Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-07-19

Vármegyénk közgyűlési termében ritkán hangzottak el szavak, —irja—annyi lelkesedést keltve, mint a minőket főispánunk beiktatásakor az ö ajkairól hallottunk. Egy férfiii szavai azok, a a haza és a nagy ősök kegyeletes emlékére tett esküt képeznek azok, „ melyekben a megyei közigazgatás vezére a meg^nek összesereglett szine-java előtt a legünnepélyesebb órában Ígé­retet tesz, hogy: »fötörekvesem lesz hazám tör­vényei s megyém statútumai szerint kormányozni e megyét; tisztelni s mások által is tiszteletben tartatni hazám ezredéves alkotmányát s annak minden közszabadsági intézményeita. Akár csak a sirba szállt nagy Esterházyak valamelyike kelt volna föl sírjából s jöne közénk honszerelméröl ünnepélyes bizonyságot tenni, s buzditni a megye népét is e legszentebb érze­lemre, melynek szolgálatában annyi nagy Ester­házynak nemes vére ömlött. S a mily lelkesítő, a mily szivemelö hatást keltett a honszerelemnek e fényes nyilatkozvá­nya, épen olyan megható s lelkünk legbenső húrjait megrezgetö volt a kegyeletnek azon őszinte hangja, melylyel főispánunk nagynevű elődjéről Fiáth Ferencz báróról megemlékezett, ki »a legterhesebb viszonyok közt is tetterőben, lelkesedésben, kitartásban, igazán sem megfogyva, sem megtörve, eszének egész bölcsességével, ta­pintatának teljes erejével, nemes szive egész ra­gaszkodásával 20 egész éven át, mindenkitől sze­retve, tisztelve vezette e megyét.« i Azon férfiú, ki ily őszintén tud hódolni a magas erények emléke előtt, az maga is hasonló lehet szívben, lélekben hozzá s midőn fáklyát gyújt a nagy előd emlékének, egyúttal saját fé­nyes pályája előtt gyújt világító vezérszövétne­ket. Köszönet ifjú főispánunknak e kegyeletes szavakért, ha semmi mással, már e lelkes sza­vakkal meghódította mindnyájunk szivét. Komoly megfontolást érdemel és nagy ta­nulságot tartalmaz főispánunk azon fontos kije­lentése is, hogy »mikent az állam fogalmától el­választhatatlan a hatalom, az egység s az ura­lom fogalma, ugy elválaszthatatlan a megye fo­galmától az 'önkormányzat fogalma. Egy érett s önsorsáról szabadon gondolkodni tudó s akaró szabad nemzetnél az önkormányzat igazi formája az állampolgárok részvételének a kormányzásban.« E szavakkal hazánk ezredéves alkotmánya előtt emel oltárt főispánunk, a mely alkotmánynak egyik sarkpontja a megyei önkormányzat mely­lyel »az alkotmány bastyai« (mint törvényhozá­sunk nevezé) kezdettől fogva birtak, melyből a magyar nemzetnek honszerelme és szabadságér­zete fakadt s melyet némely rövidlátók a cent­ralizációnak nyűgeivel akarnának fölcserélni. Ily férfiú ajkairól és ily ünnepélyes helyen és órában kimondva a megyei önkormányzat szüksége melletti nyilt tanúság tétel végett a föntebbi szavak, azt hisszük, hogy nem lesznek megyénkben kételkedők, kik a megyei autonó­mia üdvös voltában kételkednének. Az önkormányzat fogalma a megyétől el­választhatatlan, vele együtt született s megszű­nése a megye enyésztét is jelentené. Az állam egy százkaru lény, kinek karjai a vármegyék, .melyeknek tetteibe egységes irányzatot a kor mány és a törvényhozás, az állam gondolkodó és vezérlő szervei öntenek ugyan, de az erő, részletes elhatározás és keresztül vitel a karok­ban székel, melyek megvédelmezik a haza sza­badságát, eszközlik a nagy nemzeti célok meg­valósítását, és elősegítik a megye lakosságának Ez az iparcsarnok kicsiben. Azzal a fölötte nagy külömbséggel, hogy mig az iparcsarnok kiállítói között, a mint kegyed múltkori ván­dorlásunkból tudja — mégis találtam vagy hat derék pápaira, addig itt egy fia pápai sincs. Egyéb különbséget nem találhat. Ha haza fog menni, legyen szives kérem, megmondani földi­einknek, hogy a mint ök kifelejtkeznek az or­szágos kiállításból, úgy fognak ök kifelejtkezni önmagukból, úgy fogja az országos kiállítás kö­vetkezménye: a vagyoni fejlődés az ö kapuikat kerülni. De hagyjuk okosabb lesz — a kesergést! A közönyt vele ugy se lehet megölni. Mások kitettek magukért. Ott a sarokban egy XV. Lajos korabeli szobabútor van, kék' selyem, virágosán aranyos diszitésü faragványok­kal. A pannonhalmi apátságnak is szép a kiállí­tása. A könyvkötészet igen szép munkákkal gazdagodott innen. Az asztalos, ács, esztergá­lyos, bádogos, kovács, szabó, cipész, csizmadia, szűcs, szürszabó, mesterségek jövendő istápolói­nak nagy része igen szép erőt mutatott be. A technika terén, a gépészet valóban megspektál­ható erőket nyer ily ifjakkal. Egyáltalán nem kell szégyenkeznünk jövő iparosaink miatt. A szorgalmasok és iparkodók nagy serege áll fel­fegyverkezve, munkára készen. De nem kell szé­gyenkeznie akármely jól nevelt hölgynek, ily iparosnak örök frigyre nyújtani kezét. Kegyed pirul; látom, hogy megértett. Az ön szive na­gyon jő. Tudja, hogy az iparkodó ember meg­érdemli a legkedvesebb angyal kegyét. Mert aki oly minutiositással és a legkisebb részletekbe menő gondossággal tud elkészíteni minden szük­séges felszerelvénynyel ellátott locomotiv-ot és gőzhajót, melyet ön annyira megkívánt, megér­demli, hogy a legszebb asszony boldogítsa és a legjobb Isten megáldja. boldogulását, szellemi és anyagi téren való előbb­rehaladását. A pezsgő, egészséges megyei élet nyújtja az egész állami létnek azon elevenséget, életre­valóságot, mely lételének első alaptétele. A haza polgárai a magok öntevékenységét a megyei élet csatornáján át fordíthatják az állam hasz­nára, az állam pedig csak ugy boldogulhat, ha minden polgárának szolgálataira számithat és azt igénybe is veszi. Főispánunk minden szavából egyúttal ki­csillannak megyénkhez való mély ragaszkodásá­nak hangjai. »Hiszen annyi a kapocs, mi e szép megyéhez fűz. Gyermekkorom édes emlékei, gaz­dasági és társadalmi téren eddig kifejteni pró­bált minden lépésem e megyében és e megyé­ért törtent.« S nem a legszebb nyilatkozat-e a megye első virilistájától az, hogy »e megye mindnyájunké, a legelső virilistának csak annyi jussa van hozzá, mint legszegényebb lakosá­nak.* Főispánunk minden szavai arany igék ne­künk, melyeknek édes hangja folyton füleinkben fog csengeni, s azokra gondolva még a késő időkben is a legörvendöbb hurok zendülnek meg szivünkben. Büszkeséggel tekintünk uj főispá­nunkra, a nagy elődök méltó unokájára. Csak sast nemzenek a sasok, S nem szül gyáva nyulat Nubia párducza! K özegészségügy. Mult hónapban ugy a betegedési mint a halálozási esetek száma kissé emelkedett, e sze­rint a közegészséget viszonyítva az előző havi­hoz valamivel kedvezőtlenebbnek kell jeleznem. A kórállapotot tekintve: e hó első felében még a légzési szervek hurutos lobos bántalmai vol­tak más egyéb betegedések mellett túlsúlyban, a hó 2-ik felében azonban már váltólázak és csor­vás bajok, valamint heveny, gyomor és bélhu­rutok is ugy felnőtteknél, mint kisdedeknél gyak­rabban fordultak elő, de jó indulatú lefolyással birtak és az illetők gyorsan felüdültek. — He­veny fertőző bajok az enyingi, pápai és deve­cseri járások területén nem uralkodtak, a vesz­prémi járás területén Csehbányán a kanyaró meg­szűnt, Szentgál községben a vörheny már alább hagyólag uralg, zirczi járás területén Porva köz­ségben himlő járvány lépett fel, Dudaron és Cser­nyén pedig a vörheny már szűnő félben van. — A kór terjedésének meggátlása tekintetéből az emiitett községekben a szabályszerű óvintézke­dések megtétettek, foganatositásuk hatóságilag ellenőriztetett, a járvány általában jó indulatu­nak mutatkozott. — .A megbetegültek meggyó­gyultak és meghaltak számaránya a •/. '//. alatt ide mellékelt táblázatokból kitűnik. — Ezek sze­rint himlőben megbetegült Porván 8, meggyó­gyult i, meghalt 4, beteg maradt 3. Vörhenyben megbetegült Dudaron 18, meg­gyógyult 15, meghalt 3, Szentgálon megbetegült in, meggyógyult 94, meghalt 10, beteg maradt 7. A Nagyméltóságú m. kir. belügyministeri­umtól és ezek alapján a tek. alispáni hivataltól a cholera járványt megelőzőleg kiadott egészség rendőri utasításokhoz képest az udvarok, lakhe­lyek, utczák és terek tisztogatására ugy a la­kosság, mint a rendőri hatóságok részéről kellő figyelem forditatott és ott a hol szükségesnek mutatkozott, a tisztaság fentartására fordítandó figyelem és gondoskodás folytán sürgettetett. — Kávé és korcsma üzlettulajdonosok újból felhi­vattak az árnyékszékek és vizellő helyek fertőt­lenítésére. — Peczegödrök kitisztogatására és trá­gya halmok kihordására egyes lakosok rendőri­leg utasitattak 7 esetben. — A hus vizsgálat az erre hivatott egyének által rendesen teljesíttetett, a mészárszékek és vágóhidak tisztántartása rend­őrileg ellenőriztetett és ott a hol az ily helyisé­gek tisztogatására az illetők figyelmeztetése szük­ségesnek mutatkozott az is megtétetett. Elko­boztatott és megsemmisitetett rothadásnak indult hal 4 esetben, éretlen gyümölcs 3 esetben, rom­lott vizes téj elkoboztatott 23 és % liter. Hirtelen halál vagy öngyilkossági haláleset­ről jelentés fölülvéleményezés végett hozzám jú­nius hóban nem érkezett. Véletlen szerencsétlen haláleset volt 1, vizbe ugrás és ezen alkalommal szenvedett agyrázódás következtében az almádi fürdőnél. A hasznos házi állatok közti egészségi ál­lapot általában kielégítő volt, a veszprémi járás területén egyes községek szarvasmarha állomá­nyában járványosán uralgott száj és körömfájás teljesen megszűnt, legutóbb uralgott Szentkirály­Szabadján, Szentgálon és Városlödön megbete­gült Szentkirály-Szabadján összesen 556 marha létszámból összesen 23, meggyógyult 23,— Szent­gálon megbetegült 4938 marhalétszámból 802, meggyógyult 802. Városlödön megbetegült 532 létszámból 58, meggyógyult 58. — E szerint a veszprémi járás területe jelenleg egészen járvány­mentes. A zirczi járás területén Olaszfalu község­ben a sertvések közt a tályogos orbáncz ütött ki, melyben a nevezett községekben eddig 214 darab elhullott, az elhullottak leginkább fiatal jól táplált téli és tavaszi malaczok voltak, a beteg­ség megszüntetésére nézve a szükséges óvintéz­kedések megtétettek. A szarvasmarha állományból KarakószÖr­csökön nyelv alatti pokolvarban elhullott I te­hén, Puszta-Miskén báldobkórban 1 ökör. A ló­állományból takonykór miatt kiirtatott Rátóthon I ló, a további fertőzés meggátlása czéljából az istállók a fenálló szabályok értelmében kitiszto­gattattak. in. főorvos. Az érdem elismerése. A megyei közigazgatási bizottságnak Es­terházy Móricz gróf főispán elnöklete alatt tar­tott ülésén a tanfelügyelő következő jelentést terjesztett elő : Tekintetes közigazgatási Bizottság ! A mult hóban teljesitett hivatalos körutam alkalmával Zircz nagy község róm. kafh. iskolájában elte­kintve a tanítás fényes eredményétől, egy olyan örvendetes eseménynek voltam tanuja, melyet méltónak tartok arra, hogy a tekintetes közigaz­gatási bizottságnak bejelentsem. Ugyanis a né­met ajkú lakosok gyermekei az iskolában mind a hat évi tanfolyamon keresztül tisztán magyar nyelven nyernek oktatást, s mondhatom, hogy minden tantárgyból édes hazánk nyelvén, tiszta kiejtéssel, teljesen szabatos feleleteket adtak. — Ezen a magyarosodás utján tett örvendetes ha­ladásért a föérdem minden esetre Rajniss Gyula zirczi rom. kath. lelkész urat illeti meg, ki ha­zafiúi meleg érzelmektől vezérelve, a kettős tan­nyelvnek a csupán magyarra való átváltoztatá­sát a legcsekélyebb ellenszenv felébresztése nél­kül oly tapintattal eszközölte, miszerint a német ajkú szülök örömmel és büszkeséggel fogadják gyermekeiknek nemcsak érzelemre, hanem nyelvre nézve is magyar honpolgárokká leendő nevelte­tését. Továbbá tagadhatlan érdeme van ezen ör­vendetes jelenségben Wurth B. Gábor íötanitó­nak is, ki a lelkész ur nemes inteutioinak meg­valósításában jeles képzettségét és kitartó ügy­buzgnlmát a legfényesebben érvényesítette. — Mindezeknél fogva kedves kötelességemnek is­merem a tekintetes közigazgatási bizottságot tisztelettel kérni, miszerint Rajniss Gyula zirczi róm. kath. lelkész és elemi iskolai igazgató ur­nák, ugy nem különben Wurth B. Gábor föta­nitó urnák ezen valóban hazafias és buzgó eljá­járásukért elismerését és köszönetét nyilvánítani méltóztassék. Egyszersmind tisztelettel megjegy­zem, hogy nevezett fötanitót a megyei törvény­hatóságnak a magyar nyelv tanítása körül szer­zett érdemek jutalmazásánál nagybecsű figyel­mébe is fogom ajánlani. E jelentés után elnöklő főispán gróf kimon­dotta, hogy a bizottság nevezetteknek és főleg Rajniss plébános úrnak elismerési szavaz. T Mr ímuu KIFTÍI. Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. Julius 19. — Í3-Í2. Robert Károly királyunk Székesfe­hérvárott eltemelletik. Julius 20. — 1636. Háromnapi ütközetben X. Károly svéd király, Frigyes Vilmos porosz nagyválaszló-jej'edelem és 11. Rákóczy György erdélyi fejedelem egyesült seregei János Kázmér lengyel király seregét Varsó alatt megverik. Julius 'il. — 179S. Bonaparte Napóleon francia főve­zér Embebeh melleit, a Murád bey alatti mamelukkok fölött fényes győzelmet aratott. 1728. Szegeden a 82 éves Barak Mar­git, (Dugonics András nagyanyja) és többen boszorkányságról gyanusillalvm, máglyán megégettetnek. Julius 22. — 1326. Csepehj-szigeten II. Lajos királyunk nejétől, Máriától, végleg elbúcsúzik 1443. Zürich közelében a Sild folyó partján a szövet­ségesek Zürich lakóit megverik, mely alkalommal Stüssi Rudolf zürichi polgármester hősi halállal hal el. Julius 23. — 1848. Slralimirovils György szerb csapat­tal Pancsova városi meglepvén, a magyar és és német lakos­ságot lefegyverzi. Julius 24. — iő93. Pálffi Miklós Párkányt a törököktől elfoglalja. Julius 23 — 1261. Konstantinápolyt a görögök elfoglal­ják Ezzel a latin császárság, mely 1204. apr. 12-én alapítta­tott, végleg megszűnt. KÜLÖNFÉLÉI — Kovács Imre Veszprém kitűnő pol­gármesterének ifj. Esterházy Móricz grófot a vasútnál üdvözlő szép beszéde, mit mult szá­munkban nem hozhattunk igy hangzik: Méltó­ságos gróf, cs. kir. kamarás, mélyen tisztelt fő­ispán ur! Nekem jutott ason nagyrabecsült sze­rencse, hogy Méltóságodat Veszprém város ha­tósága , valamint a város közönsége által is szivböl üdvözölhetem. — Fogadja Méltóságod t Veszprém város hatóságának és a város közön­ségének hódolatteljes üdvözletét és mélyen ér­zett a feletti határtalan örömét, hogy Méltósá­godat, mint Veszprém vármegyének szeretett főispánját e pillanatban Veszprém város határ­szélén, néhány perc alatt pedig ős falai között üdvözölni szerencsés lehet. Örömmel üdvözli Mél­tóságodat Veszprém város közönsége, mert telje­sen meg van győződve arról, hogy Fölséges urunk, apostoli királyunk Veszprém vármegye kormány­zatát oly férfiú kezébe tette le, ki nem riad vissza a körülmények semmi nehézségeitől sem. Igen! örömmel üdvözli Veszprém város közön­sége Méltóságodat, mert azon Esterházy család­nak utóda, melynek tagjai ezelőtt századokkal már tollai fegyverrel, életök föláldozásával szol­gálták a hazát a nemzetet. De nem is szükség, hogy századokra menjek vissza, csak a közel­múltból Méltóságod felejthetetlen édes atyjának múltjára, s azon nevezetes két évre, mely a történelem lapjain ezer éveken keresztül arany betűkkel leend megírva; midőn a kényelem ölébe vissza vonulva kárörvendve nézték a nem­zet veszedelmét, mely azt és a sokat szenvedett hazát érte, ö akkor is fegyverrel kezében, meg­halni kész elszántsággal, szívvel és lélekkel védte imádott hazáját. És mi erősen hisszük, hogy a nemes Esterházy vér soha, de soha meg nem szűnik hazáját szeretni, s szikla szilárd hitünk az, hogy Méltóságod dicső őseinek méltó utóda. És én teljesen megvagyok győződve arról, hogy Veszprém város közönsége mélyen érzett óhajá­nak adok kifejezést akkor, midőn szivem mélyé­ből azt óhajtom és kívánom, hogy Méltóságodat mint Veszprém vármegyének szeretett főispánját főúri családjával együtt, szeretett hazánknak, de különösen Veszprém vármegyének javára és dí­szére a Mindenható Isten az emberi élet legvégső határáig éltesse. Éljen ! — Perczel Mór 1848-iki tábornok és had­vezér azon kitüntetésben részesité lapunkat, hogy rendkívül érdekes emlékirataiból egy-két részt lapunkban fog közölni. Igy egy részt már jövő számunk hoz. A kitűnő hazafi teljes egészségben van, s a nyarat két szép leányával fiánál Perczel Sándor barátunknál tölti. — Személyváltozások a veszprémi egyházmegye körében. Szabó Ferenc tördemiczi administrator tördemiczí, Galdon Károly sármel­léki administrator sármelléki plébánossá neveztet­tek ki, Zárjeczky Viktor attalai káplán székes­egyházi káplánnak és segédlelkésznek Vesz­prémbe, Jungmayer Ignác Petendröl Városlödre, Vida József Csicsóról Tapolczára, Boronkay Gá­bor Vár-Palotáról Kis-Komáromba , Horváth Gyula Suurról Halimbára, Rácz Béla Karádról Sümeghre, Szukics Vendel Merenyéröl Nemes­és Káptalan-Tóthiba, Knapp Vilmos Nem. és Káp.-Tóthiból Merenyére kápláni minőségben áthelyeztettek. Németh János új misés Márkóra, Tóth Károly új misés Lengyel-Tóthiba, Matko­vics Gyula új misés Attalába, Vida János új mi­sés Csicsóba, Gergely János új misés Vár-Palo­tára, Töreky Árpád új misés Karádra, Rozgonyi György új misés Petendre, Molics József új mi­sés Suurra tétetett káplánnak. — Az ünnepély utóhangjai. Mint a »V.« irja : Kovács Imre polgármester a következő levelet intézte az önk v tűzoltó egylet elnökéhez: Tekintetes Kopácsy Árpád urnák, a veszprémi önk. tűzoltó egylet elnökének Veszprémben. Es­terházy Móricz gróf, cs. kir. kamarás, főispán ur O Méltósága, hivatalos beigtató beszédében, de előttem, mint e város polgármestere előtt is elismerését és köszönetét fejezte ki Veszprém város közönsége iránt, a székfoglalása alkalmá­val való bevonulásakor tapasztalt meleg, meg­ható fogadtatásáért. Minthogy pedig ebben a városi önk. tűzoltó egylet tagjainak a rend fen­tartása körül tanúsított erélyes, kitartó és tapin­tatos közreműködése által, kitűnő érdemeket szerzett: O méltósága elismerésben és köszöne­tében önt és a vezetése alatt álló önk. tűzoltó egyletet részesíteni és a magamét is hozzá csa­tolni kedves kötelességemnek ismerem. Fogadja nagyrabecsülésem kijelentését. Kovács s. k. pol­gármester. Hasonló tartalmú iratot intéz.ett Vesz­prém város polgármestere Balogh Károly urhoz^ mint a főispáni fogadtatás alkalmából alakult if­júsági rendező testület vezetőjéhez, továbbá az ünnepély rendezése körül magukat kitüntetett Androvics Imre és Benkö István városi képvi­selő urakhoz. — Esterházy Móricz gróf Veszprém m. főispán újabban a következő adományokat tette. Veszprém város szegény-alapjához 200 frt, a veszprémi jótékony nöegyletnek 100 frt, az an­gol hölgyeknek újonnan épülendő kápolnájára 50 frt, a kereskedelmi ifjak testületének 50 frt, az iparos ifjak önképző és segélyzö egyletének jjo frt, az izraelita nöegyletnek 25 frt, az izraelita krajczái egyletnek 25 frtot. — A Balaton egylet újból kirándulást rendez, e hó 22-én. Ez lesz az idén már a ne­gyedik. Ez alkalommal a kiállításra lejövő cse­hek?iek mutatja meg az egylet szép Balatonunkat. 400 idegen érkezik. — A pápai czigányok, Szalóky Mar­czi bandája nagy elismerésben részesült Vesz­prémben, hol a főispáni installáczió alkalmából úgy a főispán ebédjénél, mint a vendéglőben köz­megelégedésre játszott. — Lótenyésztési jutalomdíjosztás fog városunkban folyó évi szeptember hó 9-én tar­tatni, mire nézve a lótenyésztő közönség a vá­rosházánál kifüggesztett hirdetményből bővebb értesítést nyerhet. — Hogy a disz magyar ruha a mi megyénk közgyűlésének tagjai között is mily nagy számban volt képviselve, felemiitjük, hogy a főispánon kivül gróf Festetich Pál, gróf Ester­házy Ferencz, gróf Esterházy Imre, gróf Nádasdy Ferencz főrendiházi tagok, Láng Lajos, dr. Feny­vessy Ferencz, dr. Matkovits Tivadar, dr. Be­zerédy Viktor orsz. képviselők, id. Purgly Sán­dor, Ányos László, Békássy Károly, Szabadhe­gyi Kálmán, Bibó Dénes, Ihász Lajos, dr. Laky Kristóf, Cserna Vincze, Simor János, Kiss László, Tóth Lajos, Barthalos István m. bizottsági ta­gok és a tisztikarból Véghely Dezső, Kolossvárv József, Takács Ádám, Kenessey Károly, dr. Purgly Sándor, dr. Kerényi Károly, Kopácsy Árpád, Noszlopy Viktor, Kleczár Ferencz, Ke­nessey Miklós, Horváth Lajos, Pap Gyula és többen disz magyarban, a papság papi díszben, a legnagyobb rész pedig sálon öltözékben jelent meg az installátion. — Meszes Polikárp a veszprémi iparos iskola fáradhatatlan buzgalmú derék igaigatója, lapunk belmtmkatársa kiadta a nevezett iskola ez^ évi értesítőjét, mely szerint kivüle '8 tanár működik. Az értesítő szép bizonyítványa az él> ! demes igazgató tevékenységének,

Next

/
Oldalképek
Tartalom