Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-01-27

§-ában megállapított módón az adókötelesek tartoz­nak bevallani. Az 1883. évi XLVI. t. cz. 15. §-a: A megelőző §§-ban foglalt határozatok szerint megállapított általános jövedelmi pótadó összege hi­vatalból szállíttatik le, illetőleg töröltetik, ha az ezen adó kivetésének alapjául szolgált állami adónak és földtehermentesitési járuléknak összege törvényes okokból leszállittatik vagy töröltetik. A pótadó leszállításának alapját képező adó és földtehermentesitési járulék — az adókirovás fogana­tosítása előtt — szintén kikerekítendő oly módon, hogy a forinton aluli összeg teljes forintnak veendő. Ha adósságokkal terhelt föld- vagy házbirtok­nál a leszállított jövedelmi pótadó összege nagyobb volua azon összegnél, mely pótadó czimen az említett föld- vagy házbirtok után, a kamattartozások tekin­tetbe vételével az illető adóévre kivettetett, a pótadó leszállítása csakis az ezen eredetileg kivetett pótadó összegének erejéig engedhető meg. Az 1883: XLVI. t. cz. 16. §-a: Jelen törvény értelmében kirovott általános jö­vedelmi pótadó egész összegében állami adónak te­kintendő, mely után sem törvényhatósági, sem köz­ségi, sem iskolai pótlék ki nem vethető. A házbéradóra nézve, Pápán. 1883. évi XLVI. törvényczikk 3. §-a: A házak nyers jövedelmét képezik együttvéve: a]) a szoros értelemben vett lakbér; c) azon összegek, melyeket a bérlő a bérbevett ház vagy lakrészek állandó átalakításának vagy jobb karba helyezésének költsége fejében a bérbeadó be­leegyezésével sajátjából előlegezett oly feltétel alatt, hogy ezen költség visszatérüléséig készpénzben arány­lag csekélyebb összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha a c) pont alatt emiitett költség visszatérí­tése a szerződő felek által több évre osztatott Fel, a nyers jövedelemhez a költségnek csak azon része számítandó, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Bútorzattal, vagy házi kerttel együtt bérbeadott ház vagy lakrészek nyers jövedelmének vétetik azon összeg, mely a bútorzat vagy házi-kert bérértékének levonása után fenmarad­Ugyanazon törvényezik 5-ik §-a: A házak nyers jövedelméből minden száz forint után épületientartási költség és értéktörlesztés fejé­ben leszámítandó 25 frt az az: huszonöt forint. Ugyanazon törvényczikk 6-ik §-a: Az ekkép kiszámított tiszta jövedelem minden száz forintja után házbéradóul fizetendő: husz forint. Kelt Pápán, 1883. január 16-án. Városi adófiénztán hivatal. LEVELEZÉS. VESZPRÉM, 1884. január 26-án. A városi közgyűlés folyó hó 14-én a „Kór és Lázár-házi" gondnokot választotta meg. Miután t. Ferenczy Károly gyógyszerész ur, ki éveken át gondnoka volt a Kór és Lázár háznak, lemondott, a közgyűlés egyhangúlag Androvics Imre urat válasz­totta meg. A volt gondnok urnák pedig jegyzőköny­vileg és küldöttségileg köszönet szavaztatott. Ugyan ezen gyűlésen tiszteletbeli ügyésznek egyhangúlag Mórocza Zsigmond ügyvéd úr választatott meg, ki azonnal a közgyűlés előtt a hivatalos esküt le is tette. Jó lett volna előre bocsájtanom, hogy most vá­rosunkban a „választás"-ok s „kinevezések idejét éljük. Említettem már kinevezést és választást, de ezekkel még nincs befejezve, mert a mult szomba­ton ismét választás s pedig városi képviselő válasz­kardpárbajt, — vesszőt érdemelnek. A párbaj a legkomolyabb eszköz oly ügyeket lovagiasan in­tézni el, melyeket tisztességes férfiúnak nem sza­bad törvényszék elé hurcolnia. A párbaj egyedül ily esetekben ürtpótló elintézési mód; ebből ki­folyólag állithatjuk, hogy az a legtöbb esetben csupán életre halálra viva jogosult föltétlenül. A temesvári törvényszék ítélete, amely Ro­senberg Gyula jogtudort elmarasztalj aj viszony­lag szigorú; de ha tekintetbe vesszük, hogy azon párbaj sem föltétlenül kárhoztatandó volt, tulaj­donkép keveselnünk kell a büntetés kiszabását. Miért történt azon párbaj ? Oly nő becsü­lete volt azon ügybe keverve, aki az elesett Battyány István grófnak törvényes, a diadalmas Rosenberg Gyula jogtudornak pedig mózeshitval­lás szerinti osztrák jogi-alapon álló neje volt egyszerre. Ily esetben az illető két férfiú számára szük egy ország szűk egy földrész, szűk a világ ily esetben az egyiknek meg kell halnia: tehát az életre halálra vivott párbaj föltétlenül in­dokolt. De sajnos! mit kellett tapasztalnunk! Ro­senberg halálosan megsérti szerencsés vetélytár­sát; mire annak párbajsegédei erkölcsileg kény­szeritik azt, hogy követeljen a sértőtől fegyveres lovagias elégtételt. Ez rendben van; de annál szabály-eüenesebb volt a folytatás: az illetők 25 lépésről három golyót váltanak, illetőleg., első vérre párbajt vívnak, S ez botrányosnál botrá­nyosabb dolog. Tehát valaki neje becsületét „első vérre" vivott párbaj által is helyreállíthatja ?! Ez furcsa fölfogás. Tehát bárki is, miután végtelenül ne­vetségessé tették, „első vérre vivott bárbaj ál­tal is lemoshatja magáról a „Le ridicule tue" következményeit ?! Ez naiv fölfogás. Battyány István gróf halála által engesz­telte ki az erkölcsi-igazságszolgáltatást, hogy ne­vetségessé tette a párbajt; Rosenberg Gyula jogtudor a rá kiszabott büntetés szenvedése ál­tal kényszerülend naiv fölfogásáért annak elégté­telt nyújtani. Hát bizony a temesvári vadászerdöben le­tás volt. A városi képviselő választás azon képvise­lők helyébe történt, kiknek a megbízatásuk lejárt. A veszprémi ,,Tpar és kereskedelmi kör" ez évi közgyűlésén: elnökké Balogh Károly, alelnökké: Szilágyi Mihály, jegyzőnek, Tima Kálmán és Buday József, pénztárnoknak: Kiss István; könyvtárnok­nak Buday József és Rigó István urak választat­tak meg. A mészáros társulat által tartott tánczmulat­ság a „Korona'' vendéglőben folyó hó 22-én szépen sikerült. Vidékről szép számmal jelentek meg. A jó kedv s táncz ki világos kivirradtig tartott. A vesz­prémi püspökség sümegi uradalmának intézője, Ki­játz Elek úr hosszas betegség után jobblétre szen­derült élte 34-ik, boldog házassága 9-ík évében.' A boldogult hátrahagyta kesergő nejétöt árvával. Nyu­godjék békében ! Az újonnan szerzett rendőrségünknek ugylát­szik kijut a hivatal teljesítéséből s sikerül is nekik elcsipdesni a gonoszokat. — Mult héten a csopaki szőllőhegycn lakó Leporisz Teréz úrhölgynek tehe­nesét két arácsi legény (Vőfélyek} régen tervezett bosszúból a szó'llőház kapujánál késsel annyira ösz­szeszurkálták, hogy szörnyet halt. A gyilkos hősök a hegyek közé futottak; de szerencsétlenségökre épen azon időben az arácsi falun keresztül egy csendőr egy deliquenst kisért, ki tudomást véve a gyilkosságról, a deliquenst biztos kezekre bízta, maga pedig a gyilkosok után indult, kiket csakhamar utol is ért s megvasalva visszakísért s átadta őket a ha­tóságnak. — Az ily erélyes csendőrség megnyug­tatja a már rettegésbe hozott közönséget! — Hisz­szük, hogy az ily lelkiismeretes H fáradhatlan csendőr megjutalmaztatok, mert csakugyan meg is érdemli! Savanyu Józsi mindenhol vau és sehol sincs! A napokban a veszprém-jutasi vasút állomás-főnöke levelet kapott, melyben tisztelete mellett Savanyu Jó­zsi tudatja a főnőkkel, hogy nem sokára meglátogatja őt. Eddig ugyan nem tette tiszteletit s hihető, hogy nem is Savanyú, hanem más valakinek ijesztgető kedve van s az irta. Kár ilyen tréfákat űzni I Hivatalos rovat. egész vég szövet minősége megállapítható illetve ki­vehető legyen. Az irodai czikkekből szinte minták melléklen­dők. A vállalkozók kötelesek a szállítandó czikkeket hazai gyárak és készítményekből beszerezni. Veszprém, 1884. évi január hó 14-én. alispán. 