Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885
1885-11-29
Németország építészete. — Irta: Kiss István építész. — II. Berlin rohamos emelkedése meggyőző tanúbizonyságot tett az iránt, hogy az építészet a népek életének folyton változó, de mindenben hű arckifejezése; a nemzeti szegénység és a politikai megaláztatások bánatos kunyhója és az új dicsőségek fényes palotái egymás mellé épülnek s évtizedek, söt gyakran évszázadok kellenek hozzá, mig a különféle átalakulások nyomai teljesen elenyésznek. Poroszország, mely a »Grosse Kurfürt» uralkodása óta annyi vereséget szenvedett, csak Nagy Frigyes korszakában lép historikus fejlődésének azon stádiumába, a mely a németeket a XIX-ik század második felében nemzeti dicsőség, politikai hatalom és kulturális befolyás tekintetében elsőrendű európai, mondhatni nagyvilági szinvonalra emelte. A lefolyt mozgalmas századok minden időszakának meg vannak épitve Berlinben emlékei. Az építészet is — a népek köbe irt története — fennen hirdeti Berlinben a »Grosse Kurfürst«, I. Frigyes és Nagy Frigyes látnoki szellemeiket. A jelen században a nagy francia hadjárat óta, újabb irány kezdett uralkodó lenni az építészetben ; de miután az sem a népjellemnek, sem a századokról átszármazott nemzeti építési módnak, sem pedig Berlin klímájának és egyéb dologi föltételeknek nem volt természetes folyománya, 50 évnyi virágzás után idejét multa. Az ezen, Schinkel által megállapított berlini typus helyébe a 60-as évek óta, még inkább pedig a 70—71-iki győzelmek után, az általános gazdagodás és ujjá ébresztett nemzeti szellem alapját veti a legújabb berlini építési módnak, alapját az építészetben egész németországszerte felvirágzó nemzeties modern iskolának. Az előbbi időszaknak szerény anyagai: a vakolat, gipsz és cinkbádog helyébe gránit, márvány, homokkő, mütégla és vas, a görög formák iránt táplált előszeretet helyébe pedig a német renaissance — mint valódi nemzeti styl — és az olasz renaissance styl erőteljes müformái lépnek. A városnak 1 milliomnyi lakosságot meghaladó rohamos növekvése eleinte szükségből, később pedig a legcéltudatosabb észszerüségböl a külterjes fejlődést tette szükségessé. A mindennapi életnek a törvénykezés, közbiztonság, közigazgatás kereskedelem és közlekedések szabta szükségleteit kielégítő intézmények és ezek építményei bent vannak a város szivében, mig a közoktatás és közegészségügy céljaira emelt épületek messze kivül esnek azon. A kifejlesztett közlekedési eszközök megsemmisítik a távolságok hátrányát, — söt módot nyújtanak a távolságok előnyeinek érvényesülésére. A charlottenburgi új polytechnikum csak kint, a városon kivül épülhetett oly páratlan kényelemmel és célszerűséggel; bent a városban e célra ugyanoly nagy építési telket áldozni, Németország gazdagsága mellett is, lehetetlen lett volna. Mig mostani helyén a városi vasút által legfeljebb 10 percnyi közelségben van. A külterjes fejlesztés megszámlálhatlan értékeket szült a város minden irányában s jótékony egyenletességet szült az értékviszonyokban. A belsőségek szabályozását és kiépülését nem volt szükséges azért különös előnyök vagy kedvezmények által elömozditniok; a helyzet előnye jobban ösztönözi az uj építkezéseket a belváros régi nagy házai helyén is, mint bármily adókedvezmény, a mi itt a teljesen ösmeretlen intézkedések közé tartozik. Hogy Berlin építkezései ily rövid 2 évtized alatt oly rendkivül nagy számban szaporodtak, annak a már emiitett általános közgazdasági lendületen kivül az is oka, hogy az építkezési keresletekkel szemben a vállalkozó töke egymással versenyző milliomjai állottak, hógy az építkezések belső lényegükre, szerkezeteikre nézve egyáltalában igen olcsók és fölötte rövid idő alatt eszközölhetők, úgy, hogy ugyanazon vállalati töke ugyanazon idő — feltéve pl. egy évtized — alatt, lényegesen többször forgattatik mint bármely más városban. És ez a fővonása nemcsak a német építési iparnak, hanem általában a német kereskedelmi életnek és józan munkásságnak, hogy ugyanazon idő alatt, mely elvégre is a népeknek egyaránt kínálkozó közös tökéjük és a melyet minden nemzet és minden egyed saját szorgalmának százaléka szerint értékesíthet, forgalmi tökéjüknek kétszer is, háromszor is veszik hasznát. Poroszországban és különösen Berlinben a hatóság gyámkodása a nyilvános és magánépitkezésekkel szemben azon legszélső határokig terjed, a melyeken belől még a törvény jogokat védeni képes; ha azonban az épitési rendszabályok és azok ellenőrzése a maiaknál még szigorúbb intézkedések jogát tenné le a hatóság kezébe, megszűnnének ezen törvények jogokat védeni, és az álladalomnak az »élet és vagyonbiztonsag« fölött való örködési kötelessége önkényes hatalommá növekednék, a magánjog pedig jelentőség- és tekintélynélküli jogi fogalommá törpülne. 0 Berlinben a magánépitkezések törvényes föltételei és ellenőrzései a következők. Mindenekelőtt a szomszédokkal szemben birt, vagy még csak elöállható jogviszonyoknak és szolgálmányoknak kell rendezve lenniök, esetleges protestaciók a polgári törvénykezés utján nyernek elintézést. A második föltételes forum a »Strassenbaupolizei«, a mely a benyújtott terveket a kövezet szinpontja, a csatornázás csatlakozása és az épület átlagos összmagassága szempontjából veszi bírálat alá (Berlinben ugyanis bizonyos utcaszélességeknek csak bizonyos maximalis házmagasság felelhet meg.) Ekkor jönnek a tervek a tulajdonképpeni fölülvizsgáló, engedélyező és ellenőrző forum elé t. i. a »Hochbau-Polizeii-hoz. Az engedélyezési tervekhez melléklendők valamennyi az építkezési előzményeire vonatkozó ügyiratok pl. átalakításoknál az illető épületeknek első, eredeti engedélyezési tervei stb., továbbá a mértékjelzéssel ellátott tervezetek, a tervezet szerint elötüntetett összes vasszerkezetek részletes statistikai számítása, a használandó anyagoknak és az egész követendő épitési módnak tüzetes leirása. Mindezen kívánalmak és föltételek a hatóság részéről teljesen jogosultak, söt méltányosak is. Kevésbé olyanok azonban az ellenőrzési intézkedések. A somlyóvidéki evang. tanitó egyesület öszí gyűlése. Megnyíltak országszerte a tantermek ajtai a kis múzsa sereg előtt, a nyári pihenés után hangya szorgalommal foly a munka mindenütt — városban ugy mint falun. A tudomány halad a világosság felé tovább és tovább óriási zászlójával — s a ritka szép és tanulságos országos kiállitáson jelen volt tanitók gazdag tapasztalataikkal igyekeznek ápolni — fejleszteni Isten veteményes kertjét az iskolát, hol minden egy kis nem lehet. Borzasztó volt ezt hallani és még borzasztóbb a szegény gyermeket látni, ki órákig elmerengett tétlenül, ha szóltunk hozzá, felelt, de nern érdeklődött semmi iránt. — Iván hazatért — a találkozást nem vagyok képes elmondani, képzelheti: megtudva részletesen az eseményeket örült fájdalmában zokogott, ölelve csókolva húgát, ki csudálkozva nézte. A ma még fiatal ember, rövid idö alatt öreg lett. — Húgát elvivé a külföld legjelesebb orvosaihoz, intézetekbe, nem és nem akarva elhinni, hogy többé ne a régi csevegő kis húgát lássa — hasztalan! Csakis az önfeláldozó folytonos foglalkozás vele, tevé, hogy idővel némileg javult. Sok év mult el azóta, nem igen érintkeznek senkivel, de tudom, Susanne nem fog idegenkedni ha át viszem. Az utolsó sziporkák is elhomályosodtak a kandallóban ez alatt, a szél meg-meg rázá az ablakokat csapkodva az igazi őszi esőt, — az idö éjfélre járt, elváltunk. Másnap Susanne ajtaján szinte félve léptem át a küszöböt ismerőmmel. Szorongó szívvel pillantottam a nemeskeblü fivérre, kinél ismerőm előre bejelentett. Mély baiázdák vonultak át homlokán, haja őszbe vegyült, tekintete szomorú, és Susanne ? oh nem felejtem el megjelenését — szívélyes mosolylyal fogadott — keskeny fehér kezét nyújtva, melyen a jegygyűrű csillogott, látszott rajt, hogy szép volt egykor, halk hangon beszélgetett különfélét, s ha nem tudom, hogy beteg, csak különcznek mondanám. Azonban midőn ismerőm előhozá mennyire szeretem a szép himzést, hévvel vett elő csinos dobozt, melyből valóban remek munkát teritett elém. Ez az én menyasszonyi ruhám — monda mosolyogva — ugy-e szép, Albert megigéré, ha elkészül eljö értem esküvőnkre és én naponta várom öt, monda gyermekesen, nézze mily szép volt, s mutatá arcképét, a falról levéve. Soká néztem e szép férfias vonásokat, szemem könybe borult, de találkozott Iván kérő tekintetével és erőt vettem magamon. Susanne kisasszony maga készité cz öltözéket? kérdem, hogy valamit mondjak. Oh igen! Albert szerette nézni, ha hímeztem, nézze cz liliom, ez myrtus, itt rózsák. Valóban, a legfinomabb batisztra hímzett guirlandok vonultak végig az aljon, elsárgulva az idö által. Majdnem naponta elmentem Susannehoz ki igen megszeretett, miért Iván hálásan szoritá meg kezemet, — rendesen előhozá himzését, melyen még most is talált itt ott pár ölteni valót, — hogy siet, mert hátha megjö Albert. Mennyire szántam szegény Susannet. A nyár engem is kicsalt falura, hetek múlva vissza térve felkerestem szerencsétlen barátnémar. Iván zokogva fogadott, belépve értettem miért. Susanne ott feküdt a ravatalon, szép hímzett ruhájában, nyugodt arccal. Albert eljött érte, kitől már senki el nem rabolhatja. Szomorúan mélyedtem gondolatimba — boldogság helyett mily élet volt ez és Iván lehet-e még nyugodt? nem hiszem, sokkal érzőbb szive van. A sercegő gyertya fény, a virág illatárban most már boldogan pihenő menyasszony és Iván zokogása feledhetlenné tevé e szomorú képet. Szegény Susanne ! tanoncban egy-egy kis világot lát maga előtt a lelkes vezér, ki hivatva van ezen kis világokban a világosság országát terjeszteni. S e szép magasztos cél elérését nagyban segítik elő a tanitó-egyesületi közgyűlések, melyek a muló év ezen utolsó szakában országszerte mindenütt tartatnak. Egy ily nevezetes közgyűlését a somlyóvidéki evang. tan. egyesületnek akarom részletesebben leirni e becses lap olvasói számára. Egyesületünk ez idei Őszi közgyűlését az előkészítő bizottság megállapított terve szerint novemberhó 18-án tartotta meg Veszprém-Nagyszöllösben a rendes tagok és tanügybarátok rendkivüli érdeklettsége mellett. A gyűlés reggeli 9 órakor vette kezdetét az evang. iskola teremben buzgó ének és imával s nagyszerű megnyitó beszéddel nt. Szalay Sándor ur elnöklete alatt, ki már több éven át vezeti gyűléseinket, páratlan tapintatossággal s valódi ügyszeretettel. Olvastatott először is a bizottsági gyűlés jegyzökönyve, majd ezt követte a tavaszi nagy gyűlés jegyzökönyvének felolvasása, melynek egyes fontos pontjai élénk eszmecserére szolgáltattak alkalmat. Harmadiknak a sorrend szerint következett a gyakorlati előadás, melyet Erdélyi Bela az egylet egyik fiatal tagja tartott ez alkalommal s tárgyalta az irgalmas Samaritánusról szóló bibliai történetet elég szakavatottsággal s jó eredménynyel. Az előadásra megbízott másik tagtárs Pintér Sándor a vidékből Téésre költözvén, az egycsülethezi ragaszkodásának jeléül Írásban küldte meg az előadásra szánt »törtek ismertetese« cimü jeles munkáját, melyet elnök ur olvasott fel a jelenvoltak nagy érdekeltsége mellett s egyúttal felolvasta Pintérnek búcsúzó levelét is, melyben kinyilatkoztatja, hogy bár a körből végzete eltávolította, mindazonáltal ezen egyesületnek továbbra ís tagja kivan maradni. Az egyesület örömmel veszi tudomásul derék fiatal tagjának e nyilatkozatát. Ezután előterjeszti elnök ür a megye közigazgatási bizottságának leiratát azon határozatáról, hogy ezentúl a felekezeti tanítókat a községek bírái tartoznak ellátni I—1 frt napidíjjal és elufogatokkal, — mely határozat a gyűlés által éljenzéssel fogadtatott s egyúttal az egyesületi »Ertesitöbe« kinyomatni elrendeltetett. Elnök ur bemutatja nagyságos Stáhly György kir. tanfelügyelő ur felhívását az országos tanítói árvaházra való adakozás érdemében, mire a közgyűlés 5 frtot szavazott meg a közpénztárból s ugyan ennyit a Péterfy Sándor nevét viselő alapra. Majd a magyarországi tanitó egyesületek statisztikája s a II. képviseleti közgyűlés határozatai ajánltattak megszerzésre. Felolvastatott ezután László János tagtárs által szerkesztett azon kérvény, mely a pozsonyi tanitó egylet megkeresésére íratott a nyugdíj törvény revisióját illetőleg a nm. vallás és közoktatásügyi m. kir. minister úrhoz a 40 szolgálati évnek 30-ra leszállítása érdemében. Tárgyaltatott továbbá alulirt által készített alapszabályzat a méhészetről, mely mű az egyesületi közgyűlés által egész terjedelmében elfogadtatott s hitelesíttetett, s ezzel a somlyóvidéki tan. egyesület a mű méhészet általános elterjesztését s szakszerű űzését egyesületi ügykörébe vette fel. Ezen mű is kinyomattatni rendeltetett. Ezen fontos ügy élére elnökül : Dávid Ferencz, titkárrá : Buthy Márton, igazgató választmányi tagokul: Boross Károly, Plevniczky Pál és Nagy Elek választattak meg, kiknek hivatásuk leend a korszerű méhészetet elméletileg és gyakorlatilag ismertetni, s a méhészethez szükségesek beszerzése felöl gondoskodni. Szép és üdvös e nemzetgazdászati szempontból felkarolt ügy is, melyre nézve jeligéül egy nagy méhészünkkel fennen hangoztatjuk mi is: Honfitársak ez a rövid élet Ugy is keserűségek közt vész el, Tehát legyünk mindnyájan méhészek S édesítsük meg éltünket mézzel! Több nevezetes ügy letárgyalásáról térszűke miatt nem szólva ezeket kívántam t. szerkesztő ur becses lapjába megirni azon záradékkal, miszerint gyűlésünk végeztével délután 2 órakor elnök ur indítványára tömeges kirándulást tettünk méltóságos Gróf Zichy Lajos ur uradalmán tek. Beiczi Vincze uradalmi számtartó ur buzdítása mellett Szabó János urasági gazda által nagy ügyességgel s valódi szakértelemmel kezelt faiskolába, hol nevezett kezelő egyén igen jeles fajta vetemény magvakat osztogatott a jelenvoltaknak. Végül mindezeket kedélyes-vidám hangulatban elköltött közlakoma zárta be, s e nappal a Somlyóvidék tanítói ujabb jelét adták annak, hogy akarnak és tudnak is melegen lelkesülni nemes hivatásuk iránt. — A kartársi szeretet melege lengje át továbbra is az egyesületet, s ugy Isten áldással fogja koronázni a munkát, melynek véghezvitelére a gondviselés kiszemelt bennünket. Nagy-Alásony, 1885. nov, 22 JWM1 MFTál. Rovatvr.zelő: T1P0LD ÖZSÉB. November 29. — 1316. Freiburgban (Schweizban) a franciák e's sehweiziak közt örökös béke köttetik. — 1705. Galgócol a „szövetséges magyar rendeli!" 1 a császáriaktól visszafoglalják. — 1806, I. Napoleon francia császár Varsóban a lengyel szóvivőknek fítggellenségök kihirdetését igéri. November 50. — 1518, Palladio Andrea hires olasz építész születik Vicensában, — 1848. Fehértemplom közeieben a magyarok Maderspach őrnagy alatt az ördöghidi rác tábort beviszik. December 1. — 147?*. Békekötés Hunyady Mátyás királyunk és 111. Frigyes német császár közt Gmundenban. — 1640, Lissabonban a forrodalom kitör; a portugálok lerázzák a spanyol igát és IV. János Braganza hercege portugál király lesz, December 2.— 1339. Schedius Pál (Melissus), a „Latin Pindár"-nak nevezett koszorús költő, születik Mellrichstadtban.—1805. I. Napoleon francia császár az I. Ferenc császár alatti osztrákokat és az osztrákokkal I. Sándor cár alatt egyesült oroszokat Auslerlitznél véres ütközetben megveri. Neveztetik ez ütközet „három császár ütközetének. 1 ' December 3. — 1605. Korponán az erdélyi országgyűlés alkalmával Bocskay István pártja és Mátyás osztrák főherceg egyezkednek a békealkudozások végett Bécsbe küldendő követekre nézve. Decmber 4. — \48í. Hunyady Mátyás királyunk Korneuburgba bevonul;" serege pedig ugyayezen évben és napon Bécs ostromlását megkezdi. December 5. — 1262. Boroszlóban IV. Béla királyunk és fia István király közti viszályok lecsillapilására békekisérlet. December 6. — 1061. I. Béla királyunk Székesfehérvárott koronáztatik. — 1840. Napóleon Lajos herceg (később III. Napoleon francia császár) 1840. dec 6 — iS46 május 25-ig, vagyis ügyes megszökéséig, Hámban tartatik fogva. KÜLÖNFÉLÉK. — Pápa városának feliratát, melyet lapunk más helyén közlünk, a miniszterelnök jubilaeumán Láng Lajos orsz. képviselő vezetése alatt több városi képviselő fogja átnyújtani. — Tisza jubilaeum. Városunk után Veszprém városa is elhatározta, hogy Tissa Kálmán miniszterelnököt 10 éves jubilaeuma alkalmából üdvözölni fogja. — Az ev. ref. egyetemes convent a mult héten Budapesten ülésezett. Eredetileg Pápán kellett volna azt megtartani, de a pápai egyház beleegyezésével, miután a határidő sem volt megtartható, az ülés helye a fővárosba tétetett át. Az ülés tárgyai közül városunkat érdek- ' löleg felemiitjük, hogy az egyszer mindenkorra kérendő főiskolai államsegély összeg 98,000 frtban állapíttatott meg. A conventen a Dunántúlról Fafi Gábor, Beöthy Zsigmond, Véghely Dezső, Qsonka Ferencz, Körmendy Sándor és Mohiár Béla voltak jelen. A covent ez alkalommal elhatározta, hogy jövő évi ülését mulhatlanul Pápán fogja megtartani.J — Restauráczió. A december hóban tartandó megyegyűlésen — mint már régebben irtuk — egy kis restauráczióban lesz részünk. A megüresedett I-sö aljegyzöségre tudtunkkal más nem is pályázik, mint ifj. Purgly Sándor jelenlegi Il-od aljegyző, s ki igy egyhangúlag fog megválasztatni. Az ö helyére aztán a pályázók közül 3 fog candidáltatni. Ugy értesülünk, hogy első helyre Végh István jelenlegi zirczi szolgabirósegéd lesz ajánlva. Végh tudvalevőleg a pályázók közül legrégebben van a megyénél, s igy elsőnek leendő candidálása az igazság és méltányosság követelménye. — Tisza Kálmán miniszterelnök jubilaeumára a Veszprém megyei szabadelvű párt is nagyobb számú küldöttséget küldött. — A magyar nyugoti vasút vezérigazgatóságától a következő sorokat vettük: Van szerencsénk, becses tudomására hozni, miszerint a Szerbiában ápolt sebesülteknek szánt kegyelet adományok (élelmi szerek, italok, ruha és fehérnemüek) részére, melyek mint gyors, vagy teheráruk a „belgrádi szerb vöröskeresztegylet" illetőleg O felsége a szerbiai királyné elnöklete alatt létesült „szerbiai nök bizottmánya Belgrádban" czime alatt saját, állomásainkon feladatnak, vagy más vasutakról vonalainkon átmennek, rovatolás utján a normális díjak 50% mérséklését saját vonalainkat illetőleg- engedményeztük. — Katona-szökevény. Mészáros Sándor pápai illetőségű 19-ik gyalogezredbeli katona mult hétfőn Komáromból katona-ruhában megszökött és gyalog utazva szerdán este Pápára érkezett. A rendőrség mint szökevényt letartóztatta és a helybeli honvédparancsnoksághoz kisértette. — Csodadoktor. Egy »esodadoktor« költözött nemrég egy vidéki városba. Titokszerü egyéniség volt, szolgái mitsem árultak el és még a rendelő órákban is nehezen lehetett vele beszélni. Ennek természetesen az volt a következménye, hogy váró szobája reggeltől estig zsúfolva volt betegekkel. A rendőrség értesülvén a csodadoktor működéséről, egy biztos által felhívta, hogy mutassa fel diplomáját. Ez a felhi* vás nem hozta zavarba a csodadoktort s a legszeretetre-méltóbb készséggel nyújtotta át a rendörbiztosnak diplomáját. „De — monda ezután a biztosnak, — miután mindenről meggyőződött, kérem ne áruljon el semmit, — mert ha betegeim megtudják, hogy csak olyan orvos vagyok mint a többi, — nyomban itt hagynak." — Baleset. E hó 23-án Pick Izidor bérlő csöszi pusztáján mikor a béres-gazda az ököristállóba bement, az istálló padlásáról, mely telve volt zabbal, robbanást hallott, ijedten kiabált a cselédségnek, hogy jöjjenek gyorsan az ökröket az istállóból kibocsájtani, és sikerült is 18 ökröt kihajtani, de midőn az utolsó 6 ökröt akarta a gazda kihajtani a padlás hirtelen leszakadt és a béres-gazda a lefolyt zabban megfulladt és egy ökör megdöglött, öt pedig megsántult. A béres gazda özvegyet és 8 árvát hagyott hátra,
