Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-02-17

Reméljük, hogy a hazai összes iparosok legfőbb kötelességüknek fogják tartani— a vál­ság e legfontosabb pillanatában tömegesen, sora­kozni és tiltakozni existentiánk ellen irányuló ezen törvényjavaslat ellen. Pápán, 1884. február 15-én. 9íoc&k<x Sló,$z>£ó az ált. ipart, elnöke, ugy is mint a pápai összes ipartársulatok megbizoltpi. Felhívás! Tisztelt iparos polgártársak! Megdöbbenéssel olvastuk az ipar- és keresk. miniszter ur által már benyújtott új ipar-törvéuy­javaslatot; mert azon törvényjavaslat, melynek megalkotásáért éveken át, — de sőt több mint egy évtizeden át küzdöttünk, fáradtunk s áldoz­tunk pénzt és időt, s melytől vártuk szomorú sorsunknak enyhítését, vártuk az ipar és közgaz­dasági ügyek felvirágzását, vártuk erdemeink méltánylását, melyet a közgazdaság és ipar te­rén felmutatott s fáradságot nem ismerő hangya szorgalmunkkal kiérdemeltünk; nemcsak érde­keinket sérti, hanem existentiánkat is alapjában megrontja, s eszméinknek diadalra juthatását hosszú időre lehetetlenné leszi. Midőn arról van szó, hogy a kézmű iparos­osztály jövő életexistentiája oly törvény által biztosittassék, mely megóvja öt a korlátlan sza­bad iparnak reá nézve káros túlszárnyaltatásai­tól, melyek az eddigi visszaélések s/.abad gya­korlása mellett a kéztnüiparosokat tönkre tet­ték — s a belőlök származó szédelgési áramlat­tal jövő boldogulhatásának alapját, úgy anyagi­lag, mint erkölcsileg is aláásták: — kötelességet vélünk teljesíteni akkor, midőn meggyőződésünk sugallatát követve, Magyarország összes ipartes­tületeit, felhívjuk egyrészről arra, hogy az előt­tünk fekvő káros s az iparosok czéljával homlok egyenest ellenkező törvényjavaslattal szemben állást foglalni, mint másrészről arra, hogy az 1879. évben a 2-ik iparos congressus által kidol­gozott és bemellékelt határozatainak azon fon­tos és égető §-ai, melyek az új törvényjavaslat­ban figyelmen kivül hagyattak, minők: 1. A Qualificatio, 2. A kényszertársulás, 3. A vásár­ügy rendezése, 4. A fegyencs ipar által cultivál­ható iparágak meghatározása, 5. Az iparos ifjú­sági egyletek rendszeresítése, 6. A házalási ügy szabályozása, 7. Az állami szükségleteknek a ha­zai ipar által leendő fedeztetése, az ujabbi tör­vényjavaslat keretébe leendő beillesztésének ke­resztülviteléhez segítséget nyújtani szíveskedjenek. Ha ezen pontokhoz hozzájárulnak tisztelt iparos polgártársak, — tegyék tanácskozásuk tár­gyává ezen felhivást, a melynek egy nagyobb szabású tárgyalását egy 3-ik Congressus által vélnénk bővebben kifejteni, s egy ujabb ellenja­vaslat alakjában az országgyűlés elé beterjesz­teni; törekedjenek oda hatni, hogy azt képvi­selőik is alapjában megértvén, — az országgyű­lésen politikai különbség nélkül szavazataikkal érvényre juttassák. Becses válaszukat, tanácskozásaik eredmé­nyét s véleményüket az ügy fontossága és sür­gőségére való tekintetből minél előbb elvárva, annak hirlapi uton való köztudomására leendő hozatását kérjük. Kelt Veszprémben, 1884. évi február hó 11-én. A veszprémi összes iparosság nevében: Balogh Károly az iparoskör elnöke. Horváth Dezső az iparoskör jegyzője. Benko Ist­ván bizottsági tag. Szilágyi Mihály bizottsági tag. A Balaton-egylet munkaterve. A Balaton-egylet igazgatósága tegnap dél­után gróf Nádasdy Ferencz elnöklete alatt ülést tartott s ugy az egylet, mint a közérdek tekin­tetében fontos határozatokat hozott. Jelenvoltak az elnökön kivül gróf Est er há zy Mihály, dr. Fenyvessy Ferencz, Thaisz Elek, Szalay Imre, dr. Hcrczegh Mihály, Szarvasy Sán­dor, Kállay Gyula, Ádám Károly és Szik­la y János titkár. Elhatároztatott, hogy az 1885-iki orsz. ki­állításon a Balaton-egylet is vegyen részt egy kollektív kiállítással (borok, halak, halászati esz­közök, balatonvidéki fák, kötelek, ipartermények, fotográfiák), egyúttal gróf Nádasdy Ferencz, gróf Esterházy Mihály, Szalay Imre és dr. Fenyvessy Ferenc urakból álló küldöttség tisztelegjen a kereskedelmi miniszternél, hogy az ifjú egyletet a kiállítási hely vételében a ren­delkezésére álló eszközökkel támogassa. Elhatároztatott egy Balaton-fényképalbum kiadása. Az igazgatóság kérelmére gróf Esz te r­házy Mihály (aki egyszersmind kitűnő fényké­pész) maga vállalkozott a Balatonvidék jelenté­keny pontjainak fölvételére. Elhatározta egyszersmind a gyűlés egy év­könyv kiadását, melynek szerkesztésére az iro­dalmi osztály elnökét Jókai Mórt és titkárát Borostyán! Nándort szólítja fel az igazgatóság. Az idén két regatta lesz B.-Füreden; az egyiket Anna hetében az egylet rendezi, a má­sikat a most megalakult yachting-klub, melyet az egylet tőle kitelhetöleg támogatni fog. Az arácsi és nosztori völgyek, a Füredhez közel cső alig ismert szép kiránduló helyek utjai kü­lönböző színű útmutatókkal fognak elláttatni, hogy bárki kényelmesen fog nemcsak a völgyek­ben tájékozódhatni, de minden akadály nélkül feljuthat az 1600 láb magas Tamás-hegyre, hon­nan gyönyörű a kilátás az egész Balatonra. Elhatároztatott pünkösd ünnepén (június I. és 2-án) Veszprémen át Badacsonyig nagy kirándulás rendezése. Az egylet feliratilag fölkéri a közlekedési minisztériumot, hogy mivel a Balatonon már több gőzös jár, a vitorlások száma pedig folyton sza­porodik, a már többször fenyegető veszélyek ki­kerülése végett rendeletileg léptesse életbe a Balatonon is a tengeri hajó-szabályzatot, mely szerint a gőzösök térjenek ki a vitorlásoknak, éjjel pedig ugy a gőzösök, mint a vitorlások és halászbárkák is kötelesek legyenek a jelzőlámpát égve tartani. Hasonlóképen kérni fogja az egy­let a minisztérium intézkedését arra nézve, hogy a Balatonon a hajózást veszélyeztető pontok, (mint a tihanyi szoros szirtjei) bizonyos jellel (éjjel lámpával) állandóan felismerhetővé tétes­senek. Végre intézkedés történt, hogy június i-töl kezdve a fürdöévad alatt Sziklay János egyleti titkár állandóan Füreden tartózkodjék, kirándu­lások rendezése, szükséges útbaigazítások adása, egyátalában az egylet mindennemű erdekének előmozdítása céljából. A Balaton-egylet az általa tavaly megkez­dett szerény mozgalmat tehát, a mennyire az ifjú egylet ereje engedi, az idén annyira fogja fokozni, hogy a Balaton mentén eddig még nem tapasz­talt élénkség fog uralkodni. A gyűlés végre köszönetet szavazott gr. Nádasdy Ferencnek buigóságáért. Jövő kedden folytatólagos ülés lesz a folyó ügyek elintézése végett. KÖRLEVÉL a községek érdemes elöljáróihoz. A közigazgatás helyes és pontos vezetésé­nek egyik életfeltétele, hogy a községi ügyek első foko.i intézői hivatalos körükben ponto­san járjanak el. A megyei kormányzat igen sok és fontos ügye is sürgősen követeli, hogy a köz­ségektől bekövetelendö s megszerzendő adatok minden késedelem kizárásával szolgáltassanak be. Az összevágó eljárás érdekében is helyén láttam tehát a községek érdemes elöljáróit arra figyelmeztetni, hogy minden ügy elintézésénél a legnagyobb pontosságot tanúsítsák. Alkalmazom e figyelmeztetést egy uj idő­szak első évében s ezen évnek egészen, kezdetén. Figyelmeztetésem a közszolgálat helyesen értel­mezett érdekeinek hangsúlyozása mellett s an­nak föltevésében történik, hogy a községek ér­demes elöljárói ezt megtikér, a közigazgatás min­den ágában a bennük helyezett bizalomnak meg­felelni törekszenek s hogy igy a törvény meg­torló intézkedéseit maguk ellenében alkalmaztatni nem engedik. Úgy legyen ! Veszprém, 1884. évi február 5-én. ö Péc|/faC''f-vj/ SWoő, alispán. Hivatalos rovat. 60978. s zám. Magy. kir. belügyministcr. III. a. Körrendelet. Bezerédy Pálnak, a selyenitenyésztés emelése czéljából kiküldött ministeri meghatalmazottnak je­lentése szerint, az ország számos községében a köz­ség tulajdonát képező területen, továbbá az állami, megyei cs községi utak, vagy községi utczák mellett kiültetett, de az ut, vagy az utezu (esthez tartozó területen álló szederfáknak, selyem termelési czélok­ból szándékolt lelevelezc.se azon házak tulajdonosai által — kiknek háza előtt a szederfák állanak, — illetőleg azon földtulajdonosok által, kiknek földjeik az úttal szomszédosak, igen gyakran nem csak meg­gáloltatik, hanem egyeseknek c részbeni roszakaruta annyira ihegy, hogy a fák lombozatát vizzel, mész oldattal s. a. t. lelocsolván, azt a selyem termelési czélokra való felhasználásra alkalmatlanná teszik. — A nemzetgazdászati szempontokból annyira fonton selyem termelés kívánatos sikere attól fcltételeztct­vén, hogy a tenyésztőknek a hernyók etetésére szük­séges szederfa levelek romlatlan és használható mi­nőségben rendelkezésükre áljának, s ezek szabad felhasználásában akadályozva ne legyenek : a földmi­velés, ipar cs kereskedelmi miniszter úr részéről ho vzáui intézett felhívás folytán u számos községben tapasztalt, s a fentebbiekben vázolt helytelen cs jo­gosulatlan eljárás meggátlása iránt szükségesnek mutatkozó hatósági intézkedések megtételét ezennel elrendelem s felhívom a törvényhatóságot, miszerint azt, hogy az állami, megyei és községi utak avagy községi utczák mellett kiültetett és az ut vagy ut­czatesthez tartozó területen álló szederfáknak, selyem termelési czélokra való lelcvelezését a szomszédos magán egyéneknek vagy bárkinek csak az esetben és addig van joga megtiltani, — ha és a meddig a saját ingatlana használatának gyakorlatában gátol­tatnék, vagy ha a saját ingatlana a levélszedők ál­tal megrongáltatnék; — a törvényhatóság területén általánosan közhírré tétetvén, közegeit az c részbeni intézkedéseknek pontos megtartására uatsitsa. Buda­pesten 1883. évi octóber hó 33-én. Tisza. s. k. SZÍNHÁZ. Vasárnap február iö-én szinre került „Túri Borcsa" népszínmű. Az előadás, csekély számú közönség előtt meglehetősen sikérült. Rónay Ko­lozsváry Karola és Szerémfalvy helyes felfogás­sal alakították szerepüket. Kedden a „Zsidó honvéd" — régi jeles szinmü került a színpadra. Az előadásnak több részletét megtapsolta a közönség, különösen a darabban előforduló ének-rész letek tettek hatást. Közönség kevés számmal. Szerdán „Üdvöske" operetté vétetett elő. Eltekintve a kar-énekek gyengeségeitől, az elő­adás meglehetős szabatossággal adatott. Közön­ség csekély számmal. Csütörtökön, részvétlenség miatt ismételten nem volt előadás tartható. Szombaton: „Majom és Völegéuy" czimü 3 felvonásos bohózat került szinre, Blauser Vilmos majommüvész felléptével. Blaüser Vilmos méltó utódja Klisnigg Edének. Ügyes mutatványai, könnyüded mozdulatai folytonos derült hangú­latban tartották a közönséget. Mint halljuk hét­főn még egyszer fellép színpadunkon. Irodalom és művészet, — jVCeígjelent a. „Regény folyóirat* 9-ik /űzotc. Közli Montepin Xaver „Rejtett milliók** czimü regényét. Előfi­zetési ára negyedévre 1 frt 30, félévre 3 frt, egész évre 6 frl» Szerkeszti Fülöp György. Bpcst. Sláezió ulcza 81. sz. A „Szőlőszeti- öorászati- és Oaztlatsági Lap" cz évi folyamának 2-ik*záma meg­jelent. Tartalma változatos Ezen tapintatosan szerkesztett lapot moly havonkint kétszer jelenik meg, évi 't frtnyi clőlizetéti 4r mellett ajánlhatjuk olvasóinknak. Szerkeszti és kiadja Maurer Já­nos, borászati szaktanár, [Kassa, Maurer udvar.] — Az „Ország-Világ" legközelebbi száma olyan dolgokat tartalmaz, melyeket irodalmi események sorában szoktak emlegetni. Szontágh l'ál a képviselőház alelnöke Re­surrexil címen irt egy epigtammatikus költeményt. Az „Ország­Világ" valobin megérdemli a közönség támogatását. Képei minden hazai vállalattal nemcsak versenyeznek, de sokban meg­előzik. — Ráth Károly által szerkesztett „Kiállítási Lapok" 4-ik száma megjelent a Deutsch M. féle mfiv. intézet kiadásúban. — Nép dalain lc legnagyobb Syüj­t©menyéből, » ,,M»gyar Dal-Album"-ból ez év io­lyamában jelenik meg az V. kötet, a 801—1000 számú dallamokkal és pedig 10 havi füzetben, fuzelenkint 20, tehát 10 füzetben összesen 800 dallammal zongorára alkalmazva. — Az ötödik évfolyam előfizetési ára bénnenles szétküldéssel: 10 füzetre 1 frt 80 kr, 5 füzetre 9U kr, egy-egy füzet ára 25 kr. — Előfizetések pőslautalványon a „Magyar Oal-Album" kiadó­hivatalához Győrbe intézendők. Rovatvezető: T1B0LD ÖZSÉB. Február 11. — 1250. Manzuhránál, Alsó-Aegypt ómban IX. Szent Lajos franaiu király a szaiaczénok ellenében csatát, vesit és fogságba kerül. Február 12. — 1798. II. Szaniszló Ágoston utolsó len­gyel király meghal Péleniárolt orosz pensióban. Február 15. — Kr. sz. e 589. M. Furius Cum Ulm a Bremms alatti Gallokat Rómából kiűzi. Február 14. — 1086. Jagelló litván herceg megkeresz­telkedik, a keresztségben Ulászló nevel vesz föl; ez után Hed­viggel, Nagy Lajos királyunk leányával, házasságra kel, minek következtében a lengyel trónt nyeri cl, Február i5 — Lessing, a német irodalom chö rendű csillaga, 1781-ben letűnik Wolfenbüllclben. Február IG. — 1458. Mátyás megválasztott királyunk fényes bevonulását tartja Budupestre. Február 17. — 1772. Titkos szerződés Lengyelország (első) fölosztására vonatkozólag öross- és Poroszország kö­zött Pélervárolt. Közönség köréből"). Tekintetes Szorlíesztő ur! Becses lapjának 6-ik számában „egy Szakértő"' aláírással „egy pár szó a vizszabályozásról"' cini alatt egy kis cikkecske jelent meg, melyre ujryan hossza­san nem akarok felelni, de nem állhatom meg, hogy reá vonatkozólag némi észrevételt ne tegyek. Meg­engedem, Hogy a Marcalvölgyben jelenleg vi» van, és azon a fenék ásás tán segítene is, de hogy a fő­medernek egész mélységre való kiásását mind addig míg a Györmegyei Murcal szabályozva és igy a viznek lefolyás adva nem lesz, foganatosítsák: út­tól ugyan mentsen meg az isten bennünket, mert lehet ugyan, hogy a felső vidék megszabadulna a víz­től, de hogy az alsó vidéket tőnkre tennék: az bizo­nyos , hogy pedig egyik vidék bajától ngy szaba­duljon meg. hogy azt a szintéit azon bajokkal küzdő vidék nyakára hárítsa, azt, ugy hiszem, egy igazságosan gondolkodó egyén sem, s meg vagyok győződve a szakértő ur sem fogná kívánni, Rétjeink amúgy is cl vannuk posványitva, a fölülről jövő cs innét lefolyással nem bíró vizek miatt, ugy járnánk, mint a Rába szabályozással a Győrmegyeiek; kido­bálták a Rába malmokat, és velük a vizár igazsá­g s elosztóiba fenék gátokat. Ezzel ugyan Vas me­gye félig szabályozva lett, de az akadályt nem találó rohanó ár Győr megyét és városát borítja el. Pedig vi­dékünk is benne van a Marcal társulatban és a sza­bályozás eddigi költségeihez közel harmincezer frttal járult. Ez indította igeu helyeseit a Marcal szabályozó társulat közgyűlését arra, hogy elhatározta, nem mint cikk-író ur mondja a fenék kiásását, sőt ellenkezőleg. *) E rovatban említeti kiadások megrendelhetők W 3 j­d i t s K. könyvkereskedésében Pápán. **) E rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek díjtala­nul közöltetnek^ <— a felelősség a beküldőt illeti, hogy mind addig mig a főmedernek Győr megyében lefolyása nem lesz a fenék egész mélységre ki nem ásathatik. HQgyái'iByőr-megyei Marcal szabályozással kell valamit tenn! , az kétségtelen; hogy a Rába sza­bályozási társulat, melynek a györmegyei Marczal szabályozása 1875 március 31-én szerződésileg át­adatott, még eddig e részben mitséin tett azt itt hosz­szas volna tárgyalni; hogy a Rába szabályozásának és általa kapcsolatosan a győr megyei Marcal sza­bályozásának keresztül vitelére nem sok reményünk van, azt gyanítom; ugy vagyok azonban értesülve, hogy ez évi márciusi Marcal szabályozási g3'ülé8 lesz hivatva határozni a fölött, hogyan oldassék meg a györmegyei Marcalszabályozás kérdése, s igy felké­rem a tisztelt, szakértő urat, legyen szíves szakértői becses véleményével oda hatni, hogy ezen kérdés megoldása, általános megelégedássel és a mi vidé­künk érdekeinek is megfelelőleg oldassék meg. Végül vagyok bátor megjegyezni, hogy téves állítás az, hogy a marcai szabályozás most is azon ponton állna, mint ezelőtt harmincöt évvel. A társulat működését 1864-ben kezdette meg, teljesítette fél mélységre az egész fő csatorna kiásását, megkészí­tette a bolgali töltést, mely a Marcal völgyet a Rába kiáradásától védi, megkés/átette a Veszzrém megyei öntöző csatornát, az idén foganatosítja a Vas megyei öntöző csatorna szabályozását. Tudtommal nem is volna más hátra a Győr megyei Marcalon kivüi, mint az egész mélység kiásása és esetleg a főcsatornának töltések közé vétele. Kiváló tisztelettel Őfá4 Sása. KÜLÖNFÉLÉK. — Pápa város küldöttsége, mely a honvédség áthelyezése tárgyában Budapesten járt, folyó hó ii-én fogadtatott a honvédelmi minis­teri palotában és pedig délelőtt io órakor báró Orczy Béla ideiglenes honvédelmi minister és ugyanaz nap délelőtt n órakor báró Fehérváry Géza honvédelmi ministeri államtitkár által. Ti­sza Kálmán miniszterelnök városunk küldöttsé­gét az országházban fogadta. A küldöttség mind­két helyen a legszivélyessebben fogadtatott és a nyert nyilatkozatokból örömmel győződött meg arról, hogy Pápa város helyzete iránt mindkét minister úr előlegesen kellőleg tájékoztatott. A küldöttség, eljárása eredményéről írásban fog je­lentést tenni a városi közgyűlésnek, de addig is mig ezen jelentés lapunkban megjelennék, közöl­hetjük, hogy a Császár-majorban, mely állami költségen lovas-laktanyává fog átalakíttatni egy lovas honvéd ezred törzs és két lovasszázad fog elhelyeztetni, melyeknek évi költségvetése 128 ezer forint. Minthogy szolgálati szempontból a két gyalogzászlóalj egymástól el nem választ­ható és igy a 72-ik honvédzászlóalj is Veszprémbe fog áthelyeztetni, kárpótlásul kilátásba helyezte­tett egy közös hadseregbeli huszár századnak városunkban leendő elhelyezése, ha ezen czélra alkalmas helyet a város átengedni hajlandó, — A honvédség áthelyezése ügyében Budapestre kiküldött bizottság a uPápa-Keszt­helyi« — vasút létesítésére vonatkozólag is tett lépéseket a közmunka és közlekedési ministernél. A minister megígérte, miszerint tőle kitelhetöleg mindent elfog követni, hogy e vonal mielőbb létre jöjjön, annális inkább, mert a kérdéses vo­nal is oda tartozik, mely a kormány által tervezett vasúti hálózatba különben is bele-esik. — Városunk küldöttségét Budapesten Láng Lajos orsz. képviselő hivta meg ebédre,— melyre a ministerelnök és a honvédelmi minister is megjelent. — Ha a küldöttség által elért ered­mény, a gyakorlati életben is olyan fényesnek fog bizonyulni, mint a milyen az ebéd volt, — akkor városunk lakosságának nem leend oka pa­naszkodni a honvédség cseréje felett. — Gróf Vallis Gyuláné Ő Mltsága is­mét szép jelét adá igazi vallásos buzgóságának. A lebontott 1. patonai templom helyett, hogy a hívek a megszokott naponkénti ájtatoskodásuk­tól se vonassanak el, egy nagyobbszerü, — igen diszes helyen álló épületet rendeztetett be, ide­iglenes templomul. — Esküvő. Zánkay Lajos veszprémi kir, törvényszéki iroda igazgató, f. hó 23-án fog örök hűséget esküdni Berecz Kornéliának, — Szenté János városi ügyészünk szép sógornéjának Ka­posvárott. Zavartalan boldogság legyen osztály­részük. — A „vörös kereszt egylet" bálja na­gyon látogatott lesz. Azon rendkívüli érdeklődés, mely ezen kedélyesnek ígérkező mulatság iránt minden oldalról már most nyilvánul, azon elhatáro­rozásra késztette a vörös kereszt egylet elnökségét, hogy a Casinó választmányához a Casino termének átengedése iránt megkeresést intézzen. Ha ez meg­történik, amiben kételkedni,— tekintettel a jóté­kony czélra, — okunk nincs, eloszlathatjuk azoknak aggodalmát, a kik attól féltek, hogy a nagy báli közönség miatt nem tánczolhatják ki magukat kedvük szerint. — Pályásat. A pápai kir. járásbíróságnál egy újabban üresedésbe jött irnoki állásra pályá­zat nyittatott. — A pápai ev. hitközség által tervbe vett templom-épitési munkálatok már a legkö­I zelebbi időben mégkezdetnek. — Mint hall­juk az orgonát Bognár Gábor városunk polgár* í fo^ja az n| temolom^ saját költ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom