Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-01-11

e A pápai casinó története. Irta, ét a casinó SO évet jubileumán felolvasta BOCSOR ISTVÁN, kir. tanácsot. (Folytatás.) Jött 48 és 49. Szabadság, egyenlőség, testvé­riség hangzott át nyugotról keletre. Szabadság, egyenlőség, testvériség visszhangzott a hazában. Szabadság, egyenlőség, testvériség reszkettette meg a társadalom minden rétegeit. A nemzet, mely 789­ben meg sem mozdult, mely 830-ban csak éb­redő szemeit dörzsölte, 48-ban égő vulkánként tört ki, s a társadalom kicsinyjét, nagyját ma­gával rántotta. Maradhatott volna-e casinónk érintetlenül ez áramlattól? Lehulltak a társada­lomról az osztályokat szétválasztó korlátok, s casinonknak most minden ellentétes elemeknek egy rokon egységbe olvasztása lön jelszava. Ily ellentétes elem volt a városi polgárok szétszakadása. Ezek ugyanis alig 4 évre casi­nónk megalakítása után 1837 tavaszán, ugy lát­szik a városi tanács protectorátusa alatt, mert a főigazgató mindig a polgármester volt, egy ujabb casinót,— az ugy nevezett polgári casinót — alakítottak. Szállását ez több vándorlás után a Zichy-házban állandósította, megvevén az ottani kávéstól mindenféle bútorait 4800 v. forinton, mit a városi árvapénztárbol kölcsönvett összeggel ki is fizetett 1842. A Zichy-házi szállás minden esetre előnyökkel járt. Mért Gróf Esterházy Ká­roly, most győri főispán és a fegyveres polgár­ság ezredese az uradalmi jövedelmeket a város­nak bérbe adván, a Zichy-házra nézve a hír szerint kikötötte, hogy annak felső emelete egy pár bolttal együtt föl nem emelhető bér mel­lett a polgári casinonak engedtessék, mig a ca­sino és váro3 szerződése tart. Hihetőleg e jóa­karat hálás elismerése vezette a casinót, hogy 1846-ban Gróf Esterházy Károly nagy arcképét olajban lefestette, és 24 mozsárágyú dörgése, s vidám lakoma mellett termeiben felfüggesztette. Szerepelt-e ez ujabb casino keletkezésénél a társadalmi^állás különbsége? nem tudom; de annyi áll, hogy most az egyenlőség korában e casino is érezte a szétszakadva létei hátrá­nyait, a mieinkkel együtt azért ez is óhajtotta az egyesülést. Az egyesülés meg is történt. Mind­két casinó megbízottakat küldött ki, kik Hun­kár Antal veszprémmegyei főispán elnöklete alatt összeülvén, az egyesülési föltéteket meghatároz­ták, uj alapszabályokat dolgoztak ki, a casino nevét kör névre változtatták s minden javak és terhek közrebocsátása mellett 1848-iki octóber 20-án az egyesülést kimondották. Igy mi, mi­dőn már szállásul a Szokoli-féle ház megvéte­léről, vagy ez nem sikerülvén, házi kezelésről gondolkodtunk, 14 évig használt griffi szállásunk­ról 1848 utolján a Zichy-házba költöztünk. A Zichy-házzal együtt megkaptuk a mai casinói kertet, a polgári kör minden bútorait, Gr. Es­terházy Károly arczképét, mi ma is casinónkban függ; de kaptunk egyúttal egy csomó terhet, az árvapénztári tartozás nagy részét, mit később csak bútorok eladásával, s lámpa és tartaléktő­kénk feláldozásával bírtunk letisztázni. Az egyesült casino szépen kezdett virá­gozni, természetesen 48 fonalán mindenütt és mindenben a haza viszonyaiba bele szövődve, örült, tüntetett, világított, zászlókat lobogtatott, a nemzet-örökkel mezei sátorokban ünnepelt, a haza oltárára áldozatot vitt, a pesti radicalkör hisz ez fiam volt. — A másik pedig annak ta­lán neje? — Nem asszonyom, hanem látom ön részvéttel van,, így ha megengedi elmondom szo­morú esetüket. Elválva társaimtól, lassan mentünk, mi