván, bizonyára, mivel szegény feleségemet szánván, nem szánom vala halálomat, ráfelelek, hogy kezdője leszek a dolognak, etc.« »A francziákkali harezom.« «Egy éjjel 15 napja már levén ottvaló rabságunknak, a végezés szerint kihivék egy francziát a kamaraszegre, a holott a vasamat levévén a lábamrul, hozzá készülék a dologhoz, és a kamaraszeg ajtaján kiugorván, megkapám a francziát és a földre rántám, tőle elakarván vonnom a szablyát, de mivel a kamaraszeg csak a pitvarban vala, és a franczia alattam kiált vala, én kifutamám a másik ajtón, reménylvén, hogy a több rabokban lesz utánam jövendő, és az ott álló sztrázsa is, (hogy rettenetesen megsivalkodtam volna,) elfuta, s azonképen a kegyelmes isten kivin a másik ház udvarába, csak egy Pap István nevü katona utánam jöhetvén, a többi közül egy sem, mert a többi őrzök megállván az ajtót, senkit nem bocsátottak ki.« »Papai városban való kerengésem. A bástyán kiszaladásom és szerencsem.« »Immar azért a városbau az utczán levén, és Pap István is máshová futván, verödém a sok isztrázsa között a Kisborsos Győr felül való bástya és a szegelet nagy bástya közé, a hol a csatornya van, közel ahhoz, holott sem kötelem semmi nem levén, és minden felöl a sok sztrázsa körülem, rászánám magam, és lassan kihágván a a palánk kötöfája végére, kiugrani az árokba, a holott bizonyára csak meg nem hálék, és eszükbe vevék az őrzök, és mig a más árkon felmászok, addig annyian futának oda, hogy a sűrűn val ó hozzám lövéstül, a mely kurta gránát-dolmány rajtam vala, két helyen által menvén a golyóbis, mégis magam meg nem sebesülék, az én megváltó Krisztusom gondjaviselése által. Igy azért mikoron az ur Isten csuda nagy vakmerő próbálásom által kivitt volna, Marczaltore juték, a holott elvágatám a vasat a féllábamról is, mivel Pápán csak fél lábamat szabadíthattam vala el, onnan indulék szegény feleségemet megkeresnöm.o A vidékünkön levő helynevek, arra engednek következtetni, hogy a velünk szövetséges, de áruló francziáknak szabad elmenetelt engedtek a törökök, kik is a Bakony felé tartva eltévedtek s a lesben álló magyar huszárság előrohanva, a francziákat utolsó emberig levágták. A Kőris hegy alatt egy erdörészletnek máig is Huszár-elö a neve, onnét nem messze egy Gróf Esterházy tulajdonát képező majornak pedig Franczia vágás. A Csóth, Béb és Gyimóti határok között elterülő szép róna rétséget Török rétnek hívják; itt táborozhattak a törökök, várván az áruló francziák üzenetét. »Szegeny feleségem találása.« 3Ki mikoron megértette volna szabadulásomat, és én is Mihályinál által mentem volna a Rábán, hát szegény Gyóróban élőmbe jött, kivel mikoron egymást megláttuk volna,; és egymás látásán örömünk lett volna, hálákat jaz istennek adánk, dicsérvén velem tett nagy hatalmasságáról, mell második örömünk lett szent Iván nap estén, házasságunknak ötödik hónapjában. Sok kárvallásaim miatt azért, (az az 21 lovamat szolgáimmal elvesztvén) és magamon is történt szerencsétlenségim miatt, a beszprémi vice kapitányságot elhagyám, és szegény feleségemmel házi lakásnak adám magamat.« ; A következő részekből kitűnik, hogy Vathay házi lakásának boldogsága nem tartott soká. »Isten ostori köztünk regnalnak.« »Az esztendőben pedig az istennek három erős ostora egyszersmind regnál va a, tudniillik a fegyver, azaz, szörnyű hadak, második ä pestis és harmadik az éhség, az az, oly drágaság levén, kiváltképen mint 2 hónapig, hogy egy győri köböl búzát 7 talléron s haton adnak vala. És Ládony körül is mind szertén szörnyen halnak vala a mirigyben, söt szegény feleségem szolgáló leányi közül is már kettő is, és majorjából meghalt vala, noha valamennyire Vág félelmes vala a csatázó törököktül, de mivel senki ott nem hal vala, menék oda szegény társammal.« »A holott mikoron majd egy hónapig laktam volna, egy szomorú és keserves éjet támaszta az élő isten az én szegény szerelmes társamnak élete végezésére, az az mindszent hónak 21 napjára virradón a pestis rajta kele, kinek iszonyú mérge eljárván szegényt, másodnapra mind szavában, meglassudék, mind lábátul és erejétől elválék.s »Melyet mikoron szegény megismert volna magában, (mivel igen okos ember vala), hogy meghal, kényszerite engem, hogy testámentumosokat hivassak, sok szép szókkal kérvén, kit majd nem akarok vala én; a kit mikoron megcselekedtem volna, testamentomot tén, és minden névvel nevezett marháját kevés kivül nekem hagyá; és a felséges isten, novembernek 2. napjára virradón az az mindszentnapholta — kelve kikiváná a világból, nekem bizonyára nagy keserves bánatomra és siralmomra. Mely szegény szerelmes társamat és második Abigailt temettem ugyan azon Vágón a kis-vági szentegyházba Kisfaludy Balá> sógorom és több bizott szomszédim jelen levén temetésekor. Kiért könyörgök, én istenem, én istenem, engedj meg, ha a te szent nevednek dicséretére vagyon, hogy az én gondolatom szerint ne legyen szegénynek ott meg és elrothadása, hanem még más jobb tisztességes helyre, hová szántam, temethessem, és magamat is melléje. Amen.« »Es igy ily rövid időn az ur isten elválarzta, tiz nap hiján tiz hónapig együtt csak lakhatván kedves házasságunkban, az az, mind