Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-07-27

kezdeni, ugyanakkor az előbbi bérlő is a kiköltözést tartozik megkezdeni. Havi bérleteknél tartozik bérlő a felmondást követő naptól számított 14 napon kiköl­tözni akként, hogy a helyiség már az nnp déli 12 órakor kiürítve legyen. (Vége köv.} Néhány szó a kataster ügyében. Vidékünknek mai napság legfontosabb kérdése kétségen kivül a földadó eataster ügye, s méltán is, mert e munkálat eredménye legalább 4-5 évtizedre kihat, s mert általa közgazdasági érdekeink a legna­gyobb mérvben érintvék. Csak panaszt és zugolódást hallunk a katasteri felvételek felett, polemizálunk hirlapilag, „Pápai Lapok" is több ez érdemben irt cikket közölt, — azonban egyiknek sem volt más célja, mint bűnbakot keresni, a lehető orvoslás módja felöl mindenki hallgatott. — A panaszlók egyáta­lán az illető becslő biztost okozzák, 8 nem gondol­ják meg, hogy vannak biz ott más factorok is, a melyeket nem kevésbé lehet és kell is hibáztatni, — s én nyíltan kimondom, mikép a neheztelt hiányok terhe sújtja bizony a többi intéző köröket is, és an­nál inkább, mert végezetre is a becslőbiztos nem határoz, s mig ez talán kelleténél nagyobb lelkiisme­retesség és szigorúsággal járt el, addig amazok ta­lán kárhoztatás alá eső közönyt vagy talán értet­lenséget tanúsítottak — ha nem magok is — de meg­bízottjaik által. Lássuk ugyanis dióhéjban a katast. munkálatok lefolyását : A jár?si becslő biztosságokkal egyúttal járási földadó bizottságok is lőnek felállítva, még pedig azon czélból, hogj r felvilágosításokkal szolgáljanak a min­dent nem tudható becslő biztosoknak, részint hogy mintegy ellenőrizzék azokat. Tulajdonkép tehát közös értekezés és megállapodás alapján keliett volna a felvételeket megtenni. A kataszteri munkálatoknak három főrésze volt: u. m. a} a járási községeknek vidékekbe felosztása, b) a tiszta jövedelmi fokozatnak vidékek, mivelés águk, és osztályok szerénti kiszámítása és megálla­pítása, c} a községi dűlőknek osztályokba sorozása. Mindezen munkálatokhoz szava volt a járási földadó bizottságnak, még is mi történt? Az első Aagyis a legjobb talajú vidékbe soroztattak Gyimóth, Csóth, Vanyola, Vaszar, Takácsi községek, holott ezek ismert homokos — cs kavicsos talajok miatt ide be nem illettek. Jött azután a tiszta jövedelmi fokozatok kiszá­mítása és megállapítása — vidékenként — mivelés­ágak, s ezek osztályai után. Természetesen az első vidékhez sorozott köz­ségekben a mivelési ágak minden osztálya után több tiszta jövedelem állapitatott meg, mint a II-dik vi­dékbe, s ebben ismét több, mint a III-dik vidékbe tartozó mivelési ágak osztályai után, — mindenikben levén J. IJ. stb. osztály felvéve. Nézetem szerint itt követtetett el a legnagyobb hiba, mert végezetre is a becslő biztos úr is .csak ember, tehát hibázhat; kiszámítása magas jövedelme­ket hozott ki, a t. járási földadó bizottság által ki­küldött urak pedig — részint nem értették , részint vesződségesnek tartották belenézni és ellenőrizni — a becslő biztos urat — az e részben szükségelt adatok összeszerzése, — kiszámítása és mérlegelésé­nél; és kényelmesebbnek tartották egyszerűen kije­enteni, mikép a munkát — (melybe bele sem néztek} — jónak találják. Több szem többet lát, minta példabeszéd mondja, s megvagyok győződve, hogyha a t.járási kiküldött urak a tiszta jövedelem kiszámítását a becslő biztos úrral együttesen teszik, egészen más összegek tüu­nek elő s a megállapítás jóval alacsonyabb, de ezút­tal a valódi állapotnak inkább megfelelő leendett, mint van az jelenleg. Vegyünk csak fel egy példát. A II-dik vidék első osztályú rétjeinél elébb 16 frt 50 kr számitatott tisztajövedelemkép egy cat. hold után, később ez 15 frtra leszállitatott. Egy ennyi jövedelmet számító 1-ső osztályú réttől méltán megkövetelhetjük, hogy a) biz­tos termő legyen, b} jó füvet teremjen, c} hogy egy cat. holdon teremjen legalább 8 méter mázsa széna. Alkalmazzuk már e tételt például a dákai uradalmi rétekre. Ezeknek az alásonyi uton alóli része 200 kat. hold és 1-ső és 2-od osztályúnak van felvéve j a fent megállapított, a Il-od osztály után pedig 9 frt 50 kr jövedelemmel. E rét öntözésre lett elkészítve több ezer forintnyi költséggel, s öntözés mellett adott a folyó évben 86 szekér szénát, szekerét magasan ?'/, méter mázsával számítva. A széna, sás és béka rokkából áll; tehát értéke méter mázsánként sehogy sem becsülhető többre 1 frt 20 krnál, adott tehát a 200 hold 645 m. mázsa szénát 784 frt értékben, mi­ből egy holdra esik 3 frt 92 kr, megjegyezvén, mi­kép a le — össze és betakarítási dijak ebből még le­számitandók. Számítva a még kevesebbet érő sarjú termést, nyilvánvaíólag kitűnik, hogy egy ily első osztályú rét uláit 15 frt tiszta jövedelmet számítani ki, valódi absurdum, s hogy itt a termett füvet mind menyisege, mind minősége kizárja az első és másod osztály alkalmazhatóságát. De menjünk tovább. A 3-ik mivelet volt. a dű­lők és mivelési ágak osztályba sorozása. E részben ismét igen sok hiba észlelhető. E mivelet is a járási becslök beleegyezésével vitetett keresztül, tehát a hi­bák ilt sem egyedül a járási becslő biztos úr terhére rovandók. A biztos úr mellé rendelt becslők ugyanis örültek annak, hogy oly földek, melyek a régi eatas­ter szerint például 2-ik osztályba Boroztatlak, az uj felvételnél 4-ik 5-ikbe jöttek; ámde nem folyván be az osztályok tiszta jövedelmi fokozatának megállapí­tásába, nem tudták, hogy a mostani cataslerncl pél­dául az 5-ik sőt a 6-ik osztályú szántóföldek tiszta jövedelme is magasabb mint volt az elebbi calastcr­uél a 2-dik osztályé, s hogy ugyan c/.en körülmény áll fenn a többi mivelési ágaknál is. Könnyedén vették tehát az osztályba sorozást, sőt azt a legtöbb esetben még örömmel is fogadták. Igy történhetett azután, hogy csak egy példát hozzak fel, mikép V-ik, illetve VI-dik osztályba tartozott szántóföldek között levő — s szántó földnek nem alkalmas, tehát legelőnek vett — s annak is használt tej öletek I-ső osztályba vétettek fel, mint ilyenek után 5 frt holdankenti tiszta jövedelemmel, — mig a szántó földek 2 frt 30 kr tiszta jövodclcmmel biroknak lőnek kitüntetve. Ilyen példát száz meg százat lehetne felhozni, s ezek mind innét eredtek, mert a járási becsüsök nem tudtak feladatuk magaslatára emelkedni. Ki a cataslcri mi veletek kel ismerős — csak ezekből is következtetheti, hogy mily lényeges téve­dések, mily hibás számitások csúsztak be a munká­latokba, s mennyire sujíalik tehát ez a becslő járás, melyben a tiszta jövedelmi fokozat helytelenül magas, s melyben a dülók illetéktelenül magasabb osztályokba Boroztattak. Lehetne felsorolni más fajú hibákat is, ámde ezzel czél nem éretik el. Fő kérdés, lehet-e és mikép segíteni a bajon? Szerintem lehet igen is, még pedig a folyamat­ban levő reclamátioval. De ismét vissza térek több­szöri azon állításomra, mikép ez csak a járási becslő biztos úr és a járási földadó bizottság együttes jóa­karata és tapintatos eljárása által eszközölhető. Mondja el mind a becslő biztos úr, mind a já­rási földadó bizottság a — mea culpát —; szűnjék meg közöttük ugy a magán, mint nyilvános körök­ben, sőt hirlapilag is nyilvánított sérelmek miatt tá­madt feszély, sőt részben harag. En nagyobb férfias­ságot találok abban, ha valaki beismervén tévedését, azt helyrehozni törekszik; — mint abban, ha beismeri ugyan a tévedést, s még is kimondott nézetéhez mereven ragaszkodik. A becslő biztos úr egyetértő­leg a reclamatió megvizsgálására kiküldött tagokkal még sok helytelen felvételt tehet jóvá, s ez sze­rintem lelkiismeretes kötelessége is; annál inkább mert még az ily eljárás mellett is sújtva lesz a járás birtokossága. Ugyanis a mily mértékben Ieszá­litatík a tiszta jövedelem országosan, oly mértékben emelkedik a reá eső adó százaléka, s igy a mint a magyar példabeszéd mondja „a menyit nyer a vámon, anyit vészit a réven" s e járás még akkor is foly­ton sújtva leend. Bezárhatnám e czikket, de legyen szabad meg kifejezést adni azon nézetemnek, hogy a magas kor­mány részéről is látszik mulasztás a reclamátiókat illetőleg. Köztudomású dolog ugyanis, mikép e honban sok oly becslő járás van, melyek jobb talajminó'ség­gel birnak, s közlekedési elárusitási viszonyaik sem kevésbe kedvezők, mint a pápai járásé; mégis náluk a tiszta jövedelmi fok alacsonyabb, mint itt. Nem fürkészem annak inditó okait, de annyi bizonyos, hogy az ily felvétel is hibás, igazságtalan s a nagy kö­zönségnek kárára szolgál. Ha tehát a magokat sértve érzők a catßsteri munkálat ellen reclamálni jogosul­tak, ép ugy nem csak jogosult, de szerintem köteles is volna a nagy közönség, vagy is ennek képében a m. kormány reclamálni azon (élíclelck ellen, melyek az egyesek javára ugyan, de a valóságnak meg nem felelőleg és a nagy közönség kárára eszközöltettek; — Ha ily reclamatió nem történik, — azon általam már emiitett anomália jön elő, hogy az adó százaléka fokozódván, ismét azok sújtatnak, kik már is sujtvák a helytelen felvétel által. Már pedig legyen igazság! cára, érdekes a megfigyelésre. Hogy találkozhas­sunk Berlinben egy jó háztartással, hogy láthas­sunk tisztelt férjeket, megbecsült nóket, lejebb kell szállnunk a polgárság körébe, itt találkozunk intelligens neveléssel, tiszta nézetekkel, és embe­rekkel kik hasznos életet élnek. A POLGÁRI OSZTÁLY. Ha lehetséges élénken tanácslom bejuthatni egy polgári házba, melyhez azon kis nemesség is számitatik, mely csak Németországban talál­ható, a kik szokásaik, életmódjuk és nézeteiknél fogva inkább közelednek az alsóbb osztályhoz, mint a magasabbhoz. Ma bekísérem egy körnek tisztelt és nyugodt belsejébe, hol Németországot ugy látja az ember mint az valóban él, mielőtt a magasabb körök érintkezése által demoráli' zálva lenne. De mindenek előtt két emeleten néha hár­mon is kell felmásznunk. Ha a ház az ujabb építkezés kategóriájához tartozik, akkor a lépcső márványhól lesz, vaskorláttal. Ellenkező esetben fából, de mindig betakarva egy borzasztó sző­nyeggel, mely minden emeleten szint változtat, a Jakó izlése szerint, melynek lépcsőjénél végző­dik. Ön csönget, egy leány kötényben kis fehér fejkötövel fején kinyitja az ajtót, és tudatja ön­nel, hogy »die Herschaften« itthonn vannak. Egy kis salonba vezettetik, hol vagy tiz személy ül széken vagy támlányon. E sálon legcsunyábbnak tetszik önnek, melyet életében látott; a piafond chocolád szinre van festve, madarakkal, vagy veres zöld tájképekkel ékesítve; a falak épp oly borzasztó színű zöld papírossal vannak bevonva. A szoba egyik sarkát egy iszonyú nagy faience kályha foglalja el, — a másikat egy zongora. A pamlagon egy bizonyos korbeli hölgy ül méltóságosan, hallgatja egy huszártiszt bókjait, kin meglátszÍK, hogy hősiesen végez egy kinos kötelességet; két vagy három hölgy ül még a fauteuilokon. Ezek közül az egyik a ház úrnője ki azonnal elfoglalja önt, bemutatja ,a pamlag uralkodónéjának, és hogy a cim által, melyet "mondani fog jobbau át legyen hatva, siri hangon igy szól: » ~ő Exellen ciája H. tábornokné.c Nem enged önnek időt e csillaggal társalgást kezdeni, hanem folytatja a megnevezést : >0 nagysága a titkos tanácsosné, ő nagysága az ezredesne.« Ezek után ön szabad, és borzadva kérdezi önmagától, hogy mi lesz önnel e két halálosan unalmas óra alatt, melyet e helyen tölteni fog. Minden hölgynek kötés van a kezeiben és nagy társalgásba látszanak elmerülve lenni, hol a hus és tojásnak ára játsza a főszerepet. E mellett merev szigorral, mindig teljes címüknél szólítják egymást. Majd a ház úrnője önnek azt az ajánlatot teszi, hogy az urakkal szivarozzék, ön elfogadja, és belépve egy másik szobába, azonnal egy egész más világban találja magát. Ebben a társaságban az urak mind igen előzékenyek, tanultak, de igen járatlanok a nagy­világ szokásaiban, — Az idő múlik a pillanatok elrepülnek, és a helyett, hogy ön csodálkoznék, érdeklődni kezd. Az ajtó kinyilik és a kis szolganö jelenti az estebédet. A házi ur ő exellentiájának nyújtja karját, önnek pedig az ezredesnét jelölik ki, és minden ember az étterembe megy. A lakoma a legegyszerűbb, egy őzhát saláta vagy gyümölcscsel, friss vagy befőttel, saison szerint képezik a menüt. A vendégek késsel esznek, ujjal veszik a sót, leuyalják a villát, szá­jukat a tenyérrel törölik le, de ön megbocsátja nekik ez illetlenségöket, hálából a kellemes órákért, melyeket önnel eltöltöttek. A vacsora végeztével megint visszamennek a salonba, és az a fiatal leány kit önnek Lischen név alatt mutattak be zongorához ül, az estély ép oly élénken végződik, mint a milyen unalmas­nak tetszett önnek a kezdete. Féltizenegykor mindenki haza készül, a gáz már ej is van oltva a lépcsőn, és a szolgáló gyertyával világit. Jó éjt kivannak egymásnak, megígérve a viszontlátást; ő exelleneiája, a titkos tanácsosné és az ezredesné gyalog mentiek haza, épp ugy mint a hadnagy, ki igen adta az udvariast ő nagyságaik körül, és a ki örül, hogy meggaz­dálkodta azt a pénzt, a mibe egy ilyen vacsora került volna. {Vége.) & VILMA. aco&o. FÜRDŐI LEVELEK. I. KORYTNLCZA. Julius hó. Ha az ember egy szép festményt megpillant, mely leköti figyelmét, alig bir annak szemlélésétől megválni és oly élénk hatást gyakorol az reánk, hogy szívesen foglalkozunk emlékezetünkben is vele. Ep ugy ha jeles mondatokat, szép eszméket olvasunk, nem igyekszünk-e azokat megtanulni, hogy ismétel­hessük? Azon elvezetek megőrzése végett, melye­ket nekünk az általunk bejárt szép tájak nyújtottak, beszerezzük azoknak legalább fényképeit, melyeknek időnkinti szemlélése, felidézi bennünk az újbóli fel­keresés vágyát! Jgy vagyunk mi Korytniczával, mely oly vonzerővel bir reánk, hogy már harmadszor felkerestük. — Az idő, — mi ilt nagy szerepet ját­szik, — eddig igen megbecsülte magát. Többször bebekandikálnak a magas hegyekkel körülvont ki­csi kis katlanunkba kíváncsian a felhők, Jupiter Pluvius parancsának engedve, megásztatják utain­kat, sétányainkat, hogy annál zamatosabb legyen a fű, mit itt most kaszálnak! Korytnica a mi Magyar­országi Marienbadunk. A források g}rógyhatását, az ódonteljcs levegő nagyszerűségét, a tiszta svájci la­kokat, szép hegyi sétányainkat, már volt alkalmam egy időben leirni. — Messzebb kirándulások is tör­téntek Havass Károly budapesti járásbiró rendezése mellett, ki kitűnő tourista, a legnehezebb parthiekat szokta megtenni. (Tourista társaságát képezik úti­társa Ney Aladár budapesti kir. aljárásbiró, Sebes­tyén Ferenc, b. Harsáuyi plébános, Vértessy József sz. fehérvári ügyvéd.} A kis társaság a mult na­pokban átrándult a zseleznoi fürdőhelyre. Tiz órát gyalogoltak hegyeken, vad regényes utakon keresz­tül, s meg voltak lépetve Zselezno szép fekvése által, hol őket a válalkozó touristákat, rendkívüli szívességgel fogadták, « honnan a fürdőhely nyom­tatott leirását hozták. Esti tiz órakor érkezének meg átázva langyos esővel, de lankadatlan jókedvvel. A másik kirándulást Teplán keresztül Lucskira tették. Itt is, amott is az ország különböző tájáról, de kü­lönösen a fővárosból való nőket találtak, kik e bár kicsi, de annál bajosabb fürdőhelyeket keresek fel. A mult napokban többen csatlakoztunk hozzá­jok, ugy gyermekeimmel együtt mi is lementünk a Rcvucza völgyön keresztül, mely ut minden kanyaru­latánál szebb, hol magas sziklafal fenyő koronával, vízesés, sziklatörmelék, kis forrás, hegylánczolat vagy szines szalagokként vonuló földek gyönyörködtettek, ezeukivül a Revucza patak gazdag növényzetszegély­lyel, egész utunkon kisért. Itt ott egy „echös" kocsi­val, vagy lovagló tót asszouyuyal találkozánk, mig 2'/, órai járás után leértünk Oszada helységbe. Itt Maagerle főerdész úr szívessége folytán megnéztük az ő privát talajdonát képező haltenyészdét. Hat halas-tó van. Kedvünkért újra etették meg, a villámként- úszkáló pisztrángokat nyers hús vagda­Ickkal, csak ugy hemzsegtek, egész hullámot képe­zett kapzsiságok. 1—3 évesek elkülönítve. Csak a 3 éveseket adják el kilónként 1 ft 50 krért, de ezek sem nagyobbak, mint negyed vagy fél kiló. A piro­san pettyezeit ragadozó halakból, melyeknek ízes húsa, igen kedvelt eledelül szolgál, évenkint 50—60 kilót adnak el többnyire Korylniczára, de a tojásokat ezer számra küldik Erdélybe cs az ország egyéb hegyes vidékcin lévő haltenyészdékbe. Érdekes a for­rás, honnan a folyton mozgásban tartandó vizet le­vezetik, — Ez mintegy 25—30 öl mélységű, 1 öl szélességű bokrok között levő vizmedenczét képez, s oly csalékony, mintha csak egy pár lábnyira volna feneke. — A vendéglők is iparkodnak elegei tenni. ^Pompéjiban" az öreg Juhász bácsi, igazi magyar jó házi konyhát tart, s ott egész patriarchális élet van Az idei első tánczmulatságot Dr. Matuska Pé- \ ter orsz. képviselő és fivére Matuska István fővárosi ügyvédek és itteni villa tulajdonosok rendezték. Itt időznek jelenleg Perczel Béla a m. kir. cu­ria elnöke, a 82 éves Huszár Károly kamarás ked­ves házigazdánk, Ráth György kir. táblai tanács­elnök nejével, Vértessy Sándor, Szabó Albert kir. kú­riai birák, Zeley, Ludányi kanonokok, Németh János kir. táblabíró nejével, Kornis a nyíregyházi kir. tör­vényszék elnöke, — Vidor, Kápolnai a népszínház tagjai, Gyczey Samu budapesti tekintélyes ügyvéd ne­jével és szép lányával, Csengery Antal özvegyejen­nek lánya Heinrich Gusztáv egyetemi taaárneje. Dr. Matuska István családjaikkal, továbbá a mi legvidá­mabb asztaltársaságunk, Szloboda János kir. táblai biró, — a kifogyhatlan jó humorú Kasenszky József fővárosi árvaszéki „elöülő" (lásd Szarvas Gábor szó­tárát}, Haberhauer János fővárosi tanácsnok, Mandlik Alajos p. ü. m. számtanácsos, a mindig vig Baint­ner Imre bpesti ügyvéd nejével, s a fentebb emii­tett gyalogolok: Havass Károly, Sebestyén Ferencz, Ney Aladár, Vértessy József sz. fehérvári ügyvéd nejével és családjával stb. stb. De soraim talán már a fürdőiével kereténél kissé hosszabbra is nyúlnak, azért bezárom azt azon óhajjal, vajha minél többen győződnének meg, hogy Korytnicza bájait — hiven leirni — tollam gyarló! II. TÁTRA FÜRED, július hó. Tekintetes szerkesztő ur! Hazánk egyik legnagyobb hátránya az időjá­rás hirtelen változása. Még sehol sem tapasztaltam ezt oly „en gross", mint itt Ó Tátrafüreden. A mult reggelek egyikén is verőfényes nap mosolygott be g-'.obám ablakán, s mire kimegyek a sétányra, mái­komor arccal mulogatnak ismerőim a felkai völgy felé. Ez a mi időjósunk. Ha a felkai völgyben köd ül, bizonyosan eső lesz. Ha szép idő van, akkor ugyan siet mindenki felhasználni az alkalmat, s ugy szétoszlik a vendégsereg, hogy a termek csak ugy konganak az ürességtől. 0 Tátrafüreduek éltető lelke a kirándulások. Majd mindennap vannak parthiek a kolbachi zuhataghoz, felkai völgybe, csorbái tóhoz, dobsinai és bélai barlangokhoz stb. Nem is mulasztja el egy fürdő vendég sem hogy ineg ne nézze a kiválóbb helyeket; értem azon vendégeket, kikuek nem „curvvidrig" a hegymászás fárasztó volta. Kocsin is ellehet egyes helyekre menni, de teginkabb lovon szokták a távolabbi tou­rokat megtenni, hölgyek egyaránt. 0 Tátrafüred in­kább csak klimatikus gyógyhely vagy kellemes nya­raló hely, hová a nagy városok pora gőze elől mene­külnek üdülni az emberek. Szórakozást azok — kik messzebb nem mehet­nek a kugli zónái, és a croquett pályán keresnek, vagy a zongorateremben, hol nem ritkán táncra is perdül a fiatalság. Időnkint tombola vagy tancviga­lom élénkíti a külőinbcn egyforma életet. A fürdővendégek meglehetős számmal érkez­nek az igazi saison csak most kezdődött mog. Több­miut 700 vendéget számlál már a vendégliszta. Az idény különben meglehetős későn kezdődött. A jelen idényre több építkezés is történt. A posta és táviida épületen kivül egy uj lakház is épült 50 szobával, elegáns világfürdőhöz illő com­forttal berendezve. Csak az a kár hogy a neve „Scepusia" nem igen illik a többihez. A régibb épü­letek nevei mind idyllicusabbak: Tündérlak, Tengei­szem, Rigí, Adria, Santouci, Vadászkürt, Flora, stb. valódi tündérkertben képzeli magát az ember. (Még fuvarosom is „Virág" Csillag" neveken szóllongatta paripáit.} Méltó keret e szép telephez az árnyas fenyves, melyben órákig sétálhatunk parkszerű uta­kon — s melynek az az előnye van, hogy alig van száz lépésenként pár méter emelkedés, s hogy aliy lép ki az ember az épület ajtaján már hűs lomb óvja a nap sugaraitól. E hely valóságos „államot képez az államban elzárva a világ zajától, külön kis világ sziklafaiak­kal környezve, hova a falvak harangszava sem hang­zik fel. Fenséges csend honol minden felé mit csak a számtalan patak zúgása tör meg vagy ritkán a fenyőrigó harsány fütytye. Ha poéta volnék már rég megénekeltem volna e vadregényes helyet. Legyen valaki bármily ke­véssé költői kedélyű lehetetlen, hogy keblében e szép vidék láttára mélyebb érzelmek s magas röptű gondolatok ne támadjanak! Lónyerítés szakítja félbe áradozásomat, társa­im már nyeregben ülve várnak, hogy mégtegyük tervezett kirándulásunkat. Verőfényes ég mosolyg le ránk, én is felcserélem tollamat doronggal, mert az itteni paripák megkívánják e gyengéd biztatást. A viszontlátásra a felkai tónál! Rovatvezető: TIPOLD ÖZSÉB. Julius 27. — 1722. A pozsonyi országgyűlésen a ma­gyar főrendele a pragmatica sancliót (t i. az 1723. évi 1 és 2 törvényeikben foglalt határozatokat: a Habsburg ház nőá­gának öröklési jogáról, Magyarország önállóságáról a szemé­lyes unió kapcsán) elvbsn elfogadják. Julius 28. 1855. Wilberforce Vilmos nagy emberbarát, a rabszolgakereskedés ellörőltelésének indítványozója, és ernye­detlen sürgetője, meghal Londonban. Julius. 19, — 1093 Szent László királyunk Nagyvára­don eltemettelik. Julius 30. — 1332, Losonczy István hősi védelme után a (örökök Temesvárt elfoglalják. Julius 51. — 1356. Loyolai Szent Ignác a jezsuita rend megalapítója, meghal Rómában. Augustus 1. — 1664. Szent-Gotthardnil Montecucoli császári vezér a török nagyvezért megveri. Augusztus 2. — Í849. Assermann honvéd ezredes a a császáriakat Duna-Almásinál visszanyomja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom