Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884
1884-09-21
ez egy a fóWmfelé emelkedő bőaégea vizű forráf keletkeztére szolgáltatott volna alkalmat. A pápa-keszthelyi helyi érdekű vasút, £^ k z ff' e6yszerübb szerkeze,ü kitérSk |al " A közönséges talpfák hossza 22 méternél TTT Vélemény Pápa városának ivóvizzel való ellátása tekintetében. Az elébbl fejezetben el lett mondva, miszerint a Pipától keletnek és délkeletnek eső dombos pontokon — kisebb nagyobb szigetekben kiálló régibb képletek a Congerialerakodmány alá merülnek, és miszerint azok távolabb helyeken is mélyebb fúrások által tárhatók fel. Ki lett továbbá mutatva, hogy a Congerlaképlet alatt nagy mennyiségű viz van meggyülve, mely részben a Hipporitmészből, illetőleg azon keresztül a Dolomitból (tapolczafői és atyai forTások), részben pedig közvetlenül a Dolomitból (kis Diósniajor) ered. Végre utalva lett a tapolczafői és atyai források, ugy szintén a Dolomit közelében ásott kutak vizének felszálló tulajdonaira. Mind ennek — a mint ezt az elébbi fejezetbe 10 szintén már jeleztem — az előttünk fekvő kérdést, t. i. Pápa városának ivóvízzel való ellátását illetőleg, felette fontos gyakorlati oldala van. A Tapolczafőn, a teveli hegységben és a DurogÓBtetőn előforduló Hippuritmész és márga nyugot felé irányzott dőlése kétségtelenné teszi ugyanis, miszerint az vonulatában Pápa városának Congeriaképlete alatt is megvan. És ha ez való, mit kétségbe vonni absolute lehetetlen, akkor ép oly határozottsággal állitható, miszerint a Bakonyhegység Dolomitjának a Hippuritmész és márga alá kerülő vize, nemcsak hogy itt sem hiányzik, hanem hogy az ezen mészképződményt ép ogy mint Tapolczafőn alólróli erosio folytán áttörvén, a Congeriaképlet alatt itt is nagy feszerő alatt meggyűlve légyen. Hogy magában Pápa városában a felszínre nem került, annak kétségtelenül kettős oka van. Először az, hogy a magasabban fekvő tapolczafői és atyai források mintegy biztosító szelepként működnek, és hogy ennek folytán másodszor az ezen források és Pápa város közti magasságkülönbség nem elégséges arra, miszerint az utóbbinak Congeriarétegei alatt meggyűlt viz oly feszerővel bírhasson, hogy ezen valószínűleg nagyobb vastagságú és nagyobb részt vizet át nem bocsátó rétegeket keresztül törhesse. A Pápa városa Congeriaképletc alatt meggyült víznek a felszínre való hozatala csak is egy artézi kútnak lemélyítése által eszközölhető. Ennek azonban nemcsak a Congerián keilend keresztül hatolni, hanem egyszersmind a Hippuritmész és márga rétegeinek egy részét feltárni, miután a Congeria alatt lévő vizek, — mint jelzem — abból kerülnek ki. Minél melyebbre hatol ennek folytán a furó ezen meszekbe, annál nagyobb vízmennyiség kerül ki az artézi kútból. llészemről az idáig mondottak alapján Pápa városa nagyérdemű közönségének ivóvizszükségletének legczclszerübb és legolcsóbb módon való fedezése czéljából egész határozottsággal egy kellő átmérőjű artézi kútnak (25 cm. belürrel) mélyítését ajánlom. Ezen kut a legjobb minőségű — a tapolczafői forrásihoz tökéletesen hasonló — tehát tiszta és egészséges vizet nagy bőségben szolgáltatna oly magasságban a felszín felett, hogy namcsak a kut közelében levő lakosság fedezhetné ivóvizszükségletét, hanem hogy a viznek nagy része távolabb helyekre elvezettetvén, csurgók alkalmazása által a többi városrészek lakosságát is kielégíthetné. Kérdés támadhatván a proponált kut mélységére nézve, ugy vagyok meggyőződve, hogy az a 200 métert semmi körülmény között sem fogná tul haladni. A Congeriaképlet felső része kavicsból, homokból és homokkőrétcgekből áll, melyek csekélyebb vastagságú agyagrétegekkel váltakoznak. Ezen képletnek alsó részében pedig csak is agyagot ismerünk, melynek eddig ismert legnagyobb vastagsága az Ahmthon véghez vitt fúrásnál 85 méterrel mutatkozott. Feltéve már most, hogy a felső rétegek vastagsága kitenne Pápa vidékén 100 métert, a viz tekintettel a Kis-Diósmajorban előállított kútban észlelt I majdnem 40 méteres agyagréteg vastagságára, melyet már is az alsó rétegekhez tartozónak kell tekintenünk, annál inkább valószínűtlennek tűnik fel, miután Pápa környékén a Cougeriarétegek csekély lejttel bírván hullámosan vannak települve, akkor az összes átfúrandó mélység kitenne mindössze csak 185 métert. Ha ehez hozzászámituak 15 métert, a mit a Hippuritmészben keilend még fúrni, a kut várható összes mélysége kitenne a legrosszab esetben 200 métert, melynek furatási költsége 20000 forintot tenne igénybe. Egy másik mód, melynek alkalmazása mellett Pápa városát a kellő mennyiségű jó egészséges vizzel el lehetne látni, a tapolczafői források jegy részének bevezetésében kínálkozik. Ennek költsége, tekintettel a nagy majdnem hét kilométernyi távolságra, cs a csővezetéknek fagy elleni megvédése czéljából legalább is másfél méternyi mélységben való elhelyezésére, minimo talento 60—70000 forintban felvehető. Ehez járul még az elkerülhetetlen folytonos költséges felügyelet, és végre annak lehetősége, hogy ha a vizfelfogásnál a levegő kellőképen ki nem záratik a csővezetékből, az abban beállható mésztu/fképzódés folytán néhány év múlva azt egy ujjal keilend pótolni. Részemről, mint azt már felébb jelezni sze rencscin volt Pápa városa ivovízszükségletének a legcélszerűbb cs legolcsóbb módon való fedezése, ismételve a leghatározottabban egy artézi kútnak előállítását ajánlom. Péczel 1884. augusztus 28-jkán engedélyokmánya. I §. Az engedélyesek u. m. gróf Esterházy Móricz és érdektársai az 1880. XXXI. t. cz. alapján jogot nyernek, egy Pápáról, a magyar nyugoti vasút ottani állomásából kiágaz ólag, Devecseren, Süipeghen és Tapolczán át Készt' kisebb nem lehet, azonban ugy azok, mint a kitérők talpfái is puha, vagy kemény faragott, fürészelt vagy hasábfából állíthatók elő. A felépítmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány helyig; nieive Bakton-Szt.^Györg"y^g vezetendő 1 által a reszlet tervek előterjesztésekor, állapíttatmozdonyvasut építésére és üzletére. nak me £' 2. $. Az engedélyesek az engedélyezett pá- <0 Epületek, pálya elzárás, jelzések. lya építésnél és üzleténél a jelen engedély-ok- Az épületek felállítása a legkisebb mérvre mány tartalmához, továbbá a közmnnka és köz- szorítható és az épületek a helyszínén legjutálekedési m. kir. miniszter által 1868. évi ápril hó nyosabban megszerezhető anyagokból, esetleg 20-án 4973. sz. a. kibocsátott és az országgyü- osztfalazat, vályog vagy vert falakból, fatetövel lés által jóváhagyott ideiglenes vasút engedélye- vagy egészen fából is előállíthatók lesznek, zési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX. tör- Az őrházak száma akként állapittatik meg, vényczikkel beczikkelyezett vám és kereskedelmi hogy az állomásokon levő őrházak betudásával szövetség VIII. czikkében elfogadott, vasut-üzleti legalább minden négy kilométerre egy őrház esik. rendtartáshoz és üzletszabályzathoz, — a meny- Minden állomáson elég egy váró helyisényiben azok a jelen engedélyokmány tartalma, get berendezni. valamint a helyi érdekű vasutak számára 1883. Közczélok u. m. a posta, távírda, rendőrévi július hó 29-én kibocsátott forgalmi szabály- ség, katonaság stb. részére megkivántató helyizat által módosítást nem szenvedtek, s ugy szín- sé g ek előállítására az engedélyesek nem köteleztén az utóbb említett forgalmi szabályzathoz, s tétnek. végül a mindezekre nézve később alkotandó tör- Aru raktárak csak a megfelelő forgalom vényekhez és a kormány által kibocsátandó ren- esetén épitendók. deletekhez szorosan alkalmazkodni és azoknak A viz állomások berendezésénél kézzel hajtfeltétlenül engedelmeskedni tartoznak. hato szivattyúk, fa-víztartók, égetett agyag viz3. §. A pálya építése és üzleti felszerelése vezetö csövek stb. alkalmazása megengedtetik, az engedélyesek által készítendő, s a kormány- Az utak elzárására szükséges korlátok csak hoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesz- olv hel yeken állitandók fel, hol a vonat közletendÖ általános és részletes tervezetek alapján kedése az ut átjárótól legalább 200 mtr távolfog eszközöltetni. sa g ra észre nem vétethetik. Az engedélyesek különben ugy a tervek A P álva bekerítése — védgátakat is ide készítésénél, mint az épités kivitelénél alkalma- értve ~ csak Monosen figyelemre méltó helyezandó szerkezetet a jelen engedély s az üzlet ken > és ott szuk séges, a hol a helyi viszonyok biztonságára való tekintetek által vont korlátok azt okvetlen megkívánják. A hol a pálya hosz közt szabadon választhatják. szában anyag árkok vonulnak el, ott kerítés nem A kormány fentartja magának a jogot, hogy szükséges, az építési terven változtatásokat tehessen a meny- A korláttal el nem látott ut átjárásoknál a nyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a je- lassú mene tet jelző állótáblák alkalmazandók len engedély-okmány 2. §-ában érintett minisz- Az engedélyesek kötelesek egy üzleti távteri rendelet 6. $. határozata szerint intézendő irda huzalt léte siteni, a melyen az állomások közigazgatási vonal bejárás eredménye, vagy közti távsürgönyzés eszközölhető leend. — Ezen végre — de már csak a megállapított pályanyom huzal számára azonban engedélyesek az álla épségben tartásával az épités tartama alatt tel- aItal a va spálya vonal mentén netán felállítandó jesitett egyes vizsgálatok nyomán a pálya szol- tavirda oszlopok használatát igényelhetik, gálát, valamint a közforgalom érdekéből és a A lát-, hang- és harang jelzők mellőzhetők, pálya fennállásának biztosítására, nem különben A kézi és a vonalokon használt jelzöszerek a törvényes határozmányok teljesítése szempont- I a fenn álI ° szabaI y° k szerint rendezendök be. jából szükségeseknek fognak találtatni. Ha az épités kivételénél gazdálkodási vagy d) Állomások. Az engedélyesek kötelesek a jelenleg engeüzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a rész- helyezett pályán a pápai es balaton-szentgyorgyi lettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy csatlakozási és a devecsenveg állomásokat ide szükségesnek mutatkozik, ily változtatásokhoz a nem értve összesen tizenkét állomást létesíteni, kormánytól engedély lesz kérendő. - Magától ?*P™> Devecseren és Keszthely-Szt.-Gyoiértetik, hogy az engedélyokmánynak a pálya ki- gyön az engedélyesek a magyar nyugoti iLetve építésére vonatkozó határozatai változást az ál- a »ab. déli vasut társasaggal kozos pálya udfal nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető, ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egyvágányú sínuthoz és kitérőkhöz, nem különben az állomásokra és kavics, ugy mint az építkezési anyag nyerésére megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegybevétel kilométerenkint 16,000 o. é. forintot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül, egy másik vágányt létesiteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban az engedélyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthetők. — Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó egyezésileg meghatározandó kártalanítás mellett kötelesek előállítani. I 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve, mint maximális határozmányok, a következő általános szabályok lesznek irányadók; oly megjegyzéssel, hogy a közmunka és közlekedési magyar királyi minisztériumnak fenn van tartva esetről-esetre az 1880. XXXI. t. cz. alapján tovább terjedő könnyítéseket is engedélyezhetni. aj Alépítmény: A maximai emelkedési viszony legyen ugy, mint hét áll az ezerhez (7°/ 00 ). — A kanyarodásoknak a nyilt pályfn 250 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabályszerű keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkép létesítendő, hogy a korona szélesség ott, hol a sinek a talpfákon feküsznek, 3.05 métert tegyen. A homokágy a sinek lába alatt 0,25 méter vastagságban, a sinek lábának magasságában 2.8 méter szélességben állítandó elő. A fedett és boltozott mü tárgyak kőből, vagy téglából építendők; a nyilt műtárgyak kő vagy tégla ellenfalakkal és fa felszerkezettel, vagy egészen fából is létesíthetők. bj Felépítmény: "A pálya az első rendű vasutakkal egyenlő vágány szélességet nyer. A sinek, melyeknek aczélból kell lenniök, folyó méterenkint 23.6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek s oly sűrűen rakott talpfákra helyezendők, hogy igénybe vételök 4.300 kl. grammnyi kerék nyomás alatt, négyzet centimé terenkint 1000 kilogrammot meg ne haladjon. Megengedtetik a függő sinkötés, valamint a vart bírhatnak; önként értetvén, hogy ha a pá lyaudvarok közös használata folytán, melynek feltételei az engedélyes és az illető vasút társaság közt, a kormány jóváhagyása mellett külön szerződésben állapitandók meg, a magyarnyugoti, illetve a szab. déli vasút jelenlegi pályaudvarának kibővítése válik szükségessé; az e czélra szükséges létesítmények költségei az engedélyesek terhét képezik. Ezen felül jogukban áll az engedélyeseknek ezen állomások között a szükséglet szerint s önként érthetőleg a kormány engedélye mellett, még további állomásokat, megálló helyeket és kitérőket létesiteni. Az állomások, valamint a kitérők helyeinek és kiterjedésének meghatározása az engedélyesek javaslatához képest a kormányt illeti. Az állomások azonban ugy helyezendők el, hogy szükség esetén megnagyobbíthatok legyenek. ej Uzleleszközök : Az üzleteszközöket a 2. §-ban érintett ideiglenes vasút üzleti rendtartás 21. és 22. §-aiban megszabott határozmányok fentartása mellett a mennyiben t. i. ezek a jelen engedély-okmány határozatai folytán változást nem szenvednek, az engedélyesek maguk választhatják meg. A beszerzendő üzleteszközök mennyiségére nézve az engedélyesek egyelőre csak a kezdetben várható forgalom nagyságának arányában tartoznak intézkedni. Kötelesek azonban az engedélyesek, a forgalom emelkedésének megfelelöleg időközönként, az üzleteszközöket is szaporítani. A forgalmi eszközökre az építési alapból pálya kilométerinkint 2000, szóval két ezer forint hasítandó ki; a mennyiben azonban az előirányzott összeg forgalmi eszközökre egészben vagy részben fel nem használtatnék: a maradvány, mely csakis e czélra lesz később is felhasználható, letétbe helyezendő. A mozdony vagy teherkocsik tengelyének legmagasabb megterhelése 8,600 kilogrammra határoztatik. Két tengelyű mozdonyok alkalmazása megengedtetik. A személy kocsiknál a szokásos négy osztály helyett csak két osztálybeli kocsik berendezésére és járatasára köteleztetnek az engedé lyesek. 6. $. Ha az engedélyesek valamely más vasúti vállalattal az üzlet átadása, illetőleg átvé íele iránt tárgyalásokba kivannak bocsátkozni, ^rre nézvje a m. kir. kormány beleegyezése előle gesen kikérendő, — s az ez alapon kötendő egyezmény, részletes határozmányai tekintetében is csak 'a m. kir. kormány jóváhagyása mellett léphet életbe.' 7. §. Az engedélyesek köteleztetnek a vonalon naponként minden irányban legalább egy vonatot járatni. Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekednék, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék , az engedélyesek kötelesek esznek a felvételi helyiségek, jelzés, pálya felügyelet s minden más a rendszeres üzlet fenntartása czéljából szükséges intézkedésekre nézve a pályát a fennálló szabályok és rendeletek értelmében kiegészíteni s berendezni, s a kormány részéről teendő e részbeni intézkedéseket saját költségükön s illetőleg az építési alap felemelésével foganatosítani. Ezen kötelezettség teljesítése azonban csak az engedélytartam első 70 éve alatt követelhető, a hátralevő engedély tartama alatt pedig a pálya ily módoni átalakítása csak a kormány és az engedélyesek közt e részben kötendő egyezmény alapján eszközölhető. Végre kötelesek az engedélyesek a forgalmi eszközöket, síneket és egyéb az építésnél használandó anyagokat belföldön szerezni be, s azoknak külföldről leendő behozatalát a kormány csak az esetben fogja megengedni, ha az engedélyesek kimutatják, hogy azok a belföldön hasonló feltételek alatt vagy egyáltalában nem, vagy épen az épités előre haladása által megkívánt határidőre be nem szerezhetők. 8. §. Kötelesek az engedélyesek a részletterveket az engedély jogerőre emelkedése napjától számított hat hónap alatt a kormánynak előterjeszteni, s egyidejűleg . kimutatni, hogy a tarsasági részvénytöke 30 százaléka készpénzben befizettetett. Kötelesek továbbá az engedélyesek a pálya építését a beadott tervek jóváhagyásától számított két és fél év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni. Jogukban áll azonban az engedélyeseknek a pályavonal egyes részeit is, mihelyt azok az üzlet biztonságának megfelelően kiépítve lesznek, s ha más üzletben levő vasúttal összeköttetésben állanak, a fentemiitett határidő előtt a közforgalomnak külön-külön is átadni. 9. §. A kormány fenntartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pálya udvarok közös használata, kocsi kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társulatok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározza. 10. §• A kisajátítási jog az 1881. XII. törvény értelmében az engedélyezett pálya kiépítésére az engedélyeseknek megadatik. 11. §. Engedélyesek felmentetnek a posta ingyenes szállításának kötelezettsége alól. A posta szállításért a póstá igazgatás és a vasút vállalat között egyezségileg megállapítandó díj lesz fizetendő. A vasút üzlete tárgyában az igazgatóság és alárendeltjei, vagy utóbbiak között váltott levelezés a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmentesen szállítható. 12. §. Az engedélyezett vaspálya-vonal mentén szükséges vaspálya üzleti távírda vezetékeknek, a pálya indóházain és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig esetleg a forgatható védjelzö készülékekig való kiépitését a részletekre nézve az engedélyesekkel megállapítandó egyezmény alapján a m. kir. távirda igazgatás hajtja végre. Kötelezve vannak ennélfogva az engedélyesek a m. kir. távirda igazgatást a távirda építkezés elrendezése és a fent jelzett egyezmény megállapítása végett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a távirda építkezésekhez szükséges anyagok beszerzésére, és a távirda építkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészítésére elég ideje maradjon. Engedélyesek kötelesek megengedni, hogy a felállítandó távirda vezeték oszlopai a pálya saját birtokán és területén állitassanak fel, a nélkül, hogy az engedélyesek az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanítást követelhetnének. A távirda oszlopok helyei, valamint a távirda vezeték más megerősítési pontjai az engedélyesek és a m. kir. távirda igazgatást illető épjitési közegei által egyetértőleg és ugy állapitangók meg, hogy azok miatt sem a vasúti üzlet, sem az üzletiszemélyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen. Engedélyesek kötelesek az esetben, ha az üzleti távirda vezetékekkel egyidejűleg állami távirda vezeték nem építtetnék: a távirda oszlopok és más távirda építési anyagok összes árát s az összes távirda épitési költségeket, — azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami távirda vezeték is építtetnék, az üzleti vezetékek építésére fordított aránylagos részét a m. kir. távirda igazgatásnak megtéríteni. Mindkét esetben kötelezve vannak, az engedélyesek a m. kir. távirda igazgatás kívánatára az előbbi pontban megnevezett távirda építkezésekhez szükséges összegeket az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, s a távirda oszlopokat s a többi összes távirda épitési anyagokat az épitendq pálya mentén a m, kjr. taY".
