Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885
1885-05-22
mel töltött el, s ennek minden háztulajdonos I igyekezett kifejezést is adni az által, hogy azon- I nal nemzeti lobogóval tüntetett. Mindenesetre kitüntető figyelem az ifjú grófra nézve e kinevezés, s nem mondhatni hogy érdemetlen, mert a közügyek terén eddig is kitartó szorgalommal, éber figyelemmel munkálkodott, s nincs egyetlenegy ujabb reformintézkedés, melynél nevezetes szerepet ne viselt volna. Nem üt lármát diadalai előtt vagy után, csendesen végez és megfontolva. Veszprém vármegye közügyei az ö tevékeny és érdeklődő működése alatt ezután is égy derék vezérférfiut nyertek. Adja Isten!« Veszprémmegy elijun. 1-én tartandó rendes közgyűlésének tárgysorozata: I. Belügy ministeri leirat gróf Esterházy Móricz főispánná történt kineveztetése tárgyában. . 2. A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló megyei szabályrendeletre vonatkozó ministeri utasitás. 3. Belügyministeri rendelet, melyben a b. m. szt. lászlói községi gyámpéuztárnál Lázár Adám ellen nyilvántartott 548 frt tőke és kamatainak a megyei gyámpénztári tartalék alapból fedezése iránt hozott törvényhatósági határozatot jóváhagyja. 4. Az ut- hid- rév- és kövezetvám ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában kiadott ministeri utasitás. 5. Beregmegye közönségének a „beregmcgyei magyar közművelődési egyesület" érdekében kibocsátott körlevele. 6. Brassómegye közönségének a katonaság szükségleteinek előállitására vonatkozó felirata. 7. Sárosmegye közönségének a községi cs körjegyzőknek állami fizetésben való részesítése tárgyában a m. kir. belügyministeriumhoz intézett lelterjesztése. 8. Komárom szab. kir. város közönségének a fö.'dmivelés,- ipar- és kereskedelemügyi ministeriumhoz intézett felterjesztése, melyben kéri, hogy a külföldi czégek ügynökei a házalástól rendeletileg tiltassanak cl. 9. A soproni kereskedelmi és iparkamarának a B. Szt. Királj községben alakulóban levő ipartestület alapszabályaira tett észrevételei. 10. Ügyészi előterjesztés néhai br. Fiáth Ferencz arczképének lefestetésére vonatkozólag. II. A községi szegényalap kezelése és biztosítása tárgyában megalkotandó megyei szabályrendelet tervezete. 12. Ügyészi előterjesztés Nagy-Tevel község képviselőtestületének a hitközségi terhek fedezése tárgyábau készített költségvetési előirányzata. 13. Homok-Bődöge községnek a mezei tilalmakról alkotott szabályrendelete. 14. Ügyészi előterjesztés B.-Ságh község korcsmájának bérbeadása tárgyában. 15. Özv. Bohner Antalné szül. Vörösmarty Róza kérvénye, melyben az ősi-i róm. kath. hitközséget méltányos nyugdíj adásra köteleztetni kéri. 16. Főmérnöki előterjesztés a Pápa városában 1885. évben eszközlendő utcza-kövezés költségeinek előirányzatára. 17. A veszprémi járás szolgabirájának előterjesztése három árvának a b. füredi szereletházba leendő felvétele iránt. nem hozott, oly kínzó, gyötrő fájdalom alatt állt. Aurél hivatalában váratlan felülvizsgálatot tartottak, pénztárában a hiány kitűnt, s öt letartóztatták. Első ízben csak keveset vett el kártyázás alkalmával — vesztett — ismét hozzá nyúlt a reá bizott összeghez, azon reményben, hogy vissza nyeri az előbbi vesztességet is, de a szerencse elhagyta, ördögi szenvedély elkapta, fáradtsága, a bor, neje előtt miként rejthesse el gyengeségét, mind e kinos gondolatok összekeveredtek agyában, sápadtan szedte elő egyik pénzdarabot a másik után, de balsorsa üldözé a végsőig! Puskájához kapott, hogy véget vessen nyomorult életének, de pajtásai kinevették kislelküségét, s nejét hozák fel, hogy azt megtudná-e igy szomoritani,-hisz majd helyre lehet még tenni, biztaták s félig mámorosan haza kísérek. Ennyit mégis megtettek, a helyett, hogy intették volna, hallgatott volna a jó tanácsra, nem! hanem inkább belevonták öt, körül hálózták, mint undok pók, mely hálójába esett áldozatának vérét szívja. S ha Aurél első vesztesége alkalmával őszinte Lollához, segítve lett volna rajt, neje kit annyira szeretett, ráveszi azon Ígéretre, hogy többet nem játszik, de álszégyen érzete, nem tevé képessé erre, s fokról-fokra haladt azon a veszedelmes lejtön, mely már számtalan bukását idézé elö. . Letartóztatása után Árvay lányát haza vivé, s kijelenté, hogy vejéről mit sem akar tudni, Lollának válást parancsolt, a düh és gyűlölet határtalanul erőt vett rajta. Ámde nem gondolt leánya érzelmeire, ki megtörten merengett szobácskájából oda vissza kis lakásukba, hol oly boldog volt. Végig-végig gondola Aurél gyengédségét irányában, az első nyilló virág bizonyára az ö ablakában pompázott, sétáik alkalmával, mint gyermekek lelkesültek a táj szépségén, kis madár dalán, nem törődve senkivel egymás szemeiből meritve édes gyönyört. És most mily elhagyatottan, mily árván érzé magát! Atyjának eltüré minden heves kifakadásait férje ellen, de öt csak annál forróbban szerette, megbocsátott neki első pereztöl! Az öreg házi 18. A devecseri járás szolgabirájának előterjesztése három árvának a b. füredi szeretetházba leendő fölvétele iránt. 19. Az enyingi járás szolgabirájának előterjesztése Volf Ignácz kenései lakos 1885. évi kenései és csajághi közmunka tartozásának megváltása tárgyában. 20. Nagy-Szőllős községnek községi kovácsműhely és lakház építése tárgyában szerkesztett költségvetési előirányzata. 21. Az enyingi kisdedóvoda alapról készített kimutatás. 22. A zirczi járási kórház alapítványáról szóló 1883. évi számadás, 23. Az 1884. évi házi pénztári, betegápolási és katona beszállásolási pótadóra vonatkozó számadások. A pápai nap. — A „Veszprémi Közlönyből. — „Habemus Papám." — Kiáltott fel egy dr. barátom, mikor a különvonat csütörtökön reggel a pápai indulóházhoz herobogott s vig zeneszó és a lelkes „vendéglátók" éljenzése között lerakta a korai felkelés miatt komoly hangulatra hajlandó terhét, a vármegye tisztikarát és Veszprémváros küldötteit, kik az uj főispán, gróf, Esterházy Móricz üdvözlésére siettek, hogy egy kis előzetes instellatiót vigyenek végbe, de leginkább, hogy megismerjék leendő fölebbvalójukat s magukat is ismertekké tegyék előtte. Az első benyomás kedvező volt, s a derültebb hangulat estig kitűnő lelkesülésig hotványozódott. De menjünk sorba, mint a megyei „fiatalság" egy lelkesülő tagja mondotta szomszédjának, mikor az eléje helyezett selyemüvegből készült poharak közt válogatott ebéd felett, melyeket fürge inasok sohasem hagytak töltetlenül. Higyje el nekem a szerkesztő ur, hogy csak Pápán lehetett megtudni, mit ér a mi fiatalságunk ! Az igaz, hogy szép egy gárda volt, hanem oda is illett ám a diszterem sima parkettjére. Alig hogy megérkeztünk, a nagy templom harangjai hirdették az ünnepi misét, melyre az alispáni szellemes felköszöntő czélzott, de melyben a küldöttség tagjai testületileg nem vehettek részt, az átöltözéssel járó késedelmek miatt. Hanem 11 órakor már együtt volt a monstre deputatió Néger apátplébános vendégszerető házánál, honnét a várba való felvonulása valóságos díszmenet volt. Gróf Esterházy Móriczot, mint Vcszprémvármegye főispánját Véghelyi Dezső alispán a választott tisztviselők nevében üdvözölte, szépen kigondolt magvas alkalmi beszéddel. Mély csend követte szavait, melyben egyszerre felcsendült a fiatal főúr kellemes hangja s talpraesett, hosszú válaszával egyszerre megnyert mindenkit, „meghódította Veszprémvármegyét," mint egy másik dr. fülembe súgta. Egy kézszorítás kísérte a bemutatásokat, egy férfias meleg kézszorítás, melylyel a főúr munkatársukká avatta magát tisztviselőinknek, azután kiki beirta a nevét a vendégkönyvbe, mely a „Szarvas-teremben" volt kitéve, Két órakor volt a pazarfényü díszebéd, melyről még unokáink is — ugy lehet — beszélni fognak. Selyem kárpittal bevont falak között, virágilattal telt légkörben virágok között ült maga a bájos háziaszsz3ny, gróf Esterházy M (ll "' c/j "é szül. Stockau Paula grófnő s körülölte a fekete sereg, a toll, a munka emberei, mintegy körükbe foglalva szeretett főnökük büszkeségét, mint befoglalják a gyémántot munkás szolga, ki Lollát születésétől fogva ismeré megszánta fájdalmában és egy alkalommal elárulá neki, hogy férjével beszélhet. Könnyes szemmel köszöné a jó Ferencznek, ki éji ör is lévén, tudá Aurél hol van ideiglenesen elhelyezve, s igy találkozhatott az elvált fiatal pár. A főváros árja, mely mint tenger, a felszínen és fenéken kincset hord, de egyúttal nagyon sokat mi szenny, eltakar a gyarló emberi szem elöl, igy itt is csillogó lét, nem mindig boldogság, s az erénynek látszó sokszor bünt takar, és bünösuek bélyegzett, mi szép jellemmé fejlődik! Aurél rövid fogsága után ugy érzé magát, mint ki sirhantja alól kerül ismét a világ felszínére. Lolla volt ki miatt élni óhajtott, csak vele lenni ismét ez volt fő törekvése. Első utja atyjának egy régi jó barátjához történt, ki a fővárosban tekintélyes állást foglalt, és megtudván az t esetet, rögtön intézkedett, a bajok mihamarabbi elintézéséről, és Aurél mennél előbbi szabadlábra helyezéséről. Meghallgatá benső köszönetét, megszánta a megtört ifjút, kit annyira szeretett ifjú korától, s atyja halála után is mindig figyelemmel kiséré. Aurél ünnepéllyel fogadalmat tett egy új életre, s befolyásánál fogva hivatalba tette, mit Aurél hiven viselt. Újult erővel, egész lélekkel működött új pályáján, annál is inkább, mert Ferencz az öreg szolga gondoskodott, hogy nejével levelezésben lehessen, kinek atyja ha ezt sejti, vajmi rossz sora lenne. De a szerelem leleményessé tesz. Lolla a jó engedelmes gyermek, egy nap elhagyja szülői házát tudtuk akaratuk nélkül, visszatért férjéhez, hisz ö törvényes neje volt, nem-e esküdte meg jó és balsorsban el nem hagyni — nem-e mondja a szent írás — a nő elhagyja atyját, anyját, és követi férjét! A viszontlátás boldogsága leirhatlan volt. Az atyai jó öreg barát pártfogásába vette a fiatal párt, nehéz küzdelmekkel kibékité őket Lolla szüleivel, kik most már évek hosszú során büszkén néznek vejükre, ki már tekintélyes állásra jutott, és örök hálával vannak pártfogójuk iránt, ki gyermekeiként szereti őket, löendö örököseit. kezek, hogy annak valódi értéke, fénye szembetűnőbb legyen. Szeretett főispánunk egy uj élet küszöbén áll. Nagy vagyona, családi örömei, fiatalsága, eddig bizonyos körre szorították; most belépett a nemzet napszámosai közé, hogy segítsen emelni, ékíteni, díszíteni a hazai alkotmányosság nagy művét, palotáját. Hohó! most veszem észre, hogy én is dikeziozok, még pedig ép oly kenetteljes hangulatban, mint K. bátyánk, ki olyan „szép sátorokat" emelt a bizalom, a szerelet és ragaszkodás számára, (persze a díszebéd vége felé!) Hogy előtte kik beszéltek, s mit beszéltek, annak hely itt már nem jutott, de hogy szépen beszélt az alispán, talpra esett választ mondott a főispán, s hogy a ngos. apát ur sem maradt el, ugy is lehetett tudni, azután a gazdasági egyesület nevében minthogy az elnök megbetegedett, a vámosi plébános urnák, a megye ifjúsága nevében pedig a jegyzői kar tagjának hogy illett szólani, s hogy csak meg is feleltek feladatuknak, azt sem szükséges bizonyítani. „Különvonat indul 6 óra 50 perckor,"— hangzott a jelszó ismét, s e szép emlékű nap véget ért, csak a távozó vonat zakatolása, s egyes elható „éljen a főispán!" — kiáltások vegyültek belé az eső egyhangú pocsogásába, mely mintegy jelképe lett annak, hogy a pápai nap ragyogása véget ért, s újra kezdődnek a veszprémi hétköznapok, a munka egyhangú, de termékeny napjai! „ V. A." KLIO. Az országos kiállításból. — Időleges kiállítások. — Az időleges kiállítások sorozatában a negyedik: a nemzetközi szarvasmarha- és j u h-ki á11 itás vasárnap délelőtti 11 órakor nyittatott meg. S bár az időjárás e napon is hűvös volt, mégis ezieket meg ezreket csalt ki kiállításunknak ezen egyik legfontosabb látnivalója. Jupiter pluvius egyébként nem igen kedvez nekünk; most nem az állana érdekünkben a kiállitás szempontjából, hogy folytonosan eláraszszon az ég áldásával, sőt az egész országi a nézve is a gazdászati tekintetek követelménye az, hogy a kikelés idejében fagyos, deres vagy havas idők ne járjanak. Hanem különösen az országos eseményre a kedvező csak verőfényes idő volna. Mi fővárosiak különben is nem érezzük annyira az eső hiányát. Ily időjárás mellett nagyon félő, hogy bár eddisrelé az érdeklődés még elég nagy és a kiállítás látogatottsága ellen panaszunk még nem lehet, mondom félő, hogy a kiállitás deficzUtel fog járni nemcsak, hanem a deficit nagyon is érezhető ^Iesz. De nemcsak a folyton tartó kedvezőtlen időjárás veszélyezteti kiállításunk sikerét, hanem — kimondom bátran — a magyarnak az az ismert és eléggé meg nem róható szokása, melyet szalmatüznek neveznek a psychologusok. Országos, de nem, a magyarra nézve világeseménynyel állunk szemben, mely fenállásunk ezer é\e óta most történik legelőször. Nem vo om kétségbe, hogy minden magyar átérzi, de félek, hogy nem mindenki érti át ezen kiállitás fontosságát, és ép itt van a bibe. Az, ami a népeknek csak érzésére van és volt épitve, bizonyságom a történelem — soha sincs és nem is volt cs különösen nem nálunk biztos talajon álló. A legelső szél megingatta és roskataggá tette az épületet. A szalma-tüz elaludt, az érdeklődés megszűnt és a legnagyobb remekmű veszteséget r okozott. Es ez mind azért, mert a marol-holuapra változó érzelmek bizonytalan himbálózásának volt kitéve. ] Nekünk különösen az a szokásunk, hogy az a mi pillanatnyi élvezetet szerez, felkelti bennünk hamar gyúlékony lelkesedésünket. Vérmérsékletünkben fekszik cz, s ellene nem is lehetne kifogása senkinek, ha csak eddig volna. Mert nem uj dolog, hogy a lelkesedés tettre készt. Csakhogy a mi bajunk az, hogy lelkesedésünk gyorsan hamvadó. Most lángol, holnap már csak érdeklődik, holnapután imcl-ámol és végre — elalszik. Ilyen a magyar. De ha meggyőződése nem szivében, hanem fejében lakozik; ha tudja, milyen culluralis missiója van a jelen időnknek, a jelen időnkben országos kiállításunknak; és ha ezen tudat cs erős meggyőződés képezi nemzeti müvünk iránt való lelkesedésének talpkövét: úgy bizton remélhetnék, bizton hiheluők nemcsak azt, hogy oly sikert nemzeti kiállitás még nem ért el, mint épen a miénk, hanem öröm fogna el bennünket a fölült, hogy népünk megértette, a kiállitás mit akar demonstrálni és meglátja jövő haladásának útját. Eszembe jutottak mindezek, midőn ott künn jártam a nemzetközi szarvasmarha- és juhkiálliláson és láttam a bámész fővárosit, ki oly nagy érdeklődéssel nézte és oly sok naiv kérdéssel és megjegyzéssel ostromolta majd az őröket, majd a marha mellé felügyeletre kirendelt szolgaszemélyzetet. Igaz, hogy oly dolgokat láthatott itt, melyek csak ritkán, vagy talán soha sem akadnak szeme ügyébe. De az is igaz, hogy mészároson kivül más hozzá értő érdeklődőt ís alig találtam. Pedig mennyi tanuluivalója akad ilt a gazdának, a birtokosnak, de még a nagybirtokosnak is! Észszerű gazdászat, minek eredményekép a kiállitás tárgyai bemutattatnak — nálunk még egyáltalán ritka madár. Csak a nagybirtokosok és állami gazdászati telepek folytatnak ilyet. Pedig ráértünk volna mi, specialiter földmivelŐ és baromtenyésztő nép vagyunk, a különböző fajok példaszerű tenyésztésének felkarolására! A mai gazdának még alig van fogalma p. o. a keresztezésről, ami valóságos nemesítés és uj faj tereintője. I Nagyon érdekében volna tehát gazda közönségünknek ezt a kiállítást megtekinteni. Ezen kiállitás két részre oszlik, és el vau helyezve két épületben. Az egyik épületben van a hízott szarvasmarha, a másikban a hízott juhkiállitás. A szarvasmarha kiállítás két részre oszlik. Az egyik a gazdasági, a másik a szeszgyári. Összesen van 52 kiállító által bemutatott 271 db állat. A juhkiállitás csak az istállóban hizlalt állatokat mutatja be ezúttal. A 39 kiállító 981 darabbal vesz részt a kiállításon. A szarvasmarha kiállításon kiválód feltűnést kelt Albrecht főherceg kiállítása, melyben 35 db 3 és 2 éves tinót mutat. A faj keresztezett. Apja angol, anyja schwájci. Remek példányok akár CHak az esztergályos faragta volna őket, oly egyenlően nagyok és egy szinü szó'rüek. Méltó feltűnést keltettek továbbá a Linzerféle szeszgyárbeli 12 db ökör; de első sorban az „Aradi gyáitelep r. társulatnak" egy pár ökre; magyar erdélyi faj; roppant nagyok és hatalmas husuak. A juhkiállitáson főként Salamon Leon lovag hobenháuseni urad Imából eredő oxfordi husjuhok érdemlik meg a kiemelést. Skublics Sándor pedig francia fésűs gyapjas juhaival érdemelte ki az elismerést. Innen azzal az impressióval hagytam el a kiállítást, hogy ezen a téren még igen sok a pótolni való. Hivatalos rovat. Hirdetmény. Melynél fogva közhírré tétetik: hoffy a Pápa városi adózókat illető és a kir. adófelügyelő urnák érvényesítési záradékával ellátott 1885 évi házosztály és házbéradó-, valamint a IV-ik osztályú kereseti adó-kivetési lajstromok megérkezvén, a polgármesteri hivatalban folyó hó 23-tól kezdve 8 napon át — mindenki által betekinthetés végett—kitétetnek. Figyelmeztetnek az érdekelt felek arra, miszerint e kivetés ellen netaláni fölebbezéseiket, a közszemlére való kitétel napját követő 15 nap alatt, beadják. Pápa, 1885 évi május 20-án. A városi hatóság. 21 58 igt. 1885. Hirdetmény. Az országos kiállítást meglátogatni kívánók, különösen szerényebb anyagi körülményü egyesek, tanitók, hivatalnokok, társulatok és egyletek számára olcsó lakások berendezéséről, az ezeket igénybe venni kívánók jogairól és kötelezettségeiről a fővárosi tanács kellő tájékozást nyújtó szabályzatot bocsátott ki, mely a város házánál kifüggesztve vau, e arról mindenki kimerítő ismertetést nyerhet. Egyelőre 2000 ágygyal lesz egy ily épület berendezve. Ezen intézkedés és ennek mikénti igénybe vehetése az érdekelteknek igen ajánlható, — kik tehát az erre vonatkozó szabályzatot közelebbről is megismerni felhivatnak. Pápán, 1885. május 22. A városi hatóság. WWfímíMÍ MFfÍE. Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. ; Május 24. — 1837. Hueskánal Spanyolországban a Conrad alatli külföldi franczia és belföldi carlista csapatok az Iribarren alatti eristinosokat megverik. Május Sö. — 1502. König Péter (Le roi Péter) egy 60 éves lakács szegény, kicsi, rút, és félszemű de lángszónokiotu céhmester, az elégületlen polgárokkal Brügge belgiumi városba jővén, s ennek lakóit is megnyervén, a froncziákat megrohanja és megveri. 1809. Schill porosz őrnagy szabadcsapataival Stralsundot elfoglalja. Május 26. — 841. Chablisnál Lajos és Kopasz Károly (Jámbor Lajos elhalt franczia király fiai] leslvéröket, Lothart véres csatában megveiik Május 27. — 1102. Blois Islvén, angol gróf, kinek gazdagságáról azt tartották, hogy annyi vára van, ahány nap az évben, Askalon közelében a szaracénok által levágatik. Május 28. —18Í2. Bukarestben békekötés I. Sándor orosz cár és //, Mahmud török zullán közt, melynél fogva Oroszország Bessarabiál és Moldva jelentékeny részét kapja, vagyis mindkét állam közt a Prulh folyó tűzetett ki határvonalul. Május 29. — 1701. //. Rákóczy Ferenc Longuevalt árulása folytán elfogatván, Bécs-Ujhelybe hozatlk s azon börtönben melyben nagyatyja Zrínyi Péter fogva tartalék, elzáratik; innen azonban ugyanezen évi november 7-én Lehman Gottfried százados segítségével szerencsésen megszökik. Május 50. — 1814. Josephine., 1, Napoleon francia császár elhagyott első neje, meghal Malmaisonban. KÜLÖNFÉLÉK. — Az uj főispán instellátiója — miként a megyei hivatalos lap a »Veszprem« értesül,— eddigi megállapodás szerint, július hó első felében fog megtartatni. Öröm napja lesz ez, írja nevezett laptársunk, Veszprém várcs lakosságának, melyen személyesen üdvözölheti vármegyénk főispánját! — Meghív.5, Fönálló szabályrendeleteink alapján hivatalos tisztelettel fölkérem a t. törvényhatósági bizottság, az állandó választmány és a m. számonkérö szék tagjait, hogy az 1885. évi juniushó 1-én és esetleg a következő napokon d. e. 9 órakor tartandó törvényhatósági bizottsági, azt megelőzőleg májushó 30-án d. e. 9 órakor tartandó számonkérö széki és május hó 30-án d. u. 3 órakor, valamint májushó 31-én d. e. 9 órakor tartandó állandó választmányi üléseken megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1885. évi májushó 15-én. Véghely Dezső alispán. — A főispán ur O méltóságánál mult heti fogadtatásáról és az üdvözlésekről igen szépen irnak székvárosunk derék hírlapjai. Mindnyájan külön tudúsitóiktól hoznak nagy terjedelmű érdekes és városunkra nézve is hízelgő szép tudósításokat. Különösen feltűnnek e tekintetben az ünnepélyességek alatt városunkban időzött Priczky József irótársunk czikkei, Long Fellow irói név alatt. — Meghívás. A pápai lövész egylet 1885. évi május hó 25-én, vagyis pünkösd ünnep másod napján a lövölde helyiségében zene és tánczczal összekötött díjlövészetet és tekeversenyt
