Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-11-22

anyag mindenhol kellő mennyiségben fordul elő, úgy a falusi, mint a városi profánépitkezés szegényesnek és kisszerűnek mondható. Alacsony emeletek, vékony falak, falépcsök, padlásszobák, silány belső fölszerelés,könnyű födémszerkezetek a leggyakoribb jelenségek közé tartoznak. Az időjárási és égalji viszonyok is kedvezőknek mondhatók; sem a tél, sem a nyár nem csap át nagy szélsőségekbe, ennélfogva sem a túlságos hideg, sem a- túlságos meleg ellen nem kell védekezniök. A lég minden évszakon át bizonyos fokig vizenyős, tehát a fa- és favázas épitkezés elég hosszú ideig eltart. A gyakori esőzés, lassú hóolvadás és a gyöngébb széláramlatok folytán túlnyomólag magas födeleket építenek, melyek legfeljebb a városokban lábrakapó modern izlés kívánalmai szerint szenvednek némi változást. Egyedül a nép életében, szokásaiban, jellemében rejlő okok lehetnek tehát csak befolyással arra, hogy a középitkezések általában véve kicsinyes jellegűek. A túlnépesség valamint a nép szerény igényei és egyszersmind takarékossága a főinditóokok arra, hogy a lakosság igy építkezik. Alacsony kis szobákban lakni, a téli hónapokon át az ablakdeszkából az egyszeres af> lak izzadságvizét naponként kimeríteni, hallani beszédét, járását annak, a ki alul, oldalt, vagy felül lakik, az egyes lakószobákba lépcsőn járni néha két, három emeletre is .... itt mind nem kényelmetlenségek, hanem hagyományos életszokások. — Mindezek mellett ezen építkezési mód nem mondható könnyelműnek; a házak századokig több nemzedéken át fönállanak és teljesen kielégítő élet- és vagyonbiztonságot nyújtanak. Igaz ugyan, hogy tüz ellen csak kifelé védekezik az épület, mert az annak belsejében kiütött tüz a legújabb és legmodernebb drezdai házra is végzetessé válhatik. Tűzmentes födémeket, vasgerendák között lévő téglaboltozatot, vagy hullám-lemezfödémeket igen ritkán és csakis földszinti bolthelyiségek, rakodók fölött alkalmaznak. Mint székvárosa néhány század óta a szász királyoknak, kik áldozatkész müérzékükkel a szépmüvészetek egyik legkeresettebb középpontjává emelték e várost és mint fővárosa egy virágzó iparállamnak, Drezda a legélénbebb kereskedelmi életnek képezi gócpontját és befolyást gyakorol minden irányban Szászország kulturális haladására. Európai hirü középületein kivül profánépitkezései is, mint a városi lakóházak egyik fötypusa — főleg a lehető leggazdaságosabb építkezést illetőleg —• igen sok tanulságosat nyújtanak. Nemcsak a város külseje, hanem házainak belső, szerkezeti építési módja is a legnagyobb sokoldalúságot tünteti föl. A szerint, a mint valamely építési telek benn a városban, vagy valamely külvárosban fekszik-e, hogy az elöl kertes vagy az egészen szabadon fekvő épitkezés kötelező-e; hogy csatornázott-e a vidék vagy sem; hogy sik-e vagy lejtős, valamint egyéb helyi viszonyok szerint az egész város mintegy 10—14 területre oszlik, a melyek mindegyikén más-más részletes rendszabály szerint kell épiteni. Épen ezen okból nincsenek általános érvényű építési rés, a tisztelet, a becsülés, s a szeretet igaz tolmácsai is azok. Egyik sorban művésznők helyezkednek el. Körükben fiatal emberek. Merengő szemeik és az epedő arczok elárulják, hogy a höntisztelö, s a kezdő udvarlók sorába tartoznak. — Visszaemlékezem. — Primadonna volt; harmadik a társulatnál, — szivemben azonban az első. „Bánk bán"-nal viaskodott szegény Jakab. Hangjának már az első felvonás végén a nagy erőlködésben történt elvesztését siratta hü neje. Kis pacsirtám, ki az operette-ek, s a népszínművek zengő rónáin repdesett csak, — nem játszott volt. A titkár rendezte véletlen folytán mellette ültem az előadás alatt. Meghatott, a mint könybe borultak égő nagy szemei Melinda keservein. Siettem megvigasztalni szinház után a „Fehér-ló"-nál. — Vígan kaczagtak csakhamar a hegedühurok a pajzán nyirettyük alatt, — és ki is sütött nemsokára a nap. Bájos volt mosolya, — szebb mint könnyei. Ettől fogva üres óráinak benépesitöje 1 levek. Idyllünk azonban nem sokáig tartott.— Nagyon szerette a diót tojással. Rettenetes passió ! Diót mézzel, — ezt értem; de dió és tojás! Brrr!! Még most is berzeng a hátam. — Szegényebben egy eszményképpel, — no meg egy kosár dióval, — váltam tőle el. Sokan vannak a szinházban; csak egy harmada a páholyoknak és fele a támlás, s zártszékeknek áll üresen. Nem mindennapi látvány: a páholyokból rendesen csak hat — nyolez van elfoglalva, mig a parterre-en nem igen sokkal több a néző, a hány az ülőhelyekből a sor. ' Hja, elrebbent az újság varázsa, megcsappant az J érdeklődés, megfogyatkozott a „hazafiság a nemzetiségnek." Társadalmunk divatos betegsége járvány nálunk is. Akárhány példát hozhatnék fel. Ott van az „ismeretterjesztő" s ott a „korcsolyázó" egylet. A keletkezés első napjaiban remek, pompás, nagyszerű, — és kigyúlnak a szemek, pihegve száll fel, s alá a kebel és erősebben zakatol a sziv; de néhány röpke év: és elordul a tekintet, ásitásra — ha ugyan nem kirendszabályok; a legutolsók 1827-ben adattak ki, amióta is a fejlődő építési szerkezeteknek és újításoknak megfelelőleg a hatóság utólagos rendszabályok és utasítások által intézkedik kerület szerint esetről esetre. Egész Szászországra nézve az építéseket illetőleg törvénykönyvül a »Baupolizeirecht« szolgál, a mely technikai utasítások mellett főleg a jogviszonyok és szolgálmányok törvényes elemzésére terjed ki. Drezdában — sőt egész Szászországban — régtől fogva a legújabb időig, néha a legelőkelőbb építkezéseknél is csak külső ablakokat alkalmaznak, miáltal azonban az ablakok mellé erösitett vizfogó medence válik szükségessé. Egyik különös' jelensége a szászországi városi építészetnek a közös tűzfal (1.5 téglahossz erősségű). Egyszerre megejtett építés esetén a költségek a két fél között feleződnek; ha az egyik ház előbb épül, akkor a mellette későbben épült ház tulajdonosa vagy lefizeti a közös tűzfal költségeinek felét, vagy köteles használati dijat fizetni. A ki házát bármi okból lebontatja, a tűzfalat helyben kell hagynia stb. Valamennyi régi és a legtöbb ujabb belvárosi kereskedői házban az egyes bolthelyiségekbe való bejárás — az utcain kivül, ha van — a kapubejárásból nyilik. A kis keskeny építési telkek lehettek okai annak, hogy az utcára szóló kirakati boltablakok nagyságát lehetőleg fokozni igyekeztek azáltal, hogy a bejárati ajtókat oldalt, a kapubejárás alatt helyezték el. De ugyanezt láthatni kivétel nélkül valamennyi uj nagyobb épületnél is. Mélyebben gyökerező oka e jelenségnek azon tilalom, melynél fogva vasárnaponként déli 11 óráig — mig ugyanis a templomokban az istentiszteletek tartatnak — a boltoknak az utczára nyiló ajtait nyitva tartani a törvények tiltják! A kereskedelmi élet azonban ez idő alatt nem szünetel; a kapualjból nyiló oldalajtó közlekedése nincs eltiltva. Lipcse csak ujabban indul külterjes fejlődésnek. A belváros szük összeszorult házai alig képesek magukba fogadni a nagy áruhalmazt, melynek Lipcse a piaca. Alig találni a legnagyobb világvárosokban a házteleknek, az épületnek helykihasználását oly nagy mértékben mint itt. Kapualjak, folyosók, udvarok, lépcsőterek mind megannyi árucsarnokok; a legtöbb régi ház udvara újabban üvegtetőt nyer s igy raktárul szolgál; szomszéd házak tűzfala mellé függő folyosók épittetnek bádog, vagy üveg födéllel, a melyek sokszor a legempirikusabb szerkezettel birnak. A deczemberi meyyei rendes hbzgyiüés tárgysorozata. 1. Dr. Bezerédj Viktor országgyűlési képviselőnek a megyei első aljegyzői állásról 1885. évi septemberhó 30-án keltezett lemondása. 2. Az I. aljegyzői és esetleg megürülő aljegyzői állásoknak választás utján leendő betöltése. 3. A földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnak azon leirata, melyben tudatja, hogy a házaló kereskedés gyakorlását Besztercze város területén eltiltotta. csinylésre — nyilik az ajk, — és beköszönt a stagnatio. Lobogva csap fel azonnal a lelkesedés lángja, — de le is lohad csakhamar az. Igazándi magyar szalmából való. Kevesebbet inkább a tűzből, de többet a kitartásból. Hanem hát erényeink vékony szótárából ez utóbbi még mindig hiányzik. Ebben, és nem a szokott phrasisban, a „nincs pénz"-ben találom a színházat látogató közönségünk fogyatkozását. — Szikrázik a röppentyű, harsog a klarinét, — és foly a dínomdánom levélhulláskor a szöllöhegyeken; név- és születésnap, disznótor és egyéb családi ünnepély, — és „csak léfélé volt hétféle ;'•' nem is ebéd a minek vége nem éjszakázik be az esteli idejébe, és nem uzsonna az, a mi nem ért fel egy egész vacsorával. Hát még a luxus az öltözékekben, s a fogatokban ! Bálokon az alig felserdült lányok is a legdrágább toillette-ekben jelennek meg,— és batárt tart még az is, kinek csak igás lovakra volna szüksége. És ne feledjük, hogy egész éven át csak öt-hat hétről van szó. Ne beszéljünk hát pénzhiányról. Beszélhetnénk inkább a szellemi szórakozások terén az igények szerénységéről, a miket Feval, Montepin, Ponson és a többi „fordította Márton fy Frigyes," — és a férfiaknál semmi más egyéb, mint a hírlapok olvasása is kielégít; többre vágy sem marad. — De hagyjuk.— Előbb azonban emeljünk kalapot a kivételek előtt. Tehát félig telt a ház. — Bizonyosra vehetjük, hogy az adandó darab friss újdonság. Szem nem látta, fül nem hallotta még itt. A látványosságon kivül csak ez képes teremteni ily fehér hollót. Mert a miben már voltunk, elmenni arra ismét, bár egy más saisonban , — csak a bérlöknél divik. Eltekintve a szórakozás utáni vágytól, — nem az előadásért, a darab meséjeért járunk első sorban színházba. A vágy megismerkedni — mi csak többszöri látás után lehető — a részletekkel is, melyek főleg az ujabb termékekben gyakran magánál az egésznél többet érnek, — az érdeklődés, megtudni egy-egy főbb szerepet, hogy fogott fel és mint alakit ez, és 4. Szatmármegye közönségének a magyarosítás érdekében vármegyénkhez intézett átirata. 5. Az ujonezozási polgári elnököknek megválasztása. 6. Alispáni előterjesztés á toloncz állomások kijelelése tárgyában. 7. Alispáni előterjesztés az élelmezésre szolgáló kisebb élőállatokkal való bánásmód tárgyában alkotandó szabályrendelet iránt. 8. A r. t. Pápa város árvaszéki szervezeti szabályzatának módosítása tárgyában beadott ügyészi előterjesztés. 9. A megyei gazdasági egyesületnek a kötelező tagosításnak törvényhozás utján leendő elrendelése tárgyában a törvényhatósági bizottsághoz intézett átirata. 10. Gróf Festetich Pálnak azon kérvénye, melyben Dégh községhez tartozó pusztáit önálló pusztákká nyilvánittatni kéri. II' Alispáni előterjesztés a devecseri, zirci és enyingi szolgabirák részére hivatalos helyiséségek bérátalányának javítása czimén megszavazott 150 frt összegnek honnan leendő fedezése tárgyában. 12. Tanfelügyelői elterjesztés Németh József dabronyi róm. kath. tanitó nyugdíjazása tárgyában. 13. B.-M.-Szt.-Király községnek a Veszprém-györi országút B.-M.-Szent-Király-varsányi szakaszán álló nagy nyárfák kivágatásának engedélyezése iránt benyújtott folyamodványa. 14. A b. m. szt. királyi körjegyzőséghez tartozó községek által jegyzői lak iránt kötött adás-vevési szerződésre vonatkozó ügyészi előterjesztés. 15. Főmérnöki előterjesztés néhai Vaczola Mihály volt utkaparó özvegyének végkielégítése tárgyában. 16. Ügyészi előterjesztés Szilas-Balhás községnek községi végrehajtói állás rendszeresítése tárgyában hozott határozatára. 17. Békés vármegye közönségének a megyei önkormányzat fentartása tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett felirata. 18. Borsod vármegye közönségének a műbőr gyártását eltiltó törvény alkotása tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett felirata. 19. A megyei székház épités vezetésére megválasztott bizottságnak az épitkezés ügyét ismertető tüzetes előterjesztése. 20. A budapesti gyermek-menház elnökségének azon megkeresése, melyben kéri a törvényhatóságot, hogy az alapitó tagok közé lépjen be. 21. A Szentgál községben felállítandó gyógyszertár kérdése. 22. Bakonyság község képviselőtestületének a községi korcsma bérbeadására vonatkozó határozata. 23. Füssi Molnár Lajos szilas-balhási lakosnak folyamodványa, a melyben a «Lajos» szőlő hegyre nézve alkotott szabályrendelet érvényesítését kéri. 24. A Szent-Kir. Szabadja községben 1881 évben bevehetetlenné vált katonai beszállásolása pótadó leírása. 25. A Dégh községben 1883. évben bevehetetlenné vált katona beszállásolási pótadó leírása. miként amaz, — a telt -házak sorába tartoznak. Igy azután sokan nem is ittben, hanem otthon élvezik a szinmüvészetet. „Jössz estére színházba ? Rómeót adják !"— „Nem megyek, — már olvastam." — És ez elég neki. Irigylésre mélcó fantasia! Ilyennel egy Jókai sem dicsekedhetnék; ha ugyan nagy embereknek szokásuk volna a fiatal óriások e nevetséges, de' gyakori gyöngesége. Nem tanulni: szívben és lélekben nemesedni,—pusztán mulatni megy csak legtöbb ember a színházba. Ez a fő. És ez az oka az operette-ek látogatottságának. Söt ezekben oly arezokkal is találkozunk, kik egyébkor állandóan távollétükkel tündökölnek. Pedig ha valahol a pénz, ugy náluk van az. — Nem érdekli őket sem Abris és Julis egybekelésének dallos története, sem Eliz és Alfonz szerelmének szellemes regénye, sem a komoly, sem a vig; csak a kávéházi chansonette-eket és másod sorban a színházi operette-eket kedvelik. Mintha csak a fülek volnának meghódítva a cosmopolita zenének, — és nem a szivek is a magyar költészetnek és művészetnek. Ez bizon nem igen van rendén. És egyönkre sem előnyös. Az ellentéteket, — melyek mindig hátránynyal járnak, — végleg csak az érzelmek igaz közössége egyenlítheti ki. De elhallgat az orchester. Vékonyan van beosztva, akár csak mint a társulat. De még sem egyenlők: többet ér a zenészek összhangja mint a színészek összjátéka. — Közeledik az előadás megkezdése: meghalkul a társalgás. Kíváncsiság a szemekben, érdeklődés az arezokon. A lorgnette-ek felé nyúlnak a kezek. Tapsra készen áll a földszint. — „Csilingili" hangzik a súgólyukból. Minden szem a függönyön. Irul-pirul a szegény. Megszánja művésze: suhanva száll a magasba fel.,, Adieu kedves,—bár csak megifjuhodva térnél vissza." — Előttünk állanak a világot jelentő deszkák. Megkezdődik az erös súgás; és el — a gyönge előadás.— Sóhajtva fordulunk Györ felé: „oh Bogyó jöjjön el a te országod." 26. Alispáni előterjesztés a pápa-kis-czell országúton Nyárád község határában a Bitva vadviz medrén és malom csatornáján levő hid újraépítése tárgyában. 27. A zirczi járási kórházalapitványrói szóló 1884. évi számadás. 28. Csehbánya község 1884. évi szegéoyalap számadása. 29. B.-M.-Sz.-Király községnek a községi szegényalapról vezetett 1882. évi számadása. 30. Ugyanazon szegény alapról vezetett 1883. évi számadás. 31. Ugyanazon szegény alapról vezetett 1884. évi számadás. j 32. A legtöbb egyenes államadót fizető megye bizottsági tagok 1886. évi névjegyzékének megállapítása. 33. A nagy-alásonyi választó kerületben megválasztott Szalóky Kis Zsigmond nemesszalóki volt lakos elhunyta folytán támadt üresedésnek választás utján leendő betöltése. 34. R. t. Pápa város képviselőtestületének a városházához levő bolt bérbeadására vonatkozó határozata. 35. Néhai Bohner Antal ösi-i volt róm. kath. tanitó özvegyének született Vörösmarty Rozáliának nyugdíjaztatása tárgyában létrejött egyezség. 36. Alispáni előterjesztés a pölöskei tüzkárosultak javára eszközölt gyűjtés eredményéről. 37. Alispáni előterjesztés a vanyolai tüzkárosultak javára eszközölt gyűjtés eredményéről. 38. Rátóth község 1885 évi pótköltségvetési előirányzata. 39. Báró Üchtritz Zsigmondnak Noszlop község törvényhatóságilag jóváhagyott 1885. évi pótköltségvetése ellen benyújtott kérvénye. 40. Városlöd községnek a községi szegény alapról vezetett 1884 évi számadása. 41. Ügyészi előterjesztés Mező-Komárom községnek a községi szegény alapról vezetett 1881 —1884 évekről szóló számadásaira. 42. Nagy-Hidegkut községnek 1885. évi költségvetési tervezete. 43. Tüskevár községnek 1884 évi pótköltségvetési tervezete. 44. A megyei közigazgatási bizottságból ez év végével kilépő tagok helyett uj tagok választása. Községi számadások és kölségvetési előirányzatok. TÍETímUií MFfiíL Rovatvezető: T1P0LD ÖZSÉB. November 22. — i7l4. nov. Sí. es 22. közti éjjel XII. Károly svéd király az u. n. Éjszak Nagy Sándora , Törökországból Slralsundba visszaérkezik. — 1745. A kunság megváltván magát a pesti rokkant katonák intézetének tiraságátol, municipáhs szerkezetét és szabadságait visszanyeri. November 25. — 17.5/. Frigyes (később Nagy Frigyes porosz király) Küslrinből, hova atyja állal elzáratotl, Berlinbe visszatér. — 1855. Parisban III Napóleon francia csásiár és Viktor Emmanuel sardiniai király találkozása. November 24. — 1632. Spinoza Baruk, nagyhírű bölcsész, születik Amsterdamban. — 1813. Amsterdambav a kozákok első megjelölése. November 25.— i6l9. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, hogy Buquoi és Dampierre császári vezéreket ütközetre kényszerítse, összes erejével Bécs alá száll. — 1819. Bécsben ministen conferencia. melynek határozatai csak \820. évben iratnak alá a részvevők által. E pontok a „szent szövetség'* föntartására vonatkoztak. November 26. — 1595. Dwényt a mieink a törököktől visszafoglalják — 1855. Miczkievwz Adám, nagyhírű lengyel költő, meghal Konstantinápolyban. November 27. — \520. nov. 7—27-ig halad keresztül Magelhan lengerész a róla elnevezett szoroson. — 1395. Fülekel Pálffy Miklós a töröktől visszafoglalja. November 28. — 1470 Parrhasius János Pál vagy hazája nyelvén Parisio Gian Paulo, a régi remekirodalom körül nagyérdnmii tudós, születik Nápolyban. — 1804. VII. Pius pápa Napóleont francia császárrá koronázandó, Parisba érkezik. KÜLÖNFÉLÉK. — A tegnap tartott városi közgyűlésen a tárgysorozat megkezdése előtt Gyurátz Ferencz képviselő emelkedett szellemű beszédben emlékezett meg Woita József polgármester ur 20 éves hivatali működéséről, és a közgyűlés egyhangú helyesléssel fogadta el azon indítványát, hogy ezen alkalomból a képviselőtestület jegyzőkönyvben adjon kifejezést a polgármester érdemei őszinte elismerésének. — Ezután a közgyűlés letárgyalta és csekély változással elfogadta a jövő évi költségvetést, mely jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjesztetni fog. A gyűlés végén Gyurátz Ferencz ur még egy általános helyesléssel fogadott indítványt tett az erdélyi magyar közművelődési egyesület alapja javára eszközlendö gyűjtés iránt. A gyűjtéssel megbízandó küldöttség elnökévé Gyurátz Ferencz választatott meg. — Erzsébet napján. Magyarország rajongásig szeretett királynéjának névünnepe alkalmából a helybeli főtemplomban az idén is fényes hálaadó istenitisztelet volt, melyen Néger apátur pontifikált. A templom tömve volt distingvált közönséggel. Ott voltak a hatóságok közül: a városi hatóság, vezetve szeretett polgármesterünktől, a helyben állomásozó honvédhuszár-tisztikar, a bíróságok és állami hivatalok stb. Az intézetek közül: a r. k. j elemi fi-, a r. k. elemi leányés polgári leányiskola. Délben O Nagyságánál kitűnő ebéd volt; — a toasztok sorát maga a házi úr nyitá meg emelkedett beszédben emelvén