Pápai Lapok. 12. évfolyam, 1885

1885-06-21

szerint minden testben van egy bizonyos alkotó rész, mely nélkül az égés nem lehetséges, me­lyet phlogistonnak nevezett. Az égésnél a phlo­giston elillan, a többi alkatrész, mint eléghetlen anyag visszamarad. Ezen elv után nevezték az akkori kort phlogiston kornak. Ezen hamis tételt romba döntötte Lavoi­sier, kimutatván, hogy az elégésnél nem illan el semmi, hanem ellenkezőleg egy más testtel, az élenynyel egyesül az elégő anyag. Ebből látjuk, hogy az égés nem egyéb, mint égékeny testnek a levegő éienyével való egyesü­lése. Ezen elméletet Faraday állitotta fel és az mai napig érvényben maradt, azon módosítással, hogy a modern vegytan minden egyesülést, — ha nem is oxygennel, — melyet hő és fény kí­sér égésnek nevez. Jelen sorok feladatául azonban csak is azon égés leírását tűzhetjük ki, mely az oxydatio müve. Csak vázlatban akartam e néhány neveze­tes férfiú elméleteit felemlíteni, mert vannak ele­gen, kik megér dérijének a felemlitést. Az égés fogalmának megállapítása után át­térek az égés tulajdonképpeni tárgyalására. Az égési folyamatnál, ha kisebb mértékben is, de mindig höfejlödés fordul elő, melyet érzé­keink nem mindig képesek felfogni; a láng tüne­ménye azonban csak bizonyos esetekben jöhet létre. A hol levegő van, az éleny befolyásának vannak a többi anyagok alávetve, mert az éleny egyik tulajdonsága, hogy vegyileg kiválóan oly anyagokkal egyesül, melyek még épen nem éleny tartalmúak, vagy csak részben azok. Ezért az éleny sok vegyi tünemény szülő oka. Ha ezen vegyi egyesülések oly hevességgel történnek, hogy ennek következtében magas fokú hő fejlő­dik, akkor e tüneményt elégésnek nevezzük. Gyakrabban fordulnak elő az u. n. lassú elégések a fény és hő látható jelenségei nélkül; ilyenek a rothadás, korhadás, a föld és sziklák elmállása; az ember és állat lélegzése. Bármennyire külön­böző tüneményeknek lássanak a rothadás, elmál­lás és lélegzés, lényegökben megegyeznek mégis az égéssel, csak az anyagok különbözősége, a szerint, mint szervesek vagy szervetlenek, okozza e látszólagos össze nem tartozást. Mind e négy tünemény egyen alapul: a testek vegyi összeköttetésének felbomlásán, le­gyen az a test izes gyümölcs, vagy fényes acél. Az élet valamennyi tüneménye a lég éle­nyének az anyagokkal való vegyi összeköttetése. Általában szorosan vett égési tünemény kelet­kezik, ha két test vegyi összeköttetésénéi a hő oly nagy mennyiségben keletkezik, és oly gyor­san lesz szabaddá, hogy a lég egészen az izzó hőig fokoztatik. (Folyt, köv.) Levelezés. — A peterdl jegyző ixjaTblbIxőstette.— A péterdi jegyző hetven évet felülhaladt kora daczára csak nem akar — nyugodni. Bár csak a hivataloskodás mezején lehetne hőstettei­ről referálni, de erről fájdalom hallgat a krónika Két községünk, Péterd és Románd meg van verve csúful. Egy jegyző kiről még a zirczi szolgabíró ur is, kit valami nagy ellenszenvről épen nem lehet vádolni, még az is úgy referált, hogy oly­annyira tehetetlen, hogy egyáltalán nem képes sinkat; vérünket, 's életünket, régen felajánlot­tuk, szíveinket előbb elfoglalád, hogy sem aján­lanánk. Fogadjad Népednek Attya! készségün­ket, mellyel újjolag szíveinkben szeretettel, en­gedelmességgel, tántoríthatatlan hívséggel hódo­lunk; készek lévén mindenkor szentséges sze­méllyedért Atyáink példája szerént vérünket 's életünket feláldozni. — Néked pedig Kegyelmes Úr! kit az Isteni Gondviselés, és Uralkodónknak hozzánk való szeretete, Elöljárónkká 's Fö-Ispá­nyunkká rendelt, érdemeid, 's ritka erköltseid által nyert diszes, és fényes Hivatalodon örven­dünk. Bírjad azt késő vénségig! hosszas élet, állandó egesség, megelégedés, zavarhatatlán Öröm örvendeztessen! Minden a' mi örvendetes, a' mi boldog, Néked 's általad történnyen nékünk; a' Te szelid, 's igaz Kormányod alatt legyünk mindnyájan boldogok! Méltóságos Hivatalod ere­jével támogassad a' Királyi Széket, melly sze­retett Hazánknak, 's Constitutiónknak legnagyobb támasza. Vegyed pártfogásodban a' Nemesi Ren­det, a' Te védelmed alatt lesznek bátorságban, oltalmazzad Jussait, 's Szabadságit. Fogadjad Kegyességedbe, a' Tisztviselő Urakat, atyai párt­fogásodba az egész népet! A' Tekintetes Rendek lesznek hív Tanátsosid, munkálkodásidban serény Társaid: A' Tisztviselők Rendeléseidnek enge­delmesek; ^az egész nép, 's mindnyájan paran­csolatid tellyesítésére készek. — Fogadjad a' Hozzád való tiszteletünknek, 's szeretetünknek első zsengéjét, siess Híveid kebelekbe, és élly!! ! II. ELFOGADÓ BESZÉD. Mellyel Fő Tisztelendő Külley János Ur, a' T. N. Veszprémi Káptalannak egygyik Tagja, Szent Lászlói Prépost, Szálai Fő Esperest, T. N. Veszprém, és Somogy Vármegyék Tábla Birája, többször tiszteltt Fő Ispány Úr Ö Nagy Méltó­ságát azon alkalmatossággal, midőn folyó Esz­tendei Pünköst Hava 9-dik napján Fö-Ispányi Hivatalában, leendő béiktatlatása végett ezen T. hivatalos dolgait elintézni, — egy ilyen jegyző, hogy még most is hivatalban élősködik, az való­ban megfoghatatlan előttünk ! A péterdi jegyző ujabban azonban egyet gondolt. Megakarta mutatni, mit neki a közvé­lemény, mit neki a felsőbbség. Ha eddig is meg­tudott élni a község terhére, tartsa öt továbbra is a község. S nehogy a község ö kivüle mást megszeressen, a legfurcsább módon akarta elűzni jóravaló segédjét! Ez az öreg Karsay, ki mél­tatlanságról prédikál, mikor két község fel mer ellene lépni ezer és ezer hibái miatt, — segéd­jével úgy bánt el, hogy tisztességes embernek igy bánni nem szabad. Hanem aztán í megjárta a hős jegyző úr, mert a péterdiek és romándiak mindjárt tudták, hogy a vén róka valamiben mesterkedik. Elmen­tek tehát teljes számban a jegyzőhöz, s mit ta­pasztaltak ? A hivatalos helyiségből — állitólag — minden fontosabb okmány, s nevezetesen az adók főkönyve hiányzott. Magát a jegyző urat, a „tehetetlen"-t pedig épen abban a pillanatban lepték meg, a mint az adókönyvben nagyszerű vakarásokat vitt véghez és két helyen a számo­kat is ujakkal cserélte fel!! Bittmann biró meg is kérdezte az érdemes jegyző úrtól, hogy mit csinál ? Mire ez egész naivul azt válaszolta, hogy ö bizony a küszö­bön álló fegyelmi vizsgálat előtt az adó főköny­veit kiigazítja, hogy baja ne legyen e miatt! Képzelhetni e két község bámulatát. Mit volt mit tenni, rögtön mindkét község képv. testülete feliratot intézett megyénk derék alis­pánjához, kit hirlapunk utján is ismételve ké­rünk az erélyes és sürgős intézkedések meg­tételére ! *) Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. Junius 21. — 1495. /. Milisa német császár Eberhard WüHenbergi grófot Wormsban hercegi méltóságra emeli. Junius 22. — ±476. A schweiziak Bátor Káról burgundi herceg seregét Murlennál megverik. E győzelem emlékét a schtveiziak évenként megünneplik. Megjegyzendő: Mur­tennál állolt az elesett schtveiziak emlékére egy csont-ház, me­lyet a franciák 1798. márc. 2-án pusztítottak el, s most a csontház helyén 1822, év óla egy 63 láb magas márványobe­liszk áll • Junius 23. — 1759. Mirabeau gróf Versaillesben a ki­rályi szétoszlató parancsra a királyi biztosnak válaszolja, hogy . ... ők csak a szurunyoknak engednek. Junius 24. — 1859. Az egyesült francia-olasz sereg az osztrákokat Solferinónál leveri. Junius 25. — 1848 jun. 22 13.14. és 23-én Parisban a munkások és a vörös köztársaságiak forradalma, mire Gavaignac, mint a forradalom elnyomója a nemzeti convent által a végre­hajtó hatalom fejévé választalik. E forradnlom alkalmával a fe­leket kibékitni akaró Affre Dénes Ágost, párisi érsek, golyó ál­tal találtalik, s másnap sebében elhal. Junius 26. — 1807. Purgslaller József kégyesrendi pap és bö'cselmi. iró, születik Kőszegen. Junius 27.— 1789 Versaillesben a 3 rend (nemesség, pap­ság és népképviselők) egyesül s a „nemzeti gyűlés" elnevezést elfogadják. •J A zirczi szolgabiró úrra vonatkozó részt ezúttal mel­lőztük, mert róla nem hisszük el, hogy a péterdi jegyző mellett íbglaljOD állást akkor, mikor az egész közvélemény méltán fel­zúd'jll a jegyző ellen. Épen ellenkezőleg úgy tudjuk, hogy a szolgabiró ur megtette és ezentúl is bizonyára megteszi köte­lességét ez ügyben is. Előtte is, miként előttünk több sulylyal bir kél községe, mint egy magán embernek érdeke! Szerk, N. Vármegyének szélére megérkezett, a' T. N. Karoknak, és Rendeknek nevében elfogadta. A Magyar legfőbb Boldogságát Osi Törvé­nyeiben, 's ezekben gyökeredzett szokásaiban helyhezteti, 's ugyan azért, valamint egy részről ezen Kintsének megtartásáért semmi áldozatokat nagyoknak lenni nem esmér; úgy más részről minden ollyan alkalmatosságok, mellyekben Osi Törvénnyei megtartásának újj zálogát látja, szívét határ nélkül való örömökkel töltik bé. O Csá­szári Királyi Felsége, a' mi Kegyelmes Fejedel­münk, minékünk hasonló örömöket készített, 's Öróm Innepeket rendelt, midőn Excellentiádat ezen árvaságra jutott Nemes Megyénk Fö-Ispán­nyává kinevezni méltóztatott. Osszvesereglett már a' népnek színe, öszve a' Nemesi Karok és Rendek, hogy ezen örömből mindnyájan részt vegyenek, 's reánk bizták azon édes kötelességet, hogy itt a' Megye szélén előre is Excellentiádat nem tsak ezen örömökről, ha­nem határt nem ismerő Tiszteletekről is bizo­nyossá tennénk. Elvagynak mindenek Háládatossággal telve a' mi Kegyes Fejedelmünk eránt; hogy ezen Osi Hivatalra a' régi ESZTORÁZ Famíliából olly jeles Férjfiat rendeltt, kiben Ős-eleinek a' Thronushoz viseltető tántoríthatatlan hűsége, a' Haza eránt gyakorlott munkás szeretete, a' Tör­vények mellett álhatatos buzgósága, és a' köz dolgok vezetésében már többször kimutatott si­keres Böltsesége egyformán tündöklenek. Mélly Tisztelet fogta el minnyájok szívét, kik előtt Excellentiádnak fényes Erdemei, részre hajlást nem ismerő Igazság szeretete, a' Közjóért akár­melly nehézséggel megvívni kész; 's eltökéllett Nagy-lelküsége isméretessek. Örülnek minnyájan; látván már előre, mi ritka Böltsességgel fogja Excellentiád egygyesítteni a' Király eránt köte­les Hívséget a' Haza szeretetével, a' Törvények­szentségét, 's betsülését, a' környülállások' szo­rongatásival; melly gondossan fenn fogja tartani a' Békességet, 's azt az egygyetértést a' Tagok Irodalom és ririaL*] — Az 1809. évi Insurrectlo és franczia megszállás Vasmegyeiben cím alatt adott ki Balogh Gyula, a rnegye allevéltárnoka egy igen érdekes történelmi tanulmányt. Az insurreotio története még nincs megírva, s épen ezért kétségtelenül hézagot pótol Balogh müve, mire itt felhívjuk az olvasók figyelmét. Ára 1 frt. — Kiss György »Apostol szobraií­nak rajzát, melyeket a jeles szobrász a pécsi székesegyházra készített, közli az „Ország-Világ," e legkitűnőbb képes hetilap junius 13-iki száma. E képeken kivül az országos kiállításból találunk szép képeket igy Jungfer műlakatos nagy feltűnést keltő kiállitását, Freysladl hazánkfia gyönyörű üvegfestményét a , ,Hungáriá"-t, továbbá az cbkiálbtásro'l érdekes karczolatokat Széchy Gyulától, ezenkívül művészi kivitelű genre-képet ,,A varróleányok" czimmel. A lap tartalmi része is rendkívül gaz­dag. Az „Ország-Világ"' előfizetési ára január—deczemberre 10 forint, január-júniusra 5 frt, április—jnniusra 2 frt 50 kr. KÜLÖNFÉLÉK. — O Felsége a Király tegnapelőtt fo­gadta audientián Bécsben ifj. Esterházy Móricz grófot, Veszprém megye új főispánját. — Főispáni ebéd. Múlt héten ifj. Gróf Esterházy Móricz főispánnál újból díszebéd volt, melyre városunk hatósága és helybeliek voltak hivatalosak. A nagy ebédlő terem pazarul teri­tett asztalánál a grófné is megjelent, kit a pol­gármester kisért az elfogadó teremből az ebéd­lőbe. Hivatalosak voltak: Woita József polgár­mester, Osváld Dániel, Pap János kir. tan., Hor­váth Lajos szolgabiró, Ihász Sándor, Nagy Bol­dizsár, Fenyvessy Ferencz, Barthalos István, Szenté János Lazányi Béla, Szvoóoda Venczel, Mészáros Károly. A fényes ebéd menüje volt: Diner du 15. Juin 1885. Consommé á la Régence. Bouches á la toulouse. Filets de boeuf á la printaniére. Cotelettes d'agneau au petites po,s. Patei de foies gras en belle vue. Cuissot de chevreuil rotis. Saladé mailles. Navets en haricots vierges. Ga­teau Napolitain. Dessert. A pohárköszöntések sorát Nagy Boldizsár főjegyző nyitotta meg szép beszéddel üdvözölvén és éltetvén a háziúr főis­pánt. Utána a főispán gróf beszélt, éltetve a »vá­ros vezetöit» és vendégeit. Majd Szenté János városi ügyész, Schillernek »Ehret die Frauen« költeményét idézve a szép grófnét, Horváth La­jos szolgabiró a »kis« grófot éltette. Lazányi Béla a »kis« grófnőre a következő csínos felkö­szöntöt mondotta: »Magyarorszag talaja oly sze­rencsés, s a magyar nemzeti szellem oly büverö­vel bir, hogy kik idegen honból költöznek hoz­zánk s itt megtelepednek, — ha nem képes is azonnal elsajátítani nyelvünket, de megismerve a magyar nemzet jellemét és szokását, — szivük­ben csak hamar magyarokká válnak: azt pedig ezer és ezer példa tanúsítja, hogy az utánnok jövő nemzedék már nem csak szivre, de nyel­vére nézve is magyar. Ez eset áll lenn a magas grófi családnál is, mert örömmel tapasztaljuk, hogy egy a külföldről ide átültetett rózsa tő si­mul a magas grófi család czédrusa — e várkas­tély urához, — ki, ha nem is teljes biztossággal kezeli nyelvünket, — de szivében magyarrá lön ; e rózsa tő kebelén fakadt rózsabimbó pedig — a kis grófnő — már nyelvére nézve is magyar. — *) E rovatban említett kiadások megrendelhetők Waj­d i l s K. könyvkereskedésében. Pápán. között, melly a' Társaságok' fenn álhatásának, 's virágzásának egyedül való fundamentoma, melly atyai módon fogja pártját az Ügyefogyottaknak, Árváknak, 's Özvegyeknek; és ugyan azért óhajtva várják; 's könyörögnek általunk Excel­lentiádnak, hogy Kebelekben hová hamarább magát megalázni méltóztassék. — Végre velünk egygyütt azon kérik, az Isteni Gondviselést; hogy Excellentiádat nem tsak mint Fö-Ispá­nyunkat, Kormányozónkat, és Pártfogónkat, ha­nem mint Nagy-Lelkü Atyánkat is a' Nemes megyének számos Esztendőkig éltesse. III. BESZÉD. Mellyet Fö-Ispány Úr O Nagy Méltósága, Fő Ispányi Hivatalában történt Beiktatása végett Pápa Mező Városában f. e. Pünkösd Hava 10-dik napján tartatott Köz Gyűlés' alkalmatosságával, az egyben gyültt Tekintetes Karok, és Rendek előtt tartani méltóztatott. Tekintetes Karok És Rendek! Ditsösségesen Uralkodó Felséges Királyunk­nak Atyai Kegyelme által, ezen Tekintetes Ne­mes Vármegyének Kormánnyára kegyessen ki­neveztetvén , és ezen nagy kiterjedésű Nemes Veszprém Vártnegye díszes Közönségének Igaz­gatása reám bizattatván, O Felsége hozzám vi­seltetett Kegyességének bebizonyítása, annál in­kább hálaadó tiszteletre ösztönöz engemet, hogy Ifjúságomtól fogva, kedves Magyar Hazámnak hasznos szolgálattyaira feláldozott életemet," egy olly Nemes Megyének Fö-Ispányi Hivatala által megékesítve lenni szemlélem, a mellyel mind boldogult Eleimnek példája, és az utolsó Érde­mes Fö-Ispány, Gróf ZICHY FERENTZ Ő Ex­cellentiája ezen Megyében virágzott, és tiszteltt emlékezete által, mind pedig magam személ­lyemre nézve is, különössen öszvé vagyok kö­telezve. Ha mindazonáltal ezen nagy Teréhvel egy­ben szövetett Hivatalomnak folytatását, a' mos­tani Időknek habozó mostoha voltával egybe Emelem tehát poharamat e fakadó rózsabimbó: a kis grófnő egészségére, s kivánom, hogy ő is annak idején a magyar hölgyvilág pirosló rózsa­tőjévé fejlödjék,^s2hogy ót a_szülök örömére, sa­ját neme és magas grófi család díszére — a Min­denható számos éveken keresztül boldogul éltesse. Végül Barthalos'Isiváa szólt. Méltóságodat — monda magas helyzetében eddig sok kitünte­tés, kellemes meglepetés s boldogító pillanat érte, melyek bizonyára meghatották,, s mely alkal­makkor mindig örömérzettel s meghatottsággal voltunk Méltóságod tisztelői, de a legnagyobb, legboldogitóbb^ jés^legmeghatóbb az a pillanat le­hetett Méltóságodra, mikor 0 Méltóságát a bá­jos Grófnét megismerhette s majdan mint leg­boldogabb férj karjára is fűzhette, ki isten után Méltóságodat a legnagyobb, legszebb s minket és mindenkit valóban megható boldog család­élethez juttatta, erről a családi boldogságról örö­mömre szolgál felköszöntöt mondani és a jó is­tent arra kéfhÍ7"hŐgy""Méltóságtok boldog csa­ládi életét a jó isten tartsa meg mindenkor és minden tekintetben ! Éljenek sokáig kedves gyer­mekeikkel kiket a jó isten neveljen fel szinte szé­pekké, nagyokká és boldogokká! Az ebéd után a kávé a tréfásan »Cursalon«-nak nevezett nyári teremben lett felszolgálva, mely után a ven­dégek a házi úrral együtt a várkert szép te­kepályáján az időt kedélyes »kuglizás«-sal töl­tötték el. : — A' dunántúli ev. ref. egyházkerület mához egy hétre kezdi meg közgyűlését váro­sunkban, melyre Tisza Kálmán fögondnok is meg­érkezik. — Kerkapoly Károly volt pénzügymi­nister ur tegnap tartotta esküvőjét Gömbös Petronella urholgygyel TlÖgyészben, hol is Vas megye főispánja, Véssey Sándor Somogy megyei nagy birtokos, — Györfy Géza országgyűlési képviselő, özvegy Radó Ignáczné és családja, s többen voltak—jelen. — A menyasszony ezen alkalom emlékére, díszesen hímzett, monogram­mokkal ellátott,kék bársony oltárteritöket aján­dékozott, a hőgyészi templomnak. — Kataszter. Szombathelyen a katasteri kerületi bizottság ahét elején letárgyalta tizenegy becslő járásból a felszólamlásokat, a pápai járás 668,000 frt tiszta jövödelme 112,000 frtal apasz­tatott, a mi 28,000 frt adó csökkenésnek felel meg; első tekintetre ugy látszik, mintha ez nevezetes apadás volna, de ha tekintetbe vesszük a magas tariffákat, és a hibás osztályba sorozást, evvel csak egy kis" könnyítés történik a birtokosokon. Hogy ezen apadásból menyi esik egyes községre vagy birtokosokra, az majd a részletes kiszámí­tásból tűnik ki. Szükségesnek tartjuk itt azt is kitüntetni, hogy a, becslő biztos apasztási terve­zete a pápai járást illetőleg 135,000 frt volt, s úgy abból 23,000 frt el nem fogadtatott, pedig a járási küldöttség is ezen összegben állapodott meg. Az országos bizcltság küldöttsége a hely­színén meggyőződvén a reclamatiók alapossága, és tárgyilagosságáról, nem lehetetlen, hogy még a 23,000 frtot is elfogadja. — Antal napját jó kedvvel tartották meg Vaszaron Horváth Antal plébános és Schő­nauer Antal urod. ispán házánál. Mindkét helyen kedélyes ~szép~társaság gyűlt egybe, éltetve a szives házigazdákat. N.-Démi levelezőnk szintén vetem, és előre fontolóra »veszem: szükségesnek lenni látom mindenek előtt, a' Tekintetes Nemes Karok, és Rendek bizodalmas segíttségeiket ma­gamnak kikérni,, hogy annak hathatós erejével, egyegyes értelemmel, és igyekezettel, igaz haza­fiúi indulattal, és társasági szövettséggel lelke­síttetvén, úgy vezérelhessem a' T. Nemes Vár­megyének dolgait, hogy mind az O Felsége re­ménységének megfelelhessek, mind pedig a' Köz­jót , és a' jó rendnek fenntartását sikeressen előmozdíthassam/ hógy így ennek kimunkálásá­ban álhatatossaií. fáradozván, a 5 legkegyelmesebb Uralkodónknak, bennünk helyheztetett erős bi­zodalmát megérdemeljük, 's Törvényes engedel­mességünkben, édes Hazánkhoz, 's Constitutiónk­hoz elválaszthatatlanul vonszó szeretetünkben, és a' megháborodás.. nélkül való egyességben tánto­ríthatatlanul maradjunk. Tsak az Egygyességnek bátorságos szár­nyai alatt virágozhatnak a' Nemzetek. Ezen egygyesség. tehátj - melly a' Hazafiúi szeretetnek tagadhatatlan' Tsfápja, légyen iparkodásunknak is tzélja; e' légyén minden törekedéseinknek, és Tanátskozásainknak fő pontja, ennek elérésére fáradhatatlunúl,; semmi előadható terhes nehéz­ségektől meg nem rettentétvén, mindég töre­kedjünk. ^Pölgáíi- ^rjaságban az Elöljárónak kö­te^s^ég^u^yaníApferhet viselni, mert szolgája a' Közönségnek, a'' többinek' pedig tőle fügni kelletik^^ezeknek segíttsége nélkül semmibe, a ? legalkälmafossäbb Előljáró is nem halladhat; szükség tehát, hogy egy tzélra, és egy végre lev^Jg^öi^sainkj 's kötelességeink, a' Tekin­tetes Karók/i's Rendek, és a' Tisztviselő Urak (a' kik a' Nemes Közönségnek Képviselőivé vágynak kirendelve) magok segítségeket tőlem el ne vonnyák, légyenek egymáshoz minden ügyekben segedelemmel, így a' Nemes Vármegye szerentsés lészen™ minden előforduló dolgaiban. Bizodalmat heíyheztessenek igaz Hazafiúi egye­nességembeii, JagQ igazsághoz természetessen ra,-

Next

/
Oldalképek
Tartalom