13911 1883 Hirdetménv. Veszprém vármegye alispáni hivatala részéről közhírré tétetik, hogy a törvéuyhatóság közigazga­tási árva és gyámhatósági alább felsorolt szükségle­teinek az 1884. évre leendő beszerzése czéljából f. 1884. évi február hó 5-ik napjáig a megyei alispáni hivatalnál 10% bánatpénznek becsatolása mellett írás­beli ajánlatuk nyújtandók be;— a későbben érkezett Írásbeli ajánlatok figyelme.n kívül fognak hagyatni. I. 8 darab atilla zöldposztóból zöldfehér zsinór­zattal, 8 úrb. magyar nadrág vcresposztóból, 8 drb. bő nadrág szürke posztóból, 8 drb. nyári felöltő, 8 drb. veres sapka, 8 drb. nyak-őrv, 8 drb. aczél­sarkantyu. 8 pár borjubőrből készült magyar csizma. 12 zubbony sötétzöld posztóból zöldfehér zsinórzattal, 24 bőnadrág sötétszürke posztóból, oldalán egyszerű lapos zsinórral, 12 nyári felöltő oroszvászonból, 12 zöld sapka, 12 nyak ó'rv, 12 pár borjubőrből készült rövid-száru csizma. II. 4 rizma minister papír, 41 rizma fehér le­vél papír, 37 rizma fogalmazó papír, 2'/, rizma diós­győri jegyzőkönyvi papír, 130 rizma litographia papír, 4'/ 4 rizma pakoló papír. A vállalkozni kívánók a szövet mintákat és pe­dig oly nagyságban kötelesek adni, melyekből az Rovatvezető: T1B0LD ÖZSÉB. Január* 30. 1065. Dezső Gijőr város püspöke kibékíti Salamon ki­rályunkat Géza. László éa Lambert magyar rokonhercegekkel.— 1S65 Az elsi angol parlament Montfort Simon leicesteri gróf állal behozva. Legrégibb minden parlamentek közt. — 1407. Zsigmond királyunk a jobbágyok szabad költözködési jogát mondja ki. — 1754. Kempeles Farkas magyar erőmülanár születése Pozsonyban. Műremeke volt a sakk- és b'szélőgép. — i808. Vajda Péter kitűnő természettudós es nyelvész szülelése Vesz­prém vármegyei Vanyola faluban. Január 31. 912. Gyermek \IV.) Lajos német császár halála búbá­natában Regensburgban. Benne kihalt a Karolingi ház. — 918. A magyarok Basel várost (Schweizbam elfoglalják és fö dúlják.— 1511. II. Gyula római pápa Mvandola várost 0 aszországban sisakkal és pánczéllal fölfegyverzetten serege élén khslromolja.— \658. Werth János bajor tábornok Bemard szászweimári her­ceg és francia tábornok állal Laufenbergnél megveretik. Ne­veztetik ez ütközet rheinfeldeninek li. — 1780. évben, január 21-én kell levelében Mária Therézia királynőnk Pécset sza­bad királyi várossá emeli — i8i5. XVI. Lajos francia király­nak és nejének, Mária Antóniának hamvai kiásatnak és ünne­pélyesen eltemettetnek. — 1849 Görgey Arthur Windssháchtnál (Selmecz külvárosa) és Bém Nagy-Szebennéi Erdélyben a csá­száriak részéről vereséget szenved. Január 3'3. 1678. Gubasóczy János váci püspök egy magyar főpapot mpgilletŐ nyíltságával s a jó hazafi őszinteségével tanácsolja I, Lipót királyunknak, hogy ne erőszakkal, hanem kegyelemmel igyekezzek a felingerült magyar kedélyeket lecsillapítani. — \71Q. II. Rákóczy Ferenc erdélyi fejedelem s a,,szövelsges ma­gyar rendek''' fővezére a császáriak részerői Romhá'.ynál, má­sok szerint Vadkertnél (Nógrád vármegyében) vereségét szen­ved. — 1849 Percei Mór honvédtábornok Ottinger császári tá­bornokot Abonyig visszaűzi és Szolnokot elfoglalja — 1865. A legújabb lengyel forradalom kitörése. Január 33. 1548. Nagy Lajos királyunk Káról durrazzói herceget, azon a helyen, hol fivére megfojtatott, fivéreért boszut állandó megfojtatja. — 1516 V. (katholilms) Ferdinánd jeles spanyol király halála. — \579. Unio Geldern. Zütphen, Holland. Seeland, Utrecht es Friesland közt Ulrechiben a spanyol uralom ellen. — 1605. Eredménytelen békealkudozás Rudolf királyunk és Bocskay István erdéty f e J e delem közt Kassán — 1662. Kemény János vitéz erdélyi fejedelem Nagy-Szőllősnél a törökök ellenében csatát és életét veszti. Neveitelik ez ütközet segesvárinak is.— 16Ű4. A magyarok Zrínyi Miklós a köllő vezérlete alatt a törököktől Berzence várát elfoglalják. — 1742. Ferenc István iotharingeni herceg, később Mária Therézia királynőnek férje Linzel az egye­sült bajor-francia seregektől ostrommal elfoglalja. — 1849. Percei Mór honvédtábornok a császáriakat Czeglédnél megveri — 1849. A magyar szent korona Debrecenben közszemlére kitéve — 1867. Victor Emmanuel olasz király a mugyar légiót föloszlatja. Január- 34. Kr. sz. e. 556". Fülöp macedoni király, Nagy Sándor vi­lághódító atyja Pausanias által meggyilkoltalik. —41. Caius Caesar Caligula őrjöngős római császár meggyilkol.atik Rómá­ban. — 76, Hadrian jeles rómm rsászár szülelése Rómában. — 1348. Nagy L"jos királyunk Nápolyba bevonul fegyvereseivel.— H38. llunyady Mátyás laz igazságos) Budapesten magyar ki­rálylyá választalik. — \62t. Sikertelen békealkudnzás Ham­burgban Bellen Gábor erdélyi fejedelem és II Ferdinánd kirá­lyunk közt. — 1664. Z-iuyi Miklós a költő Pécs várost elfog­lalja; várát azonban nem sikerült elfoglalnia a törököktől. folyt véres párbaj nem tragédia, hanem csak tragikomédia volt, mert csupán a véletlenségnek, e gyakran jótékony nemtönek, köszönhetik a párbajnak bizonyos esetekben való jogosultságát vitatok, hogy az nem lön komédiává a hatodik golyó véletlenségből talált. De hátha nem talált volna! Mi történt volna akkor?! Semmi. A sze­rencsés vetélytárs kinevette volna szerencsétlen furulyás vetélytársát, aki örökre nevetséges ma­radt volnn. Igen ! Rosenberget nem csak vérig sértett kedély-világa; nemcsak erkölcstelen korunk kény­szert gyakorló fölfogása; nemcsak férfiúi köteles­sége ; hanem mindenek fölött az kényszerítette párbajra : mert „Le ridicule tue." E tragikomédiának volt azonban egy előző drámai jelenete ; mikor Wiesbadenban a két férfiú egyszerre állott közös nejük előtt; az előbb sze­rette az utóbb általa kijátszottat; Üe mikor ezen ifjú nyilatkozatra kéri öt, második jegyese keblére veti magát s e szavakkal utasítja el az ót kérőt; „Eddig gyűlöltem, mostantól meg­vetem önt!" Ennél borzasztóbb pillanatot nem képzel­het el a férfiú. Mikor egy távsürgönyböl azt ol­vassuk, hogy méltán bálványozott édes anyánk aki mindenünk volt, hirtelen váratlanul meghalt, egyedül a hit vigasztalhat bennünket mikor hat hétre rá a messze távolból egy ujabb távsürgöny húszéves, derék, szeretett öcsénk váratlan elhuny­táról értesít, újra egyedül hitünkben találunk vi­gasztalást; mikor a véres, döntő ütközetben, amely már diadallal kecsegteti fegyvereinket, gyakorlott szemünk észreveszi, hogy az ellenség nem várt segélyt kap s ez által reménylett győzelmünket vereséggé változtatja számunkra, levagyunk sújtva mellünk liheg, lélekzetünk elszorul; még ha azon leányka, kiért örömmel ontanók vérünket, kész­séggel, gyönyörrel áldoznók föl éltünket, megvet indokolatlanul vet meg bennünket, sőt szerencsés vetélytársunk előtt gyaláz meg; akkor az egész íérfiú, és ha még oly hitbuzgó is, megátkozza életét megátkozza sorsát és vadállatként szag­gatná szét kitüntetett vetélytársát, ha a meggya­lázó leánykát rögtön képes volna meg-gyülölni. Az elitéit átszenvedte e borzasztó, e párat­lan kint; s ez szolgáljon engesztelő áldozatul azon tettéért, hogy a végzetes lövés után igy kiáltott föl: „Ezt nem akartam!" Hiszen ha nem akarta ezt, akkor a párbajt megelőző eljárása vetélytársa ellenében mi által sem volt indokolva, az sem volt jogosult. Ilyféle esetben én meg akarnám ölni ellen­felemet és ha megöltem őt, férfias nyugalommal jelenteném biráimnak: „Megakartam ólni őt." Ez ugyan szándékos emberülést tételezne föl, ámde az egyedül helyes ok volna ily párbajra és az egyedüli szabatos eljárás volna. Nincs férfiatla­nabb, mint életbevágó ügyek elintézésénél tragé­dia helyett tragikomédiát játszani. Ha pedig a diadalmaskodó ifjú végzetes lövése utáa azért kiáltott úgy föl, mert sajnálta, hogy oly nő miatt, aki őt ily módon játszotta ki, egy fiatal ember életét, aki azelőtt sohasem sértette meg őt, oltotta ki, — akkor sohasem szerette őszintén eszményképét; mert a valódi szerelem örök. Ha egy egész férfiú első szerel­mének (és csakis az az igazi szerelem) forrósá­gával lángol szűzi eszményképéért, annak képét nem szakíthatja ki kebléből misem. A leányka meggyülölhet bennünket (hiszen a nők kiváltsága a következetlenség!), elűzhet köréből, megvethet, megszégyeníthet családja előtt, sőt nyilvánosan is, meggyalázhat egész éltünkre; azért mégis, szeretni fogjuk öt; szeretjük, ha méltatlanná lett is szerelmünkre. Midőn oly szerencsés vetélytársunkat, aki csak bizonyos előzmények után lön eszményké­pünk által jkitüntetve, sőt jegyeséül, férjéül fo­gadva, élethalál — párbajra kényszerítjük, azután megöljük, nem állunk boszút kijátszatásunkért, sőt mégcsak nemis toroljuk meg a rajtunk elkö­vetett halálos sértést; hanem csupán védelmez­zük magunkat az erkölcsi-halál ellen: mert — »Le ridicule tue.« im.Ul uimi mm Január* 35. 1077. IV. Henrik német császár, VII. Gergely pdjm áU lal Canoss'.ban az egyházi átok alól föloldoztatik:. — 1558. J e . nában egyetem nyittaük.s a- megnyitott egyetem kiváltságai ki. hirdettetnek. — 1576. Haris Sachs német mester dalár halála Nürnbergben. —1050.' A gyulafehérvári országgyűlés Branden­burgi Katalinnak,' Bethlen Gábor özvegyének, mint fejedelemnS­nek hódol. — 4664. A magyarok Babócsát a törököktől haá­szerződésileg elfoglalják ZrinyiMiklós, a költő vezérlete alatt.— 1741. Márta Therézia magyar királylyá koronáztatik Pozsonyban. \814. I. Napoleon francia császár nejétől és fiától Pariiban örökre bucsut vesz. • KÜLÖNFÉLÉK. — Fényes bál. A fővárosi elite-bálok má­sodikát, az orvosbált f. hó 24-én tánczolták le a vigadóban. A tavasz, nyár és ősz flórája ezer változatban volt képviselve a hölgyek ruháin, itt­ott bizar diszszel felváltva. Csipke és illúzió egész fellegekben ölelte át a ruhákat, telehintve virág­gal, csillagokkal. Tíz órakor megharsant a terem­ben a Rákóczy induló, mely a Lady-patronesse-t gróf Esterházy Móriczné úrnőt köszöntötte. A rendezőség tagjai a lépcsőház alján sorban állot­tak, átadták az érkező szép grófnénak a rózsák, ibolyák, kameliák és gyöngyvirágokból kötött bokrétát és fehér atlasz tokban a gyönyörű táncz­rendet. A Lady^patronesse kivágott nehéz fekete atlasz-ruhában jelent meg, hosszú uszálylyal, elöl gyöngyborított betéttel és ugyancsak fekete at­lasz derékkal. Keblét élő orgona-virág — díszí­tette, hajára pedig gyémánt diadém simult. A bál kitűnően sikerült és kivilágos kiviradtig tánczolták. — Tisztújítás. A pápai casinó f. hó 20-án tartotta tisztújító közgyűlését. Főigazgatónak közfelkiáltással, — egyhangúlag, — lelkes éljen­zések között mélts. gróf Esterházy Móricz úr, aligazgatónak: Osvald Dániel, jegyzőnek: Kis Ernő, pénztárnoknak: Reguly Nándor és könyv­tárnoknak: Mészáros Károly választattak meg. — Meghívó. A magyar szent-korona or­szágai „Veres kereszt" egyletének pápai fiókja február 25-én a Griff szálloda termében házias jellegű tánczvigalmat rendez, melyre Pápa város és vidék közönségét tisztelettel meghívja a vá­lasztmány hölgy osztálya mint báli bizottság. Személyjegy 2 frt. Családjegy 5 frt. — A veres kereset egylet báljára a meghívók kiosztása helyben elkezdetett, vidékre pedig a jövő hét folyamán fognak postára adatni. A kik meghívójukat e hó végéig tévedésből, vagy más okból meg nem kapták, szíveskedjenek Mészáros Károly választmányi tag úrhoz fordulni. Pápa, január 24. 1884. A veres kereszt fiókegy­let elnöksége. — A pápai polgári kör ma délután 2 órakor, saját helyiségében közgyűlést tart. — Legyen világosság. A föutczákon elhelyezett lámpák világossága ellen nem lehet senkinek kifogása, de annál több panasz merül fel a mellék-utczákban felállított lámpák pislogó fénye ellen. — Talán az itt elhelyezett lámpákba kevesebb petróleum dukál mint a föutczákon levő lámpákba? — Reméljük, hogy addig míg a villanyvilágítást megkapjuk (? ?) segitve lesz ezen a bajon. — Tánczestély. A Lloyd társulat f. évi február 2-án könyvtára javára saját helyiségében tombolával összekötött házias jellegű tánczes­télyt rendez. — A budapesti állam-rendőrség le­génység állományába minden hó 15. és 30. nap­ján történnek felvételek s ezen felvételeknél ki­szolgált altisztek-, katonák- és honvédeknek el­sőbbség adatik. A magukat felvétetni akarók a fentemiitett határidőt megelőzőleg egy vagy két nappal a főkapitányságnál (IV. kerület Hatvani­utcza 4. szám.) jelentkezhetnek. — Helyesen. A „Veszprémmegyei gazda­sági lapok," — rövid idő múlva nem havonként mint eddig, — hanem hetenkint fog megjelenni. — A pápai önkéntes tűzoltó egylet választmánya nevében köszönetét fejezi ki az első magyar általános biztosító társaságnak azon 50 frt adományáért, melyet ezen intézet egyleti szükségeire 1883« vonatkozólag adni szíveske­dett, Pápán 1884 jan. 26. az elnökség. — Az önkéntes tűzoltó egylet mai napon délután 3 órakor a városháznál közgyű­lést tart. — Gondatlanságból majdnem halál. Tüzet rakott két tanuló szobájában kora reggel a cseléd egy olyan kályhában, melynek kürtjei hosszabb idö óta nem voltak kitisztogatva. A szénfüst ennek következtében visszaverődött és a szobába hatolt. Szerencsére azonban a tanulok még ideje korán felébredtek és bár teljesen el* kábulva voltak, az ajtót elérniök sikerült. A ki­nyitott ajtón bevonuló hideg levegő két remény­teljes ifjúnak életét mentette meg. — Lopás. A marczaltöi jegyző midőn mult héten Acsád községből haza felé hajtott kocsiján, az a. görzsőnyi határban egy egygyes lógattál találkozott, melyet néhány száz lépésnyi távolságban két férfi ezeket pedig egy asszony követett. Midőn a hátul jövő asszonyhoz ért ez sirva panaszolta el neki, hogy az a két ember több lúdját és pulykáját lopta el és most azért fut utánuk, hogy a lopott állatokat, melyek a kocsin vannak elrejtve visszakaphassa. A bä­te r jegyző látva azt, hogy itt tolvajokkal van dolga, kocsijával gyorsan megfordult es

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom