Pápai Lapok. 11. évfolyam, 1884

1884-05-18

Alegj elexiilc minden vasárnap. Közérdekű sürgős közlésekre koronkint rendkívüli számok is adatnak ki. BérmenMlen levelek, csak ismert kezektől fogadtatnak él. Kéziratok nem adatnak ytssza. A lapnak szánt közlemények a lap SZERK. hivatalába (Ó-kollégium épület) küldendők. PAPAI LAPOS. Előfizetési dijait. Egy évre 6 frt. —Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 krajezár. Egy szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK 1 hasábos peiitsor térfogata után jr kr, nyüttéi'bcn 25 krajczárrai számitatnak. Bélyegdíj mindig külön fizetendő. Az előfizetési díjak, s hirdetések a lap KIADÓ hivatalába (r ef. főisko la nyomdája) küldendők. Pápa város hatóságának éstöbb pápai, spápavidéki egyesületnek hivatalosközlönye. Kataszter ügyünk az országgyűlésen, Sérelmes kataszter ügyünkben Ugod kerületének orsz. képviselője még mult hó elején, mint olvasóink tudják, egy hosszabb, s minden részletre kiterjedő interpelláltét intézett a pénzügjmiinisterhez. Ez interpellatiónak azon eredménye lett, hogy a minister — mint ezt maga kijelenté beszédében — rögtön a helysz'nre küldötte egyik tisztviselőjét, hogy az ott meggyőződést szerezzen magának a tényállásról. Ezen tisztviselő be is nyújtotta jelentését, mely — miként a minister úr nyütan elismerte — megegyez a kiküldött tisztviselő felfogásával. Sokat lehetne ellenvetni azon válaszra, mit a pénzügyminister most szerdán az interpellatióra adott. De ez ellenvetést bizonnyára a legilletékesebb egyének, a legkellőbb helyen és időben meg is fogják tenni akkor, mikor deputatióban mennek fel panaszos ügyükre orvoslást keresni. Ezúttal egyszerűen közöljük a választ és az interpelláló képviselő viszonválaszát. Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter: T. ház. Miként a t. elnök ur a háznak tegnap bejelentette, válaszolni akarok azon interpellatióra, melyet Fenyvessy képviselő ur a Veszprémmegyében előfordult kataszteri munkálatok tárgyában hozzám intézett. Midőn Fenyvessy képviselő urnák válaszolok, ma sem mondhatok mást, mint a mit a hasonló kérdésben néhány nap előtt, mikor ugyanezen kérdés kérvény alakjában a t. ház előtt volt, a dolog érdemére nézve mondani szerencsém volt. " Mielőtt válaszomat megadnám, kénytelen vagyok még Fenyvessy képviselő urnák némely állítására, melyeket részint interpellátiójában, részint az azt kisérő beszédében felhozott reflectálni. Nevezésen Fenyvessy képviselő ur arra fekteti interpellátiójának súlypontját, hogy az osztályozási vidékek megállapítása hibásan történt a pápai és devecseri járásban és felemlíti, hogy mily nagy mértékben emeltetett a föld tiszta jövedelme, szemben az eddigi catasteri tiszta jövedelemmeL Az első kérdést illetőleg, hogy az osztályozás vidékek a pápai és devecseri járásban hibásan lettek volna megállapítva, bátor vagyok megjegyezni, hogy a törvény értelmében az osztályozási vidékek megállapítását nem a kataszteri közegek teljesítették önhatalmilag, hanem a járási bizottság, melynek tagjai a törvényhatóság által választott birtokosokból és ezen kivül egy kataszteri állami tisztviselőből áll; tehát a választott 15 taggal szemben áll egy állami tisztviselő és nem hiszem, hogy az az egy oly befolyást gyakorolhatott volna, hogy az osztályozási vidékek megállapítása a meg^é által választott bizottsági tagok véleménye ellenére történhetett volna. De t. képYÍselőbág, H% történt volna is hiba az osztályozási vidékek megállapításában, az magára a dolog lényegére nézve nem lehetett nagy befolyással, legalább nem olyannal, hogy azt magánál a dolog „természeténél fogva orvosolni ne lehetne. A másik megjegyzése a t. képviselő urnák az volt, hogy a mult állapotot összehasonlítva a jelennel, a pápai és devecseri járásokban megállapított tiszta jövedéknek roppant nagy emelkedést tüntettek fel. Igen sok földbirtokot tudok, melynek tiszta jövedelme 3 frt—3 frt 50 krral volt megállapítva, és ha ugyanazon vidéken s a közlekedési viszonyok és művelési ágak megváltoztával 7 frtra emelkedett, magából ezen tényből még semmi következtetést vonni nem lehet. Még két állítást tett a t, képviselő ur; egyik az, hogy magában a pápai s devecseri járásban a provisorium alatt megállapított tiszta jövedelem már amúgy is nagy volt, és hogy e járások megállapított tiszta jövedelmét a szomszéd járásokéval összehasonlítva, az aránytalanul magasnak látszik. Leszek bátor erre vonatkozólag néhány adatot előterjeszteni. A pápai járáshoz tartozó Görzsöny községben a szántóföld tisztajövedehne a múlóban átlag 4 frt 77 kr volt, ma ez 2 frt 79 kr, ezt tehát nagyobbnak mondani nem lehet. De azt mondta a t. képviselő ur interpellátiójában, hogy ezen községek tiszta jövedelme nagy mértékben emeltetett vohia. Hát t. ház, egyes községekben igen is nagy mértékben emeltetett, — hogy helyesen-e vagy nem, azt e perezben megítélni nem tudom mert csakugyan ugyanazon Görzsöny községben 4 frt 77 krról emelkedett 9 frt 28 kra: de szintúgy Várpalotán 3 frt 40 krról még leszállitatott a föld minőségéhez képest 2 frt 50 krra. Nem lehet tehát általánosságban azt mondani, hogy mindenütt az a tendentia uralkodott, hogy emeltessenek az eddig fennállott tiszta jövedehnek; mert van az ellenkezőre is eset. T. ház! Részint a t. képviselő urnák hozzám intézett interpellátiója folytán, részint más oldalról is tudomásom levén arról, hogy Veszprémmegyében a múlthoz viszonyítva a kataszteri tiszta jövedelem felemeltetett, kötelességemnek tartottam egy tisztviselőt a helyszínére küldeni, hogy ott meggyőződést szerezzen magának a tényállásról. Ezen tisztviselő jelentése be van nyújtva és az ő felfogása szerint csakugyan történtek az osztályba sorozás alkalmával bibák, melyeket azonban éppen azért, mert az osztályba sorozásnál történtek, a reclamatiónál helyre lehet hozni. Hogy helyes-e azon felfogás, a melyet az illető eljáró egyének tanúsítottak, vagy helyes-e a képviselő ur felfogása, mely megegyez a kiküldött tisztviselő felfogásával, annak nem lehetek bírája sem én, sem nem lehetnek birái az illető közegek, hanem dönteni fognak ezen ügyben a járási kerületi és országos bizottságok. Minthogy épen azon bajokra nézve, melyeket a t. képviselő ur felemlített, van orvoslási mód, én részemről nem tartok szükségesnek uj törvényhozási intézkedést. A törvény végrehajtását illetőleg pedig csak ismételhetem azt, a mit már a mult alkalommal mondottam,, hogy senmiikép sem fogom akadályozni, sőt minden lehetőt megfogok tenni arra nézve, hogy a netalán előfordulható jgaz> ságtalanságok elhárittassa.nak és a bizottságok e tekintetben nemcsak hogy semmi nehézséget ne tegyenek, de ellenkezőleg a legnagyobb előzékenységgel járjanak el. Sőt igyekezni fogok, hogy a bizottságok meggyőződést szerezhessenek az illető bajokról és a szükséges orvoslást megadják és az igazságtalanságokat a magok egyéni tapasztalatai alapján reparálják. (Élénk helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. Fenyvessy Ferencz: Tisztelt Ház! (Halljuk! Halljuli!) Az igen tisztelt pénzügyminister úrnak interpellatiómra adott szíves válaszára nézve csak igen kevés megjegyzést kívánok tenni, a t. Ház kegyes engedelmével. Rövid, igénytelen válaszomban abból indulok ki, a mit a t. pénzügyminister úr méltóztatott mondani, hogy t. i. az a kérdés, hogy helyesen, vagy nem helyesen lettek-e a pápai és devecseri járásban az adótételek a kataszter által felemelve, ez a házhoz nem tartozik. Ezt a ház megbírálni, megítélni, — magam is igy vélekedem — bizonnyára bajosan tudná! (Úgy van!) Ebből kiindulva, minthogy interpellatiómnak egyelőre más czélja úgy sem lehetett, mint csak a pénzügyminister úr kiváló figyelmének felhívása, — nem akarok egyáltalában azon kérdés fejtegetésébe bocsátkozni, hogy hibásan történt-e csakugyan az osztályozási vidékeknek megállapítása sértett járásainkban; arra sem akarok, — de e perezben ezenkívül más egyebekre sem kiterjeszkedni, hogy váljon az adótételek is miért, s mily útonmódon lettek nagyobbak, mint ezelőtt voltak. De egyet mégis konstatálni kívánok, s ez az, hogy én adataimat, melyeket interpellatiom megvilágítására felhoztam, a legmegbízhatóbb, sőt tovább megyek, saját személyes, közvetlen pozitív tapasztalásaimból merítettem. És semmi sem állott távolabb tőlem, mint az, hogy én a házban hamis, vag}'- képzelt számokkal áUjak elő, s igy hassak a ház t. tagjainak idegené. Hiszen jól tudom, hogy a színház kulisszái megett „csinált" menydörgéstől senki sem szokott megijedni. (Élénk tetszés.) Én támaszkodva a t. minister urnák válaszára, most egyszerűen csak apellálok a későbben még jobban értesítendő, s értesülendő ministerhez, midőn majd Veszprém megyéből egy tekintélyes deputatió fog jönni kérvényével, s panaszával a minister ur elé. Azon Íriszemben, s reményben, hogy e kérvénynek meglesz a foganatja, a minister úr válaszát ezúttal tudomásul veszem. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Pályázati hirdetmény. (Vége.) 7. A fizetéses helyek. Egész fizetéses helyért évenként 600 frt, fél fizetéses helyért 300 forint évi ellátási átalány fizetendő. Ezen összeg a felvett növendék szülői (gyámgondnoka) által félévenkint előlegesen vagyis október és március hó elején, két egyenlő részletben a m. kir. központi állampénztárnál vagy valamely kir. adóhivatalnál a honvédelmi miniszteri tárca javadalma részére fizetendő. A fizetéses helyre pályázó szülői (gyámgondnoka) a felvételi folyamodványban nyilvánítani tartoznak, hogy áz esedékes ellátási átalányt félévenkint, melyik kir. adóhivatalnál vagy állampénztárnál kívánják lefizetni. A fizetéses helyekre pályázók között minden egyéb körülményre való tekintet nélkül a felvételre elsőbbséggel azok birnak, kik a megkívántató tantárgyakból a felvételi vizsgát jobb eredménnyel tették le. A mely növendék ellátásáért járandó félévi átalány egyszeri megintés után is, be nem fizettetik: az adományozott helyhez, való igényét elveszti, miről szülője (gyám-gondnoka) további mihez tartás végett értesíttetik. Ha valamely növendék, szülője (gyámgondnoka) beleegyezésével az intézetből időközben kilép, vagy bármely oknál fogva onnét a félév eltelte előtt elbocsáttatik: az annak ellátása fejében lefizetett félévi átalánynak, a kilépés ideje után a félév végéig esedékes részét, az illetők visszakövetelhetik. A növendékek szülőik (gyámgondnokaik) által a kisebb szükségletek stb. beszerzése végett havonkint 2—4 forint zsebpénzzel látandók el, mely összeg a fizetéses növendékeknél az ellátási díjjal egyidejűleg fizetendő le. Azon alapitványi vagy kincstári helyen levő növendékek, kik vagyont?lanság folytán zsebpénzzel el nem láthatók, és annak elengedését a szülök (gyámgondnokok) az igazgatóságnál kérelmezik: kivételesen a kincstár által fognak 3 forint havi zsebpénzban részesittetni. S. A növendékekkel az akadémiában való elbánás. A fölvett növendékek az akadémia részéről átvétetnek, és a számukra rendszeresített teljes ruházattal, fehérneművel, felszereléssel és taneszközökkel elláttatnak. A növendékek négy évfolyama két századot képez, melyeknek parancsnoka egy-egy százados. A század parancsnokok vannak a növendékek testi, szellemi és erkölcsi nevelésére első sorban hivatva, ők ellenőrzik továbbá azt, hogy a növendékek szülőik (gyámjaik, gondnokaik) iránti kötelességeiknek eleget tegyenek ők értesitik a szülőket a növendékek viszonyaiban előforduló fontosabb változásokról, valamint a szülök is a növendékeket illető kéréseikkel az emiitett parancsnokokhoz tartoznak fordulni. Az egyes tantárgyak előadására vonatkozó részletesb intézkedések a tanterv szerint vannak megállapítva. Általában megjegyeztetik, hogy az akadémiában előadási nyelv a »magyar«; de e mellett figyelem fordittatik arra is, hogy a növendékek a német és francia nyelvet is, a lehető legtökéletesebben elsajátíthassák. A horvát-szlavón országbeli illetőségű ifjak a horvát nyelvben is nyernek oktatást. A tantárgyak, melyek mind a 4 évfolyamra aráíiylagosan és a fokozatos haladás szem előtt tartása mellett fel vannak osztva: minden növendékre nézve kötelezők, kivéve a horvát nyelvet és a zenét, mely utóbbi csakis a szülök különös kívánságára és azok költségén taníttatik. A vallás és erkölcstani oktatásnál a törvényesen bevett vallásfelekezetek tekintetbe vétetnek és gondoskodva lesz arról: hogy vallása szabad gyakorlatára minden növendéknek alkalom nyujtassék. A testi erő fejlesztése s az egészség fentartása mellett a növendékeknek erkölcsi nevelésére, s bennök a hazafias érzelemnek és a katonai szellemnek ápolására különös figyelem fog fordíttatni. Az iskolai év október hó i-én kezdődik, a zárvizsgák augusztus második harmadában tartatnak és a tanév augusztus 20-án bezáratik. Augusztus 21-töl szeptember 25-ig szünidő leend, mely alatt az összes növendékek szabadságra bocsáttatnak, ha csak e kedvezményt hiányos szorgalom vagy kifogás alá eső magaviselet folytán el nem vesztik. Azon növendékek, kiknek magaviselete legalább' »jó«, szorgalma legalább ^elégséges? a nagy szünidőn kivül még a karácsonyi utolsó farsangi és húsvéti szünetek alkalmával is szabadság időt nyernek. A zárvizsgák alkalmával megállapíttatik azon végosztályzat, melynek alapján és eredménye szerint a növendékek a felsőbb évfolyamba előléptetnek. Hogy egyik vagy másik évfolyamnak ismétlése mily esetekben és minő feltételek alatt engedtetik meg; a szervezeti szabályokban van meghatározva. 9. Az akadémiából való idő előtti kilépés. Az akadémiából idő előtti kilépés a következő okoknál fogva következhetik be: 1. Betegség miatt, ha ez által a növendék az előadások hallgatásában a tanév hátralevő részére nézve gátolva van. Ily növendékek a következő iskolai évre, illetőleg a be nem végzett évfolyam ismétlésére a honvédelmi miniszterhez intézendő kérvény folytán újra felvehetők.