Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-07-05

S ezen bizlos reményben kérve Önök támogatását, midőn még egyszer megköszönvén üdvözlésüket, azzal zárom be szavaim: Isten hozta Önöket nálam! A főispáni válasz a lehető legjobb és legszebb hatást aratta. A férfias nyugodt, higgadt előadás, a kimagasló helyek megtelelő hangsúlyozása méltán részesült elismerő köztetszésben. S ezzel méltó várakozással nézünk a holnapi ünnepélyes és fényét ritkitó instaUaczió elé. Legyen e nap egy szép, új aera kedves kezdete! G-ALA2ÍTAI ÉS FRAKSTÓl IFJ. GRÓF ESTERHÁZY MÓRICZ es. kir. kamarás urnák Veszprémv/irmegye fo i s p á n j á n a k beiktatása alkalmából reiidczedő ünnepélyek SOBRENDJE: Vasárnap, 188-S. évi juliixs Iió 5-én. 1. A főispán úr elé kivonulás a veszprémi vasut-állomáshoz. A megyei tisztikar a megyei székháztól, a városi küldöttség pedig a városházától délután 2 és fél órakor együttesen indul. Az indulást 6 ágyúlövés jelzi. 2. Főispán úrnak és a törvényhatóságok küldöttségeinek a veszprémi vasúti állomásra érkezése d. u. 3 órakor. 3. Megérkezés után főispán urat a pályaház előtt r. t. Veszprém város polgármestere üdvözli. 4. A vasut-állomástól bevonulás. A bevonulásban a fogatok a rendezőség által megállapított sorrendben vesznek részt s e czélból a rendezőség által sorszámmal láttatnak el. 5. Főispán úr megérkezése után fél óra múlva a tisztelgő küldöttségeket és testületeket saját lakásán a következő sorrendben fogadja : 1. Fejérvármegye. 2. Györvármegye. 3. Kornáromvármegye. 4. Tolnavármegye. 5. Vasvármegye. 6. Zalavármegye. 7. Veszprémvármegye. 8. R. t. Veszprém város. 9. Káptalan és cleres. 10. Kir. törvényszék, járásbíróság és ügyészség. 11. M. kir. honvédség. 12. Kir. tanfelügyelő és vezetése alatt a tanítói kar. 13. M. kir. építészeti és posta hivatal. 14. M. kir. adófelügyelőség és adóhivatal. ,15. Megyei gazdasági egyesület. 16. Az ág. evang. egyházmegye és egyház. 17. Az evang. reformált egyházmegye és egyház. 18. Izr. hitközség. 19. Veszprémi nő-egylet, vöröskeresztegylet és tűzoltó-egylet. 20. 48-as honvéd-egylet, 21. Iparos-kör. 22. Polgári társas-kör. 23.-Községi és körjegyzők-egylete. 6. Este 8 órakor a vöröskereszt-egylet által a főispáni lak melletti téren a 19. sz. cs. és kir. sorgyalogezred zenekarának közreműködése mellett rendezendő estély. 7. 9 órakor a város általános kivilágítása. Hétfőn, jxxlinslió 6-án. 8. Reggel 8 és fél órakor a törvényhatósági dísz-közgyülés megnyitása a megyeház nagy termében. 9. 9 órakor »VeniSancte« a székesegyházban. 10. 10 órakor a disz-közgyülés folytatása és főispán úr beiktatása. 11. Délután 2 órakor főispáni dísz-ebéd. 12. Népünnepély a vásártéren. A dunántúli evang. reform, egyházkerület KÖZQYÜIJÉSE június 2,9-ikén és a következő napokon. A dunántúli ev. ref. egyházkerület Pápán tartott közgyűlését az előző napon ünnepélyes isteni tisztelet és 19 lelkészjelöltnek felavatása előzte meg. A közgyűlés június 29-én a főiskola nagytermében nyittatott meg Pap Gábor püspök és Tisza Kálmán fögondnok elnöklete alatt. TiszaKálmán főgondnok megnyitó beszédében nagy hatást keltve utalt az egyház életében ujabban felmerült két nevezetes körülményre, t. i. a ref. gymnasiumok állami segélyezésére és a prot. egyházaknak a főrendiházban való képviseletére. Mire Pap Gábor püspök Tisza Kálmán 10 éves ministerelnökscgcre hivatkozva, lelkes szavakban emlékezett meg a kormányelnök nagy érdemeiről és indítványozta, hogy az egyházkerület ez alkalomból jegyzőkönyvileg adjon kifejezést öröf mének és áldás kívánásának. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. A tárgysorozat első tárgyát az igazolások után a főrendiházi képviselet és a gymnasiumok állami segélyezése képezte, mire nézve elfogadtatott a conventnek ismert határozata. A jövő évi közgyűlés helyéül Komárom jelöltetett ki. Vitát idézett elő a pápai ref. főiskola javára rendezett sorsjáték ügye, a mennyiben sokan a gyűlés tagjai közül a húzást 1885-ik év szept. i-röl elhalasztani akarták jövő évi május hóra. Végre mégis abban történt megállapodás, hogy a húzás folyó évi szeptemberhó i-sején megtartassák. Ennek folytán megerösitetett azon szerződés is, melyet a sorsjáték rendező bizottság a nyereménytárgyak szállítására vállalkozó ékszerészszel kötött. A pápai jogacademia megszüntetésének ügye már a mult évi kerületi gyűlésen előkészíttetvén, most kimondatott, hogy a jogacademiáh az előadások további intézkedésig szünetelnek s addig, mig a viszonyok kedvező fordulatával az előadások megkezdődhetnének a jogacademiai alapok jövödelme az egyházjog tanszékének fentartására fog fordíttatni. A tanitóképző intézet teljesen önállósíttatott s az eddig ott működött 2 rendes és egy rendkívüli tanár mellé a számtan és természettudományok tanárául s egyszersmind igazgatóul megválasztatott Jády József főgymnasiumi tanár, a magyar nyelv, történelem és földrajz tanszékére pedig Baráth Ferencz volt jogacademiai tanár. Igy kiegészítve a tanitó képezde jövő évben négy éves tanfolyammal fog megnyílni. Egy jogacademiai tanárnál kellett csak az egyházkerületi közgyűlésnek gondoskodni s ezt mégis tette igen szépen a kerületi gyűlés a mennyiben Baranyai Zsigmond ur egy évi fizetését végkielégítésül megkapja, 1886-ik év októbertói fogva pedig nyugdíj élvezetre jogosíttatott. Fontos tárgya volt az egyházkerületi közgyűlésnek a főiskola egész szervezetének, a kormányzó, felügyelő, igazgató hatóságok hatáskörének megállapítása, a mely nagy munkálathoz sok más mellékkérdések is csatlakoztak. Az újra szervezetből kifolyólag s a conventi szabályoknak és a tudományos képzés követelményének megfelelőleg a szakok erősíttetni fognak új tanerőkkel. A gymnasiumban új tanár választatik Jády József ur helyébe, ki állomását f. évi szeptember hó elején foglalja el. A theologiában egy uj tanszék rendszeresítetett, mely a jövő évben fog pályázat utján betöltetni. A gymnasiumban is állitatik fel jövő évre egy új tanszék, a vallástanitás tanszéke. Látjuk tehát azt, hogy a dunántúli reform, egyházkerület ha jogacadémiáját bár nehéz szívvel feláldozta, azt csak a többi szakok érdekében cselekedte. A közoktatás ügyeinek vezetésére és kezelésére felállíttatott az igazgató tanács, melynek László József és Kerkapolyi károly főiskolai gondnokok elnöklete alatt tagjai lesznek: Szekeres Mihály, Pereszlényi János, Csonka Ferencz, Páli Lajos, Antal Károly, Saáry Lajos, Galamb József, Baranyay Zsigmond, Lázár Benő, Horváth Lajos s a tanári karból 6 tag és a főiskola gazdasági tanácsának elnöke és pénztárnoka. A főiskolában jövőre igazgatók lesznek: az akadémiában Németh István, a gymnasiumban Szilágyi József és a képezdében Jády József. Ezek azon 'közérdekű tárgyak, melyek a kerületi gyűlésen tárgyaltattak a nagy tárgyhalmazból, melynek feldolgozása az egész hetet igénybe vette. Az égésről. £ Jutalmazott pályamű.]) — Irta: Moldoványi Béla. — III. Egy főhaszna az égésnek a világítás, mely szükséges a kunyhóban és palotában, az egyszerű pórnak és a törekvő tudósnak és egyáltalában mindazoknak, kik a szemeiket elvakító sötétséget el akarják űzni. A legrégibb korban csak a tűzhelyen világító tüz adott világosságot, majd egyes fenyő forgácsokat használtak, melyeket később a mécsesek és ezeket a fáklyák és gyertyák váltották fel. A gyertya lángja négy részből áll; alul kék szegély alakjában képződik a szén-oxyd-gaz; azután a bél felelt egy kúp alakú sötét tér van, melyben nem történik égés, mivel levegő nem férhet oda; e sötét mag körül van egy nagyon világos burok, melyben kis szén részecskék izzanak; e burkot pedig egy kevésbé világító rész szegélyzi, melyben teljes égési folyamat megy végbe, mert szabadon közlekedik az élesztő levegővel. A lámpák vagyis inkább mécsesek feltalálóinak az aegyptomiakat mondják, a gyertyákat 12—14. századbeli európai találmánynak hiszik, ámbár az ókorban is elődeikre lelünk a fáklyáknak. Az ujabb tökéletesített u. n. Argand gyertyák üres béllel vannak ellátva és ez által a lég áram belölröl is történik, a mi szabályossá teszi a gyertya lángját. A gyertya határozatlan, lobogó és csekély erejű világítása indította meg a lámpák használatát, melyek olaj vagy kőolajjal itatott belet égetnek. E két anyagon kivül nevezetes világító anyag a légszesz, a széneny és köneny egy vegyülete, mely már az ókori szénbányákban is ismeretes volt, de használata csak a mult század végén kezdődött. Bekér J. Joachim, Miksa Emánuel bajor választó fejedelem orvosa és nevezetes vegyész, már 1682-ben észlelte, hogy a kőszén destillálva kátrányt, coaksot és világos lángot szolgáltat. De Murdoch volt az első, ki azon eszmét vetette föl, hogy a szénből, turfából és fából destillátio által képződő gáz világításra is használható. 1792-ben észlelte ezt és öt évvel később nagy tömeg jelenlétében mutatta be ezen uj világitási módszert, melyet általánosan igen nagy örömmel fogadtak. A légszesz használata gyorsan terjedt és a következő évben már Angliában, Birminghamban, egy gyárat világítottak vele. Ez indította Lampadiust, a freibergi bányaakademia igazgatóját arra, hogy szénből és fából nyert gázt világításra és érczolvasztásra használjon. 1799-ben Parisban fagáz világított; Lebon, ki ezt pénzért mutatta és az általa feltalált készülékkel, a thermolámpával szobákat fűtött. Az angolok találékony esze kezdte először nagyobb mértékben kihasználni a gázt; társaságokat alakítottak a gáznak utczai világításra való alkalmazására és 1849-ben a londoni »Westminster Society« gázgyára mindennap 51.000 lángot látott el. E tekintetben is nagy diadalt ünnepel az emberi elme és alig hihető, hogy e ponton megállapodjék, mert már a világításra a villamfényt kezdik használni. A csövek megfagyasztanák télen a gázt és ez által bedugulnának, ha ezt alkohollal nem akadályoznák meg. A gazometerböl kiáramló légszesz alkoholon vezetik át, miáltal vízgőzök távolodnak el és alkohol-gőz jut a gázba, a mi a megfagyást lehetetlenné teszi. A borszesz azonban nem csak itt használható; rendkívüli elterjedése, főleg mint égési anyag, érdemessé teszi, hogy bővebben foglalkozzunk vele. A borszesz tudományosan használt neve ; alkohol, mint annyi más, az arab nyelvből származik, jelentése »a legfinomabb«. A borszesz minden italnak, de főleg a bornak, bóditó és égékeny alkatrésze. Az égett bor vagy pálinka készítést már a 12. században tudta Albucasis, de Thaddacus bolognai orvos és tanár volt az első, ki gyógyhatását felismerte és gyakorlatilag is alkalmazta. A. 13. században Lull Raymond dicsőítette a borszesz erejét és hatását és hamuzsirkálival concentrálván az alkohol nevet adta annak. A 15. században már sörből, 18-dikban pedig burgonyából kezdték gyártani. A borszesz színtelen, megszagolva elevenítő, megízlelve égető hatású; ez utóbbi onnan van, hogy a borszesz a vele érintkező testek felületének víztartalmát elvonja és igy kiszárítja. Az egészen tiszta"borszesz mérges hatású, a hígított csak bóditó. A borszesz igen sokféleképen használható. Sok test pl. a sók, vizben oldódik, de borszeszben oldás veszélye nélkül eltehetö; megfordítva van ez az aetheres olajoknál és a legtöbb gyanta neművel. A szesz azon tulajdonsága, hogy a vizet mohón felszívja, alkalmassá teszi, hogy az állati és növényi testeket megóvja a rothadástól. Sok növényfaj erjedő nedve is képez alkoholt. Az erjedésnél a szerves test egyszerűbb vegyületekre, igy a nedvek czukortartalma szénsavra és alkoholra bomlik fel; ez anyagok a szöllö, mindennemű gyümölcs és a ezukornád. Valamennyi növényben a ezukoranyagon kivúl légenytartalmú állományok fordulnak elő: fehérnye vagy növényfibrin. Ha ezükor vagy légeny tartalmú folyadékokat a levegőnek teszünk ki, akkor nagy változásokat észlelhetünk; a nedv szine megfakul, átlátszósága megszűnik, hömérséke magasabbra emelkedik és tömege kitágul. E sokoldalú folyamatban a tömeg légenytartalmú alkatrészei élenyt vesznek fel és setét üledék alakjában kiválnak, mely üledék élesztő név alatt ismeretes; ezután a második vegyi folyamat következik, a ezukor szétbomlása a már emiitett anyagokra. A szénsav pezsegve, apró hólyagocskák alakjában mutatkozik mindaddig, mig a ezukor tökéletesen szét nem bomlott; e folyamat következtében elvész a folyadék édes ize és szeszes mutatkozik ennek helyében. (Folyt, köv.) Levelezés. N.-Dém 1885 június. Midőn édes hazánk szép nyelvének megtanulásán oly sokan és szivesen fáradoznak fájdalom, akadnak egyes községek, a melynek lakói, nemcsak hogy nem törekesznek a magyar nyelvet tanulni, söt mi több, még gyűlölik is azt, mert hallani sem akarják. Ilyen község a B.-Szt.-Iván községe. Az igen tisztelt pápa-teszéri káplán úr fáradhatatlan buzgólkodása és igazi magyar szivének kifolyásából, magyar szentbeszédeket kezdeti a szt.-iványi templomban tartani. Noha a szent-ivániak sokan — a községnek nagyobbrésze — tudnak már annyira magyarul, hogy a szent-beszédet megérthették, mégis a legnagyobb gyűlölettel viseltettek a magyar szentbeszédek iránt, söt el is tiltották azt. Egy jó édesanya, ki szivén neveli föl gyermekét, mily édes örömben lehet, midőn gyermeke anyai nyelvén mondja: szeretlek anyám. Ily örömben lehet hazánk, ami közös édesanyánk, midőn látja, hogy ezren meg ezren törekesznek, idegen ajkú gyermekei közül, az ö egyetlen kedves nyelvét, a szép magyar beszédet elsajátítani hogy igy anyai nyelven mondhassák édes hazánk szeretünk. A szt.-ivániak nem gondolják meg, hogy állami nyelvre csak egyre van szükségünk s ez más nem lehet, mint az országalkotó magyar faj nyelve. Nem gondolják meq; továbbá azt sem, — mi irva van, — hogy nyelvében él a nemzet. Ha ök csak ezeket is, mjnt magyar hazafiak s magyar honpolgárok tekintetbe vennék, lehetetlen, hogy ily közönyt, ily gyűlöletet mutatnának hazánk szép nyelve iránt. A ki ily gyűlöletet, megvetést tanusit hazájának — mint közös, anyáj nak — nyelve iránt, az édes gyermeke nem, hanem igen, mostoha gyermeke hazájának. Néma gyermekei ök édes hazánknak, mert nem beszelik nyelvét; vagy annál is szerencsétlenebbek, ha azt értik, de azt hallani nem akarják, sőt irtóznak annak hallásától is. Nagyon sajnálatos, hogy ily jóviszonyu község, melynek határa kitűnő gabonát és hegye jó bort terem, mely az édes anyának közöshazánknak majdnem szivében él, ily módon veti meg nyelvében hazáját. Rovatvezető: T1P0LD ÖZSÉB. Julius 5. — 104i. Aba Samu királyunk III. Henrik nemei császár ellenében, mert seregének egy része a németekhez pártolt, Ménfőnél vereséget, szenved és futása közben megölelik. Ju'ius 6. — Kr. sz. e. 480. Leonidas spártai király Thermopylaenél I. Xerxes persa király serege ellen küidvén, társaival együtt hazája védelmeben hősi halált hal. Julius 7. — X6dÁ. Zerin-várat a törökök teljesen földúlják. (E várat Zrinyi Miklós horvát bán és jeles magyar költő 1660. évben építette és saját nevéről elnevezte.) Julius 8. — 1676. I. Rákóczy Ferencz erdélyi fejedelémnek halála Zborában 5\ éves korában. Julius 9 — 1409. Nápolyi László pünkösdi magyar ki rály (1405. augusztus 5 — 1403. nov. elejéig) Zárát, (mint utolsó birtokát 1 Velencének 100,000 zechinóérl eladja. Julius 10. — 158. Olaszországban, Bajáéban, P. Aelius Hadrianus jeles római császárnak halála. Julius 11. — \479. Salamonodban (Spanyolországban) Gonzales de Casliglione János Ágoston rendi szerzetes és hires szónoknak halála egy az oltárnál magához vett mérgezeti ostya által, mit egy özvegy mérgezett meg, kinek kedveséi megtérité. KÜLÖNFÉLÉK. — Főispáni ebéd. A megyei küldöttség, mely főispánunk O Méltóságát üdvözölte, a várkastélyban ebédre volt hivatalos. A párját ritkitó fényes ebéd gazdag menüje a következő volt: Diner du 2. Juillet 1885. Potage Muligatawny. Petites timbales á la Palermitaine. Saumon Se. béarnaise. Cuisot de vean á la Béchamel.Suprémes de poulets á la financiére. Jambouneaux á la Esterházy. Seiles de chevreuil róties. Saladé macédoine. Asperges sauce au beurre. Timbales de peches á la Condé. Glaces aux fraises et Citrons. Dessert. A felköszöntések sorát Kemenes kanonok nyitotta meg egy szónoki hévvel előadott szép beszéddel, melyben hivatkozva az I Esterházyak érdemeire az új főispánt éltette, utána a gróf háziúr szólalt fel, ritka szép napnak nevezé a napot, melyben Veszprém megye szine-javának képviselőit asztalánál tisztelheti ; poharát vendégeiért ürité. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Láng Lajos, Pápa város orsz. képviselője egy rendkívül sikerült beszédben a bájos grófuct éltette, mi viharos éljennel fogadtatott. Pap János kir. tanácsos újból Gróf Esterházy Móricz főispánért ivott, kire Máday Izidor miniszteri osztálytanácsos is, mint a Veszprém megyei gazdasági egylet elnökére emelt poharat. Purgly Sándor a küldöttség vezetőjét, Supka Jeromos zirczi apátot éltette, kívánván, hogy a mai küldöttség, legyen az utolsó, mit ö Veszprém megye főispánjához, mint új főispánhoz vezet, Supkát Békássy Károly is felköszöntötte szép beszéddel. Gróf Esterházy Imre lelkes éljenekkel kisérve az egész vármegyét éltette; André Gyula a gróf gyermekeit, Szalatkay István igen csinos beszédben a grófot és grófnét, Kiss László, Sárkány Miklós apátot, Fenyvessy Ferencz gróf Esterházy Imrét, Magyar János kanonok Ochtritz Zs. bárót, Krisziinkovics Aladár szintén a főispán grófot és családját stb. éltették. A rendkivül kedélyes ebédnek, melynek fényénél csak a háziúr gróf és a grófné vendégszeretete volt fényesebb, csak este volt vége, mikor is a társaság a casiuo kertben rendezett tánczestélyre ment. — Tisza-banquette. Tisza Kálmán min. elnök és ref. egyházkerületi fögondnok tiszteletére nagy banquette volt a múlt hétfőn a »Griff«-ben. A napi lapok megelőzvén lapunk közleményét, itt csak azt emiitjük fel, hogy a banquette, — melyre Esterházy Móricz gróf főispán is megjelent, s kit megjelenésekor zajos éljennel fogadtak, — kiválóan sikerült. A királyi házat Pap Gábor ev. ref. püspök köszönté fel, Boné Géza kir. kamarás lisza Kálmánt, mint főgondnokot, Néger Ágoston apát Tiszát, mint min. elnököt éltette. Gyurátz Pap Gábor püspökért, Begedi gróf Esterházy Móricz főispánért, Kis Gábor a főispán grófnak névnapot ülő nejéért és figyermekéért emeltek poharat. A felköszöntések egymást érték; beszéltek Antal Gábor, Seregély, Körmendy Sándor, Véghely Dezső, Fenyvessy Ferenc, Kiss László, Barthalos István stb. stb. Tisza Kálmán beszéde, melyben a hazát éltette, s melyet a jelenlevők állva hallgattak meg, viharos tesztszést aratott. — Láng Lajos városunk orsz. képviselője mint a főispánt üdvözlő deputacio tagja városunkba érkezett, s itt is marad vasárnap délig, mikor is a főispáni installaczióra a külön vonaton Veszprémbe megy. Képviselőnk tiszteletére tgg? nap Zárka Dénes kir. körjegyző úr ebédet adott, —- Városi közgyűlés. A mult héten tartott városi gyűlésen Dr. Lővy László indítványt tett a 7-dik honvéd huszár ezred kőszegi két századának befogadására al-