Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-02-10

<%, mely jtgy is elegei szenvedett már. mélyen sújtaná e felesleges intézkedés. E napokban fogadja városunk küldöttségéi ez ügyben a m. kir. honvédelmi Minister ur. Ha a józan érvek kellőleg fognak mérlegeltetni, küldöttségünk jó hírrel fog visszatérni Úgy/legyenl! Pozsony-Szombathelyi vasút. A »Pozsonyi-Vidéki Lapok« szerkesztője már több éven keresztül egy vasúti vonal létesítésén fáradozik, mely Pozsonytól a Fertő mentében, Mosony és Sopron megyéket keresztül-vágva, Szombathelynél egyesülne a déli vaspályával. Igazán örömmel üdvözöljük ezen szép eszmét, meri. megyénk ezen vonal által Pozsonynyal és vidékével a legrövidebb összeköttetést nyerné, sőt országos érdekek tekintetéből fogva fel a dolgot, ezen vonal mielőbbi kiépítése szükségesnek is nevezhető. Midőn tehát a »Pozsonyvideki Lapok« szerkesztőjének indítványához készséggel hozzájárulunk, ezen közérdekű vasúti vonalra felhívjuk egyúttal Veszprém vármegye törvényhatóságának figyelmét is. = Egy pár szó a vizszabályozásról. Ezzel a vízszabályozási rendszerrel, melyet követünk, hogy mily nehezen megyünk előre mutatja a Marczal szabályozása. Ezen szabályozás, mely ezelőtt mintegy negyven évvel lett megkezdve, most is azon a ponton áll, a melyen állott harminczöt évvel, hátra lévén még a szabályozás igen lényeges része. En K. Czellbe utaztamkor a Marczal völgyét vizzel boritva láttam, csodálkoztam azon, hogy a szárító fö-árok csak félig van vizzel, ennek rövid magyarázatát ott látom, hogy hátra van még a fenék ásás, mely az ily szabályozásoknál a föszükség. Eleget gyüléskedtünk, vitatkoztunk, nagyszerű beszédeket tartottunk, számtalanszor elhatároztuk a fenék ásást, de ez még mind ez ideig sem történt meg, pedig mióta a színezés megtörtént, a mennyi gyűlést rartottunk, ezen költséggel jóformán a fenékásást is bevégezni lehetett volna. A györmegyei Marczal szabályozást is költségesen megkezdettük, itt .is mi történt? Bele mentünk a Rába szabályozásba, és még ily hosszú idő után is, egy ásó nyomot sem tettünk, pedig ugy hiszem igen szívesen vennék a györmegyei érdekeltek, ha a posvány-nádasok helyett, a szarvasmarha tenyésztés végett jó szénát kaszálhatnának, és ne volnának kénytelenek ősszel és tavasszal a Marczal büszhödt kipárolgását tűrni. Ha tehát a szabályozással ugy mint kellene nem haladhatunk, legalább a már meglevő csatornákat ássuk meg. Pápa, február 8, 1884. (Scptj, o&cvftíxXo. Emlékirat honvédségünk ügyében. Nagyméltóságú M. Kir. Honvédelmi Minister Úr! Sajnosán esett ránk nézve egy idő óta, hogy illetékes hivatalos iratok és nyilatkozatok szerint csakugyan azon veszély fenyegeti városunkat, miszerint a Pápán állomásozó ni. kir. 71. és 7S-dik honvédzászlóaljak közül, a veszprémi 71-iknek, vagy talán mindkettőnek is, Veszprémbe áthelyezése szándékban van. De mivel Pápa város közönsége azon meggyőződésben volt, hogy mintán a m. kir. honvédség szervezésekor Pápán elhelyezett 73-dik győr-pápai honvédzászlóaljnak úgyszólván szülő-nelye s ujonezozási kerületének központja Pápa és itt nemcsak ezen zászlóaljnak volt mindig legjobb helye, de utóbb jónak bizonyult 1876. évben a 71-dik zászlóaljat is Veszprémből Pápára helyezni s valamint eddig legjobb helye volt városunkban mindkét zászlóaljnak, úgy ezulán is mindent elkövetni hajlandónak nyilatkoztatta magát városunk, a tekintetben is, hogy a 71-ik : zászlóalj áthelyezésekor számára ideiglenesen a város áldozatkészségéből berendezett laktanye helyett: azonnal épit városunk a magán beszállásolás igényeinek teljesen megfelelőt, amint biztosítást nyer arra nézve, hogy a 71. zászlóalj Pápán továbbra is megmarad. Mindezek következtében eddig Pápa város .közönsége megnyugodva volt abban, hogy ha részéről megfogja hozni a kellő áldozatot akkor meglevő honvédségének áthelyezése megkérdezésünk nélkül nem is következhetik be. Mivel azonban ezen áthelyezési ügynek az országos képviselőházban városunk érdekeit könnyen veszélyezhető módon lett fölvetése és erre nagyméltóságod adott válasza, az ál helyezés tárgyalás alatt létét s minket meglepően s reánk nézve károsan bekövetkezhető voltát látszik jelezni, Pápa város közönségét ezen közbejött esemény nyugtalanná tette és kényszeritelte miszerint küldöttségileg és emlékirat átadásával alázatosan kérelmezze, hogy a Pápán levő honvédségnek máshová áthelyezése ne következzék be, vagy ha csakis, részben, esetleg a 71-dik zászlóaljnak Veszprémbe visszahelyezésével bekövetkeznék, ezen egy zászlóalj helyett a 72-ik zászlóaljnak Pápán maradásával kapja meg Pápa városa a Veszprémben most levő honvéd lovasságot, hogy igy veszteség ne érje városunkat; mert ugyanis két honvéd zászlóalj költségvetési összege s részletekben városunkban fogyasztása s forgalomba bocsátása a lakosság jövödelmi forrását sokkal jobban növeli mindenki által észrevehetőleg, mint csupán egy tényleg kevés számú lovasság, melynek költségvetése ha jelentékeny is, de legnagyobb része egy vállalkozó javára esik, ki esetleg lehet vidéki lakos is, nem Pápa városi. Pápa városának, virágzóbb múltját és lakosainak mostani keresetképtelenségét, szegénységét tekintve kötelessége minden lehetőt megtenni, érdekei figyelembe vétele s különösen honvédségének Pápán maradása végett, mert: 1. Pápa városa a múltban habár nem volt is királyi város, vagy vármegye székhelye, de akkor szabadalmakkal bírt, mezeknek voltak a városra nézve anyagi és erkölcsi előnyei és ezek folytán, ipar és kereskedelme virágzott, azonban a szabadalmak az ujabb korban megszűntek, az országos terhek pedig egyre nehezednek, melyeket viselni a kereskedelem és ipar pangása miatt már alig lehet. Városunk ugyanis nem sorolható azon alföldi nagy talán népesebb városok közé, melyeknek ugyan szinte nincsenek szabadalmai, állami, ipar és kereskedelmi előnyei, de lakosai gazdag földmiveló'k, földbirtokosok s azon összes állami adó a mit fizetnek, földbirtokaik jövödelniéből áll elő, mert Pápa város határa í)600 hold levén, az uj cataszter szeriut nagyon felemelt 86563 frt, tiszta jövödelmét egészen túlszárnyalja a Pápa városát terhelő, házbér és keresetre nagyban nehezedő 103,000 írt összes állami adó. Tehát az bizonyos, hogy ipar és kereskedelem terén olyan vidéki város mint Pápa ha országos kormány támogatásban nem részesül, előbbre nem mehet, sőt minthogy nem megye székhely, megyei és állami intézményekkel ellátva nincs, a város kis iparos, kis kereskedő vagy napszámos lakosságának a megélhetésre szükséges keresete és pénzforgalma is hiányzik. 2. Ámbár Pápa városának 14,800 lakosa legnagyobb részben, kereskedelem hiányában csak a helyben lakók minél nagyobb fogyasztására, munka szolgáltatására van szorulva: mind c mellett a földmivelésből magát fenntartó alföldi hasonló nagyságú városokon kívül nincs csak egyis az ország sem dunántúli sem más részében olyan város, mely e város szellemi előhaladottságát lakosainak hasonló számát nézve, oly kevés támogatásiban részesülne az országos kormány által mint Pápa városa, sőt nála sokkal kisebb városok, mint a kevesebb lakossága Veszprém és Szombathely és még többet is hozhatnánk föl, részint azért inert megye székhelyek, részint mert ál(amkormány támogatást nyernek kir. tőrvényszékkel, mindenféle megyei és állami intézmcnynyel bírnak. Ellenben Pápa városa noha bírt kir. törvényszékkel, azt is elvették, sőt azon veszély is fenyegeti, hogy a törvényszék idején a devecseri járást illető ide tartozó telekkönyvi hatóságot is elveszti, ugyszinte a pápai jogacademia megszűntétől is félünk, mikhez végső csapásként járulna, ha most a m. kir. honvédség felállításakor Pápán elhelyezett pápa-győr vidéki 73-ifc honvédzászlóalj, valamint Pápa város áldozatkészsége és vállalkozása folytán utóbb idehozott 71-ik veszprémi honvédzászlóalj, tehát egyszerre mind a kettő elvitetnék közel 15000 lakosságú s önálló orsz. képviselő választó kerületet képező városunkból. CFolyt. köv.) S ZIN H Á Z. Sólymosy Elek vendégszereplését folyó hó 5-én fejezte be városunkban. Minden egygy^ alkalommal zsúfolásig megtelt a színház, sőt az utolsó előadás alkalmával még a zenészek helyére is székeket kellett elhelyezni, hogy a közönség kívánságának eleget tenni lehessen. Szinre került vasárnap „Árva Zsuska," hétfőn „Lilli" és kedden „Perózes." — Az előadások igen jól sikerültek. Sólymosy mint az első fellépésekor, úgy ezekben is remekelt. Játékát, minden egygyes mozdulatát feszült figyelemmel kisérte a közönség és nem egyszer nyilt jelenetekben, viharos tapsokban adott kifejezést tetszés-nyilvánításának. Az egészben csak az volt a nagy hiba, hogy csak ilyen rövid ideig élvezhettük művészetét. — Csütörtökön csekély számú közönség előtt, Szerémfalvy újonnan szerződtetett tag felléptével „Egy milliót egy szalmakalapért — czimü bohózat vétetett elő. Sághyné és Szerémfalvy játékáról dicsérettel kell megemlékeznünk. Feladatukat helyesen és a közönség tetszésének megfelelöleg oldották meg. Az előadás sikerültnek mondható. Szombaton Csíki Gergelynek „Cecil házassága" czimü színmüve került szinre. Az előadás kifogástalan volt. Első sorban is K. Rónay Karolá-róí kell megemlékeznünk, a kinek helyes és ügyes játéka a mai előadásnál teljesen sikerült. Szerémfalvy (László), Tukoray (tanfelügyelő), Sághy (Radnóthy) és Tisztái Miska (Gábri) szerepét ügyesen oldották meg. Közönség kevés számmal. Irodalom és művészet. —- A liisfolrtolcosolt liitelügyénelt .Szervezéséről figyelemreméltó ezikket- közöl a .gazdasági mérnök'

1 czimü mezőgazdasági és műszaki hetilap legutóbbi száma, a mely változatos és gazdag tartalmáttál fogva egyébként is megérdemli a folemlitést Érdekes az önálló czikkek mellett a Gazdasági szemle és a Kiállítási Értesítő czimü rovat, melyben az országos kiállításra vonatkozó minden mozgalom híven és gyorsan közöltetik. — A Gazdasági Mérnök közhasznú volta ismeretes; miért is cl nem mulaszthatjuk e/eIcs szaklapot a művelt gazdaközönség, úgyszintén a mérnökök és építészek szives figyelmébe ajánlaili. Előfizetéseket egész évre 15 frt, fél évre 5 frt, negyedév.-e 2 frt. 50 krjával még ez év elejétől fogva elfogad a Gazdasági Mérnök kiadóhivatala (Budapesten, Csillag utcza 8 sz a ) Uovatvczctó: T1B0LD ÖZSÉB. Február Ixó, Febrrár l. — 1S»0. Bethlen \ Gábor jeles erdélyi fejedelem születése lllyefalvún. Február 2. — 1192. Szent László királyunk sírja Nagyváradon nagy ünnepélyességek között főlnyíttatik. Február 5. — 1/14. Könyves Kálmán királyutik halála. Február 4? — \Q7Q. Az izraeliták kutak mérgezéséről gyanúsittatván, Bécsből kiűzetnek s az általak eddig lakolt városrész ,,Lipót-város nevet nyer. Február 5. — 65. Herculánuni és Pompeji, a Vezúv tövében levő olasz városok földrengés által nagy részben elpusz • lulnak. Február 6 — Í458. Corvin Hvnyady Mátyás, mint megválasztott magyar király, Podiebrád György cseh király által Straznitzon a magyar rendeknek átadatik. Február 7. 529. í Justinián keletrómai császár a Treboniániis jeles jogtudós által készített „EdictUm perpeluumot" kihirdeti. * Február £; — 1i7fí. Báthory Itlván erdélyi fejedelems mint megválasztott lengyel király, az erdélyi és lengyel követek előtt Medgyesen a lengyel királyi trónt illető esküjét leleszi Február 9. 1639 X. Káról Gusztáv svéd király seregével a befagyott Sund-szoroson átmegy, a dánokat megveri, és Fühnen-'szigetet elfoglalja. Február 10. Vajda Péter kitűnő természettudós é* nyelvész halála Szarvason. Született a veszprémvármegyei Vanyolán i808. január 20-án. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hir. Mélt. gróf Esterházy Móricz úr mult kedden Budapestről városunkba érkezett és másnap már visszautazott. — Sólymosy Elek, a népszínház kitűnő tagja, folyó hó 5-én, Kiss László uradalmi felügyelő úr vendége Volt. A fényes ebédre hivatalos volt: Sághy színigazgató és a színházi választmány néhány tagja. — Magyar János az enyingi kerület képviselője s volt siófoki plébános urnák kanonoki beiktatása folyó hó 4-én történt. A beiktatási szertartást Pribék István felszentelt püspök úr végezte. Üdvözöljük az érdemekben dús 0 nagyságát 1 — Horváth Antal, a vendégszeretetéről általánosan ismert vaszari plébános mult csütörtökön nagy farsangi ebédet adott, melyre a bírósági és a járási közigazgatási tisztviselők, úgy számos barátja és tisztelője, még a szomszéd megyékből is voltak hivatalosak. Toast volt elég. — Kinevezel. Az igazságügyminister Vörös Gyula helybeli kir. járásbirósági írnokot, ugyanezen járásbírósághoz s. telekkönyvvezetövé nevezte ki. — Halálozás. Tóth Dánielt, megyénk föszámvevöjét súlyos csapás érte. Ugyanis felejthetlen neje, szül. Kolossváry Mária f. hó 9-én éjjel, hosszas betegeskedés után meghalt. Temetése ma délután 4 órakor leend. — A veszprémi nőegylet által tartott álarezos bál a „Korona vendéglőben, nagyszerűen sikerült. A tánczmulatság sorsjátékkal volt összekötve, melyre igen szép s értékes tárgyak gyűltek össze, s igy bizonnyára nem bánták meg' kik sorsjegyeket vásároltak, ha a szerencse kereke feléjók fordult. Igen szép összeg folyt be az egylet részére. — Bezerédj Pál a selyemtenyésztés emelése czéljából kiküldött derék ' kormánybiztos ez évi jelentésében kiváló elismeréssel szól megyénk hatóságáról, mely a faiskolák rendezése és a fatenyésztésnek nagy fontosságára kellő súlyt fektetve, a járási faiskola — felügyelői intézményt már régebben életbe léptette és a szederfa-tenyésztést a községi faiskola-kezelöknek meghagyta. Első helyen említi és emeli ki a korÉn istenem, hol is van az a régi boldog kor, mikor Oláh Miklós korában felöl hosszúságú pontyot és harcsát Bácsban egy aranyért lehetett megvenni? Hermán Ottó munkájától igazán sok jót, hasznosat várhatunk. Fajha eljönne hozzánk is. Mennyi érdekes adatot gyüjthetne itt nálunk ebben a ikisebbik »magy medenczé»-ben. Hisz ott siet a Marcsal végig a tőzeges talaj közepett, a kettős Polány nyugati oldalán eredő Hqjagos, mely elhagyja Noszlopot, Dobat a két Szalókot Vmár és Csobotháza között Szergénynycl — az én kedves szülőföldemmel — átellenben, szalad a Marczalba. Náluuk nem is »Hajagos« — hanem »Halagosz-mk hívják. Nyilván olvashatunk nevéből is. Beh sokszor is állottam ott a Csögi puszta mellett a Ilalagos rozoga hídján s láttam azt a tengernyi sok apró, vidáman eviczkélö halacskát! Ott van a Biitva meg a többi sok csermely s patak. A Tapolczán meddő maradt a halászat. A folyó hosszában sok malom kerekét hajtja a zúgó, a halaknak pedig csöndesebb viz kell. A mi vidékünkön, a Marczal mentén, s hogy névvel szolgáljak — Szergényben — a halászat joga a nemességé s mint apró gyerek akárhányszor ott voltam a háló vetésnél a Marczal partján. Lesz ott följegyezni való a nép ajakáról ellesett szó elég. S mily érdekes is volna azután a Tiszavidéki halász szavát oda állítani a Dunántúl emberének szólásmódja melléi Mire megjö az aratás, Hermán Ottó müve is ott lesz az irodalmi tárházban. Igazán örül a lelkünk az ilyen hir hallatára és oly édes megnyugvással vehetjük tudomásul azt, hogy ennek a derék buzgó társulatnak jelenleg 5733 tagja van, kik közül 132 alapító tag. Az alaptöke 58.000 forint. A Magyar Földrajzi Társaság január 24-én tartotta közgyűlését. Kisebb a kerete mint a Természettudományi Társulaté, de buzgóságához gáncs nem fér. Az elnöki székben Dr. Hunfalvy János egyetemi tanár, a titkárokéban pedig Berecz Antal a budapesti felsőbb állami leányiskola igazgatója és Király Pál a budai áll. tanítóképző intézet tanára ült. «Nem akarom, nem is tudom elfojtani a kínos érzelmet, ha végig tekintve az európai nemzeteknek a földrajz terén tanúsított törekvésein, azt látom miként nálunknál kisebb nemzetek, mint Dánia és Holland a felfedezések terén babérokat aratnak, sőt ha még a politikailag nem létező lengyel nemzet is a versengők sorába lép, rnig mi tizenkét éves fönnállásunk daczára még eddig életjelt nem adhattunk. Ez bizony szomorúan hat nem csak rám, de tudom önökre is. De ez nem annyira saját magunk, mintsem szereneséilen történelmi és politikai viszonyaink hibája ...» Igy szólt Vámbéry Ármin a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke abban a jelentésben, melyet a földrajz körében 1883-ban tett munkálatokról olvasott fel. A Földrajzi Társaság felolvasó üléseket tartott, népszerűsíti velük, élő szóval a geográfiát a i>r>Földrajzi Közlemények* czimü folyóiratában pedig szebbnél szebb vonzó irályban de tudományos alapon mozgó czikkeit bocsátotta közre. Az »Utazások könyvtárá«-va\ éleszteni óhajtja azt az érdeklődést, mely a földrajzi kutatások eredményei iránt Európa szerte oly nagy mértékben nyilvánul. A felolvasó ülések egyikén Dr. Vámbéry, O'Donovan Edmondnak*) Közcpázsiában tett utazásait ismertette. *) E kiváló tehetségű angol reporlerröl vagy hal héttel ezelőtt az a hir járta be a lapokat, hogy ott veszeti Hicks pasa táborában á 'csatatéren-a Mahdi elleni harezbamA szerencsétlen O'Donovunról Tóth Béla' irt annak idejében szép tárczát a „Pesti Hírlap" hasábjain ,,<í saját külön" czimmel Tauschrné Geduly Hermina pozsonyi úrhölgy, jeles touristánk — a wallisi Alpesekben tett utazásáról olvasott föl, Vékey Zsigmond ezredes a »Föld körül« tett utazásai egyik részét mutatta be. E felolvasást »A nagy világ csodás érdekességeiről* czimmel, lapunk hasábjain volt szerencsém ismertetni. **) Az »Utazasok könyvtáráéban látott napvilágot Nordenskiöld »Azsia és Europa körülhajózása a Végáu« czimü munkája Varga Ottó tanár átdolgozásában. Dr. Brózik Károly, Serpa Pintónak Afrikán keresztül tett utazását ültette a magyar nyelvre. Asbóth János pedig «A Szaharától az Arabáhigu czimü müvében Egyptomban és Palesztinában tett utazásáról adott számot. A Földrajzi Társaságnak fővédnöke: O csász. és kir. Fensége Rudolf föherczeg és trónörökös. A társaságnak jelenleg 609 tagja van összesen, míg vagyona kerekszámban 3650 forint. A főtitkár nemrég tett jelentést a Földrajzi Társaság által 1883. évben főiskolai tanulók részére kihirdetett pályakérdjésekre beérkezett munkákról. Az egyik pályakérdésre egyetlen pályamű érkezett be: »Magyarország égalji viszonyai* czimmel, szerzőjének rendkívül nagy szorgalmáról és komoly tudományos törekvéséről tanúskodó jeles munka ez, irta Thirring Gusztáv tanárjelölt, mig a másik kérdésre négy pályamunka érkezett a főtitkár kezéhez. A szintén I-sö pályadíjt nyert: »A Nyárád völgyet czimü mühek szerzője: Bocz József polgári iskolai tanitó jelölt. Nem a mi veszprétpmegyei Nyirádunkról szól a krónika, melynek templomtornyáról négy megyébe lát el az ember, hanem bérezés Erdély kies * völgyéről. Ezt - a Nyárádmelléki hegysor választja el a Kis-Küküllö völgyétől. Mindkét szerző aranyat nyert, geográfiai «.] „Pápai Lapok" 1883- évi nov. U-én 47. sz. irodalmunk meg két érdékes dolgozatot kapott cserébe. De kijutott részük az elismerésből is. A kiérdemelt igaz elismeréssel, Dárius kincse föl nem ér. £ae>5> Saint*. KUND ABIGÉL. — Vége. — A második képben a költő a szép szeretővel elmondatja a költemény meséjét, mely saját tragikai hibája is, s mely magában hordja szenvedése magvát. Bárczy Benőt én meg nem öltem Tanúm az cg s minden seregi, Hanem a tőrt én adtam neki. Birta szivem már hű szerelemre, Tudhatta, közöttünk nem vala gát, Unszolva mégis szóval igenre, Mert ha nem ő: — kivégzi magát. Enyelgve adám a tört: >nosza hát! A mig ezeket .elmondja az őrülési folyamat tetőpontra jut, de végbe nem megy; lelke nem tud szabadulni a tőrtől, s a második kép végén önvádja már-már rögeszmévé vált, s örült szenvedélylyel siet birtokába ejteni azon tárgyat, melyhez kötve van rögeszméje állandóan örökre, s melytől épugy nem szabadul, mint Agnes a vérfolttól. , S vadul a sebből a tört kiragadja, Szeme szokatlan lángot lövel, Kaczag és sir s fenn villogtatja, Vércse visongással rohan el. Vetni kezet rá senkise mer.« A »vadulo szó bizonyítja fentebbi állításunkat, hogy az őrülési folyamat még végbe nem ment; tetőpontra jutott, de még nincs megálla* podva, mint a 3-Ík képben lesz. Még őrjöng gsajc, kínos fájdalmában »vetoi kezet rá senki se mer« A szem szokatlan lángja a bomlott lélek jele.