Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-12-14

ugyan, de annak eszközlése, illetőleg felhasználása a fejlendő körülményekhez képest további intézkedésre fenntartatik. 5.) Titkár kéri a közgyűlést, hogy az 1885-ik évre a titkárt hivatal részére szükséglendó' s megren­delendő lapokat jelelje ki, s előterjeszti egyúttal a választmánynak erre vonatkozó javaslatát. A tett előterjesztés folytán az igazgató választ­mánynak ez iránybaa tett javaslata elfogndtatik, a melyekhez képest titkár felhatalmaztatik s megbizatik, hogy a titkári hivatal részére, a mult évben tett in­tézkedéshez képest, a „Magyar földet" „Gazdasági lapokat," „Földmivelési érdekeinket," „Gazdák kalau­zát," „Falusi gazdát," „Gallust" és a „Mezőgazdasági szemlét" az 1885-ik évre rendelje meg. 6.3 Titkár értesiti a közgyűlést, miszerint az általa eddig az egyesület rendelkezésére bocsájfott iroda helyiséget tovább átengedhetni körülményei kö­vetkeztében már nem képes, kéri azért a közgyűlést, hogy egy alkalmas iroda helyiség bérbevevéséről in­tézkedni, esetleg arra az elnökséget megbízni és felhatalmazni szíveskedjék. A közgyűlés az egyesület részére egy külön iroda helyiség bérletét szükségesnek tartja, s az el­nökséget felhatalmazza, hogy egy alkalmas iroda he­lyiségről a költségvetésben előirt s megállapított összegen belől gondoskodjék. 7. ) Titkár előterjeszti, hogy a gadasági egye­sület a megye alispánjának közreműködése mellett Veszprém városától egy hat holdas földterületet ka­pott, a mely a kapott feltételek szerint, phylloxera mentes szőlő és esetleg faiskolának lesz berendezendő s kéri a közgyűlést, hogy a berendezésre a felhatal­mazást megadni, valamint az erre szükségelt költsé­geket megszavazni szíveskedjék. A közgyűlés köszönettel veszi Veszprém váro­sának a közügy érdekében hozott ezen áldozat kész­ségét, s az adomány feltételéhez képest elhatározza, hogy a kapott földterületet a mennyire csak a körül­mények s viszonyok engedendik, phylloxera mentes szőlőtelepnek — s faiskolának bcrendezlctni fogja, egyúttal anyagi erejéhez mérten az erre szükséglendó' költségeket is megszavazza azon hozzáadással, hogy az 1875. évi költségvetésben ezen célra kitett 1050 frtnak részletes felhasználása, illetőleg a berendezés részletenkénti költségei a mint azok már körülménye­sebben megállapíthatók lesznek, a választmány ille­tőleg a közgyűlésnek bemutatandók. 8. ) Olvastatott a „veszprém vidéki méhészegye­sület elnökségének" átirata a gazdasági egyesület­hez leendő csatlakozásának feltételei iránt. A közgyűlés a választmány javaslatához képest is örömmel fogja kebelében a „veszprém vidéki mé­hész egyesületet" üdvözölhetni, miért is a csatlako­zást Í885. január hó elsejével, a benyújtott ponto­zatok alapján megejthetönek tartja, s ennek eszköz­lésére az elnökséget fel is hetalmazza. — A közölt csatlakozán pontozatok a közgyűlés által lényegileg elfogadtatnak. — Megjegyeztetik azonban, hogy a betei*-sztett feltételek 1-ső pontjának azon kitétele hely ,,s annak méhe szeti szakosztályát képezendi" — ? következő helyesebb kifejezés teendő: „s annak veszprém vidéki méhészeti körét" képezendi. A {}-itt pont értelmében pedig kimondja a köz­gyfttéis hogy a méhészeti kör tagsági diján 1885 január hó 1-től kezdó'dőleg a gazdasági egyesület pénztárába fizettessenek, s a pénztárnok által külön rovat alatt kezeltessenek, és számoltassanak cl. 9. J Titkár előterjeszti Szalatkay Istvánnak az évenként vásárlandó s elárverezendő tenyész-állatok iránt a gazdasági egyesülethez benyújtott tervezetét, valamint annak minden egyes pontjára tett titkári javaslatot, és az egyesület igazgató választmányának erre adott ''éleményes jelentését. A tenyész állatok vásárlása és elárverezésének eszméje a közgyűlés által figyelembe vétetik, mielőtt nyers' mohos szikla van padlózat helyett, mig másutt a legszebb buja növényzet díszlik, ki tudja mely udvarhölgy ablaka előtt. Vezető nélkül bi­zony nem lehetne itt fel vagy lejutni, annyi te­rem, erkély lépcső. — Végre felértünk a legma­gasabb pontra, a tornyot körülfutó vas erkélyre. Itt a szédítő magasságban, hova a társaság egyes tagjai ki sem mertek lépni, ah ez itt nagyszerű volt. Ott a távolból a Tátra és Babagora csú­csai tekintenek a többiek közt ide mogorván — az elterülő szép táj, melyen távcsöveinkkel tisz­tán láthattunk az alant elszórt szebbnél szebb épületeket, melynek egyik kis parkjában a szép öreg Zichy Edmund gróf ö excell. láttuk, a mint a rózsákat szemléié — és az ünnepi csend itt a légkirály közelében, egyetlen szellő nem lengett, végtelen béke áradt szét a csendes égből. Itt jutott eszembe egy gyermekkori mese, „hogy volt egyszer egy vár, az olyan magasan állott, hogy a madarak sem tudtak odáig re­pülni" — hah de ime megzavarnak a vércsék éktelen csípogásai, melyek ijedten repdesnek ki fészkeikbö'. — Az idő repül, nehezen válunk el e századokat át élt építménytől, hol a hajdani harci lárma, pompa és fény helyett, ábrándos touristák szakítanak a mohos rideg sziklák kö­zül vad virágot, a mult s jelen emlékére. Azon feltevéssel, hagytuk el Árva-Váralját, hogy " jö­vőre ismét eljövünk. Ennek daczára kocsiaink­ról addig néztünk vissza-vissza, mig szemünk elöl eltűnt. A nap alkonyra szállt, még egyszer meg­aranyozá a hegyek kontúrjait, s lassankint ho­mály fedé a vidéket. A rémkirályként megjelent ködfátyol lassankint eloszlott — és a szép nyári éjszakán az égboltozat telve csillagokkal, mint királyi palást gyémántokkal — s mi a látottak és hallottak iránt telve ábrándokkal értünk éj­fél után ismét kis Koritnyczánkba. azonban ez irányban végleges határozat és intézkedés tétetnék, a benyújtott tervezet a titkári javaslattal együtt az egyesület elnöksége alatt Békássy Károly, Hunkár Mihály, Hunkár Sándor, Bibó Dénes, Purgly Sándor, Reé Jenő, Szalatkay István, Günther Adolf és Ányos László urakból álló bizottságnak külön-kü­lön azon kéressél határoztatott kiadatni, hogy a köz­lött tervezet minden egyes pontját megbírálni, az azokra esetleg hozott javaslataikat vagy módosításai­kat az egyesület titkári hivatalához beküldeni szíve­sek legyenek. 10. ) Titkár részletesen előterjeszti jelentését a f. évi október hó 26-án Keszthelyen a balatoni halá­szat emelése érdekében tartott gyűlés eredményéről. A tett jelentés a közgyűlés által tudomásul vé­tetvén, a titkári jelentésben felhozott indokok, de az igazgató választmány javaslatára is azou határozatot hozza a közgyűlés, miszerint a gazdasági egyesület 150 frttal a „balatoni halászat emelése érdekében alakult társaság" alapító tagjai közé belép oly mó­don, hogy ezen 150 frt alaptőkének évenként 5%-os kamata fizettetik a gazdasági egyesület által. 11. ) Olvastatott az egyesület titkárának jelen­tése az „országos magyar gazdasági egyesület" által f. évi november hó 17-én és következő napjain Bián tartott gépverseny eredményéről. A tett jelentés tudomásul vétetvén, az egyesü­let lapjában közzétetni határoztatott. — A titkár ál­tal a verseny alkalmával megvásárolt s a jury által kitüntetett Kühne féle répavágó gép pedig — a be­szerzési árban a gazdaközönség rendelkezésére bo­cs áj tátik. 12. ) Titkár előadja, hogy a gazdasági egye­sület igazgató választmányának f. évi október hó 4­dikén Devecserben tartolt ülése alkalmával hozott ha­tározata értelmében megtétettek a kellő intézkedések arra nézve, hogy a megye összes néptanítói — min­den dijkötelezettség nélkül — a gazdasági egyesület levelező tagjaiul fel vétessenek, s kéri a közgyűlést, miszerint a választmány ezen határozatát elfogadni s megerősíteni szíveskedjék. Az igazgató választmánynak tett határozata s in­tézkedése a közgyűlés által elfogadtatik, s a megye nép­tanítói a gazdasági egyesület levelező tagjaiul, min­den dij kötelezettsége nélkül felvétetnek, s titkár uta­sittatik, hogy csak is azon néptanítókat jegyezze a levelező tagok sorába, a kik erre személyesen vagy írásban jelentkezni fognak. 13. ) Kiss László indítványozza, hogy tekin­tettel arra, hogy a tervezett pápa-keszthelyi vasút a megye nyugoti részének ugy közgazdasági, mint mezőgazdasági fejlődésének és emelkedésének kiváló tényezője és tekintettel arra. hogy ezen vasút nem­csak hogy gabona, fa cs borvidékeket felölelő helyi vasút, de egyszersmind állami érdekekkel is kapcso­latban van, írjon fel a gazdasági egyesületi közgyű­lése a nmeit. m. kir. földmivelési miuister ur ő excel­lentiájához, s kérje, hogy ezen vasút tervét a pénz ügy és közlekedés ügyi ministeriumoknál pártolni, és a kormánytól kért. segély megatlatását előmozdítani méltóztassék. A tett indítványt a közgyölés egyhangúlag magáévá teszi s elhatározza, hogy földmivelési ni. kir. minister ur ő excellenciájához cz irányban egy indokolt kérvény terjesztessék fel, mely kérvény fel­terjesztése még az ülés folyama alatt eszközölte­tett is. Több tárgy nem levén, elnök gróf ur ő inéit, a jelenlevők szives részvételét s érdeklődését meg­köszönve az egyesület ügyeit továbbra is élénk fi­gj'elmükbe. s a gazdaközönség támogatásába aján­lottan a közgyűlést bezárja, s a jegyzőkönyv hitele­sítésére Ruttner Sándor és Jankó Kálmán egyesületi tagokat kéri fel. — Kmf. titkár. Közegészség. Veszprém megye közigazgatási bizottságá­nak folyó évi deczember hó 9-én tartott ülésén Dr. Kerényi Károly megyei főorvos a következő egészségügyi jelentést terjesztett elő: E hó folyamában a betegedési cs halálo­zási arány kissé emelkedett, ennél fogva az ezen hónapbeli közegészséget viszonyítva az előzőleg lefolyt október havihoz, valamivel kedvezőtle­nebbnek kell jeleznem. A kórállapotot tekintve a légmérsékletnek hidegre történt változása, sőt a fagypont alá sü­lyedése folytán a légzés szervi hurutos lobos báu­talmak, jelesen a tüdő s mellhártya lobok, légcső hurutok, ugy felnőttek, mint gyermekeknél jelen­tékenyen előtérbe léptek; — ezen szervi bántal­makön kivül fordultak elő imitt amott hasi hagy­máz esetek, váltólázak, hurutos toroklobok, or­báncz, valamint a csecsemőknél heveny bélhurut esetei is, jellegükre nézve a felemiitett bajok jó indulatuak voltak. Ä mi különösen a heveny fertőző kórokat illeti Doba, Nóráp és N. Ganna községekben a gyermekek közt kanyaró járvány lépett fel sze­líd jelleggel és jó indulatú lefolyással. Pápán himlő után meghalt 2, noha himlö­betegedések ott csak nagyon ritkán fordulnak elő. Peremartonban és ! Enyingen vörheny és ron­csoló toroklob esetek merültek fel, de csak na­gyon szórványosan és egymás után hosszú idő­közökben, Enyingen halálos kimenetellel végző­dött 2 roncsoló toroklob és egy vörheny bete­gedés. Mindezen felsorolt esetekben a kór terjedé­sének lehető mcggátlása czéljából a kellő óvin­tézkedések megtétettek. — Más nemű járvátiy a megye területén* nem uralgott. Tisztelettel meg kell jegyeznem még, hogy a veszprémi kir. törvényszéki börtön egyik cel­lájában egy fogva levő nőnek csecsemőjén} bá­rányhimlö mutatkozott, minek következtében a nö gyermekével együtt óvintézkedési szempont­ból a börtönből a városi kórház egyik kis szo­bájába helyeztetett el, ott teljesen elkülönítve minden további következmény nélkül a börtön helyiségbe ismét visszaszállitattott. Ujabb eset nem fordult elő. A fenyegető kolera járványt megelőzőleg kiadott rendeletekhez képest az óvintézkedések foganatosítása szorgos hatósági ellenőrzés és gon­doskodás tárgyát képezte. öngyilkosság volt 2, egyik kötéllel, a má­sik vilióval végezte ki magát. A hasznos házi állatok egészségi állapota kedvező volt, semminemű ragályos vagy egyéb járványos jellegű betegség az állatok között nem fordult elő. ,• Városi szabályrendelet I a bérkocsi iparról. 1. A térkocsi iparra nem nyerhet engedélyt az, ki a hatóság előtt mint erkölcstelen életű isme­retes. Az engedély meghatározott számú kocsik tar­tására szól. Minden engedélyezett kocsi után 10 frt fi­zetendő engedély dij fejében a város közpénztárába. 2. Minden bérkocsi a rendőrhatóságtól meg­határozott számmal könnyen olvashatolag, feltűnő he­lyen látandó él. 3. A bérkocsinak csak is rendőrhatóságilag kijelelt állomáson szabad állomásoznia, mely állomást, esetről esetre meg is változtathatja a rendőrhatóság s éjjeli időre; is kiterjesztheti. Az állomáson az ér­kezés sorrendje szerint állnak meg s ezen sorakozás rendének megzavarása tilos. A vendég vagy meg­rendelő a sorban álló bérkocsik közül bármelyiket vá­laszthatja. 1 4. Az engedélyezhető bérkocsik száma Pápa rendezett tanácsú város területére összesen tízben álla­pittatik meg. jEzekeu kivül lehet még 2 egy fogatú bérkocsi is. 5. A viteldíj a következő: a.) a bérkocsi ál­lomástól a vasútra vagy onnét be ezen állomásokig személycukintj éjjel-nappal 30 kr., de az egész ko­csitól nem vehet többet, mint 80 krt 4 személyre, b.) Ha valaki magának vagy hozzátartozó; számára fen­tartjaa kocsit Á a fenti állomástól indul a vasútra vagy onnét érkezik az állomásra éjjel nappal 70 kr. c) a la­kásoktól a vasúiig vagy onnét a lakásokig éjjel nappal 80 kr. d) kei esztelés, temetés, lakodalom, vöfény hordo­zás, esküvőrestb. az egész kocsiért félórára 60 ki, ezen­túl minden fertályórára 20 kr., e.) kis hantára 50 kr., f.) nagy hantái szöllőbe 60 kr , g.) sávnü szőllőbe 70 kr., h.) törzsök hegyre 80 kr., i.) igal öreghegy­be 90 kr., j.) minden további órára a kint késés ese­tén 50 kr., k.) haza szállításra a kivitel fele fize­tendő. I.) ha a bérkocsinak külön kell valakiért ki­menni és haza szállítani ugy ezért csak annyi dij jár, mint a kivitelért, m.) ha a vonat érkezés ideje alatt használtatik a bérkocsi, akkor a fenti dijak két­szerese fizetendő. Ezen a—1 pontok alatt, megállapított dijjak té­len reggeli 6 órától este 8-ig, nyáron reggeli 5-től esti 10 óráig érvényesek; ezen időn tul 50%tolival magasabbak. 7. A l'áros .határán kivül a fuvarozás külön alku tárgya; de alku nélkül száraz uton egy napra 6 frt, 6 órára csak ennek fele fizetendő. 8. A bérkocsis a beszálláskor köteles az órá­ját megmutatni s az indulás idejét megállapítani. 9. A bérkocsis köteles ezen 5-ik §ban foglalt tariíFát a kocsiján kifüggesztve tartani. 10. Kocsis csak 16 évet betöltött, józan életű rendőrileg kifogástalan s undort gerjesztő tes­tihibától ment férfi Iciiet. Minden kocsisnak az 1884. évi XVII. t. cz. 99 § által előirt munkakönyvön ki­vül még a rendőrhatóság által kiállított hajtási jogo­sitványrryal kell bírnia. Hajtási jogosítványt csak az kaphat, ki a rendőrhatóság előtt arról, hog> r a város ut­czáit jól ismeri, kielégítő vizsgát tett és kimutatja, hogy egy évig már kocsis volt. Ezen jogosítvány a bérkocsi tulajdonos nevén, a bérkocsi számán ki­vül a kocsis nevét, személyleirásál s illetőségi helye megnevezését tartalmazza és csak ezen gban meg­állapított kellékeknek megfelelő egyén állitható ki. 10. A jogosítványt a kocsis a szolgálatba lé­pés napján a bérkocsi tulajdonostól átveszi, szolgá­lat közben magával Hordja, kivánatra a rendőrség közegének előmutatja, a szolgálatból kiléptekor pe­dig gazdájának visszaadja. A gazda eltávozott, vagy elhalt, vagy a rendőrség által a hajtástól el­tiltott kocsisának jogosítványát a rendőrségnek 24 óra alatt visszaadni köteles. Ha a kocsis megszö­kött a jogosítvánnyal, úgy azt is 24 óra alatt beje­lenteni köteles. 11. A kocsis kocsiját felügyelet nélkül nem hagyhatja, sjem másnak vezetésére nem bizhatja, kivéve ha ő maga a hajtásra képtelenné válik. A ko­csis köteles a kocsit személyválogatás nélkül a sza­bályszerű díjért bármikor, bárkinek rendelkezésére bocsátani. Közönséget a bérkocsi használatára fel­hívni tilos. 12. A felbérelt kocsira a. vendég beleegyezése nélkül senkit sem vehet fel a kocsis. 13. A bérkocsis köteles kocsiját minden egyes használat után megvizsgálni s abban talált idegen tárgyakat tulajdonosának vagy a rendőrségnek ki­szolgáltatni. 14. A kocsisra szóló határozatok a bérkocsi tulajdonosra is szólnak, ha ez személyesen vezeti kocsiját. 15. A bérkocsi és a szerszám rendes, csinos külalaku, jó karban tartott és tiszta legyen, llosz lo­vakat a bérkocsi elé fogúi tilos. 16. Hullát bérkocsiban szállítani tilos. 17. Ragályos vagy járványos beteg ha szállít­tatott, ugy a kocsit rögtön fertőtleníteni kell. 18. Törött ablakú kocsin a szállítás tilos. 19. Sötétben csakis kivilágított kocsin szabad fuvarozni. 20. A kocsis köteles elővigyázattal hajtani s a közönséget kiáltással figyelmeztetui a kitérésre. 21. A bérk ocsi állomás előtti helyek minden szeméttől és állati hulladéktól tisztán tartandók és e helyek fertőztelenilendők a bérkocsisok által minda­zon napokou, a melyeken eső vagy hó nem esik és pedig kétszer napjában. Ebbeli mulasztásokért a ko­csis a kocsitulajdonossal egyetemleg felelős. 22. Tüz vagy viz veszély esetén ingyen köte­lesek a bérkocsisok a felhívásra azonnal megjelenni és segédkezni. 23. Az a kossitulajdonos vagy kocsis, aki ezen* szabályrendeletet megszegi vagy ellenevét, a rendf5r­hatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel súj­tandó; különösen a ki a 17. § ellen vét 100 frti°­terjedhető pénzbüntetéssel es tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetésért lovával és kocsijával felelős az illető bérkocsi tulajdonos. Sú­lyosabb esetekben az engedély meg is vonható a rendőrhatóság által. 24. Ezen szabályrendelet értelmében büntetett kocsis, ismétlés esetén, de akkor is ha a közönség irányában durva vagy illetlen volt, vagy ha része°­volt, a hajtástól a rendőrhatóság által öt évig eltilt­ható. A bérkocsi tartástól is eltiltható a tulajdonos az ismételt büntetés esetén, ha a büntetést a saját ténye vagy mulasztása folytán szenvedte. 25. Azok, kik bérkocsikat 1884. október 1-stf előtti időben szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendeletet szintén megtartani kötelesek. 26. A rendőrség a teljes bizonyítékhoz nincs kötve, hanem a bizonyítékot szabadon mérlegelheti, félbizonyiték vagy összetett vagy közvetett bizonyí­ték alapján is büntethet. Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. December 14. — 1799. Washington György megh a Mount-Yernonban. — 18^8. Járkovácznál Suplikácz István szerb vezér összeszedett csapataival Damjanics magyar vezért meg támadja. Utcai harcz keletkezvén, Damjanics tanácsosnak látja nyugot felé, — Kiss Ernő szintén magyar vezér déljelé Ja r­kováczból kivonulni. Reggel felé azonban Damjawcs Kissel egye­sülvén, a szerbekel megtámadja és meggyőzi. Most Járkovúcz falut elfoglalván, mert lakosai a szerbekkel harcoltak ellenül:, a falut kirabolják és felgyújtják. — December 15. — 146'"?'. Jassyban Corvin Mátyás kirá­lyunk éji csatát uiv Bogdanovics István moldvai rajdával ésúl a magyar király főhűbérwaságának elismerésére kéuyszeriti. (Cor­vin Mátyás királyunk ez alkalommal megsebesült.) — 1559. Fessler Aurel Ignácz, hires magyar történész, (bár németül irta művét,) és történeti regények irója, (szintén német nyelven,) meghal Oroszországban Pétervárott. December 16. — 158S. Medgyesen az erdélyi országgyű­lés Báthory Zzigmond rendkívül szeszélyes erdélyi fejedelem beleegyezésével a jezsuitákat, mint rendbontókat Erdélyből ki­tiltja. — i$0o. Bécsben szerződés I. Napoleon francia császár és Poroszország közt — 1848. Parndorfnál a magyar csapa­tokat a császáriak visszanyomják. Deczember 17. — 1551. Alvincz régi várkastélyában öleli meg Castaldo császári tábornok Martinuzzi (Cljesenics) vagy Fráter György országiárt s bibornokot orgyilkosok által. Ezután a világhírű diplomata hullája 70 nap múlva minden szertartás nélkül elásalolt a vár sáncába, s csakis később ve­tetvén innen fői, viteleit át Gyulafehérvárra, hol tisztességesen eltemettetett — 1860. Teleky László magyar gróf a szász rendőiség által Drezdában elfogatik. December 18. Kr. sz. e. 42. Fillippinél hires ütközet egy részről Okiáviánus és Antonius — másrészről Brutus és Cassius kozt. Cassius szabadosa, Pindarus által sátrában magát lefejezteti: Brutus pedig 20 nappal később saját kardjába dót — 18^8. Csúcsa hegyszorosban az Urban alatti császáriak a Baumgarten alezredes és Dóbai őrnagy alatti magyarok által két napi csatában meggyőzetnek. December 19. — 1570. V. Orbán pápa meghal Avig­nonban Ő volt az első, ki a hármas koroná-t (triárát) viselte. — 1848. Zsibónál Mikes Kelemen és Csecs honvéd ezredesek és Kemény Farkas honvéd őrnagy az egyesült osztrák-oláh csa­patokat megverik. December 20. — 1808. Saragossál Mortier és Moneey a franciákkal ostromolni, Palapox pedig a spanyolokkal védel­mezni kezdi. — 1830. Londonban a miniszteri confereneián Hollandia és Belgium különállása kimondatik. — 1843. Majnái­Frankfurtban János osztr. főherceg a német birodalmi helytar­tóságról lemond. KÜLÖNFÉLE! — I t Crróf Stockau Frigyes. { Lapunk múlt számára már későn érkezett a váratlan hír, hogy Stockau Frigyes gróf, ifj. Esterházy Móricz gróf O Méltóságának apósa meghalt. A boldogult jó szivéről, finom előzékeny modoráról, tiszta jelle­méről az egész monarchiában ismert volt. Városunk többször tisztelhette falai közt, hol nem egyszer megjelent jótékonyczélú estélyeinken. A köztisz­telet nagy mérvét eléggé mutatja azon körül­mény, hogy a magas gyászoló családhoz 300-nal több részvét távirat érkezett, köztük Vilmos fö­herczegtöl, a hannoveri királynétól, Cumberland herczegtöl stb. A temetés is a közrészvét nagy­szerű nyilvánítása volt. Az osztrák és magyar aristokratia nagy számban és fényes nevekkel volt képviselve. A drága koporsót felváltva az uradalom tisztikara, a veterán — s tűzoltó egy­let tagjai vitték a napagedli családi sírboltba. Napagedl és vidékének összes közhatóságai, köz­intézetei, a szomszéd uradalmak mind képviselje voltak. A kerületi törvényszék elnökével élén, a kerületi kapitányság, az egész járásbíróság, pénz­ügyi igazgatóság Hraditsból, az adóhivatal, Na­pagedl város stb. Zahleinitz községe képviselete festői nemzeti ruhában jelent meg, vezetve Reichs­rath-képviselőjük Skopalik által. A köznép kö­zelről, távolról, mely jótevőjét vesztette el a bol­dogúltban százakra menő számban, kivette a szo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom