Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-11-23

évi 12,000 frttal hozza javaslatba, azon hozzá­adással, hogy csak az esetben fog ezen ajánlat kötelező lenni, ha a c vasútépítés ügye teljesen biztosítva lesz; továbbá kiköti, hogy a majd ala­kítandó igazgatótanácsban Zalamegye egy taggal képviselve legyen. E szavak hallatára a nagy számu közönség szűnni nem akaró éljenzésben tört ki, egyúttal lelkesen éltetve tisztelt és sze­retett alispánját egy ujabb rernénynyel távozott a teremből. Ott láttuk a gyűlésen Zalamegye több kitűnőségeit, a bizottsági tagokon kivül Skublits Gyulát, báró Batthiányit, Nedeczkyt, Bogyayt, Törekyt, Sümegről az ügybuzgó derék Eitnert többed magával. Tapolczáról és az egész vidékről számosakat. Zalamegye dicséretes és régi jó hirnevéhez méltó dolgot mivelt, most a mi ked­ves Veszprémmegyénken a sor, reméljük, hogy követni fogja Zalamegye példáját. = Felhívás. A pápai lövészegylet alaku­lási ideje az év végével ismét lejár. Az alapsza­bályok szerint ezen minden harmadik évben újjá alakulandó egylet, Pápa város és vidéke közön­ségének, fennállása óta igen sokszor adott alkal­mat nemes mulatságra, igen sokszor kedves ta­lálkozási helye volt az e város műveltebb körei­nek és e város nevezetesebb vendégeinek. Azon meleg érdeklődés, mely ezen közművelődési egy­letet létesíté — az egylet ügyeinek vezetésével megbízottak feladatát mind a jelenre, mind a jö­vendőre megkönnyítette az által: mert az egy­letnek diszes hajlékot, czéljainak megfelelő he­lyiségeket és egy szép fejlődésben levő befási­tott kerti helyiséget alkotott. — Reánk már csak a fentartás, az egyleti élet folytatásának köny­nyü munkája vár. — Nagyérdemű közönség l A pápai lövészegylet fentartását, újból megalakítá­sát annak közgyűlése elhatározta s erre bizott­ságát megalakította. — E bizottságot határozata körül, az egylet alapítói fenkölt gondoskodásá­nak hü örizete és az is vezérelte »miszerint meg­akarják mutatni, hogy a reánk hagyott alkotásra méltók vagyunk, hogy a társadalmi élet kelle­messebbé tételére, szabad időnknek a jobbak kö­zött eltöltésére elég érzékkel s a nemesebb ér­telemben vett férfias mulatságokkal foglalkozásra elég erkölcsi erővel birunk.« A bizottság az egy­let alapitói előtt lebegett czélt oly fontosnak és szükségesnek tartja, hogy azt, a fönt röviden érintett irányban ez egylet által ápolni és fej­leszteni kivánja, miért is teljes bizalommal néz a kitűzött czél elé s azon erös reménynyel hozza e felhívást nyilvánosságra : miszerint bízik abban, hogy ez egylet nemes törekvését városunk kö­zönsége pártfogolja cs ez által módot ad arra : hogy ez egylet, a müveit közönséget nemesebb értelemben minél kellemesebb s változatosabb szórakozásokban részesíthesse. Felkérjük tehát e város és vidéke müveit közönségét, hogy tömegesen sorakozzék egyle­tünk tagjai közé s engedje odaadó részvéte ál­tal megérnünk azt, hogy alapitóink hagyományá­nak ne csak méltó utódai, hanem éltetői is le­hessünk! A pápai lövészegylet újból alakító bi­zottsága. lenlétében vágható, mely határozmánynak meg­sértése az 1879. XL. t. cz.. 104. S-ának. második pontja szerint szintén egy hónapig terjedhető el­zárással és 100 forint pénzbüntetéssel fenyítendő. Midőn még a t. czim figyelmét a kihágá­sokról szóló büntető törvény-104. §-ának 3. pont­jára s az ott hangsúlyozott ^szabályoknak szük­séges voltára ezennel felhívom, s az 1876. XIV. t. cz. 14. §-ának e térre vonatkozó, illetve tar­tozó'-határozmányát hangsúlyozom azon tapasz­talatnál fogva, hogy betegség miatt leszúrt, vagy épen már eldöglött állatok husa igen gyakran emberi élelemre elárusittatik, avagy ingyen ki­szolgáltatik s emberi élelemre tényleg felhasznál­tatík, szükségesnek tartom különösen kiemelni 'azt is, hogy áz 1879. XL. t. cz. 104. §-ának 4. pontja értelmében mindazok, kik ily állatok hú­sát emberi eledelre használják, vagy e czélra másoknak adják, ugyancsak egy hónapig ter­jedhető elzárással és 100 forint pénzbüntetéssel sujtandók. Az ismételten elkövetett kihágásoknak sú­lyosabb büntetéssel való megtorlása iránt az imént idézett törvényczikk utolsó pontja intéz­kedik. Felhívom továbbá a czimet, miszerint in­tézkedjék, hogy a fentebb jelzett husvágási sza­bályok, valamint a törvényhatóság területén ér­vényben levő, törvényszerűen megerősített mind­azon szabályok melyek az emberi élelemre le­vágandó marhák húsának felhasználásából szár­mazható veszélyek elhárítását czélozzák, továbbá a szóban levő kihágásoknak jelen rendeletemben kiemelt büntetései kellő módon köztudomásra hozassanak, főleg pedig azoknak tüzetesen tud­tára adassanak, kik marha-vágással és huskimé­réssel iparszerüleg foglalkoznak. Intézkedjék végre az iránt is, hogy az il­letékes hatóságok és hatósági közegek a szóban levő egészségügyi szabályoknak pontos megtar­tását szigorúan ellenőrizzék, s mindazon teendő­ket, melyeket a törvények s fennálló szabályok e téren kötelességükké tesznek, pontosan telje­sítsék. alispán. Körrendelet a járási szolgabirákhoz és a rendezeti tanácsú városok polgármestereihez. Tapasztaltatván, hogy az 1879. évi XL. t. cz. 104. §-sába ütküzű, s a közegészséget nagy mérvben veszélyeztető kihágások felette gyak­ran merülnek fel, nem különben, hogy az érintett közegészség elleni kihágásoknak elkövetői, jele­sen a marha levágással és huskimércssel foglal­kozó iparosok a szóban levő kihágásoknak elkö­vetését legtöbb esetben az emberi élelemre le­vágandó marhák előzetes megvizsgálására s az azokkal való bánásmódra vonatkozó egészségügyi szabályoknak nem tudásával kisértik meg iga­zolni, az érintett kihágásokból származható nagy mérvű közegészségi hátrányokra 5 a kérdéses kihágások elkövetői ellen alkalmazandó bünteté­süknek súlyosabb mérvérc való tekintetből szük­ségesnek tartom a t. czim figyelmét a m. kir. belügyminiszternek 52111. VI. számú körrendelete /olytán ujabban is felhívni a következőkre: Az 1874. XX. t. cz. 22. §-ában azon hafá­íozmány foglaltatik, hogy a mészárosok kötele­sek minden ezen községbcli marha megvételét, illetőleg behozatalát az illető község elöljárósá­gánál s általában véve a/, illetékes hatóságnál 12 óra lefolyása alatt bejelenteni. Az 187Ö. XIV. t. cz. 11. $-ának első pontja továbbá megszabja, hogy minden clárulás végett levágandó állat egészségi szempontból előleges szemle alá veendő, az idézett törvényszakasz harmadik pontja sze­rint pedig ezen szemlén kivül mindennemű nyil­vánosan áruba bocsátott hus egészségi szempont­ból szintén vizsgálat tárgyát képezi. Azon egyé­nek, a kik a most érintett szabályoknak bár­melyikét, avagy pedig a törvényhatóság terüle­tén érvényben levő törvényszerűen megerősített valamely oly szabályrendeletnek határozmányát megszegik, mely szabályrendelet a marhák le­vágására, vagy a hus kimérésére vonatkozik, az 1879. XL. t. cz. 104. §-ának 1. pontja alapján egy hónapig terjedhető elzárással s ezen kivül 100 forint pénzbüntetéssel büntetendők. Az 1874. XX. t. cz. 25. g-ának második pontja továbbá azt is rendeli, hogy szarvas­marha csak is vágóhídon s a vágatási biztos je­Veszprém megye deczemberi évnegye­des közgyűlésének tárgysorozata. 1. A törvényhatósági bizottság 310/884 sz. a. kelt határozatával rendszeresített III-ad aljegyzői állás, valamint az üresedésben levő könyvvivöi és gyámi nyilvántartói állások betöltése. 2. A rn. kir. Belügyminisztérium 58295 sz. kelt s az 1885 évi m. költségvetést tárgyazó intézvénye. 3. A m. kir. Belügyministerium 52427 sz. a. rendelete, melylyel az 1883 XV. t. cz. alapján igénybevehető megyei pótadó kivetéséről, behaj­tásáról és kezeléséről alkotott m. szabályrende­letet jóváhagyja. 4. Göndöcs Benedek országgyűlési képvi­selőnek előterjesztése hazánk ezredéves fennál­lása emlékének méltó megörökítése tárgyában. 5. Nógrádmegye közönségének az ország­gyűlés képviselő házához intézett felirata a köz­igazgatósági hatóság jogkörébe utalt kihágási ügyekben befolyó büntetés-pénzeknek a megyék, illetve varosok javara átengedése és a kihágások miatt fölmerülő kiadások fedezésére leendő for­dítása czéljából. 6. Nográdmegye közönségének az anyaköny­vek ve/.etése és kezelése érdekéből szükséges törvényhozási intézkedések megtétele iránt az országgyűlés képviselő-házához intézett felirata, j 7. Mosonmegye közönségének a vágvölgyi ! és déli vasútnak Pozsony, Mosony és szombathe- \ lyi irányban állami költségen történendő vasúti j összeköttetése iránt a Közmunka- és Kozleke- j désügyi m. kir. Minisztériumhoz intézett felirata. 8. Sárosmegye közönségének felirata a ha- I zánkat fény égető földmivelési és közgazdasági j váltság elhárítása erdekében. 9. A megyei közigazgatási bizottság elő­terjesztése az egyleti gyűléseiken megjelenő nép­tanítóknak a köíscgek részéről fuvar és napi­díjban leendő részesítése tárgyában. 10. A gyámhatósági szabályrendelet módo­sítása. 11. A községi faiskolákról szóló-szabály­rendelet módosítása. 12. A kéjelgési ügy rendezése tárgyában szabályrendelet alkotása. 13. A tisztviselők fizetési előlegei tárgyá­ban szabályrendelet alkotása. 14. A megyei gyámpénztár 1883. évi szá­madása. 15. Dégh községnek az enyingi orvosi körbe való beosztása s Lajos-Komárom és Mező-Ko­márom községeknek egy orvosi körré leendő át­alakítása. 16. Alispáni előterjesztés a Teleki község­ben 1880 és 1881 évekről behajthatlanná vált 4 frt 80 kr közmunkaváltság leírása czéljából. 17. Alispáni előterjesztés a Bakony-Nána községben 1882. évről behajthatatlanná vált 2 írt 80 kr., közmunkaváltság leírása végett. 18. Ügyészi előterjesztés a Ferenczy Sán­dor vááli lakos ügyvéd által kért nemesi iga­zolvány kiállítása tárgyában. 19. Ügyeszi előterjesztés Lepsény községnek a községi rendörök és szolgák intézményének új­jászervezése tárgyában alkotott 'szabályrende­letére. 20. Ügyészi előterjesztés a Farkasgyepü és Német-Bánya községek által a veszprémi püs­pökséggel községi terhek viselése iránt kötött szerződések tárgyában. 21. A Mező-Szent-György községben 1882. évről behajthatlanná vált katona beszállásolási pótadóról szóló kimutatás, Városi szabályrendelet a fogadó, vendéglő, korcsma, sörház, pálinka­mérés, kávéház és kávémérés iparokról. 1. Ezen üzletekre nem nyerhet engedélyt az: a) ki nyereség-vágyból elkövetett bűntettért, vagy vétségért büntetve volt; b} ki bordélyházat tart. 2. Fogadó, veiidéglő, korcsma és pálinkamérés a templomok, iskolák vagy középületek mellett 50 méternyi távolságon belül nem engedélyezhetők. 3. Pápa r. tanácsú város területén sörházra 10; pálinkamérésre 10; kávéházra 5 és kávémérésre csak 2 engedély adatik. \ Fogadó, vendéglő és korcsma nyithatás nincs számhoz kötve, nehogy ezáltal a belváros nem kuriá­lis épületei a regálé jogtól elüttessenek, de az ily üzletért folyamodó tartozik kimutatni: a} hogy ő pá­pai illetőségű és h~) hogy 3 évig e város területén adózott, c} ezen kellékeken kivül az is folyamodha­tik, a kí kimutatjd, hagy 1000 frt tőkével rendelkezik. Ezen fogadó, Vendéglő és korcsma engedélyért a város közpénz-tárába fizetendő 50 —200 fit dijat szabhat az iparhatóság s az engedély kiadását ezen díj lefizetéséhez kötheti. 4. A vendégeli szolgálatára kifogástalan elő­életű egyének alkalmazandók. 5. Ezen üzletek állandóan rendőrhatósági el­lenőrzés és vizsgálat alatt állnak. Az üzlettulajdonos köteles megengedni, hogy a rendőrhatósági közeg bármikor meggyőződést sze­rezhessen arról, hogy e szabályrendelet intézkedései megtartatnak. 6. Aki fogadót tart, köteles a szobákban a ha­tóságilag láttamozott árszabályt kifüggesztve tartani. Ezen áraknál többet venni tilos. 7. A fogadós tartozik felügyelni arra, hogy he­lyiségei tiszták és egészségesek legyenek; cselédei előzékenyek legyenek s egyáltalán arra, hogy a fenn álló rendőri szabályok megtartassanak. 8. A fogadós gondoskodik arról is, hogy a ven­dégszobák jó zárakkal legyenek ellátva. 9. A fogadók éjféli 13 órakor bezárandók és a zene is csak eddig engedtelik meg. 10. Vendéglő, korcsma, sörház éjjeli 12 óra­kor bezárandó. Kártya vagy egyéb játék, kivéve a lekézést — nem engedtetik meg, éjfél előít 11 órán túl tilos a zene is. 11. A pálinkamérés este 9 órakor bezárandó és ápril 1-től szeptember 30-ig reggel 3 óra előtt, október hó 1-től márczius 31-ig reggeli 4 és '/„ óra előtt ki nem nyithatók. A zene és kártyajáték ezek­ben még hatóságilag sem engedélyezhetők. Zárt aj­tóknál sem szolgálható ki az ülő vendég. 12. Kávéháznak az az üzlet tekintetik, melyben legalább egy tekeasztal állandóan a közönség ren­delkezésére áll; a melyben kávé, tea, csokoládé, hü­fitő italok, fagylalt, végre ezekhez szükséges siHe­iiicnyek áru Itatnak. Bor vagy sör kimérése külön iparengedélyhez köttetik. 1 13. A kávéház éjfélutáni 1 óráig tarthaló nyitva. A zene éjféli 12 óráig engedtetik meg. 14. Kávé mérésnek az tekintetik , a melyben kávé, tej, tea, csokoládé s fagylalt s ezekhez süte­mények kaphatók. Ili a tekeasztal felállítása, zene, kártya vagy egyéb jálék tilos. 15. A kávémérés este 10 órakor bezárandó és reggel 4 órakor nyitható ki. Itt sem lehet a vendé­get zárt ajtóknál kiszolgálni. 16. Fogadó, vendéglő, korcsma, sörház, kávé­ház, pálinkamérés ési kávémérésekben az ételek, ila­lok és játszmány árszabályai kifüggcszlendők s a ki­függesztés előtt rendőrhatóságilag láttainozandók. 17. Országos vásárok előtti napon és azt kö­vető két napon nincsenek zárórák. 18. A rendőrhatóság feljogosittalik indokolt ese­tekben e zárórákat megszorítani, esetleg azokat sziu­tén ritkán és indokolt esetekben 1 frt bélyeg és 1 frt készpénz lefizetése mellett zenével együtt meg­meghosszabbiiva engedélyezni. 19. A 3-ik §. kellékei azon szabad üzletre is szólnak, melyek kicsiben pálinka eladással foglalkoz­nak azzal a kivétellel, hogy ezeknél az engedélyért csak 20 írttól 100 frtig tt ijedhető díjat szedhet az iparhatóság. Büntető határozatok: 20. Az az üzlettulajdonos, ki az árszabályt a rendőrhatóság által láttamozva kifüggesztve nem tartja, 50 frtig terjedhető pénzbüuletéssel sújtandó. 21. Az az üzlettulajdonos, aki a zárórákat meg nem tartja, 50 frtig terjedhető és súlyosabb ismétlé­sek esetén 200 írtig terjedhető pénzbüntetéssel súj­tandó. I 22. Az az üzlettulajdonos, ki ezen szabályren­delet egyéb szabványait szegi meg: az 50 frtig ter­jedhető pénzbüntetéssel; ismétlés esetén ezen felül 5 napig terjedhető elzárással is sújtandó. 23. A büntetéséket a rendőrhatóság szabja ki és hajtja be. 24. Ezen szabályrendeletet az 1884. október hó 1-je előtt jogosított üzlettulajdonosok is kötelesek betartani. Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. November 25. — 1457. V. László magijai" és cseh ki­rály maghal Prágában s eltemettetik ugyanott IV. Károly ne­mét császár mellé. 1495, Hayti-szigelén Kolombus Kristóf Szént-Domingót. a sziget második városát fölfedezi; azonban a mult' (1492.) évben alapított spanyol gyarmatot, sem „Navidád" erodU nem leli- mire nz, „Izabella" nevű gyarmatot a\apitja. November 24 1499. Szent-Kelemenben hal el Kinizsy Pál, I. Mátyás királyunk hálátlan hadvezére. 1319. Mexiko császárát, Montezumál saját városában, hogy őt a mexikóiak ellenséges szándéka ellenében túszul birja, Cortez Ferdinand spanyol vezér elfogatja. 1823. Hensler Káról Frigyes szinköltő és ügyes (bécsi) színigazgató meghal Bécsben. November 23. — 1795. Poniatowsky Szaniszló Ágoston, az utolsó lengyel király, kormánylalának 50. évében trónlemon­dásál az oroszok kényszerítése következtében Grodnóban aláírja. ÍSIO. Alvinczy József báró, 0 Napokon elleni ütközet­ből jól ismert osztrák császári tábornagy, meghal Budapesten. iB48. IX, Pius pápa Romából Gaelaba menekül. November 26 ~ 1095. Clermontban z-sinal, melynek eredménye lett az első keresztes hadmenet. 1677. Kob Farkas Frigyes császári tábornok Kassán a polgárokat lefegyverezvén, a lázadók fölött iszonyú boszut vesz. Négy nemest elevenen nyársra huzat, az ötödiket lovak által összehurcoltatván, bőréből szíjakat vágat, a hatodiknak, mm­tán jobb karját levágatta, hasonló módon kelle meghalnia mint az ötödiknek. November 27. — 602. Phokás vezér'Chalcedonban Mau­ricius görög császárnak 3 fiát, s ezek kivegezletése után magát az atyát ís kivégezteti. 1308. Budapesten a Rákoson Genlilis bibornok elnöklete alatt országgyűlés. I8'i5. Cuba-szigefen a rabszolgák félelmes zendülésl tá­masztanak. November 28 — 1551 Lippát Martii.uzzi vagyis Frá­ter György és Castaldo császári tábornok a törököktől vissza­foglalják. 1812. A Berezina folyó közelében Oroszországban Pm­lonneux francia dandára az oroszok előtt fegyverét lerakja. \8ő0. Brüsselben a belga nemzetgyűlés kimondja Bel­gium függetlenségét Hollandiától. November — 28. 1868. Madridban közlársági irányú tün­tetés Caslellare alatt.; a idráUji palota elölt azon rskü monda­lik el, hogy „c palotába király többé nem fog bevonulni.' 1 rodalom es 1 — Az Athenaeum nagy képes naptára czimű regi jóhirü vállalat 1885. évi folyama megjelent és bekülde­lelt hozzánk. Á 2(>-ik évfolyamban járó gazdag tartalmú nap­tári, melyet mint sok év óta, ezúttal is Concba Károly szer­kesztett, közleményeinek becse és változatossága emelik az e fay'ta irodalmi vállalatok közt a legkedveltebbek egyikévé. A 21 ivre terjedő vaskos kötetet 4-2 sikerült kép és ábra di­sziti. Bő napiári része után hét ívre terjedő szépirodalmi és ismeretterjesztő rész kövelkezik régi és ismert ujabb irók mű­veivel. Kopekkel illusztrálva közli az év kiválóbb irodalmi, mű­vészeti stb. mozzanatait. Művészi kivitelű és pompásan sikerült arozképei valóban meglepő hatásúak. Érdekesen és avatott tollal ismerteti a trónörökös pár keleti utazását és a budapesti országos kiállítást; továbbá sok más élvezetes és szórakoztató dolgozalol nyújt Hiador, P. Szathmáry Károly, Tóth Endre, Beniezkyné Bajza Lenke, Torkos László, Dömötör Pál, Váradi Antal, Jakab Ödön, Szabó Sándor, Téglás Gábor, Heltai Ferencz, Hankó Vilmos és Molnár István (a budai vinczellérké­pezde igazgatójának) tollából. Még dúsabb a naptárnak 15,000 nevet tartalmazó tiszti czímlára, mely a hosszadalmas keresést megkönnyítő betűrendes névmutatóval kiegészítve, a naptár­irodalomban, épen e részénél fogva, páratlanul áll, s mely nélkül tiszticimtár nem is képzelhető s csak fölösleges laptöl­telékké válik. £ szokatlanul nagy és gazdag tartalom dacára a naptár ára csak 1 frt. — Uj zeneművek. Táborszky és Parsch nemzeti zenemű-kereskedésében Budapesten megjelent; „Négy­zenemű" szerzé Ábrányi Kornél. 1. sz Magyar Rhapsodia (6-ik magyar ábránd.) Nincsen annyi tenger csillag .. Barna legény . . zongorára 1 Irt 50 kr. 2 sz. A Hegedős (Hevesi József) Bal­lada magyar irályban énekhangra zongora-kísérettel. 80 kr. 3. sz. Távol tőle Ábránd-kép. Suite de Valses, zongorára 80 kr. 4-. sz. Három eredeti dal, énekhangra zongora-kiséretlel. a.) Csillagos az ég (Gyulai Pál.) b.) Az édes almának piros a virága (lmrofi ) c.) Holdas éjben (Komóesy József 1 SO kr. A négy szám ára összesen 4- frt. — Ezeregy Éjszaka. Ismét három füze­tet kaptunk az ^Ezeregy-éjszakából' 1, Nádor Kálmán könyvkia­dótól; a 10, 11, és 12-iket. Örömmel látjuk a Tűzetek ily gyors inep-yeleuésél, mert a vállalat életrevalóságát és sikerül­tél tanusitja. Mig a első köletet Doré mesteri illuszlraczióji díszítették, a másodikban is a legkiválóbb franczia művészek sikerült rajzaival találkozunk. A tizenegyedikben végződik a Nurcddin Ali és Bedreddin Bedrcddin-Hásszán szövevényes tör­tdrlénp.te s kezdődik e y uj, igazi humoros elbeszélés ,,A kis Púpos. 1 ' Az egész mű 26 füzetben lesz teljes és egy füzet ára 25 kr. livatalos rovat. Hirdetmény. 1838. R, 1884. Több oldalról azon panasz merült fel, hogy nyá­ron ugy, mint télen napos időben a járdákra a lakos­ság közül sokan ponyvákat terítenek ki és azokra gyapjút, a házkeritésekre pedig nyers bőröket szá­rítás tekintetéből kiraknak. — Ezen egyrészt a köz­egészség, másrészt a járdák tisztántartásáról alko­tott szabályrendeletbe ütköző cselekmények kihágást képezvén, — figyelmeztetnek az illetők, hagy hasouló esetekben tekintet nélkül a városrész és utczára, ezen kihágásban bűnösöknek talált egyének ellen a leg­szigorúbb büntetés fog alkalmaztatni. Rendőrkapitányi hivatal Pápán, 1884. nov. 18. Mészáros- Károly rendőrkapitány. KÜLÖNFÉLÉK. — A városi képviselő testületnek tegnap tartott közgyűlésén tárgyaltatott és meg­állapittatott az 1885. évi költségvetési tervezet, mely szerint a bevételek összege 3.1,415 frt 88 kr, a kiadásoké 60,124 frt 62 kr, lesz tehát a pótlékban kivetendő összeg 28.708 frt 74 kr, melyből adóforintonként kivettetni fog az összes adóra 26 l /t %, földadóra 2%, a ház és ke/eseti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom