Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885
1885-02-08
i. Felolvastatott az elnökségnek aí egylet iS&t-ki működéséről szóló következő jelentése: Tisztelt közgyűlés! Midőn a „Veres Kereszt" egylet alapszabályainak 14-ifc $-a értelmében összehívott rendes közgyűlésre °ly SK ép számmal megjelent egyleti tagokat üdvözölni szerencsénk van, elnöki jelentésünk rövidséfét azzal indokoljak, hogy a központi igazgatóság a választmányi évi jelentés alakjában aunnyira tüzetesen kívánja előadatni az egylet évi működésének footoaabb mozzanatait, hogy elég annak felolvasására utalnunk és a lezárt és átvizsgált számadást bemutatnunk, hogv az egylet egy évi életének és működésének hű képét nyújtsuk. Ugyan a választmány évi jelentéséből tűnik ki az is, hogy a pápai fiók egylet választmánya az elnökök és hivatalnokokkal együtt 16 férfi, s 16 nőtagból állt, s hogy a mult évben 1 közgyűlést s 4 választmányi ülést tartott, nem számítva a választmány nő osztályának, mint bál rendező bizottságnak külön üléseit. Az egyleti tagok száma év közben 24-el szaporodott, de az egyletet tagjai »zámában veszteség 1 is érte, a mennyiben 3 meghalt, 7 más vidékre költözött, 5 pedig a tagsági dij fizetést megtagadván, a tagok létszámából töröltettek, a felolvasandó választmányi jelentés tüzetesen ismerteti az 1884-i működés nevezetesebb mozzazatait, nekünk elég lesz ezen felül azt megemlíteni, hogy 1884 végével 1 alapító 5 tíz forintos és 201 egy forintos tag vezettetett a névjegyzékbe, mely kinyomatván, az egylet minden tagjának megkűldetett. A pénztári állapotot illetőleg az egylet 65 frt pénztári készlettel s 784 frt gyömölcsözésre elhelyezőit tőkével kezdte meg 1884 elején hatodik évi működését, s év végével 53 frt pénztári készletet fentartva, 925 frt tőkével zárta le számadását, tőke vagyona tehát csak 141 frttal gyarapodott, de kifizette az Erzsébet kórházi ágy alapítvány 2-ik részletét, mely 250 frtot tesz. A központot a mult évben 193 forint hányad illette, s már a mult évi december hóban kiosztotta az egylet a helybeli szegények közt azon 12 öl fát, melyet M. gr. Esterházy Móricz ur ez alkalommal is hálás köszönettel elismert szívességéből minden évben kedvezményi áron vásárolhat; az egylet kezelési kiadásai 30 frtot tesznek, s az öszszes forgalom bevételekben 866 frt 49 kr — kiadásokban 814 frl 22 kr volt, a bevételek legnevezetesebb tétele azon 312 frt, mely a febr. 25-én rendezett bál tiszta jövedelméből számozott. A pénztári számadás az elnökség és 3 számvizsgáló egyleti tag által megvizsgáltatván, helyesnek találtatott, s igy az elnökség 1 kéri a t. közgyűlést, hogy a bemutatott számadásra nézve a felmentvényt megadni szíveskedjék. Ennyi az t. közgyűlés, mit 1884-re előterjesztenünk szükséges, de reánk e pillanatban még egy visszatekintés kötelme vár az egylet 6 évi életére, melyre az 1879-ben alakult; hogy mit tett, mennyit áldozhatott és segíthetett különféle iránybán, azt az évenkénti rendes közgyűlések eléggé méltatták, de hogy a t. közgyűlés láthassa, hogy csekély tagsági díjjal is minő tekintélyes összeget lehet gyűjteni, felsoroljuk, hogy 1879-től kezdve az egylet bevételei a 4000 frtot megközelítik, melyből a központ 1050 ftot kapott és az ágy alapítványra, tiroli s győri vizkárosultakra, helyi szegények segélyezésére, sebkötő anyagok beszerzésére, és egyéb egyleti célokra fordított összegeken felül még- is közel 1000 frt tőkével rendelkezik. Az egylet 4-szer rendezett igen látogatott s kedvelt mulatságot rendkívüli bevételei szaporítására, mely összesen 1557 frt tiszta jövedelmet adott. Az egylet hat évre alakult, de alapszabályainak 5-ik §-a azt mondja, hogy a ki a 6-ik évben az egyletből való kilépését be nem jelenti, továbbra is rendes tagul tekintendő, — a hat év letelt, de az egylet annyi rokonszenvet, támogatást s jó akaratot tapasztalt tagjai részéről, hogy bizton remélhető, miszerint tagjai jövőben sem vonják meg pártolásukat, s igy a pápai Veres Kereszt egylet fenállását s virágzását továbbra is biztosítottnak tekinthetjük. A választások azonban csak 3 évre levén éregy hét múlva letette tiszti rangját s a kis városban többé hírét se hallották. — Ugyan, kedves Wurmbrand báró, — fordult a király egy vastag tábornokhoz, hadsegédéhez az operaházban, a díszelőadás alkalmával, — kicsoda ez a felséges hangú tenorista, nem tudja Ön? Az érdemjeles tábornok megnézi a szinlapot, s aztán újra nézi, zavarua jő, nézi az énekest látcsövén, s aztán még nagyobb zavarba jő. — Felség, valóban nem tudom, higyjek-e szemeimnek, de mintha régen láttam volna, egyszer ezredes koromban hallottam talán . . . — Menjen, kérem, adja tudtára az énekesnek, hogy meg vagyok vele elégedve, mert valóban, ritka, szép hangú művész. A vastag tábornok kászolódik s neki indul, lejut a színpadra s egy perc múlva a felvonás közben szemközt áll az egykori ezredes és egykori hadnagy. A magas rangú katonatiszt ép ugy hebeg most, mint a szegény hadnagy hebegett az őrszobában, mig végre kinyögi a király »legnagyobb elismerését.* A fiatal énekes pedig csak nézi a zavarban levő tábornokot s midőn az elvégzé mondókáját, katonásan szalutálva szól: — Tábornok úr, ön tanított meg rája, hogy csak akkor beszéljek, ha rám kerül "a sor. Ön elvégezte, most mondok én forró köszönetet önnek, hogy hat év előtt ugy összeszidott az őrszobában, mert ön tett engem világhírű müvészszé, kin az uralkodó szeme is megakad. Engedje hogy megöleljem önt, jóltevőmet! vényesek, midőn magunk és hivatal-társaink, ugy az egész választmány nevében a három s részben 6 éven át élvezett bizalomért s ügybuzgó támogatásért meleg köszönetet mondunk nagyrabecsült, s tehetségünk szerint az egylet javára viselt megbízatásunkat ezennel leteszszük, kívánván az egyletnek mindenkori sikeres működését és felvirágzását, az egyleti tagoknak pedig nemes céljaikra s jótékony működésükért az ég áldását, kérve a t. közgyűlést, hogy az uj választásokat az alapszabályok 8, 9, 10 és 11-ik §-ai értelmében megejteni méltóztassék, melyekhez utolsó elnöki működésünkként a 3 tagu szavazó bizottságot ezennel felkérjük és kiküldjük azon alapszabályszerü kijelentéssel, hogy először a t. közgyűlés válasszon 16 nő és 16 férfi tagból álló választmányt, jegyzőt, pénztárnokot és orvost, — azután pedig a választmány válassza saját tagjai közül 2 elnökét s 2 alelnökét. Pápa, 1885. febr. 2-án. Kiss Lászlóné, társelnök, Pap Jáuos, társelnök. Ezen jelentés helyeslő tudomásul vétetvén, az elnökségnek és a választmánynak elismerés és köszönet szavaztatott, és az elnöki jelentés a Pápai Lapok utján közzététetni határoztatott. 2. Felolvastatott a választmánynak az utasitás értelmében szerkesztett 1884-iki évi jelentése, mely az egyleti tagok létszámát, s azok közt évközben előfordult változásokat, az egyleti működés nevezetesebb mozzanatait, s azon indítványt tartalmazza, hogy az alapszabályok 19-ik §-a aként módositassék, hogy önálló választmánynyá alakuláshoz ne 300, — hanem csak 200 tag legyen szükséges. — Tudomásul vétetvén, a két példányban szerkesztett jelentés egyik példánya a központba beküldetni, másik példánya pedig a fiók egylet irattárába helyeztetni határoztatott. 3. Bemutattatott a fiók-egylet 1884-ik évi számadása, mely szerint az összes bevétel 866 frt 49 kr, — az összes kiadás 814 frt 22 kr volt, s igy 52 frt 27 kr maradt 1885-ik évre; a számadás a számvizsgáló tagok által átvizsgálva, helyesnek találtatott, — s a közgyűlés azt magáévá tevén, pénztárnoknak a felmentvényt megadta, egyszersmind egyhangúlag elismerést és kö zönetet szavazott a pénztár pontos és kifogástalan vezetéseért, melyet Zimmerman Antalné urnö már hat éven át buzgósággal, és teljes elismerést kiérdemlöleg teljesített. A pénztári számla egyik példánya a választmányi évi jelentés mellékletéül a központnak is beküldetett. 4. Az alapszabályok értelmében a választmány megbízatása csak 3 évre levén érvényes, elnökök úgy magok, mint az összes választmány és hivatalnokok nevében leköszöntek, s felhívták a közgyűlést, hogy az alapszabályok értelmében először a választmányt válasszák meg, azután pedig a választmány válassza meg az elnököket, melyhez szavazatszedö bizottságul Petiné urnö elnöklete alatt Rechnitz Edéné urnö, Hanauer Jenő és Antal Gábor urak felkérettek, és kiküldettek. — A választás megkezdetvén, a jelenlévők összes szavazatával, tehát egyhangúlag megválasztattak választmányi tagokul a női osztályban: Ajkay Imréné, Hanauer Béláné, Kiss Lászlóné, Kluge Ferencné, Koller Jánosné, Kreizler Józsefné, Koritschoner Lipótné, Lóskay Kornélia, Pakrócz Ferencné, Petiné Vályi Mari, Rechnitz Edéné , Steinberger Lipótné , Tóth Dánielné, Voyta Adolfné, Zimmermann Antalné, Zimmermann Krisztina. A férfi osztályban: Antal Gábor, Bocsor István, Fenyvessy Ferenc, Günther Adolf, Hanauer Jenő, Horváth Lajos, Lázár Benő, Néger Ágoston, Mészáros Károly, Osváld Dániel, Pap János, Voyta Adolf, Saáry Lajos. Jegyzőnek: Kiss László, pénztárnoknak: Galamb József, orvosnak: Mathia János. Ezért választások kihirdettetvén, a választmányi tagok az alapszabályok 10-ik §-ának értelmében saját kebelökböl felkiáltás utján elnöknek: Kiss Lászlóné és Pap Jánost, alelnöknek: Kluge Ferencné, és Néger Ágostont megválasztván, az újonnan választottak az elnöki széket elfoglalták, s miután ezen választásokról az illető megválasztottak a „Pápai Lapok"-ban közlendő jegyzőkönyv utján értesíttetni határoztáttak, elnökök az irántuk ismételten nyilvánuló bizalmat megköszönvén, magokat az egyleti tagok szívességébe ajánlván az ülést befejezték. Kelt Pápán, febr. 2. 1885. A veres kereszt egylet jegyzője. Közegészségügy. Veszprémmegye közigazgatási bizottságának f. évi febr. hó 3-án tartott ülésén dr. Kerényi Károly megyei főorvos által előterjesztett egészségügyi jelentése rövid kivonatban a következő volt: A közegészség ezen hóban viszonyítva az előző havihoz, minthogy a betegedés és halálozás emelkedett, kedvezőtlen volt. Általánosan e hóban is a légzési szervek hurutos lobos bántalmai voltak ugy felnőttek, mint kisdedek között túlnyomók, különösen gyermekek közölt számos volt az ily jellegű megbetegedés; fordultak elő hagymáz, heveny gyomor és bélhurut esetei is, melyek általában jó indulatuak és enyhe lefolyásúak voltak. Váltólázak csak gyéren mutatkoztak. A mi különösen a heveny fertőző kórokat illeti, a kanyaró járványosán Vámos, Noszlop, Nóráp, Németbánya, Tapolcafő, és Ns.-Szalók községekben uralgott, Nórápon már megszűnt, JVoszlopon, NémetBányán , Ns.-Szalókon, Vámoson szünőfélben van. Tapolcaion emelkedőben. Járványosnak mutatkozik a kanyaró Pápa r, t. város területén is az iskolás gyermekek között. Szórványosan előfordult á kanyaró Devecserben, Dőbrőntén, Nagy és Kis-Gannán. A himlő Kislődőn már szünőfélben van, ujabban, fellépett Pápa-Kovácsiban és Homok bödögén, szórványosan pedig- Csóthon mutatkozott. A felsorolt községekben a kórterjedésénck meggátlása céljából a szabályszerű óvintézkedések hatóságilag megtétettek, tisztelettel megjegyezhetem, hogy az említett fertőző betegségek általában jó indulatuak és enyhe lefolyásúak voltak, halálozás igen csekély arányban fordult elő. Az 1884-ik év folyamiban a megye területén végzett himlő oltásra vonatkozó jegyzőkönyvek felsőbb helyre leendő felterjesztés végett január hó folyamában a tek. alispáni hivatalhoz beadattak, a himlő oltás eredményét az A} alatt ide csatolt táblázatban van szerencsém előterjeszteni. — E szerint 25 oltó kerülőiben ugyan annyi oltó orvos által beoltatott: Veszprém r. tanácsú városban 303 egyén, ezek közül ismét oltatott 198. — A veszprémi járásban beoltatott 1828, ismét oltatott 569. — Pápa r. t. városban beoltatott 473, ismét oltatott 36. — A pápai járásban beoltatott 1443, ismét oltatott 9. — Az enyingi járásban beoltatott 1190, ismét oltatott 224. A devecseri járásban beoltatott 1574, ismét oltatott 17o. — A zirci járásban beoltatott 1608, ismét oltatott 322. — Az 1884-ik évben összesen beollátott 8419 egyén. — Az 1883-ik évben beoltatott 6670, e szerint az 1884-ik évben 1749 egyénnel több oltatott be, mint 1883-ik évben. A hasznos házi állatok közt az egészségi állapot jó volt, járvány nem uralgott. A lóállományból takonykór miatt Bánkon kiirtatott 3 db. ló, 2 pedig mint gyanús takonykóros szabályszerű felügyelet alá helyeztetett, a község többi lovai állatorvosilag mind megvizsgáltatván egészségeseknek találtattak, a szükséges óvintézkedések minden irányban foganatosíttattak, a fertőzött istállók is szabályszerüleg kilisztogattattak. Az izr. iparosok gyámegyletének ünnepélye. Az izraelita iparosok gyámolító egylete f. hó 2-án ünnepié fönnállásának tizedik évfordulóját, mely alkalomból az egyletnek rendes- úgymint dísztagjai, valamint nagylelkű pártolói víg lakomára gyűltek össze az e célra kiváló ízléssel diszitett és fényesen kivilágított Diana teremben, melyet Mádai ur dicséretes készséggel ingyen engedett át az estére az iparosok egyletének. — A diszlakomát Maitinszky egyleti titkár ur rövid és szabatos alkalmi beszédje előzte meg, melyben az egylet alapításának s eddigi működésének érdekes történetét vázolta. Ott hallottuk, hogy az egylet felekezeti jellegű elnevezése, ma már csak történelmi jelentőségű, a mennyiben az eredetileg ugyan csak zsidó iparosok által alapított egyesület, ma már szárpos keresztény iparos tagjait is egyenjogulag részesiti jótékony gyámolitásában. Ezen általános tetszéssel fogadott felszólalás után kezdték a vacsorát fölszolgáltatni, .melynek módjában ismét különös alkalmunk nyilt az ezen egyesületben honos testvéri szeretet szellemét megismerhetni. A lakoma derék rendezői jugyanis személyesen hordták föl az ételeket s Valóban érdekes látvány volt, midőn a rendező tizes bizottság a gőzölgő és kitűnő zatnatu jpaprikás halat szolgálta fel társainak. A második fogásnál Altstädter Jakab ur az egylet elnöke, egy helyesen átgondolt beszédben köszöntötte föl az egybegyűlt vendégeket, az egylet nemeslelkü pártolóit, első sorban e várcs közszeretett apát-plebánosát, Néger Ágoston Ő nagyságát éltetvén, ki nem mulasztja el sohasem, hogy az egylet szegényeiről meg ne emlékeznék. Az elhangzott lelkes éljenek után Boskovitz Sámuel pipagyáros ur, mint az egyletnek legifjabb iparos tagja monda el az utolsó hivatalos felköszöntöt, éltetvén az egylet éltető elemét, Dr. Kövi József urat, az érdemekben gazdag és kifáradhatlan egyleti orvost. Az ezek után következett szellemdús és jeles fölköszöntők sorát Di. Feitl Mór ur nyitotta meg, a munka becsét dicsőítő nagyérdekü és az ezen szónokot jellemző egészséges humorral fűszerezett beszéddel. Majd Dr. Kövi a tudomány és munka, mint leghatalmasabb társadalmi tényezők kölcsönösségi viszonyát fejtegetve és a munkások régebbi és jelen társadalmi helyzetére utalva kitartásra és haladásra buzditá az egylet munkás tagjait. Dr. Koritschoner, Dr. Rechnitz, Dr. Steinberger Lipót, Dr. Hirsch Vilmos hazafias szellemtől átlpngett jeles pohárköszöntöit a 130 tagból állott asztaltársaság a kitörő lelkesedés harsány nyilvánulásával fogadá. Fischer Adolf ur, az izraelita hitközség nagyérdemű alelnöke és ez egyletnek áldozatkész disztagja, a jelenvoltak által éjiénken acclamálva, az egylet fölvirágzásáért emelte poharát egy humoros és elmés fordulattal az egylet orvosát éltetvén. Dr. Kövi, e kitüntetjő figyelmet őszintén megköszönve a hitközség ujabban is, és egyhangúlag mégválasztott alelnökéért ürité poharát, kiben a haladó párt is zálogát látja az izraelita hitközség hazafias és célirányos vezetésének. Szólottak még Szalczer Ignácz és kedélyes humorral Toch József urak, kiket a társaság lelkesen megéljenzett. Messze tul kellene terjeszkednem a tek. szerkesztő ur szivességébőlj e szerény tudósításomnak engedett téren) ha e sikerült est jelesebb mozzanait mind föl akarnám sorolni. Többek nevében is, kik mint becsületes munka és a munkások barátjai ezen estély részesei voltunk, csak hálámnak óhajtottam e helyen is kifejezést adni ezen derék egyesület szives vendéglátásáért. Áldja meg az isten ez egyletnek minden egyes tagját a jövőben is jó kedvvel és bőséggel. Egy vendég. Szabályrendelet a magánhirdetménvek hatósági oltalmazása tárgyában. 1. §. Kihágást követ el, és 2 frtól 25 frtig terjedő pénzbüntetéssel, a pénzbüntetés behajthatlansága esetén pedig 12 órától 2 napig terjedő elzárással büntetendő az, a ki megengedett vagy arra alkalmas és a tulajdonos által nem kifogásolt helyeken vagy helyiségekben kiragasztott avagy kifüggesztett magánhirdetméuyt (_pl. üzletmegnyitásról, földek vagy házak bérbeadásáról, színi előadásokról stb. szóló hirdetményt) an a föl nem jogosítva, szándékosan megrongál, olvashatlanná tesz, vagy (északit. 2. §. A hirdetmény kifüggesztéséről egyidejűleg a hirdető fél arról a rendőri hatóságnak, és pedig községekben, a községi bírónak, városokban a rendőrkapitánynak jelentést tenni és azon időhatárt is megjelölni köteles, a meddig hirdetményét hatósági oltalomban részesíteni kívánja. 3. §. A jelen szabályrendelet 1. §. ellen elkövetett kihágások eseteiben elsőfokulag járásokban a szolgabíró, r. t. városokban a polgármester, — másod fokban az alispán és harmad fokban a in. kir. beiügyminiszter ítél. 4. §. A jelen szabályrendelet alapján kivetett és behajtott büntetés pénzek azon község (Város) szegény alapját illetik, a mely községben, illetőlegvárosban a kihágás elkövettetett. 5. §. Jelen szabályrendelet törvényszerű kihirdetés és a m. kir. belügyminiszternek az 1879: XL. t. cz. alapján kieszközlendő jóváhagyása után azonnal hatályba lép. Kelt Veszprémmegye törvényhatósági bizottságának 1884. évi decz. hó 1-én tartott közgyűléséből. alispán. Rovatvezető: T1P0LD ÖZSÉB. Február 8. — 1195. A franczia nemzeti convtnt határozata folytán Marat volt rémférfiúnak holtteste Parisban a Phantheonból ellávolittatik és egy földalatti csatornába dobatik. Február 9. — 18Í9. A piski hid (Erdélyben) véres jelenetek színhelye. Ugyanis a császáriak az oláh felkelőktől is gyárnolitva már reggel 8 órakor erősen tüzelnek a hidatverő Czecz és Kemény magyar csapataira, azután szuronytámadást intéznek ellenük; de a mieink által visszaveretnek. E harc tüzében azonban a mi seregeink összekeveredvén, s a bihari lovas nemzetőröket az osztrákok ágyútüze zavarba hozván, Bem tábornokunk seregének nagyrésze megfutamodik. De az öreg Ben* nem csügged, Czecznek összeszedett kél zászlóaljával az üldöző császáriakat föltartóilatja, s észrevévén, hogy a császáriak lőszere fogyni kezd, zászlóaljait s lovas csapatait rohamra vezeti, a császáriakat visszanyomja s őket Szászváros felé menekülé sükben üldözi. Február \0. — 1786. József császár a magyar birtokok fölmérésére (kataszter) vonatkozó rendeletét Bécsben kiadja. Február 11 1630. Carlcsius elsőrangú bölcsésznek halála Stokholmban. Február 12, — 1715. XII. Károly svéd király „Éjszak Nagy Sándora*' Bender közelében 6000 jancsár és 20,000 talár állal megtámadlatik. 0 500 svédjével és 5 tábornokával ily roppant erő ellenében is Imsileg védi magát; háza azonban, rágyujtalván, a sikra jönni kényszerül; ül azonban sarkantyúival fönakad és elesik, mire 20 rárolianó jancsár által fogolylyá tétetik, Február 15. — 1849. Splényi magyar követ Turinban a szard követi kamarában: „A magyar nemzet nyilatkosványát Europa népeihez" átnyújtván, 'a kamara azon óhaját fejezi ki, hogy a magyar és olasz nemzet közt szoros szövetség lelesüljön. Február 14. — 1861. A Ciáldini alatti piemontiak Gagtál, a nápolyi kormány utolsó menedékét beveszik; II, Ferenci király és családja /ranczia hajóra száll, melylyel másnap Hómába indul. KÜLÖNFÉLÉK. — A pápa-keszthelyi vasat kiépítése iránt érdeklődő közönséggel örömmel tudatjuk, hogy a nagymélt. m. kir belügyminisztérium Zala és Veszprém megyék hozzájárulási határozatát helybenhagyta és hogy a pápa-keszthelyi vasút bevétetett azon kombinációba, mely Pozsony-Galanthától, Galántha-Győr, Győr-Keszthely és Keszthely-Fiúménak terveztetik. — Kir. ő Felsége a veszprémi székeskáptalanban: Kisovics József, Szt.-Mihályról nevezett bátai címzetes apátnak és pápai föesperesnek a somogyi föesperességre, vépi Vogronics Antal heö-vizi címzetes apátnak és següsdi föesperesnek a pápai föesperességre, és Devics Józsefnek, a Boldogságos Szűzről nevezet kolosmonostori címzetes apátnak és a veszprémi székesegyház idősb mesterkanonokjának a següsdi föesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként megüresedett utolsó mesterkanonoki javadalmat Fejérváry József hittudornak és a veszprémi papnevelő-intézetben az ó- és uj szövetségi szentirás tanárának adományozta. — Kinevezés. Ő felsége Baráth Zoltán budapesi kir. ítélőtáblai joggyakornokot ugyanazon ítélőtáblához tiszteletbeli segédfogalmazóvá nevezte ki. — Liedl Ferencz hangversenye - f. hó 15-röl e hó 23-ára tétetett át. — A pápa-teszéri plébános, megyénk köztiszteletben álló lelkésze f. hó i-én szivszélhüdésben meghalt, temetés,© 4-én délelőtt a vi-