alatt q elbeszélé részletesen e szomorú történetet, könyüket törülve szemeiből. S midőn elvégzé, kérdem, és Nógrády ? Ő még él, elzárkózva min­denkitől, csakis velem érintkezve. — Megilletődve köszöntem meg elbeszélését s felkeresem társaim. Másnap társainkkal Tihanyba mentünk. Az érdekes apátságot megtekintve, a viszhangot ke­restük fel, utóbb a nevezetes „kecske körmökért" melyekből senki el nem mulaszt hozni, s melyek­hez annyi legenda fűződik, lementem a parthoz, hol halászok hálóikat csomózgaták, s kis bogrács­ban halászlét főztek. Beszédbe eredtem velük, és sok érdekes dolgot beszéltek — többi között — „Bizony asszonyom, nem jó itt sokszor lenni. Pár évvel előtt is a nagy vihar egy fiatal párt sodort el, mi vettük fel hulláikat, s vittük át Füredre, oly szépek voltak. És azután holdvilá­gos, éjjelen mindig éjfélkor megjelentek, onnan tul partról jött a ladik, senkisem evezett, még a viz >em locscsant, s ide át értek, Tihany alatt eltűntek. A nőnek hosszú haja csak úgy lengett és úgy oda simult a férfihoz, minha félt volna. Mi pedig letérdeltünk és imádkoztunk, de utóbb megkértünk egy tisztelendő urat, szentelje be sírjukat, meg mondjon misét értök, mert addig nem lesz nyugságuk. Azóta nem is jönnek." Egy kis borzadálylyal hallgattam e népet, kik babonás képzelmekkel vannak telve. Azon­ban vissza tértünkbeu, önként végig siklott sze­mem e sok áldozatot követelő — szép tavon. * * * Hetek előtt a napilapok hasábjain olvastam X..gazdag magánzó halálával több jótékony czélra hagyományozta nagy vagyonát. — Nógrády ne­vét ismertem fel, ezzel felidéződött emlékemben $ szomorú, — mit leírtam. felszólítására az uj ministerium támogatásául 300 frtot igért, számos tagjai nemzetörökként Drává­hoz mentek, fiatalabbjai honvédezredekbe állottak; s bár ezáltal sorai megritkultak, de azért oly élénkséget mutatott, hogy benne mint a hirek, tudósítások, eszmecserék gyüldéjében ugy szól­ván az egész város öszpontosulni látszott. Igaz ugyan, hogy 49-iki januárban Gróf Althan ezre­redes az osztrák csapatok itteni parancsnoka a mozgalmas kört szét akarta robbantani, és csak akkor állt el szándékától, midőn kívánsága ^«rint reversalist adtunk, hogy a casino semmi­féle forradalmi társulattá nem változik, terveket nem csinál és semmi tiltott iratokat nem hor­dat; de a mint a kocka fordult, s ő nekünk, mi neki hátat fordítottunk, szegre akasztottuk a re­versalist, még nagyobb vágygyal gyűltünk a körbe, még tömegesben hozattuk Március 15-két, a Respublikát, Ungarn-t, Közlönyt, Pesti hírla­pot, még mohóbban olvastuk a forradalmi röp­iratokat, s újra egész lelkesedéssel vegyültünk bele a magyar világba. Azonban a sebes felszökkenést sebes lelo­hádás szokta követni. A mint Világos- és Komá­romnál legördült a mozgalmi véres dráma utolsó felvonása, s az elbukott hazára ostromállapot hirdettetett, legördült casinónkban is a lelkese­dés függönye. A megfélemlített tagok magán körökbe vonultak vissza. A kör elvesztette élénk­ségét s termeiben már 49 végén osztrák egyen­ruhák, hírlapjai közt Wiener Zeitung, Wanderer, Ost Deutsche Post, Volksblatt, Reichsgesetzblatt, sat. szerepeltek. Igy zsugorogtunk 1850-ben is, legfölebb tit­kos suttogásokkal, s néhány ez alatt megjelent forradalomtörténeti könyvek meghozatásával ad­ván némi életjelt egyletünkről. De már ekkor le­hete érezni az aknák sistergését, melyek nem sokára szétrobbantó tűzzel patannak el fölötte. 1850-iki aprilban a helybeli cs. k. közigazgatási főbíró minden hírlapokat, melyeket a forradalmi idő alatt járattunk, könyvtárnokunktól beszede­tett, és confiscáltatott. Ugyan ez év szeptemberé­ben a Veszprémmegyei cs. k. főnökség rendelete által komolyan megintettünk, hogy a casino minden politikai vitatkozást száműzzön keblé­ből, mert ellenkező esetben feloszlatását vár­hatja. Ily előzmények után nem volt épen vá­ratlan, hogy egy 1851-iki kormányrendelettel a pápai kör, mivel fennállására ujabb engedélylyel nem bir, felfüggesztetett, mindenféle ülések tar­tásától, köztanácskozástól, ügyek közvezetésétöl eltiltatott, egyedül az elnök tétetvén felelőssé s bízatván meg az ügyek vezetésével. A sors ugy hozta magával, hogy épen én legyek a körnek akkori főigazgatója. Rám nehe­zedett hát minden teher. Magam voltam egye­düli főigazgató , egyedüli aligazgató, egyedüli jegyző, pénztárnok, választmányi tag, de a mi legkritikusabb volt, magam voltam a körnek a kormány előtt minden ott történhetökröl fele­lőssé tett képviselője. A ki ismeri az akkori os­tromállapotot: ismeri azon helyzetet, melybe az akkor teljhatalmú gens' d'armeria a felelőssé tett egyént szorította. Nem egyszer lebegett fejem fölött a bezáratás fenyegetése; s a fenyegetés, midőn a casinobeli egy pár scandalozus felírás a rend­örségnek fel volt jelentve, csaknem valósággá vált, hacsak a hadnagyi kegyből engedett pár negyednyi idő, s ez alatt a buntestek eltávolí­tása rólam a vészt el nem háritja. Legelső teen­dőm volt azért, hogy mind magamat, mind a casinót e kinos helyzettől megszabadítsam. Fo­lyamodtam engedélyért a soproni -cs. k. kerületi föispánsághoz; de egy évi várakozás után kérel­mem elutasittatott, söt egy 1852-iki kormány­rendelet által a pápai casino, mivel nem tartotta magát a csupa mulatási kör határai közt, felosz­lattatni, s összeírandó könyvei, javai jegyzéke fel­küldetni parancsoltatott. Ha súlyos volt eddig állásom, most még súlyosabb lett. Casinónk nem csak felfüggesztetett, hanem egészen feloszlatta­tok. Feladni ez egyedüli társalgási helyünket, nagy csapás lett volna. Fentartani engedély nél­kül, dijszedhetés nélkül, részvényesek nélkül, kép­zelhetlen volt. És én mégis ez utóbbira határoz­tam magamat. Szállásunk meg volt, még pedig mint fólebb érintem, oly előnyösen, hogy a ma­gnnk helyiségei egészen ingyenben maradtak. Ez előnyt felhasználva, miután a casino javait, könyveit egy pár szobába elzártam, a szállás többi termeit, a helybeli közigazgatási hatóság­tól kávémérhetésre engedélyt kérvén és nyervén, nyilvános kávéházzá alakíttattam át. Egy a fő­tér felöl kifüggesztett fekete tábla, melyen nagy fehér betűkkel állott a «Kávéház« felírás, hir­dette a közönségnek, a casino ily metamorpho­sisát. Es a közönség oly szerény volt, hogy az előbbi tagokon kivül soha senki sem tette be lábát e termekbe, s igy mi nyugton, békében és háborítatlanul használhattuk a casinói régibb élveket. Az ál-casinó fennálhatását biztosították anyagi viszonyaink. A szállás, miután az uroda­lom jóakaratából kávéház létünkre is megkaptuk 1859-ig az előnyös szerződést, ingyen volt. A termek fűtése, világítása, tisztogatása a kávémé­résért fizetett 100 forintból kikerült. A hírlapok, könyvek, javitások, kertek, s más aprólékosok költségeit, az 1851-iki pénztármaradékkal (128 frt) a több évi díjhátralékból behajtott 160—170 fo­rinttal, a rozzant bútorok eladásából bejött 70 forinttal, s 1854-ben, midőn engedély nyerésre már reményünk volt, a leendő tagoktól kért elő­l e gg e * (96 frt)* összesen 464 forinttal födözni bír­tam. Ebből, ezzel és igy tartottam fenn 3 évig a casinót. Időközben nem szűntem meg zörgenti enge­délyért, s a folyamodásom mellé csatolt alapsza­bályok megerősítéséért; de, bár ezeket, mert ma­gyarul nem fogadtattak el, németre átfordítva is felküldöttem, sürgetéseim eredménytelenek ma­radtak. Mig nem 1854-ben magam fölmenvén Sopronba Báró Priviczer István ker. főispántól biztató ígéretet nyertem, s nemsokára az enge­délyt a némely módosításokkal megerősített alap­lszabáyokkal együtt megkaptam. Ez alapszabá­lyok a mai szabályok, s jegyzökönyvünkben dara­bos germanismusu fordításban németül is meg­olvashatok. Az engedély megadása után május közepén az előbbi tagokkal együtt, majd június 20-án a magokat aláirt részvényeseknek is össze­hívásával nyilvános közgyűlést tartottam, 3 évi működésem minden ágairól számoltam s a tago­kat az uj casino megalakítására hívtam fel. A közgyűlés az uj alapszabályokat elfogadta, tiszt­viselőit megválasztotta s ezzel a casinót újra életbe léptette. A lefolyt x / z évtized volt casinónk életé­nek 2-dik stádiuma. (Folyt, köv.) Megyénk közegészségügye. Veszprém megye közigazgatási bizottságának 1885. Január 5-én tartott ülésén Dr. Kerényi Károly in. főorvos a következő egészségügyi jelen­tést terjesztette elő: A közegészség December hó folyamában viszo­nyítva az előző havihoz, minthogy a betegedési és halálozási esetek általánosan szaporodtak, kedvezőt­lenebb volt mint november hóban. Az uralgó kór hurutos lobos jelleggel birt, a mely a légzési szervek bántalmaiban ugy felnőttek­nél és kisdedeknél egyaránt el volt terjedve s külö­nösen gyermekeknél a höigöcslob (Bronchitis capil­laiisj sok esetben kedvezőtlen kimenetelű volt, a ha­lálozás legnagyobb számát idült lép és szervi bajok­ban szenvedők tették, — na»yoii gyéren fordultak elő gyomor és bélhurut esetei is, melyek nagyobbrészt jó indulatunk és könnyű lefolyásúak voltak, váltólá­zak más évekhez képest szinte csak gyéren kerültek gyógykezelés alá és könnyen gyógyíthatók voltak. A mi különösen a heveny fertőző kórokat illeti, Noszlop községben és a hozzá tartozó Bogdány pusz­tán, valamint Nórápon is a kanyaró járványosán lé­pett fel, szórványosan pedig Doba községben is mu­tatkozott, a kórterjedésének megsrátlása czéljából a járvány tartamára az iskolák 1876. évi XIV. t. cz. 33. és 157. §§. értelmében hatóságilag bezáratlak és egyéb szabályszerű óvintézkedések is megtétettek, a járvány jó indulatú és enyhe lefolyást követ és már szűnő félben van. Peremartonban is egy-két vörheny eset észlel­tetett, az esetek felmerülésével a kellő óvintézkedé­sek foganatositattak, eddig ujabb betegedés nem for­dult elő. Kislőd községben himlő járvány lépett fel; a kór terjedésének meggátlása végett a kellő óvintézkedé­sek pontosan és szigorúan foganatositattak, megbete­gült összesen 7, meggyógyult 3, meghalt 1, maradt beteg 3. A fenyegető cholera járványt megelőzőleg ki­adott utasításokhoz képest az egészség rendőri intéz­kedések foganatosítása szorgos hatósági ellenőrzés és gondoskodás tárgyát képezte. Hirtelen haláleset volt 1, a foganatba vettbon­czolás által a halál természetes oka kiderítetett. — Öngyilkosság volt 2 u. m. egy lőfegyver által és egy önmérgezés gyuláról leáztatott phosphorral. — Vé­letlen szerencsétlen haláleset volt 1, olyképen, hogy egy fél éves csecsemő egy liszttel telt vékába esett és abban megfuladt. Az állategészségügyi viszonyok kielégítők vol­tuk. Lépfenében elhullott Békáson 2 darab szarvas­marha, Balatonfó'kajáron szinte 2 darab szarvasmarha. A fcnálló állatjárvány szabályok értelmében a további ragályzás meggátlása tekintetéből a kellő óvintézke­dések és fertőtlenítések mindenütt pontosan végrehaj­tattak. Urkut községben egy veszett eb mutatkozott, a mely kiirtatván és vizsgálatkor felbonczoltatván, a veszettség rajta konstfctáltatott, ugyan azért ezen eb által megmart másik eb is, bár teljesen egészséges­nek találtatott, a megejtett vizsgálat alkalmával kiir­tatott és elásatott. — A község többi kutyái pedig 21 napig zár alá helyeztettek. HAFfift. Rovalvn.zető: TIPOLD ÖZSÉB. Január 11. — 1531. I. Ferdinánd királyunk Achenben német csásiárrá koronáztatik — 1641. Gomar Ferenc, theolo­(jiai tanár s a hasonnevű vallásfelekezet alapitója, meghal Grö­ningenben. Január 12. — 1782. Bécsben az opáca-zárdák s a ca­maldulensis szerzet eltöröltetnek. — 1848. Palermóban a nagy siciliai forradalom kitör. Január 13. — 1174. ///. Béla királyunk Székesfehér­várott magyar királylyá koronáztatik. — 1177. //. Jasomirgott Henrik, osztrák herceg, meghal Bécsben. — 1S69. Weiss Mi­hály, hirés brassó' biró, születik Medgyesen. Január ii. — 18I4-. Kiéiben békekötés Svédia és Dánia közt, 7tiiszerint Norvégia Svédiára szállandónak mondalik ki. — 1844, Gwaliorban (Ihndostánbanj békekötés az angolok ésben­lakók közt. Január 15. — 1362, Cadixnál a tnórok a spanyolokat megverik — 1556. V. Károly császár Spanyolországról s a hozzá tartozó részekről fia II. Fülöp javára Brüsselben lemond. Január 16. — 179I. Dembinsky Henrik gróf lengyel tá­bornok, s az 184'/t- e "* magyar alkolmányharc egy idejében magyar fővezér, születése Krakóban, —1809. Coronnánál Spa­nyolorszáuban) a Souit alatti franciák a Moore alatti angblokat megverik, Moore hősi halála. * Január 17. — 1656. Königsbergben (Poroszorsiágban) szerződés Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem és X. Károly svéd király közt, miszerint a választófejedelem Károly királyt urául elismeri Hivatalos rovat. A koldusok hetenkénti közsegélyezésére szolgáló alaptőke gyarapításához újévi ajándékké­pen 1885 évre a városi hatóság keselése alá a következő kegy adomány ok folytak be: Gróf Esterházy Móricz 50 frt; Pap János, Barthalos István, Sz. Benedek rendiek székháza, Hanauer Béla, Woita József, Ajkay Imre 5—5 frt; Bermüller Jó­zsef 3 frt 2 kr; Horváth Zsuzsanna, Szepauer Já­nos, Szvoboda Venczel, Gyurátz Ferencz, Oó'ry Má­ria , Zárka Diénes 3-3 frt; Noszlopy Ignáczné, Zimmerman Krisztina, Mikovinyi Ödön, Kiss László, Tóth Lajos, Schöpf Gyula, Eöri Szabó Sándor 2—2 frt; Dr. Steiner József 1 frt 50 kr; Pókay Antal 1 frt 1 kr; Dr. Makara György, Piribauer Ferencz, Lázár Benő, Hanauer Jenő, Noszlopy Bálint, Hor­váth Károly, Tóth Ferencz. Harmos Zoltán, Bermül­ler Gyula, Bermüller Alajos, Galamb József, Geböck Gyula, Wajdits Karolj", Steinberger Lipót, Vid Ká­roly, Bocsor István, Botka Jenő, Techet Adolf, Bá­rányi Istváuné, Neubauer József, Halász Jánosné, Mattus Károlyné, Özv. Lázár Lajosné, íglauer Já­nos, Neumann Jakab, Néger Ágoston, Schlesinger Vilmos, Miszori Ferencz, Reguly Nándor, Saáry La­jos, Dr. Knrít8Choner Lipót, Steiner Manó, Kis Gá­bor, Sz. Fereuczrendiek, Horváth Lajos, Osváld Dá­niel, Pál Imre, Báron Jakab, Csillag Mátyásné, Hencz Aulai Szilágyi József, Tóth'Dániel, Teuífel Mihály, Özv. Kluge Ferenczné, Antal Gábor, Kluge Károly, Hets Antalné, Voyta Adolf, Özv. Barcza Károlyné, Baráth Ferencz, Obermayer Józsefné, Tarczy Dezső, Dr. Lövvi László, Rikóty József, P. Szabó Károly 1—1 frt; Lukonits Pál, Kreizler József 60—60 kr; N. N., Könnye Ferenczné, Horler Jb erencz, Steiner Ignácz, Krompacher Józsefné, Hencz János, Özv. Gelder Ferenczné, Grill Gáspár, Dr. Hirsch Vilmos, Schlesinger Jakab , Fischer Adolf, Klein Salamon, Lövvenstein Adolf, Kuute János, Mtick Mária, Kön­czöl János, Hauptinan, Stern Ármin, Csizmadia Ká­roly, Jády József, Pósa Gábor, N. N., Rezenka Já­nos, Rozenbach Károly, Répásy János, Forberger La­jos, Kis Ernő, Bikky Sándor, L. B., Seiffert István, Páál Jolán 50—50 kr; Krausz és Eibeusütz, Sebes­tyén Dávid, Szenté Gábor 40—40 kr; Berger Fe­rencz, Brader Sámuelné, Tanczer András, Özv. Vali Ferenczné, Lövvi Sámuel, Di. Segesdy Ferencz, Il­lés István, Németh József, Kohn Sámuel , Reizuer Antal, Vágó László, Bognár Gábor, Perlaky Gézátló 30-30 kr; Gold Sámuel, Beck Lipót, Weisz Zsig­mond, Egy valaki 25—25 kr; Weisz Adolfné, Ver­mes Audrás, Szenté Dániel, Laufer Mór, N. N-, Ko­ritschoner József, Meilinger Anna, Özv. Rath Já­nosné, Özv. Ulreich Mihályné, Stein Mór, Markovics Endre, N. N., Erdős István, Kaseuczky Mihályné, Kelemen János, Tamasics Józsefné, Tóth József, Lang Mayer, Preisach Mór, Névteleu, Klein Adolf, Krebsz Jakab, Kis Gyula, N. N., Özv. Füspök Jó­zsefné 20—20 kr; Beck Zsigmond. Koréin József 15—15 kr; Szauer Mayer, Szüss Simon, Klein Ig­nácz, Steiner József, Weisz Frigyes, Varira János, N. N., N. N. r Lázár Károly, Hoffman 10—10 kr; N. N. 5 kr, összesen 201 frt 68 kr. Pápa, 1885. január 4. Woita József, polgármesler. Az adófizető közönséghez. A házadó és III-ad osztályú keresetadó mér­vének megállapítására nézve a következők tartandók szem elölt: 1., A házadót illetőleg: a. , Házadó alá tartozó adókötelezettek és tár­gyak minden 3-dik évben iratnak össze, és pedig azoi'i évben, mely a három évi kivetési időszak első évét megelőzi. b. , A három évi kivetési.időszak alatt előfor­duló laküresedések esetén az 1868 XXII. t. czikk 26. §. értelmében házbéradó leírásnak van helye, azonban csak azon összeg erejéig, a mely a hasz­nálatlan maradt ház vagy lakrész után az egész ki­vetési időszakra kirótt adóból a használatlan mara­dás idejére esik. 2., A III-ad osztályú kereset adót illetőleg: aj a három évi kivetési időszak alatt keletkező, az 1875. XXIX. t. czikk 2. §-nak 3. pontja értel­mében a harmad osztályú keresetadó alá tartozó üz­letek, fiók üzletek és haszonhajtó foglalkozások ke­Ietkezé8ök napjától a kivetési időszak még hátralevő idejére vonatnak adó alá. b) Ha adó alá vont üzletek, fióküzletek, vagy haszonhajtó foglalkozások ama három évi időszak le­járta előtt megszűnnek, a rajok kivetett adónak azon része, mely az üzlet, fióküzlet vagy foglalkozás meg­szűnésének napjától a három évi kivetési időszak, még hátralevő idejére járna, leíratik. Figyelmeztetnek tehát mindazok, akiknél lak­üresedések, vagy üzletváltozások léptek életbe, ebbelÉ jelentésüket a polgármesteri hivatalhoz f. hó 31-ig: jövőre pedig mindenkor azonnal irásbelileg bejelen­teni el ne mulasszák. Pápán, 1885. január 5. A városi hatáság. KÜLÖNFÉLÉK. — Megyénk szeretve tisztelt főispánja Báró Fiáth Ferencz ur ö excellentiája — mint lapunkat értesitik — aggasztóan megbetegedett. — A súlyos beteget a napokban látogatta meg Veszprémben egyik leánya, báró Sennyey Pálné is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom